Konyhakert a kiskertben
A nálunk termesztett több mint negyvenféle zöldség közül termesszük azokat, amelyek a legértékesebbek, legkülönlegesebbek. Ezek nem tömegcikkek, de kielégíthetjük velük családunk igényeit. Miután csak saját fogyasztásra termelünk, kevesebb gondunk lesz a tárolással, és mindig friss zöldséghez jutunk. Talán mondani sem kell, hogy ezek beltartalmi értéke a legoptimálisabb. A konyhakert akkor az igazi, ha vetésváltót tervezünk. Ehhez ki kell v
álasztanunk a megfelelő fajtákat, és meg kell terveznünk az ágyásokat.
Mi a vetésforgó?
A növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre. Az adott vetésforgóban termesztett növényfajok száma változó, kiskertben 3-4 szokásos, ahol a növények azonos arányban fordulnak elő. A körforgás az az időtartam, ami alatt a körforgás befejeztével az adott növény ugyanarra a helyre kerül vissza.
1. ágyás
A vetésforgó előnyei
Hogy kertünkben ne szaporodjanak el a kórokozók és kártevők, pl. a káposzta-gyökérgolyva vagy a burgonya-fonálféreg, termesszük zöldségeinket vetésforgóban. A vetésforgó a gyomirtás leghatékonyabb eszköze. A vetésváltással nem szipolyozzuk ki a talajt, elkerüljük a talajuntságot és optimálissá tesszük a tápanyag hasznosítást. A talaj fizikai állapota is kedvezőbben alakulhat.
2. ágyás
Vegyes kultúrák megtervezése
Osszuk a kertünket három részre. Ősszel és tavasszal adjunk az ágyásokhoz érett komposztot vagy zöldtrágyát.
3. ágyás
Az első számú ágyásba kerüljenek a káposztafélék, salátafélék (nagy fogyasztók). Ide soroljuk a brokkolit, bimbókelt, édeskáposztát, karfiolt, fejeskáposztát, kelkáposztát, vörös káposztát, karalábét, karfiolt, spárgakelt, pasztinákot. Mindegyikük a laza, szerves anyagban gazdag talajokat kedvelik. Az induló évben tavasszal keverjünk a talajba friss istállótrágyát. A következő ágyásba a burgonya és a répafélék (sárgarépa, pasztinák, cékla) spenót (a céklával együtt) kapjanak helyet (közepes fogyasztók). Ezek zöme hosszabb élettartamú. Itt friss istállótrágyát ne használjunk. Használjunk ellenben például csontlisztet is. A harmadik ágyásba jöhetnek a fűszernövények, hüvelyesek (bab, borsó) ezekkel a zeller és a hagymafélék (mogyoróhagyma, vöröshagyma, póréhagyma). Ezeknek a legkisebb a tápanyagigényük. De szerves trágyára nekik is szükségük van.
Ágyások kialakítása
Az ágyások legyenek jól elkülönültek. Az ágyásokat egymástól szegélynövényekkel választhatjuk el. Erre a célra használjunk gyógy- és fűszernövényeket, pl. zsályát. Az ágyásokon belül olyan kombinációkat állítsunk össze, hogy a helykihasználás is optimális legyen. Az alacsony termetű növények az ágyás szélén kapjanak helyet.
Vetésváltás
Úgy gondolkozzunk, hogy jövőre a legnagyobb tápanyagigényű növények kerüljenek a legkisebb igényűek helyére. Ez a talaj van ugyanis a legkevésbé kihasználva, de majd ezt is bőven fel kell tölteni tápanyaggal. A közepes igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek, míg az alacsony tápanyag igényűek a nagyfogyasztók helyére kerülnek. A harmadik évben minden a régi helyére kerül vissza. Így a tápanyag minden morzsája elfogy.
The post Vetésforgó appeared first on Kert Lap.