A cseresznye és a meggy rokonok. Az angolok savanyú cseresznyének hívják a meggyet. Míg a cseresznye meghódította egész kontinensünket Spanyolországtól Norvégiáig, Angliától az Urálig, addig a meggy jellemzően Kelet-Közép-Európa gyümölcse maradt.
A meggy bemutatása
A Prunus nemzetségről itt olvashat.
A meggyfát (Prunus cerasus) a Terra Alapítvány így mutatja be: lombhullató, közepes vagy kistermetű fa, illetve sarjtelepet alkotó tarackoló cserje. Koronája széles, nyitott, kissé szabálytalan, törzse alacsonyan, néha már a talaj fölött elágazik. Kevéssel a cseresznye után, tavasz közepén nyíló fehér, öttagú virágai 2-4-tagú ernyőkben fejlődnek a vesszők csúcsának közelében. Csonthéjas termése 1,5-2,5 cm átmérőjű, gömbölyű.
A meggy volt a magyarság első gyümölcse, melynek termesztéséről már a XVI. században leírást olvashatunk. Ezt követően Lippay János 1604-ben megjelent, Posoni kert című könyvében már több meggyfajta leírása szerepelt. Termesztése is sok évszázados múltra tekinthet vissza, amit leginkább a számos meggy szót viselő községnév (Medgyesegyháza, Meggyeskovácsi, Meggyespuszta) és családi név bizonyít.
A faj másodlagos géncentrumába tartozik a Kárpát-medence. Viszonylagos igénytelensége okozza széleskörű elterjedtségét. Klimatikus igényének az ország teljes területe megfelel, az extrém talajok kivételével mindenhol termeszthető.
A nyugat-európai kultúrterületeken, az Egyesült Államokban a meggyet csak feldogozva fogyasztják. A hazai friss meggyfogyasztás divatja annak köszönhető, hogy a nálunk termő meggyfajták gyümölcse nyersen se keserű!
A 20. század magyar meggynemesítői különleges fajtaválasztékot hoztak létre. A Kárpátmedence meleg, verőfényes nyár eleji klímája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar meggy mind megjelenésben, mind aromájában eltérjen a lengyel, amerikai, holland fajtáktól.
Hazai meggyfajták![Újféhertói fürtös]( "Újféhertói fürtös")
Az újfehértói fürtös fajtát 1961-ben, az újfehértói mezőgazdasági kutatóintézetben nemesítették Pethő Ferenc és munkatársai. Június végén-július elején érik. Öt kiválasztott Pándy típusú klón közül a 73-as jelű Pándy meggy klón bőven termett, öntermékenynek bizonyult. Így született meg az Újfehértói fürtös meggyfajta, amely 1970-ben előzetes állami elismerést, 1978-ban végleges állami elismerést kapott.
A Balaton fajtát (Az újfehértói fürtös elnevezés helyett használják Amerikában a kiejtés egyszerűsége miatt) 1984 óta termesztik Amerika egyes területein, úgymint Michigan, Utah és Wisconsin államokban, mert a Balaton jobban tárolható, nyersen is kellemesebb ízű, mint az általuk használt fajták.
Nagy termőképességű, öntermékeny meggytípusok
A Pándy meggy volt a legértékesebb meggyfajtánk, mely megalapozta a magyar meggy hírnevét. Termékenyülési problémáit a Cigánymeggy típusokkal próbálták megoldani. Újfehértón a 20. század elején új, bőtermő helyi típusok terjedtek el, amelyet a lakosság Fehértói csüngős Pándy illetve Fehértói fürtös Pándy néven ismert. A fákat a gyökerekből előtörő sarjakról nevelték. Mindig a legjobb termőképességgel rendelkező fák alól szedték össze a gyökérsarjakat. Így alakultak ki a nagy termőképességű, öntermékeny meggytípusok.
A magyar meggyfajtákat a konkurenseknél kedvezőbb sav/cukor összetételük jellemzi. Mérések mutatták ki, hogy a meggyhéj antocián tartalma jóval nagyobb a meggyhúsénál. Érdről származó magyar, és Békés megyében termelt külföldi meggyfajták összes antocianin tartalma egy összehasonlító vizsgálat alapján az alábbiak szerint alakul: A sort több hosszal a magyar Csengődi fajta vezeti, amelynek héjában a legmagasabb az antocián tartalom. A sorban a következő a cigánymeggy, amely húsában feleannyi az antocián koncentráció, míg a gyümölcshéj antocián tartalma magas.
Feketicsi meggy
Bácsfeketehegy (szerbül Фекетић / Feketić, németül Feketitsch / Schwarzenberg) egy falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben. Ma a bácskai magyar református püspökség székhelye, – írja a Wikipédia.
A feketicsi meggy pedig egy helyi tájfajta, amely kedveli a Feketics környéki jó minőségű, mélyrétegű vályogtalajt. Középerős növekedésű, korán termőre fordul, gyümölcse nagy értékű (kemény húsú, lédús, festőlevű, magas sav- és cukortartalmú, kiváló ízű és zamatú), betegségekkel szemben ellenálló.
Az udvarokban, a kiskertekben és a falu utcáin kb 3000-3500 meggyfa található.
A meggytermés kevesebb hányadát a környező kisvárosok piacain értékesítik, a többiből pedig pálinkát főznek, a meggytargyit.
Készülhet még belőle befőtt, lekvár, dzsem, édesipari termékek, likőr, szörp, üdítőital és bor. Ezen kívül még mélyhűtésre és színanyag kivonásra is alkalmas. A gyümölcséből készült cukros befőtt enyhe hashajtó hatású, a kocsányából készült gyógytea köhögéscsillapító, ugyanakkor hörghurutra és gyomorbántalmak kezelésére is kiváló.
Fotó: Dr.Sipos Béla Zoltán
A meggy mint táplálkozás kiegészítő
Balaton kontra Montmorency
A meggyek jótékony hatását mélyrehatóbban a Michigan Állami Egyetem (Michigan State University) kutatóprofesszorai tanulmányozták. Munkájuk során két meggyfajtát, az amerikai, könnyen romlandó, ezért inkább feldogozott formában fogyasztott Montmorency-t illetve a keményebb húsú Balatont (itthon Úfehértói fürtös) vizsgálták.
A Balatonról bebizonyosodott, hogy beltartalmi értéke sokkal magasabb, mint a Montmorency fajtáé. Az amerikai kutatók kimutatták, hogy a Balaton meggy 6-szor több antocianint és 50-50%-kal több savat és cukrot tartalmaz, mint a vizsgálatba vont Montmorency. Benne jelentős a melatonin termelődés, amely rendkívül fontos az emberi élet, különösen pedig a közérzet, az időskori jóllét szempontjából. A melatonin az egyik leghatékonyabb, univerzális antioxidáns vegyület. Sokkal hatékonyabb, mint a C- és E-vitamin!
A magya
r és külföldi tudományos eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy többek közt a június második hetétől kezdődően elhúzódóan érő Csengődi meggy, amelyet a Kiskőrös, Csengőd, Akasztó vidékén található bosnyák meggyek közül szelektálta Apostol János, a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Vállalat Érdi Állomásának munkatársa, nem egyszerűen gyümölcs, hanem funkcionális élelmiszer, táplálkozás kiegészítő.
A magyar meggy természetes gyümölcs-gyógyszer, gyógy-meggy. Egy marék meggy ugyanúgy enyhíti a fájdalmat, mint egy aszpirin tabletta, a mellékhatások nélkül. Fő hatóanyaga az antocián, amely csökkenti a keringési rendellenességek és a rák kialakulását. Enyhíti az ízület bántalmakat, csökkenti a fejfájást. Napi 20 szem meggy elfogyasztása gátolja az artériákban történő káros lerakódások kialakulását.
Forrás: Érdi Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Kht., Meggy kutatás
A meggyszár gyógyhatása megegyezik a cseresznyéjével, amelyről itt olvashat: Korai gyümölcsünk a cseresznye
Kiskerti meggy termesztés
Veisz János biogazdálkodási szakmérnök –és Nizsalóczki Zsolt agrármérnök tapasztalatait megosztva (Biokultúra 2005/4)
Válasszunk öntermékenyülő, sajmeggyen alanyon fejlődő fajtát, például a korán virágzó Érdi bőtermőt, nagy gyümölcsű, friss 
fogyasztásra is kiváló. Hátrányos tulajdonsága, hogy virágai hamarabb elfagyhatnak, fája törékeny, moniliára érzékeny. További ajánlott, a Nyírségből származó tájfajták a gyümölcsméretben és érési időben egymás után következő Debreceni bőtermő, Kántorjánosi, és Újfehértói fürtös. Gombabetegségekkel szembeni ellenállóság tekintetében (monília, blumeriella) Kántorjánosi, Debreceni, Újfehértói a sorrend. Lombosfa fehérmolyra az Újfehértói fürtös a legellenállóbb.
Fotó: Nizsalóczki Zsolt
Biotermesztésben nagy térállásra, 8 X 6 m-re telepítsünk ezzel segítve a korona jó megvilágítását, a fák megfelelő átszellőzését. Sudaras, szórt állású koronára neveljünk, amit később váza koronává alakíthatunk, a megfelelő benapozottság és a gombabetegségek minél sikeresebb távol tartása érdekében. A koronaformákról itt olvashat: Gyümölcsfa koronaformák I. és Gyümölcsfa koronaformák II. A virágzás után ajánlott a moníliával fertőzött virágzatok, vesszőrészek eltávolítása. Nyár közepén, pedig a vízhajtásokat, a koronát sűrítő, számunkra előnytelen, rossz helyzetű hajtásokat törjük ki a fából. Az augusztusban végzett zöldmetszés már tk. fás metszés. Ajánló: Hajtásválogatás, metszés nyártól őszig
Első évben a fiatal fák alját komposztált istállótrágyával takarjuk, amit 2-3 évente megismétlünk. Rügyfakadás előtt réz tartalmú szerek permetezésével védekezhetünk a meggymonília ellen, amelyre a legfogékonyabb az Érdi bőtermő! A blumeriellás levélfoltosság különösen csapadékos nyárelőn fenyeget. Réz és kén hatóanyagú szerekkel permetezzünk a virágzás és betakarítás között 1-2 alkalommal. Kártevők közül a leggyakoribb lombosfa fehérmoly ellen a nyugalmi időszakban védekezhetünk a bábjaik pusztulását okozó kéregkaparással, kéregtisztítással, alapos, olajos lemosópermetezéssel. Míg tenyészidőszakban mészkénleves permetezést alkalmazhatunk.
Erdélyi meggyelves
75 dkg meggy; 2 dl tejföl (20%); 2 evőkanál méz, 2 evőkanál liszt, 1/4 citrom, 1 teáskanál friss rozmaring; késhegynyi konyhasó.
A meggyet magozzuk ki, öntsünk rá 1 liter vizet és a mézzel forraljuk fel. A citrom levét keverjük el a lisztel, a tejföllel és a sóval, tegyünk hozzá 1-2 evőkanállal a megy főzőlevéből, keverjük simára és habarjuk be a levest, keverjük meg és még egyszer forraljuk fel. Hidegen és melegen is tálalhatjuk, rozmaringgal megszórva.