Ismerjük meg a porcsint. A növény nem csupán gyógynövény, hanem kedvelt zöldség, sertéstakarmány és közismert gyom. Rovarirtó szerként (hangyabolyra öntötték a levét), és dísznövényként is alkalmazták a középkori és római kori kertekben. Mai kertészeti változatai is közkedveltek.

A porcsinfélék (Portulacaceae) családjának egyetlen nemzetsége a porcsin nemzetség (Portulaca), amely mintegy100, zömmel szubtrópusi, trópusi területekről származó fajt számlál. Molekuláris adatok alapján a nemzetség a kaktuszfélékkel (Cactaceae) mutat közeli rokonságot.

Porcsin

Egy 1975-ös Natue cikk számol be arról, hogy a P. oleracea nem Amerikából került Európába, hanem fordítva. A származást illetően azonban máig sincs egyetértés a tudósok között. Az biztos, hogy az amerikai indiánok már termesztették, és főzelékként fogyasztották. A száraztól a trópusi és a kontinentális klímáig alkalmazkodott ökotípusait tartják számon.

Szárazságtűrése: Jellemzi az ún. C4 utas fotoszintézis. Ezeknél a növényeknél a széndioxid megkötés elsődleges termékei három szénatomot tartalmaznak. A C4 utas növények fotoszintézise hatékonyabb, hőség- és szárazságtűrésük jobb. Ebből adódóan a nyári forróság idején gyakran túlnövik a többi növényt.

Porcsin botanikai leírása: Elágazó, terülő, tekeredő szára vöröses, húsos és finoman szőrözött. Az apró levelek tojásdadok, papillaszőrösek. A sárga virágok kettesével, hármasával állnak a kocsányon. Apró tokterméseiből kihulló magvait elveti. A magvak csíraképességüket gyakran tíz évig is megtartják. Szára, hűvös helyen hosszú ideig megtartják csírázóképességüket. A szár ízközei rendkívül könnyen legyökeresednek.

Kövér porcsin

Az egynyári kövér kisebb levelű, heverő és vékonyabb szárú kövér porcsin vagy terülő porcsin (Portulaca oleracea var. oleracea) kozmopolita gyomnövény, egész Európában elterjedt. Főleg kapásokban, kertekben, szőlőkben tömeges. Egy növény sok apró magot termel, amelyek a széllel, a vízzel, a madarak által, és gyomként a betakarított terményekkel terjednek.

Pozsgás hajtásaikat párolva főzelékként fogyasztják, de azt tudni kell, hogy oxálsav és nitrát tartalma miatt csak mértékkel fogyasztható. A népgyógyászatban vértisztítóként és bőrnyugtatóként használták. Úgy tartják, hogy a méhek és egyéb rovarok legjobb nektárszolgáltatója.

Termesztett porcsin

A török saláta, hivatalos nevén termesztett porcsin (Portulaca oleracea var. sativa), nálunk alig ismert kultúrnövény. A jövő tápláléknövényének tekintik. Felálló hajtású, és magasabb, mint a gyomfaj (Portulaca oleracea var. oleracea). A var. Sativa két típusát különböztetik meg. A zöldet és az aranyszínűt. Bár úgy tűnik, hogy a színeződésbeli különbség inkább napfényfüggő, azaz inkább környezet, mint genetika függő. A július-augusztusi aszályos időben nagy jelentősége van a kitűnő ízű salátának. Pozsgás levele enyhén savanykás ízű, leveses, kellemesen frissítő. A növény levelének víztartalma 95%. Ásványi anyag és nyáktartalma is magas. A-, C-, E vitamin tartalma jelentős. Esszenciális aminosavakban gazdag. Antioxidánsokban, omega három zsírsavban (alfa linolénsav) gazdag. A szervezetben továbbalakul ez a vegyület más omega három zsírsavakká.A palánta egészét fogyasztják, a gyökérzet kivételével. Az idősebb növényeket párolva főleg Spanyolországban fogyasztják. Omlettben különösen kedvelt. A francia “bonne femme” levesbe sóskával együtt kerül.

Gyógyhatásai: Külsőleg bőrnyugtató. Leve elfogyasztva lázcsillapító. Fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatású. Mindezekről Dioszkoridész is írt. Szerinte a nemi vágyat is csökkenti. A középkorban kairói gyógyszerészek a porcsin magvakat főleg féreghajtóként értékesítették. Később különösen gyulladáscsökkentő hatása miatt használták.

A Portulaca oleracea egy sótűrő változata

The post Porcsin appeared first on Kert Lap.

Az éghajlatunk melegre és szárazra fordulásával egyre gyakoribb mind kerti mind városi környezetben a kerti pálmaliliom. Már a neve is utal szemet gyönyörködtető fehér virágzatára. Ez az igen sokoldalú, sokhasznú növény Amerikából került hozzánk, ahol inkább haszonnövényként  terjedt el a bennszülött indiántörzseknél.

A jukka története

A spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó Yucca nemzetség 40-50 faja potenciális gyógynövény. Többségük Dél-Nyugat Amerika, Mexikó arid, azaz száraz, félsivatagos vidékeiről származik. Az indián népgyógyászat nagyra becsült növényei.  A növényi kivonatokat ízületi fájdalmak kezelésére, vérzéscsillapításra, húgyúti fertőzések és prosztata gyulladás kezelésére használták.

A kerti pálmaliliom, jukka (Yucca filamentosa) lassan növő, tőlevélrózsás növény,   Az indián törzsek szaponinokban gazdag gyökerét orvosságként és szappanként is használták. Gyökerének őrleményéből készített borogatással sebeket gyógyítottak. Gonorrhoea és reuma gyógyítására is használták.

Forrás: A medicinally significant genus with manifold therapeutic attributes

A kerti jukka

Az alapi levélrózsából, amely szürkészöld színű, kihegyezett levelekből áll,  1-3 méter magas virágszáron 50-500 fehér, harang alakú virágokból álló virágzat fejlődik. Őszre toktermést érlelne, de ekkor a növény díszítőértéke igencsak lecsökken. Ezért a legjobb, ha az elnyílt virágszárakat levágjuk. Nálunk nincs terméskötés, mert ehhez a különleges molyra van szükség. Terebélyessége miatt elsősorban szoliterként ajánlható. De tömeges ültetésére is sok példa van, pl. járdaszigetek, sétautak mentén. Sziklakertbe is alkalmazható.

A jukka éjszaka nyíló és éjszaka illatozó virág megporzását egy különleges moly, az éjszaka aktív  jukkamoly végzi, mialatt a virág termőjébe helyezi el a petéit (Tegeticula yucasella). A kikelő lárvák a megtermékenyülés eredményeképpen fejlődő magvakkal táplálkoznak, de csupán kb. az ötödét fogyasztják el a magvaknak, majd kifúrják magukat a virágból és egy finom szövött pókháló szerű szálon a talajra ereszkednek. A molymama csak üres virágba petézik, a feromonok irányításával.

Forrás: Koevolúció

Környezeti igényei: Hosszú életű, jól bírja a tűző napot, a szárazságot, de még a keményebb teleket is. Sótűrő, várostűrő. Az útsózást is jól viseli. Ezért gyakran találkozhatunk velük közlekedési útvonalak mentén.

Forrás: Plantfacts

A jukkák érzékenyek a baktériumos levélfoltosságra, amelyet a Coniothirium concentricum baktérium okoz. A betegség terjedését segítheti a nedves, párás környezet, ami a gombás betegségek terjedésére is igaz.  A betegségek elkerülésére három lehetőség van, a fiatal hajtások áttelepítése, a növény lecserélése, illetve a permetezés pl. Mankocebbel.

Gyökeréről könnyen sarjadzik, ezért eltávolítani igen nehéz, ugyanakkor a gyökérsarjakból számtalan kis jukka állítható elő. Tavasszal a fiatal, de már beérett hajtásokat válasszuk le éles ásóval. Beültetés előtt a leválasztott hajtásokat néhány napig szárítsuk.

2-3 évenként érdemes megújítani az elöregedő töveket. A metszőollóval vagy éles késsel végzett metszéshez használjunk vastag kesztyűt. Az elnyílt virágfüzérrel egy időben a tőlevelek is elpusztulnak, ugyanakkor új hajtások bújnak elő. Az virágszárat közvetlenül a talajfelszín fölött távolítsuk el, majd az elszáradt és sárguló levelektől tisztítsuk meg. A megmaradt tövet nyírjuk fel az alsó, hervadó leveleket eltávolítva.
Wild Flower Center

Jukka egyéb felhasználása

A jukka termése a magvak eltávolítása után főzve fogyasztható. A nagy virágszirmokat salátához használják. A zsenge virágszárakat úgy fogyasztják, mint a spárgát. A rostos leveleket csíkokra tépve kötelet, kosarat, halászhálót készítenek belőle.
Forrás: Yucca filamentosa

A Székely Hírmondóban olvasható az alábbi ötlet: “A kard alakú levelet, körülbelül arasznyi csonkot hagyva, metszőollóval levágtam. A levágott részt az aljánál, a főér két oldalán ugyancsak metszőollóval becsíptem. Így aztán a levéllemezt könnyű volt három, kb. 40 cm hosszúságú csonkra széthasítani. Ezekkel aztán paradicsomfáim ágait nyolcas kötéssel karókhoz rögzítettem, a kötések az őszi fagyokig tartottak. Ahogy próbálgattam, kiderült, az idős tőlevélrózsák alsó, félig-meddig elsárguló levelei a legalkalmasabbak kötözésre, mert ezekben erősebbek a rostok. Ráadásul a növénynek is ezek hiányoznak a legkevésbé.Természetes kötözőanyag: Ősszel az elpusztult paradicsomtövek, és karóiknak kihúzásakor derült ki a yukka kötözőanyag újabb előnye: a zsineggel kötözött paradicsomszárakat nehéz a karóktól különválasztani, mert minden egyes zsineghurkot külön el kell vágni késsel vagy metszőollóval. Ez nagyban hátráltatja a fölszedést. A yukkalevél viszont egy közepes erősségű rántásra könnyen enged, sokkal hamarabb le tudom szedni a paradicsomszárat a karóról.”

The post Kerti pálmaliliom appeared first on Kert Lap.

A legtöbb kertben található a viszonylag szárazságtűrő, ellenálló ribiszke, mely gyakran térhatároló sövényként is funkcionál. A metszéséről itt olvashat.

Ribiszke bemutatása

A piros ribiszke ribiszke (Ribes rubrum) és a fekete ribiszke (Ribes nigrum) a köszmétefélék (Grossulariaceae) családjába tartozó gyümölcstermő cserje. Közép- és Kelet-Európában vadon is terem. Jellegzetessége, hogy tüskéje nincs. Levelei 3-5 karéjúak, a levélszél durván fűrészelt, a levélfonák sárga olajmirigyekkel pontozott. Virágzata lecsüngő fürt. Ebből fejlődnek ki a bogyók.

Miután járulékos gyökérrendszere a talajfelszín közelében húzódik, a növény rendkívül érzékeny a talaj vízellátására, mésztartalmára, sótartalmára, mikroelem tartalmára. A járulékos rügyek a cserjetörzsön keletkeznek, ezért ültetéskor 8-10 cm-rel mélyebben ültessük, úgy, hogy a koronavesszők alsó részeit befedje, ezzel a bokrosodást segítve.

Termőrész ismeret

A piros és fehér ribiszkehajtás illetve termőrügyet fejleszt. A termőrügyek a rövid vesszők (nyársak) oldalán illetve a középhosszú vesszők alján fejlődnek. Az öt-hat éves gallyakon kevés virág fejlődik, ezeket le kell metszeni. A feketeribiszke termőrészei az almáéhoz hasonlók. A virágok vegyes rügyekből fejlődnek. Ezek részben a hosszú vesszők oldalán, nagy részben a rövidebb nyársakon fejlődnek.

Ribiszkebokor metszése

A dugványok vesszőit 10-20 cm-re vágjuk vissza. Ennek hatására a földalatti törzsből új hajtások törnek elő, segítve a bokrosodást. A második évtől ritkító metszést végzünk. A ritkító metszés akkor optimális, ha a 4-5 éves piros ribiszkén 3db egyéves, 3-4 db kétéves és 1-2 db. négyéves bokorelemet hagyunk. Fekete ribiszke estében a négyéves bokorelem optimális száma 4-5 éves cserjén 2-3 db.

A metszést szüret után kezdjük, a talaj közelében, tőből végezzük. Először távolítsuk el a földre lehajló idős részeket, majd következnek további részek a fent leírt elemszám elérése érdekében. A nyesedékeket égessük el. Az elöregedett bokrokat újítsuk meg, és lombhullás után talajszintig vágjuk vissza a töveket. A következő évben az előtörő hajtásokat ritkítsuk úgy, hogy 8-10 hajtás maradjon.

Törzses ribiszke metszése

A ribiszkének ismert törzses formája is. Erről tudni kell, hogy minél magasabb törzsű, a nemes annál gyengébb, a korona terjedelme annál kisebb, és az élettartama is kevesebb, mintegy 5-6 termőév. Törzset képező alany a ribiszke és az aranyribiszke (Ribes aureum).

Törzses bokrok alakító metszése

Telepítés után a fehér- és piros ribiszke nemes vesszőit 2-4 rügyre vágjuk vissza. A nyári hajtásválogatás során hagyjuk meg 4-5 db. függőlegesen álló hajtást. Ezekből nevelhetjük a korona felületét. A második évben minden vesszőt felére-harmadára vágjunk vissza. A nyári hajtásválogatás során a legszebb hajtásokból 8-10 db-ot hagyjunk meg. Majd minden évben távolítsuk el tőből a 4-5 éves gallyakat.

Ültetés után a fekete ribiszke koronavesszőit 4-5 rügyre vágjuk vissza. Hajtásválogatáskor hagyjuk meg a 45 fokban álló hajtásokat. Ezt követően minden évben a piros ribiszkéhez hasonlóan járjunk el. De, ha a termőgallyakon a vesszők hossza lecsökken, akkor erőteljesen metsszünk vissza és ritkítsunk.

A köszméte esetében az első évben újabban egy függőlegesen álló vesszőt hagyjunk meg, amit 15-20 cm-re metsszük vissza. Ebből a hajtásválogatás során 3-4 hajtást hagyjunk meg. A 2-3 éves részek teremnek e legjobban, ezért ritkító és ifjító metszésre mindig szükség van. A további években néhány fejlett, felfelé álló vesszőt felére metsszük vissza, így növelve a termőfelületet. A fertőzések elkerülése végett a lehajló vesszőket a talaj felett 40-45 cm magasságban metsszük vissza. A jól szedhető, szellős köszméte koronájába öklünk kényelmesen belefér.

Forrás: Dr. Sipos Béla Zoltán: Gyümölcsmetszési alapismeretek

A metszési ismeretekkel a metszés tanfolyamon ismerkedhet meg közelebbről.

The post Ribiszke metszése appeared first on Kert Lap.

A kert olyan mint a hegyoldalban kialakított teraszok sora, egyik terasz emelkedik a másik után…, és mindegyiküket termőföld borít, benne fák, bokrok, a tulajdonos szemét gyönyörködtetve. A távoli folyó vizét láthatatlan vízkiemelők mozgatják…
Diodórosz Sziculusz

II. Nabú-kudurri-uszur babiloni palotájának csodálatos függőkertje, a világ hét csodáinak egyike, a mai Észak-Irakban található. (A világ hét csodája: 1. rodoszi kolosszus, 2. Szemirámisz függőkertje, 3. alexandriai vilagítotorony, 4. Zeusz szobra Olympiában, 5. a halikarnasszoszi mauzóleum, 6. piramisok, 7. Artemisz temploma) Babilon eredeti neve Ab Ilun, ami azt jelenti, isten kapuja. A déli vár északkeleti sarkában pompázott Szemirámisz függőkertje. A legendák, ősi írások szerint II. Nabú-kudurri-uszur (i.e. 605 -562) honvágytól szenvedő felesége, Amüthisz, Medesz király leánya, kedvére építtette a függőkerteket, hogy a napszítta mediterrán lapály deprimáló hatását ellensúlyozza. A király arra számított, hogy a hegyek közt felnőtt Amüthisz újra otthon érzi magát a mesterséges hegyet utánzó kertekben. A függőkertek a valóságban nem függtek, hanem emelkedő teraszokat alkottak. A függőkert elnevezés valós alapja feltehetően a görög vagy latin terasz ill. balkon szavak (kremastos, pensilis) félrefordításából ered.

Sztrabó a görög filozófus, történész és geográfus az ie. első században így emlékezett a kertekre: “A kert egymásra épülő árkádos teraszokból áll és szögletes pilléreken nyugszik. Építőanyaguk szárított tégla és aszfalt. A legfelső emelet lépcsőzetesen lejt, oldalában vízkiemelők működnek. A vizet az Eufráteszből emelik ki az erre a feladatra kijelölt emberek.”

Sztrabó rátapintott a lényegre: A kert életben tartásának alapja volt a vízkiemelés. Babilonban ritkaságszámba ment az eső, ezért létfontosságú volt az öntözés. Egyéb lehetőség híján az Eufrátesz vizét kellett kiemelni és a legfelső szintre szállítani, hogy a teraszok mindegyikére jusson víz. Ezt valószínűleg csörlős vízpumpával oldották meg. A felső víztároló medencéből feltehetően zsilipen át csatornába engedték a vizet, amely mesterséges patakokban, zuhatagokban folyt tovább és látta el vízzel a kerteket. A rendszer folyamatos működtetéséhez a csörlőket szolgák forgatták. A víznél nemcsak a kiemelés volt probléma, hanem a lefolyás által okozott romboló hatás is. A történethez tudnunk kell, hogy Babilonban napon szárított agyagtéglából építkeztek, amely a víznek kevésbé állt ellen, de általában ez nem jelentett veszélyt a kevés csapadék miatt. A kerttel azonban más volt a helyzet.

Diodórosz szicíliai történész (ie. első század) szerint a kert alapját kőlapokkal rakták ki, melyre nádréteg, aszfalt és cserép került. Ez a vízzáró réteg választotta el a felhordott, öntözött talajréteget az alapoktól. Diódorosz szerint a kert 400 láb széles, 400 láb hosszú és 80 láb magas volt. Mások a kert magasságát a külső városfaléval tartották azonosnak, amit Hérodotosz 320 láb magasnak mondott. Akár így, akár úgy, a kert méretei lenyűgözőek voltak. Ha volt kert egyáltalán. Hiszen Hérodotosz nem is említi…

A kert létének bizonyítékait Robert Koldewey, német archeológus és építész (1855 – 1925), vélte megtalálni 1899-ben. Mezopotámia fővárosa, Babilon (Ma Al Hillahtól északra és Bagdadtól délre 302 km hosszan borítja az Eufrátesz keleti partját Irakban) évszázadokon keresztül nem volt más puszta romhalmaznál. Bár később is ismert volt a város helye, építészetének nem maradt semmi felismerhető nyoma. Koldewey 14 évig ásott Babilon feltételezett helyén, Bagdadtól 90 kilométerre, és sok minden felszínre került. A külső és belső városfal romjai, Bábel tornyának alapjai, Nabú-kudurri-uszur palotájának romjai és egy széles út, ami a város szívén futott keresztül.

A déli citadellánál folytatott ásatások alkalmával előbukkant egy pince 14 boltíves mennyezetű szobával. Miután ókori beszámolók szerint csak az északi citadella fala és a függőkertek épültek kőből, és az északi citadella kőfalait már feltárták, Koldewey nem találhatott mást, mint a kertek pincéjét. A további kutatások során sok egyéb Diodórosz által említett dolog került elő. Utoljára egy helyiséget találtak, az aljzatán három lyukkal. Koldewey arra a következtetésre jutott, hogy ez a csörlőpumpák háza, ahol a vizet a magasba emelték. A feltárt alapok kisebbek voltak annál, mint az ókori beszámolók említették, de a méretek így is impozánsak. Babilont több, mint száz éve tárták fel, és az intenzív munkálatok nyomán sok minden került a felszínre, de bizonyítottan Robert Koldewey sem találta a függőkerteket. Hiszen a kert megtalálásának alapja csupán spekuláció.

Kuyunjik relief ie. 650 , British Múzeum

Lehet, hogy a kertet, ha volt egyáltalán, azért nem találta az utókor, mert rossz helyen kereste. A Babilontól távolabb eső Ninive uralkodója, Szín-ahhé-eríba királyi feliratokban emlékezik meg arról, hogy a palota mellé is épített kertet, az Amanusz hegység mását, ahova Kaldea (Babilónia) különböző növényi ritkaságait ültette. Egyes feltételezések szerint ez lehetett Szemirámisz híres függőkertjeinek eredeti helye, és csak később kapcsolta a hagyomány Babilonhoz. A függőkertek reliefje a feltárt ninivei romokon látható. De, hogy Ninivében volt-e valójában a világ 2. csodája vagy nem, ma sem tudjuk biztosan. Annyi bizonyos, hogy fejlett mérnöki tudás kellett a függőkertek vízellátásához akár Ninivében, akár Babilonban. A kertek öntözéséhez napi 300 tonna vízre volt szükség. Feltételezik, hogy a ninivei kertek öntözéséhez is vízemelő szerkezetet, talán az arkhimédészi csavar jellegű megoldást használták. A magasba emelt vizet feltehetően tárolókban tárolták.

Babiloni függőkert, fantázia. Fotó: wikinut.com

The post Babiloni függőkertek appeared first on Kert Lap.

Nagy Z. Róbert, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnökhelyettese

Az egynyári növényeknek az évelőkkel szemben egyetlen hátrányuk van: minden évben újra kell vetnünk, vagy ültetnünk őket. De számos előnnyel is rendelkeznek. Virágzásuk nem egy rövid időszakra korlátozódik, ezért egész nyáron át élvezhetjük szépségüket. Ezen kívül virágaik sokkal színesebbek, és általában nagyobb méretűek, mint az évelőké.

Egynyári dísznövényként tartjuk hazánkban azokat a növényfajokat és fajtákat, melyek tenyészideje egy vegetációs időszakig -tehát tavasztól ősz végéig-, vagy annál is rövidebb ideig tart. Olyan egzotikus fajok is ebbe a kategóriába sorolhatók, melyek eredeti termőhelyükön több évig élnek ugyan, ám a mi éghajlatunkon télen kifagynak.

Egynyári heterózis fajták

A nemesítők évről-évre új fajtákat állítanak elő egynyárikból is. Kiemelten igaz ez a népszerű fajokra, mint a muskátlik, petúniák. Az igazán különleges mintázatú és színű, divatos, és különösen látványos növények a heterózis nemesítés eredményeként alakulnak ki. Ez a két szülővonal keresztezését követően létrejövő nemzedék kiemelkedő díszítő értékkel bír. Ám ha magjaikat újra elvetjük, akkor már a szülőfajtákra visszaütő, nem egységes állományt kapunk. Ennek lényege a növénynemesítők hasznának a védelme, hisz a heterózis-fajták magjait minden évben újra meg kell vásárolni, lévén az anya és apavonal fajtaösszetétele titkos.

A cseppecske virágok és a legényrózsák mögött egynyári díszgyertya magasodik.

Térformálás egynyáriakkal

Az egynyáriaknak a dekorációs hatáson túl térformáló szerepük is lehet. A gyors fejlődésű, nagy növésű fajok alkalmasak ilyen célokra. Ilyenek például a ricinus (Ricinus communis) vagy a nagy zöldtömeget adó seprőfű (Kochia scoparia), kúszók közül pedig a hajnalka (Ipomea sp.) különféle változatai.

Színharmónia kialakítása

A hideg színek, köztük a hamvaska dominanciája.

egynyári díszfüvekkel tarkított mille fleur ágyás, meleg színek

A kerttől és a felhasználó ízlésétől függ, hogy a növények kiválasztásánál a színek harmóniájára vagy a kontrasztra törekszünk. A színharmóniára alapozott kiültetésnél a színrendszerben egymáshoz közel eső színeket válogatunk össze, például a vöröset és a zöldet, míg a kontraszt két szín ellentétén alapul: ilyen a sárga és a kék. Nem csak virágukkal, hanem levelükkel díszítő növényeket is tehetünk virágágyunkba. Ilyenek a díszcsalánok-más nevükön virágcsalánok (Coleus scutellaroides), vagy a hamvaska (Senecio bicolor).

Kiültetési formák

A virágágyi kiültetési formák között van néhány jól bevált, klasszikus típus. A szalag kiültetések közül említést érdemel a rabatt és a border ágyás. Előbbi egy szabályos, szalagszerű kiültetés, mely mindkét oldalról látványos kell legyen, ezért közepére ültetjük a magasabb növésűeket, a két széle felé pedig fokozatosan a kisebb méretű növények kerülnek. A borderágy falak kerítések mellé illik, erre csak egyik oldalról van rálátás. Ezért a fal mellé kerülnek a magas, eléjük pedig az apróbb egynyáriak.

A sétaút melletti nagyvirágú bársonyvirág sor mögött menyecskeszem emelkedik ki.

A kiültetési rendszerek közül érdemes még megemlíteni a mille fleur formát. Ezt közel azonos magasságú, de 4-5 különböző fajú egynyáriból készítjük. A virágokat úgy ültetjük ki több sorba, hogy egyik oldalról se kerüljenek azonosak közvetlenül egymás mellé, és a fajták mindig ugyanabban a sorrendben következzenek egymás után. Ezzel a módszerrel tarka virágfelületben gyönyörködhetünk az első fagyok beálltáig.

The post Virágpompa késő őszig appeared first on Kert Lap.

Felső-ausztriai Tulln városában 2008-ban hozták létre a tullni kerteket, ezt az állandó kertépítészeti kiállítást. A kert létrehozásának ötletete a helyi hobbikertészektől származik. A területet erre a célra a város 10 évre adta bérbe, mely a tullni erdőt, az Auwaldot is magába foglalja. A Tullni kert (Garden Tulln) Európa első ökológiai bemutatókertje. Minden évben áprilistól-októberig megnyitja a kapuit a nyilvánosság előtt.

Az 50 hektár területen 50 különböző koncepcióval készült díszkert található, amely hobbikertészek, természetkedvelők és családok tömegeit vonzza. A kerteket kerttervező és kertépítő cégek alkották a környék faiskoláinak és évelő kertészeteinek támogatásával. A kertépítők a kerteket saját költségükön és munkájukkal hozták létre. Ezért cserébe ingyenes reklámfelületet kapnak! A kertben egy piros színű kör alakú sétaút vezet körbe, ami képeskönyvszerűen bemutatja a regionális kertészeti kultúrákat.

Ökológia alapokon nyugvó kertgazdaság

A tullni kertek kialakítása a “természet a kertekben” kampány részeként történt meg, amely 19999-ben kezdődött. Az ötletek a városi kertek kialakításában hasznosíthatók.

Mindegyik bemutatókert gazdálkodása megfelel a “természetes kert” kritériumának: Nem használnak kemikáliákat, peszticideket és tőzeget. Előszeretettel alkalmaznak levéltrágyázást, ültetnek rezisztens fajokat, fajtákat, permetezéshez csak réztartalmú szerek megengedettek. Jellemző a száraz és vizes mesterséges tavak, száraz kőfalak és ablakládák használata.

A természetes kert elemei: természetben előforduló cserjék, vadvirágok, réti növények, helyi, bennszülött lombhullató fák, évelők és virágok. Megengedett a ritka és a védett növények használata. Előnyben részesítik az évelők és hagymás növények együttes használatát, ahol a rövidebb és hosszabb életű évelők alkalmazása évekig dinamikus egyensúlyt biztosít, amely minimális fenntartást igényel (négyzetméterenként 6 növény). Évelőket alkalmaznak az alábbi módon: magas növények háttérnek, csoportosan ültetett évelők, talajtakarók kiültetése szalagszerűen vagy szegélyként, a hézagok kitöltése évelőkkel.

Ültetés előtt a talajt gyommentesítik. Az agyagos talajok lazítása homokkal és sóderrel történik. Jellemző a komposztálás, a növényi hulladékok újra hasznosítása, szalma, fű, forgács mulcs használata a talajtermékenység fokozása érdekében, csapadékvízzel történő öntözés. A tápanyagszegény talajok termékenységének fokozása komposztot és szaruliszt használatával.

Kizárólag biológiai növényvédelmet folytatnak. Ezáltal az egész terület egy közös biológiai körforgást alkot. Gazdag a talaj élővilága, a kertekben sokféle európai énekesmadár (rigófélék, pintyfélék) fészkel.

A jótékony élőlények számára búvóhely, lakóhely biztosítanak. Pl. odvas fák, fatörzsek, rovarvárak, fészkelő helyek. Jellemzőek az ehető növények, termések termesztése konyhakertben, gyümölcsösben. Jellemző a rovarvárak használata.

A kertben művészi alkotások elhelyezése a természet és a művészet összehangolásának jegyében. Angol gyep helyett réteket részesítenek előnyben. A vadgesztenye aknázó moly ellen kombinált trágyázással védekeznek, amely kísérletekben eredményesnek bizonyult.

A 30 méter magas (201 lépcsőfokon vagy lifttel közelíthető meg), lombkoronát imitáló acél kilátóból remekül áttekinthető az egész terep és a víziparknak is otthont adó dunai holtágak szövevénye. A víziparkban, a Duna-holtágban csónakozásra is lehetőség van (május-szeptember, naponta 13-19 h).

Főbb kerttípusok

Árnyéki kertek

Tavasszal az aljnövények virágainak szépsége vetekszik a virágzó fákéval. A keserűfű (Persicaria amplexicaulis) és a sárga borkóró (Thalictrum flavum) virágzási ideje belenyúlik a nyári időszakba. Az árnyékliliomok (Hosta sp.) virágzata a levélszint fölé emelkedve díszít. Az ősz közeledtével az örökzöld díszfüvek és berkipimpó (waldsteinia) díszítenek.

Napos kertek

Ezeket a kerteket a fátlan, napos területen vannak, jellemzi őket a kissé száraz, de jó vízgazdálkodású talaj. Ezeknek a kerteknek viruló sárga, narancs vagy fehér színű virágai egész nyáron át díszítenek. Ilyenek például az orbáncfű (Hypericum sp.) vagy a cickafark (Achilliea millefolium), a ligetszépe (Serrulatus sp.)

Száraz kertek

Az atlasz csenkesz (Festuca mairei) és jukkák ((Yucca) mediterrán hangulatot kölcsönöznek a kertnek. A kék, sárga és rózsaszín virágú évelők a legszebb díszei a száraz kerteknek. A kamillák, a német szegfű (Dianthus plumarius), a macskamenta (Nepeta cataria) és a zsálya (Salvia) virágai az alacsony termetű, ezüstös levelű évelők közül magasodnak ki.

Romantikus kertek

A gólyaorr (Geranium), a tisztesfű (Stachys) elegáns vonalait a kúpvirágok ((Echinacea) és díszhagymák (Allium) szigete szakítja meg. A nyárutón az ólomvirág (Plumbago) kék virágfüzérei emelik a kert szépségét.

Forrás:

naturimgarten.at

magyula.hu

The post Tullni kertek appeared first on Kert Lap.

Bár a keleti tuja nehezen szaporítható ivartalanul, és a díszfaiskolában az átültetést is lényegesebben rosszabbul viseli el, mint a sekély és bojtos gyökerű a nyugati tuja fajták, de sokkal ellenállóbb pl. gombabetegségekkel szemben, és a hazai klímát is jobban viseli, ezért feltétlenül ajánlott kerti alkalmazása a tujakedvelők számára.

A 6 fajt számláló tuja (Thuja) nemzetségbe tartozó keleti tuja vagy keleti, esetleg kínai életfa (Thuja orientalis) neve feltehetően örökzöld leveleire, és sokoldalú gyógyhatására utal. Továbbá arra is, hogy rendkívül életképes, és jól tolerálja a szélsőségeket.

Kelet-Ázsiából származik. Kína, Japán és Koreában alkot erdőségeket. Sokféle változatban ismerjük, kertekben és parkokban. A közép-ázsiai selyemút mentén található példányokat egyes szakemberek szerint valaha odaültetették, ám a környező hegyekben is előfordulnak reliktum fák. 3.300 méter magasságig terjedt el.

Keleti tuja bemutatása

Kisméretű fa vagy cserje, szabályos ovális koronájú, vastag ágrendszerű fa. A legmagasabb példányát, 35m, Tadzsikisztánban találták. Legöregebb termesztetett példányai Kínában (Peking) találhatók. Kérge vörösesbarna, szalagosan leváló. Lombozata zárt, kompakt, általában kúpos, ám a korosodással szétnyíló. Virágai egyivarú egylakiak. Virágzási ideje március-április. Tobozai zömökek, 1,5 cm hosszúak, kezdetben húsosak később megfásodnak. Magja apró tojásdad, szárny nélküli, sötétbarna színű, világos köldökkel.

 Keleti tuja gyógyhatásai

A kínai orvoslásban az 50 alapgyógynövény egyike. A növény minden részét használják. Terméséből és leveléből származó illóolajából 19 illetve 28 vegyületet izoláltak. Levelei antibakteriális hatásúak, használják többek közt köhögés,- és vérzéscsillapítóként, hajnövesztő szerként. Kezelnek vele légcsőhurutot, asztmát, bakteriális bélfertőzést, menstruációs rendellenességet, ízületi fájdalmat. A mag kivonata nyugtató hatású, a gyökér kivonattal pedig bőrrendellenességeket, égési sérüléseket gyógyítanak. Hajtás és terméskivonata más ciprusokkal egyetemben sejtméreg, és bizonyos rákos sejtek szaporodását gátolják. A kutatások ez irányban tovább folynak. Mindennek ellenére leveleit ne fogyasszuk. Érintése esetleg bőrallergiát okozhat.

Keleti tuja kertészeti értéke

Ázsiában már a történelmi időktől ültetik. Linné tanítványa, Peter Thrunberg, fedezte fel, aki tujagyűjteményeket hozott létre a Jóreménység fokán, Kelet-Indiában és Japánban. Európába a 18. század elején került feltehetően francia misszionáriusok közvetítésével.

Dr. Schmidt Gábor (1944-2014) a dísznövénytermesztés és dendrológia is mert szakembere a keleti tujáról írja: Több mint 200 éve került Magyarországra, először a kastélyparkokba majd a falusi kertekbe is ültették. Megmaradásának egyik oka, hogy ázsiai származási helyei között találhatók igen kemény telű régiók is, ahonnan a hónyomásnak ellenálló egy sudarú fajták származnak. Míg a mediterrán jellegű klímán a több sudarú és a hónyomás hatására széthajló, ezért télen gyakran hó- és fagykárt szenvedő típusok terjedtek el. Ránézésére a két típust nehéz megkülönböztetni. Nálunk mindkét fajta megtalálható. A régi fajták az egy sudarúak  jól viselik a kontinentális klímát. Sok magyar fajtát szelektáltak a kertészek. Ilyenek például a ’Balaton’, a ’Barabits Gold’, a ’Minaret’ (nemesítő: id.Barabits Elemér), a ’Duci’ (nemesítő: Török Zoltán), a ’Nusi’ (nemesítő: Józsa Miklós) a ’Dundi’, a ’Hunor’, a ’Telihold’ (nemesítő: Nagy Zsolt), a ’Green Fountain’ (nemesítő: Orlóci László), a ’Bence’ (nemesítő: Tóth Gyula), valamint a ’Lakatos Karcsú’, ’Lakatos Sárga’ ’Tarka’ (nemesítő: Lakatos László).

Rendkívül sokféle színű, alakú, magasságú változata kapható, érdemes körülnézni a faiskolákban. Kiváló határoló növény, épületek környékére is előszeretettel ültetik. A magas változatok remek szélfogók. Az újonnan létesített kertek első üde színfoltjai. A kúszó változatok nem pusztán talajtakarók, hanem állatbarátok is.

Keleti tuja gondozása

Napos vagy félárnyékos helyen, középkötött, jó vízellátású, gyengén savanyú talajon fejlődik a legjobban. Azonban rendkívüli szívóssága miatt városi kertekbe, parkokba is ajánlott. Ugyanis sivár, köves, meszes talajon is megél. Jól tűri a szárazságot, a téli fagyokat. Bár a fagyok jellemzően megperzselik, legtöbbször a következő szezonban hozott új hajtások korrigálják ezt a hibát. Építési törmelékes talajon is megmarad. A környezetszennyezést, a városi környezetet is jól tűri. Lassan fejlődik, ezért csak korrekciós metszést igényel.

Tujafélék barnulása

The post Keleti tuja appeared first on Kert Lap.

Kezdő bonsai tartó? Most akar belefogni? Ne vásároljon bonsait! Ez a legkiábrándítóbb módja egy hobbi elkezdésének, és rendszerint kudarcba fullad. Csináljon magának! Tudja meg hogyan:

A bonsái alapjait akkor tanulhatjuk meg, ha létrehozzuk őket. Már a legelsőt is. Különben nem fogjuk tudni megtartani a műalkotást. A bonsái ára elég borsos. Ebben benne van, hogy egy kielégítő bonsai kialakítása minimum öt évbe telik. Az értékes, egyedi kialakítású növényeket nálunk kereskedelmi forgalomból nem lehet beszerezni! Persze lehet bonsait a bevásárlóközpontokban is vásárolni, de ezek nem valódi bonsaiok. Egy kétéves boróka dugvány bonsai edényben valóban kiábrándító. Ám aki meg szeretne ismerkedni a növénynevelés e speciális formájával, ezáltal viszonylag olcsó gyakorló anyagon teheti ezt. Kellő tapasztalat birtokában azonban már belevághatunk értékesebb növény beszerzésébe. A kereskedelembe kapható bonsait gyakran ajándékozási céllal vásároljuk. Azonban kellő ismeretek híján a megajándékozottnál nagy valószínűséggel a növények elpusztulnak. A bonsaihoz jutás ősi ázsiai módszere a gyűjtés.

Ha bonsai tartásra adjuk a fejünket, akkor a gondozási alapismeretek megszerzéséhez minimum két év szükséges. Ez persze nem azt jelenti, hogy már szakemberek vagyunk. A mesterség kitanulása egy egész éven át tart! Nem árt, ha csatlakozunk egy bonsai klubhoz. Az interneten bőven válogathatunk belőlük.
Az Egyetemi Bonszáj Club éves programjáról itt olvashatnak. Előadást minden hónap első hétfőjén tartanak, ott lehet személyesen csatlakozni a klubhoz. Helyszín a Budapesti Corvinus Egyetem (volt Kertészeti Egyetem), Kertészettudományi kar (1118 Budapest, Villányi út 29/35) “K” épület III. előadóterem. Az előadások 18 órakor kezdődnek. A gyakorlatok helyszíne Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskolában (1106 Budapest, Maglódi út 8.) tartják.

Másik fontos tennivaló, hogy tanulmányozzuk a bonsaiokat. Nézzünk meg annyi honlapot, annyi képet, amennyit csak tudunk. Amíg nem tudunk vizualizálni egy bonsait, addig nem fogjuk tudni megalkotni. Ha már mindezt megtettük, elkezdhetjük az utánzást a szabályok betartásával. Szerezzünk be szakkönyveket. Sajnos nagyon kevés magyar nyelvű szakkönyv áll rendelkezésre! Szakirodalom ajánlat

A bonsai csak akkor kerül bonsai edénybe, ha már az alapforma elkészült. A kezdők türelmetlensége nem tesz jót! Az alapok elkészülte után az alakítás folyamatos. Sosem mondhatjuk, hogy íme, elkészült a mű, és már nincs tennivaló. Az igazi bonsai hosszas metszés és alakítás után kb. 20 év múlva kerül edénybe. A metszés, drótozás és a stílusok elsajátítása valamint alkalmazása után következhet az első gyökérmetszés. Még így is fennáll a veszélye, hogy a növény elpusztul. Hiszen minimum két év kell, amíg legalább valami sejtelme lesz az embernek, hogy hogyan végezze a gyökérmetszést. Ehhez kellenek támaszként a szakkönyvek, előadások, és eszmecsere a többi bonsai rajongóval. A lombozat metszésénél ne távolítsunk el többet a lombozat egyharmadánál. Nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy a fortélyokat, technikákat el kell sajátítani, mert e nélkül nem fogunk tudni bonsait kialakítani.

A fotók a Dísznövény 2012 szakkiállítás és vásár rendezvényen készültek.

Linkajánló: Yamadori bonsai

The post Bonsai kezdőknek appeared first on Kert Lap.

A burgonyabogár a burgonya egyik legveszélyesebb lombkártevője. Őshazája valószínűleg Mexikó. A 19. század közepén a Sziklás-hegység mentén északabbra vonuló mexikói telepesek közvetítésével terjedt el az Egyesült Államokban. 1860-ban Amerikából átkerült Európába, hazánkban 1947-ben jelent meg.

Krumplibogárral támadtak a hidegháborúban

Burgonyabogár bemutatása

A kétnemzedékes rovar kifejlett alakja (imágója) a talajban telel át, ahonnan március és június között jön elő. Vándorlásba kezd, közben kóstolgat, táplálkozik az útjába eső növényeken. Párzása után a krumplira illetve bizonyos gyomok levelének fonákjára teszi le tojáscsomóit, majd augusztustól visszabújik a talajba, áttelelni. A lárva 3 – 4 héttel később a harmadik vedlése után (tehát a 4. lárvastádiumban) a talajba vonul bábozódni.

Innen indul a második, a nyári nemzedék, mely kb. június közepétől jelenik meg. A nőstények egy része tojásrakás nélkül egyből visszabújik telelni, míg a többiek lepetéznek, és csak ezután követik a társaikat. A tojásokból kikelő nyári nemzedék augusztusra-szeptemberre kifejlődő ivarérett egyedei utódok nélkül szintén a talajba bújnak, velük is csak jövőre találkozunk. Lehet, hogy épp az anyjuk mellett várják a tavaszt. A bogarak tehát hosszú életűek ezért a két nemzedék egybeolvad (pl. anyja és lánya akár egyszerre is petézhet.).

Burgonyabogár elleni védekezés

Biológiai védekezés

A burgonyabogár tetem présnedv jelentős riasztó hatást fejt ki, elsősorban az imágókra. A présnedv elkészítésének receptje Rabi Adrienn – dr. Roszík Péter cikkében található (lásd. forrás megjelölés): 110-120 db bogarat gyűjtöttünk össze kézzel a levélzetről. A bogarakat mozsárban összezúztuk és 1:1 arányban vízzel hígítottuk. Az oldatot leszűrve, kézi permetezővel a burgonya lombozatára juttattuk. A permetlé sűrűbb részét, melyet már nem tudtunk a permetezővel kijuttatni, ecsettel vittük fel a levélzetre.

További védekezési ajánlatuk:

• Agrotechnikai módszerek: vetőgumó előcsíráztatása, megfelelő izolációs távolság betartása, burgonya sorköz takarása szalma mulccsal vagy fóliával, növénytársítás fokhagymával, zöldbabbal, tormával, kaporral.
• Fizikai, mechanikai védekezés: bogárfogó árok kialakítása, bogarak begyűjtése bogárgyűjtő gépekkel.

További lehetőségek: védekezés a talajban telelő egyedek miatt a vetésváltással, az egyenletes kelés biztosításával, a táplálékul szolgáló gyomok irtásával, a padlizsántövek csalogató hatásával és a tojáscsomók, lárvák összegyűjtésével. A padlizsánt még a krumplinál is jobban szereti, néhány tővel kicsalogathatjuk a bokrok közül a bogarakat.

Vegyszeres védekezés

Az Actara II. kategóriába sorolása után jelenleg a következő III.kategóriások engedélyezettek: a „Mospilanok”és a „bioszer” Novodor FC melynek az előírt felhasználás esetén nincs élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. (A szerjegyzékben található jelölése „nk”, azaz nincs korlátozva.) Az Axoris rovarölő permet és öntözőszer, melyet még dísznövények beöntözésére is használhatjuk. (A Match 050 EC már csak zárt térben engedélyezett.) Nagyon kicsi a választék! Ez azért is aggasztó, mert a rovarok gyorsan megszokják a rovarölő szereket, de a szűkös kínálat miatt nem tudunk váltani! Különben sem tudnánk egyetlen permetezéssel megszabadulni tőlük, mert együtt él az összes fejlődési alakja.

Burgonya

Forrás:

Rabi Adrienn – dr. Roszík Péter: Burgonyabogár elleni védekezési lehetőségek a biogazdálkodásban
Zsigó György 2014. évi. 15. felhívás

The post Burgonyabogár appeared first on Kert Lap.

A patisszon a nyári tökök (főzőtökök) csoportjába tartozik, olyan tökféle, amelyeket zömmel főzve fogyasztunk. Nem csak a diétázók kedvenc eledele. De az biztos, hogy kalóriaszegény, ezért a fogyókúrázók is bátran fogyaszthatják. A virága is gyönyörű, a termése is díszít.

Patisszon bemutatása

A patisszon (Cucurbita pepo convar. patissoniana) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába, a tök (Cucurbita) nemzetségbe tartozik. Lágyszárú évelő. Indás és indátlan változatai is ismertek. Karógyökere mélyre hatol. A szárán és a levélnyélen ritkán, a levélfonákon sűrűn szőrözött. A levélhónalji virágok egylakiak. Kabak termése a fajtától függően gömbölyű, lapított, vagy csillag alakú, emiatt csillagtöknek is hívják.

Őshazája Észak-Mexikó és az Egyesült Államok keleti vidéke. A patisszont Európában sokáig dísztökként ültették. Franciaországban terjedt el a legjobban.

Magyar fajta az ’Óvári fehér’. Szára közepesen serteszőrös, az ízközök hossza 5-10 cm. Indái 2-3 m-re is elkúsznak. Levele nagy, 3-5 karéjos, fogazott. A termés félgömb vagy lapított gömb alakú, tompán fogazott. Ezt az alakot a termés a biológiai érettség állapotában is megtartja. A fogyasztásra érett termés héjszíne fehér, fehéres halványzöld, héja puha, a magok fejletlenek. A hús színe fehér zöldes árnyalattal.

Patisszon termesztése a kiskertben

Meleg és napfény igényes. Vízigénye közepes. Talajban nem válogat, de valamivel több tápanyagot igényel, mint a többi tökféle. Miután hosszú tenyészidejű, főnövényként termesszük. Helyre vetéssel vagy palántázással is szaporíthatjuk. Palántanevelés céljából áprilisban vessük el a magvakat. Ilyenkor gyakori öntözést kíván. A palánták kb. 3 hét múlva már készen állnak a kiültetésre. A kiültetésre edzéssel készíthetjük fel úgy, hogy nappal a szabadba visszük a palántákat. Kiültetés után egyik fontos tennivalónk a gyomlálás. A termés folyamatos szedése biztosítja az egyenletes virágzást.

Tökfélék tápanyag-utánpótlása

Patisszon felhasználása

A kapanyél blog ezt ajánlja: A zsenge példányokat meghámozni sem kell, a nagyobbakat viszont igen, és a magjukat is ki kell szedni. A frissen szedett fejek hűtőben 8-10 napig elállnak. Augusztus végétől már nem szedem, hagyom 1-2 kg-osra megnőni. Betakarításkor a kocsány levágott végére gyertyát csepegtetek, a pincébe teszem, ahol februárig is eláll.

Kis mennyiségben tartalmaz B-vitaminokat, nyomelemeket (vas, réz, cink, mangán). C-vitamin-tartalma kiemelkedő. Rosttartalma kicsi, könnyen emészthető.

A friss termésből egy tál étel, köret és savanyúság is készíthető. A bébi terméseket (10-12 cm átmérő) hámozás nélkül fel lehet használni. A kisméretű terméseket savanyúságként lehet eltenni. A nagyobb terméseket meg kell hámozni, és ki kell magozni ahhoz, fel tudjuk használni, elkészíthetjük rántva, töltve, pörköltnek, párolva stb.

A megmosott, 4-6 cm-es patisszonokat gerezdekre vágjuk, dunsztosüvegbe tesszük. Közéjük dugdosunk tormát, babérlevelet, kaprot, szőlőlevelet. Rászórunk mustármagot, koriandert, feketeborsot, majd forró esetes-sós-cukros lével nyakon öntjük. Az üvegeket lezárva száraz gőzben csírátlanítjuk.

Nyári tök

Forrás:

www.tankonyvtar.hu

phd.lib.uni-corvinus.hu

The post Patisszon appeared first on Kert Lap.

A falusi kert kialakításának akkor van létjogosultsága, ha a lakókörnyezet egésze rusztikus. A falusi kerthez falusi, falusias ház, (részben) falusi jellegű életmód is kapcsolódik.

A hagyományos falusi és kisvárosi ház telkének beépítéséhez és használatához szervesen hozzátartoznak a gazdasági funkciók. A porta fontos tartozéka, szinte a lelke az udvar, és sokszor a kert is. Hagyományosan a ház és az esetleges melléképületek az udvar mellé, a telek oldalhatárára épülnek, a lakóépület melletti udvart az utca felé többnyire zárt kerítés és kapu határolja.

A tulajdonképpeni parasztkert csak az utca felé néz, és így területe többnyire kicsiny is. A parasztkert idilli hangulatú: A házat fehérre mázolt fakerítés veheti körül, és a ház körül élénk színű virágok nyílnak, inkább “érzés” szerint elvegyítve, mint kiszámított csoportokra osztva. A ház elé, középre kerülhet egy rózsaágy. Általában elmondhatjuk, hogy fontos szerep jut az évelőágyaknak, amelyekbe hagyományos növényfajok kerülhetnek: lángvirágok, kerti violák, szarkalábak, továbbá alacsony növekedésű félcserjék, például zsálya, rozmaring és ruta.

A kerítés lécei közül is virágok kandikálnak ki. Egy-egy terebélyes almafa, hárs vagy gesztenye árnyékában jól esik a ház végében elüldögélni, s virágzás idején elhallgatni a méhek zümmögését. Megjelenhetnek a falusi ház kellékei is: a kút, a falakra aggatott paprika. Néhány régi tárgy vagy bontott tégla bensőségesebbé, belakottabbá varázsolja a portál hangulatát. Sosem lesz idejétmúlt a téglával burkolt tornác, használjunk akár új, akár bontott, fagyálló téglát.

A vidéki kert eredeti, környezetbe illő karakterének megőrzése az egyik legfontosabb feladat, miközben olyan ökológiai életteret hozunk létre, amely a rovarokat és a madarakat is megtelepedésre csábítja.

A cserjék minden kert szürke eminenciásai. Remek hátteret adnak, kiemelik a szoliterek szépségét, és például jótékonyan eltakarják a sufnit. A falusi kertek cserjéi zömmel igénytelenek, mégis mutatós virágaikkal, termésükkel, vagy éppen örökzöld leveleikkel emelik a kert szépségét. A bokrok a táj természetes ökológiájába illeszkednek. Azokat hagyjuk meg, vagy ültessünk, amelyek amúgy is jellemzőek a tájra. Házunk bejáratához, ablakunk közelében, teraszunk előtt helyet kaphat a babarózsa, gyöngyvessző, japánbirs. Zárhatjuk kertünk végét orgonabokrokkal. De nincs parasztudvar bodza vagy éppen levendula nélkül.

A fotók Hollókőn készültek.

Néhány kedvelt növény

Szilvarózsa - Amygdalus triloba

Kínából a 19. század derekán került Európába. Normál kerti talajt, napos vagy félárnyékos fekvést kedvel. Az 1,5-2 m magas és széles növény szoliternek való a kert kiemelt pontjaira. Áprilisban, lombfakadás előtt virágzik.

Nyáriorgona - Buddleia davidii

Neve ellenére szeptember végéig találkozhatunk virágos fajtáival. Virágai fehér, lila és rózsaszín különböző árnyalataiban nyílnak. 2-3 m magasra nő meg, de létezik 1-1,5 méter magas fajtája is (‘Harlequin’ és ‘Pink Delight’). Meleg, napos helyeken fejlődik legszebben.

Bukszus- Buxus sempervivens

Mediterrán eredetű, 2-4 m magas örökzöld. Leggyakrabban nyírott sövényként ültetik. Teljes napra, vagy teljes árnyékba is ültethető. Az átlagosnál valamivel szárazabb, napos helyen is megél. Legszebben félárnyékban, nedvesebb talajokon fejlődik. Sövényként ültetve tőtávolsága 25-40 cm. Metszeni augusztusban-szeptemberben kell. Sárgászöld, illatos virágai április-májusban nyílnak.

Egybibés galagonya - Crataegus monogyna

Tölgyesekben, erdőleromlásokban gyakori pionír, 3-5×2-4 m cserje. Igénytelen, szárazságtűrő. Árnyéktűrő. Virágzási ideje május. Termése díszes.

Orgona – Syringa vulgaris

A közönséges orgona 2-4 méter magas cserje, de céltudatos metszéssel kecses, alacsony törzsű fává is nevelhető. A törmelékkel, sittel, feltöltött kertekben, udvarokon, parkokban az első pionírbokor. Nagyon mutatós, ha az orgona mellett olyan más cserje (pl. aranyeső) áll, amely egy időben virágzik vele. Májusban virágzik.

Kerti zsálya – Salvia officinalis

Örökzöld, mediterrán eredetű 40-60×60-80 cm térállású félcserje, kertbe dísznek, orvosságáért és fűszeréért ültetik. Jó szerkezetű talajra, napos helyre való. Nyáron virágzik.

Lonc - Lonicera periclymenum

Lombhullató 4-5 m magasra kapaszkodó kúszócserje. Magyarországon a Mecsekben kivadulva is megtalálható. Augusztus – szeptember a virágzási ideje. Félárnyékos helyen kiválóan alkalmas a falak befuttatására, de gyeppótlóként is tömegesen alkalmazzák. A jó minőségű kerti talajt kedveli. Felkopaszodásra hajlamos, ezért rendszeresen ifjítani kell. Május végétől szeptemberig virágzik.

The post Falusi kert appeared first on Kert Lap.

Ha meg szeretnénk őrizni egy régi, ízletes paradicsomfajtát, amelynek még esetleg a nevét sem tudjuk, itt a lehetőség, hogy elmentsük a magvakat, amelyeket jövőre elvetünk a kertünkbe, abban a reményben, hogy újból ízlelhetjük a semmihez sem fogható zamatú csemegét.

Hogy gyűjtsünk paradicsommagot?

Szedjük le a legkívánatosabb paradicsomot a legegészségesebb növényről. Vágjuk félbe a paradicsomot, és kanalazzuk ki a magvakat, amelyek a kocsonyás paradicsomhúsban ülnek. A magvakat tegyük pohárba, és öntsünk rá vizet.

Fedjük le a pohár száját papírszalvétával, és rögzítsük le befőttes gumival. Így lefedve a levegő átjárását biztosítjuk, ugyanakkor távol tudjuk tartani a rovarokat, és a port is. Tegyük melegre, például a konyhakredenc tetejére.

Néhány nap múlva beindul az erjedés, amelynek során a csírázás gátló anyagok lebomlanak. A víz felszínét hamarosan penész borítja, az edény aljáról buborékok szállnak fel. A magvak a pohár fenekére süllyednek, míg a gyümölcshús, és néhány mag feljön a víz tetejére. Ezek a csíra és sziklevél nélküli úgynevezett léha magvak, amelyekre nincs szükségünk. Ne várjunk tovább, mert a magvak csírázásnak indulhatnak.

Ekkor öntsük el a vizet, a benne úszó maradványokkal együtt, és a penészréteggel együtt. A magvakat többször jól öblítsük át, majd öntsük szitaszűrőbe, és mossuk át folyóvízzel. Végül a magvakat rázzuk ki papírtányérra vagy papírtálcára egy rétegben, hogy száradjanak. Ne használjunk hajszárítót, vagy egyéb melegítőeszközt! A papírtörölköző vagy szalvéta azért nem jó, mert a magvak hozzáragadnak. A magvakat naponta rázogassuk meg, hogy segítsük a további száradást, és meggátoljuk a magvak összeragadását. Ha sok magot gyűjtöttünk, használjunk több tálcát, így biztosítva a sikeres szárítást. Amikor már megszáradtak öntsük papírzacskóba, és tegyük száraz, hűvös helyre. Pl. fűtetlen verandára, garázsba. Itt várja meg a tél elmúltát, amikor is hozzáláthatunk a vetéshez. Ne feledjük a zacskót felcímkézni és dátumozni.

Akkor fogunk megfelelő utódokhoz jutni, ha újravetés után a szülő növény tulajdonságai változatlanul jelennek meg. Az ilyen fajták az úgynevezett genetikailag stabil heirloom fajták. Ilyenek a magyar tájfajták. Többségük folyton növő, bogyójuk változatos alakú, ízletes.

Mag gyűjtés

Nagyatádi paprika alakú paradicsom.
Fotó: elotisza.hu

The post Paradicsom magfogás appeared first on Kert Lap.

A tárkony közismert és kedvelt fűszer- és gyógynövény. Világszerte termesztik. Nem hiányozhat a fűszerkertből sem.

Üröm nemzetség

Az ernyősvirágúak családjába (Asteraceae) tartozó üröm (Artemisia) nemzetség a fészkesek (Asteraceae) családjának csöves virágú nemzetsége, melynek mintegy 200 faja leginkább az északi féltekén terjedt el. Illatuk, csipkeszerű, gyakran ezüstös levélszínük miatt kedveltek. Virágzatuk fürt v. buga s apró fészkekből áll. Illatos olajat tartalmaznak. Sokuk gyógynövény. A nemzetség lehet, hogy a görög-perzsa Mauzolousz király felesége (egyben testvére!) után kapta a nevét. A kínai A. annua kivonat artemizinin tartalma hatékony malária elleni szer.
Fehér üröm

Tárkony bemutatása

Tárkony az Altaj hegységben (Belső Ázsia)

A francia tárkony (Artemisia dranunculus), amely steril tetraploid, és orosz tárkony (A. dracuncuus var redowsky), őshazája Oroszországtól Kis-Ázsiáig terjed. Nem fásodó évelő. Tarackjai áttelelnek, innen hajt ki. Ősszel vissza kell vágni.

A tárkony bokor megjelenésű, terjedő tövű évelő. A felfelé törekevő hajtásokon találhatók a vékony, lándzsás levelek. Az orosz tárkony nagy, erőteljes növekedésű. Erőteljesen tarackol, igénytelenebb, fagytűrő. Alsó levein hármas elágazódás lehet. A fészekvirágzatok bugában állnak, bókolók, sárgásfehérek. Az ízesebb, alacsonyabb, francia tárkony magvakat nem terem.

Tárkony termesztése kiskertben

A tárkony fény-, meleg, víz- és tápanyagigényes. A túl nedves, levegőtlen talajon nem él meg. Legkedvezőbb számára a középkötött, tápanyagban gazdag talaj és a védett, napos fekvés. A francia tárkony tövét nem árt télre takarni (szalmával vagy lombbal és fenyőgallyal).
Jól fejlődik nagyobb méretű cserépben is.

Magvakkal az orosz tárkony szaporítható. Április-májusban vethető. A francia tárkony magvetéssel nem szaporítható. Erre a célra május – júniusban a gyökérsarjait használjuk (ezeket 50 x 50 cm-es távolságra ültetjük el). Szaporíthatjuk ősszel vagy kora tavasszal az idősebb tövek szétosztásával is. A töveket emeljük ki, 5-8 darabra osszuk szét, és a tőrészeket 12-15 cm mélyre ültessük el, a megeredésig rendszeresen öntözzük. Szaporítható zölddugványokkal is.

Hűvös, esős időben könnyen gyökeresedik. Mélyrétegű talajba ültessük, ültetés után árasztásos öntözéssel öntözzük meg. Amennyiben túl hosszú ideig tartjuk egy helyen, az aromatartalom jelentős csökkenésével számolhatunk. Ezért helyes, ha 3-4 év után a töveket felszedjük, szétosztjuk, és a szükséges mennyiségű töveket új helyre elültetjük. Előfordulhat, hogy a tárkonyrozsda nevű betegség megtámadja. Réztartalmú vagy szerves gombaölő szerrel védekezhetünk ellene.

Tárkony a konyhában

Fiatal levelei május végén, június elején a legaromásabbak. Frissen, szárítva és mélyhűtve is fogyasztható. Friss felhasználáshoz legjobbak a növekedési időszakban folyamatosan szedhető hajtásvégek, levelek. Tartósításhoz virágzás előtt szedjük. A szárított tárkonyt tartsuk légmentesen. Édeskés, borsos, kissé ánizsos ízű. Az orosz tárkonyból az ánizsos zamat hiányzik, kissé kesernyés. Aromáját az ecetek és olajok is kitűnően megőrzik. Salátákhoz, mártásokhoz, levesekhez, zöldbabból készült ételekhez használják. Jó ízesítője a hal- és húsételeknek (csirke, pulyka, sertés), salátáknak, paradicsomnak és burgonyának. Vesetisztító, epebántalmak enyhítésére és étvágyfokozásra használja a népi gyógyászat.

Az erdélyi Erzsike néni így nyilatkozik az újságírónak (kisujsag.ro, 2009/25.): Édesanyámtól tanultam, hogy füstös kolbászt, hagymát dinsztelek, meghintem liszttel, tejjel feleresztem, tárkonyt teszek bele, s tetejére fás meggyet (vörös áfonya). Mutatós a tárkonylevelek között a fás meggy. Nos, ez puliszkával finom. Persze, ecetes tárkonnyal készítek mindent, a frissnek nem olyan az íze.

Ecetes tárkonyt pedig így készíti: A megpucolt tárkonyt több lében megmosom, s besózom. Hat-hét órát áll a sóban. Élvezhető sós legyen. S tiszta ecettel feltöltöm. Cukrot nem teszek én hozzá.

Tárkony a gyógyászatban

A tárkonnyal sok 17-19. századi leírás foglalkozik. A 17. századbeli angol herbalista, Nicholas Culpeper szerint a húgyúti betegségek kezelésére ajánlja. A 19. században a német Hanns Dragendorff (vegyész, gyógyszerész) úgy írta le, hogy ez a közép-európai fűszer, amely többek közt skorbut és ízületi gyulladás ellen is hatékony. A népgyógyászat étvágynövelőként, méregtelenítőként használta teáját. Az arab gyógyászat álmatlanság ellen, és a gyógyszerek ízének javítására használták. Továbbá fájdalomcsillapítóként használták fogfájás és sérülések, vágások esetén. Közép-Ázsiában bőrsérülések, bőrirritáció és ekcéma ellen alkalmazták. India különböző területein féregűzőként és lázcsillapítóként használták. Az amerikai indiánok is széles körben alkalmazták Szívproblémák, menstruációs zavarok, erősítő fürdők, sebgyógyítás, szúnyogcsípés stb.). A volt Szovjetunió területén epilepszia ellen,  emésztésserkentőkén, vizelethajtóként használták.

Illóolajtartalma 0,5-2,8%, ebből esztragol 40% (és pinén, kampfén, linolén), továbbá cseranyagok, keserűanyagok. Kedvező hatással van az emésztésre, fokozza a gyomornedv-elválasztást, étvágyjavító, segíti az epe termelését a májban. Enyhe vérnyomás csökkentő hatású. A tárkony elősegíti a menstruációt, kimerültség ellen és idegnyugtatónak is alkalmas. Teája étvágyjavító, emésztést serkentő, élénkítő hatású. A gyökér főzete enyhíti a fogfájást.

Tárkonytea készítés a gyogyteak.hu oldalról: 3 dl forró vízbe tegyünk 2 teáskanálnyi tárkonylevelet, majd 5-6 perc elteltével szűrjük le.

Forrás:
Jurnal of Agricultural and Food Chemistry
Bernáth Jenő: Gyógy és aromanövények
fuszerkert.hu

The post Tárkony appeared first on Kert Lap.

Kovács László okleveles kertészmérnök

Mi jut eszünkbe egy mediterrán kertről? Talán a korábbi évek utazási emlékei, vagy híres festmények és filmek képei, de lássuk be, valójában nem is mediterrán kertet szeretnénk, hanem egy darabka Olasz-, Francia-, Görög-, vagy Spanyolországot, vagyis mindazt, amit a délvidéki utazásaink hangulatából emlékeinkben megőriztünk.

Hogyan valósítsuk meg álmaink mediterrán kertjét?

Nem csupán az éghajlati különbségek jelentenek igazi kihívást a kert vagy a terasz mediterrán hangulatának kialakítása során –- melyet a dézsákban, terrakotta edényekben való elhelyezés ugyan megkönnyít –, hanem a növények megfelelő, valósághű elhelyezése és társítása, az eredeti hangulat, a színek és formák visszaadása is. Törekedjünk a természetességre, a vidám színek és gömbölyded formák kombinációjával bátran kövessük a mediterrán tájak rusztikus, hanyag, kopott eleganciáját.

Milyen növényeket válasszunk?

A mediterrán érzést, a varázslatos atmoszférát, a Földközi-tenger mellékének legelterjedtebb virágai és növényei – a leanderek, pálmafák, a citrom- és a narancsfák, olaj- és fügefák, a trópusi hibiszkuszok, a banánfák, a bougainvilleák – által érhetjük el Magyarországon is, hazájuktól több száz kilométerre északra. Egy mediterrán kertből természetesen nem hiányozhatnak az aromás illatú fűszernövények sem, a menta (fodormenta), a citromfű, a rozmaring, a szurokfű és az elengedhetetlen bazsalikom, melyektől fellélegzik a test és szárnyal a lélek. A növények kiválasztását alapvetően meghatározzák teleltetési lehetőségeink.

További növények: Mediterrán nyár; Mediterrán kertek és növények

Tippek és fortélyok a mediterrán kert építéséhez

Dekorációs lehetőségek a mediterrán kertben

Stílusosan buja és romantikus hangulatot árasztanak a növényzet közé elrejtett antik emberábrázolású szobrok, torzók, melyek azonban elegendő teret igényelnek érvényesülésükhöz. A kerti szobroknál nagyobb hangsúlyt fektessünk a növények tároló edényeire, mázas cserepekre, amfórákra és kerti napórákra, de kerüljük a hivalkodó formákat. Virágtartóinkat, meglévő kisebb betonfelületeinket és a lépcsőket házilag is díszíthetjük mozaikkal a korábbi lakásfelújításból megmaradt, vagy törött csempék, járólapok dirib-darabjaiból. Akár a vadonatúj kaspókat, cserepeket és kerámiákat is antikolhatjuk saját kezűleg akrilfestékkel, vagy antikoló pasztával, melyek beszerezhetők a művészellátó boltokban. Kisméretű kertünkben rendkívüli hatást érhetünk el nagy felületű, a közvetlen napsugártól védett tükrök ügyes elhelyezésével a kerítés közelében, mely hihetetlen módon kitágítja a teret.

Pihenés a mediterrán kertben

A déli fekvésű, erős napsugárzásnak kitett kertekben nagyon fontosak az árnyékolók, féltetők, pergolák, lugasok és kerti pavilonok. A házfalak hűtésére, a teraszok árnyékolására kiválóak a kúszónövények. Bármily meglepő, de néha látványosabb és harmonikusabb egy “szimpla” szőlőlugas, mint bármely különleges virágcsoda. Amennyiben van egy idősebb, terebélyes fánk, érdemes lombkoronájának árnyékába tervezni a kerti pihenőhelyet.

Egyetlen mediterrán kertből sem hiányozhat a víz

A mediterrán növények fontos jellemzője a nagy víz-, fény- és tápanyagigény, így elhelyezésüknél, gondozásuk során erre mindig legyünk tekintettel. Mivel tengerpartot nem tudunk a kertünkbe varázsolni, így annak hangulatát kerti tó, csobogók, fürdőmedence kialakításával, vagy akár egy vízzel telt fahordóval, tehát a vízarchitektúrák hangsúlyozásával csempészhetjük be otthonunkba. A kertkapcsolattal rendelkező házfalak, vagy a terasz támfalai kiváló lehetőséget biztosítanak falikutak, vagy szökőkutak és csobogók elhelyezésére, melyek egyúttal a levegő párásításáról is gondoskodnak. A praktikus megfontolások mellett esztétikai szempontból is indokolt a víz minél több megjelenési formáját alkalmazni kertünkben.

Stílus és esztétika

Komoly hibát követünk el, amennyiben az örökzöld növények kiválasztása során északi, vagy magashegyi fajtákra esik a választásunk, de bármennyire is furcsán hangzik a smaragdzöld, intenzíven trágyázott, rendszeresen öntözött és nyírt gyepfelület is roppant idegenül hat a miniatűr mediterrán atmoszférában. A mediterrán hangulatot fokozhatja a színek megválasztása. A meghatározó alapszínek a fehér, a sárga, a kék és a rozsdabarna, melyek szintén a tenger és a napfény leheletének összetéveszthetetlen varázsát idézik. Legyünk bátrak és használjuk emlékeinkből szőtt fantáziánkat a régi kopott tárgyak és bútorok átalakításakor, lebegjen szemünk előtt mindig két fontos szempont: az egyszerűség és a funkcionalizmus.

Mi teszi különlegessé a mediterrán kertet?

Az egzotikus növények mellett a kövek és sziklák (melyek nem mellékesen a naptól átforrósodva, felhevülve “fűtik” is környezetüket), a változatos antik építészeti elemek, kerámiák, kaspók, a tenger közelsége és az emberi jelenlét sajátos keveréke teszi egyedülálló hangulatúvá ezeket a kerteket. Optikailag elengedhetetlen a természetes hatáskeltés, a környezetbe való harmonikus illeszkedés.

Amikor saját kis álomkertünket tervezgetjük, sose feledjük, hogy a kertépítés szabályain túl van még egy roppant fontos szempont: a délszaki növények fokozottabb ápolást, gondozást és némi szakértelmet is igényelnek – mivel kiszakítva eredeti élőhelyükről -, a mi feladatunk, hogy biztosítsuk számukra létfeltételeiket. Egy csipet fantáziával a vakációs emlékeink alapján megvalósított mediterrán álomkertünkben minden napunk nyaralás lehet!

Illatok és ízek

A pompás virágokon kívül a mediterrán kert szerves részét képezi a fűszerek és gyógynövények balzsamos illata – nem elhanyagolandó persze azok ízlelőbimbóinkra gyakorolt hatása sem.

Csupán néhányukat kiemelve: a hűség és tisztaság jelképét, a rozmaringot (Rosmarinus officinalis) akár a hungarikumok sorába is állíthatnánk, hiszen a XVII. században egy Európa-szerte ismert illat- és gyógyszer, az Aqua Reginae Hungariae (magyar királyné vize) alkotórészeként híresült el. Antibiotikus hatású és egyben kiváló húsfűszer a zsálya (Salvia), mely segíti a zsíros ételek emésztését.

És természetesen nem feledkezhetünk meg a jellegzetesen dús aromájú és pikáns ízű bazsalikomról (Ocimum basilicum) sem, melyet egyes népek afrodiziákumként használnak. A falusi menyecskék egy szál bazsalikomot fogtak templomba menet az imakönyv és a fehér keszkenő közé (míg a legények rozmaring szálat tűztek kalapjuk mellé). Az olasz konyha elengedhetetlen fűszernövénye, saláták fontos alkotórésze, fűszerecetek kiváló ízesítője és a pesto szósz alapja.

Olaszországban minden családnak megvan a saját, féltve őrzött pesto receptje, lássunk egyet ízelítőül Magyarországról is:

Pesto ala Kovlazol

Hozzávalók: egy nagy csokor friss bazsalikom; 4 kövér gerezd fokhagyma; 1 evőkanál frissen reszelt parmezán; 2 evőkanál durvára tört fenyőmag; csipetnyi friss petrezselyem; leheletnyi rozmaring levél; 2 dl extra szűz olívaolaj; 1 reszelőhúzásnyi citromhéj; tengeri só és őrölt bors ízlés szerint.

Elkészítése: A friss növényi alkotórészeket kőmozsárban alaposan összezúzzuk (aprítógépben is lehet lélektelenül), felváltva hozzáadjuk a reszelt parmezánt és a durvára tört fenyőmagot, miközben kevergetve lassanként adagoljuk hozzá az olívaolajat, sózzuk, borsozzuk és krémes állagúvá keverjük. Lezárva, hűtőben hosszú ideig eláll az olajborítás alatt. Kiváló olaszos tésztaételekhez, de akár pirítósra kenve is fenséges ízharmóniát ad.

Fotó: .echinopsgardendesign.co.uk

The post Mediterrán kiskert appeared first on Kert Lap.

 A sárgadinnye a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse. Mézízű, lédús és a vitamin tartalma is jelentős. A kétrészes cikk első részében megismerkedhetünk a sárgadinnyével.

A sárgadinnye (Cucumis melo) a fajgazdag tökfélék (Cucurbitaceae) Cucumis nemzetségének legváltozékonyabb faja. Géncentruma valószínűleg Afrika, a másodlagos géncentrum Törökországot is beleértve Kis-Ázsiától Japánig tart. A Cucumis nemzetségbe a két termesztett faj tartozik, sárgadinnye – C. melo és az uborka – C. sativus. A nemzetség mintegy 34 fajt számlál. Rendkívüli változékonyságát a fajok közötti kereszteződésnek köszönheti. A termesztett sárgadinnye őse feltehetően az 5 cm magas, ehetetlen termésű a C. agrestis gyomnövény.

Sárgadinnye leírása

Vastag karógyökere helyre vetéskor mélyre hatol (80–100 cm). Hajtásrendszere az uborkáéhoz hasonló. A kelést követően 25–30 cm-ig mereven nő a nap felé, majd lefekszik a talajra (ha nem támrendszer mellett termesztjük). A hagyományos fajták főhajtásain az alsó 4–5 lomblevél hónaljából fejlődnek ki az elsődleges oldalhajtások, majd ezek ismét elágazódnak. Hosszú nyelű leveleinek alakja lehet kerek, vese-, szív alakú és 3- vagy 5-szögű. Tagoltság szerint lehet ép élű, öblös, karéjos, a széle fogazott vagy sima. Egylaki vagy kétlaki növény. A virágtípusok növényenkénti elrendeződése meghatározza az adott fajta ivartípusát. A Cucumis melo fajban hét ivartípust különböztetünk meg. Termesztett dinnyéink zöme esetén egy növény található hím és hímnős illetve hím és nővirág. Termése sokmagvú kabak. A termés alakja lehet gömb, lapított gömb, ovális, tojásdad, megnyújtott tojás, hengerded, csavarodó (kígyódinnye). A termés mérete fajtára jellemző. Felülete lehet sima, barázdált (sekélyen, illetve mélyen), ráncos. A hús színe lehet zöldesfehér, sárgásfehér, halványzöld, világos- és narancssárga. Állománya kemény, rostos vagy olvadékony.A magvak a termésüregben helyezkednek el. Csírázóképességüket 6–8 évig megtartják.

A sárgadinnye három változata közül, az érettségben nem szedett, savanyításra használt fajtakörrel, és a díszértéke miatt termesztett, nem fogyasztható termésű zsebdinyékkel most nem foglalkozunk. Az általánosan termesztett, túlnyomórészt biológiai érettségben szedett, gyümölcsként fogyasztott sárgadinnyékről esik most szó.

Termesztett sárgadinnye fajták

A három legfontosabb fajtája a var. Cantalupensis, amelyet a lapított gömbölyű-ovális termésformájú, enyhén vagy erőteljesen barázdált, gyakran varacskos, paraléc nélküli héjfelület jellemez; var. Reticulatus, amelyet a gömbölyű-ovális termésalak, tipikusan hálózatosan paraléces héjfelület jellemez; illetve a var. Inodorus, amelyet a gömbölyűtől az erősen megnyúlt elliptikusig változó forma, fehértől a sárgán át a sötétzöldig változó terméshéj és a ráncos, gerezdes vagy gerezd nélküli héj jellemez.

Termesztésbe vonása i.e. 2000 körül kezdődhetett Egyiptom, Mezopotámia, Irán és Kína területén és hozzávetőlegesen i.e. 1000-ben Indiában. Valószínűleg az idők során vált szét a faj a két alfajra, a vad sárgadinnyére (subsp. agrestis) és a termesztett sárgadinnyére (subsp. melo). Valószínűleg a törökországi Cantalupensis dinnyék terjedtek el Európában.

Már a honfoglalás idején ismerte a magyarság a dinnyét. A török megszállás idején sok fajjal gazdagodott a kínálat. 17. századi írásos emlékek szerint már fontos népélelmezés cikként tartották számon. A 19 században több dinnyteremesztéssel foglakozó mű is megjelent. Girókúti P. Ferenc ((1816-1896) „A magyar dinnyészet törzskönyve” című könyvében 725 sárgadinnye fajtát írt le. 1866-ban jelent meg „Gyakorlati dinnye termelés melegágyban a szabadban” című munkája. Ebben az időben igen gazdag választék állt rendelkezésünkre, pl. vanília-, ananász-, őszbarack-, citrom ill. cseresznye aromájú dinnyék. A dinnyék minősége idővel romlott, pedig a sárgadinnye igen keresett volt Európában, főleg az északi területeken. Fő okként a szakemberek a számtalan ellenőrizetlenül behozott külföldi fajtát jelölték meg, amelyek szabadon kereszteződtek a hazai fajtákkal, és azok leromlását okozták. A minden áron való korai fajtákra való törekvés a dinnyék minőségének romlását okozták. A 20. században sok kiváló minőségű fajta született a Kertészeti Egyetemen és a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben, de anyagi eszközök híján a nemesítés leállt. A tájfajták megőrzéséért felelős tápiószelei MgSzH Agrobotanikai Központ fajtagyűjteménye átkereszteződések miatt leromlott. A Budapesti Corvinus Egyetem Genetika és Növénynemesítési Tanszékének gyűjteményének egy része pedig tönkrement.

Magyar sárgadinnye kínálat

Mintegy 50 éve tartja magát a Muskotály fajta. Izraelbe kerülve Ha’Ogen néven tett szert nemzetközi hírnévre. A szintén izraeli Galia fajta egyik szülője is a Muskotály fajta. Néhány hagyományos sárgadinnye fajta: Árpa érő (Vajdaság), Dixi, Fortuna, Korai Cserhéjú, Moholi Ananász (Mohol), Muskotály, Pocok Kóty, Togo, Vanília. A ZKI ajánlatában szereplő fajták (2013.): Topáz, Vitalia F1 (zöld húsú) és Brebbus F1 (sárga húsú). A Hermesmag ajánlata: Muskotály, Magyar Kincs, Javított Zentai. Részletes leírással, érési idő szerint csoportosít a Biozöldségek Termesztése kézikönyv: Korai – Ezüst ananász, Javított zentai, közép-kora – Tétényi Csereshéjú, Magyar Kincs, közép érésű – Hibrid 7; késői – Muskotály; Téli dinnye – Hógólyó

Forrás: Tradicionális sárga- és görögdinnyék különleges értékei

Fotó: hir6.hu

The post Sárgadinnye 1. appeared first on Kert Lap.

A sárgadinnye a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse. Mézízű, lédús és a vitamin tartalma is jelentős. A kétrészes cikk második része  a sárgadinnye tápértékével és kiskerti termesztésével foglalkozik.

A sárgadinnye tápértéke

A sárgadinnye kiváló, de környezet és fajtafüggő karotin és C-vitamin forrás. Általában elmondhatjuk, hogy a sárga húsú, ún. téli dinnyék karotin és antioxidáns tartalma számottevő. Bizonyos fajták pultállósága alacsony, de észterekben gazdag illó aromaanyagokat tartalmaznak. Aroma gazdag fajták a galia, kantalup típusú dinnyék. A sárgadinnyék aromaanyagát különleges illatuknak köszönhetően a kozmetikai ipar és a parfümipar hasznosítja. Manapság az élelmiszerláncokon keresztül értékesített dinnyék legfőbb tulajdonságának a szállíthatóságot tekintik, amelynek érdekében nem csak a fajtaválaszték szűkül, hanem a különböző kémiai és egyéb beavatkozásokra is sor kerül!

Erdei füvekkel pácolt őzgerinc füstölve, sárgadinnye salátával (Reneszánsz kori vadétel)
Dózsa Tibor receptje

Hozzávalók:
- 1 tisztított őzgerinc; kakukkfű; bazsalikom; só; fokhagyma; olívaolaj; sárgadinnye; szegfűszeg; vaj; kristálycukor; aszalt szilva; áfonya

A megtisztított őzgerincet bedörzsöljük sóval, bazsalikommal, kakukkfűvel és fokhagymával összekevert keverékkel. Olívaolajjal leöntjük és nyolc napig hűtőben tároljuk. Miután átpácolódott a gerinc, hideg füstön egy napig füstöljük. Ha lehet gyümölcsfa (meggyfa, cseresznyefa) levelet használjunk. Füstölés után tíz nap múlva fogyasztható. A húst óvatosan lefejtjük a csontról és vékony szeletekre vágva a sárgadinnye-saláta közé keverjük.
Sárgadinnye-saláta: A félbevágott, kimagozott, meghámozott sárgadinnyét szegfűszeggel megtűzdeljük. Szilvát, áfonyát, pici citromhéjat és a megtűzdelt sárgadinnyeszeleteket jófajta vörös boron pár percig pároljuk. Az így elkészített gyümölcsöket a szeletelt őzgerinccel összekeverjük és hűtőbe téve lehűtjük.
Előételként fogyasztjuk.

A fotón az alábbi variáció látható: a füstölt felszeletelt őzgerinc az alábbi gyümölcságyon található: felszeletelt sárgadinnye, aszalt vörös áfonya, szilva, magozott olivabogyó, dióbél. Díszként a tál közepén cakkozott sárgadinnye, tetején ribiszke, meggy, dióbél és almaszeletek.

Sárgadinnye kiskerti termesztése

Jó, ha tudjuk, hogy helyigényes és jó minőségű talajba, napos helyre való. Gyorsan melegedő, szélvédett, sík helyre ültessük. A sárgadinnye vízigénye legmagasabb, a hajtásnövekedés és a termésfejlődés idején. Ezekben az időszakokban magas a tápanyagigénye is.

Ősszel és tavasszal fészektrágyaként érett marhatrágyát dolgozzunk be a talajba, de más szerves trágyák is megfelelők. A hagyományos termesztéstechnológia sajátos munkája a fészekkészítés. A fészket legegyszerűbben kapával vagy ásóval készíthetjük. A négyzetesen, 30–40 cm szélességben és mélységben kiemelt föld helyére a gödörbe érett trágyát, komposztot teszünk. Ezután visszahúzzuk a földet, összekeverjük a trágyával, végül a fészek helyén felkupacoljuk a talajt. A fészek készíthető ősszel és tavasszal, de a tavaszi, 2–3 héttel az ültetés, illetve a vetés előtti fészekkészítés a jobb.

1-2 éves vetőmagot előáztatás (20 °C-os vízben 8 óráig, 30 °C-os vízben csupán 2 óráig) után vethetünk. A régi szakkönyvek az év 100. napját tartották erre alkalmas időpontnak. Ehelyett inkább azt vegyük figyelembe, hogy a talajhőmérséklet elérje a 14–15 °C-ot. A téli dinnyéket május 15. és 31. között vessük. A vetésmélység 3-6 cm, a javasolt térállás 100 x 100 cm.

De nevelhetünk palántát is. Ilyenkor laza, levegős palántaföldre van szüksége. Állandó helyére április 10. és május 10. között kerülhet, 4–6 lombleveles állapotban. Az edzést 2–2,5 héttel a kiültetés előtt kezdhetjük. Hőre és fényre edzünk.

Talaját ajánlott mulccsal takarni, a gyomok, gombafertőzés, és a talaj kiszáradása valamint az öntözés miatti termésrothadás ellen. Kén és réztartalmú szerekkel, zsurlófőzettel is lehet permetezni. 200- 300g zsurlót 3-vízbe főzzük forrás után 15 percig, szűrés után 4-5-szöresre hígítjuk; További lehetőségeket ajánl Rózsa György biotermesztő, Virágoskúti Kertészet: Cuproxát 5 l/ha/600 l víz; Káliszappan 6 kg /ha/600 l víz; Keserűsó 6 kg/ha/600 l víz. 4-5 évig ugyanarra a helyre kabakosokat ne ültessünk.

Forrás:

Tradicionális sárga- és görögdinnyék különleges értékei

Zöldségtermesztők kézikönyve

Fotó: wordpress

The post Sárgadinnye 2. appeared first on Kert Lap.

A fekete ribiszke a Kárpát medence jellegzetes növénye, eurázsiai, síkvidéki faj. A Martonvásári Orvos és Gyógyszerészeti Egyetemen évek foglalkoznak a növény farmakológiai és kémiai vizsgálatával. A fekete ribiszke bizonyítottan kedvező fitoterápiás hatásai miatt fogyasztásra és termesztésre ajánlott.

Manapság a fekete ribiszke (Ribes nigrum) a ribiszkefélék (Grossulariaceae) családba sorolják, amelynek mintegy 200 mérsékelt égövi illetve trópus hegyvidéki faja ismert. A Magyarországon előforduló nyolc ribiszke faj egyike a fekete ribiszke. A 15. századtól termesztik Hollandiában, Dániában és a Balti tenger vidékén. A középkori német népgyógyászat eleinte főleg vizelethajtóként és reumás panaszok ellen használta. A 18. századi Franciaországban népszerűségét jelezte, hogy hasmenés, ízületi problémák, köhögés tünetei ellen illetve sebkezelésre is használták. Miután védett növény, kizárólag a termesztett állományokat hasznosítják. Leginkább gyümölcséért termesztik. Ideális színező és aromaanyag valamint funkcionális étrendkiegészítő. Levelét kizárólag gyógyászati céllal hasznosítják.

A polifenolokban gazdag természetes antioxidánsok Franciaországban a vörösbor, az ázsiai országokban a tea, míg az északi népeknél a bogyós gyümölcsök. A fekete ribiszke gyógyhatásairól egyre több tudományos publikáció számol be. Manapság a levélen és a termésen kívül egyre inkább ráirányul a figyelem a magból préselt zsíros olaj terápiás értékeire.

A fekete ribiszke főbb hatóanyagainak megoszlása a növényi részek között:

Forrás: Mit ér a fekete ribiszke 1.

Fekete ribiszke termés gyógyhatásai

A termés magas vitamin-,cukor- és savtartalma, kellemes aromája miatt népszerű. C-vitamin tartalma meghaladja a csipkebogyóét. A C-vitamin stabilitása az aszkorbin oxidáz enzim hiányával magyarázható. Ezért forró italokkal fogyasztva a kezdődő meghűléses tünetek kezelésére kiváló. A beltartalmi értékek klíma- és fajtafüggők.

A bogyó leginkább magas antocianin tartalmának köszönheti gyógyhatását. A kis %-ban előforduló antocianinek flavonolokkal alkotott kondenzált termékei növelik az antocianinek stabilitást, míg gyógyhatásuk valószínűleg az antocianinekéhez hasonló. A termésben közepes mennyiségben előforduló fahéjsav származékok szintén stabilizálják az antocianineket.

Tudományos állat- és humánkísérletek kimutatták érfal-lazító hatását. Állatkísérletek bizonyították a terméskivonat érelmeszesedés csökkentő hatását. Humán kísérletek mutatták ki a látás sötéthez való alkalmazkodásának fokozódását a terméskivonat fogyasztását követően. További kísérletek bizonyították, hogy a terméskivonat csökkenti az influenza virusok szaporodását és a fertőzött sejtekből való kiszabadulását. Kimutatták, hogy a ribiszkekivonat a herpesz fertőzés korai szakaszában csökkenti a vírusok szaporodását, sőt az aciklovir és a terméskivonat hatása együttes alkalmazás esetén összeadódik. Más kísérletekben bizonyos, főleg emésztőrendszeri tumorsejtek szaporodását gátolta a termés alkoholos kivonata. Megállapították, hogy nemcsak a fekete ribiszke termésének polifenoljai, hanem összetett szénhidrátjai is ilyen hatással bírnak.

Fekete ribiszke levél gyógyhatásai

A levelet a népgyógyászat vizelethajtóként és vérnyomáscsökkentőként használja. A levél eddig ismert aktív hatóanyagai a flavonoidok, amelyek virágzáskor és termésképződés idején fordulnak elő a legnagyobb mennyiségben. További hatóanyagok előfordulását is valószínűsítik, amelyeket még nem sikerül eddig kimutatni. A levél és a levélrügy illóolaj tartalmának köszönheti jellegzetes illatát, fő komponense egy butánvegyület.

Állatkísérletek bizonyítják a levél alkoholos kivonatának gyulladás gátló és vizes kivonatának vérnyomás csökkentő hatását. Megállapították, hogy a levélből készült tea sikerrel használható a reumás tünetek enyhítésére, enyhe hipertenzióra illetve vízhajtásra. Állatkísérletekben kimutatták, hogy testsúly kilogrammonként 3 g levél hat hónapon keresztül történő fogyasztása sem toxikus hatású.

Fekete ribiszke mag gyógyhatásai

A mag zsírosolajában található telítetlen zsírosolajok közül a linolénsav tartalmon a legjelentősebb. Legújabban a magban idővel megjelenő antocianin kondenzátumokat is kimutattak. Hasonló vegyületeket csak a vörösborban találtak ezelőtt. Ennek nem csak az anticoaninstabilitás növelésében van szerepe, hanem a színanyagok stabilizálásában, amit természetazonos fenolok hozzáadásával az élelmiszeriparban lehet sikerrel alkalmazni. A magból ciánszármazékokat is kimutattak, amelyek élettani szerepe még tisztázatlan.

A magkivonat gyulladásgátló hatását kísérletek bizonyítják. A ribiszke magolaj belsőleg történő (orális) alkalmazása esetén az ízületi fájdalom és a merevség is csökken. Állatkísérletekben a magolaj vérnyomáscsökkentő hatású. Humán kísérletekben csökkent a vér koleszterin szintje. Ezért Felvetődik a halolaj alternatívájaként való alkalmazás lehetősége. Kimutatták, hogy a mag savas kivonatából nyert összetett szénhidrátok a gyomorfekélyt okozó Helicobacter gyomorfalhoz való kötődését gátolják.

Forrás: Mit ér a fekete ribiszke 1.; Mit ér a fekete ribiszke 2.

Fotó: gobotany.newenglandwild.org

The post Fekete ribiszke gyógyhatásai appeared first on Kert Lap.

Ha itt a hőhullám, a gondos kiskertésznek meg kell védenie kertjét, növényeit és nem utolsó sorban saját magát. Hőségben az átültetett vagy kiültetett növények lankadni kezdenek, ahelyett, hogy növekedésnek indulnának. Még a jól megeredt növényeket is megviseli a meleg. Íme néhány tipp, hogyan védjük meg kertünket, növényeinket, hogyan hűsöljünk.

Talajtakarás

Különösen a sekélyen gyökerező növények vannak kitéve a hő okozta stressznek, különösen ha a talaj kiszárad, esetleg még meg is repedezik. Ezért elsőként koncentráljunk a talajra. Alkalmazzunk fényvisszaverő mulcsot, amely a párolgást csökkenti, védi a talajt a közvetlen napsugárzástól, a kiszáradástól, amely akár a melegtől, akár a szél szárító hatásától is bekövetkezik. Többféle mulcs is használható. A legegyszerűbb, és költséghatékonyabb megoldás, ha a kertben meghagyunk olyan felületet, ahol nem nyírunk füvet, így hőveszély esetén a kaszálék mulcsként szolgálhat. A frissen kaszált füvel pár napig a talajfelszínen szétteregetve hagyjuk kiszáradni, majd amikor világosbarnára száradt, máris használhatjuk. Forgácsot is teríthetünk a cserjék köré, de azt tudni kell, hogy sok esetben a benne maradt gyommagvak miatt gyomosíthat. A gyepet hagyjuk hosszabbra nőni, így a talaj tovább tartja a füvek árnyékában a nedvességet. A gyeptrágyázás napoljuk el.
Szalma mulcs

Öntözés

Öntözzünk hajnalban, amikor az alacsonyabb hőmérséklet csökkenti a párolgás mértékét, és nem kell a számolni a hő hatására fellépő perzselődéssel. A hajnali öntözés a csigák ellen is véd, mert éjszaka száraz marad a talaj, és ez mérsékli a csigatámadást, míg nappal száraz, meleg időben a csigák visszahúzódnak. A hajnali öntözés a gombás fertőzéseknek sem kedvez. Az sem utolsó szempont, hogy kánikula idején hajnalban sokkal jobban érezzük magunkat a kertben, mint egy fülledt esti órán. Lehetőleg esőzető öntözést alkalmazzunk. Extrém meleg időben egy másodszori, esti öntözés is szükséges lehet. A kézi öntözés ilyenkor megfontolandó, mert minden növényt ellenőrizve, a szükséges mennyiséget tudjuk kijuttatni növényre szabva, és célzottan a gyökérzónába tudjuk juttatni a vizet. Ha csöpögtető öntözést alkalmazunk, a nap bármely szakában öntözhetünk, mert a napsütötte levelek nem lesznek nedvesek. A vízszállító tömlőt pedig a mulcsréteg alá rejthetjük, így esztétikai problémát sem okoz.

Árnyékolás

Használjunk árnyékoló szövetet, árnyékoló hálót, hogy megvédjük növényeinket a túlzott napsugárzástól. Ilyenek lehetnek a kereskedelemben kapható Rascher hálók, amelyek eltérő árnyékolási faktorral kerülnek forgalomba. A fényérzékeny levélzöldségek (pl. saláták) 50-60%-os árnyékoló faktorú hálót igényelnek, míg a hő tűrők (pl. bab, tök) számára elegendő a 60%-os árnyékoló faktorú háló. A hálók elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy az árnyékolás mellett a levegőzés biztosítva legyen. A hálót elég egy oldalon rögzíteni, vagy a növény fölé feszíteni. Magunk is készíthetünk árnyékolót, pl. halászhálóba fűzhetünk szövetcsíkokat, és a növények fölé, vagy elé húzhatjuk. Ha oldal irányból kívánunk árnyékolni, egyszerűen  fehér vászonanyagot csíkokra vágunk, beszegünk, és magunk készítette tartóelemhez, virágrácshoz, pergolához vagy két letűzött karó közé kifeszített szárítókötélhez rögzítjük, akár ruhaszárító csipesszel, úgy, hogy az alsó rész kis darabja a talajra fekszik, amire köveket helyezünk rögzítés céljából. Ügyeljünk, hogy a készítményünk ellenálljon a szélnek, és ha leesik, ne okozzon sérülést a növénynek.

A kertben természetes árnyékolók a fák, bokrok. Már ültetéskor vegyük számításba ezt a lehetőséget. A falra felfuttatott vadszőlő szintén jótékony hatású lehet. Például a dél-nyugati házfalra, ablakra vetülő árnyék megakadályozza a lakás túlmelegedését. Télire pedig a lehullott lombozat nem sötétíti el otthonunkat. A magyar parasztházak árnyékos verandája, tornáca ma is követendő építészeti megoldás lehet, amely a meredeken érkező nyári napot jól árnyékolja, ugyanakkor télen beengedi a lakásba a laposan érkező, jótékony sugarakat.

Átültetett, kiültetett növények

Ha átültetést vagy új kiültetést tervezünk, azt lehetőleg ne kánikula idejére időzítsük. A palánták gyökérzete még fejletlen, közel esik a talajfelszínhez. Ha mindenképp kiültetünk, keressünk számukra félárnyékos helyet, hol hamarosan a beérő termések után a növényeket eltávolítjuk. Ezt követően már ismét napos helye lesz a növényeknek, de addigra begyökeresednek és megerősödnek. A gyenge növényeket a legnaposabb órákra takarhatjuk agyagcseréppel is.  A szellőzést a cserép drénnyílása biztosítja.

A klíma melegebbé válása miatt a kertészeknek meg kell tanulniuk, hogy küzdjenek a szárazság illetve a forróság ellen.

Forrás: How to protect your garden during a heat wave

Kerti szoba

További hasznos ismeretekre tehet szert kiskert tanfolyamunkon.

The post Kert védelme kánikulában appeared first on Kert Lap.

Fotó: Makkai Mónika kiskert rajongó

Nyár közepén sok kertben és parkban díszít a kardvirág. Ismerkedjünk meg a kardvirág gondozásával. Köszönet minden lelkes kiskert rajongónak a szép fotókért, amelyeket azért töltött föl FaceBook oldalunkra, hogy a cikkhez fotóanyagot szolgáltasson. Ehhez a cikkhez csak néhány fotó felhasználására volt lehetőség, illusztráció gyanánt.

Kardvirág bemutatása

A kardvirágok (Gladiolus hibridek) a nyár jellemző hagymagumós kerti növényei, amelyek a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartoznak. A Gladiolus nemzetség 10 faja eurázsiai eredetű, mintegy 250 fajának őshazája Dél Afrika. A 17-18. században fedezték fel. A több mint 10 ezer kertészeti változat hat dél- afrikai fajtól származik. Ugyanis innen indult el világhódító útjára, a 19. századtól kezdték el keresztezni egymással a különböző fajokat. Ma már hatalmas a szín és fajta választék, amelyből válogathatunk.

A gladiólusz nevét kardszerű levelei után kapta. A nagy virágú, nemes grandiflorus 80-150 cm magas, az egy oldalra néző virágfüzérben 10-18 cm átmérőjű virágok nyílnak. A Butterfly vagy más néven pillangókardvirág virágszára 60-100 cm hosszú és a virágok valamivel kisebbek az előző fajtáénál. Kisebb kertekbe való az 50-60 cm magas törpe kardvirág, amelynek virágátmérője 4-5 cm.

Kardvirág elhelyezése

Különösen, ha vágott virágnak szánjuk, vagy háttérnek, vagy szegélynek, ültessük egy sorban őket.
Fotó: Elek Ilona Erzsébet Kiskert rajongó

Ha a kardvirágot egynyári virágágyba szánjuk, jól mutat szegélynövényként illetve csoportosan ültetve. Legalább hét hagymát ültessünk egyféle típusból a legszebb látvány érdekében. A kardvirág mellé ültethetünk más hagymás növényeket, de nagyon szépen mutat évelők mellett is, mint pl. kúpvirág, margaréta, szarkaláb.

Fotó: Szabóné, Iván Mária Kiskert rajongó

Kardvirág igényei és gondozása

Kardvirág környezeti igényei: Napra ültessük. Bár félárnyékban is megél, a virágok napon fejlődnek a legszebben, és a virághagymák is életképesebbek lesznek ilyenkor. Jó vízgazdálkodású talajt igényel. Nyári melegben öntözést kíván. Kötött, pangó vizes talajú kertben készítsük számukra magas ágyást.

A hosszan tartó virágzás érdekében május közepén ültessük ki az első sorozatot, majd kéthetente ültessünk újabb hagymagumókat. De választhatunk korán, nyár közepén és nyár végén nyíló fajtákat is. Ekkor természetesen egy időben, tavasszal történhet a kiültetés. Játszhatunk a hagymaméretekkel is: A kisebb hagymák valamivel későbben, a nagyobb hagymák korábban nyílnak.

Kardvirág hagymagumók vásárlása és kiültetése

A magas virágszárak gyakran karózás igényelnek.
Fotó: Horváth Zsuzsanna Renáta

A 2 cm-nél kisebb átmérőjű hagymából fejlődő növény nem nevel virágot. 3,5 cm-nél nagyobb hagymákból fejlődő növények virágai a legnagyobbak a fajta adottságain belül. Vásárláskor nagy, duci hagymákat válasszunk. Ültetéskor a hagyma ármérőjénél négyszer mélyebbre ültessük (ültető gödör aljától mérjük a távolságot). A hagymák egymástól 15 cm távolságra kerüljenek. A magas fajták mellé már kiültetéskor szúrjunk be támasztékot, amely megvédi a majdani virágszárat attól, hogy a szél kárt okozzon benne.

Kardvirág vágott virágnak

Fotó: Molnárné Kormos Anna Kiskert rajongó

Hajnalban vagy éjjel szedjünk róla virágot. Vigyünk magunkkal egy vödör kézmeleg vizet, és rögtönhelyezzük bele az éles késsel levágott virágszárat, de előtte a vágásfelületnél átlósan metsszük be őket a víz alatt. Csak olyan fürtöt vágjunk le, amelyen egy-két virág nyílott ki, a többi bimbós. A növényen hagyjunk meg legalább négy levelet, ha a hagymát újra fel akarjuk használni. Majd vigyük hűvös, sötét helyre néhány órára. A váza vizébe virág tartósítószert is tehetünk. Az elnyílt virágokat csípjük le.

Kardvirág hagymagumók raktározása

Jó ötlet a kerítés mellé ültetés, ahol a kerítés egyben a virágszárat is támasztja.
Fotó: Szabó Alex Kiskert rajongó

Az első fagyok beálltakor, amikor a levelek elhaltak, ássuk fel a hagymákat. A hagymák fölött közvetlenül vágjuk le a virágszárat, rázzuk le róluk a földet. Három hétre helyezzük a hagymákat meleg, száraz, szellős helyre. Ezalatt a nyáron fejlődött új hagymagumók kitörnek, amelyeket tartsunk meg, tegyük papírzacskóba, vagy vászonzsákba, míg a régieket dobjuk el. Vigyük őket, száraz, hűvös (fagypont feletti), sötét helyre. A fiókhagymákat is eltehetjük. Ha két-három évig minden tavasszal kiültetjük őket, a rákövetkező évben virágot fognak hozni.

Kardvirág betegségei, kártevői elleni védekezés

Gladiólusz divatos lime színben.
Fotó: Kertész Judit Kiskert rajongó

Ha a hagymákat jól megválogatjuk a kiültetéskor, és csak az egészséges, kemény hagymákat hagyjuk meg, minimalizálhatjuk a betegségek és kártevők megjelenését. Szintén segítségünkre van, ha minden évben máshová kerülnek a hagymák. A sárguló növények gyakran vírusfertőzöttek. Tőlük mielőbb szabaduljunk meg. A tripszek gyakran áttelelhetnek a hagymán, és a következő szezonban a levélcsíkosságot, a virágok elszíneződését, torzulását okozzák vagy megakadályozzák a virágok kinyílását. Ilyenkor rovarölő szerrel ajánlott permetezni, akár többször is, amíg a tünetek meg nem szűnnek. A tripszek ellen a hagymatárolás során is védekezhetünk. Legsikeresebben úgy, hogy minél szárazabb és hűvösebb helyen tároljuk a hagymákat. További lehetőség, hogy a kiültetés előtt hat órára 0,1-0,2%-os pl. Mospilan oldatba (4 teáskanál por 4,5 liter vízbe) áztatjuk a hagymákat, majd amikor kivettük a hagymákat, hagyjuk megszáradni őket. Más lehetőség, hogy naftalinlabdacsok között tároljuk a hagymákat. Vegyszermentesen próbálkozhatunk a következőkkel: kb. 70 fokos (semmi esetre sem forrásban lévő!) vízbe mártsuk be a hagymákat 2 percre. A hagymákat a kivétel után szintén hagyjuk megszáradni.

Forrás: A “Growing Gladiolus, a Wright County Extension publication by Jill MacKenzie” kivonata.

Fotó: Tresztián Iolanda Kiskert rajongó

The post Kardvirág appeared first on Kert Lap.

2014-ben talán a szőlősgazdák vannak a legnehezebb helyzetben. Támad a lisztharmat! Ha valaki beengedte a gombát a fürtökbe, és a virágzás környékén hagyott ki egy-két permetezést, annak nem lesz idén termése.

Forrás: www.vitpractice.co.nz

A szőlőlisztharmat betegség tüneteit így jellemzi Jókai Mór: „A szőlőszemek piszkos hamuszint vesznek fel, egyes bogyó felreped, s a szőlőmag kiduzzad belőle. Az a hamuszínű por az ezernyi apró gomba, mely gyökerét a bogyó héjába fúrja, s annak nedvét kiszívja. Ha letöröljük, a szőlőszem héja alatta gesztenyeszínű, s olyan kemény is, mint a gesztenye héja. Ha kifejlettebb korában lepi meg a szőlőfürtöt, akkor az megtöpped, olyan lesz, mint a mazsola-szőlő, csakhogy savanyúbb az ecetnél. A lisztharmatos szőlőből bort nem lehet szűrni.”

A szőlő lisztharmat (Plasmopara viticola) minden évben jelentkező, nehezen leküzdhető betegség. Fertőzött szőlővesszőkkel hurcolták be Európába, először 1847-ben Angliában figyelték meg, majd hamarosan egész Európában elterjedt.
A kórokozó a növény levelein, a színén és a fonákán is, hajtásszárán és bogyóin is élősködik a bőrszöveten. Nevét a lisztszerű, matt, penész illatú bevonatról kapta, amit a növények levelein képez. Erős fertőzéskor a levelek összepöndörödnek, le is hullanak. Június közepétől augusztusig járvány szerűen terjed. A meghatározó fertőző, áttelelő képlet a növény felületén képződött kleisztothécium (ivaros alak), amelyet a hideg tél sem tud elpusztítani. 25-30 0C-os levegő hőmérséklet és az 50%-os relatív páratartalom az optimális a lisztharmat–gomba fejlődésének.

Forrás: Kuczmog Anett: Lisztharmat és peronoszpóra rezisztenciával kapcsolt RAPD markerek jellemzése, diplomamunka. PTE TTK Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék, 2006.

Forrás: www.vitpractice.co.nz

Forrás: forestryimages.org

A gomba bárhol be tud hatolni a zöld növényi részekbe. Tavasszal a rügyekben áttelelő gomba fonál, a hifa, szinte együtt fejlődik a levéllel és a hajtással. A primer fertőződésű hajtások levelein felületi hifák hálóján nagy számban konídiumok képződnek és azok a szőlő valamennyi zöld növényi részét, így a virágot is fertőzhetik. A leveleken kezdetben kevésbé feltűnő sárgászöld foltok jelennek meg, majd a gomba fejlődésének előrehaladtával finom lisztes bevonat válik láthatóvá. A szürkésfehér bevonat a gombafonalak, vagyis a hifák tömege a micélium, és azon fejlődő konídiumtartók, konídiumok. Később, nyár végén, a bevonaton apró pontok jelennek meg. A fertőzött levél asszimilációja csökken, megszárad, és korai levélhullás fokozza a kárt. Az enyhébb fertőzéskor a bogyók felülete hálózatosan parásodott rajzolatot mutat. Erős fertőzés esetén a levelek világoszöld színűvé válnak, majd megsárgulnak, végül elhalnak. A fertőzött virágok nem kötődnek, lehullanak. Amennyiben a lisztharmatfertőzés nem pusztította el a virágokat, a kórokozó a fejlődő zöld bogyókat fertőzi. A gomba a felületen telepszik meg, és tapadókorongok szívják ki a tápanyagot. A már kötődött bogyók fertőződésük esetén is tovább fejlődnek. A bogyón és a fürtkocsányon szürkésfehér, koszosnak, porosnak látszó, lisztharmatos bevonat, gombatelep van, a bőrszövet elparásodik, nem növekszik megfelelően, és a bogyó héja felreped, sérves lesz. A sérves bogyón kilátszanak a magok, de a bogyó húsa nem barnul meg, zöld marad. Zsendülésekor már nem tud támadni a lisztharmat, nem bír a bogyók megvastagodott bőrszövetével.

Az egyik legbiztosabb védekezési mód a lisztharmat–toleráns fajták telepítése. Interspecifikus keresztezéses nemesítéssel létrehozott rezisztens fajták:Bianca, Zalagyöngye, Viktória gyöngye, Göcseji zamatos, Pölöskei muskotály, Medina, Palatina, stb.

A lisztharmat fertőzésnek ellenálló pölöskei muskotály
Forrás: csemegeszolo.hu

Akiknél még lehetséges, a fajtától függően védekezzen magasabb dózisokkal és sűrűbb fordulókkal. Kontakt kén + felszívódó szer kombinációval. Az engedélyezett szerek közül a Quadris, a Cabrio Top, a Chorus 50 WG, a Switch 62,5 WG és a Teldor 500 SC használható. Zsigó György a Cabrio Topot ajánlja, de 35 nap az egészségügyi várakozási ideje.

Forrás:

Kuczmog Anett: Lisztharmat és peronoszpóra rezisztenciával kapcsolt RAPD markerek jellemzése, szakdolgozat, PTE TTK Genetikai és Molekuláris Biológiai Tanszék, 2006.

Molnár Stella: Lisztharmat és peronoszpóra rezisztens szőlő genotípusok marker alapú szelekciója, doktori értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő, 2011.

Zsigó György: 16. növényvédelmi felhívás (2014. 07. hó 19.)

The post Lisztharmat szőlőn appeared first on Kert Lap.