A dél-amerikai, mexikói eredetű, fészkesek családjába tartozó egynyári bársonyvirág vagy büdöske a magyar falusi kertek, városi parkok kedvelt növénye. Egyesek virágszirma fogyasztható, és illóolaj tartalmuk miatt sokoldalúan hasznosak.
A nemzetség vadon előforduló tagjai Dél- és Kelet-Afrikában, Dél-Amerikában, Ausztráliában élnek. Nemzetség-név etruszk eredetű. Tages a felszántott földből támadt etruszk isten, innen ered a Tagetes elnevezés. Sok gyógynövény fordul elő közöttük. Sok köztük mezőgazdasági kultúrák gyomnövénye. Kertészeti változatai feltehetően Amerikából kerültek Európába. A 16. században már leírást találunk arról, hogy gyógynövényként használták. A képen a Mexikóban őshonos T. lemmonii látható.
A nemesített, egynyári, bokor habitusú növény magassága 15-90 cm méterig változik. Levelei szeldeltek. A növény jellegzetes, sokak számára kellemetlen illatú. Jellegzetes illatáért viszont a légtérben szobahőmérsékleten is előforduló monoterpén szénhidrogének a felelősek. A fészkesekre jellemző virágainak szína a halvány sárgától a mélyvörösig, illetve a mahagóniig változik.
Fajtáiból mára már nagyon sokat nemesítettek. A választékban megtalálunk egyszerű és telt virágú, kis és nagyvirágú növényeket. A virág színe is a sárga és a narancssárga legtöbb árnyalatában megtalálható már. Igénytelensége miatt a parkok kedvelt virágágyi növénye.
Kisvirágú bársonyvirág
A napos kitettségű sírkertekben inkább a kisvirágú bársonyvirág (Tagetes patula, 15-30 cm) az elterjedt, mely lehet szimpla, vagy telt, egységes, vagy vegyes színű. Erősen bokrosodik, sok virággal. Mind virágágyban, mind kerti tálakban nagyon szépen díszít. Nagy tömegben mutatós.
Nagyvirágú bársonyvirág
A nagyvirágú bársonyvirág (Tagetes erecta, 25-90 cm) feltörő növekedésű, kevesebb, de nagyobb virágzatot, tömör virágfejet fejleszt. A virágfejek nehezek, ezért túl szeles helyre ne ültessük. Vágott virágként is megállja a helyét. Virágágyakban háttérnövényként az ágyást magasítja. Ültethetjük dézsás növényként is.
Triploid hibridek
A triploid hibridek kinézetre a kétféle növény közé sorolhatók. Tulajdonképpen a kétféle növény keresztezéséből előállított steril hibridekről van szó. Magasabbak a patulánál, de több a viráguk több, mint az erectának, és folyamatosan virágzanak.
Apró bársonyvirág
A törpe növésű, páfrányszerűen szeldelt levelű apró bársonyvirág (Tagetes tenuifolia) júliustól a fagyok beálltáig virágzik. Gömbölyű bokraival kedvelt szegélynövény. Nagyszámú virágai egyszerűek, és szinte az egész növényt beborítják. Rendkívül igénytelen.
Gondozás
Márciusban, langyos ágyban elővethető, vagy helyben vethető, de akkor csak augusztus közepén kezd virágozni. Olcsó palántái azonnal kiültethetők. Ne vásároljunk teljes virágzásban lévő palántákat. A végleges helyre ültetést célszerű május közepén végezni. A normál kerti talaj megfelelő számára. Napos helyen folyamatosan virágzik. A kiültetés utáni első két hétben vágjuk le a virágbimbókat. Nem igényli a rendszeres öntözést, és ritkán betegszik meg. Szárazságban azért öntözzünk. A virágzási idő meghosszabbítása érdekében vágjuk le az elnyílt virágokat. A műtrágyázásra nincs gondunk.
Virága
A büdöske virága nem csupán kertünket díszíti. A büdöskék virágszirmait gyógyteák, saláták, köretek ízesítésére használhatjuk. A sáfrányt helyettesíti. Létezik citrom zamatú változat is. Összevágott szirmait ajánlják rizshez, liszthez keverve, levesekbe. A T. paprika fűszeres ízű szirmaival fűszervaj, főtt tészta ízesíthető.
Olaja
A bársonyvirág a másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.
A T. patula illóolaját parfümökben használják, dohányt ízesítenek vele. Illata leginkább a levenduláéval vethető össze. A friss olaj legjobban a zöld almára emlékeztető gyümölcsillatú.
A dél-amerikai származású vadon is termő T. minuta gyógynövény. Illóolaja citromos, édeskés illatú, ámbra színű. Legjellegzetesebb összetevői terpének, flavonoidok, egyéb aromás vegyületek. Az olajat a levelekből, szárból és virágokból vonják ki. Fertőzések elkerülésére, baktériumölőként, nyugtatóként, bronchitisz ellen, egysejtű paraziták, gombák ellen, rovarölőként, sebek fertőtlenítésére külsőleg alkalmazzák 5%-os töménységben.
A büdöske tiofén tartalma
A büdöske gyökérzetének mikrobaközösségéből a talajba választott tiofén vegyületek fonálféreg, rovarirtó, antivirális és citotoxikus hatásúak. A gyökérgubacs fonálféreg egyike a legszélesebb körben fertőző kártevőknek. (Meloidogyne spp.) A már megtámadott növények kezelési lehetőségei korlátozottak. Ezért a hangsúly a megelőzésre tevődik. Az előveteményként ültetett büdöske gyökerein keresztül a talajba választott tiofén vegyületei a gyökérgubacs fonálférgeket pusztítják. A holland mezőgazdaságban, speciálisan e célra nemesített fajtát (T. patula Nemanon) is használtak. Indiában pl. több száz éve használják a büdöske eme tulajdonságát a kártevők elleni védekezésben. A büdöske előveteményként hatékony védelmet nyújt mind a konyhakertben, mind a virágágyásban. Előveteményként igen sűrű ültetést kíván. A gyomosodással ugyanis drasztikusan csökken jótékony hatása. Kísérletek tanúsága szerint növénytársításban a hatása lecsökken. (The Institute of Food and Agricultural Sciences (IFAS) kiadványa alapján)