A klívia vagy más néven szobaliliom divatja kissé megkopott, pedig viszonylag egyszerűen tartva csokorban nyíló, nagy virágokkal örvendezteti meg gazdáját. A növény leveleivel is dísze lehet a télikertnek, szobának. Nyáron kiültethető, vagy dézsás növényként az erkélyen is tartható.
Klívia bemutatása
Az amarilliszfélék (Amarillidaceae) családjából származó Dél- Afrikában őshonos klívia, más néven szobaliliom (Clivia miniata) a szubtrópusi, partvidéki erdőségektől a hegyvidékekig, a fák árnyékában, gyakran nagy kolóniákban élnek. A skót felföldi lady Charlotte Clive után kapta a nevét 1854-ben John Lindley angol botanikustól (1799-1865). Lady Charlotte Clive elsőként termesztette ezt a növény Európában. A miniata a latin minium szóból ered. A Dél Afrikában kolóniákban fejlődő klívia iránti szerelem az 1880-as években bontakozott ki Európa szerte. A viktoriánus időkre egész Európa kedvelt virágzó szobanövényévé vált.
A kompakt növény (70×70 cm) húsos levelei egy tőről erednek a föld alatt megbúvó szárról. Lényegében nincs szára. Tíz-húsz pirosas vagy narancssárga virágot hoz (nálunk szobanövényként fűtött szobában, világos helyen) tél közepén, kora-tavasszal a hosszú, húsos, levelei rozettájából kinyúló magas tőkocsány csúcsán. Föld alatti rizómája erősen, de az egész növény is mérgező. Rizómáját őshazájában gyógyászati céllal gyűjtötték, mint gyógynövényt. Mérgező piros bogyóival hívja fel magára a figyelmet, így a virágzás után tartsuk olyan helyen, ahol a gyermekek nem férhetnek hozzá csábító terméséhez. (Veszélyes szobanövények)
Fajtájából a különböző tulajdonságokra szelektáltak a termesztők, úgymint a virágnagyság (nagyvirágúak), a virágszín, a levélméret, a variegát (fehér-zöld csíkos) levelek, a törpe méret, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A legfantáziadúsabb, izgalmas változatok Japánban születtek. A nevükben, a “fu” végződés utal csíkosságra. Legismertebb a hosszanti csíkozott klíviák közül a C. ‘shima(fu)’, amely levelei igen változatos, a néhány sárgás csíktól a zöld a zöldben csíkozottságig. Sokszor a virágszár és a termés is csíkos. További információk angol nyelven: melbournecliviagroup.org.au
A Clivia miniata var.citrina sárga változatot Zuluföldön fedezték fel 1888-ban. Manapság hasonló értékkel bír, mint például a fekete tulipán. Különösen a nagyvirágú változatok értékesek.
Vágott virágként ott alkalmazzák, ahol a virágtömeget akarják hangsúlyozni. A virágokat jól meg kell itatni, egyébként nagyon hamar elhervadnak.
Az igen divatos bronz fajták közül is kiemelkednek azok, amelyek virágszirma bronz színű és a torka zöld. Közülük is a legismertebb a C. ‘Bronze Green Boy’.
Fotó: Printeres.com
Klívia tartása
Klívia fény- és hőigénye
Világos helyre rakjuk, közvetlen napfény nélkül. Ne feledjük, hogy eredeti élőhelyén félárnyékban, a lombok árnyékában fejlődik. A napfény könnyen megperzseli. Hűvös vagy átlagos meleg helyen tartsuk, télen 8-10 °C-on.
Klívia talajigénye![klivia mérgező termése]()
A humuszban gazdag, jó vízháztartású, morzsalékos talajokat kedveli, ezért ne sajnáljuk tőle a komposztot (40-60%). A lassan ható műtrágyázást, levéltrágyázást meghálálja (NPK 4:3:4 ), amelyből a cseréphez kb. 5 grammot adjuk ültetés előtt. 6-8 hetenként újra műtrágyázhatunk az aktív fejlődési időszak alatt (NPK 1:0:1) .
Klívia vízigénye
Úgy mondják két dolog kell a növekedéséhez, fejlődéséhez. Egyik az árnyék, másik a szárazság. Persze a szárazságot nem szabad szó szerint érteni. Tavasztól őszig mérsékelten öntözzük (hiszen őshazája is nyáron csapadékosabb), késő ősztől kora tavaszig pedig, amíg a tőkocsány 10-15 cm hosszú nem lesz, csak ritkán. Szereti a száraz levegőt, de időnként letörölgethetjük a leveleket nedves szivaccsal.
Klívia betegségei, kártevői
Kerüljük a magas páratartalmú, alacsony hőmérsékletű helyiségeket és a rendszertelen öntözést, mert ezek mindegyike levélhulláshoz vezethet. Gyakori kártevője a gyapjastetű, amely ellen lemosással védekezhetünk.
A virágzáshoz novembertől februárig 10C körüli hideg hatásra van szükség. Ritkán öntözzük. Amikor a virágrügyek megjelennek, állítsuk világos, 16C hőmérsékletű helyre. Virágzás után vágjuk le a virágszárat, spórolósan öntözzük, de ne hagyjuk a talaját kiszáradni.
Jó tanácsok
Virágzás után (ez lehet tél, koratavasz) fűtetlen helyiségben tartsuk, tápanyag nélkül, éppen csak annyi vízzel, hogy ki ne száradjon. Ha nem így teszünk, akkor évekig nem virágzik.
Elhervadt virágait távolítsuk el.
A helyváltoztatást nem kedveli, virágzás alatt lehetőleg ne mozgassuk.
Magról vagy virágzás után tőosztással szaporítsuk.