Bajban vannak a mexikói függőkertek, amelyeket a kiszáradás vagy a vízbe csúszás veszélye fenyeget. Mexikóváros híres csatornarendszere pedig lassan a környezetszennyezés áldozatává válik.
Fotó: Carlos Cazalis/Corbis, The Guardian
azték függőkert modell, Museo de Plaza Mayor
Az ezerkétszáz, ezerötszázas években több mezőgazdasági modell alakult ki Mexikó területén:
- a chinampas (mesterséges bakhátas szigetek) a tóvidékeken, ahol az intenzív termesztéshez iszapot és emberi ürüléket használtak szerves anyag forrásként;
- erdőirtás és égetés;
- teraszos művelés a magasan fekvő területeken;
- családi gyümölcsösök és konyhakertek;
- hátsó udvar, ahol keverten termesztették a kukoricát, zöldségeket, virágokat, itt nevelték a pulykát, kacsát, és itt tartották a kutyákat.
Az Aztékok idején Mexikó City (Tenochtitlan) a csatornák labirintusa volt, tele függőkertekkel, ahol élelmezési céllal kukoricát és babot termesztettek. A csatornák akkor létesültek, amikor még a metropolisz alapját egy gigantikus tórendszer képezte, amelyet náddal és fűvel borítottak le, majd erre köveket és termőföldet hordtak.
A csatornarendszer ma turisztikai látványosság
Ma a világörökség részét képező csatornarendszer, amely a Xochimilco tavon létesült, hajóval, csónakkal bejárható turisztikai látványosság, évente 1,2 millió turista keresi fel. Xochimilco jelentése az aztékok előtt itt élő Nahuatl indián nyelven: “Ahol a virágok teremnek”. Mintegy 14 km az a terület, ahol ma is a csatorna mentén farmok találhatók, ahol virágot, zöldséget, gyümölcsöt termelnek, és amelyek a turisták kedvelt pihenőhelyei. Legalábbis az útikönyvek szerint.
2008-ban megindult egy az új városi kertek létrehozását támogató program, amely ezt a területet is érintette. A nagy csinnadrattával bejelentett támogatás nyomán többek próbálkoztak zöldségeskertek kialakításával a metropolisz szegénynegyedeinek önellátását segítendő.
A húszmilliós metropolisz kormányzata új városi kertek létrehozását támogatta, hogy a fájdalmasan magas élelmiszerárak miatt éhező szegények élelmiszer ellátásán önellátással könnyítsen. Egy év alatt húsz kert létesült a szeméttelepek helyén, Először a legszegényebb negyedek kerültek sorra. A kormány szakemberek bevonásával tanítja a lakosságot, és ingyen bocsátja rendelkezésükre a vetőmagot, és a művelési eszközöket. A szegények nyomorúságán enyhítendő a paradicsom, tök, káposzta és bab ültetvények betonszegélyű magas ágyásai a graffittivel borított elhagyott épületek között találhatók. Másutt gyógynövényeket szándékoztak termeszteni.
városi kert, Iztapalapa kerület, 2008.
A függőkertek kétharmada azonban ma gazdátlan. A felhagyott területeket nem gondozza senki, így fennáll a veszélye, hogy gondozás nélkül elnyeli őket a láp vagy teljesen kiszáradnak a fekvésüktől függően. A turisták által látogatott területektől távolabb nyomortelepek váltják fel a művelt területeket, folyik az illegális bodega építés, és a háztartási hulladék, szenny tisztítás nélkül egyenesen a vízbe kerül. Míg a túristák számára kijelölt csatornautak mentén minden rendben, a nyomorteleppé degradálódott részeken nincs közbiztonság.
A tisztítatlan szennyvizek beömlése miatt a vizek, főleg nehézfémekkel való elszennyeződése felborította az ökológiai egyensúlyt, és több fajt a kihalás veszélye fenyeget. Kihalás veszélye fenyegeti többek közt egy fűzfafajt (Salix bonplandiana), amely a csatornarendszer fennmaradásának egyik alapnövénye. Ugyanis gyökerei rögzítik a mesterséges szigeteket. De kihalás fenyeget több száz gerincest is, köztük költöző madarakat, hüllőket, például egy különleges szalamandra fajt (Ambystoma mexicanum) is.
Az UNESCO figyelmeztetését követően 2012-ben a Francois Hollande francia köztársasági elnök által kinevezett környezetvédelmi “különtudósító”, a környezetvédelmi elkötelezettségéről ismert Nicolas Hulot sztárműsorvezető szerződést írt alá Mexikó város polgármesterével, amelyben másfél millió eurót adományoz Franciaország a terület megmentésére, a történalmi belváros rehabilitációjának keretében. A tanulmányok elvégzését követően stratégiát dolgoznak ki a terület megmentésére, de nem valószínű, hogy a város illegális terjeszkedését, ezen keresztül a környezetszennyezést meg tudják állítani.
Forrás: reuters.com(2008); theguardian.com (2015);
The post Mexikói függőkertek appeared first on Kert Lap.