A korán szirmot bontó hagymások télen is virágzásra serkenhetnek, ha optimális körülményeket teremtünk számunkra. Nincs felemelőbb dolog, mint a téli lakást díszítő tavaszi szirmok. most a jácint hajtatással ismerkedhetünk meg.

Válasszunk edényt hagymásainknak. Ez lehet terrakotta láda, de ugyanúgy megfelel egy nagyobb átmérőjű cserép is. A díszes edények még inkább kihangsúlyozzák virágaink szépségét. Az új cserepet ne feledjük előáztatni, hogy a káros anyagokat kioldjuk, és vízzel telítsük őket.

Legkönnyebben azokat a növényeket hajtathatjuk, amelyek természetes körülmények között szabadban is kora tavasszal bontják virágaikat. Fiatal hagymák helyett válasszunk néhány éves, erős hagymákat, akik már megértek egyet s mást életük folyamán. Vagy vásároljunk előkezelt hagymákat, amelyeket már eleve beültetve árusítanak, kisméretű műanyag edényekben. Ezeket csak megfelelő helyre kell állítani, és rendszeresen öntözni. Virágaik kb. két hét múlva jelennek meg.

Ha nem edényes hagymákat vásárolunk, a hagymákat készítsük elő az ültetéshez. Teregessük szét, szárítsuk hűvös, jól szellőző, sötét helyen őket néhány napig. A külső burokleveleket távolítsuk el, hogy könnyebbé tegyük a hagymák fejlődését ültetés után.

A talaj megválasztása szintén alapvető. Csak jó szerkezetű, tőzeges, perlites, esetleg homokos közeget válasszunk. Egyébként a hagymák könnyen rothadásnak indulhatnak. Az ültetlőközeg, miután a növények a hagymáikból táplálkoznak, lehet kavics, zselégolyó is. A félig feltöltött edénybe azután beledugdoshatjuk a hagymákat. Persze nem mindegy, hogy milyen mélységbe kerülnek. A helyes ültetési mélység alapfeltétele a hajtatásnak. A jácint kb. 15 cm-re kerülhet. Ujjnyi helyet hagyjunk az edény pereménél az öntözővíznek. Akár egy edénybe is kerülhetnek, ha a természet egy tarka darabját akarjuk szobánkba varázsolni. Ha egy kicsit megvariáljuk az ültetési mélységet, a valamivel mélyebbre került hagymák később kezdenek virágozni, vagyis kihúzzuk egy-két héttel a virágzási időt.

A beültetett hagymákat nedves és hideg körülmények között kell tartani, ezzel utánozva a természetben kapott hideg hatást. Egyik lehetőség, hogy a cserepeket hűtőszekrény legalsó polcára tesszük. A talajt nedvesen kell tartani.

Jácint hagyma előkezelése

A jácint, amelyet egyébként a tavaszi virágok közt tartanak számon, megfelelő alany a hajtatáshoz. A kereskedelemben kapható előkezelt jácint hagymákat kb. két hónapig kell hűvös helyen pihentetni, míg a kezeletleneket számára 11-14 hét szükséges. A hőkezelés vagy hagymapreparálás az alábbiak szerint végzik: nyári hőkezelés során a hagymát a levélképzés időszakában 10 napig 23 C°-on, majd 2 hétig 30 C°-on tartják, amit 3 hetes 25,5 C°-on való tárolás követ. Ennek hatására a hagyma a levélkezdemények után 2-3 virágzatkezdeményt indít, amelyek szalagosan összenőnek, és nagy számú virágharangot fejlesztenek.

Hajtatás jácintüvegben egyszerűen

A jácintüveg olyan edény, amelynek kiöblösödő nyakába helyezzük el a jácinthagymát. Így a hagyma nem érintkezik a vízzel, és nem indul rothadásnak. A gyökerek számára a vízzel teli alsó rész biztosít teret. A hajtatáshoz papírsüveget használhatunk, amelynek anyaga keményebb csomagolópapírból készíthető el. A süveggel letakart hagymákat 10-15 C°-on tároljuk. Amikor megjelentek az üvegen át is jól látható gyökerek, akkor melegebb helyre tehetjük az edényt. Ha a virágrügynek már a színe is átsejlik a leveleken, akkor a süveget leemeljük, a növényünket bevisszük a szobába, és az ablakba állítjuk.

Az előkezelt hagyma 1-2 hét alatt gyökeresedik be, 2-3 hét múlva virágzik. Az edény alacsonyabb hőmérsékleten tartásával a virágzást késleltethetjük. Így lehetőségünk van előre beállítani a virágbontás időpontját, amelyet akár egy ünnepi alkalomhoz igazíthatunk.

Jácint cserepes hajtatása

A 18 cm feletti körméretű hagymákat ültessünk 9-11 cm-es cserepekbe. Nagyobb cserepekbe hármasával, ötösével ültethetünk. A hagyma felső harmada kerüljön a talajszint fölé. Az ültetés utáni begyökereztetés, majd megnyúlás előkészítése kezdetben 13 ^oC-os, majd 9 ^oC-on kb. 8 hétig tart. A hajtatás 3-4 hetet vesz igénybe. Nagyon korai időpontra november közepétől 23 ^oC-on, korai időpontra december közepén 18 ^oC-on, később (januártól) 16-18 ^oC-on indítjuk, majd a virágszár (tőkocsány) kiemelkedése után (hüvelykujj nagyságú, sápadt, hegyes rügy) 14-16 ^oC-on folytatjuk. Nagyon korai virágoztatáshoz még etiolálás szükséges, később anélkül is megfelelő mértékű a megnyúlás. A meleg hatására a hajtás levelei szétnyílnak , és közülük a virágszáron elkezd kiemelkedni a virágfürt. A cserepet fényre tesszük. Ha a virágzatban a virágok színesedni kezdenek, 10-12 ^oC-ra csökkentjük a hőmérsékletet, mert hűvösebb helyen tovább tart a virágzás. A cserepes hajtatáskor beállítható a virágzás időpontja, és hőmérséklet beállítása további játékteret biztosít a virágzás időzítéséhez.

Ahogy a nappalok rövidülnek, és a napfény ereje is csökken, érdemes elgondolkodni szobanövényeink mesterséges megvilágításán. Ha a növény elveszti jellegzetes formáját, megnyúlik, biztosra vehetjük, hogy fényhiányban szenved. Ilyenkor friss levelei aprók maradnak, színük sápadt. A variegát (zöld-fehér) növények levelei méregzöldre válthatnak, elveszthetik fehér mintázatukat. Segítsünk rajtuk!

Fényerősség

A virágaink fejlődését segítő világítást több szempont szerint tervezzük. Nagyon fontos a megvilágítás erőssége, aminek mértékegysége lux, és az egységnyi felületre jutó fényáramból (lumen) számoljuk ki. A legtöbb szobanövénynek 1200-5000 lux már elegendő, némely növénynek, mint az orchideáknak, ennél jóval több, 2000-50000 lux-ra van szüksége.

Természetes fénytől távol, napi 10-15 órán át tartsuk bekapcsolva a lámpát, kiegészítő fényforrásként elegendő, ha csak pár órára kapcsoljuk be. A növényekhez minél közelebb helyezzük el, de minimálisan 25-30 cm távolságot tartsunk, nehogy a levelek megperzselődjenek.

Világítástechnikai alapismeretek

Hullámhossz igény

A növények fotoszintéziséhez szüksége hullámhossz: 440 és 660 nm. A növények fejlődéséhez, növekedéséhez vörös (660nm) és távoli vörös (735 nm) fény, a levélképződést segíti a kék (435 nm) fény. A 440 nm hullámhossz felelős a növények fény irányában történő mozgásáért. Válasszunk olyan fénycsöveket, amelyek ibolyakék és narancsvörös hullámhosszú fényt adnak, mert a növények ezt hasznosítják a legjobban.
A növények megvilágítására leginkább a fluoreszcens lámpák alkalmasak. Hőtermelésük csupán 13-20%. A levéldísznövények többsége szépen fejlődik, ha kék és vörös fényt kibocsátó izzókkal világítjuk meg őket. A halogén izzók fényspektruma áll a legközelebb a napfényéhez. Célszerű ezért a természetes fehér (F3) és a nappali fehér (F7) csövek együttes alkalmazása.

LED növény izzó jellemzése

Vörös fény: 660nm virágzásra, kék fény: 460-470nm növekedésre
Méret: 94mm átmérő
Foglalat: E27
Bevilágított terület 4 m2
Élettartam: 50.000 óra

Üvegházi kutatási eredmények támasztják alá, hogy a LED fényforrás hatékony, erősíti a növény szöveteit. Hátránya az ára. Ugyanakkor egyértelműen megállapították, hogy a csak standard fénycsővel történ megvilágítás nem megfelelő a növények termesztéséhez.
Semmiképpen ne tartsunk a növényeket természetes megvilágítás nélküli helyen, mert a mesterséges fényforrás csupán kiegészítő világításként alkalmazható, még a kifejezetten növények számára kifejlesztett hullámhosszon sugárzó forrás is kevés önmagában.
A virágzáshoz a növényházi fénycső a legelőnyösebb. Ennek a legvalószínűbb oka az, hogy a növények esetében a kék (435 nm) fény a levélképződést és virágképződést segíti elő, amely a növényházi fénycső esetében nagyobb arányban megtalálható a színspektrumban. Vagyis a mélyvörös LED sugárzók kedvező hatással vannak a növények fejlődésére kiegészítő fényforrásként. Hatékonyságuk, virágzó növények esetében a kék színspektrummal fokozható.
Forrás

A szakemberek véleménye szerint otthon a szobában sikeres az is, ha, ha több különböző típusú, eltérő tulajdonságú világítótesttel világítjuk meg a növényeket. Ezért ne dobjuk el a hagyományos izzókat, hanem használjuk velük egy halogén és egy kompakt fénycsövet is!
Ha a növényeket együtt tároljuk, télikertben, verandán vagy floráriumban, akkor esténként néhány órára speciális fénycsöves megvilágítást is biztosíthatunk nekik.

Gondozás

Ha a növényeket mesterséges fényben szeretnénk tartani, fokozatosan kell hozzászoktatnunk őket. Az indításhoz 15 perc megvilágítás javasolt. Ne feledjük, hogy a növények az extra megvilágítás hatására jobban fejlődnek, ezért víz és tápanyagellátásukra jobban oda kell figyelni. A nyugalmi periódus kialakítása céljából a megvilágítás időtartamát csökkentsük napi 3-4 órára, ritkábban, kevesebb vízzel öntözzünk, csökkentsük a hőmérsékletet, és álljunk le a tápozással.

A lakás dísze

A jól elhelyezett fényforrás nagymértékben növeli kedvenceink díszítő értékét. Különleges hatást kelt az erősebben vagy kevésbé megvilágított részeken a fény, és érdekes játékot képezhet az árnyék a szomszédos levélen, vagy a falon. A természetes fény pótlására tervezett világítás további előnyökkel jár. Lehetővé válik sötét sarkokban is, ablaktól távol, a zöld belső tér kialakítása, szebben és gyorsabban fejlődnek növényeink. A hosszú nappalt, vagy a különösen erős fényt kedvelő növényeket pedig szinte csak így lehet a lakásban igazán jól tartani. A lámpák elhelyezésekor gondoljunk rá, hogy az öntözéskor mellé csöpögő víz ne okozzon balesetet, a keletkező hő pedig megperzselheti a leveleket, ha nincs meg a kellő távolság.

A szelídgesztenye szó életre kelti a gyerekkori emlékeket, havas utcasarkok, gesztenyeárusok, és a sült gesztenye illata. Ismerjük meg közelebbről a szelídgesztenyét.

A bükkfélék (Fagaceae) családjába tartozó gesztenye (Castanea) nemzetség 13 faja él a mérsékelt égövi klímánkon. A szelídgesztenye Európában és a Kaukázusban őshonos fajain kívül megtalálható Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában is. Az Anna barlangban (Bükk) talált neolitikus leletek azt mutatják, hogy már az ősember is találkozott vele hazánk területén. A 13. században hazánkban már termesztették, a korabeli adomány- és kiváltságlevelek tanúsága szerint.

A rómaiak fontos tápláléka volt, akik Castania néven illették utalva a görög thesszáliai Kasztanaia városára. Innen ered tudományos neve. Nem véletlen tehát, hogy olaszul castagno, spanyolul castano, németül kastanie, románul castan, bolgárul kastan a neve. A magyar gesztenye szó is innen származik, csak némi átalakuláson ment át: talán török jövevényszó, lásd. k’estane, és nagyon hasonlít au  albán kešteńe, illetve gešteńe szavakhoz. A 17. századig a gesztenye szó a szelídgesztenyét jelentette, hiszen a vadgesztenye csak a 16. század végétől terjedt el Európában. A gesztenye szó egyaránt jelenti magát a fát, illetve annak termését is. A nagy szemű gesztenyét maróninak nevezzük, a mely viszont az olasz marrone szóból ered.

Fotó: zaol.hu

Június-júliusban virágzik. A virágzat 10-30 cm magas felálló, kétnemű füzér, ahol a termős virágok alul, a virágzat nagy részét adó porzós virágok felül helyezkednek el. Terméságazatban fejlődő termése makk, melyet 5-6 cm átmérőjű tövises kupacs borít. A magházban hat rekesz van, rekeszenként két-két makk kezdeménnyel, amelyek közül csak egy fejlődik maggá. A terméseket elágazó tüskézetű, felnyíló kupacs fedi, amelyekben 1-3 makk található. A makk héjszíne fajtától függően világossárgától sötétbarnáig változik.

Gesztenyés mondások: A „Mással kapartatja ki a gesztenyét” szólás „A majom és a macska” című meséből ered, amely La Fontaine feldolgozásában vált híressé. Az „Otthon süti a gesztenyét” szólás túlságosan bezárkózó, otthonról nem elmozduló embert jelenti.

Bármennyire is szeretnénk kertünkbe, nem biztos, hogy ültethetjük. Ugyanis szubmediterrán, szubatlanti vagy szubalpin jellegű klímán, azaz meleg, kiegyenlített hőmérsékletű, csapadékos területen, mély termőrétegű, mészmentes talajba ültetve terem. Magyarországon termesztésbe vont fajai és fajtái: Castanea sativa Kőszegszerdahelyi 29, Iharosberényi 2, Iharosberényi 29, Nagymarosi 22, Nagymarosi 37, Nagymarosi 38.

A gesztenyét hajdan fakalapáccsal törték fel, és szabadították ki tüskés kupacsból, facsipesszel kiemelték a kupacsból, majd gereblyével halomba húzták. Egyes helyeken facipővel taposták ki a kupacsból. Máshol zöld burkával együtt hordóba taposták, megint máshol burkától megfosztva megaszalták. Mindenszentek után Vas megyében szabadon volt gyűjthető, szedhető a fákon visszamaradt gesztenye. Sok község- és dűlő nevében szerepel (Geszt, Geszteg, Gesztely, Geszteréd, Gesztes, Kesztölc, és Keszthely).

Eötvös Károly írta balatoni utazásai során, hogy a magyar gesztenyének nincsen párja a világon. A nemes gesztenye teljesen pótolja a gabonaféléket, a dióféléket, a burgonyát. A gesztenyét számára lyukas aljú nyeles serpenyőben sütötték. Vas megyében régebben minden háznál volt gesztenyés zsombor, szalmából font öblös edény, amelyet vánkossal fedtek le, ha meleg volt benne. Kőszeg vidékén burgonyaként főve ették, de megdarálva, a kemencében jól kiszárítva lisztet is készítettek gesztenyéből. A gesztenyelisztet vízben, tejben megfőzve fogyasztották. Kőszeg vidéki falvakban mindenszentek estéjén hagyományosan sütötték a gesztenyét, s ezzel ajándékozták meg a halottak emlékére harangozó legényeket. A külső kemény burkolatán kívül el kell távolítani a belső bőrt is. A héjat szárítsuk, és őröljük meg. Kitűnő teát lehet készíteni belőle. Ha valaki hajmosás után a gesztenye főzővizével öblíti le a haját, az szép fényt kapott tőle.

A főtt és sült gesztenye ízletes csemege. A házilag készült gesztenye így készíthető:  A beáztatott, de legalábbis kiszáradástól megóvott szemek kerek végén a barna héjat éles késsel kereszt alakban kell bevágni, és a sütőben addig sütni, míg a héjak fel nem görbülnek, hogy a bél kiszedhető legyen.

A gesztenye tápanyagtartalma

Forrás:
terra.hu
http://maroni.hu/
Bondor Antal: A szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.) génmegőrzése Takács Márton, Malatinszky Ákos: A szelíd gesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország szelídgesztenéinek bemutatása

Kurkuma a virágcserépben, a tányéron és a kapszulában. A kurkuma nemzetség legizgalmasabb növényei keresett fűszer- és festőnövények. Sokuk dísznövény.

Kurkuma a cserépben

A gyömbérfélék ()családjába tartozó nemzetség több száz fajából 30 él Thaiföldön. Dísznövényként a trópusokon találkozhatunk velük a kertekben, illetve dézsás, cserepes növényként nálunk is kaphatók. A rizómákat most szerezhetjük be.

Legismertebbek a thaiföldi, sziámi vagy nyári tulipán néven ismert Curcuma alismatifolia fajták. Fagyérzékeny, rizómás dísznövény. Mind szobanövényként, mind vágott virágként kedvelt. Különösen hosszan tartó virágzásuk, mutatós virágaik miatt kedveltek. Egy évben akár kétszer is virágozhat: tavasszal és ősszel.

Tartásával kapcsolatban tudnunk kell, hogy jó virágföldet, bőséges vízellátást, párás levegőt, világos helyet kedvel. A páratartalmat a cserép vizes kavicsra állításával fokozhatjuk. Télire nyugalomba vonul, ilyenkor öntözését abba kell hagyni. Világos helyen, szobahőmérsékleten teleltessük. Nyáron a szabadban is tartható.

További két díszgyömbér, ami nálunk is kapható: C. cordata, C. rhabot. Vágott virágokkal zömmel Hollandia látja el Európát.

Kurkuma a tányéron

A kurkuma (Curcuma longa) fűszer- és gyógynövény. Magyar népies neve: kurkunna gyökér, indiai sáfrány. Dél-Ázsiában honos. Évelő, lágyszárú illatos fűszernövény. Indiában, Kínában, trópusi éghajlaton ma már termesztik is. A fűszert, a sárga színű, gyömbérre emlékeztető gyöktörzsének méregmentes, sárga festékanyaga (kurkumin) adja. Épp sajátos aromája és sárga festőszíne miatt kedvelik. Szárított, őrölt gyöktörzsével hús, hal, rizs és lencse ételeket ízesítenek. Az anglo-indiai fűszerkeverékek a Curry, a Worcester-mártás fontos alkotója. Egész Ázsia előszeretettel használja. Nagyon jó étvágygerjesztő.

Nagyon drága fűszer: a kardamommal, sáfránnyal, vaníliával együtt a világ legdrágább gyógynövényei, ugyanakkor a legjobb tulajdonságúak is.

Kurkuma a kapszulában

A gyöktörzs a legfontosabb összetevőként számon tartott kurkuminon kívül egyéb kurkumin származékokat is tartalmaz.  Az indiai ajurvédikus gyógyításban mintegy 4000 éve használják, ahol elsősorban gyomorra ható- és vértisztító szerként szerzett magának nagy tekintélyt. A Lesley Bremness 1998-ban magyar fordításban is megjelent fűszer és gyógynövények határozójában írják, hogy a kínai gyógyászatban a kurkuma gyökerét vérkeringés javítására és vérömlenyek olvadására használják. Thaiföldön kobramarás esetén is használják. Manapság gyulladáscsökkentő, és rákellenes hatásával került újra a figyelem középpontjában.

A tudományos kutatások során bebizonyosodott, hogy a szájon át bevett kurkumin csak igen nagy dózisban mutatható ki a szervezetben pl. a vérplazmában napi 3.6 g elfogyasztásakor mérhető, ebben a koncentrációban a kurkumin és származékai megjelennek a vizeletben is, és bebizonyosodott, hogy az emésztőrendszerben megkötődve a kurkumin aktívan fejti ki antioxidáns hatását, míg más szövetekben nem jelenik meg mérhető mennyiségben.

További gyógyhatásokat feltételeznek vastagbél rák, cisztás fibrózis, gyulladásgátlás, és az Alzheimer kór korai fázisát illetően, de egyértelmű eredményekről még nem tudtak beszámolni a klinikai kipróbálások során. Szintén bebizonyosodott a kurkumin parazita ellenes hatása, pl. a Plasmodium falciparum (malária) fertőzés esetén in vitro kísérletekben. Baktériumölő hatását egy különleges fehérjének köszönheti, amelynek koncentrációja növekszik kurkumin fogyasztás hatására. A termelődő cathelicidin antimicrobiális peptid  az immunrendszert aktiválja.

Források:

Micronutrient Information Center
PLoS One. 2013; 8(3): e57302.
J Nutr Biochem. 2013 May;24(5):754-9. doi: 10.1016

Fizetek főúr, Volt egy feketém! Énekelhetnénk tovább Seress Rezső sanzonját, ha tudnánk a szöveget, és járhatnánk a megújult kávéházakba, ha megengedhetnénk magunknak. De íme egy jobb ötlet! Vegyünk magunknak egy formás kávécserjét valamelyik nagy kertészeti árudában, és kísérletezzünk házi kávétermesztéssel. Hátha olcsóbban kijövünk. Arról nem beszélve, hogy a kávé szobanövényként mutatós lombú, virágai elegánsak, és termése egzotikus. Ha még erre sem futja, és kísérletezgetni sem akarunk, el lehet olvasni ezt a cikket ahol sok érdekesség található a kávéval kapcsolatban.

A szobanövény

A szép, fényes-zöld lombozat, a fehér színű virágok, a cseresznyéhez hasonló piros termések egzotikus szobanövényt varázsolnak a kávécserjéből. A buzérfélék (Rubiacaeae) családjába tartozó Coffea arabica kávécserjét nagyobb kertészetekben lehet kapni. Ha a trópusokon járunk, és lehetőségünk van kávéültetvényt látogatni, csenjünk el néhány friss hajtást, és ha a növény kibírja, a levágott fiatal hajtások cserépbe dugva megerednek. De meg is kímélhetjük magunkat az ilyen hercehurcától, és elorozhatjuk a friss hajtást egy hazai botanikuskert üvegházából is. Ennél még egyszerűbb, ha egy ismerősnél találunk hajtásdugványnak valót, és még kevésbé komplikált, ha saját kedvencünket szaporítjuk tovább. Télen hűvösebb (12-15 fok), ám világos helyen, nyáron a kertben is tartható. A nap perzselő hatásától azonban óvni kell. Mielőtt kikerül a kertbe, ültessük át, és tápoldatozzuk. Rendszeresen öntözzük, sőt a leveleit is permetezhetjük a nyári kánikulában. A magról ültetett kávé a 4.-5. évben fordul termőre. A piros, ragadós burokból a kávészemeket kiszedhetjük, és nekiláthatunk a házi kávékészítésnek.

Szeretne otthon kávét szüretelni? A lakásban tíz év alatt akár plafonig érő kávéfát is nevelhet. Egy csikszeredai hobbikertész még kávépörköléssel is kísérletezik a Csíki Hírlap szerint: „A magot meg kell szárítani, gyakran megfordítjuk, hogy egyenletesen száradjon, majd újra el lehet ültetni. A szárítás után meg is pergelhetjük, mint a zöld kávét, aztán következhet az őrlés. Persze, nem lesz nagy mennyiségű kávé, az érdekesség kedvéért érdemes kipróbálni.”

Kávétermesztés

A kávé igazi zamatát azonban csak akkor élvezhetjük, ha trópusi hegyvidéken, tápanyagdús talajban cseperedik a kávécserje. Az északi szélesség 25. foka és a déli szélesség 30. foka között. Állandóan bomló és újraképződő humusz, szerves anyagok és elmállott vulkáni kőzetek keverékében érzi jól magát. A kávécserjék ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy és egyenletes csapadékmennyiség, az állandó 15-24 °C hőmérséklet.

Etiópiában, a kávé őshazájában még ma is szüretelik a vadon termő cserjéket, amelyeknek apró és egyenetlen a termésük. A fatermetű Coffea arabica változatai az arabica culta, nacional (Brazilia), java (Indonézia), arabigo, criollo (Közép-Amerika), tipica roja (kolumbia) stb. A közép-amerikai kávéfajták kiváló pörkölési tulajdonságaik, jellegzetes, erőteljes ízhatásuk miatt jelentősek. A bokor habitusú coffea robusta a Coffea canephora egyik változata. Fő termőhelye az Elefántcsont part, Kamerun, Uganda, Angola. A kenyai kávék többnyire apró vagy közepes nagyságúak, ízhatásuk enyhén savanyú, csak erre a vidékre jellemző. Nyugat-Afrikában és az Elefántcsontparton főként gyengébb minőségű kávék teremnek. A robusta elterjedt még Ázsiában és Óceániában is. Jamaica egyike az ismert kávétermelő országoknak. A kávé 1728-ban került az országba, de csak a rabszolga felszabadítás után 1838-ban kezdték kávéültetvényeken termeszteni a Blue Mountain hegyvidéken. Az itt termesztett kávé a világon a legjobb minőségű, ára az aranyéval vetekszik.

A kávécserje termesztése a szobai cserepessel szemben rendkívül idő-, és munkaigényes. A speciális földágyba helyezett kávészemek nyolc héttel a szüret után képesek csírázni. Öt-nyolc hét után jelennek meg a kicsiny palánták. Amint megjelenik az első levélpár, a növényeket palántázzák. Hat hónappal később a növények már 30-50 cm magasak. Ekkor a végleges helyükre ültetik őket, három méter távolságra egymástól. A kávéfa négy és hat év között fordul termőre. Legjobb „kondícióban” 10-15. életéve között van, ilyenkor évente mintegy 5,5 kg bogyót érlel, ami 1,75- 2,25 kg babnak felel meg. Az érett kávégyümölcsöt kizárólag kézzel szüretelik. Az érés ideje alatt a szedők hetente végigjárják az ültetvényeket, és csak a piros kávébogyókat szedik le. Azokon a termőterületeken, ahol egyszerre érik a gyümölcs, mindet egyszerre szüretelik. A gyümölcsöket a bokrok alatt kiterített vászonruhákon gyűjtik, majd szétválogatják a túlérett és az éretlen szemeket. A java azonban még hátra van!

A kávé feldolgozása

A kávé elsődleges feldolgozása a termelőhelyen történik. Célja a kávégyümölcsből az ún. nyers kávé nyerése.

A feldolgozása módjai:

száraz eljárás során a kávégyümölcsöt a teljes érés állapota után szedik le, majd kb. 12 % víztartalomig szárítják. Az arabica és robusta fajtáknál ez általában 6-15 napot vesz igénybe.

A vizes eljárásnál az érett gyümölcsöt válogatják, majd hántolják, és a kávészemeket borító nyálkahártyát távolítják el. Ezt követik a további válogatási folyamatok. A vizes eljárás korszerűbb eljárás is egyben.

A farmerek Jamaicán a száraz eljárást részesítik előnyben. A kézzel válogatott kávészemeket napon szárítják. A kézi válogatás kimondottan női munka. A válogatás lényege, hogy a kiváló minőségű piros szemeket különválasztják. A nagy területen szétterített kávét többször megforgatják, amitől az megkeményedik. A szárítás kb. 10-15 napot vesz igénybe. Majd géppel hántolják, azaz a magot elválasztják a gyümölcs húsától. Ehhez tárcsás vagy hengeres berendezéseket használnak. Maximum 60 kg nyers kávét tárolnak bevarrott szájú zsákokban. A nyers kávé a feldolgozó üzemekbe kerül, ahol a kávé feldolgozás rendszere teljes mértékben automatizált, számítógépes vezérléssel működik.

Haitin például vizes hántolást végeznek. Először a víz felszínén úszó túlérett vagy éppen apró, túl könnyű szemeket különválasztják a jó minőségűektől. Ez után következik a tényleges hántolás. Ekkor választják külön a zöld szemeket is, melyek nem hántolhatók. Az elválasztás lényege, hogy egy babszemnyi méretű lyukakkal ellátott lemezen préselik át a szemeket, így fosztva meg őket a héjtól. A kávét ezután azonnal kiteregetik a napra vagy a fermentáló és ezt követően a szárítógépbe kerülnek. Így szabadulnak a nyálkás külső köpenytől, ami a kávészemeket még mindig körülveszi. A szárítást követően osztályozógépben méret alapján szétválogatják őket. Ezután következik a szín alapján történő válogatást. Ezt a leggyakrabban kézzel végzik, de sok helyen használnak műszeres elválasztást.
A kávé a világon az olaj után a második legnagyobb piaci forgalmú alapanyag. Tőzsdei termék. Tonnánkénti ára változó. Mire a kávé a feldolgozóhoz kerül, legalább tízszer cserél gazdát. A new york-i tőzsdén arabica kávéval kereskednek, a londoni tőzsdén pedig a robusta fajtával.
A végkifejlet, a pörkölés folyamán jön létre a zöldkávéból az illatos, zamatos, ropogós pörkölt kávé. A kávépörkölés szóra a Google kereső több mint 4000 találatot dob ki. Tessék válogatni!

A kávé Magyarországon

Nálunk a török hódoltság idején terjedt el a kávéivás szokása. Az ital frissítő, élénkítő hatása jótékonyan befolyásolja a teljesítőképességet. A kávét (kahve), már 1579-ben ismerték Budán. A kádik, müderiszek, hodzsák kávéivási szokásait a városi előkelőségek, jómódú iparosok is követték. A kormányzat igyekezett korlátozni a kávé fogyasztását. A kávéivást az egyház bűnös cselekedetnek ítélte, hiszen ez az élénkítő fekete nedű csakis az ördög itala lehet. Mikes Kelemen említi először a “káféház” szót egyik írásában, 1738-ban.

A kávéházak divatja a XIX. század közepéig nyúlik vissza. A kiegyezés utáni időszakban a Monarchia nagyvárosaiban, Bécsben, Budapesten vagy Nagyváradon, jellegzetes polgári életformát sugárzó intézménnyé avatják a kávéházakat. Kezdetben csak a férfiak látogatták a városi és vidéki kávézókat, de a század végétől és különösen a XX. században már a hölgyek is helyet kaptak a kávéházakban. A kávéházak jelentős szerepet töltöttek be a társadalmi és kulturális életben egyaránt. A kényelmes és fényűzően berendezett helységekben újságok, folyóiratok várták a vendégeket, egy-egy kávéháznak kialakult a törzsközönsége. A kávéházak maguk is szakosodtak, az irodalmi kávéházak mellett a leglátogatottabb intézmények az éjszakai zenés kávézók voltak. A vidám társasági élet jellegzetes terméke a kávéházi humor és azoknak az érdekes történeteknek, anekdotáknak, legendáknak a sokasága, amelyeket főképp szépirodalmi alkotások örökítettek meg az utókor számára.

Az inkaliliom az elegáns csokrok elmaradhatatlan alkotója. Virágai egyöntetű csokorban is rendkívül mutatósak. A virágok szépségével csak tartóssága vetekszik. Egész évben kaphatók. Ismerkedjünk meg velük.

Az inkaliliomok (Alstroemeriacae) családjába gyakran húsos rizómájú, váltakozó levélállású növények tartoznak, amelyek között kúszónövényeket is találunk (Bomarea). Az inkaliliom (Alstroemeria) nemzetségnek, amely Claus Alströmer (1794) svéd botanikus után kapta a nevét, mintegy 60 faja található Dél-Amerikában az Andok hóhatárától a felföldi erdőségeken át a tengerparti sivatagokig.

Az inkaliliom rizómáival gyorsan elszaporodik. Szárleveleinek morfologiai felszíne, amely fényes-zöld, a levél 180 fokos elcsavarodása következtében lefelé fordul. A párhuzamos erezetű levelek ülnek a száron. Viszonylag apró, üdezöld virágrügyeiből gyönyörű, színes, nagy virágfejek fejlődnek. Csinos tölcsér alakú, kissé szabálytalan virágai hosszú ernyőkben, álernyőkben nyílnak. Egy virágnak három sziromszerű csészelevele, és három valódi, jellemzően pontozott sziromlevele fejlődik. A porzók száma három, termője egy. Termése tok.

Az inkalilom hibridekről röviden

Az A. aurantiaca Chilében honos. Fagytűrő faj, ragyogó, narancsszínű vagy sárga virágokkal, rövid nyári virágzási periódussal. Sok mai vágott virágnak termesztett hibrid őse.

Kolumbiában termesztik a legnagyobb területen az inkaliliomot. A második illetve harmadik hely Hollandiát és Japánt illeti. A nemesített változatok két csoportba oszthatók: lepke virágú ás orchidea virágú inkaliliomokra. A lepkevirágúak szára, kocsánya rövidebb az orchideavirágúakénál, amelyek az A. aurantiaca meddő hibridjei. A legmutatósabbak a chilei télen virágzó és a brazil nyáron virágzó fajok keresztezésével előállított hibridek, amelyek örökzöldként egész évben virágoznak. A lepkevirágúak inkább valók cserepes növénynek. A legújabb cserepes hibridek 20-50 cm magasak, és rendkívül hosszan virágoznak, virágaik tartósak. Az orchidea típusúak inkább vágott virágok. Rövid, tavaszi virágzási periódus jellemzi őket.

Az inkaliliom gondozása

termesztése vágott virágnak megvilágítással

Az inkaliliom szobanövényként, dézsás növényként és virágágyi növényként is tartható. Tápanyag gazdag, jó vízgazdálkodású talajba, napra vagy félárnyékba való. Azonban a mediterrán jellegű klímát nem szereti! A hegyvidéki klímát kedveli. A hűvös éjszakák és közepesen meleg nappalok növénye. Igényli a magas páratartalmat. Talaját tartsuk nedvesen, de a pangóvízzel vigyázzuk, mert a rizómák rothadásnak indulhatnak. A magas fajtáknál a virágszárakat nem árt karózni, vagy más módon védeni a megdőléstől. Ha virágait vázába gyűjtjük, a virágszárat húzzuk ki a talajból inkább, minthogy levágjuk. Nálunk, ha virágágyi növényként tartjuk, ősszel fel kell szedni. Zárható zsákban tárolhatjuk tiszta, száraz homokban vagy tőzegben, fagymentes helyen. Az utolsó fagyok elmúltával kiültethető. Melegebb, fagymentes (!)  mikroklímán átvészelheti a telet, ha a rizomáit takarjuk 10-15 cm vastag mulcs vagy komposztréteggel.

Vágott virágnak

Kitűnő vágott virág, vázában 14 napig is eltartható. Csokorban központi helyet érdemel. Kevert csokrokba is köthető, de önmagában is megállja a helyét, némi zölddel párosítva.

Vágott virágként az alábbi javaslatokat érdemes betartani:

• Csomagolását megtartva hosszan tartsuk friss vízben, hogy jól megszívhassa magát.
• Majd ferdén vágjuk le a szárát, és az alsó leveleket, amelyek a vízszint alá esnek, távolítsuk el.
• Távolítsuk el folyamatosan az elnyílt virágokat, és gyakran cseréljünk vizet.

Tudta Ön, hogy…

• A belga és holland hibridek virágai a színben leggazdagabbak, és a legtartósabbak?
• A virágok egész évben kaphatók?
• A legdivatosabbak a vörös, narancs, rózsaszínű, sárga és bíbor színű virágok?

Egy csípős őszi reggelen álljunk meg egy pillanatra, és figyeljünk, hogyan készülnek az állatok a télre. Észreveszünk egy felborzolt tollú rigót a galagonyabokron, egy szürkemókust, ahogy éppen a fa odvába rejti téli táplálékát. A békés látvány lázas készülődést takar. Hamarosan kezdődik a téli küzdelem a túlélésért. A kerttulajdonos sokat tehet azért, hogy növelje az állatok túlélési esélyeit. Készíthet egy helyet, amely védelmet nyújt, és a téli hideget jól viselő növények egész kis csapatát állíthatja csatasorba az állatok hideg ellen vívott küzdelméhez.

A menedéknyújtás eredménye tavasszal válik igazán láthatóvá. Gyönyörű pillangók kelnek ki a meghagyott levélkupacok alól, a sziklák alatt megbújt békák előugranak, hogy bekaphassák a komposztból kikelő férgeket. Minden állatnak megvan a maga élőhelye, az avarszinttől a fakoronáig. Ezért minél változatosabb a kertünk, annál több túlélőhelyet tudunk biztosítani a környezetünkben élő állatoknak.

Amikor a fák elhullajtják leveleiket, érdemes olyan szemmel is körülnézni kertünkben, vajon hogyan jutnak az állatok élelemhez, és mi tudja megvédeni őket a hidegtől. Fontos a tűlevelű és örökzöld növények szerepe, nemcsak esztétikai okokból, hiszen télen elábrándozhatunk a zöld növények nyarat idéző szépségén, gyönyörködhetünk a zöld növény és fehér hótakaró szokatlan kontrasztjában. A tobozok, magvak élelmet, a növények búvóhelyet biztosítanak. Hasznos, ha a kertnek olyan része is van, ahol a sűrű bozót akár a lombkorona szintjéig ér. A talajt takaró növények, a fás, bokros ligetek a sövények további búvóhelyül szolgálnak.

A madarak is itt lelnek menedéket a ragadozók támadása elől. Ne takarítsuk teljesen tisztára kertünket. Az elszóródott magvakat hagyjuk meg a madaraknak. A füvet se nyírjuk le mindenütt. Hadd húzódjanak meg a rovarok, teleljenek át a lárvák, téli táplálékot is szolgáltatva a madaraknak. További búvóhelyet készíthetünk, ha a már ‘gazdátlan’ virágágyásokat fenyőgallyakkal takarjuk be. A beteg, rothadó leveleket, ágakat azonban gyűjtsük össze!

A lázfa termése igazi csemege az északról idehúzódó madaraknak. A magyal, a berkenye kissé fanyar termése a csikorgó hidegben is könnyen fogyasztható. Magas szénhidrát tartalma miatt még akkor is életben tart, ha más élelem nem akad. A késő ősszel és kora tavasszal is nektárt termelő vadalma, galagonya, fűz a rovarok sokszor egyetlen tápláléka. Az ily módon előkészített kert télen is tele lesz élettel, és tovább gyönyörködhetünk a természeti szépségében.

A kétrészes cikk első részében megismerkedünk a növényes terráriumokkal, a második részben a terráriumkészítés rejtelmeibe nyerünk betekintést. A házi készítésű, apróbb, nagyobbacska terrárium remek ajándék növénykedvelőknek. Különösen a kisebbek ajánlottak kerttel nem rendelkező, növénygondozásra kevés időt fordító, de növényszerető barátainknak, családtagjainknak.

A terrárium definíció szerint lezárt üvegkonténer, amelyben növényeket nevelünk. Manapság minden zárt és nem zárt, átlátszó konténerben nevelt növény lakhelyét terráriumnak nevezzük. Különösen jól alkalmazható azoknál az apró, lassan fejlődő, sekélyen gyökerező növényeknél, amelyek párás mikroklímát igényelnek. Megfelelően beültetve a növények minimális gondozást igényelnek. De a növények igényeit, és habitusát ismerve sokukat tarthatjuk terráriumban.

A terrárium története

Terráriumokat már az ókorban is használtak. A terrárium mai formáját a növénykedvelő Dr. Nathaniel Bagshaw Ward londoni orvos (1791 – 1868 ) találta fel 19. században. Találmányát a véletlennek köszönhette: Amikor egyik kísérlete során egy talajra borított üvegpalackkal leborított bábból kikelő molyt figyelt meg, észrevette, hogy a talajból néhány páfránypalánta bújik elő, amelyet egyébként kertjében képtelen volt életben tartani. A növényeket évekig így leborítva tartotta. Még egy korty vizet sem kaptak, mégis szépen virultak. Kísérleteit más növényekre is kiterjesztette, és 1842-ben megjelent „Növénynevelés zárt üvegedényben” című könyve (On the Growth of Plants in Closely Glazed Cases). Kifejlesztette a Ward féle zárt edényeket, amelyben növényeket neveltek, vagy szállítottak nagy távolságokra.

Zárt vagy nyitott terrárium vagy edénykert

A páratartalom tekintetében a zárt változat a leg páradúsabb és a betegségekre legérzékenyebb, ezt követi a nyitott terrárium majd az széles szájú üvegedény. Általában a zárt edények fedele is átlátszó, mert a páratartalmon kívül a fény átbocsátása is fontos a növények számára. Kissé alacsonyabb, de relatíve magas belső páratartalmat biztosítanak a szűk szájú edények.
A terrárium üvegből vagy műanyagból készülhet. Füst- vagy színezett üveget ne használjunk, egyébként bármi megfelel, pl. aranyhal tál, akvárium, konyakos pohár, üvegkorsó, palack stb. Terrárium edények vásárolhatók is akvarisztikai szaküzletben vagy kertészeti árudákban.

Termesztő közeg

A termesztő közeg legyen tiszta, víz számára jól átjárható, magas szerves anyag tartalmú. Előre gyártott, sterilizált tőzeges keverékek kaphatók (tőzeg-vermikulit-perlit keveréke). Házilag készíthetünk magunk is földkeveréket: egy rész kertiföld – egy rész tőzeg keverékét 30 percig fertőtlenítsünk gáztepsiben kiteregetve 90 fokon. Tiszta eszközökkel nyúljunk a fertőtlenített talajhoz, terítsük tiszta papírra, hogy kihűljön. Majd nedvesítsük be annyira, hogy betölthessük az edénybe, és ott jól lenyomkodhassuk. Műtrágyát nem szükséges hozzákeverni, mert a terráriumi növények nem fejlődhetnek gyorsan. Ha már a növények megeredtek, minimális mennyiségű, megfelelő összetételű szobanövény tápot adhatunk az öntözővízhez.

Növények

Először döntsük el, hogy milyen típusú terráriumot szeretnénk. Trópusit? Sivatagit? Erdeit? Vegyük számba, hogy milyen környezeti igény párosul ehhez. Keressük meg a legjobb helyet az edény számára. Válasszunk megfelelő, azonos igényű növényeket. Legmegfelelőbben a dúsan fejlődő, alacsony termetű, sekélyen gyökerező növények. Ha szukkulenseket és a kaktuszokat használunk, csakis széles szájú, alacsony, nyitott edénybe helyezzük őket, amelyekből a növények épp hogy kikandikálnak. Hiszen ekkor az üvegedényt csak dekorációs céllal használjuk, és nem a megfelelő mikroklíma biztosításához. Általános szabály, hogy a nyitott edények magassága a beültetett növények magasságával megegyező. A terráriumba futónövények is kerülhetnek, amelyeket metszéssel tudunk kordában tartani. A terráriumi növényekre jellemző a közepes fényigény. Ha az ablakon keresztül kevés fény jut be, próbálkozzunk megvilágítással, ennek szükségessége a beültetett növények igényétől függ. Alacsony hőmérsékletű helyre az erdei növények valók, ahol éjszaka 10 fok körüli a hőmérséklet. Ilyen hőmérsékletű helyet nyáron nehéz találni, de télen, az ablakpárkányon, behúzott függönnyel, ha nincs a környéken radiátor, hűvös mikrokörnyezet alakítható ki, és itt nappal sem melegszik túl a levegő.

Ha már tisztában vagyunk vele, hogy mi is az a terrárium, és a fejünkbe vettük hogy mindenképpen készítünk akár magunknak, akár azért, hogy megajándékozzuk vele növénykedvelő barátainkat, rokonainkat, szerezzük be a kellékeket, és máris nekiláthatunk az terrárium építésének.

Szerszámok

Az alábbi, könnyen beszerezhető szerszámokra van szükségünk:

Hosszú (bambusz) bot, végére erősített kb. fél cm hosszú faszöggel,  vagy bot, végére tűzött dugóval, gödröcske készítéshez, ezzel tudunk lyukat mélyeszteni a talajba, illetve ültetés után a talaj “ledöngöléséhez”,  és segítségünkre lehet az átültetéskor is;

Olló;

Nagy leveses kanál a talaj mozgatásához. Nagyon kis nyílású konténerhez alufóliából hajtogassunk „lapátot”, amit úgy alakítsunk ki, hogy mintegy tölcsérszerűen beönthetjük a talajt az edénybe;

Villa kavicsok mozgatásához;

Egy bot a végére erősített, kör alakban hajlított drót, amivel a növényeket behelyezzük kis nyílású, de alul széles konténerbe;

Ecset a por, talaj levelekről való lesepréséhez;

Csipesz az elszáradt levelek lecsippentéséhez;

Vízpermetező, ami nagyon apró cseppekben hordja fel a vizet.

Kiegészítők

Sóder, kö, kavics, egyéb természetes anyagok – faháncs, száraz termések, ágak. Ha el szeretnénk hajlani a kicsit giccses felé, akkor se használjunk műanyagot, de használhatunk kerámia figurákat (gomba, béka stb.). Törekedjünk a színek és formák harmóniájára.

A tervezés

Ha a terráriumot egy oldalról látjuk, alakítsunk ki lejtős talajt. A magasabb, zöldes-kékes árnyalatú növények hátra kerüljenek. Használjunk köveket, homokot és fát a díszítséhez. Létrehozhatunk száraz medret. A hullámzó talajfelszín a hegyeket utánozza. Tervezhetünk sziklapárkányt, kiszögellést. Legjobb, ha előzőleg lerajzoljuk, hogy mit szeretnénk.

Készítsük elő a konténert

Az edényt fertőtlenítsük forró, szappanos vízzel, és alaposan öblítsük ki. Ültetés előtt győződjünk meg róla, hogy az edény belseje száraz. hA a mosáshoz ablakmosó folyadékot használunk, hogy az üveg szp, csillógó felületű legyen, több napig hagyjuk szabadon, hogy a vegyületek elillanjanak.

Az edény feltöltése

Általában elmondhatjuk, hogy a konténer egyharmadába kerüljön kavicsréteg és ültető közeg. Ezt a már említett tölcsérrel, kanállal, egyébbel terítsük az edény aljába.

Alulra kerül a kavicsréteg és aktív szén. Ezeket egymással el is vegyíthetjük. De még hatásosabb, ha kavicsréteg fölé  terítjük kb. 1.5 cm vastagságban. A kavicsréteg helyett használhatunk cseréptörmeléket, márvány zúzalékot stb. Az aktív szén különösen zárt, vagy szűk nyakú terráriumnál fontos a káros anyagok megkötése szempontjából. Sphagnum moharéteggel boríthatjuk a szénréteget, hogy megakadályozzuk a talaj beszivárgását a drénrétegbe.

A talaj legyen kellően nedves ahhoz, ne poroljon, a behelyezéskor. De nem lehet annyira nedves, hogy feltapadjon az edény falára. Ez a réteg minimum 3 cm vastag lehet.

Növények beültetése

Csak egészséges, nagyon jó állapotban lévő növényeket használjunk, mert a terrárium hajlamosítja a növényeket a betegségekre. Ha bizonytalanök vagyunk, helyezzük a növényeket 1-2 hétre műanyag zacskóban napra, és a betegség jelei láthatóvá fognak válni.

A növényeket rendezzük el először a terráriumon kívül. A terárrium méretének megfelelően. Az alacsony, erőteljes textúrájú növények kerüljenek a terrárium elejére, mert ezek lesznek a súlypontban. Ne tegyünk együtt tarka levelű vagy különleges alakú növényeket csoportba, mert egymással versengve egyikük sem fog igazán érvényesülni.

Vegyük ki a növényeket a cserepükből, és felesleges talajt távolítsuk el a gyökerekről úgy, hogy a gyökerek láthatók legyenek. Vágjunk le minden sárguló vagy száradt levelet, ezzel is megelőzve a betegségek kialakulását. A túl hosszú, összetekeredett gyökereket is vágjuk le.

Az átültetést azonnal végezzük el, nehogy a csupaszon maradt gyökerek kiszáradjanak. A növényeket próbáljuk úgy behelyezni, hogy a leveleik ne érjenek az edény falához, mert ezke a levelek nagy eséllyel elpusztulnak.

A növények behelyezése előtt fúrjunk kis gödröcskét számára. A növényeket beviteléhez használjunk spatulát, vagy bottal dróthurokkal a végén. Magas edények beültetéséhez már gyakorlat szükséges. Persze ezt is el kell kezdeni valamikor. Ilyenkor segít az a praktika, hogy a növény papírcsíkkal körbecsomagoljuk, a behelyezés előtt a védelme érdekében. A már behelyezett növényről távolítsuk el a csomagolóanyagot pl. egy csipesz segítségével. A talajt a dugó végű botocskával lapogassuk le a növény körül.

Díszítés

A mikor már minden a helyére került, jöhetnek a díszítőelemek. Szórhatunk a talajfelszínre kavicsot, behelyezhetünk különböző méretű köveket, egyéb díszítést. Végezetül jöhet a vízpermetezés. Nem baj, ha ez nem jut közvetlenül a talajra a növények körül, majd a levelek odavezetik a vizet. Ha fedett terráriumot készítettünk, ne zárjuk le azonnal, inkább többször párásítsunk egy napon keresztül. Végül hagyjuk a levelekről a vizet elpárologni, és zárjuk le a terráriumot.

Stabilizásála

Az első néhány héten a terráriumot gyakran ellenőrizni kell, hogy az esetleges problémákat, betegséget gyorsan orvosolni tudjuk. A fonnyadó, sárguló leveleket azonnal távolítsuk el. Ha gyökérrothadásra gyanakszunk, hagyjuk nyitva a terráriumot pár napig. Ha a gombás betegség a növényről a talajra terjedne, távolítsuk el a növény körüli talajrész, és adjunk hozzá friss talajt. Esetleg, végső soron általános gombaölő szert is használhatunk. Általában a terrárium néhány hét alatt beáll, és betegségek terjedése is alább hagy. De továbbra is folyamatosan szemmel kell tartani a terráriumot, hogy mielőbb megszabadulunk a száradó, rothadó, sárguló levelektől.

Eddig megismerkedtünk a floráriumokkal, megtanultuk, hogyan kell floráriumot készíteni, most a floráriumok gondozásáról olvashatunk. Ha Ön az, akit megajándékoznak vele, akkor különösen ajánlom figyelmébe az itt leírtakat. A következő cikkünkben a florárium növényeiről lesz szó.

Öntözés

Lezárt floráriumot 4-6 hétig sem kell öntözni. Ha azonban látjuk, hogy az üvegfal belsején már nincsenek páracseppek, vagy a növények lankadnak, akkor öntözésre van szükség. Öntözés után addig ne takarjuk le, amíg a levelekről a vízcseppek el nem párolognak.  A nyitott floráriumot alkalmanként öntözni kell, de nem olyan gyakran, mint a cserepes szobanövényeket. A tálkertek, amelyek esetében a növények viszonylag lapos tálban vannak, rendszerest öntözést kíván, kivéve, ha sivatagi jellegű az elrendezés. Az edény aljába rétegzett faszén és sóder (egyéb drénréteg) a kismértékű túlöntözést kompenzálja, de ha ez gyakran történik, akkor a vízelvezető rendszer már nem fog működni.

Figyelmeztetés: Sose öntözzünk túl. Inkább legyen egy kicsit száraz, semmint túl nedves, hiszen ezzel rothadási folyamatokat indíthatunk be.

Fényigény

Semelyik típusú florárium sem kaphat közvetlen napfényt. Kivétel a tálkert, amelyiket a benne lévő növények (pl. kaktusz) igénye szerint napra is állíthatunk. A magas, szűknyakú vagy zárt floráriumokban a nap annyira felforrósíthatja a levegőt, hogy a növények megperzselődhetnek. Mint arról már szó volt, a floráriumi növények nagy része közepes fényigényű. Túl fényszegény környezetben a florárium megvilágítást igényelhet. Erre a célra megfelel egy 100 wattos izzó, még inkább fluoreszcens fénycső, amelyet a florárium fölé helyezünk. A kiegészítő megvilágításra napi 16-18 órán át lehet szüksége a növényeknek.

Az ablakból fényt kapó növények egy idő múlva a fény felé fordulnak. Ez ellen a florárium időnkénti elforgatásával védekezhetünk.

Metszés

Sok floráriumi növény időről időre túlnövi a helyét. Kismértékű metszéssel a növényt bokrosodásra és oldalhajtások fejlesztésére ösztönözzük. A erős metszés helyett részesítsük előnyben a hajtások kicsípését. A vágási hulladékot mindig távolítsuk el a floráriumból.

Táplálás

A lassan fejlődő floráriumi növények ritkán igényelnek kiegészítő táplálást. A beültetés évében mellőzhetjük a növénytápok adását. Ha a rákövetkező évben azt látjuk, hogy a növények fejlődése az előző évihez képest visszaesett, vagy sárgulni kezd, minden más okot kizárva mérsékelten tápozhatjuk őket. Használjunk vízoldható szobanövény tápot harmad annyi mennyiségben, mint az előírás javasolja. A tápoldat bevitelkor ne hagyjuk cseppeket a leveleken.

Egyebek

Bár a floráriumban nevelt növények csekély gondozást igényelnek szabadon tartott társaiknál, ne tekintsük őket sem élettelen tárgyaknak! Egyesek elfonnyadhatnak, mások elhalhatnak. Ilyenkor következhet a növények eltávolítása vagy cseréje. Új növényekkel való helyettesítés során kövessük az ültetésnél leírtakat. Ne feledjük, hogy új növény gyakran új problémát is jelent. Ami gyakran persze megoldható.

A leggyakrabban használ növények kerülnek itt felsorolásra, amelyekkel benépesíthetjük a floráriumot. Csak azokat a tulajdonságaikat emeljük ki, amelyek a floráriumba telepítés szempontjából alapvetőek. A növények felsorolása ABC sorrendben történik. A fotókra tolva a kurzort a növények latin neveikkel olvashatók. Aki részletesebben kíváncsi a növényekre, vagy kíváncsi a magyar nevekre írja be a latin nevet a keresőbe, és bőven talál magyar nyelvű információkat.

ámpolna gyertyavirág, Ceropegia woodii

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• alacsony kúszónövény

anyósnyelv, Sansevieria trifasciata hahnii

• edénymagasság 7.5 15 cm
• sötét-napos helyre is
• nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• tűrőképes

Begónia, Begonia spp

• edénymagasság 15 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• sok fajtája

borostyán, Hedera helix

• edénymagasság 15 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• alacsony, kúszó, futó

csipkeharaszt, Selaginella spp

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• alacsony-közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• talajtakaró
• nagy a szerves anyag igénye

Csodacserje, Codiaeum variegatum

• edény magassága nagyobb, mint 30 cm
• ragyogó, napos helyre
• zárt/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• színes lombozat

Csokrosinda, Chlorophytum comosum ‘Vittatum’

• edény magassága 7.5-15 cm
• alacsony-közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• a virágszáron sarjnövények fejlődnek

csuporka, Sinningia pusilla

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• nagyon érzékeny, tartsuk melegen

csúcsvirág, Ardisia crispa

• edény magassága nagyobb, mint 30 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• lassan fejlődik

ernyős körtike, Chimaphila umbellata 

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt konténer
• Hűvös környezetbe való
• Erdei növény

ezüst tüzérvirág, Pilea cadierii

• edény magassága 15-30 cm magas
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• gyenge fényen megnyúlik

fátyol aszparágusz, Asparagus plumosus

• edény magassága 15-30 cm magas
• közepes fényigény, napos
• nyitott edény, nyitott üvegtál
• szobahőmérséklet
• Jó vízelvezetésű talaj
• A fényhiány tűhullást okoz

fáskövirózsa, Echeveria spp

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• magas fényigény
• tál
• szobahőmérséklet
• sivatagi kertekhez ajánlott

fehérszélű sárkányfa, Dracaena sanderiana

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• kukoricaszerű csíkozott levelek

félbibe, Hemigraphis ‘Exotica’

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• bordós levélszín

fittónia, Fittonia spp

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• A levélerek fehérek vagy rózsaszínek

Fokföldi ibolya Saintpaulia spp

• edény magassága 2.5-15 cm magas
• közepes fényigény
• nyitott üvegtál
• szobahőmérséklet
• jó vízáteresztésú talajba való

fügekaktusz, Opuntia microdasys

• edény magassága nagyobb, mint 30 cm
• ragyogó, napos helyre
• nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet

gyompálma, Chamaedorea elegans

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• lassú növekedésű

harmatfű, Drosera spp

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• magas fényigény
• zárt konténer
• melegigényes,
• rovarfogó növény

hipoesztesz, Hypoestes sanguinolenta

• edénymagasság 30 cm fölött
• magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• csípjük vissza, különben felnyurgul

húsoslevelű sárkányfa, Dracaena godseffiana

• edény magassága 7.5-15 cm
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• lassú növekedésű

indás kőtörőfű, Saxifraga sarmentosa

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• indákkal terjed

kakassarkantyú, Plectranthes australis

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• alacsony-közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• A hajtáscsúcsok lecsipkedésével bokrosítható

kapaszkodó fikusz, Ficus pumila

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• Sűrű, összefüggő borítottságot ad

kislevelű szájvirág, Columnea microphylla

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• kúszónövény

korallvirág, Kalanchoe pinnata

• edény magassága nagyobb, mint 30 cm
• közepes fényigény, napos
• Nyitott üvegtál
• Egyenletes szobahőmérséklet

korpafű, Lycopodium spp

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zár konténer
• hűvös környezetbe
• erdei növényként

kőtiszafa, Podocarpus macrophylla

• Over edénymagasság 30 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• lassú növekedésű

kúszó fajdbogyó, Gaultheria procumbens

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• zárt/nyitott konténer
• Fényigénye közepes
• szobahőmérséklet
• erdei növény

levélcsillag, Cryptanthus spp

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• tarka lombozatú változatok

majomfa, Crassula argentea

• edénymagasság 15 cm fölött
• magas fényigény
• tál
• szobahőmérséklet
• sivatagi kertekhez ajánlott

madársóska, Oxalis spp

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• lóhere alakú levelek

miniatűr üvegcsalán, Pilea depressa

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• kerüljük a túlöntözés

molyhos korallvirág, Kalanchoe tomentosa

• edény magassága 7.5-15 cm
• magas fényigény
• tál
• szobahőmérséklet
• sivatagi kertbe való

Nyílgyökér, Maranta spp

• edény magassága 15-30 cm
• közepes fényigény
• Zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• levelei éjjel becsukódnak

nyíllevél, Syngonium podophyllum

• edény magassága nagyobb, mint 30 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• gyors növekedésű,futó

ördöggerinc, Euphorbia tithymaloides

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• tarka levelű

Papagájlevél, Alternanthera spp

• edénymagasság 30 cm fölött
• magas fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• metszéssel kordában tartható

párnafű, Helxine soleirolii

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• gyors növekedésű talajtakaró

párnás homokhúr, Arenaria verna

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• Hűvös környezetben tartsuk
• Jó vízelvezetést igényel

pelyvavirág, Iresine herbstii

• edénymagasság 7.5 15 cm
• ragyogó, napos helyre
• zárt/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• Alkalmanként vissza kell csípni

skarlátvörös árnyékcsuporka, Episcia cupreata

• edény magassága
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• úgy tartsuk, mint a fokföldi ibolyát

rákvirág, Aglaonema spp

• edény magassága 7.5-15 cm
• alacsony-közepes fényigény
• nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• Szívós, vissza lehet vágni

ráncos törpebors, Peperomia caperata

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• túlöntözésre igen érzékeny

Sokvirágú pletyka  Gibasis geniculata

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• alacsony fényigény
• kúszónövény

szalagpáfrány, Pteris spp

• edénymagasság 15-30 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• hűvös környezet
• trópusi páfrány

szatén pellionia, Pellionia pulchra

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• futónövény

szívlevelű turbántok, Tiarella cordifolia

• edény magassága 15-30 cm
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• Hűvös környezetben tartsuk
• Erdei növény

szívlevelű filodendron, Philodendron scandens oxycardium

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• kúszó- vagy futó növény

szemölcsliliom, Haworthia spp

• edény magasság 2.5-15 cm
• közepes, magas fényigény
• tál
• szobahőmérséklet
• sivatagi kertekhez ajánlott

Szobai futóka, Epipremnum aureum

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• tarka levelű futónövény

tarka kálmos, Acorus gramineus variegatus

• edény magassága 15-30 cm
• magas fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• tarka levelű

tarka törpebors, Peperomia obtusifolia variegata

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• színes levélzet

tenyérarália, Dizygotheca elegantissima

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• Metszéssel tartsuk alacsonyan

törpe gránátalma, Punica granatum nana

• edény magassága 15-30 cm
• magas fényigény
• nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• Esetenként metszeni kell. Ragyogó, napos helyen termőre fordulhat

Törpe “magyal”, Malpighia coccigera

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• kerüljük a túlöntözés

törpe natálszilva, Carissa grandiflora nana compacta

• edény magassága 15-30 cm
• közepes fényigény
• nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• metszéssel könnyen kordában tartható

törpe Nebáncsvirág, Impatiens walleriana

• edénymagasság 30 cm fölött
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• Hűvös környezetben tartsuk
• Metszéssel tartsuk alacsonyan

törpebors, Peperomia sandersii

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes, magas fényigény
• zárt/nyitott konténer, tál
• szobahőmérséklet
• kerüljük a túlöntözést

törpekaktusz, Rebutia spp

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• sivatagi kertbe való

tüzérvirág, Pilea microphylla

• edény magassága 15-30 cm magas
• közepes fényigény
• zár/nyitott konténer, nyitott tál
• szobahőmérséklet
• gyors növekedésű, metszést igényel

tyúkanyó, Tolmiea menziesii

• edény magassága 7.5-15 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• az idős leveleken kis növények fejlődnek

valódi fogolybogyó, Michella repens

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• Hűvös környezetbe való
• talajtakaró

Változó illatcserje, Osmanthus heterophyllus

• edénymagasság 30 cm fölött
• magas fényigény
• nyitott konténer
• alacsony hőmérséklet
• Esetenként vissza kell metszeni

varjúháj, Sedum spp

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• magas fényigény
• tál
• szobahőmérséklet
• sivatagi kertbe

vénusz , Adiantum cuneatum

• edény magassága 15-30 cm
• közepes fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• az elhalt leveleket távolítsuk el

Vénusz légycsapója, Dionaea muscipula

• edény magassága 2.5-7.5 cm
• magas fényigény
• zárt/nyitott konténer
• szobahőmérséklet
• rovarfogó növény

A borostyán télen-nyáron díszít. A tél szürkesége emeli ki szépségét igazán. Kevés kertből hiányzik. Ismerkedjünk meg vele közelebbről.

A borostyánfélék (Araliaceae) családjába főleg trópusi elterjedésű fák, cserjék vagy liánnövények tartoznak. Mintegy 700 fajuk ismert. A borostyán, további nevei repkény, barbanók, kerekrepkény (Hedera helix) a család egyetlen európai képviselője. Magyarországon őshonos. További 10 faja él Nyugat- és Észak-Európában, Észak-Afrikában, Nyugat-, közép- és Kelet-Ázsiában.

A remekül díszítő borostyán megjelenése a kertkultúra kialakulásával egyidejű.  Plinius említi először i.sz. 100-ban. Angliában az 1800-as években jelent meg a piacon és 1865-ben már 36 faját termesztették. Ugyanekkor Németországban és az 1920-as években Amerikában jelent meg a kertészetekben. A Heidelbergben élő INGOBERT fivérek kb. 500 taxonból álló gyűjteményt tartanak fenn az ottani Kolostor-kertben.

A borostyán a hazai klímán is jól érzi magát. Már Lippay János Posoni kertjében is olvashatunk róla. A 19. század közepétől több fajta került gyűjteményekbe (Hedera algeriensis, Hedera hibernica, Hedera rhombea, a Hedera azorica, a Hedera pastuchovii, a Hedera nepalensis és a Hedera maroccana, a Hedera canariensis, és a Hedera maderensis) Magyarországon először Ungváry József faiskolája (Cegléd, Budapest) ajánlotta lugasok, falak, kerti és gazdasági épületek, kútágasok, elszáradt fatörzsek, északi falak befuttatására.

A növény bemutatása

Törzse a talajon kúszó, elágazó, legyökerező, vagy valamilyen támasztékra felkúszó. Az idősebb példányok léggyökerekkel sűrűn borítottak, a magasban nem támaszkodó, szabad ágakat nevelnek, ezeken fejlődnek virágai és termései. A borostyán elélhet akár 200–300 évig, de találtak 450 éves egyedeket is.

Bőrnemű, örökzöld levelei szórtan átellenesek, szíves vállúak és tenyeresen 3-5 karéjra tagolódnak.   Leveleinek színe, alakja és mérete változatos, buja lombfejlődés jellemzi. A fiatal levelek csillagszőrösek, később kopaszodók, színi oldalukon fényes sötétzöldek, erezetük feltűnően világoszöldek, a fonákon fakó zöldek. A nemzetségre jellemző az eltérőlevelűség (Heterofilia), a jelenséggel nem csak különböző fajták esetében találkozunk, hanem az egyedfejlődés különböző szakaszaiban is. A Hedera helixnek mintegy 800 fajtája ismert. A kultúrfajtákat három csoportba sorolják, a leveleik karéjainak száma és a karéjok alakja szerint.

A borostyán csak akkor virágzik, ha a magasban elegendő napfényt kap. A hajtások végén virágzó szárakon sűrűn helyezkednek el a levelek és az oldalhajtások. A borostyán általában ősszel virágzik, zöldes-fehér vagy sárga virágai ernyőben állnak.

Bogyós gyümölcsei a tél végén érnek nem fogyasztható, de a madarak kedvenc téli tápláléka. Az érett bogyók fekete vagy sötétbíbor színűek, borsószem nagyságúak, és 2-5 magot érlelnek.

A Soroksári Botanikus Kert gyűjteményében megtalálható Hedera fajok

A borostyánnak bármilyen kerti talaj megfelel. Árnyékos fekvésbe ültessük, de vegyük azt is figyelembe, hogy a tarka levelű fajtáknak több fényre van szükségük. Minél élénkebb a levelek tarkázottsága, annál kevésbé erőteljes a növény növekedése. Az erőteljes növekedésű fajtákat tavaszi és nyári visszametszéssel tartsuk kordában, és ügyeljünk arra, hogy ne nőjön bele a ház ereszcsatornájába. A borostyán a levágott, gyökeres hajtásokkal igen könnyen szaporítható.

Juvenilis alakja árnyéki gyeppótlónak való. Falak, háztetők, gazdasági épületek, kiszáradt fatörzsek, kútágasok befuttatására, rézsü megkötésére kiváló. Remek ámpolnanövény. Törzses borostyánfaként dézsába ültetik. Sövény nevelhető az erős növekedésű H. hibernica fajtáiból. A merevszárú fajták ‘Erecta‘, ‘Conglomerata‘ szoliterkén mutatnak jól. Hódít a gömb vagy spirál, figurális borostyán. Bonzájt készítenek a ’Kurios’ és ’Alt Hiedelberg’ fajtákból.

A H. hibernica hosszú levélnyelű fajtái koszorúkötészetben, tarka levelű, színes levelű fajtái csokorkötészetben használatosak. Belső terek díszítésére előszeretettel alkalmazzák a H. canariensis, H. helix fajtákat.

Az időskorú, virágzó és terméseket nevelő alakokat bokorborostyánként, törzsnevelés után faborostyánként kiültetik. Szívesen használja a koszorúkötészet, csokorkötészet, mutatós asztaldísz.

Forrás:
Magyar Borostyán Társaság
oldtimer.ezermester.hu

A kétrészes cikk első részében megismerkedhetünk a fehér ürömmel. A következő cikkben pedig a fehér ürömben található tujonról olvashatunk, amely többek közt az alkalmanként kétes hírű abszint alkotórésze.

A fehér üröm nem csak  az öröm forrása- lásd abszint, hanem sanyarú körülmények között is mutatós kerti dísznövény. Úgyhogy ne is ürmös készítésben törjük a fejünket, hanem abban, hogy jövőre a kert melyik kopáros, száraz részébe kerüljön, hogy ezüstös, csipkés leveleivel, kompakt megjelenésével a kert díszévé váljon.

Az Artemisia nemzetség

A Nemzetközi Gyógynövény Szövetség (IHA) minden éven kiadja az év gyógynövénye című könyvet. 2014-ben az év gyógynövénye az Artemisia nemzetségbe tartozó fehér üröm. Az üröm (Artemisia sp.) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjának őszirózsaformák (Tubuliflorae) alcsaládjába tartozó növénynemzetség. A változatos növénynemzetségbe egyéves, kétéves és évelő fajok egyaránt tartoznak csakúgy, mint lágy szárú és cserjék, lombhullatók és örökzöldek.

A világon sok ürömfajt gyógynövényként használnak. Európában négy faja közismert. Ezek a fehér üröm (A.absinthium), fekete üröm (A. vulgaris), tárkony (A. dracunculus) és az egynyári üröm (A. annua).

A fehér üröm

A fehér üröm (Artemisia absinthium) 1-1.5 m magas, dudvás szárú növény. 15-20 cm hosszú gyöktörzse elágazó. Szára molyhos. Szeldelt, tőlevélrózsában álló levelei hosszú nyelűek. A szárlevelek fölfelé haladva egy rövidebb nyelűek, alul kétszeresen, felül egyszeresen szeldeltek, ezüstösen molyhosak. Kevés csöves virágból álló fészkes virágzata füzéres buga. Július-augusztusban virágzik. Termése kaszat.

Fehér üröm a kertekben

Magyarországon is őshonos. Napos, száraz helyeken, utak, kertek kerítései mellett, parlagokon és erdővágásokban tenyészik. Szikfoltok jellemző növénye. Fény- és melegkedvelő, szárazságtűrő. Talajjal szemben igénytelen. A leveléből a hatóanyagot az eső is kimossa, és ez a növényekre növekedésgátló hatású, ezért még a komposztra se tegyük a levágott lombot! Ezüstös levélzete, különösen a csipkés levelű fajtákra igaz (pl. Artemisia absinthium ‘Lambrook Silver’), a virágzó, zöldlombú, széles levelű növényekkel remek kontrasztot ad. Szegélynek, gyógynövénykertekbe, sziklakertekbe ajánlott. Sekély termőrétegű homoktalaj hasznosítására alkalmas. Kiskertben rovarűző, rozsdagomba ellenes hatása jól hasznosítható.

Thymus ‘Jekka’, Artemisia absinthium, Mentha longifolia subsp ‘schimperi Eastern’, Atriplex hortensis var. rubra ‘Red Orach’, Papaver rhoeas.

Fehér üröm a gyógyászatban

Virágzó hajtásait régóta használja a népgyógyászat étvágyjavítóként és emésztési problémák ellen. Hatásukat illóolaj- és keserűanyag tartalmuknak köszönhetik. Jelenleg étvágyjavító, epeműködést serkentő teakeverékek alkotója. Az állatgyógyászat féregűzőkét és élősködők ellen használja. Az ürmösborok, vermutok fontos aromaanyaga. Illóolajas bedörzsöléssel csökkenti a reumás fájdalmat. Házilag ne használjuk!

Forrás:

iherb.org
http://www2.pharm.u-szeged.hu/phcogweb/Cikkek/CsF%202004.03.pdf
Bernát Jenő: Gyógy és aromanövények, Mezőgazda kiadó

A “2014. gyógynövénye a fehér üröm” cikk folytatásában a tujonnal és az abszinttal ismerkedhetünk meg kicsit közelebbről.

Többek közt a gyógynövényként használt orvosi zsálya (Salvia officinalis) és a fehér üröm ( Artemisia absinthium) illóolajának tujon tartalma mérgező hatást válthat ki különböző készítmények nem megfelelően kontrollált fogyasztása során. Tudományos vizsgálatok eredménye alapján tujon előfordul a cédrusban, a borókában, a tujában, a gilisztaűző varádicsban is.

A tujon a mentol rokona, amely közismert hűsítő, ideiglenes fájdalomcsökkentő. Tiszta állapotában színtelen, mentol illatú. A fehér üröm olajának tujon tartalma 40-60 %. Tujon nem csak az abszintban, hanem a vermutokban, likőrökben is található. A vermutkészítésnél eredetileg a fehérüröm virágos hajtását használták aromásításhoz, az ital neve a német wermut szóból származik, amely a fehér üröm német neve. A turini Antonio Benedetto Carpano-t 1786-ban nevezte el az italt „vermouth”-nak, mert a fehér ürömmel és bárányürömmel ízesített német ürmösborok adták  elkészítésének ötletét.

A fehér üröm mellett a római üröm szintén alapvető hozzávalója a minőségi abszintnak.

Az abszint mérgező hatása csak az ismeretek hiányának köszönhető tévhit?

A fehér üröm szesszel való kivonatának desztillátuma az abszint, a 20. század elején kedvelt ital.

2007 előtt két európai márkából (Versinthe és Absente) is gyártottak az Egyesült Államokba exportált, fekete ürömmel ízesített csillagánizs likőröket abszintszerű italként.

Sok korábbi feltételezés szerint az abszint az alkoholba kioldódó mérgező tujon tartalom miatt tudatmódosító hatású, ezért a kor művészvilága lelkesen hódolt az abszintfogyás szokásának (Zola, Gauguin, Verlaine, van Gogh, hogy csak néhány példát említsünk). Egy idő múlva annyi negatívumot írtak a rovására, gyilkosságok, epilepszia, elmezavar, hogy végül is 1910-ben gyártását betiltották. Az alábbi cikk alapján úgy tűnik, hogy az abszint mérgező hatása csak az ismeretek hiányának köszönhető tévhit. Aaz USÁ-ban az abszint tartalmú italok árusítását 2007 óta engedélyezik.

A Journal of Agricultural and Food Chemistry 2008-ban publikált cikke (J. Agric. Food Chem., 2008, 56 (9), pp 3073–3081 DOI: 10.1021/jf703568f) szerint ugyanis az abszint függők delíriumos látomásaikat az alkohol okozta delirium tremens-nek köszönhették. A 19-20.század fordulójáról származó abszintban a kutatók 20-25 milligramm tujont mutattak ki literenként. Ez a mennyiség nem több mint amennyit a kilencvenes évek óta a kereskedelmi forgalomban újra kapható abszintok számára engedélyez az EU szabályzata.  A kutatók az állás folyamán történt hatóanyag lebomlását kizárták. Az Élelmiszerügyi Tudományos Bizottság (SCF) szerint 1 l abszint elfogyasztásával 5 mg tujon kerül a szervezetbe, amely 0.08 mg tujon bevitelt jelent testsúly kilogrammonként.  Egy 60 kg-os felnőtt esetében ez 100-szor kevesebb az ártalmas dózisnál. A határértéket (megfigyelhető hatást nem okozó szint) 14 hetes patkánykísérletek alapján állapították meg. Az SCF az abszinttal ízesített alkohol italok fogyasztását az eredmények alapján engedélyezte.

Az abszint hagyományos színe zöld, vagy ritkábban színtelen, ezért „a zöld tündérnek” (franciául la fée verte) is nevezik.

A “zöld tündér” – abszint-történelem

A Magyar Abszint Társaság a 2010. év végén online, virtuális közösségként, alig pár fős létszámmal alakult, majd alig pár hónap leforgása alatt Magyarország legnagyobb és egyben leghitelesebb abszinttal foglalkozó fórumává fejlődött.

A tujon

A tujon hatásmechanizmusára állatkísérletek során derült fény. Kimutatták, hogy a tujon egyik formája különösen szívesen kapcsolódik egy az emberi agyban is működő ingerület átvivő anyag kötőhelyére. 15 mg tujon már idegrendszeri tünetek kialakulásához vezetett. Mivel emberi kipróbálásokat nem terveztek, a terhes nők és gyerekek tujon tartalmú gyógynövényes készítmények bevitelét minimális szintre kell csökkenteni a szakemberek szerint. Az abszint emberre gyakorolt toxikus hatását tudományos kísérletek nem igazolták. A tujon bevitele azonban az étkezés során is bekerül a szervezetbe, amelyet kevéssé tudunk befolyásolni. Különböző számítások egyelőre azt erősítik meg, hogy a gyógytermékekkel bevitt tujon mennyisége nem haladhatja meg a napi 6 mg tujon bevitelt egy átlagos termetű ember esetében.

Forrás
http://www.thujone.info/
http://www.ema.europa.eu/docs/en_GB/document_library/Public_statement/2011/02/WC500102294.pdf

A Rohododendron nemzetségbe tartozó azáleák sora mind a virág megjelenését, mind színét tekintve rendkívül változatos. A legérdekesebb mindközül a Satsuki. A satsuki japán egyik kedvelt, leggyakrabban moyogi, chokkan és en shakan stílusban nevelt bonsai növénye, amely hihetetlenül változékony méretű és színű virágaival, tömeges és hosszan tartó virágzásával vívta ki a bonsai kedvelők csodálatát.

Kanumaban, amelynek az azálea a szimbóluma, a japán satsuki termesztés fővárosa, városszerte találkozhatunk ezekkel a beltéren és kertben nevelt bonsaiokkal. A 40 éve megalakított Satsuki Kaboku (Kaboku = virágzó fa) Center az évente megrendezett Kanuma Satsuki Festival fénypontja.

Mielőtt megismerkednénk ezzel a csoporttal, nem árt, ha tisztába jövünk az alapokkal. Az Azalea indicum név csak az egyike a számtalan elnevezésnek, amellyel ugyanazt a növényfajt illetjük. További nevei: Macrantha, Rhododendron eriucarpum, japánul ’Osakazuki’. Mielőtt eragadna a káosz, menjünk vissza az időben, hogy nyomon követhessük a névadás folyamatát. Először Jakob Breyne gdanski kereskedő és botanikus Prodromus Fasciculi Rariorum Plantarum Anno 1679 könyvében Chamaerhododendron exoticum, amplissimis floribus liliaceis-kén említi.1753-ban Linné az Azalea indica nevet adta a Honshu szigetén honos azáleának. Kesőbb kiderült, hogy az azáleák valójába rododendronok. Tehát az azáleák hivatalos neve Rhodondron. Hogy miért nevezte Linné éppen indicának, az máig rejtély. Talán tévesen azt hitte, hogy a Nyugat-indiai-szigetekről származik. 1833-ban ugyanez a faj a Rhododendron indicum nevet kapta Robert Sweet (1783–1835) angol botanikustól. Szintén 1833-ban Alexander Georg von Bunge, a hallei egyetem botanikusa az Azalea macrantha névre keresztelte. Ezt a nevet a mai napig használják a kereskedelemben, ezért ilyen nevekkel találkozhatunk a forgalomban, mint Macrantha Double (telt virágú), Macrantha Dwarf (törpe) vagy csak szimplán Macrantha.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy japánul az azálea sorozatba tartozó Rhododendronok neve ’tsutsuji’, más Rhododenronok a ’Shakunage’ nevet viselik.

Most visszatérhetünk a Satsuki azáleákhoz. Az ‘Osakazuki‘ nevű azáleát ezrével ültetik Japánban, és júniusban mindenütt virágba borul. Bonsaiként is mintegy 300 éve tartják. Az ‘Osakazuki’ bonsai növény nem más, mint a R. indicum. Kiderült, hogy a Sautsuki azáleák az ‘Osakazuki’ (ami nem más mint a R. indicum) és egy másik Japánban honos faj, néhány botanikus szerint a R. indicum egyik változata, a törpe R. eriocarpum keresztezéséből előállított fajta. A két fajt évszázadokon át keresztezték egymással, így különböző virágformákat és színeket állítottak elő.

Japánul a ‘Satsuki-tsutsuji’ ötödik hónapos rododendront jelent. A növények ugyanis júniusban virágoznak, amely a kínai naptár szerint az ötödik hónap.

A Satzuki azálea lassú vagy közepes növekedési erélyűek. Többségük júniusban virágzik, bár ez attól függ, hogy hol nevelik őket. Az új hajtások megjelenése után vagy azokkal egyidejűleg virágoznak, és a virágokat nem takarják el a fejlődő lombok. A keresztezésekből előállított klónok rendkívül változékonyak, ezért a virágok sokfélék mind szín, mind alak tekintetében. A növényről vágott dugványok minden szint és formát produkálnak, amit a klón genetikailag hordoz. A dugvány levágása idejétől függ, hogy milyen virágok fognak fejlődni az újonnan nevelt növényen.

A virágtípusok sokféleségére álljon itt néhány példa. A legnagyobb virágok átmérője 15 cm. Egyes virágok szirom nélküliek, és csak porzót tartalmaznak, ami érdekes kinézetet ad a virágzó növénynek. Vannak dupla virágú és szimpla virágúak klónok. A ‘Chojuho‘ klón virágszirmai levélszerűek és megvastagodottak, három hónapon keresztül megmaradnak. A széles levéllemezektől a szalagszerűen keskenyig sokféle növényváltozat ismert. A ’Shirafuji’ csoport levelei tarkák. A ’Kazan’ nevű változat egérfülecske szerű levelei miatt kedvelt.

Mindent összevéve a Satsuki azálea nagyon érdekes, rendkívül változatos megjelenésű. A Japán Rhododendron Társaság elnöke így fogalmazott egy kiállítás alatt: „Mi rododendron rajongók nem nevelünk Satsuki azáleát, mert számunkra ők túlságosan szépek.”

Gondozása

Forrás:
scholar.lib.vt.edu

The post Satsuki a csodabonsai appeared first on Kert Lap.

Advent a Messiásra várás időszaka. A négy hetes “szent időt” az András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e között ünnepeljük. Ekkor már ünnepi díszbe öltöztethetjük otthonunkat.

A múlt században a karácsonyt megelőző négy hétben az emberek böjtöt tartottak, amelyet éjféli harangszó hirdetett. Az advent kezdete egybeesik az egyházi év indulásával. Az elnevezés a latin adventus – megérkezés, eljövetel – szóból ered, Jézus eljövetelére való várakozás időszakát jelenti. Az advent tehát az ünnepekre való felkészülés időszaka.

Az adventi koszorú alapja az örökzöld ág, a hajlékony vessző, amelyet mohával, fenyővel egészítenek ki. A koszorú mágikus jel, az örökkévalóság, a tökéletesség kifejezõje. Többnyire piros szalaggal díszítik, de megjelenik rajta az arany, ezüst, illetve a telet, havat idéző fehér. Ezt egészíti ki a toboz, a makk, a mákgubó, egyéb száraz termések, ízlés szerint. A modern készítők az utóbbi időkben már négyzet alakú koszorúkat is készítenek. Manapság az adventi koszorú mérete, díszítése sokszor státuszszimbólumként jelenik meg a lakókörnyezetben, mutatva az otthon gazdáinak társadalmi, anyagi helyzetét.

Az adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Johann Wichern hamburgi lelkész 1860-ban otthonának halljában a mennyezetre hatalmas fenyõkoszorút erõsített, amelyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy. Hívei hamarosan elterjesztették ezt a szokást. Később csak négy gyertyát helyeztek el a koszorúra. Bod Péter a középkori szimbolikus szerint “Krisztusnak négy adventusa, eljövetele vagyon: Midőn a testben megjelent. Midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Midőn halála óráján elmégyen az emberhez. Midőn eljön az utolsó ítéletre.”

Az adventi felkészülés idején szokás az adventi koszorún lévő gyertyagyújtás. A gyertyagyújtás megismétlődhet minden adventi héten (lehetőleg szombaton vagy vasárnap) vagy akár minden este. A legelsõ adventi vasárnap egy gyertyát gyújtanak meg, a másodikon kettõt és így tovább. Három gyertya színe lila és az utolsóként meggyújtott gyertya színe rózsaszín a katolikus liturgia szerint. A színek tekintetében azonban ma már megengedőek vagyunk, és nem ragaszkodunk ezekhez a megkötésekhez. Az adventi koszorú négy gyertyája advent négy vasárnapját jelzi. A sorban meggyulladó gyertyák növekvő fényének jelentése, hogy karácsonyhoz közeledve múlik a bűn sötétsége és nő a fény. S karácsonykor eljön maga a fény. A fenyő örökzöld levelei emlékeztetnek Jézus halált legyőző örök szeretetére.

Advent gyógynövényekkel

Karácsonyi koszorúk, kopogtatók készítéséhez használhatunk gyógynövényeket, pl. puszpángot, borókát, levendulát, rozmaringot, és kakukkfüvet. Ezeknek a gyógynövények legtöbbjét már a bibliai időkben is ismerték. Az adventi koszorúban mindegyiknek megvan a maga jelentése.

A tejoltó galaj (Galium verum) Miasszonyunk ágyszalmája, a mondás szerint a kisded alatti szalma alomként szolgált. Lágysága, sárga színe miatt a nyári kert egyik vonzó növénye. Júniustól júliusig virágzik. Kis kévében az adventi koszorúba is köthető.

A bukszus (Buxus sempervirens) a hosszú élet és a hallhatatlanság szimbóluma. Az adventi otthon és a templom díszítésére is használható.

A boróka (Juniperus communis) az élet és reménység szimbóluma. Évszázadok óta koszorúk és girlandok alkotóeleme. Szent Ferenc állítólag azért ültette, hogy az állatok menedékre találjanak ágai között.

A levendula (Lavandula officinalis) az ártatlanság és a szűziesség jelképe. Kellemes illata miatt az egyik legkedveltebb aromanövény. A Szentföldön is őshonos. Gyakran említi a Biblia nárdusolaj néven.

A rozmaring (Rosmarinus officinalis) a szerelem és a hűség jelképe. Memória stimuláló hatását nemrég mutatták ki. A Szentföldön a ‘tenger harmatja’ néven ismerik. Füstölőként használták.

Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) a hallhatatlanság szimbóluma. Fűszerként rozmaringgal, kakukkfűvel és oreganóval használják. Az ananász zsálya (Salvia elegans) desszertek és italok édesítésére való.

A kakukkfű (Thymus vulgaris) a bátorság szimbóluma. Az egyiptomiak a balzsamozáshoz használták. A törpe méretű változatok járdakövek és lapok közti hézagok kitöltésére kiváló.

A koszorúkészítést a virágkötő tanfolyam hallgatói gyakorolhatják, az interneten pedig sokféle jó tanács olvasható.
Karácsonyik kötészet

The post Karácsonyi koszorúk appeared first on Kert Lap.

Persányi Norina

A szárított szegfűszeg virágbimbó, egy hasonló nevű, maximum 9 méter magasra növő trópusi örökzöld fáról származik, amely Sri Lankán, Brazíliában, Tanzániában honos. Manapság Tanzánia adja a világ szegfűszegtermelésének 80 %-át. A szegfűszeget mind egészben, mint őrleményként használják. Az egész szegfűszeget húsok, savanyított gyümölcsök, szirupok, italok ízesítésére használják, az őröltet a parfümipar, és az gyógyászat alkalmazza. Tipikus karácsonyi fűszer, karácsonyi narancsdekorációhoz használják, a mézeskalács egyik jellegzetes fűszere.

Mi is a szegfűszeg

A szegfűszeg a mirtuszfélék (Myrtaceae) családjába tartozó 15-20 méter magasra is megnövő meleg és vízigényes trópusi örökzöld fa a Syzygium aromaticum (másik nevén Eugenia caryophyllata) apró, vörösesbarna virágrügye. A fának, melyet magról szaporítanak apró, egyszerű átellenes levelei vannak.

Miután a magoncot kiültették a termőhelyére, az első szegfűszeg-szüret a fa 6-8 éves korában várható. A szüretelés során a még zárt rügyeket kézzel szedik le a fáról. A virágok képződése kb. az 5. évtől várható, és a fáról évente kb.34 kg szárított virágrügyet, szegfűszeget lehet leszedni.

A zsenge állapotban szedett bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják – így kapják meg ismert barna színűket. Kesernyés, kissé égető, erősen aromás izét nagy illóolaj-tartalma adja. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba téve finom, különleges íz árnyalatot ad. Fahéjjal kombinálva különleges ízt kölcsönöz az italoknak, szörpöknek, bóléknak, a forralt bornak.

Szegfűszeg história

A szegfűszeg egy ősi fűszerféleség, és kivételes aroma erőssége miatt mindig is nagy becsben tartották Európa, Észak-Afrika és Ázsia nagyobbik részének szakácsai. Már a legkorábbi fűszer kereskedelemben nagy szerepet kapott. A Ternate, másik nevén “szegfűszeg sziget” és Kína közötti kereskedelem legalább 2500 évre nyúlik vissza. A fűszernövényről szóló első utalásokat a keleti irodalomban a kínai Han dinasztia idejéből (Kr.e. 206 és a Kr.u. 220 között) találták, ahol “a nyelv fűszerének” nevezték. Az udvari népnek ugyanis a Han dinasztia korában szegfűszeget kellett tartaniuk a szájukban, amikor a császár elé járultak.

Arab kereskedők hozták a szegfűszeget Európába a római birodalom korában. A 8. század óta a szegfűszeg az egyik legfontosabb fűszerré vált az európai kereskedelemben. A késő-középkorban a szegfűszeget Európában tartósításhoz, ízesítésre és köretekhez használták. 1512-ben a portugálok gyarmatosították Ternate szigetét, és a helyi szultánnal együttműködve majd 100 évig uralták a szegfű kereskedelmet. Őket váltották fel a hollandok.

Hogy meg törjék a hollandok fűszer kereskedelmi monopóliumát, a 18. században a francia kereskedők ellopták a hollandoktól a szegfűszeg fa magjait. Erőfeszítéseiket siker koronázta: amikor a 18. század második felében a franciák kicsempészték a szegfűszeget Kelet-Indiából és elvitték az Indiai-óceán szigeteire és az Újvilágba, megszűnt a hollandok monopóliumhelyzete.

Bár Indonézia a szegfűszeg kereskedelemben kulcspozíciót töltött be, a szegfűszeg nem lett népszerű náluk – a konyhákban nem használják (vagy csak nagyon ritkán, és csupán az édességekhez). Mindazonáltal az indonézek a szegfűszeg fő fogyasztói, a világ termelésének közel 50 %-át használják fel. De nem főzéshez, hanem a cigarettáikhoz. Az indonéz férfiak kedvencei a szegfűszeggel ízesített cigaretták (kretek). Édeskés, tömjénszerű illatuk átjárja az indonéz vendéglőket, buszokat, boltokat és irodákat.

Szegfűszeg olaj

A szegfűszegből illóolajat préselhetünk ki. A szegfűszeg illóolajat a növény ki nem nyílott, megszárított virágbimbóból, leveleiből és a hajtásaiból vízgőz-desztillációval nyernek ki. Fő felhasználási területe a likőripar és kozmetikaszer gyártó ipar. Legfontosabb alkotórésze az eugenol (benzoesav, szegfűolaj). Gyógyászati felhasználása is közismert. A szegfűszeg illóolaj legfontosabb hatásai: antibakteriális, parazita- és vírusellenes, általános és idegrendszeri tonizáló, görcsoldó, gyulladáscsökkentő és helyi érzéstelenítő.

A szegfűszegolaj alkalmazásának legfontosabb területei a légúti megbetegedések, a szájüregi gyulladások, hasmenéssel járó bélfertőzések, húgyúti fertőzések, valamint reumás eredetű panaszok és bőrbántalmak. A szegfűszegolajat szájüregi-, légúti- és reumás megbetegedések esetén öblögető szerek, fogkrémek, légzéskönnyítő inhaláló- és szaunaolajok, mellkasi légzéskönnyítő krémek, illetve masszázsolajok és bedörzsölőszerek formájában használják. Ezen alkalmazásmódokon kívül aromalámpákban elpárologtatható illóolaj keverékek (pl. karácsonyi illatokat tartalmazó keverékek) alkotórészeként is használják.

The post Szegfűszeg appeared first on Kert Lap.

Persányi Norina

A vanília a karácsonyi kellékeke, elmaradhatatlan fűszere az édességeknek, nem is beszélve a vanília illatú gyertyákról, a vaníliakrém színét idéző gömbdíszekről. A sáfrány után a vanília a legdrágább fűszer a világon. A Vanilla nemzetség az Orchideák népes családjába tartozik. (Orchidaceae, 20.000 faj.) A földön él, de fatörzsekre kapaszkodik léggyökereivel. Megfelelő körülmények között szobanövény.

Manapság a vanília illat és a fűszer szintetikus. A valódi vanília a trópusi Amerikában honos, fákon kúszó vanília orchidea hüvelytermése, amelyet napon szárítanak.

A vanília története

Modernkori története a 16. században kezdődik, amikor az aztékok rájöttek, hogy egy trópusi orchidea ehetetlen termése nedvesség és hő hatására mennyei aromájú lesz. El is nevezték “fekete virág”-nak, és a totokán indiánoktól, akik a termesztésével foglalkoztak, a legszebb terméseket szedték be adó gyanánt.

1518-ban Cortez megízlelte az azték uralkodó, Montezuma vaníliával ízesített csokoládéitalát, és annyira megkedvelte, hogy zsákszámra hozott Európába kakaót és vaníliát. Nem telt bele ötven év és a spanyol gyárakban megkezdték a vanília ízű cs

Madagaszkáron, Jathropa-fára futtatva

okoládé (kakaó) gyártását. Hosszú időre a kakaó és a vanília kombinációja kizárólagossá vált. Angliai Erzsébet udvarában azonban, Hugh Morgan gyógyszerész javaslatára önállóan kezdték használni, és háromszáz évvel Cortez után a vanília kelendőbb volt, mint a csokoládé.

Ettől kezdve évszázadokon át tartott a vanília diadalmenete, meghódította a konyhát, a szerelmesek szívét és a betegek lelkét. A vanília

ugyanis afrodiziákumként és a betegterápiában is hódított. Kedélyjavító, emésztéssegítő, manapság a kemoterápiában étvágyjavítóként alkalmazzák. Sajátos felhasználási lehetősége az Alzheimer- kórban kialakuló szagláscsökkenés diagnosztizálása. Dél-Amerikában a férfiasság fokozására tequilába keverik.

Vanília termesztés

Termesztésével eleinte Mexikóban foglalkoztak. Bár több országban is próbálkoztak, a felnevelt növények sosem hozta termést. 1836-ban a belga botanikus, Charles Morren jött rá, hogy az orchidea virágát csak egy mexikói régióban élő, kistermetű méhfaj tudja megporozni. Miután ez a méhfaj kizárólag Mexikóban él, Morren kidolgozta a kézi megporzás módszerét. Ezt követően Franciaország, Hollandia és Anglia saját gyarmatain megkezdhette a termesztést. A Madagaszkár partjainál található Reunion szigeten Edmond Albius, hajdani rabszolga, a megporzás módszerét olyan sikeresen fejlesztette tovább, hogy még ma is ezt használják.

Vanília fajták

A Vanilla planifolia termését használják főként a kereskedelemben. De ismert az eltérő aromájú, Nyugat-Indiákról származó V. pompona, amelyet Guadeloupe vaníliának is hívnak, termése a felnyílt, nyúlós vanillon, és a V. tahitensis Tahitiból. A világ vaníliatermesztésének 25 %-a Madagaszkár környékére tehető. Fő termesztési területek még Tahiti, Mexikó, Tonga és Indonézia. Kézi megporzással egy növény évente 100-150 termést nevel, és 7-8 évig terem. Évente 1 kg termést hoz, amiből szárítás után 25 dkg fekete vanília lesz!

A termés kezelése

A helytelenül babnak is nevezett toktermés 1 hónap alatt 20-25 cm hosszúságúra növekedik, de még 8-10 hónapig a növényen hagyják, majd leszüretelik a zöld vagy éppen csak sárguló-félben levő, félérett, kb. 8 mm vastag tokterméseket. Ilyenkor még a vanília egészen más ízű, a jellegzetes aromájú vanillin glikozidokhoz kötött, és csak fermentálás útján szabadul fel. A termés kezelésének egyik hagyományos módja, hogy a begyűjtött, félérett terméseket napon tálcára teregetik 2-3 órára, majd északára takaróba csavarják. A műveletet addig végzik, amíg a termés hajlékonnyá válik, és megbarnul. Ezután 2-3 hétig jó szellőzés mellet, sötét helységben szárítják. Napjainkban először erjesztik, majd szárítják, és végül érlelik a vanília termést.

A kézi megporzás és a termés kezelés teszik a vaníliát a világ egyik legdrágább fűszerévé.

Kémiai összetevők

A fermentált termés a termesztés helyétől függően kb. 2% vanillint tartalmaz (Mexikó 1.75%, Sri Lanka 1.5%, Indonézia 2.75%); A jó

Napon szárítják a vaníliát Antakotako-ban (Madagaszkár).

minőségű termés felületén jól látszanak a vanillin tűkristályai. További fontos aromakomponensek p-hidroxibenzaldehid (9%) and p-hidroxibenzil metil éter (1%). További 130 vegyületet izoláltak a termésből. Ezek a nyomokban előforduló összetevők is befolyásolják az aromát! (fenolok, fenol-éterek, alkoholok, sav észterek, laktonok, alifás- és aromás szénhidrátok, heterociklikus vegyületek) A termés cukortartalma 25%, zsírtartalma15%, cellulóz tartalma15-30% ásványi anyag tartalma 6%. Víztartalma szokatlanul magas, 35%.

A vanília, mint szobanövény

A vanília nem a legkönnyebben tartható orchideák közé tartozik. De, ha tudunk számára meleget, és megfelelő páratartalmat, világosságot biztosítani, akkor sikerrel nevelhetjük. Magas szerves anyag tartalmú orchideaföldbe ültessük. Talaja sose száradjon ki, de ne is legyen túl nedves. Támasztékra vagy egy másik növényre van szüksége, hogy fölfuthasson. Bár szobanövényként mutatós levélzöld, de átlagos körülmények között csak ritkán virágzik, és nem hoz termést. Üvegházban, télikertben tartható a legsikeresebben. Nem árt a környezetét párásítani.

The post Vanília appeared first on Kert Lap.

Ahányan vagyunk, annyiféle növényt kedvelünk. Ezekhez a növényekhez vonzódunk, és ezeket a növényeket akarjuk megszerezni bármi áron. Nyilván minden növénykedvelő életében volt olyan momentum, amikor se az utánajárás fáradsága, sem a pénztárcája nem tántorította vissza attól, hogy a számára oly kedves növényt megszerezze, vagy pénz híján, de sok bátorsággal netalán elcsenje azt.  A növények kiválasztásakor nem csak kertünk talaja, mikroklímája, földrajzi elhelyezkedése alapján döntünk, hanem saját ízlésvilágunk, őseinktől magunkkal hozott szemléletünk, emberi habitusunk is befolyásol a döntésben. Tudni kell, hogy hová tartozol, és a hozzád legjobban illő növénycsoportból válassz aszerint, hogy közülük melyeket tudod megtartani, sőt szépre nevelni az adott körülmények között. Így nem csak a növényeid lesznek boldogok nálad, hanem te magad is boldog leszel. – Állítják a női, vagy érzékeny lelkületű kertszépészek világszerte.

Aki besorolta magát valamelyik csoportba, máris hozzáláthat a lelkére legkedvezőbben ható növények összegyűjtéséhez. Ha egyik csoport sem az igazi, saját növénycsoport is létrehozható,  fel kell idézni a szülők házát, és elő kell hívni minden  kellemes emléket, amelyekben növények is szerepeltek, egy virágillatot, egy-egy valaha elbűvölő formát, lombszínt, kertrészletet. “Csokorba szedve” őket, nem marad más hátra, mint kiválasztani a jelenlegi környezethez legmegfelelőbbet. Íme a leggyakoribb csoportok a hozzá illő 10 legjellemzőbb növénnyel. Ami nem jelenti azt, hogy másokat nem lehet szeretni.

A modern háziasszony típus

A modern háziasszony társasházban él, vagy nagyvárosi apartmanban, ahol a konyha és az étkezés helye a legfontosabb része a lakásnak. Sok szakácskönyve van, kedvelő a hétköznapi ételeket, családcentrikus. Az egészséges élet híve, szívesen kombinálja magyar konyha ételeit más népekével. Szívesen kipróbál új receptek, amiket az intertnetről, magazinokból vagy a TV-ből les el. Minden étkezési célra alkalmas, ehető növényt kedvel, de szintén kedvelik a légtisztító és az illatos növényeket is. Erkélyén zöldségeket, növényeket nevel. Imádja fűszernövényeket.

Növényei: dézsás valódi mirtusz (Myrtus communis); fűszerek/gyógynövények: Fokföldi fokhagyma (Tulbaghia violacea); Jiaogulan (Gynostemma pentaphyllum), francia levendula (Lavandula angustifolia); rozmaring (Rosmarinus); szobanövény: sugárarália ( Schefflera actinophylla); oromvirág (Tolmiea menziesii), Phalaenopsis; zöldség/gyümölcs: Koktélparadicsom (Red Cherry), szamóca (Fragaria vesca)

A zen buddhista típus

Elkötelezett teafogyasztó. A színek megszállottja, legyen az pasztell vagy éppen ragyogó. Otthonára az egyszerű vonalvezetés jellemzi a romantika leheletnyi érintésével. A fürdőszoba fontos tartózkodási helye, szereti az illatos, aromaterápiás fürdőket. Az egészséges életmód elkötelezett híve. A levéldísz és virágos szobanövények nála otthonra lelnek.

Növényei: gyógynövények: levendula (Lavandula angustifolia), borsosmenta (Mentha piperita); szobanövények: klorofitum,  bokros sárkányfa (Dracaena surculosa), anyósnyelv (sansevieria cylindrica), gardénia (Gardenia jasminoides), Korallvirág (Kalanchoe); cserje: borostyán (Hedera sp.), díszfa: ginkgofa ( Ginkgo biloba)

A zöld szemléletű

Lakhat városban vagy vidéken. Kedveli a régi és a modern stílus keverését. Sok könyve van, kedveli a meghitt sarkokat. A környezetvédelem, az ökologikus gondolkodás híve. Zöld teát iszik, és sokféle diétát kipróbált. Gyakran vegetáriánus. A hasznos növények elkötelezett híve. Kedveli a természetes gyógymódokat, és a gyógynövényekkel, gyógyteákkal történő gyógyítást. Igazi konyhakert rajongó. Fűszer és gyógynövények sokaságát neveli.

Növényei: cserjék: mini rózsa (Rosa chinensis minima), gyógynövények: cickafark (Achillea sp.), kakukkfű (Thymus sp.); évelők: ligeti zsálya (Salvia nemorosa); szobanövények: Aloe vera, Nolina, vénusz légycsapója (Dionaea muscipula); gyümölcsök: mediterrán citrusok cserépben, szamóca (Fragaria vesca); dézsás növény: angol muskátli (Pelargonium grandiflorum)

A hagyománykedvelő

Lakhat városban is, de jellemzően inkább vidéken él. Kedveli a népi hagyományokat. Sokat főz a régi családi receptek alapján. Virágoskertjében, zöldségei, gyümölcsei között sok a lakóterületére jellemző, hagyományos fajta, konyhakertje, gyümölcsöse ellátja a családot. Kedveli a rusztikus színpompás virágágyásokat. A szomszédokkal szívesen cserél palántákat, magvakat, recepteket. Vendégszerető, remek szakács. Háziborát, házipálinkáját mindenki dicséri.

Növényei: gyümölcsök: tájszilva, az árpával érő körte (Pyrus communis ’árpával érő’, húsvéti rozmaring alma (Malus domestica ‘Húsvéti rozmaring‘); Cserjék: rózsa (Rosa sp.), japánbirs (Chaenomeles sp.), orgona (Syringa sp.); Virágok: muskátli (Pelargonium zonale), nefelejcs (Myosotis sylvatica), hajnalka (Ipomoea sylvatica), tulipán (Tulipa sp.).

The post Milyen növény illik hozzád? appeared first on Kert Lap.

Sok volt a termés? Íme a feldolgozás egyik egyszerű módja. Ahol megmarad a legtöbb vitamin. Csaknem minden zöldségfélét meg lehet szárítani!  Vegyük például a pasztinák és a cékla csipszet. Aztán itt van a cukkini csipsz. Hogy milyen az ízük? Igazán remek! Mintha belekóstolnál a friss forgácsba.  Ez csak tréfa. Az ízük igazán különleges. Ezeket a zöldségeket vékonyra szelve, megblansírozva, a vizet felszárítva, esetleg olajspray-vel befújva, majd a 100 fokos sütőben szárítva néhány órán át, máris ropogtathatjuk a finomságot.

De mi is az a csipsz? Eredetileg a hajszál vékonyra szelt, olajban kisült burgonyaszeleteket, amelyek New York államban készültek először 1953-ban, nevezték így, chips, Angliában pedig crisp. A magyar neve sokkal szebb: burgonyaszirom.  A Később a különböző eljárással készült zöldsége, gyümölcs készítmények is ezt a nevet kapták, ha felszeletelve és ropogósra száradva került terítékre. Manapság minden hajszálvékonyra szelt zöldség és gyümölcs, amely ropogósra szárad, sül, cukkini sziromnak, almasziromnak stb. nevezhető.

És a blansírozás mi fán terem? A fát felejtsük el. Ezt az eljárási módot a konyhában alkalmazzuk. A megtisztított nyers zöldséget szűrőkanálban 1-3 percre forró vízbe mártjuk, majd hirtelen jéghideg vízzel lehűtjük, hogy a további puhulás megakadályozzuk.

A gyümölcsszirmok közül a legegyszerűbb az almaszirom készítés. 2-3 db kissé savanykás, kemény húsú almához számoljunk 1 citrom levét, 20 dkg porcukrot,  0,5 l vizet. A vékonyra szeletelt héjas almákat kenjük meg citromlével. Kevergetés mellett lassan melegítsünk egy lábasban fél liter cukros vizet forralásig. Tegyünk bele az almaszeleteket, és letakarva egy éjszakán át hagyjuk az almákat a szirupban. Másnap szedjük az almaszeleteket papírtörlőre.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük a szeleteket egymás mellé, és helyezzük 100 fokra melegített sütőbe 60 percre úgy, hogy közben félidőben az almákat megforgatjuk. Jól zárható dobozban vagy tasakban tároljuk!

A szárítva tartósítás, ami nem évekre szóló tartósítást jelent, a melegebb éghajlatú országokból terjedt el. A szárítással a víz elillan az intenzív ízeket, az aromát hátra hagyva. Ily módon, napon szárítva aszalják például a paradicsomot. Hogy hogyan csinálják ezt az olaszok? A paradicsomokat félbevágják, háztetőn szétteregetik és két hétig a napon szárítják. Ennek a módszernek nálunk több akadálya is lehet: a kiadós zápor, lakhelyünk adottságai és a gyűjtögető idegenek, hogy csak pár nehézséget említsek. Ezért inkább a 120 fokos, több órás szárításhoz ajánlott folyamodni. És a sütős módszerhez nincs szükségünk a hosszú nappalokra sem. Az éj bármely szakában megtehetjük. Olajjal és fűszerekkel eltéve remekül felhasználható a főzéshez.

Magyar embernek fűszerpaprikát szinte kötelesség szárítani a kocsányánál fogva 1,5 méteres damilszálakra fűzve, félárnyékos helyen felakasztva a félig nyitott verandán, vagy erkélyen. Ha ezt nem oldhatjuk meg, a kettévágott paprikát résnyire nyitott sütőben szárítsuk 50 fokon. Ha már zörgősre száradt, készülhet belő jóféle őrölt paprika. A magházától megfosztott, apróra tört paprikát mákdarálón, nagyobb mennyiséget öntöttvas húsdarálón megőröljük némi maggal, átszitáljuk, majd jöhet a kávédaráló, újabb szitálás, végül a mákdaráló. A magból a darálás során kipréselt olaj segít megőrizni az őrlemény illatát, zamatát, színét. A finomra őrölt paprikát zárható üvegedényben, fénytől elzárva, hűvös, száraz helyen tároljuk. Az íz- és aromaanyagok lebomlása lassítható, ha az őrleményt tartalmazó dunsztosüveget alufóliába csomagoljuk.

Zöldség csipsz receptek

The post Zöldség- és gyümölcs szárítás, chips készítés appeared first on Kert Lap.