Tudta, hogy a viszonylag sűrű levélzetű gyertyánból kecses alakok formázhatók, de létrehozhatunk egész “falakat” is? A formára vágott növények a kevésbé formális kertekben is fontos szerepet tölthetnek be.
Akár csodáljuk, akár utáljuk, a topiarium vagy élő kertszobrászat művészet. Az ókori latinok opus topiarium-nak nevezték a formára nyírt cserjéket, fákat. Nálunk a régi latin szótárak szerint a topiarium jelentése: „kertbeli fákkal, füvekkel épített ékes élő zöld boltozat, lugas színecske”. Idősebb Pliniusz (isz. 23-79) említést tesz a cserjék, fák formára nyírásáról. Divat volt a feliratok ilyetén képen készítése is. A középkorban a geometriai formákat kedvelték, később reneszánsz korban a legkülönbözőbb formákat varázsolták elő, úgymint gomba, urna, szamár, hogy csak néhány példát említsünk. Aztán lassan felhagytak a növényformázással. Angliában Francis Bacon már gyerekesnek minősítette az élő sövényből nyírt figurákat. (Rapaics Rajmund: Magyar kertek) Az 1900-as években azonban ismét elkezdték alkalmazni, legalábbis Londonban.
Ha kertünkben néhány formára nyírott bokor is található, sikeresen ellenpontozhatjuk az informális stílust. Különösen megnő a szerepük télen, amikor a kert egyik hangsúlyos díszítőelemévé avanzsálnak. Nyáron pedig a kert “szerkezeti elemeiként” ellensúlyozzák a kert bujaságát.
Drága formára nyírt cserjék vásárlása helyett próbálkozzunk magunk a formázással. A “készen” vásárolt cserjék gyakran nem úgy növekednek, mint ahogy elvárjuk tőlük. Esetleg nem tudjuk többé elérni a kívánt hatást, nem tudjuk megtartani azt a formát, aminek az árát jócskán megfizettük. Míg a saját próbálkozás eredményét feltehetően meg tudjuk őrizni. További gond, hogy származási helyén egész más körülmények között tartották a növényt, így csökken a túlélési esélye.
Sövényt akkor érdemes kialakítani, amikor a kert vagy kertrészlet épített jellegét szeretnénk hangsúlyozni. Szintén érdemes sövényt létesíteni, ha nincs elég hely a szabadon növekedő, térhatároló cserjefoltok kialakítására. A kertben különböző irányokba futó alacsony sövények a térelválasztás szerepét töltik be.
Nyírott sövénynek alkalmas lombhullatók: juhar, borbolya, gyertyán, som, galagonya, fagyal. Lomblevelű örökzöldek: puszpáng, magyal, babérmeggy, tűztövis Tűlevelűek: tiszafa, tuja, hamisciprus, boróka.
Néhány formázásra alkalmas növényről röviden:
Babérmeggy
A babérmeggy metszés nélkül 2-3 méter magasra nõ. Nyár végére kifejlõdõ apró piros bogyós termése télen is megmarad. A balkáni fajták kimondottan
sövénynek valók. Kora tavaszi metszés helyett már novemberben alakíthatjuk. Érdekes fajtája az ‘Etna’, amelynek levelei vörösen hajtanak ki.
Galagonya
Cserje vagy 10 m-ig növő fa. Lombozata laza, szabálytalan hajtásrendszerrel. Szárazság és mésztűrő, talajban nem válogat, de inkább vályog és agyagos talajokon érzi magát jól. Jól tűri a szelet és a levegőszennyeződést. Áthatolhatotlan, jól nyírható sövénnyé alakítható.
Gyertyán
Közepes termetű fa. Sekélyen gyökerezik. Koronája sűrű, ágai meredeken felfelé törők. Alkalmazkodóképessége nagy. Üde, jó talajon fejlődik legjobban. Idősebb korában is árnyéktűrő. Keskeny sövény létrehozására is alkalmas.
Buxus
Az egyik legközismertebb, igénytelen cserje. Metszés nélkül hazánkban 3-4 méteres bokorrá fejlõdik. A fatermetű puszpáng “arborescens” nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas, 50-270 cm magas / illatos sövény nevelésére. Alacsonyabb, 10-40 cm magas sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű “Suffruticosa” fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb. A szárazságra érzékeny. Tarka levelű változatai közül talán az “Elegantissima” a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a “Rosmarinifolia” lombozata, mely – mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) – egészen keskeny leveleivel díszít. Mindegyikükből nevelhetük sövényt. 
Tiszafa
50-60 éves korára 10-12 méter magasra növő cserje. Egyes becslések szerint a 2000 éves kort is megérheti. Sem az éghajlattal szemben nem igényes, sem a talajban nem válogat. Szélsőségesen árnyéktűrő, de túző napon is jól fejlődik. A legárnyéktűrőbb és a leglassabban növő fenyőnk. Kezdetben közepesen gyors, később kimondottan lassú növekedésű, de igen hosszú életű. a barokk kertészet előszeretettel használta örökzöld falak, kapuk, tornyok, gömbök kialakítására. Manapság is a formális kertek kedvelt növénye. A metszést kiválóan bírja: még az ágcsonkokból is képes kihajtani. Nyáron és koraősszel folyamatosan alakra nyírható. Jól mutat gömb vagy szögletes formára nyírva.