Szőke Ferenc 2014. szeptember 11-én a Bogyóstanácskozás (BCE Kertészeti Kar) a kökénytermesztés lehetőségei című előadása alapján összeállította Garami Márta
A kökény (Prunus spinosa L.) a Kaukázustól Európáig, Észak-Afrikáig sokfelé előfordul. Egyes feltételezések szerint a Prunus cerasifera és a Prunus microcarpa (C.A.Mey) hibridje.
A kökény az egészségvédő termékek egyik keresett alkotója, antioxidáns kapacitása (hidroxilgyökfogó hatása) és összes polifenol-tartalma több vad gyümölcs között is előkelő helyen áll. Termesztése hazánkban fajták és termesztéstechnológiai hiányosságok miatt igen korlátozott, bár az utóbbi években szelekciós nemesítéssel Szőke Ferenc lövőpetri kertészmérnök, magánnemesítő, több ígéretes fajtajelöltet is előállított.
A Kertészet és Szőlészet 2012/39. számában olvashatjuk, hogy ha valaki termesztésbe akarja vonni a kökényt, meg kell küzdenie rendkívüli sarjképző hajlamával. Ennek kiküszöbölésére Szőke Ferenc mirobalánra és St. Julien szilvára oltott fajtajelöltjeit törzses formára nevelve termeszti. 2008-ban saját szilva és kökény hibrideket is telepített.
A kökény gyógyhatásai és felhasználása
A népi gyógyászatban és hagyományos orvoslásban már bizonyító kökény egészségre gyakorolt pozitív hatásait a biokémiai kutatások is alátámasztják. A hazánkban is honos kökényre jellemző, hogy könnyen hibridizálódik, így jött létre a házi szilva és a mirabolán kereszteződésével a kökényszilva, amelynek azonban gyümölcséért termesztett fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben.
A kökény beltartalmi értékei közt megemlítendő a viszonylag magas C-vitamin, a különböző flavonoidok, tanninok, színanyagok, cukor, pektin, szerves savak, ásványi anyagok. Bioaktív anyagainak köszönhetően roboráló, immunerősítő, emésztéssegítő, és egyes baktériumok szaporodását is gátló hatása van.
A Debreceni Egyetemen végzett laboratóriumi mérések szerint jelentős a kökény ellag sav-tartalma, ami daganatmegelőző, rákellenes/ hatású.
A törzses kökény fotóját rendelkezésünkre bocsátotta Dr. Sipos Béla Zoltán.
A kökény virága zsírbontó teakeverékek alkotórésze, terméséből szörp, pálinka, likőr, lekvár, aszalvány, szárítmány, kozmetikum készül.
A kökénytermesztési lehetőségei ![elfagyott kökényvirágok]( "elfagyott kökényvirágok")
Környezeti igényei alapján a klímaváltozás egyik ígéretes termesztett faja lehet, bár gyakran a későtavaszi fagyok idején virágzik. Ezt a tulajdonságát ültetéskor mindenképpen vegyük figyelembe.
Jelenleg több mint 60 vállalkozás végez kökényfeldolgozást. A termés gyűjtéséből származó problémák, a nem megbízható minőség, a gyűjtés körülményeinek kontrollálatlansága, a tervezhetőség hiánya nehezíti a termékek előállítást. Ezt küszöbölheti ki a termesztésbe vonás.
A termesztési céllal nemesített fajtákkal szembeni elvárások a magas terméshozam, a nagy gyümölcsméret, a jó termékenyülés, a korai termőre fordulás, és a megfelelő beltartalmi érték (bioaktív anyagok, cukortartalom, íz- és aromaanyagok). További elvárások a jó ökológiai tűrőképesség, a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képesség.
A művelési módokról annyit jegyezzünk meg, hogy az 5 x 3 méterre telepített növényeket a szilvához hasonlóan kell kezelni. A várható termésmennyiség 8-11 kg/fa kökény esetén, kökényszilva esetében 11-13 kg.
Kártevői és kórokozói ellen védekezni kell. Tapasztalatok szerint a bio- termesztésben legnagyobb kihívás a szilvamoly elleni védekezés jelenti.
Magyarországon a a feldolgozott kökény zöme vadon termők gyűjtéséből származik. A termesztett kökény 5-6%-a rendelkezik bio minősítéssel.
A kökény üzemi termesztésbe vonása mellett szól az éghajlatváltozás, az egyre bővülő felhasználási lehetőségek és –igények, a nagyrészt megoldott termesztéstechnológia. A balkáni országokból származó gyakran gyenge minőségű importáru nyomott áron kerül forgalomba, és az ehhez igazodó felvásárlói árak is alacsonyak.
Részletek a kökény gyümölcséről és házi felhasználásáról.
The post Kökénytermesztés appeared first on Kert Lap.