Dr. Némethy Zsuzsanna
A mediterrán 
származású színpompás virágú leánder (Nerium oleander) kedvelt dísznövény, számosan gazdag kollekcióval rendelkeznek. Érdemes áttekinteni a léander károsítóit, mert a gyökereztetésre begyűjtött hajtásokkal azok is “beszerezhetők”.
Növényvédelem teleltetés alatt
Hazai viszonyok között a leánder teleltetéséhez fagymentes, világos hely, csökkentett vízmennyiségű és ritkított öntözés javasolt. A teleltetés hosszú időszaka alatt a leánder növények hajtásait érdemes rendszeresen ellenőrizni. Gyakran előforduló jelenség, hogy a telelőre helyezett növényen a növénnyel együtt bekerült kártevők lassan felszaporodnak, és tavasszal legyengült, károsodott tövek lepik meg a gazdájukat. Teleltetés előtti rovarölő szeres permetezéssel a kártétel megelőzhető.
Vízigény, öntözés
A konténerekben vagy cserepekben nevelt leánder tövek vízigénye – különösen a magas hőmérsékletű, forró nyári napokon, melyekből idén nem volt hiány – fokozott, naponta többszöri öntözést igényelnek. Különösen vonatkozik ez a napos teraszokon, erkélyeken elhelyezett tövekre. A vízhiány hatására a vesszők, hajtások alsó levelei elsárgulnak, lehullanak, a növény alulról felkopaszodik, a virágbimbók leszáradnak, a kinyílt virágok lehullanak.
Kártevők
Leggyakoribb kártevő a nyári meleg hónapok alatt felszaporodó közönséges takácsatka (Tetranichus urticae). A takácsatkák 
parányi méretű, 1 mm körüli, éppen látható, 4 pár lábú, pókszerű szívó szájszervű állatok. A levelek hátoldalán élnek, általában nagy számban, és gyakran szövedéket is fejlesztenek. Szívogatásuk hatására a zöld levélen apró, tűhegynyi ezüstös színű foltok képződnek, a levelek deformálódnak, elszáradnak. Elsősorban a hajtásvégi fiatal, zsenge leveleket szívogatják. A takácsatka kedveli a száraz meleg körülményeket, és csak ilyen helyen nevelt növényeken szokott károsítani. A leánder levelek nedvesítésével, a tő elegendő, egyenletes öntözésével a takácsatkák erős felszaporodása elkerülhető. A nappal felforrósodó aljzaton (például déli kitettségű teraszon) tartott növényeknél, a takácsatkák ellen kémiai védekezés szükséges általában 2-3 ismételt permetezéssel. Felhasználható szabad forgalmú rovarölő szerek: Applaud, Flumite, Mitac, Sanmite, Talstar, Zolone. Gyengébb fertőzésnél az olajtartalmú szerek is felhasználhatók ( Biola, Vegesol, Niral, Vektafid A), de a hatás csak akkor biztosított, ha levelek hátoldalára juttatjuk ki a permetlevet.
Betegségek
Az utóbbi évtizedben hazánkban is megjelent a Pseudomonas syringae pv. savastanoi okozta Pseudomonászos rákosodás. A növény valamennyi zöld részén néhány mm-es méretű, feketés színű daganatok fejlődnek. Különösen feltűnő a virágzaton megjelenő tünete. A baktérium sebeken keresztül hatol a növényben, tehát sebzéseknél fertőzi a növényt. Gyakran 6-8 hónap alatt terjed szét a leánder szöveteiben, szisztemizálódik. A baktériumok terjedését a szétfröccsenő vízcseppek, esőcseppek végzik, valamint az ápolásnál használt kés, olló vágó lapjára tapadt fertőzött növényi nedv a benne lévő baktériumokkal. A fertőzött növény élete végéig fertőzött marad, és minden részében él a baktérium. Ezért a fertőzött növényekről dugványt venni és szaporítani nem szabad. Teljesen célszerűtlen a leánder növények “mentesítése” a rákos daganatok levágásával, mivel a kórokozó a növényben szisztemizálódik. A beteg növény nedvével viszont a gyakori vagdosással a még egészséges növényeket is megfertőzzük.
Megemlítek még egy hazánkban ez ideig nem diagnosztizált baktériumos betegséget, melynek kórokozója a Xylella fastidiosa, karantén kórokozó. Európában még nincs jelen, de a leánderkedvelők gyűjtő szokásait ismerve megjelenésére számíthatunk. A kórokozót 
kabócák terjesztik, a leander és számos fás dísznövény mellett a szőlőt, mandulát, őszibarackot és a citromfákat is fertőzi, tehát a betegség komoly gazdasági jelentőséggel bír. A leánder hajtásvégén a levelek széle, a levél bizonyos felülete barnán elhal (lásd a képen). A tünet hasonlít a vízhiány és sózás okozta élettani kártételre. A baktérium a növény szállítóedényeiben él, a víz- és tápanyagforgalmat akadályozza, a növény elszárad, kipusztul.
Mindkét baktériumos betegség ellen csak a megelőzés a védekezés lehetősége: az új növényeket hetekre elkülönítve tartsuk, figyeljük. Hajtások gyűjtésénél, melyet gyökereztetésre szánunk, alaposan vizsgáljuk meg a bokrokat: mentes legyen bármiféle elváltozástól, betegségségtől, kártevőtől. Hasonló gondossággal járjunk el a leánder növények vásárlásánál is, mivel ezek a betegségek elsősorban a fertőzött növénnyel terjeszthetők.