Szerves talajtakarók télre

Már ősztől, ha a kevésbé felhős, szélvédett tájakon a talaj mentén fagypont közelébe vagy az alá csökkenhet a hőmérséklet. Ilyenkor védekezzünk talajtakarással. Télen lassabban lebomló, durvább szerkezetű szerves anyagot, például szalmát, avart, faaprítékot és fenyőkérget terítsünk szét a fák, cserjék és évelők körül. A következő növények igényelnek különös figyelmet: hortenzia, az újonnan telepített gyümölcsfák, gyümölcstermő bokrok, csemete fák és cserjék, frissen ültetett tuják, borókák, hamisciprusok.

A talaj felszínét azért fedjük, hogy csökkentsük a párolgást, egyenletes hőmérsékletet biztosítsunk, és védekezzünk a gyomok ellen. A takarás télen csökkenti a fagyveszélyt, nyáron pedig óv a magas felmelegedéstől. A mulcsozott helyeken a víz és a hólé lassan hatol a talajba anélkül, hogy nagy részét elveszítenénk. Márpedig a csapadék minden cseppjére szükség van az ültetvények normális fejlődéséhez. Egyes talajtakarók kifejezetten talajjavító hatásúak: kedvezően befolyásolják a talajszerkezetet és a szerves anyag tartalmat. A talajtakarók anyaga és szerkezete tág határok közt változik. A talajtakarás hátránya, hogy egyes talajlakó mikroorganizmusok, kártevők ez alatt a védőháló alatt gyorsan elszaporodhatnak. Ezért ajánlott például a csigák elriasztása takarás előtt. Ugyanakkor védi a földigilisztákat, és a pókokat.

A szerves talajtakarók jellemzője a laza szerkezet. Tudnunk kell, hogy hatását csak akkor fejti ki, ha minimum 5 cm vastagon borítjuk be vele a talaj felszínét. Anyagi okok miatt újságpapírral szokták a vékonyabb réteg hatékonyságát megtartani. 80 literes kiszerelésben 1,5 m2 terület lefedésére elegendő.

Avar mulcs

Az avar a legegyszerűbb talajtakaró, de a levelek rétegesen összeállnak, és az avarréteg mintegy szivacsszerűen magába szívja a vizet. Ezért bár megakadályozza a talajból a víz elpárolgását, de meggátoljak a csapadék talajba szivárgását. A levélapríték azonban már megfelelő hatású, ha 6-8 cm vastag borításban alkalmazzuk. A további részleteket az Avar a kertben című cikkünkben olvashat.

Jótékony hatású az is, ha az összegereblyézett avart a bokrok tövébe terítünk. A téli hideg ellen szigetel, és az állatoknak is búvóhelyül szolgál.

Szalma mulcs

A szalma talajtakarás környezetkímélő, megfelel a biotermesztésben kiemelt jelentőséggel bíró minimális talajművelés (minimum tillage) követelményeinek.

A nyers szalma legalább 10 cm vastag rétegére van szükség a takaráshoz. Fő előnye, hogy laza szerkezete miatt kíméli a takart növényt. Például tavasszal szamóca ágyások takarására régóta alkalmazzák. A szalmát 3-4 cm vastagon a virágzás kezdetekor a tövek köré terítik azért, hogy a lehajló termések ne szennyeződjenek a talajtól, ne érintkezzenek a nedves földdel, csökkenjen a rothadás veszélye. A laza szerkezet ugyanakkor hátránya is, hiszen a szél könnyen elfújja. úgy tartják, hogy csigariasztó hatású.

Gyomosító hatásának elkerülésére több megoldás is adódik: szerezzünk lucerna szalmát vagy kalászos szalmát, vagy használjunk komposztált kaszálékot, amit a szalmaréteg alá terítünk.

Téli fagyok ellen a növényekre kupacolva nyújt védelmet.

További részleteket a szalma takarásról olvashat Szalma mulcs című cikkünkben.

Ismeri a szalmabála ágyást, tudja, hogyan kell elkészíteni? Olvassa el Kert szalmabálán című cikkünket.

Fölös szalma nedves erjesztésével készült az 1930 évek óta a szalmatrágya. Az agraroldal.hu receptje szerint 10 t szalmához 40 t vizet és 100 kg N-hatóanyagú műtrágyát adagolnak. Többek közt a szalmatrágyáról is olvashat Talajjavítás című cikkünkben.

Fenyőtű mulcs

Elővigyázattal alkalmazzuk a fenyőtű mulcsot. Savanyítja a talajt, de nem olyan mértékben, mint hinnénk. Magyarország talajai meszesek, ilyen esetben kimondottan előnyös az alkalmazásuk. különösen akkor, ha savanyú talajt  igénylő növényein (pl. áfonya, hortenzia, hanga, rododendron stb.) köré használjuk. Hosszasan bomlik le.

Faapríték- és kéreg mulcs

Fűrésztelepeken, ipari melléktermékként szerezhető be a kemény- illetve puhafa mulcs, amely nem kéreg alapú, hanem faaprítékból áll. A talajt kissé lúgosítja, és gyorsabban bomlik le, mint a puhafa mulcs. A lúgos hatást kén tartalmú műtrágyák adásával ellensúlyozhatjuk.

A fakéreg jól tartja a nedvességet, súlya miatt nehezebben fújja el a szél, ezért közkedvelt takaróközeg. A fakérgek közül is a leghatékonyabb a fenyőkéreg. Alkalmazásának leginkább az ára szab határt. Jellemzője, hogy kissé savanyítja a talajt, és viszonylag lassan bomlik le.  legjobb 8-10 cm vastagon teríteni. Az apróbb kéregdarabok ideálisak, hiszen könnyeben áthalad rajtuk a víz, és könnyebben is bomlanak le.

A kéreg gyomelnyomó hatásán túl lebomlás után a talaj humusztartalmát gazdagítja. A talajban azonban eltolja az optimális szén/nitrogén arányt, ezért a talaj nitrogén tartalmát egyéb módon növelni kell. Így a növények tápanyagellátása is megfelelően fog alakulni. Ezért takarás előtt pétisóval, mész-ammon-salétrommal műtrágyázni kell a talajt.

A kéreg többek közt rózsaágyásokra, bokorszegélyekre javasolt.

Kartondoboz újrahasznosítás

Kiskert tulajdonosoknak javasolt egyes ágyások táli takarása lefektetett kartonpapírral. A kartonlapokat minél nagyobb dobozok széthajtásával nyerhetjük. A késsel, ollóval levágott nagy lapokat átfedéssel egymás mellé fektetjük.  Vigyázat! Növényeinket ne fedjük le le, csak a környéküket, így biztosítva a téli védelmet.  Tetejükre szerves talajtakarót szórunk, majd alaposan beöntözzük. Így megindítjuk a szerves anyagok bomlását, segítjük a talaj vízmegtartását. Tavaszig a természet megteszi a magáét. A felpuhult kartonlapot csak át kell vágni késsel, a késsel kivágott, majd kiásott lyukakba ültethetjük tavasszal növényeinket. Hagymák, magvak ültetéséhez elég, ha két keresztvágást végzünk x alakban, és közepébe beszúrjuk a hagymákat vagy beszórjuk a magvakat. Ha szükséges újabb réteg mulcsot hordunk föl. A következő őszre a keménypapír már teljesen lebomlik, gazdagítva a talajt szerves anyaggal. Erre a szezonra pát inthetünk a gyomoknak, és a jövő évben támadó gyommagvaknak is.

Figyelem! Kötött, nyirkos talajra nem való, mert tovább csökkenti a talaj levegőtlenségét és a párolgás. A gyökerek nem nőnek mélyre, hanem a felszín közelében maradnak, így a növények könnyen kifordulhatnak a talajból. További hátránya, hogy búvóhelyül szolgálnak rágcsálóknak, és a talajban telelő gombák is védelmet kapnak!

Ennek sofisztikáltabb változata a lasagne kert, amely rossz, használhatatlan talajú kertekbe, vagy éppen talaj nélküli helyekre ajánlott.

Növények téli takarása című cikk Németh József (1868–1948) kertész, szakíró tollából való, megjelent 1927. október 15-én, sok ma is hasznosítható információval.

The post Szerves talajtakarók télre appeared first on Kert Lap.