Nyári tök

Mi az a nyári tök?

 A korábbiakban leírtaknak megfelelően a nyári tökök, korábban főzőtökök, közé azokat a termesztett tök fajokat/fajtákat soroljuk, melyeknek a terméseit gazdasági érettségben, folyamatosan és zömében a nyári hónapokban szedjük.

Termesztésük a piaci igények növekedése miatt egyre jelentősebb.

Rendkívül gyorsan termőre forduló zöldségfajok, a vetéstől számított 55.–60. napon már szedhető a termésük. Gyors fejlődésük miatt elő- vagy utónövényként is termeszthetők.  Korai vetésük és letermelésük után másodnövényként cékla, téliretek, saláta, karalábé tehető. Másodnövényként, vetése előtt áttelelő saláta, spenót, zöldhagyma, retek vagy korai karalábé termeszthető. Utóvetésükre legkésőbb az első fagyok előtt minimum 60 nappal kerülhet sor.

Botanikailag a Cucurbita nemzetséghez, azonbelül is Cucurbita pepo fajhoz soroljuk őket.

a) a spárgatököt (Cucurbita pepo L. conv. pepo provar. oblonga WILD),

b) a cocozellát (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH „cocozella”),

c) a cukkinit (Cucurbita pepo L. convar. giromontiina DUCH),

d) a csillagtököt (patisszont) (Cucurbita pepo L. convar. patissoniana GREB),

A laskatök, Cucurbita ficifolia kivétel. Felhasználás szerint főzőtök, betakarítása szerint viszont nem tartozik a nyári tökök közé.  Erőteljes növekedésű, hosszúindás tökkülönlegesség. Magas cukor – és ásványianyag tartalmú. Késő ősszel szedhető, jól tárolható. Téli főzelék készítésére használják. Főzés közben vékony szeletekre esik szét, ezért „Istengyalulta” töknek is nevezik.

A  Cucurbita Pepo őshazája Észak-Mexikó és az Egyesült Államok keleti vidéke. A patisszon és a cukkíni hazánkban meglehetősen új zöldségféle. Fogyasztásuk az utóbbi években jelentősen megnövekedett. A patisszont Európában sokáig elsősorban dísztökként ismerték. A legjobban Franciaországban terjedt el, de csaknem az összes európai országban ismerik. Kis energia-, de nagy vitamin- és ásványianyag-tartalmuk folytán kiváló étrendi hatásúak, diabetikus ételek kiváló alapanyagai. Folyamatosan teremnek, semleges alap ízűek.

A nyári tök botanikai jellemzői

A termesztett zöldségfajok közül a legnagyobb gyökérzettel rendelkezik. A hajtás keresztmetszete szögletes vagy barázdált. Lehet rövid (50-150 cm), félhosszú (1.5-6 m) vagy hosszú (több 10 m). Levele lekerekített, vese alakú, szőrözött. A tök élénksárga színű virágai lényegesen nagyobbak az uborka és a dinnyék virágainál. A virág lehet egylaki és kétlaki hím, nő- és hímnős virág. A tisztán nőtípusú virágok első sorban a cukkínin fordulnak elő.

Államilag elismert fajták

Spárgatök

Indátlan fehér: rövid hajtást fejlesztő (bokor) típus. A termése hengeres, a kocsány felé enyhén keskenyedő, kissé bordás. Terméshéja fehér, biológiailag éretten sárga. Húsa zöldesfehér, középvastag. Átlagtömege gazdasági érettségben 0,1–3,0 kg között változik, a fogyasztás módjától függően.

Alba: rövid hajtást fejlesztő (bokor) típus. Termése szabályos henger alakú, az Indátlan fehérnél rövidebb. Héja fehéres, világossárga. Húsa fehéreszöld. Átlagtömege 0,1–3,0 kg-os lehet.

Vecsési indás: erőteljes növekedésű, hosszú hajtásokat fejlesztő fajta. Termése hosszú, hengeres formájú. Héja vajszínű, biológiai érettségben narancssárga. Húsa sárgásfehér, vastag, gyalult töknek kiválóan megfelel. A termés átlagtömege 6–10 kg között változik.

Csillagtök

Óvári fehér: bokor típusú. Főhajtása rövid. Termése jellegzetesen lapított, fogazott, diszkosz formájú. Héja fehér, csontfehér színű. Egy-egy termés tömege 0,1–1,5 kg-os lehet, a felhasználás módjától függően.

Környezeti igények

Bokor típusú cukkini. Termése henger alakú, gyengén
bordázott. Héja zöld, húsa fehér. Zsenge állapotban egész évben uborka- vagy tökhöz hasonló módon elkészíthetõ.

Minden főzőtök sok fényt igényel. Hőmérsékletigénye is nagy. A laskatök hőmérsékletigénye valamivel kisebb a spárgatök hőigényénél. A hideget nem viseli el. A virágok már fagypont körüli hőmérsékleten elpusztulnak. Sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt a csillagtök a legvízigényesebb. Ezt követi a spárgatök, a cukkini. A laskatök öntözés nélkül is jól termeszthető. Tápanyagigényük nagy. A makroelemek közül a káliumot igénylik legnagyobb mennyiségben.

Cukkini:

Magyarországon, eddig, államilag elismert cukkinifajta nincs. Külföldről behozott fajtákat termesztünk. A kínált fajták indátlanok, a növekedési erélynek megfelelően lazább vagy tömöttebb bokrot képeznek. A termés hosszúkás, a kocsánya felé enyhén vékonyodó, csúcsán gömbölyded és sima felületű. A zsenge termés kezdetben közép-zöld, beérve sötét, olykor feketés-zöld vagy a fajtának megfelelően narancssárga vagy vajsárga is lehet és általában egyszínű. Előfordulnak az alapszínnél világosabb vagy sötétebb színnel „spriccelt” változat is.

Ismerünk világoszöld, sötétzöld, feketés-zöld, sárga pettyes, krém és sárga héjszínű fajtacsoportokat. Egyes fajták akár három vírusbetegséggel (CMV, WMV, ZYMV) szemben is ellenállóak.

Egyes cégek kínálatában találkozhatunk olyan fajtákkal is, melyek ún. részben partenokarpok (partenokarpia = megporzás, illetve megtermékenyülés nélküli termésképzés), fénytelen, hűvös időszakban, amikor kevesebb hímvirág képződik, képesek megporzás nélkül is termékenyülni.

Fajtakínálat a teljesség igénye nélkül: ’Elite’, ’Brillante’, ’Cassiopee’, ’Diamant’, ’Suha’, ’Ambassador’, ’Consul’, ’Cigal’.

Forrás:
dr. Kappel Noémi, Tökfélék termesztése, Mezőgazda Kiadó, 2011;
dr. Balázs Sándor, Zöldségtermesztők kézikönyve, Mezőgazda Kiadó 1996.