A növények kertünkben elfoglalt helyének bizonyos adottságai vannak, amelyek ha nem felelnek meg a növények igényeinek, akkor kertünk büszkeségei könnyen a romlás virágaivá válhatnak. Az ember mindig is szerette kategóriákba sorolni és rendszerezni a körülötte található dolgokat, ezzel könnyítve meg természetük megértését. Mindezek miatt érdemes megtanulni kertünk növényeinek csoportosítását környezeti igényeik alapján.
Az alábbiakban ismertetett kategóriák általában nem általános érvényûek. Szakkönyvek alapján úgy alakítottuk ki õket, hogy jól körülírható fogalmakkal lehessen egy-egy növény igényeit leírni. A legtöbb forrásban e fogalmak meghatározása hasonló, de csak ritkán találkozhatunk velük egy csokorba gyûjtve.
Fényigény
Fényigényes növények
A szabadföldi fényigényes növények nem viselik el a hosszan tartó beárnyékolást, ezért ne ültessük õket az épületek északi oldalára vagy meredek északi lejtõkre. (pl. törpe mandula, hangabarack – Amygdalus nana)
Árnyéktûrõ növények
Az árnyéktûrõ növények a legszebben akkor fejlõdnek, ha huzamosabb ideig éri õket a napsütés, de hosszan tartó beárnyékolást sem sínylik meg. Ezeket a növényeket ajánljuk az épületek északi oldalaira és meredek északi lejtõk beültetésére. (pl. közönséges gyertyánfa ‘Pendula’ fajtája – Carpinus betulus ‘Pendula’)
Álárnyéki növények
Álárnyékiak azok a növények, amelyek a vegetációs idõszakukban napsütötte helyeken élnek, de amit aztán késõbb egyéb növények beárnyékolnak. Tipikusan ilyen fajok a kora tavaszi hagymások.
Árnyékkedvelõ növények
Az árnyékkedvelõ növények nem viselik el hosszú távon a közvetlen napfényt, kimondottan árnyékos helyen érzik jól magukat. Természetes élõhelyükön rendszerint az erdõ aljnövényeként élnek. (pl. japán dérbabér – Skimmia japonica)
Vízi és vízigényes növények
A vízi és vízigényes növényeknek mindig nedves talajra van szükségük. Ezt rendszeres öntözéssel száraz területeken is biztosítani lehet.
Közepes vízigényû növények
A legtöbb növény ebbe a kategóriába tartozik. Vízutánpótlásra a kimondottan száraz évek kivételével nincs szükség, számukra elegendõ a csapadékból (és a talajvízbõl) származó víz. (pl. közönséges vadgesztenye – Aesculus hippocastanum)
Szárazságtûrõ növények
A szárazságtûrõ növények jól viselik a száraz homokos és köves talajokat. Egész évben nincs szükségük öntözésre. (pl. húsos som – Cornus mas)
Normál kerti talajra
A normál kerti talaj jó szerkezetû és vízáteresztõ-képességû és tápanyagban gazdag. Egy-két kivételtõl eltekintve az összes növény számára ideális az ültetésre.
Kötött talajra
A növényt kötött talajra is lehet telepíteni. A kötött talajok jó víztartó képességûek, de rendkívül levegõtlenek, így a legtöbb növény számára nem áll elegendõ mennyiségű oxigén a gyökerek számára. (pl. görög fatekercs – Periploca graeca)
Laza talajra
A növényt laza talajra is lehet telepíteni. Ezek rendszerint homoktalajok, amelyekre az a jellemző, hogy tápanyagban szegények és rossz a nedvesség-megtartó képességük. Amíg fiatal a növény, addig általában a laza talajon rendszeres vízutánpótlásra szorul. Amint a gyökerei elérik a talajvizet, az öntözés már nem szükséges. (pl. jegenyenyár – Populus nigra ‘Italica’)
Mészkerülő növények
A mészkerülõ növények nem viselik el a mészben gazdag talajokat. Magyarország legnagyobb részén csak ilyen típusú talajok találhatóak, csak az ország nyugati részén találhatunk nagyobb, egybefüggő mészmentes talajokat. A fák, cserjék nagy része mindkét helyen megél. A mészérzékeny növények levelei a meszes talaj hatására megsárgulnak, a hajtásnövekedésük csökken, végül a növény elpusztul. A mészkerülő növényeket ezért csak mészmentes talajba ültessük vagy savanyítsuk mesterségesen a növény környékén lévő talajt. (pl. japán gyöngyvesszõ – Spirea japoncia)
Mészkedvelõ növények
A növény kimondottan a meszes talajokat kedveli. Magyarország nagy részén eléggé meszes a talaj az ilyen típusú növények ülte
téséhez. (Pl.Orgona – Syringa sp.)
Fagytûrés
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (United States Department of Agriculture) különbözõ zónákat hozott létre az USA területén. A zónák között 10 Farenheit fok különbség van az évi minimum hőmérséklet tekintetében. Mivel a legtöbb növényekről szóló weboldal az USA-ban készül, ezért számos helyen találkozhatunk ezekkel az USDA zónákkal.
Érdemes tehát a következő táblázatot használni ahhoz, hogy megtudjuk hazai viszonyok között melyik növényt lehet még telepíteni.
| Zóna száma | Farenheit (°F) | Celsius (°C) |
| 1. zóna | -50 alatt | -46 alatt |
| 2. zóna | -50 – -40 | -46 – -40 |
| 3. zóna | -40 – -30 | -40 – -34 |
| 4. zóna | -30 – -20 | -34 – -29 |
| 5. zóna | -20 – -10 | -29 – -23 |
| 6. zóna | -10 – 0 | -23 – -18 |
| 7. zóna | 0 – 10 | -18 – -12 |
| 8. zóna | 10 – 20 | -12 – -7 |
| 9. zóna | 20 – 30 | -7 – -1 |
| 10. zóna | 30 – 40 | -1 – 4 |
| 11. zóna | 40 felett | 4 felett |
A Farenheit és a Celsius közötti átszámítás:
°F = 1,8°C + 32
°C = (°F – 32)/1,8
Az egyes zónákat néha további két részre osztják ‘a’, illetve ‘b’ jelöléssel (pl. 7a, 7b), amelyek megfelezik az adott zóna hõmérsékleti értékét.
Mint a táblázatból is kiderül Magyarország a hatos és a hetes zónában helyezkedik el, de vannak olyan szubmediterrán területek is (déli lejtõk és egyéb védett helyek), amelyeken a hõmérséklet nem csökken -15 fok alá. Ezek a területek a 7b zónába tartoznak.
Magyarországon fagytûrõ
Az ebbe a csoportba tartozó növényeket Magyarország bármely részén ültethetjük (USDA 6. zóna).
Magyarország nagyrészén fagytûrõ
Az ebbe a csoportba tartozó növények Magyarország különlegesen hideg helyein kívül mindenütt fagytûrõek (USDA 7. zóna). (pl. perzsa selyemakác – Albizia julibrissin)
Szubmediterrán vidékeken fagytûrõ
Az ilyen típusú növényeket csak Magyarország melegebb részein érdemes ültetni. Ültessük déli domboldalra, vagy a ház déli oldalára vagy közvetlenül fal mellé (USDA 7b zóna). (pl. teltvirágú gránátalma – Punica granatum ‘Pleniflora’)
Speciális, védett városi klímában fagytûrõ
Az ilyen típusú növények csak különlegesen meleg mikroklímában vészelik át fagyokat hazánkban. Ezeken a helyeken az éjszakai hõmérséklet soha nem eshet -12 Celsius fok alá (USDA 8 feletti zónák) (pl. kínai kenderpálma – Trachycarpus fortunei)
Magas talajvizû helyekre
A legtöbb növény nem viseli ez azt, ha a talajvíz túlságosan magasan áll. Az ilyen talajok rendkívül levegõtlenek, amelyek megnehezítik a növény gyökereinek oxigénfelvételét. A magas talajvizû helyekre alkalmas növények még ezekben a levegõtlen talajokban is megfelelõen képesek fejlõdni. (pl. kõrisfa – Fraxinus angustifolia subsp. pannonica)
Vízpartra
Vízpartra legtöbbször olyan növényeket ültethetünk, amelyek természetes körülmények között is vízparton élnek. Itt a mozgó víz miatt a talaj oxigénben gazdagabb, mint a magas talajvízû helyeken. (pl. Fûzfélék, nyárfafélék, aukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia)
Szennyezett területekre alkalmas fajok
A szennyezésnek többféle forrása is lehet. Legtöbbször a városi szennyezésekkel kell megküzdeniük a növényeknek, ritkábban ipartelepekre kell némi zöld színt vinniük. A szennyezés legtöbbször a leveleken keresztül hatol be a növénybe. A szennyezett területekre alkalmas növények kevésbé érzékenyek a levegõ összetételére. (pl. közönséges japánakác – Sophora japonica)
Szikes talajba való növények
A szikes talajoknak magas a sótartalmuk, amelyet a növények többsége nehezen visel el. Vannak azonban olyan növények, amelyek jól tûrik ezeket a viszontagságokat, bár a sótartalom fokozódásával a számuk egyre csökken. Ha olyan utak mellé telepítünk növényt, amelyet rendszeresen sóznak akkor is ezt a szempontot kell figyelembe vennünk a növények kiválasztásánál. Nagyobb utak mellé közvetlenül csak néhány növény ültethetõ, ezek erõs szennyezést is jól tûrik (pl. tamariska – Tamarix tetrandra)