Sok volt a termés? Íme a feldolgozás egyik egyszerű módja. Ahol megmarad a legtöbb vitamin. Csaknem minden zöldségfélét meg lehet szárítani! Vegyük például a pasztinák és a cékla csipszet. Aztán itt van a cukkini csipsz. Hogy milyen az ízük? Igazán remek! Mintha belekóstolnál a friss forgácsba. Ez csak tréfa. Az ízük igazán különleges. Ezeket a zöldségeket vékonyra szelve, megblansírozva, a vizet felszárítva, esetleg olajspray-vel befújva, majd a 100 fokos sütőben szárítva néhány órán át, máris ropogtathatjuk a finomságot.
De mi is az a csipsz? Eredetileg a hajszál vékonyra szelt, olajban kisült burgonyaszeleteket, amelyek New York államban készültek először 1953-ban, nevezték így, chips, Angliában pedig crisp. A magyar neve sokkal szebb: burgonyaszirom. A Később a különböző eljárással készült zöldsége, gyümölcs készítmények is ezt a nevet kapták, ha felszeletelve és ropogósra száradva került terítékre. Manapság minden hajszálvékonyra szelt zöldség és gyümölcs, amely ropogósra szárad, sül, cukkini sziromnak, almasziromnak stb. nevezhető.
És a blansírozás mi fán terem? A fát felejtsük el. Ezt az eljárási módot a konyhában alkalmazzuk. A megtisztított nyers zöldséget szűrőkanálban 1-3 percre forró vízbe mártjuk, majd hirtelen jéghideg vízzel lehűtjük, hogy a további puhulás megakadályozzuk.
A gyümölcsszirmok közül a legegyszerűbb az almaszirom készítés. 2-3 db kissé savanykás, kemény húsú almához számoljunk 1 citrom levét, 20 dkg porcukrot, 0,5 l vizet. A vékonyra szeletelt héjas almákat kenjük meg citromlével. Kevergetés mellett lassan melegítsünk egy lábasban fél liter cukros vizet forralásig. Tegyünk bele az almaszeleteket, és letakarva egy éjszakán át hagyjuk az almákat a szirupban. Másnap szedjük az almaszeleteket papírtörlőre.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük a szeleteket egymás mellé, és helyezzük 100 fokra melegített sütőbe 60 percre úgy, hogy közben félidőben az almákat megforgatjuk. Jól zárható dobozban vagy tasakban tároljuk!
A szárítva tartósítás, ami nem évekre szóló tartósítást jelent, a melegebb éghajlatú országokból terjedt el. A szárítással a víz elillan az intenzív ízeket, az aromát hátra hagyva. Ily módon, napon szárítva aszalják például a paradicsomot. Hogy hogyan csinálják ezt az olaszok? A paradicsomokat félbevágják, háztetőn szétteregetik és két hétig a napon szárítják. Ennek a módszernek nálunk több akadálya is lehet: a kiadós zápor, lakhelyünk adottságai és a gyűjtögető idegenek, hogy csak pár nehézséget említsek. Ezért inkább a 120 fokos, több órás szárításhoz ajánlott folyamodni. És a sütős módszerhez nincs szükségünk a hosszú nappalokra sem. Az éj bármely szakában megtehetjük. Olajjal és fűszerekkel eltéve remekül felhasználható a főzéshez.
Magyar embernek fűszerpaprikát szinte kötelesség szárítani a kocsányánál fogva 1,5 méteres damilszálakra fűzve, félárnyékos helyen 
felakasztva a félig nyitott verandán, vagy erkélyen. Ha ezt nem oldhatjuk meg, a kettévágott paprikát résnyire nyitott sütőben szárítsuk 50 fokon. Ha már zörgősre száradt, készülhet belő jóféle őrölt paprika. A magházától megfosztott, apróra tört paprikát mákdarálón, nagyobb mennyiséget öntöttvas húsdarálón megőröljük némi maggal, átszitáljuk, majd jöhet a kávédaráló, újabb szitálás, végül a mákdaráló. A magból a darálás során kipréselt olaj segít megőrizni az őrlemény illatát, zamatát, színét. A finomra őrölt paprikát zárható üvegedényben, fénytől elzárva, hűvös, száraz helyen tároljuk. Az íz- és aromaanyagok lebomlása lassítható, ha az őrleményt tartalmazó dunsztosüveget alufóliába csomagoljuk.
The post Zöldség- és gyümölcs szárítás, chips készítés appeared first on Kert Lap.