Vethetjük az
áttelelő növények magjait, a sóskát, spenótot. Az áttelelő spenótot szeptember végéig vethetjük. Ha friss spenótra vágyunk augusztus vége az utolsó lehetőség a spenót vetésére. Káposzta mellé ültetve távol tartja a földibolhákat.
Ki szereti a spenótot? Egyesek szerint csak Popey, a tengerész. Engem gyerekkoromban a spenóttal, illetve a belőle készült főzelékkel ijesztgettek, amit máig alig hevertem ki. De remélem másokat nem ért ilyen sokk, és örömmel fogyasztják ezt a rendkívül egészséges zöldséget.
A spenót történelme
Arab mezőgazdászok azért tudták sikerrel termeszteni, mert öntözéses művelés keretében termesztették. Az első referenciák 226-640 körüli évekből származnak Perzsiából. 647-ben Nepálból Kínába került, ahol ma is perzsa zöldségnek nevezik. Spanyolországba a 12. századba került. Az 1300-as években egész Európában elterjedt. Magyarországra állítólag állítólag a keresztes vitézek hozták. Elsősorban kolostorkertekben termesztették.
A növény bemutatása
A spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék (Chenopodiaceae) családjába tartozó egyéves, lágy szárú, orsó alakú főgyökérzetű növény. A nemzetséghez még további két faj tartozik, az elő-ázsiai vadspenót (S. tetrandra) és a közép-ázsiai vadspenót (S. turkestanica). A Dél-Nyugat Ázsiából és Közép-Ázsiából származó géncentrumú spenót valószínűleg a Spinacia tetranda növényből származik. Anatóliában most is fogyasztják ennek a növénynek vadon gyűjtött zöld leveleit.
Kerekdedek vagy tojásdad alakú levelei tőrozettát alkotnak. Ezt fogyasztjuk. Az 1 m magasra is megnövő magszáron a tőlevelektől eltérő levlelek fejlődnek. Virágai legnagyobbrészt kétlakiak. A kettősbog nőivarú virágzatok csak a gömbölyded makkocska termés beérlelése után száradnak el.
A spenót tápértéke és gyógyhatásai
Anyám szerint, a spenót azért egészséges, mert sok benne a vas. No, ha valami nem igaz, akkor ez biztosan nem az, mert oxálsav tartalma miatt éppen hogy gátolja a vas felszívódását. Gyógyhatásai azonban közismertek. A népi gyógyászat ajánlotta többek közt magas vérnyomás, vérszegénység és székrekedés ellen. Később a nagy adagú nitrogéntrágyázás divatja idején, azzal ijesztgették a jó népet, hogy a leveleiben felhalmozódott nitrát különösen kisgyermekekre nézvést veszélyes. A túltrágyázás időszaka azonban lejárt, részben a környezetkímélő gazdálkodás, részben a pénzszűke miatt. A kiskerti termesztés során azonban nem árt ezt a verziót megszívlelni: Óvakodjunk a levélzöldségek túlt(nitrogén)rágyázásától.
A spenót gazdag vitaminokban és ásványi sókban. Az egyik legértékesebb zöldségfélénk, ha nem főzzük. A spenótban az értékes B vitaminokat könnyen megsemmisíthetjük a főzéssel. A spenót erős antioxidáns, sejtjeinket megvédi az oxigén szabadgyököktől. Szelén tartalma támogatja a vitaminok ezen tevékenységét.
Manapság rákbetegségek ellen leghatékonyabban védő zöldségfélék közé sorolják, alacsony energiatartalmának köszönhetően a fogyókúrás étrendben is bátran fogyasztható. További előnye, hogy jó folsavforrás, vagyis mégis hasznos a vérképzés szempontjából, hiszen a folsav a vörösvértest képződéshez nélkülözhetetlen. Kálium tartalma miatt pedig a szervezet ionháztartását befolyásolja pozitívan.
Oxálsav tartalma a benne levő kalciummal kőlerakódást okoz a szervezetben. A reumatikus betegség nem jelentkezik azonnal. A lerakodás megkezdődhet akár gyerekkorban, a fájdalmakat csak később kezdjük érezni. Ha kúraszerű fo
Kora tavasszal és ősszel termeszthető áttelelő fajta.
gyasztással csak nyers spenótlét veszünk magunkhoz, nemhogy nem képződik lerakódás szervezetben, de a spenótlé meggátolja a vese és a húgyutak kőlerakódását is.
Spenót a kiskertben
Aki korai spenótra vágyik, az tavaly májusban begyűjtötte a magszárat, papírlapra kirázogatta belőle a magvakat, és eltette szeptemberig, amikor is annak rendje és módja szerint elvetette. Ez az őszi vetésű spenót, (sortávolság 20-30 cm, a vetési
mélység 2-3 cm. 10 m2 elvetéséhez 30-40 gramm mag szükséges) amely a telet általában jól bírja, főleg ha némi kaszálékkal is sikerült takarni. Ha a fagyok beállta előtt a vetés fölé fóliaalagutat helyezünk, akkor rövidesen szedhetjük a friss spenótleveleket.
A tavaszi vetést már február végén, a talaj kiengedése és szikkadása után meg lehet kezdeni és ez egészen április végéig szakaszosan végezhető, néhány magszárképzésre kevésbé hajlamos fajta még ennél később is vethető. A nyári vetésű (őszi fogyasztású) fajtákat július végétől augusztus végéig vetjük. Ennél későbbi vetések gyenge termést adnak.
Áttelelő fajták pl. Matador, Vital, Atlanta.
spenót peronoszpóra kártétele
A spenót peronoszpóra
Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra (Peronospora farinosa f. sp. spinaciae), amely elhalt növény i részeken áttelel. Nedves, hűvös időben lép fel.
Tünetek
Támadását úgy előzhetjük meg, ha a növényt olyan talajban neveljük, ahol már évek óta nem volt spenót. Ne vessünk földről összeszedett spenótmagvakat illetve szedjük ki a magától kelt spenótot. Ne vessük cékla és mángold közelébe.
Permetezőszerei: DITHANE M-45, RÉZOXIKLORID 50 WP