Persányi Norina
A vanília a karácsonyi kellékeke, elmaradhatatlan fűszere az édességeknek, nem is beszélve a vanília illatú gyertyákról, a vaníliakrém színét idéző gömbdíszekről. A sáfrány után a vanília a legdrágább fűszer a világon. A Vanilla nemzetség az Orchideák népes családjába tartozik. (Orchidaceae, 20.000 faj.) A földön él, de fatörzsekre kapaszkodik léggyökereivel. Megfelelő körülmények között szobanövény.
Manapság a vanília illat és a fűszer szintetikus. A valódi vanília a trópusi Amerikában honos, fákon kúszó vanília orchidea hüvelytermése, amelyet napon szárítanak.
A vanília története
Modernkori története a 16. században kezdődik, amikor az aztékok rájöttek, hogy egy trópusi orchidea ehetetlen termése nedvesség és hő hatására mennyei aromájú lesz. El is nevezték “fekete virág”-nak, és a totokán indiánoktól, akik a termesztésével foglalkoztak, a legszebb terméseket szedték be adó gyanánt.
1518-ban Cortez megízlelte az azték uralkodó, Montezuma vaníliával ízesített csokoládéitalát, és annyira megkedvelte, hogy zsákszámra hozott Európába kakaót és vaníliát. Nem telt bele ötven év és a spanyol gyárakban megkezdték a vanília ízű cs
Madagaszkáron, Jathropa-fára futtatva
okoládé (kakaó) gyártását. Hosszú időre a kakaó és a vanília kombinációja kizárólagossá vált. Angliai Erzsébet udvarában azonban, Hugh Morgan gyógyszerész javaslatára önállóan kezdték használni, és háromszáz évvel Cortez után a vanília kelendőbb volt, mint a csokoládé.
Ettől kezdve évszázadokon át tartott a vanília diadalmenete, meghódította a konyhát, a szerelmesek szívét és a betegek lelkét. A vanília
ugyanis afrodiziákumként és a betegterápiában is hódított. Kedélyjavító, emésztéssegítő, manapság a kemoterápiában étvágyjavítóként alkalmazzák. Sajátos felhasználási lehetősége az Alzheimer- kórban kialakuló szagláscsökkenés diagnosztizálása. Dél-Amerikában a férfiasság fokozására tequilába keverik.
Vanília termesztés
Termesztésével eleinte Mexikóban foglalkoztak. Bár több országban is próbálkoztak, a felnevelt növények sosem hozta termést. 1836-ban a belga botanikus, Charles Morren jött rá, hogy az orchidea virágát csak egy mexikói régióban élő, kistermetű méhfaj tudja megporozni. Miután ez a méhfaj kizárólag Mexikóban él, Morren kidolgozta a kézi megporzás módszerét. Ezt követően Franciaország, Hollandia és Anglia saját gyarmatain megkezdhette a termesztést. A Madagaszkár partjainál található Reunion szigeten Edmond Albius, hajdani rabszolga, a megporzás módszerét olyan sikeresen fejlesztette tovább, hogy még ma is ezt használják.
Vanília fajták
A Vanilla planifolia termését használják főként a kereskedelemben. De ismert az eltérő aromájú, Nyugat-Indiákról származó V. pompona, amelyet Guadeloupe vaníliának is hívnak, termése a felnyílt, nyúlós vanillon, és a V. tahitensis Tahitiból. A világ vaníliatermesztésének 25 %-a Madagaszkár környékére tehető. Fő termesztési területek még Tahiti, Mexikó, Tonga és Indonézia. Kézi megporzással egy növény évente 100-150 termést nevel, és 7-8 évig terem. Évente 1 kg termést hoz, amiből szárítás után 25 dkg fekete vanília lesz!
A termés kezelése
A helytelenül babnak is nevezett toktermés 1 hónap alatt 20-25 cm hosszúságúra növekedik, de még 8-10 hónapig a növényen hagyják, majd leszüretelik a zöld vagy éppen csak sárguló-félben levő, félérett, kb. 8 mm vastag tokterméseket. Ilyenkor még a vanília egészen más ízű, a jellegzetes aromájú vanillin glikozidokhoz kötött, és csak fermentálás útján szabadul fel. A termés kezelésének egyik hagyományos módja, hogy a begyűjtött, félérett terméseket napon tálcára teregetik 2-3 órára, majd északára takaróba csavarják. A műveletet addig végzik, amíg a termés hajlékonnyá válik, és megbarnul. Ezután 2-3 hétig jó szellőzés mellet, sötét helységben szárítják. Napjainkban először erjesztik, majd szárítják, és végül érlelik a vanília termést.
A kézi megporzás és a termés kezelés teszik a vaníliát a világ egyik legdrágább fűszerévé.
Kémiai összetevők
A fermentált termés a termesztés helyétől függően kb. 2% vanillint tartalmaz (Mexikó 1.75%, Sri Lanka 1.5%, Indonézia 2.75%); A jó
Napon szárítják a vaníliát Antakotako-ban (Madagaszkár).
minőségű termés felületén jól látszanak a vanillin tűkristályai. További fontos aromakomponensek p-hidroxibenzaldehid (9%) and p-hidroxibenzil metil éter (1%). További 130 vegyületet izoláltak a termésből. Ezek a nyomokban előforduló összetevők is befolyásolják az aromát! (fenolok, fenol-éterek, alkoholok, sav észterek, laktonok, alifás- és aromás szénhidrátok, heterociklikus vegyületek) A termés cukortartalma 25%, zsírtartalma15%, cellulóz tartalma15-30% ásványi anyag tartalma 6%. Víztartalma szokatlanul magas, 35%.
A vanília, mint szobanövény
A vanília nem a legkönnyebben tartható orchideák közé tartozik. De, ha tudunk számára meleget, és megfelelő páratartalmat, világosságot biztosítani, akkor sikerrel nevelhetjük. Magas szerves anyag tartalmú orchideaföldbe ültessük. Talaja sose száradjon ki, de ne is legyen túl nedves. Támasztékra vagy egy másik növényre van szüksége, hogy fölfuthasson. Bár szobanövényként mutatós levélzöld, de átlagos körülmények között csak ritkán virágzik, és nem hoz termést. Üvegházban, télikertben tartható a legsikeresebben. Nem árt a környezetét párásítani.