Remek konyhakert kerekedik akkor is, ha palántákat vásárolunk. De milyen szélesre tárulnak a lehetőségek, ha magot vetünk! Nemcsak sokkal olcsóbb, hanem sokkal több fajta érhető el magként, és jóval kevesebb palánta formájában. Kísérletezzünk hát a formákkal, a zamatvariánsokkal, a színekkel! Vásároljunk eltérő időpontban érő fajtákat, és szüreteljünk az egész szezonban.
Miért indíthatjuk a magvakat már most? Nos, nem minden esetben, de sokszor kedvenc virágaink, zöldségeink elvetett magvai csírázni kezdenek odabent, míg kint, a hideg talajban ez jóval később indul meg. Hányszor fordul elő, hogy a májusi fagyok utáni magvetésből csak októberben fog fejlődni a paradicsom, de ekkor már be sem érik, és zöld paradicsomként landol a dunsztosüvegben. A beltéri palántákból nevelt növények azonban hamar termőre fordulnak, és bőven teremnek helyes kezelés esetén. Ugyanez igaz az egynyári virágokra, sőt sok évelőre is. A palántáról ültetettek virágözönében hosszan gyönyörködhetünk.
Ha először kísérletezünk a csíráztatással, kevés maggal, és csak néhány növénnyel kezdjünk. Majd, ha belejöttünk, már magasabbra tehetjük a mércét, mind a növények számát, mind a mennyiségét illetően.
A növények környezeti igényei eltérőek. Ezért szívleljük meg a csomagoláson lévő utasításokat, számoljuk ki, hogy hán
y hétre van szükség a megvetéstől az utolsó fagyok után történő kiültetésig. Tájékozódjunk figyelmesen, akár az interneten is. Ne keverjük össze a termőre forduláshoz szükséges időt, a kiültetéshez szükséges idővel.
A magindítás nem komplikált, csak a megfelelő eszközöket kell biztosítani hozzá: ültető közeget, edényt, fényt, meleget, vizet és figyelmet.
Ültető közeg. A palánták érzékenyek. Ezért csak friss, laza szerkezetű közegben neveljük, amely biztosítja számukra a szükséges, felvehető vízmennyiséget. Ha a közeg túl nedves vagy kötött a gyökerek nem tudják behálózni és betegség is felütheti a fejét. Használhatunk készen vásárolt zsákolt palántaföldet, rostos tőzeget vagy kókuszrostot, amely víz felvételekor megduzzad. Mivel a magvak a csírázáshoz a sziklevelekben található tápanyagot használják fel, a csírázáshoz nincs szükség külön tápanyag biztosítására.
Konténer. Minden, megfelel, ami megtartja az ültető közeget. Előző évről maradt palántanevelő edények, joghurtos, tejfölös edények stb. A lényeg, hogy minden tiszta és vegyszer- és csíramentes legyen. A fertőtlenítéshez 1 rész hypo 9 rész víz oldatot használjunk. Biztosítsuk a vízelvezetést, és legyen alátéttálcánk. 8-10 cm átmérőjűnél nagyobb edényt nem érdemes használni, hiszen később a növényeket vagy kiültetjük vagy átültetjük.
Egy másik lehetőség, ha lebomló konténert használunk. Ekkor a növény az edénnyel együtt kerül kiültetésre, így a fiatal gyökerek nem sérülnek.
A kezdő kertész annyi magot ültet, amennyit kiültetésre szán, illetve kicsit többet, az esetleges veszteséggel számolva. A gyakorlottabbak a magvakat úgy vetik el, hogy később sűrű kelést ritkítják, illetve nagyobb edénybe átültetik, azaz tűzdelik vagy pikírozzák.
Fény. A palánták fejlődéséhez fényre van szükség. Sok esetben ez mesterséges megvilágítással történik, de sokszor a déli fekvésű ablak közelsége is megteszi.
Hő. A magindítás első állomása a csírázás, a második a növekedés. A csírázáshoz a legtöbbször nem kell fény, de megfelelő hőmérséklet és nedvesség annál inkább. Ha nem alkalmazunk speciális fűtést, tegyük a csíráztató edényeket tartó tálcát a hűtő motorja főlé illetve 5-10 cm-re a radiátor fölé. Ahogy a csírázás látható módon megindult, helyezzük a tálcát hűvösebb, de szobahőmérsékletű helyre (20-22 fok).
Víz. A magvakat nedves talajba vessük. A csírázás beindításához takarjuk le az edényeket üveglappal, vagy átlátszó nejlonnal. Amikor előbukkannak a növénykék, a takarást távolítsuk el, és alulról öntözzük meg őket. Különösen a palántadőlés nevű gombabetegség, és a növények befullasztásának elkerülése végett sose öntözzünk felülről. Ekkor már figyeljünk
Amire figyelni kell. A sikeres palántanevelés alapkövetelménye, hogy naponta ellenőrizzük a történéseket: a csírázás megindulását, mert ezt követnie kell a kitakarásnak, a kellő nedvesen tartást, a megvilágítást, a hőmérsékletet. Ha ablakban neveljük a palántákat, naponta forgassuk őket. A palánták olyan helyen tartsuk, hogy szem előtt legyenek, nehogy megfeledkezzünk róluk.
A kiültetés előtt a palántákat fokozatosan szoktassuk, néhány órára, majd csak nappalra vigyük ki és éjszakára hozzuk be őket. A kiültetés csakis a fagyveszély elmúltával történjen meg. Kb. egy hét akklimatizálódás után a palánták készek arra, hogy kiültessük őket.
Forrás: burpee.com
Magvetésről és palántázásról is tanulhat kiskert tanfolyamon!
The post Palánta nevelés appeared first on Kert Lap.