Sóska

A sóska savanykás íze miatt kedvelt. A sóskát nem csak termeszthetjük, hanem gyűjthetjük is. Nálunk gyógyhatású érett termése kerül forgalomba.

Sóska előfordulása

A közönséges sóska (Rumex rugosus, synon. Rumex acetosa) a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, évelő, lágyszárú növény. A Rumex nemzetség húsz képviselőjét találhatjuk meg Magyarországon. Leginkább savanyú réti talajokon fordul elő. A franciaperjés (Arrhenatheretum elatioris) kaszálórétek jellegzetes növénye, főleg álló- és folyóvizek környezetében, vízzel ideiglenesen sem borított területeken, jó vízellátású réti talajokon fordul elő. Intenzív növekedése miatt gyomosít.

Sóska bemutatása

A közönséges sóska szórt állású, álrozettában álló levelei vastagok, nyíl alakúak, szélük ép, az alsók hosszú, a felsők rövid nyelűek vagy nyél nélküliek. Kétlaki virágai laza bugavirágzatban állnak. A zöld virágtakaró lepelszerű. Az apró makktermések csírázóképességüket 3-4 évig is megtartják. Más Rumex fajokkal könnyen kereszteződik.

További sóskafajok

Angol sóska (R. patientia), amelyet csak néhány nyugat-európai országban fogyasztanak igen elenyész ő mennyiségben. Francia sóska (R. scutatus), amely szintén Nyugat-Európában ismert. Levelei a közönséges sóskáénál kisebbek, és a színűk kékesebb tónusú. Az angol és a francia sóska Magyarországon üzemi termesztésben nem szerepel, csak a házikertekben fordul elő.

Sóska Gyógyhatásai

Sóska föld feletti részét fogyasztjuk, de a földalatti részeit is hasznosítják gyógyászati célokra. A növény fő hatóanyaga a flavonoidok, polifenolok és cserzőanyagok. A gyökérben antrakinonok és naftalén-diolészterek és tannin halmozódnak fel. A sóska gyulladáscsökkentő hatású. Kivonata stimulálja a granulocyták és a monocyták (az immunrendszer falósejtjei) fagocita működését (bekebelezi az idegen sejteket). A gyökérdrog gyomor- és bélhurut esetén hatásos, gyengén hashajtóhatású. A termésdrog hasmenés ellen hatásos.

Gyűjtése
A termés szedésének ideje július, augusztus. A leszedett magszárakat elterítve szárítják. A magszárat utóérlelik, a termések ez alatt részben kihullanak, a többit le kell verni a szárról. A száraz mag vászonzacskóban tárolható. A gyökereket augusztus, szeptember hónapokban szedik fel, a vegetatív részektől megtisztítják, mossák és darabolják. Egy rétegben kiterítve szárítják. Szabó Gyuri bácsi, a bükkszentkereszti füvesember ajánlja hasmenés ellen a nyersen darált vadsóska magot. A vadsóska magot a Herbária is forgalmazza.

Sóska környezeti igény

Hidegtűrő. A száraz meleg, és a hosszú nappalok magszárfejlesztésre ösztönzik. A fejlődő magszárak kitörése fontos feladat. Fényigényes. Talajjal szemben viszonylag igénytelen, levélzöldségekre jellemző módon elsősorban a nitrogént hasznosítja, a megfelelő káliumellátottság a téli fagytű rését növeli. Vas és magnézium felvétele viszonylag jelentősebb.

Sóska termesztése

Miután hidegtűrő, tél alá is vethető, és tavasszal már szedhető mennyiséget terem. A Hermesmag ezt ajánlja: Vetés ideje tavasszal, március- április illetve augusztus vége- szeptember eleje. Minden talajon megterem, de vetés előtt trágyázzuk meg a területet, mert több évig helyben marad. Egy gramm magban kb. 1000 szem van, ami 4-6 m2 bevetésére elegendő. Folyóméterenként 60-80 magot szórjunk el 2 cm mélyen, 30-40 cm sortávolságra. Vigyázat! Nehezen csírázik, apró magjai rendszeres öntözés mellett is sokáig elfekszenek. Napjában is többször szóró cseppes, mintegy permetező öntözéssel tartsuk nedvesen a talaját. Később Ritkítani kell kb. 5-10 cm-re. Kiskertben inkább javasolt a tőosztás. Annyit tudni kell, hogy egy tő csak 4-5 részre szedhető szét.

Pallagi nagylevelű sóska

Nagy leveleket fejlesztő, bőtermő fajta. Jól áttelel 2-3 év után indokolt újra telepítése, mert ekkorra termőképessége csökken. A Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepen az 1960-as években kezdődött a sóska nemesítésével kapcsolatos kísérleti munka. Begyűjtötték a tájban fellelhető változatokat, s az utódokból egyedi szelekcióval a legkedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező egyedeket emelték ki. A nagy levél, az intenzív növekedés és az „antociánmentes” levélér voltak a nemesítés főbb célkitűzései. A Pallagi nagylevelű 1971-ben kapott állami minősítést. A levél 20-22 cm hosszú és 8-10 cm széles, lándzsás vállú, világoszöld színű és finom erezetű. Erőteljesen fejlődő fajta. Levélzete gépi erővel is jól – minimális veszteséggel – aratható. Szárazanyag-tartalma nagyobb, mint a kerti fajtáé és beltartalmi értékei is jobbak. Mélyhűtésre és friss fogyasztásra egyaránt alkalmas. Üzemi és házi kerti termesztésre egyaránt javasolható. A ZKI ajánlása: Évelő, egyszerű módszerekkel termeszthető zöldség. Levelei vastagok, lándzsa alakúak. Magja apró, nehezen csírázik, ezért csak kifejezetten jól előkészített magágyba szabad vetni. A tenyészidő alatt 2–3 alkalommal szedhetjük a leveleket. Öntözve, fejtrágyázva 3–4 évig maradhat egy helyen. Szabadföldi és fóliás termesztésre egyaránt ajánljuk. (Egy tasak kb. 3000–3100 szem vetőmagot tartalmaz.)

Sóska a konyhában

Tavaszi kúráknál a fiatal, friss leveleket salátában, levesben fogyasztják. Oxálsav-tartalma miatt a sóska túlzott mértékű fogyasztása főleg kisgyermekeknél vesekárosodást okozhat. Kivonatát gyógyszerkészítményekben is felhasználják. Néhány levél pikánssá teszi a spenótfőzeléket. A víz nélkül megpárolt és pürésített sóska nagyon jól illik a sült pulykához, vagy malachoz is.

Zöld palacsinta recept a sarkozybio.hu honlapon: 10 dkg spenótot vagy sóskát megabálunk. Közben a szokásos módon palacsintatésztát készítünk. Ha zöldségünk kissé lehűlt, összekeverjük a két anyagot és kisütjük a palacsintákat. Sajttal meghintve tálaljuk. Sóska receptek

Konyhai tippek

• Ha kicsit rosszabb minőségű, öreg a hús, felhasználás előtt tekerjük be sóskalevelekbe.
• Oxálsav tartalmát csökkenthetjük, ha főzés előtt 2-3 percig forrásban levő vízben főzzük, és a levet elöntjük.
• A szabad oxálsav tejjel leköthető.

Ha érdeklődsz a zöldségek iránt, jelentkezz a kiskert tanfolyamunkra.

Összetett bogas fürt­virágzatában kétivarú és egyivarú porzós virágok vannak.

The post Sóska appeared first on Kert Lap.