A közönséges vadgesztenye és rokonai

Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik.

Vadgesztenye rendszertana

A legújabb, molekuláris genetikai vizsgálatokon is alapuló besorolás szerint a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába,  a vadgesztenyefélék alcsaládjába (Hippocastanoideae) fák tartoznak. A Levelek tenyeresen összetettek, átellenesen állnak. Virágaik karácsonyfára emlékeztető, fürtös-bogas virágzatot alkotnak. Termésük húsos, tüskés falú tok. A tokban két mag fejlődik, óriási sziklevelekkel. A család névadója a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) hazánkban régóta kedvelt díszfa.

Az Aesculus nemzetség 12 fajt számlál, amelyek Észak-Amerikában, Eurázsiában illetve Mexikóban honosak.

Vadgesztenye bemutatása

A vadgesztenye hazája Elő-Ázsia és a Balkán félsziget, de mára már sok helyre eljutott. Ugyanis a fagyokat jól bírja. Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, utak mentén, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik. A fa 25 méteres magasra is megnő. Kérge sötétbarna, pikkelyesen leváló. Rügyei vastagok, kúposak, ragadósak. Nagy levelei tenyeresen összetettek.

Vadgesztenye virága

Virágai április végén, május elején nyílnak. A virágok fehér, tövükön sárga, később pirosló szirmú bugákakat alkotnak. Rendkívül mutatósak. Májusra a gesztenyefák marcipán-tortadíszre emlékeztető, rokokó virágzatain belüli, egyes virágok közepe sárgából pirosra vált. A gesztenye virág gyógyszer reumatikus fájdalmak ellen. ilyenkor a gesztenye virágjából készült teát kell fogyasztani. Borogatást is tehetünk a fájó testrészekre. Tegyük az esti fürdővízbe egy jó liter, két liter, friss vagy szárított virágból készült virágforrázatot.

Vadgesztenye termése

Szeptemberre alakulnak ki a tüskés, háromfelé repedő toktermések, melyek 1-3 fényes, gesztenyebarna magot tartalmaznak.

Mit tegyünk a kellemes tapintású vadgesztenyékkel, amelyek a oly hívogatóan hevernek az útszélén, várva, hogy felvegyük őket? Semmi esetre sem együk meg őket. Egyébként nagyon sok mindenre alkalmasak. Olvasható Vadgesztenye című cikkünkben. Olcsó, természetes, szerethető gyermekjátékként. Régen gyufaszállal székecske, asztalka készült belőle.  Ruhásszekrénybe, spájzba remek rovarriasztó.

Összefoglalóan itt csak annyi álljon, hogy a vadgesztenye magja jelentős mennyiségű szaponint, keményítőt, cukrot, B, C- és K-vitamint, zsírolajat, cseranyagot tartalmaznak. A magokból előállított készítmények főként érfal erősítő, véralvadást lassító hatásúak, ezért érgörcsök, keringési zavarok esetén használatosak, a perifériás keringést javítják. A magvak elfogyasztva azonban mérgezőek.

Vadgesztenye gondozása

Házikertbe a rendelkezésre álló méretek függvényében telepítsük e fát. A vadgesztenye tűri az agyagos vagy homokos talajt. A napot vagy a félárnyékot kedveli. Vízigénye közepes. Szeles helyre ne ültessük.  Az idős fák alatt kipusztul az aljnövényzet, ezért a földig hajló ágakat kissé vágjuk vissza, a fa alatt is öntözzünk, ősszel pedig a lehullott lombot gereblyézzük össze. A vadgesztenye lombjából a növények fejlődését gátló, allelopátiás vegyületek oldódnak ki, a levelek csak hosszan, de komposztálhatók. Ha sok vadgesztenye avar képződik, érdemes külön tárolót létrehozni számára, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

A vadgesztenye leveleinek foltosságát a Mycosphaerella maculiformis gomba okozza (mikoszferellás levélfoltosság), mely a lehullott levelekben telel át és itt képezi spóráit, melyek tavasszal ismét fertőznek. Terjedését a nedves környezet, az esős időszak elősegíti. A következő vegetációs időszakban való fertőzését megakadályozandó, gyûjtsük össze és semmisítsük meg a lehullott faleveleket. Tünetei: a levelek mindkét oldalán látható, kerekded alakú különálló, de idővel összefolyó, apró barnás-vöröses foltok, melyek között a szövetrészek megsárgulnak, így a levél mozaikos jelleget ölt. Olvashatjuk Kovács László 38. heti teendők cikkében az ajánlások között.

Az utóbbi időben a hazai állományokat jelentősen károsítja a vadgesztenye aknázómoly.

Út menti fasorba régebben előszeretettel ültették. Sok régi fasorunk áll vadgesztenyéből. De ősszel hulló termései miatt meggondolandó ilyen célú telepítése. Légszennyezésre érzékeny. A városi környezetet rosszul tűri.  Sajnos az aknázómoly, és a fasor ültetések ideje óta jóval szennyezettebbé váló környezet árt ezeknek az útmenti fáknak.

A vadgesztenye rokonai

A közönséges vadgesztenye rokonai az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb vörös vadgesztenye (Aesculus pavia).

A vörös- és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték. Ennek eredményeképp megszületett az 1818 óta ismert hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea). Európai szülőjétől szép termetét, nagy virágait, az amerikaitól pedig rózsaszín-piros színét örökölte. 14-16 méter magasra is megnő. Levelei 5 tagúak, a levélkék hullámosak, sötétzöldek. Az aknázó molyra a rózsaszín vagy piros virágú hibridek kevésbé érzékenyek. A hússzínű vadgesztenyét kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajba ültessük. Szél, só és szárazságtűrő. Jól bírja a városi környezetet. Betegségekkel szemben ellenálló. Sokféle változata ismert. Ennek a fajtának a trianoni kastélyparkban (Versailles) fél évszázaddal később spontán keletkezett magonca (Aesculus x carnea “Briotii”) nagy, ragyogó, élénkpiros virágaival, fényes sötétzöld leveleivel és kisebb termetével egy időben Európa kertjeinek valóságos sztárja lett.

A sárga vadgesztenye (Aesculus flava) 12 méter magas, kiterjedő, ovális lombkoronájú, sötétzöld lombozatú. Őszi lombszíne sárgás narancsos. Helyigényes. A jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú talajt kedvel. A szárazságot, meleget kevésbé tűri, ilyenkor levelei károsodnak. Napos helyre ültessük. De nem igazán a mi klímánkra és talajviszonyaink közé való.

A 6 méter magas, cserje termetű pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia) a nedves, humuszos talajt, félárnyékot kedveli. Fás területek cserjeszintjébe, nagyobb lombárnyékos területekre való. Ő is csak kevés helyen érzi jól magát nálunk.

Az alig 3-4 m magas cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) a kötöttebb, gyengén savanyú, szerves anyagban gazdag talajokon szépen fejlődik. A napot és árnyékot egyaránt tűri. Ellenálló. Magas díszítőértékű, aranysárga őszi levélszínnel, kompakt formájával. Virágai kellemesen parfümös illatúak. Fehér virágai jól mutatnak örökzöldek társaságában. Talajigényét feltétlenül vegyük számításba mielőtt kertünkbe ültetnénk.

A vadgesztenye aknázómoly kevésbé károsítja a hússzínű vadgesztenyét.

The post A közönséges vadgesztenye és rokonai appeared first on Kert Lap.