Ha japánkertbe vágysz, nem muszáj külföldre utaznod. Európában, így Magyarországon is számos japánkertet találhatsz. Egy magyar japánkert azonban csak akkor válhat autentikussá, ha benne van mindaz a tudás, szellemiség, ami a japánkert készítéshez kell. Mert a japánkert szimbolikájának megértése, elfogadása nélkül csak felemás, gyenge másolatot sikerül létrehozni, amiből éppen a japán filozófia és a japán lélek hiányzik. Kukkants be ebbe a világba!
Japán kőkert, osztrák flóraelemekkel, Tullni kertek
A japánkert filozófiája
A sintoizmus egy életfilozófia, amelynek lényege az a hit, hogy minden élőlény, természet alkotta élettelen dolog és természeti jelenség része egy magasabb rendű világnak. A Japánban később tért nyert zen buddhizmus elfogadta és kiegészítette a sintoizmust. Alapja a a mindenféle vallási rituálét nélkülöző meditáció, a zen. A zen az önmegvalósítás, az önfelszabadítás lehetősége, a megvilágosodáshoz vezető út. Az elmélyülés, a szemlélődés legfőbb színtere a japán ember számára pedig nem más, mint a kert.
Különbség a nyugati kertek és a japánkert között
A franciakertek a természet erői feletti uralmat hirdetik. Bár az angol kertek inkább a természetközeliségre helyezik a hangsúlyt, de úgy, hogy azt szolgálatukba állítják. Az angol gyűjteményes kertekben a tulajdonosok gyűjteményük gazdagságára hívják fel a figyelmet. Az angolok szentimentális kertjeikkel a romantikus érzületnek, az e világi örömöknek adóznak. Mindezzel szemben a japánkertek a természet egyszerre egyszerű és bonyolult megjelenítésével az élet értelmére összpontosítanak. A japánkert nem erőlteti rá a látványt senkire, hanem mindenki saját fantáziájára bízza, hogy mit lát benne, és mitől érzi ott jól magát. Lakomázás vagy éppen szerelmi légyott helyett a csendes szemlélődés színtere. A japán kert a bűnbeesés előtti éden megtestesítője. A japánkert a zen filozófia tükre, az univerzum kicsiben.
A felújítás előtti japánkert a Margitszigeten, kőlámpással
A japánkert elemei
A földet gyakran a kő szimbolizálja, ehhez jön a víz, a növények.
A japánkert fontos elemét adó köveket úgy helyezik el, mintha öröktől fogva azon a helyen állnának. A csipkés sziklák a hegyeket szimbolizálják. A lekerekített kavicsokat vízpartra helyezik. Miután a japánkert képe sokkal inkább szimbolikus indíttatással gondosan elrendezett, semmint természetesen véletlenszerű, némely kő például teknős formájú, az állandóságot képviseli.
A vizes kertekben a változatos alakú, összefüggő vízfelületeket hidak kötik össze és szigetek tagolják. A patakok, a tavak szigetei az öröklétet vagy a nirvánát jelentik. A japánkertek bármennyire is a természet kifinomult utánzatai, még a vízfolyás sebességének érzetét is a kert tervezője szabályozza. A vízfolyás látszólag sebesebbé, a víz zubogása hangosabbá tehető, ha a mederbe barázdált kövek kerülnek, míg sima és lapos kövek a víz egyenletes, nyugodt hömpölygésének érzetét kelti. Az úgynevezett száraz kertekben is mindig találunk vízesést, kicsiny medencét. A japán kőkertekben a vizet és a folyómedret kavicsok, kövek és homok szimbolizálja.
A japánkert üres gyepfelületei tartják fent a harmóniát és a nyugalmat. Szokatlan módon a japánok kertjükben a puritánságot kedvelik: a növényekkel nem dekorálnak, nincsenek virágágyások, virágszegélyek. A növények mindig a természetet jelenítik meg. Egyes fák formája darumadárra emlékeztet, amely a hosszú, boldog élet szimbóluma. Szintén boldogság-szimbólum az újévi három barátot megtestesítő bambusz, fenyő és szilva hármas. Gyakran úgy metszik az azáleákat, kaméliákat és más virágos bokrokat, hogy azokon virág ne is fejlődjön. Virág a házban is csak az alkóvszerű helyiségben (tokonoma) található, és soha nem dekorációs célból, hanem a természet szimbólumaként helyezik el őket.
A japánkert terei
A bejárható japánkertnek van előtere, közepe és háttere. Vannak azonnal észrevehető és felfedezést igénylő részei, amelyek nem egyszerre válnak láthatóvá. A kerti utak a látogatót lépésről lépésre vezetik a háta mögött hagyott világtól az univerzum rejtelmei felé. Úgy tűnik, hogy a látogató véletlenszerűen jut el rejtett, misztikus helyekre. A kanyarok, vagy nagyobb sziklák megállásra késztetnek. A látogató akaratlanul is körülnéz, és gyönyörködik a feltáruló táj szépségében. Ez lehetőséget teremt a meditációra, az univerzummal való kapcsolatteremtésre.
A megújult vizes japánkert a Budapesti állatkertben
A nyugati kultúra bármennyire is törekszik, nem tudja tökéletesen visszaadni a japánkert mélységes filozófiáját, a japán életszemlétet. De a nyugati japánkert is tud szépséget, örömet adni. A nyugati japánkert a kevesebb néha több egyszerű szépségére, a rohanó nyugati világból gyakran hiányzó elmélyülésre is taníthat.
Magyarországon fellelhető legismertebb japánkertek a Budapesti állatkertben, a Margit szigeten, a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola és Kollégium területén, a Nyíregyházi Tuzson János Botanikus Kertben találhatók. Link ajánlat: szeretlekmagyarorszag.hu; Japánkertek Magyarországon
Cikk ajánlat: Suiseki, a kő művészete; Saikei, miniatűr táj
Forrás: Takács Veronika: Japán művészet a kertben (ELTE BTK); Kőhalmi Balázs: A japán kertkultúra titkai című előadás; www.niwa.org
The post Japánkert látogatáshoz nem kell Japánba utaznod! appeared first on Kert Lap.