Az unalmas gerbera mégsem annyira unalmas. Ma is a legkedveltebb virágok egyike.

A fészkes virágúak (Asteraceae) családjába tartozó Gerbera nemzetség tagjai, mintegy harminc faj Dél-Afrikában, Madagaszkáron, a trópusi Ázsiában és Dél-Amerikában élnek.

Anton Rehmann Lengyelországban élő botanikus után 1884-ben Robert Jameson fedezte fel újra Dél-Afrikában. Grovonius, a leideni Botanikus Kert botanikusa írta le a növényt először. Traugott Gerber 1710 – 1743, német természettudós (orvos,botanikus) volt a névadója. Angliában Irwin Lynch, a kémbridzsi botanikus kert kurátora is kapott néhány példányt belőle. Ő állította elő az első gerbera hibridet keresztezve a Gerbera jamesonii x Gerbera veridifolia fajokat, amelyeket Gerbera hybrida névvel illetett. A gerberát már 1887-ben sikervirágként könyvelték el. A huszadik század küszöbén már sikerrel termesztették Angliában, Belgiumban, Németosrszágban, Olaszországban és az USA-ban. 1950-ig a francia Riviéra, napjainkban Hollandia a gerbera termesztés központja. 2002 decemberében Peter Ambrosius német termesztő felkereste a növény eredeti élőhelyét Dél-afrikában, ahol 2002-ben megalakult a Gerbera Társaság (Gerbera Association).

Ma már rendkívül sokféle árnyalatban és színben jelenik meg, kezdve a legegyszerűbb fehér és krémszínektől, a sápadt sárgán át a pink, lila, narancs-barna és piros színekig. Fehér, krém és élénk sárga árnyalatai most a legdivatosabbak. Van gerbera egy virágfejjel, két virágfejjel, dupla és szimpla virággal. A nemesítő cégek fő törekvése a nagyobb hozam a divatos színek, az ellenállóság, és a különböző klímatűrésre való nemesítés mellett a szállítást jobban tűrő fajták előállítása.

Mini gerbera

Továbbra is divat a mini gerbera. A hosszú életű vágott virágok főleg menyasszonyi csokrokban, asztali díszként aratnak sikert. A mini gerbera cserepes növényként nappalik, irodák világos, ablakközeibe, balkonra ajánlott, ahol hosszan virágzik, ha talaját nedvesen tartjuk, leveleit vízzel permetezzük. Kedvező számára a hűvös éjszaka, 13-14 óra megvilágítás. Tápoldatozás hetente. A fagyveszély elmúltával napos kertben is tartható. Fagymentes helyen kell átteleltetni.

Új fajták

Gerbera ‘Jaguar’

A legkoraibb, legegyenletesebb csokros fajta a piacon. 3-5 virágot fejleszt. A sorozat tagjainak virágai vörös, narancs, rózsaszín, sárga és fehér színekben pompáznak. Lombozata is mutatós. Egész szezonban nyílik. Nálunk egynyáriként tartható. Ágyásba, szegélyként és vágott virágként is megfelelő.  Délelőtt napsütés, délután árnyék a megfelelő számára. Két öntözés között hagyjuk a talaját kiszáradni. 3-4 hetente tápoldatozzuk. Az elnyílt virágokat csípjük ki, de, ha magot akarunk fogni, akkor hagyjuk a beérni.

Gerbera Gerrondo

ATerra Nigra által előállított új gerbera fajták a Terra Moon Kick, Terra Ananke, Terra Satellite és Terra Himalia  virágainak átmérője 8-9 cm, több mint 500 sziromlevéllel. A teltvirágú fajta a Gerrondo sorozat XL változatai. A korábbi Gerrondo fajták ennél kisebb virágúak, a virágátmérő 6-8 cm.  A sorozat neve a virágok gömb formájára utal. Világszerte széles színskálájú változatai kaphatók. A Gerrondo sorozatból a legfelkapottabbak a piacon a sötét rózsaszínű  Terra Libra, a sárga Terra Stola és a vörös Terra Orion.

The post Gerbera appeared first on Kert Lap.

A metélőhagyma közkedvelt fűszernövény. Bálint gazda szerint, aki kertészkedni kezd, először metélőhagymát szokott vetni. Szerintünk nem is kell kert ahhoz, hogy metélőhagymát neveljünk cserépben, ládában.

Metélőhagyma taxonómiája

A metélőhagymát sokan snidlingként, esetleg snittlingként ismerik. Első hangzásra akár kínai eredetű név is lehetne, de a vájt fülűek már tudják, hogy ez a név német eredetű. Ebből is inkább a német eredetű snittling név az autentikusabb, hiszen a snittling szótöve a schnitten vágni igéből származik. A metélőhagyma népi nevei pázsithagyma, pázsitka, császárhagyma. Tudományos neve Allium schoenoprasum.  A fajnév a  görög skhoínos (sás) and práson (póréhagyma) szavakból eredeztethető.

Rokona a Himalája vidékéről származó kínai metélőhagyma (Allium tuberosum) ,  kései virágzású fagytűrő hagymaféle, mely a tradicionális ázsiai konyha egyik alapvető fűszernövénye. A két hagymaféle egymással helyettesíthető, a kínai metélőhagyma aromája erőteljesebb. Ha az ázsiai metélőhagyma erőteljesebb ízére vágyunk, használhatjuk fokhagyma fiatal hajtásait. Nepáli rokona a himalájai hagyma, és különösen a burgonya jellegű gumók ízesítéséhez használja vajon, olajon pirított szárított leveleit a thakali himalájai népcsoport. Valójában két faj tartozik ide: A. hypsistum and A. przewalskianum. Gyógynövényként az influenza jellegű tünetek enyhítésére alkalmazzák.
Forrás: http://gernot-katzers-spice-pages.com

Metélőhagyma botanikai bemutatása

A snidling vagy metélőhagyma néven közismert növény (Allium. Schoenoprasum) a liliomfélék (Liliaceae) családjának egyik prominens tagja. Rokonai a vöröshagyma, a fokhagyma, a póréhagyma. Eurázsiában fordul elő, de valószínűleg Közép-Ázsiából származik.

15-30 cm magas, kb. 15 cm széles területet elfoglaló évelő növény; szára szürkés zöld, csöves; levele vékony cső alakú; gyökere fehér, keskeny gumó; Föld alatti rizómái összefogják az apró hagymákat. Körkörösen gömb alakú, ernyős virágzata lila, liláspiros színű. áprilisban, májusban virít.

Metélőhagyma gondozása

Alapos öntözést igényel néhány hétig, ez idő tájt érdemes műtrágyázni is. Egy kertészeti szezon alatt akár kétszer is teremhet. Ilyenkor a tövénél érdemes vágnunk. A rendszeres öntözést erőteljes növekedéssel hálálja meg. De ellenáll a szárazságnak is. Napfényes helyre ültessük. De Árnyéktűrő is, így gyümölcsfák mellé is tehetjük. Fűszerkertben szegélynövényként kiváló. A virágok vonzzák a méheket, nektár kedvelő rovarokat. Kártevők nem szeretik és hajlamos betegségre. Tavasztól őszig szép, üde zöld, sőt késő tavasszal sokáig megmaradó virágaival pompázik. Levelei sokféle vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak.

Lakásban minél világosabb és hűvösebb helyre állítsuk (pl. konyhaablak, üvegezett veranda) és csak mérsékelten öntözzük még a meleg időszakban is. Télire ablakközbe érdemes átültetni.

Metélőhagyma felhasználása

Virágzás után arathatjuk. Apróra vágott leveleit leginkább Közép- és Nyugat-Európában kedvelik. Gyakran variálják petrezselyemmel és sáfránnyal. Felhasználható levesekben és szószokban, hal- és tojásételekben, húsok töltelékében, zöldségételekben, salátákban és salátaszószokban, főtt- és sültburgonyához. Vajas kenyérrel szórva apróra vágott leveleit, kellemes aromájú étekhez jutunk. A főzés tönkreteszi az ízét, ezért közvetlenül a tálalás előtt adjuk az ételhez. Jól feldolgozható fűszervajhoz, túróhoz és szószokhoz. Mindig a legfiatalabb szárrészeken lévő leveleket és hajtásvégeket használjuk ízesítéshez és díszítéshez. Finomra aprítva mélyhűthető. A virágokat is felhasználják saláták ízesítésére.

A metélőhagyma illóolajának összetétele gazdag az alábbi vegyületekben: polifenolok, kén tartalmú vegyületek, glikozidokat.  A virágok zsírsavakat, szterolokat, E-vitamint, antocianinokat, polifenolokat tartalmaznak. Gomba, baktérium, rák ellenes hatásait is megállapították. (Forrás: Marcel PÂRVU et al: The antifungal activity of Allium schoenoprasum (chives) leaves, Contribuţii Botanice– 2013, XLVIII:75-82.)
Emésztést serkentő. Több tanulmány szerint a metélőhagyma serkenti a zsíremésztést és koleszterincsökkentő hatású. Vas tartalma a vérszegénység ellen kiváló. A szívbarát kálium, a csontépítő kalcium, a görcsoldó magnézium, az immunerősítő C-vitamin különösen nagy mennyiségben található meg a metélőhagymában.  Fűszernövényként nálunk a középkortól vált ismertté. Az akkori gyógynövény-doktorok ajánlották gyomorproblémáknál, székrekedésnél, melankólia, és nem tréfa: nagyothallás esetén.

The post Metélőhagyma appeared first on Kert Lap.

Remek konyhakert kerekedik akkor is, ha palántákat vásárolunk. De milyen szélesre tárulnak a lehetőségek, ha magot vetünk! Nemcsak sokkal olcsóbb, hanem sokkal több fajta érhető el magként, és jóval kevesebb palánta formájában. Kísérletezzünk hát a formákkal, a zamatvariánsokkal, a színekkel! Vásároljunk eltérő időpontban érő fajtákat, és szüreteljünk az egész szezonban.

Miért indíthatjuk a magvakat már most? Nos, nem minden esetben, de sokszor kedvenc virágaink, zöldségeink elvetett magvai csírázni kezdenek odabent, míg kint, a hideg talajban ez jóval később indul meg. Hányszor fordul elő, hogy a májusi fagyok utáni magvetésből csak októberben fog fejlődni a paradicsom, de ekkor már be sem érik, és zöld paradicsomként landol a dunsztosüvegben. A beltéri palántákból nevelt növények azonban hamar termőre fordulnak, és bőven teremnek helyes kezelés esetén. Ugyanez igaz az egynyári virágokra, sőt sok évelőre is. A palántáról ültetettek virágözönében hosszan gyönyörködhetünk.

Ha először kísérletezünk a csíráztatással, kevés maggal, és csak néhány növénnyel kezdjünk. Majd, ha belejöttünk, már magasabbra tehetjük a mércét, mind a növények számát, mind a mennyiségét illetően.

A növények környezeti igényei eltérőek. Ezért szívleljük meg a csomagoláson lévő utasításokat, számoljuk ki, hogy hány hétre van szükség a megvetéstől az utolsó fagyok után történő kiültetésig. Tájékozódjunk figyelmesen, akár az interneten is. Ne keverjük össze a termőre forduláshoz szükséges időt, a kiültetéshez szükséges idővel.

A magindítás nem komplikált, csak a megfelelő eszközöket kell biztosítani hozzá: ültető közeget, edényt, fényt, meleget, vizet és figyelmet.

Ültető közeg. A palánták érzékenyek. Ezért csak friss, laza szerkezetű közegben neveljük, amely biztosítja számukra a szükséges, felvehető vízmennyiséget. Ha a közeg túl nedves vagy kötött a gyökerek nem tudják behálózni és betegség is felütheti a fejét. Használhatunk készen vásárolt zsákolt palántaföldet, rostos tőzeget vagy kókuszrostot, amely víz felvételekor megduzzad. Mivel a magvak a csírázáshoz a sziklevelekben található tápanyagot használják fel, a csírázáshoz nincs szükség külön tápanyag biztosítására.

Konténer. Minden, megfelel, ami megtartja az ültető közeget. Előző évről maradt palántanevelő edények, joghurtos, tejfölös edények stb. A lényeg, hogy minden tiszta és vegyszer- és csíramentes legyen.  A fertőtlenítéshez 1 rész hypo 9 rész víz oldatot használjunk. Biztosítsuk a vízelvezetést, és legyen alátéttálcánk.  8-10 cm átmérőjűnél nagyobb edényt nem érdemes használni, hiszen később a növényeket vagy kiültetjük vagy átültetjük.

Egy másik lehetőség, ha lebomló konténert használunk. Ekkor a növény az edénnyel együtt kerül kiültetésre, így a fiatal gyökerek nem sérülnek.

Csiraztato-edenyek

A kezdő kertész annyi magot ültet, amennyit kiültetésre szán, illetve kicsit többet, az esetleges veszteséggel számolva. A gyakorlottabbak a magvakat úgy vetik el, hogy később sűrű kelést ritkítják, illetve nagyobb edénybe átültetik, azaz tűzdelik vagy pikírozzák.

Fény. A palánták fejlődéséhez fényre van szükség. Sok esetben ez mesterséges megvilágítással történik, de sokszor a déli fekvésű ablak közelsége is megteszi.

Szobanövények megvilágítasa

Hő. A magindítás első állomása a csírázás, a második a növekedés. A csírázáshoz a legtöbbször nem kell fény, de megfelelő hőmérséklet és nedvesség annál inkább. Ha nem alkalmazunk speciális fűtést, tegyük a csíráztató edényeket tartó tálcát a hűtő motorja főlé illetve 5-10 cm-re a radiátor fölé. Ahogy a csírázás látható módon megindult, helyezzük a tálcát hűvösebb, de szobahőmérsékletű helyre (20-22 fok).

Víz. A magvakat nedves talajba vessük. A csírázás beindításához takarjuk le az edényeket üveglappal, vagy átlátszó nejlonnal.  Amikor előbukkannak a növénykék, a takarást távolítsuk el, és alulról öntözzük meg őket. Különösen a palántadőlés nevű gombabetegség, és a növények befullasztásának elkerülése végett sose öntözzünk felülről. Ekkor már figyeljünk

Amire figyelni kell. A sikeres palántanevelés alapkövetelménye, hogy naponta ellenőrizzük a történéseket: a csírázás megindulását, mert ezt követnie kell a kitakarásnak, a kellő nedvesen tartást, a megvilágítást, a hőmérsékletet. Ha ablakban neveljük a palántákat, naponta forgassuk őket. A palánták olyan helyen tartsuk, hogy szem előtt legyenek, nehogy megfeledkezzünk róluk.

A kiültetés előtt a palántákat fokozatosan szoktassuk, néhány órára, majd csak nappalra vigyük ki és éjszakára hozzuk be őket. A kiültetés csakis a fagyveszély elmúltával történjen meg. Kb. egy hét akklimatizálódás után a palánták készek arra, hogy kiültessük őket.

Forrás: burpee.com

Magvetésről és palántázásról is tanulhat kiskert tanfolyamon!

The post Palánta nevelés appeared first on Kert Lap.

A céklát mindenki ismeri, nem mindenki szereti, de gyógyhatásai miatt egyre többen fogyasztják, legalábbis a gumójából kinyert céklalé formájában.

A cékla bemutatása

A céklát (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.) a gyökérzöldségek közé soroljuk. Őse, a Beta maritima, amely a Földközi-tenger környékén található. Vadon előfordul még Elő-Ázsiában és Indiában is.

A cékla kétéves növény, az első évben tőleveleket, a második évben szárleveleket és virágokat fejleszt. Fogyasztható része a megvastagodott gyökér. A répatest alakja lehet gömbölyű (Bíborgömb, Bordó), lapos (Egyiptomi lapos) és hengeres (Bíborhenger). Kivételes esetekben előfordul még a kissé szögletes gömbalak is (Detroit). Jelenleg elsősorban a gömbölyű és a hengeres típusok vannak forgalomban. Ezeket könnyebb szedni, tisztítani, egyszerűbb a szeletelésük vagy a kockázásuk, és a feldolgozás után visszamaradó hulladék is kevesebb. Ezenkívül sűrűbb állományban is termeszthetők és hozamuk is nagyobb. Hazánkban az élénkvörös répát képező fajták terjedtek el. Vannak ezen kívül sárga, fehér és csíkozott fajták is. Házikertbe termesztésre a megközelítően gömb alakú, sötétvörös színű fajtákat ajánlottak.

A céklát szeptember-októberben a fagyok előtt takarítsuk be. Hűvös pincében, veremben, 4-5 °C-on és 85-90 % relatív nedvességtartalom mellett tavaszig eltárolható. A céklát minél kevesebb földdel, száraz időben szedjük fel, ne tároljuk fóliazsákban, így elkerülhetjük a földes ízt.

A cékla diadalútja

Először Ázsiába, elsősorban Indiában terjedt el. Itt nemcsak étkezésre, hanem gyógyításra is használták. A görögök és a rómaiak is ismerték, mint az ún. szicíliai répát. A II-III. században már termesztették. A Görögök kedvelt itala volt, azt tartották róla, hogy a vért hűsíti. Hasonló célból használták a rómaiak is, lázas megbetegedés esetén. A középkorban leginkább az emésztőrendszer megbetegedése, fejfájás ellen és vérképző tulajdonságai miatt használták. Fehér változatát pl. a fokhagyma fogyasztás utáni lehet tisztítására használták. Magyarországon a XVII. században vált ismertté.

Tápértéke

A céklarépát főleg gyökeréért termelik, de felhasználható az egész növény. Leveleinek tápértéke a spenótéval vetekszik. Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, nátriumot, káliumot, ként. B1, B2, niacin, B6, B12 és C vitamint valamint olyan ritka elemeket is tartalmaz, mint a rubídium, cézium. Továbbá antioxidáns tulajdonságú betanint 300-600 mg/kg, azaz kén-cukor komplexet és vulgaxantint. A vörös színnek tulajdonították a népi gyógyászatban vérképző hatását. Ételszínezékként E-162 nevet viseli, (céklavörös, vagy betanin) néven a vörös, céklából vonják ki, természetes színezõanyag, átlagos fogyasztása ártalmatlan.

Gyógyhatásai

A céklalé remek folsav forrás. Segít a vörösvérsejtek regenerálásában és szaporodásában, sok helyen kiegészítõ gyógymódként ajánlják vérszegénység, leukémia és malária esetében. A céklalé kiváló influenza és hûlés elleni szer, aktiválja az immunrendszert. Sikeresen alkalmazható a magas vérnyomás kezdeti stádiumaiban. Kiváló méregtelenítő. Állatkísérletekben megfigyelték, hogy a lé mutáció gátló. Betanin, allantoin, C-vitamin, farnezol és rutin tartalma hozzájárul segíti a rákos sejtek pusztítását. A humán kísérletekben, a kemoterápán átesett páciensek vérképe (amely a kezelések hatására romlik) jelentős javulást mutatott néhány hetes céklalé kúra után.
Forrás: Reddy L et al.: Natural products for cancer prevention: a global perspective, Pharmacol Ther. 2003 Jul;99(1):1-13.

Esetleges káros hatások

A nitrogén trágyázás, növeli a felvett nitrogén mennyiségét a cékla esetében is. A szervezetre káros nitrát, oxalát felhalmozódásra vonatkozó kísérletekben a kutatók megállapították, hogy a nitrogéntrágyázás mértékének növelése nem emelte a cékla oxalát tartalmát. A nitrát tartalom magasabb műtrágya dózisok esetében növelte a növény minden részében a nitrát tartalmat, így a fogyasztás szempontjából szóba jövő gyökérben is. Azonban az eredmények nem voltak szignifikánsak.
Forrás:
African Journal of Agricultural Research Vol. 7(20), pp. 3066-3072, 26 May, 2012, online

Számunkra hasznos következtetés, hogy a túlzott nitrogén műtrágyázás különösen zöldségek esetében kerülendő. Azonban tudni kell, hogy a növényi anyagcsere azonnal hozzálát a tápelemek beépítéséhez, és csak extrém körülmények között okozhat problémát gyökérzöldségek étkezési célú felhasználása esetén. A levélzöldségek sokkal inkább érintettek. Különösen a primőrök fogyasztása igényel elővigyázatosságot. A túlzott nitrogén felhasználás hatására “felfújt”, nagy méretű termények fogyasztása nem ajánlott.

Forrás:

Zöldségtermesztők kézikönyve
Dr. Zelenyák János: Gyógynövények hatása és használata
urbanext.illinois.edu

The post Cékla appeared first on Kert Lap.

Komiszár Lajos, a kiskert- és a virágkötő tanfolyam egyik szakmebre

Amiről a vetőmag-tasak informál: Vetési és gondozási instrukciók kertbarátoknak, növénykedvelőknek.

Vetőmag forgalmazás

A hazánkban termesztett és a behozott zöldség- és dísznövény-fajták vetőmagját, törvény és szabvány alapján a kormányhivatal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szakmai irányítása alatt álló Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság ellenőrzi. A szakigazgatási szerv feladatai többek közt a a vetőmagvak kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának ellenőrzése, a a szaporításra engedéllyel rendelkező nemesített növényfajták vetőmag-szaporításának szántóföldi ellenőrzése és minősítése, a vetőmagvak mintázásának, vizsgálatának, minősítésének és fémzárolásának ellenőrzése.
Növény-es-talajvédelmi-igazgatósag

Az Európai Unióban többek közt a zöldségnövények szaporítóanyag forgalmazását közösségi szinten szabályozzák. A zöldségnövények közül 40 faj tartozik jelenleg a közösségi szabályozás alá. A vetőmag, minősítése után az egész EU piacon szabadon forgalmazható. Ha egy vetőmagtétel beérkezik egy EU tagállamból magyar területre, nem kerül átzárásra, tehát eredeti formájában lehet elvetni. Két kötelezettség van, ami a vetőmag „importőrhöz” kapcsolódik, egyrészt nyilatkoznia kell, hogy az adott fajta melyik EU tagállam Nemzeti Fajtalistáján szerepel, másrészt egy hivatalos mintát letétbe kell helyezni a forgalmazónál. Ez a minta lehet alapja minden további vetőmag, illetve fajta reklamációjának. A megvásárlásra felajánlott vetőmagnak minősítettnek kell lennie, és meg kell felelnie a jogszabályok által meghatározott követelményeknek. A forgalmazó köteles biztosítani, hogy az általa eladásra felkínált áru teljesítse a minősítési követelményeket, a vásárló jól felfogott érdeke pedig az, hogy kellő körültekintéssel járjon el a vetőmagtétel kiválasztásakor és megvételekor.
A standard vetőmag-előállítás, illetve forgalmazás azt jelenti, hogy a fajta tulajdonosa gondoskodik a standard anyamag előállításáról, annak fajtatisztaságáról, az ebből végzett továbbszaporításról, az előállított standard vetőmag minősítéséről. Ez a gondoskodás tulajdonképpen ugyanolyan minősítési eljárásrendet követel meg a fajtatulajdonostól, mint amilyet az állami vetőmagvizsgálat végez az államilag minősített vetőmagvaknál. A standard szaporítás esetén azonban ez zárt rendszerben, a fajtatulajdonos felelősségével és ellenőrzése alatt történik.
biokontroll.hu

Mi a fémzárolás?

a fémzárolás a vetőmagminősítés része, a forgalmazás feltétele, melynek során a vetőmagtételt a szabvány szerint meg kell mintázni, ezzel egyidejűleg a megmintázott tételt fémzár, vagy azt helyettesítő más anyag, vagy módszer alkalmazásával, függőcímke egyidejű használatával úgy kell lezárni, hogy a csomagolási egység megsértése nélkül a vetőmaghoz hozzáférni ne lehessen. A kiszerelt vető magvak csomagolási egységeit eltávolíthatatlan azonosító jelöléssel kell ellátni.
Fémzárolási_szabályzat_09_08_27.pdf

Vetőmag hobbikertészeknek

Bojtocska (Ageratum) magvakra vontkozó utasítások a csomagoláson.

A boltban megvásár olható vetőmagvak dupla csomagolására (két csomag egymásban) jellemző, hogy bontatlanul jól tárolható, esetenként tovább is, mint a feltüntetett szavatossági idő. Mindez természetesen nem igaz a felbontott csomagolásra.

Fontos tájékozódni a mag származási helyéről. Amennyiben a származási ország éghajlata eltérő a mienktől, kisebb az esély a mutatós növény fenntartására. Az angolperje nevében is benne van, hogy hűvösebb, csapadékosabb vidékről származik. Ezért gondos odafigyelést kíván. Ha a vásárolt vetőmag származási helye nem Magyarország, feltehetően még kevesebb sikerrel tartható meg. Ugyanakkor sok esetben a magyar magvak használata előnyösebb, még akkor is, ha a magvak esetleg rosszabbul kelnek, mint import társaik. Fólia alatt, télikertben természetesen ez a kritérium nem érvényes.

A mag mennyiségének feltüntetése akkor megfelelő, ha súlya helyett a sokkal több információt hordozó darabszámot nevezik meg. Gyakran egy tasak mag 1-2 négyzetméter terület bevetésére elegendő, illetve haszonnövények esetében egy család szükségleteit elégíti ki. Magkatalógusból kikereshető, hogy 1g magnak hány szem felel meg.

Fontos információkat hordoznak a piktogramok is. Sarokpontjai a vetési, virágzási illetve termés érlelési idő. Ennek feltüntetése híján a kereskedő akkor is értékesítheti a vetőmagot, amikor nincs vetési szezonja. Például az árvácska magot augusztusban ajánlott vetni.

A magról szaporításhoz elengedhetetlen a fajtaismeret. Az egyre szélesebb választékban nehéz eligazodni. A magyar nevet feltüntető kerti kankalin elnevezésnek például nincs valódi tartalma. Miután télen kifagy, nem igazán nevezhető kertinek. Ha meg is marad szabadföldben, gyakran deformálódott utódok fejlődnek ki a következő évben.

Hasonlóan megtévesztő a szúnyogűző díszcsalán elnevezés. Egyrészt ez a fajta nem szúnyogűző. További probléma, hogy egynyári levéldísznövényként tüntetik fel, holott inkább szobanövény. Kiültethető ugyan, de rendkívül érzékeny, szélre, napra, csapadékra, csigákra. Ezért inkább palántaként ajánlott megvásárolni, és szobanövényként érdemes nevelni. Egynyári dísznövény például a tátika, de nem árt tudnunk, hogy a következő évben is kihajthat, sőt fásodik is.

Ugyancsak megtévesztő a tavaszi sáfrányok elnevezés. Vannak köztük ugyanis kisebb virágú, tömeges fedettséget nyájtó fajták, és nagyvirágúak is. Az elnevezés erre a tulajdonságára nem utal.

A szárazkötészeti keverékek magjainak sokasági is megtalálható a piacon. Feltétlenül nézzük meg az összetételét, amit fel kell tűntetni a csomagoláson.

Vetési, palántázási információk a kiskert tanfolyamon!

The post Mi van a vetőmag tasakján? appeared first on Kert Lap.

A kedvelt egynyári virágok egyike a petúnia. A burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó petúnia (Petunia sp.) nemzetség Dél-Amerikában őshonos. A nemzetség a Brazil pampákról terjedt el. A fajok többsége Brazília déli részén található, majd ezt követi a sorrendben Argentína, Uruguay, Paraguay és Bolívia. Európába a 18. század végén került. A fehérvirágú Petunia axillaris és a lila virágú Petunia violacea fajokat ültették kertekbe, majd elkezdték keresztezni őket, hogy minél mutatósabb virágú fajtákhoz jussanak. Az első kerti hibridek az alapfajok spontán kereszteződésével álltak elő.

A Supertunia hibridek, a petúniák királynői, folyamatosan virágzanak, virágaik illatosak, gyönyörű színválasztékkal kaphatók, a vásárlók igénye szerint nagyvirágúak, apró virágúak, féltelt és telt virágúak. A kert bármely pontján kihelyezett telt virágú fajták odavonzzák a tekintetet. Az elhervadt virágokat nem kell kicsípni! Bár ellenállóak és kevés gondozást igényelnek, kevés odafigyeléssel hamar kifogynak a virágzásból.

Féltelt, nagyvirágú, közepes termetű hibrid, 2014.

Késő júliusban és augusztusban, amikor a növények még javában virulhatnánk, azonban kifogynak az energiából, és a kertész, mire észreveszi a problémát, nem tud segíteni. Az alábbiakban megtalálható a legjobb módja, hogy a petúniát a szuper kategóriában tartsuk egészen a szezon végéig.

Supertunia tavaszi gondozása

Féltelt, a levélerek mentén sötétlila, közepes termetű hibrid, 2014.

Ha palántákat vásárolunk, vagy a sajátunk kerülne kiültetésre, a kiültetés előtt vásároljunk lassan ható műtrágyát, és az instrukciók szerint keverjük bele talajba.  Kiültetéskor, a feltételezhetően gyökerekkel behálózott edényből kiemelve kicsit lazítsuk meg, és óvatosan trimmeljük a gyökereket, ezzel arra serkentve a növényeket, hogy mielőbb még több gyökeret fejlesszenek, ami alapfeltétele a bőséges virágzásnak. A megnyúlt palántákat pedig harmadára vágjuk vissza.

Májusban kéthetente oldat trágyázzuk őket, illetve oldjuk fel a szilárd műtrágyát vízben, és öntözzünk az oldattal. Ez különösen a konténeres nevelésnél hasznos.

Citromzöld szegélyű, lila virágú, burjánzó hibrid, 2014.

Supertunia nyári gondozása

Júniusban, különösen, ha melegre fordul az idő, hetente folytassuk a trágyázással egybekötött öntözést. Júliusban minden harmadik öntözéskor tápozzunk. Ekkora a szuperpetúnia már átbukik az edény falán, illetve teljesen kitölti a helyét.

Júliusban itt az ideje a visszavágásnak. Szórjunk a talaj felszínére a lassan ható műtrágyából, és a hosszabb hajtásokat metsszük vissza. Annyira metsszünk, hogy a növényt visszaszorítsuk az edénybe. A metszés mértéke ne legyen nagyobb a hajtósok 20%-ánálá, azaz kb. minden 5. hajtást vágjuk vissza. Ez rövid időre eltünteti a virágokat, de a virágzás annál erőteljesebb lesz a későbbiekben. A forró napokban legalább kétnaponta öntözzünk. Ez soknak hangzik, de, ha akkora növényt akarunk, mint egy elefánt, etessük is úgy, mint egy elefántot.

Későn virágzó antik fehér virágú, csokoládébarna erezetű hibrid, 2014.

Augusztusban folytassuk hasonlóképpen a növények gondozását. Ha szükséges ismételjük meg a metszést, aminek a mértéke soha ne haladja meg a 20 %-ot.

Supertunia ősz gondozása

Itt a szeptember, és a növények mindig remekül bírják! Fokozatosan kezdjük visszavenni az öntözést, és még egyszer utoljára metsszük vissza a növényt. Így akár az első fagyokig első osztályú petúniát tudunk nevelni. Megéri a fáradtságot!

The post Petúnia hibridek gondozása appeared first on Kert Lap.

Szomszédasszony elmehet!
Itt pletykálni nem lehet!

De pletykát ültetni?! Azt igen!

A kommelínafélék családja – Commelinaceae

Ismert fajainak száma mintegy 600. Hajtásaikban kovasav, kalcium-oxalát és nyálkaanyag található. Lombozatuk rendkívűl változatok, ismertek tőlevélrózsás, sőt pozsgás fajai is.  Egyesek kedvelt szobanövények pl. tarka ámpolnavirág (Zebrina pendula), a pletyka (Tradescantia albiflora) és a röó (Rhoeo discolor).  Mások  szabadtéri dísznövények pl. a kerti tradeszkancia (Tradescantia x andersoniana) és az azúrkék kommelína (Commelina communis).

Tradescantia nemzetség

A pletykafélék (Tradescantia) nevüket John Tradescant, az ismer angol természettudós után kapták. A 17. században John első Károly és Salisbury őrgrófja főkertészeként dolgozott. A nemzetség mintegy hetven faja évelő, az Újvilág növényei. Dél Kanadától Észak Argentínáig. 30-60 cm-re növő futónövények, magányosan vagy csoportosan élnek a fák árnyékában vagy réteken. Gyakran apró levelűek, virágaik eredendően fehérek, rózsaszínűek vagy bíborszínűek. Sok helyen gyomként nőnek, de gyakran évelőágyások szegélyeként ültetik, vagy konténerben, szobanövényként nevelik őket. Floráriumban is nevelhető.

Szabadföldi tradeszkanciák

A kerti tradeszkanciát Tradescantia x andersoniana, három faj keresztezésével állították elő ( Tradescantia ohioensis, Tradescantia subspera ésTradescantia virginiana). A hibrid nevét Edgar Anderson (1897 – 1969) amerikai botanikus után kapta, akinek tudományos munkásságában kiemelkedő szerep jutott a Tradescatia-nak, többek között a hibridizációjával is foglalkozott.

Bokros növekedésű, felálló szárú, 50-70 cm magas, lágyszárú évelő. Üde zöld levelei  lándzsásak, lehajlók. A kocsányon bókoló bimbókból július – szeptemberben nyílnak fehér, kárminpiros, vagy kék, háromszirmú virágai.

Tradescantia x andersoniana és Cedrus atlantica var. glauca

Napra, félárnyékba való. Általában elmondhatjuk, hogy a nedves, termékeny talajokat kedveli, és bár inkább a savanyú talajokban fejlődik megfelelően, tolerálja a magasabb talaj pH-t is. Egyáltalán nem igényes. Elvirágzás után a talajszintig visszavágva a következő évben ismét dúsan kihajt. Csomókban fejlődik, tőosztással szaporítható. Legszebben a kerti tavak szegélyeként,    évelőágyakba, hasonló magasságú évelők társaságába, zergeboglárkával, réti füzénnyel és a nőszirommal társítva mutat, de önálló évelő foltként is ültethetjük.

Nálunk kapható fajtái többek közt: a fehér virágú  ‘Bianca’, ‘Innocence’; a fehér szirmú, halványkék közepű ‘Osprey’; a fehér virágú, rózsaszín közepű ‘Temptation’; a kék virágú ‘Blue’, a sötét lila ‘Sweet Kate’; a sötétrózsaszín ‘Rubra’; a kárminvörös ‘Carmine’,a ciklámen színű ’Karminglut’;  illetve a fehér, kék, sötétkék, rózsaszín, lila virágú vegyes ’Shimmer Mixed’.

Commelina nemzetség

A kommelínafélék családjának legnépesebb Commelina nemzetségébe nagyjából 170 faj tartozik, részben egynyáriak, részben évelők. Nevét a holland botanikus, Jan Commelijn után kapta. Az idetartozó növények virágai általában egy napig élnek. A virágok végállók.

Az azúrkék kommelína (Commelina communis) Ázsiában honos, Európába dísznövényként került, majd több helyen ki is vadult. Így találkozhatunk vele kertekben, parkokban, temetőkben. Sok helyen látható, főként a kissé bolygatott helyeken, földutak mentén.

Egynyáriként ültethető  három szirma közül kettő nagy, azúrkék és feltűnő, a harmadik fehér és csökevényes. A virágok egy napig élnek. A növény hajtásai elterülők.  levelei lándzsásak.

Könnyű (homokos), közép kötött (vályogos), jó vízgazdálkodású talajba való. A talaj pH-ra nem érzékeny, vagyis meszes és savanyú talajokon is jól fejlődik. Napra, félárnyékba való. A nedves és a száraz talajt is jól tűri. A növény föld feletti zöld része és a virága is ehető, mind nyersen, mind főzve fogyasztható. Íze nyálkatartalmának köszönhetően édeskés. Kínában zöldségnövényként termesztik.

A népgyógyászatban leveleiket használják, amelyek hatása antibakteriális, összehúzó, méregtelenítő, vizelethajtó, lázcsillapító. Torokfájás és mandulagyulladás ellen gargarizáló szerként használják. A száraz növény forrázatával vérzést, hasmenést, lázat kezelnek. A szirmokból kék festéket állítanak elő.

Magról szaporítható. A magvetésre márciusban kerüljön sor üvegházban.  A magvak 4-5 hétig csíráznak 20°c-on. Ültessük át edénybe, majd kora nyáron ültessük ki a szabadba.

Forrás:

tankonyvtar.hu
davisla.wordpress.com
szaporitoanyag.hu
sostoierdo.hu
pfaf.org

The post Kerti kommelínák appeared first on Kert Lap.

Ha nem elégedett a talajkeverékek minőségével, és nem akar drága pénzen földkeveréket vásárolni, készítsen házilag földkeveréket cserepes- és konténeres növényei számára.

A talajkeverékek tekintetében azok a tulajdonságok számítanak fontosnak, mint a levegőhöz való hozzáférhetőség, a talajszerkezet stabilitása és gyökér általi átjárhatósága. A talajkeverékek előállításával szabályozzuk a víz és a levegő mennyiségét és arányát a közegben. Az itt közölt eljárások egy adott szemlélethez kötődnek, amelyben kiemelkedő szerepet kapnak a konténertalajok fizikai jellemzői, ezek közül is a víz- és levegőgazdálkodásuk.

Talajok vízgazdálkodása

Miért használjunk kevés tőzeget?

A tőzegkincs csökkenése miatt szükséges olyan megoldásokat keresni, amelyekkel kiválthatjuk a tőzeget. Manapság már általános a fejlett országokban az a tendencia, hogy minimálisra csökkentsék, vagy kiváltság a kertészeti talajkeverékekből a tőzeget. A vizsgált alternatívák többek közt a kókuszrost, a fakérgek, a rizshéj, a farost, kőgyapot, granulátumok, agyaggolyók, lávakő, perlit és vermikulit (agyagásvány).

A talajkeverékekhez leginkább ajánlott Sphagnum tőzeg részaránya az itt ajánlott keverékekben azért is kicsi, mert, bár jó rostos szerkezetű, kémhatása is megfelelő (gyengén savanyú) és a tápanyagok reverzibilis módon kötődnek hozzá, és a növény szükségleteinek megfelelően válnak le, de hamar lebomlik, és, ha ez megtörténik, romlik a talaj vízvezető képessége és csökken a légáteresztő képesség is.

Ne használjunk homokot és komposztot!

A homok azért nem megfelelő talaj adalék, mert bár a vízvezetést javítja, de, miután méreteinél fogva a makro pórusokat eltömi, romlik a talaj légáteresztő képessége. A tőzeghez hasonlóan a komposzt gyorsan iszapos állagúvá bomlik, amely rontja a talaj víz- és levegőgazdálkodását. Ezért a komposzt is kimarad a földkeverékből, mert mikroelem tartalmát más szerves eredetű tápanyaggal vagy lassan ható műtrágyával (CFR) is pótolni lehet.

Talajkeverék három évenként vagy annál gyakoribb átültetéshez

A házilag készített földkeverékek alapja a fenyőforgács és perlit. Velük kezdődik a földkeverék gyártása. A fenyő forgácsot lignintartalma mereven tartja, így a talajban légterek alakulnak ki, ami a gyökérzónában a gyökerek levegőhöz jutását biztosítja. A fenyőfélék fája szuberint is tartalmaz, ez a para anyag természetes tartósítószerként működik, amely lelassítja a forgács lebomlását. Különböző hosszúságú szénhidrogén láncait a talajlakó baktériumok nehezen bontják, ezért a talajszerkezet tovább marad fent.

Alapkeverék 5:1:1 mix:

5 rész finom fenyő fűrészpor 9,5 mm
1 rész Sphagnum tőzeg
1-2 rész durva perlit
mész vagy gipsz szükség szerint
CFR

Kis kiszerelésben ajánlott mennyiségek

13,5 liter fűrészpor
2 liter tőzeg
2 liter perlit
4 evőkanál mész
fél dl lassan ható műtrágya

Ez a talajkeverék nem használható tovább 3 évnél. Ennél tovább azonban sok esetben nem is ajánlott a konténeres növényeket tartani, mert átültetést igényelnek ahhoz, hogy saját genetikai potenciáljukat kihasználva a legoptimálisabban fejlődjenek.

Talajkeverék három évenként vagy annál ritkább átültetéshez

Ha azt akarjuk, hogy talajunk a szerkezetét minél tovább megtartsa, növelni kell benne a szervetlen összetevők arányát. Ez lehet kőőrlemény, nagyon durva homok, agyaggranulátum, pumice (lávakő), agyagásvány alapú speciális talajjavító szerek (alginit, zeolit).

Nagyméretű, nehezen mozgatható fás szárú növények részére ajánlott alapkeverék

1 rész átszitált finom fenyő fűrészpor 9,5 mm
1 rész zeolit/alginit
1 rész gránit zúzalék
1 evőkanál gipsz 4,5 liter keverékhez.

Ehhez tápoldatként használhatunk NPK 9-3-6+3MgO összetételű növénytápot. Ha a műtrágya nem tartalmaz magnéziumot, 4,5 liter műtrágya oldathoz adható 1 mokkáskanálnyi epsom só (MgSO4).

Forrás: davesgarden.com
prohorto.hu

The post Talajkeverék házilag appeared first on Kert Lap.

A Valentin nap a szerelmesek napja az angolszász országokban. Nálunk a rendszerváltás után kezdett hódítani, és a kereskedők nagyot löktek a szokás terjesztésében, hiszen ilyenkor a párok megajándékozzák egymást, ami ugye jó üzlet, akárcsak a karácsony! Mi emlékezzünk  a valódi Bálint napra, és ismerjük meg a hozzákapcsolódó népszokásokat.

Bálint a farsangi időszak szentje, nyavalyatörés, szédülés, lelki nyomor ellen hívták segítségül a középkorban. S hogy mitől került ez a betegség előtérbe, és kötődik valamiképpen a farsang időszakához?

Éppen farsang időszakában, az aktuális pestisjárvány idején tombolt a tánctéboly, amikor betegre táncolták magukat a népek, csakhogy megszabaduljanak a pestistől, a hozzá kapcsolódó nyomasztó élményektől. Még a pap is járta a bolondját! A tömegpszichózis hatására sokan nyavalyatörősek, lelki betegek lettek egy életre. Szent Vitussal gyógyították a táncőrületet, a lelki nyavalyák ellen pedig Szent Bálintot hívták segítségül. Bálint napon illett a betegeknek böjtöt fogadni. Bálint nap úgyis éppen nagyböjt idejére esik. Európa nyugati felén Bálint mégis inkább a farsang szentje. Nyugat-Európában például nem hiányozhat a karneváli maszkok sorából. Régi szokás szerint Európa-szerte a farsang a párválasztás ideje, s a hagyomány ezt elsősorban Bálinthoz köti.

ifjabb Pieter Brueghel (0564-1638)

Bálint a farsang és a böjti időszak egyik fontos szentje. Névünnepe február 14. Az állítólagos Bálint a fennmaradt hagyományok szerint orvos és püspök is volt, aki hitéért 269-ben vértanúhalált halt. Alakja egybemosódott azzal a Bálintéval, aki ugyancsak szent püspök volt, s akinek kultusza Bajorországban, Ausztriában és Tirolban dívott.

Balmazújvárosban és Debrecenben úgy tartják, hogy e napon választanak párt a verebek. Sok helyütt magokat is szórnak nekik, hogy segítsék örömüket. Ha csiripelésük messzire hallatszik, jó idő lesz. A régi Borsod vármegyei hangonyiak szerint, ha a vadgalambok ezen a napon visszatérnek, az a közelgő tavaszt jelzi. A Csongrád megyei Mindszenten a madarak etetése volt szokásban. Magokat, aszalt gyümölcsöt szórtak nekik. Muravidéken a fákra perecet, aprósüteményeket aggattak, és a gyerekek együtt lakodalmaztak, ujjongtak a madarakkal. Bálint napján jó tyúkot ültetni, mert akkor a háznak szerencséje lesz az aprójószágban.

A néphit szerint Bálint-napon a várható termésre jósoltak. Ez a nap a tavasz közeledtét is jelenti, ideje beszerezni a vetőmagot. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek a gazdák. Facsemetét is szívesen ültettek. A néphit szerint ezen a napon gyümölcsfát is ültettek, amely gyorsabban megkapaszkodott, hamarabb rügyezett, gazdag termést hozott. A gyümölcsöskertekben kezdetét veszi a fák metszése is. A Rábaközben napkelte előtt a szőlőtermesztők megkerülik a szőlőt, megmetszik négy sarkán a tőkéket, hogy a tolvajoktól és a madaraktól megvédjék. Máshol a gazda ugyanezzel a céllal körüljárja háza táját.

Néhány időjósló megfigyelés is kapcsolódik ehhez a naphoz. Bácsfeketehegyen a hideg időnek a jele, ha ezen a napon megszólal a pacsirta, s azt mondja: “csücsülj be”, akkor még hidegre kell számítani. Topolyán a szeles időt nem szeretik a háziasszonyok, mert ez azt jelenti, nem lesz tojás egész évben. A férfiak meg az esőtől félnek, mert a hagyomány szerint akkor kukoricán kívül másból nem lesz jó termés.

Angol hagyomány szerint Saint Valentine napjának reggelén az első másnemű személy, akibe az utcára lépő belebotlik, lesz a jövendőbelije, angolul “valentine”-ja. Valentin-nap estéjén babérlevelet dugtak a párnájuk alá az angol hajadonok, hogy megálmodják, ki lesz a vőlegényük.

Manapság a kedves megajándékozása (virág, bonbon, plüss állat, ékszer stb.) szerelmi üzenetek küldése kötődik a leginkább ehhez a naphoz világszerte. Az angolszász országokban Divat Boldog Valentin napot is kívánni egymásnak, mindenkinek, akit szeretnek. Manapság nálunk a virágajándékozás és a kedves üzenetek küldése vált szokássá az elmúlt húsz évben a virágosok örömére!

The post Az igazi Bálint nap appeared first on Kert Lap.

Divatosak a begóniák, köztük is a csüngő, futó fajták. A magyar piacon kedvelt a ‘Dragon wing’, amely évek óta hódit a külföldön is.

A palánta forgalmazók szerint nagy a konkurencia, ami a palánták eladási árának korlátot szab. A vásárlók a nagyvirágú fajtákat keresik először. Érdekes megfigyelni, ahogy megfogyatkoznak a nagyvirágú palánták, úgy fordulnak a kevésbé mutatós virágúak felé a vásárlók. Holott a márciusban vásárolt nagyvirágú palánták zöme májusban kerülhet ki, hiszen a legtöbbjük hideg érzékeny.

A begónia palánták kiültetésének javasolt ideje  május. Sokan azonban már márciusban nem tudnak ellenállni a csábításnak, és bevásárolnak a begóniapalántákból. Aztán, ha már meg van, ki is ültetik. A késői fagyok pedig megtizedelik a növényállományt. A kereskedő ilyenkor jól jár, mert a kifagyott, kipusztult foghíjakat is pótolni kell, aminek alapfeltétele az újabb palánták vásárlása.

Nem feledkezzünk meg arról, hogy a megvásárolt palánták ültetőközege már tápanyaggal feltöltött, tehát otthon nem igényel azonnali tápozást, de később ezek tápoldatozása sem hanyagolható el.

Begonia ‘Dragon Wing’

Idén is kapós a csüngő begónia palánta. Ennek a folyton nyíló hibrid begóniának gumója nincs. A Begonia xargenteogutta (felfelé törekvő növény, angyalszárnyszerű levélzettel, bambusz szerű szárral, csokorban fejlődő virágokkal) és a Begonia semperflorens (a jól ismert folyton nyíló begónia, kerek, viaszos, örökzöld, gyakran bronzos levelekkel, csokorban fejlődő virágokkal) keresztezésének eredménye. Kétezerben került a piacra. Rendkívül dekoratívak, főleg függesztett virágtartókban, magas edényekben, mivel alálógó hajtásaikon dúsan ontják virágaikat. Úgy mondják, a ‘Dragon Wing’ nem egyszerűen begónia, hanem úgy fest, mintha szteroidokkal hizlalták volna. Mérete már palánta korában feltűnő.

Teljes virágpompájában pedig valóban a tűzokádó sárkányra emlékeztet. Levelei, virágai nagyra nőnek, és fagyoktól fagyokig virágzik. Sötétzöld, fényes levelei sárkány szárnyakként helyezkednek el a száron. Csak úgy ontja a virágokat. Az elhervadt virágokat elhullatja, így a növény mindig friss, tiszta benyomást kelt. Nem csak virágjával, hanem levelével is díszít. A levélszíne annál vörösesebb, minél több fény éri. Két változata ismer, a vörös és a rózsaszín virágú. Sokan állítják, hogy gyönyörű lombozata miatt még akkor is megéri ültetni, ha soha nem virágzik.

Hőségben, a tűző naptól azonban óvni kell, mert a levelek megperzselődhetnek. Inkább tartsuk félárnyékban, világos helyen ahol nem éri közvetlen napfény. Rövidebb ideig a szárazságot is bírja. Az ültetőközegébe kevert lassú hatású műtrágya (leggyakrabban Osmocote) segíti további fejlődését. Egyébiránt a muskátlihoz hasonlóan tartható. 19-es konténerbe két-három tő kerülhet. Ültetéskor tövenként egy evőkanál Osmocote műtrágya keverhető be. Előnye, hogy napon és félárnyékban is fejlődik. Betegségek, kártevők ritkán támadják meg. Hetenként, kéthetente kaphat tápot. A nagyra nőtt növényeket nyugodtan visszavághatjuk, hogy újabb tömeges virágzásra ösztönözzük őket. Egynyáriként nevelhető, bár elvileg elvirágzás után visszavágva vissza lehet húzódtatni, és kísérletezni lehet beltéri teleltetésével.

Társítások

Egyik lehetséges kombináció, amit külföldi kertészetek kínálatából lestem el: összeültetése a sárga Pachystachys lutea nyalókavirággal. A nyalókavirág formája eredendően laza, szabályos kialakulású bokor. A füzérvirágzatot alkotó sárga murvalevelei viszont sokáig díszítenek. Középre ültetve remek kontrasztot formál a lecsüngő begóniával.

Egy másik összeültetés: két Begonia Dragon Wing Pink egy Coleus (kakassarkantyú) ‘Black Velvet’, egy Coleus ‘Sedona’, egy Dryopteris erythrosora (japán pajzsika) ‘Brilliance’, és egy Xanthosoma (aranybibe) ‘Lime Zinger’. Az aranybibe foglalja el a központi helyet. Nagy leveleinek védelmében fejlődhet a többi növény.

Dragon Wing begónia, nebáncsvirág (Impatiens), ‘Silver Falls’ Dichondra, pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia)

The post Sárkányszárny begónia appeared first on Kert Lap.

A tél végi, kora tavaszi kertek sztárja a virágzó hunyor. Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kertészek körében. Intenzíven termesztik Amerikában, Európában, Japánban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.

A hunyor (Helleborus) nemzetség a bolárkafélék (Ranunculaceae) családjának tagja. Melegebb éghajlaton örökzöld levelű, évelő növény. Mintegy 20 faja őshonos Dél-Európától és Nyugat-Ázsiáig.

A nemzetség a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozik. Legközelebbi rokonságban a gólyahír (Caltha), a zergeboglár (Trollius), és a kevéssé ismert Megaleranthis (egyetlen faja Kóreában őshonos) nemzetséggel állnak. Morfológiailag a téltemetővel (Eranthis) is hasonlóságot mutat, de kínai citológiai kutatások kimutatták, hogy közelebbi rokonságban áll a poloskavésszel (Cimicifuga).

A boglárkafélék családjába tartozó lágyszárú évelőknek tő vagy szórt állású levelei osztottak vagy szeldeltek. A virágszínt legtöbbször a színes csészelevelek adják. A legtöbb faj virága ötszirmú. A boglárka nemzetség (Ranunculus) szirmai a virág valódi díszei, levele osztatlan, épszélű. Az iszalag (Clematis) nemzetség négyszirmú, a levelek átellenesen állnak, és a szár fásodó.

A hunyor nemzetségbe tartozó növények virágszirma öttagú, termése is öttagú tüsző. A levelek összetettek, finoman szegmentáltak, különösen szembetűnő ez a Helleborus hercegovinus esetében. Gyakran levélszerű fellevelek fejlődnek a virágszár mentén. Sok faj rizómákkal terjed.

A hunyor, akárcsak sok más boglárkaféle, gyakran bókoló virágának csészelevei sziromszerűek, levelei szeldeltek. Az öt csészelevél színe a zöldtől a bíborvörösig változik. A sziromlevelek valójában mézfejtőkké redukálódtak, amelyeket elfednek a ragyogó sárga porzók. A virágok majdnem egy hónapon át virulnak. A tüszőtermés érésekor a csészelevelek megmaradnak, csak a színük változik zöldre vagy bíborra. A növény jellemzője a rizóma és a rövid szár. Szteroid alkaloidjai mérgezőek.

Legrégebb óta ismert a Törökországban, Kaukázusban és Ukrajnában élő keleti hunyor (H. orientalis) amelyet már az ókorban termesztettek gyógynövényként. Hippokratész, az ókor neves görög orvosa a hunyor gyökerét hánytatásra, idegcsillapítónak és vizelethajtónak használta. A szárított és porrá tört gyökérből tüsszentőport is készítettek.(Mi ne készítsünk! Különösen a gyermekeket óvjuk az ötlettől!) A népi gyógyászatban tályog ellen sertések fülébe tették. Mérgező volta miatt ma már nem használják gyógynövényként, viszont ma is fontos, téli – kora tavaszi kerti virág.

Magyarországon három faja fordul elő a szabad természetben, és mindhárom védett növény.

A Mecsek lejtőin él a kemény fagyokra érzékeny, sárgászöld, illatos virágú illatos hunyor (H. odorus). A kisvirágú hunyor (H. dumetorum) a Dél-Dunántúl és a Vértes tölgyeseiben terem. Nem apró virágai virágai, hanem tenyeresen osztott, fűzöld levelei mutatósak. A Pilisben és Bükk hegységben él a pirosló hunyor (H. purpurascens), amelynek szirmai belül zöldesek, fonákjuk liláspiros.

Mészköves talajon él a fekete hunyor (H. niger), amely az Alpokból származik. Neve nem virágjára, hanem fekete színű gyökereire utal. Ez hazánkban a legkorábban és leghosszabban virágzó faj. A szirmok eleinte zöldes-fehérek, fehérek, később rózsaszínű, majd piros árnyalatúvá válnak. Dísznövényként is kedvelt. Ültetés előtt szerves trágyázzuk a talaját. A mélyebb ültetést kedveli.

Európában sok hibridet és fajt tartanak számon dísznövényként. A már említett keleti hunyor (H. orientalis) hibridek elképesztő formagazdagságukkal tűnnek ki. Az orientalis hibridekre jellemző a fényes zöld, erős levélzet, a magasabb szár. Manapság a legelképesztőbb színvariációk jelentek meg a piacon. Ismertek sötétvörös, majdnem fekete és sárga változatok is. Leginkább a nem bókoló virágú változatok kedveltek. Az alapfaj lassú növekedésű, 35-45 cm magas növény (szélessége 30-40 cm). Félárnyékos-árnyékos helyet, de némi napot és nedves talajt kedvel. Szépen mutat páfrányok és árnyékliliomok társaságában.

A mind levelével, mind virágával díszítő fajták tartása nem igényel különösebb szakértelmet. A virágok akár 8-10 hétig is virítanak. A meszes talajt, félárnyékot vagy a mélyárnyékot kedvelik. A rövidebb száraz periódusokat, egyesek a nyári szárazságot is elviselik. Februárban ajánlott a visszametszeni, hogy minél mutatósabb megjelenésűek legyenek kibomló virágai. Miután magot érlel, és azt el is hullajtja, az újonnan fejlődő növények nem mindig hasonlítanak az anyanövényre.

Helleborus amor

The post Hunyor appeared first on Kert Lap.

Az edényekben, cserépben nevelt növények hamar felhasználják a sekély talaj tápanyagkészletét. A trágyázás, az öntözővíz növeli a talaj sótartalmát, a gyökerek pedig hamar betöltik a rendelkezésükre álló térfogatot. Ezért előbb-utóbb át kell ültetnünk növényünket.

A megfelelő edény

Válasszunk “egy számmal nagyobb”, 2-3 cm-rel nagyobb átmérőjű, és ugyanennyivel mélyebb edényt. Bár a növény kinőheti új edényét is, addig azonban kialakul egy a fejlődést támogató egyensúlyi állapot. Túl nagy edényben nem kívánt folyamatok indulnak el a talajban, ami megváltoztatja a talaj mikrovilágát, végső soron a növény kipusztulásához vezet. Az új edény kicsivel nagyobb térfogata lehetővé teszi a gyökérzet egészséges fejlődését, belenövését a friss talajba. Átültetéshez tiszta, vízelvezető lyukkal rendelkező edényt használjunk.

Mikor ültessünk át?

A nappalok hosszabbodása stimulálja a növények növekedését, ezért itt az idő az átültetésre. Azonban nem szükséges minden évben

Ha a gyökerek nagyon benövik a cserepet, a cserepet óvatosan szét kell törni kalapáccsal.

átültetni növényeinket. A fiatal növényeket általában évente szokták átültetni. Később több jele lehet annak, hogy a növény átültetésre szorul. Például, ha a talaj felső rétegét fehér bevonat fedi, vagy nagyon elszaporodnak a talajlakó ugróvillások, vagy a növény gyökerei láthatólag túlnőtték a cserepet, akkor ültessük át növényünket. Az új szezonban a gyökerek már a friss talajt hálózzák be, így a növények föld feletti része is láthatóan jobban fejlődik majd.

Gyakran a növények megsínylik az átültetést, mert gyökerei sérülnek, a környezetét megbolygattuk. Ilyenkor eldobhatja néhány levelét, vagy a levélcsúcsok barnulni kezdhetnek. De ne ijedjünk meg, ez általában csak átmeneti állapot.

Ültessük át frissen vásárolt növényünket. Ekkor ugyanis a növénynek nem kell kétszer akklimatizálódnia új környezetéhez.

Az ültető közeg

Egy réteg virágföldet tegyünk a cserép aljára.

A cserepes növényekhez is virágboltokban kapható földkeverékeket használjunk. A kereskedelemben kapható földkeverékek gyakran tartalmaznak perlitet és homokot, továbbá tőzeget, amelyek a talaj szerkezetét és vízgazdálkodását javítják. A tőzeg pozitívan befolyásolja a tápanyag feltáródást is. Vásárláskor vegyük figyelembe a növények talajigényét. Általában igaz, hogy a levéldísznövények inkább a mészmentes, kissé savanyú talajokat kedvelik. A felbontott műanyag zsák tartalmát ajánlatos azonnal felhasználni, vagy ha még rövid ideig tároljuk benne a talajt, akkor jól zárjuk le, hogy a nedvességtartalma ne csökkenjen. A kiszáradt szerves anyag szerkezete ugyanis visszafordíthatatlan változásokon megy keresztül.

Hogyan ültessünk át?

Kiadós belocsolás után néhány órával a cserepes növényt fordítsuk lefelé, óvatosan fogjuk meg, és gyengéden üssük ki a növényt. Előzőleg ütögessük a cserepet az asztal széléhez.  Az új cserép aljába a jobb vízelvezetés biztosítására tegyünk egy réteg tört cserepet vagy kávéfiltert. A túlnőtt gyökereket trimmeljük meg.  Ehhez éles kést vagy akár metszőollót is használhatunk. Végül egy réteg virágföldet tegyünk a cserép aljára, majd állítsuk középre a növényt és töltsük fel az edény oldala és a földlabda közti részt virágfölddel. Óvatosan nyomogassuk le a talajt és öntözzünk szórófejes kannával.

vendéghívogató dézsás növények egy isztambuli hotel bejárata előtt.

The post Átültetés appeared first on Kert Lap.

Az amarilliszfélék családjába (Amaryllidaceae), a 16 fajt számláló hóvirágfélék nemzetségébe (Galanthus) tartozó közönséges hóvirág (G. nivalis) az egyik legkorábban nyíló hagymás virág, a tavasz előhírnöke. Bár ma már nálunk is vadon terem, valószínűleg a mediterrán vidékekről származik, és a rómaiak hozták magukkal a provinciákra.

Hóvirág bemutatása

10-25 cm magas, hagymás évelő. Hagymánként két szürkészöld, 8-20 hosszú levél található. Tél végén a tőkocsányon a virágok egyesével bókolnak, a 3 tagú külső lepel 15-25 mm hosszú, a 3 tagú belső lepel sokkal rövidebb, zöldes és a belső oldalon 1-1 sárga, félhold alakú folt található. Toktermése bogyószerű.

Bár a növényt mindenki ismeri, nem biztos, hogy ismerik a köré fűződő népi hiedelmet. Régen a hó elolvadásakor a falusi emberek kiásták a hóvirág hagymáját, és a teheneknek adták, elkerülve ezzel, hogy a boszorkányok elapasszák a tehenek tejét. Mi azonban ne próbálkozzunk, mivel a növény mérgező.

A hóvirág 2005 szeptemberétől védett növény, miután az Európai Unióban a „természetvédelmi szempontból jelentős növényfajok” közé került (vö. 13/2001. (V.9.) KöM rendelet módosításáról szóló 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelet).

Hóvirág gondozása

Sokan úgy tartják, hogy a hóvirág megszökik a kerti börtönéből vissza az erdőbe. A napfényes vagy kissé árnyékos helyeket, a nedves talajt kedveli. Ha egyszer sikerült “meghonosítani”, később már magától, különösebb gondozás nélkül fejlődik.

Közvetlenül a virágzás megindulása után kevés csontliszt segíti a hosszan tartó, erőteljes virágzást. Téli takarása biztos védelmet nyújt a kifagyás ellen. A virághagymákat 7-15 cm tőtávolságban, kb. 10 cm mélyre dugjuk a talajba. Kifejlett leveles állapotban, kb. hat héttel a virágzás után, tőosztással szaporíthatjuk. Kora nyáron levelei elszáradnak, de csoportosan ültetve, következő tavasszal újra kertünk első virágszőnyege lesz.

Hóvirág gyógyhatása

Az Amaryllidaceae család több tagjához hasonlóan a Galanthus fajok is tartalmazzák a fenantridin alapvázú galantamin alkaloidot. Elsőként a kaukázusi hóvirágból (G. woronowii) izolálták, később a G. nivalis-ból és egyéb amarilliszfajokból. A Kaukázusban honos fajt a helyiek izomgyengeség ellen használták. Az 1950-es évek végétől széles körben használták Kelet-Európában és az egykori Szovjetunióban az izmokat ellazító kuráre (dél-amerikai nyílméreg hatóanyaga) antagonistájaként (ellentétes hatású). A galantamin a központi idegrendszerben is kifejti hatását. A sikeres klinikai vizsgálatokat követően az Alzheimer-kór korai fázisainak tüneti kezelésére kezdték el alkalmazni.

The post Hóvirág appeared first on Kert Lap.

Dr. Komiszár Lajos, a kiskert és gazda suli tanfolyam szakembere

Leggyakrabban magvetésből nevelkednek az ültetésre alkalmas kis növények, a palánták. A helyesen ültetett palántákból jól nevelhető fel a sokféle virág is.

A palántázáshoz végzett talaj előkészítés során a gyommentesítéshez különösen jó a horoló, illetve saraboló, a csuklós kapa, a rögtörő húzókapa vagy a kézi kultivátor. Nagy felületen a rotációs gépi kapák a leghatékonyabbak. A palántázáshoz a talaj ily módon végzett gyommentesítése, és simára, porhanyósra előkészítése a palánták megeredésének biztonságát növeli.

A jól előkészített talaj felszínén sorvonalazással jelölhetjük ki a kellő sortávolságokat. A sorvonalazást a sortávolságnyi térközökkel földbe vert cövekek között kifeszített zsinór segítségével, kapa- vagy gereblyenyéllel végezhetjük. Gyorsabb a művelet a sorvonalzóval, amely gereblyeszerű szerszám. A fő palántázási időszak április vége és május vége közé esik. Elsőként palántázhatók a kevésbé hideg érzékeny virágpalánták, mint a szegfű, a tátikák és a vasvirág is. Ezek még a nem túI erős lehűlést is átvészelhetik a kipalántázásuk után.

A palántákat a palántaágy földjéből, a ládából vagy a cserépből közvetlenül palántázás előtt legjobb kiszedni, korábbi alapos beöntözésük után. Akár tenyérrel vagy ültetőkanállal a gyökerek alá nyúlva minél épebben és a lehető legtöbb földdel kerüljenek kiemelésre. A levelek lehetőleg ne legyenek vizesek, mert úgy rövid tárolás alatt is befüllednek, és ki ültetés után napégést kapnak.

Komiszár tanár úr magyaráz a kiskert tanfolyamon az Oázis kertészetben

A palántatartó kis láda vagy kosár, fóliával bélelt kartondoboz lehet. Abba a kiszedett palánták csomóit egymás mellé szorosan kell betenni, hogy minél jobban fedjék egymást az ártalmas párologtatás ellen. Az meg különösen jó, ha vödörben vagy puha földbe vájt gödörben laza, pépszerű sarat keverünk és a palántacsomókat a pépbe mártva, ott választjuk szét egymástól az egyes palántákat. Így a gyökereket és a gyökerekben lévő földet nedves iszap burkolja be, ami segíti a nedvességmegőrzést. ültetéskor, amikor a földet a palánta gyökerei mellé kell nyomni, ez a folyós iszapréteg meggátolja, hogy a gyökerek között levegős üregek maradjanak. A palánták tárolása hosszabb ideig is lehetséges, de ez sohase vízbe állítva történjen. A szakszerűen, nedves földdel kiszedett palántákat nyirkos újságpapírba és műanyag fóliába csavarjuk be. A befülledés elkerülése érdekében a csomagolás felül maradjon nyitott. Így rakjuk le pincébe vagy kamrába, esetleg más hűvös helyre. Ha időközben szükséges, csak a gyökereken levő földet nedvesítsük, öntözzük. A nedves ronggyal becsomagolt gyökerű, illetve műanyag fóliába burkolt palánták viselik el a legjobban a szállítást is.

A kézi palántázás földlabda nélküli, vagyis szabad gyökerű palánták esetében viszonylag egyszerű. A legkönnyebben megfelelő ültetőfával palántázhatók. Ültetőfát magunk is készíthetünk, legegyszerűbben villásan elágazó vaskosabb, bélmentes ág-, illetve gallydarabból.

Az ültetőfát a palántázás során a palánta helyén kell beszúrni a talajba olyan mélyen, amilyen hosszú a palánta gyökérzete. Az ültetőfát forgatva szúrjuk le és húzzuk ki. A palánta gyökerei a lyukban természetes helyzetükben álljanak, ne hajoljanak vissza. A palánta lyukba helyezése után az ültetőfával ferdén a lyuk mellé kell szúrni úgy, hogy az előző és a mostani szúrás hegye egybeessék. Az így, ferdén leszúrt ültetőfával először alulról, majd felülről a földet a palánta felé, a gyökereihez kell nyomni, hogy közöttük nagyobb légüregek ne maradjanak.

Ha nagyobb térállásra palántázunk, a földlabda palánták mindegyikének külön-külön készítsünk a földlabdájuk méreténél valamivel nagyobb ültetőgödröt kapával,ültetőkanállal. A gödörbe elhelyezett palánta földlabdája köré kézzel nyomkodjuk oda a földet. A cső alakú és hosszú nyelű kivitelben is beszerezhető ültetőeszköz, amely a földhengert is kiemeli a palánta helyéről, különösen jó a különféle földlabdás palánták kiültetéséhez.

Mindig olyan mélyen kerüljenek a palánták a földbe, hogy földlabdájuk legalább egy centi vastagon takarva legyen. A palántaültetés mélysége akkor kedvező (a nem földlabdás, szabad gyökerű palánták esetében is), ha nem túl mély és nem is sekély. A palántákat általában a legalsó un. sziklevélig kell a földbe süllyeszteni. Mélyen ültethetők viszont a kékbojtocska és más ilyen palánták. A mélyültetés akkor hasznos, ha a növények felnyurgultak.

A palántázás utáni beöntözés még a palánták meglankadása előtt történjen meg. Az iszapolás szerű jó beöntözés még akkor is fontos, ha a palántázást zuhogó eső követi. Jó a kiültetést követő egy-másfél hét után átnézni a palántázott növényeket, hogy felfedezzük és pótolhassuk az esetleg elpusztult palántákat.

The post Palántázási praktikák appeared first on Kert Lap.

Bár az egynyáriakat évente frissen kell kertünkbe telepíteni, szép, színes virágoskertet varázsolhatunk segítségükkel, alkalomszerűen eltakarhatunk velük ideiglenesen kopár területet. Az egynyári dísznövények 9o %-át magról szaporítjuk. Már a megvetés szempontjából is tudnunk kell, hogy megkülönböztetünk hosszú, közepes és rövid tenyészidejű fajtákat.

Hosszú és közepes tenyészidejű fajták jellemzői

Egész nyáron át díszítenek – június közepétől-végétől a fagyokig – a hosszú és közepes tenyészidejű egynyáriak. A trópusokról származó egynyári növények nagy része hosszú tenyészidejű.

A hosszú tenyészidejű palánták neveléshez 4-5-6 hónapszükséges. A magvetés ideje december-január, csírázási idő 4 hét (22 C0). Tűzdelés január-február, palántanevelés 4 hét (18 C0), becserepezés március-április (16 C0), kiültetés május.

Néhány példa: Begónia (Begonia cucullata), virágcsalán (Coleus blumei) törpe lobélia (Lobelia erinus), tollborzfű (Pennisetum setaceum), ezüstös tollborzfű (Pennisetum villosum), kékvirágú vasfű (Verbena rigida).

A Hosszú tenyészidejű egynyári dísznövényekből cserepes palántákat nevelünk. Ide többségében apró magvú fajok tartoznak. A magvakat a felszínre vessük. Az ültetőközeget még a magvetés előtt szívassuk meg vízzel, hogy a csírázásig ne kelljen öntözni. A vetés után a ládára helyezzünk üveglapot a megfelelő páratartalom biztosítására. Nem árt, ha az üveglapot naponta forgatjuk, és a kicsapódott vizet lecsurgatjuk. A kicsírázott, egy-két lombleveles magoncokat rövid időn belül tűzdeljük. Az első tűzdeléskor (csepptűzdelés) 4-6 növényke maradjon együtt. 4 hét múlva következik a második tűzdelés, amikor méret szerint szétválogatjuk a palántákat, ekkor a nagyobbak növénykéket 7-8 cm-es cserepekbe, a kisebbeket szaporítóládákba tűzdeljük. Ajánlott ültető közeg: 1/3 rész palántanevelő közeg-1/3 rész fertőtlenített komposzt-1/3 rész érett istállótrágya, ehhez tartós hatású komplex műtrágya jöhet.

Közepes tenyészidejű fajták magvetésének ideje február (20 C0). Tűzdelés március, palántanevelés (18 C0), becserepezés április-május (16 C0), kiültetés május.

Néhány példa: Kék bojtocska (Ageratum houstonianum), kerti oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kakastaréj (Celosia argentea), törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana), paprikavirág (Salvia splendens), nagyvirágú petúnia (Petunia Grandiflora) hibridek, sokvirágú petúnia (Petunia Multiflora) hibridek, borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta), paprikavirág (Salvia splendens), hamvaska (Senecio cineraria), nagyvirágú bársonyvirág (Tagetes erecta).

Rövid tenyészidejű fajták jellemzői

A honos egynyári dísznövények egy része rövid tenyészidejű növény. Ezek általában alacsony hőmérsékleten már korán elkezdenek csírázni, majd június-júliusban virágoznak és augusztus vége körül el is pusztulnak.

A magvetés ideje: március (20 C0), becserepezés április-május (14 C0), kiültetés május.

Néhány példa: mályvarózsa (Alcea rosea), kerti körömvirág (Calendula officinalis), pillangóvirág (Cosmos bipinnatus), mézvirág (Lobularia maritima), napraforgó (Helianthus annuus), kokárdavirág (Gaillardia pulchella), nagyvirágú Porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), pompás rézvirág (Zinnia elegans), keskenylevelű rézvirág (Zinnia angustifolia)

A gyors kifejlődésű fajokat március végén, április elején vetjük cserépbe, szemenként. Vethetjük állandó helyre, közvetlenül a virágágyba. Ilyenkor általában sorba vetünk, majd ritkítunk a végleges tőtávolságra. Fészekbe vetést csak nagy magvú növényeknél használjuk (ricinus, dísznapraforgó).

Kiültetés előtt a cserépben nevelt palántákat áprilistól edzeni kell, hogy fokozatosan szoktassuk a növényeket a teljes fényhez és a szabad levegőhöz.

The post Egynyári virágok magvetése appeared first on Kert Lap.

Dr. Sipos Béla Zoltán, az ismeretterjesztő kiskert tanfolyam egyik szakebere, és a gyümölcsfák metszése tanfolyam szakembere

A célszerű és tudatos metszéshez nélkülözhetetlenek az alapvető elméleti ismeretek, valamint az, hogy figyelemmel kísérjük növényeinken a metszés hatását. Nem metszési recepteket, hanem általános szabályokat szeretnénk az olvasók elé tárni, amelyeket az adott környezetben élő, adott növényekre kell alkalmazni.

Forrás: Kertészet és Szőlészet, 2008.01.31, 02.14.

Hol képződik a gyümölcs?

A tudatos metszés alapvető eleme a rügyek és a termőrészek ismerete. Pontosan kell tudni, hogy az egyes gyümölcsfajok milyen típusú termőrüggyel rendelkeznek (táblázat), azok hogyan ismerhetők fel, hol helyezkednek el? Nagy általánosságban kétféle rügyet különböztetünk meg, a hajtó rügyet, amelyikből hajtás lesz, és a termőrügyet. A termőrügynek két változata van. A virágrügy a hajtásrügyektől jól megkülönböztethető, mert azoknál lényegesebben duzzadtabb, kerekded, gömbölyű, rendszerint nem simul a vesszőhöz. Mindig a vessző oldalán található, egyesével, csoportosan, vagy hajtásrüggyel közös alapon (őszibarack vegyes rügycsoportja). Helyzete a fajra, illetve a fajtára jellemző, a cseresznye és a piros ribiszke virágrügyei a vesszők alján találhatók nagyobb számban, az őszibarackon elszórtan a vesszők oldalán, de egyes fajtákon (Sampion) a vesszők felső harmadában.

A virágrügyből megfelelő megtermékenyítés után “csak” termés lesz, hajtást nem képez. Azok a vesszők, amelyek oldalán csak virágrügyek vannak, felkopaszodnak – ostorosodnak, idővel elszáradnak – (Pándy és Cigánymegygyek, egyes cseresznye-, szilva- és kajszifajták), a vessző csúcsán lévő hajtás1ügyből fejlesztenek újabb hajtást. Ebből adódóan a felkopaszodott 2-3 éves gallyakat vissza kell vágni valamilyen vesszőre, így serkentve az újabb kihajtást, illetve elkerülni a túlzott felkopaszodást.

A vegyesrügy a virágrügyekhez hasonló alakú, jóval duzzadtabb, mint a hajtásrügyek. A “sovány” vegyesrügyekből általában nem képződik termés, ezeket átmeneti rügyeknek is nevezzük. A vegyesrügy rendszerint a rövid vesszők csúcsán helyezkedik el, de van kivétel is! A birs és a naspolya, valamint a málna, a szeder, a feketebodza, a feketeribiszke hosszú vesszőinek oldalán vannak a vegyesrügyek, de egyes alma(Jonathan) és körtefajtákra (packham’s Triumph) is jellemző ez az elhelyezkedés.

A vegyesrügyben nincs külön virág- és a hajtásrügy, hanem a hajtáskezdemény csúcsán virág (birs, naspolya), vagy virágzat (alma, körte, berkenyék. stb.) képződik, az oldalán pedig újabb hajtás, ami rendszerint termőrésszé alakul. Aki durván visszametszi a vegyesrügyes hosszú vesszőket, ne számítson nagy termésre, hiszen a metszőollóval a szüreti munkák nagy részét is elvégezte, gyakran több évre előre. A metszés során figyelembe kell venni, hogy a vegyesrügynek látszó rügyek közül nagyjából csak 60% fog virágozni.

Termőrészeknek nevezzük azokat a különböző hosszúságú vesszőket, amelyeken termőrügyek találhatók. Hosszúságuk alapján megkülönböztetünk: rövid (20 cm-ig), középhosszú (20-40 cm között) és hosszú (40 cm felett) termőrészt.

Csonthéjasok termőrészei

A csonthéjas gyümölcsfajok mindegyikének különálló virág- és hajtásrügyei vannak, az almához hasonló vegyesrügyeik nincsenek! Néhány ide tartozó gyümölcsfaj jellegzetessége, hogy egy rügyalapon virág- és hajtásrügy is található (őszibarack, szilva, kajszibarack, mandula). Az ilyen rügycsoportot vegyes rügycsoportnak nevezzük. A csonthéjasok virágrügyei mindig a vesszők oldalán helyezkednek el. A bokrétás termőnyárs néhány centiméteres rücskös vessző, csúcsán a vékony hajtásrügy, alatta pedig körkörösen virágrügyek találhatók. A virágrügyekből termés lesz, a hajtásrügyből hajtás. A hajtás több évig is bokrétás termőnyárssá alakul. A 4-5 éves alappal rendelkező bokrétás termőnyárs virágrügyei számban és fejlettségben is csököttebbek, mint a fiatalabbak, ezért ezeket vagy távolítsuk el, vagy késztessük termőgally-ifjítással erősebb hajtásképzésre a hajtásrügyet.

Azokat a rövid, 2-20 cm-es vesszőket, amelyek oldalán virág- és hajtásrügyek vagy rügycsoportok helyezkednek el, termőnyársaknak nevezzük. A nyársak oldalán a rügyek a legkülönbözőbb variációban lelhetők fel. A sok nyárstípus közül néhány különlegeset érdemes megemlíteni. A generatív termőnyárs olyan nyárs, amelyen csak virágrügyek találhatók. Csak 1-2 gyümölcsöt képes kinevelni, a következő évben elszárad, mert nincs rajta hajtásrügy. A kajszira jellemző nyárstípus. A tövises termőnyárs a nemesített csonthéjas gyümölcsfákon ritkán fordul elő. Sokszor a csonthéjasok elszáradt csúcsú nyársaival tévesztik össze. A magról kelt szilva- és kajszifák fiatalkori, valamint a kökény, a myrobalán, a vadkörte tipikus termőrésze.

A teljes értékű termővessző 40-50 cm hosszú, 5-7 milliméter vastag és zömében hármas rügycsoporttal berakódott vessző. Ettől méreteiben eltér a nem teljes értékű termővessző, amelyik nem hármas rügycsoportokkal van berakódva.

Egyes cseresznye és meggyfajták hosszú termővesszőkön is teremnek. Ezek gyorsan felkopaszodnak, emiatt rendszeresebben kell metszeni őket, ellentétben a bokrétás nyárson termőkkel.

Csonthéjasok metszése

A kajszit és általában a csonthéjasokat nem kell metszeni – ez az állítás több szempontból is hibás. Az őszibarack is ebbe a csoportba tartozik, és ha ezt a közkedvelt növényt nem metsszük minden évben rendszeresen, akkor a fák szakaszosan fognak teremni, a termés minőség csapnivaló lesz.
A felkopaszodásra hajlamos gyümölcsfajtákat több évig metszés nélkül hagyva több kárt okozunk, mint hasznot. A korona elsűrűsödik, a termőfelület lecsökken, a korona belsejében ”száraz fát” termelünk, ami kétségtelenül hasznos lehet, ha gyújtóst akarunk szedni.

A kajszi gutaütését a metszés és annak időpontja nem befolyásolja olyan mértékben, mint annak idején azt a kutatók állították. Sokkal fontosabb az azonnali sebkezelés.

A pirosbimbós állapotban történő metszés – amit még manapság is sokan javasolnak -, több szempontból is bírálható: ha ilyenkor metszünk, sok virágot letörünk, ha egy-egy vastagabb gallyat kiemelünk a koronából.
Mérhetetlenül több seb keletkezik a fán, ha téli fagykár volt, mint a metszés során, mert az elfagyott virágrügyek tavasszal leperegnek. Rövid a metszésre fordítható idő, ez alatt több hektár kajszit lehetetlen megmetszeni. A kajszi nagyon jól bírja a metszést (jó példa erre Spanyolország, ott úgy metszik, mint mi az őszibarackot), ifjítás hatására a vastagabb gallyakból is új hajtások törnek elő a rejtett rügyekből. Ráadásul a hosszú vesszők később virágoznak mint a rövid nyársak, emiatt a tavaszi fagykár is csökkenhet.

The post Csonthéjasok metszése appeared first on Kert Lap.

Zsigó György – Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Ha enyhe a tél a kártevők (atkák, rovarok) és a kórokozók (gombák, baktériumok) is átteleltek, nem gyéríti őket a fagy. Ilyenkor nagyon fontos la tavaszi lemosó permetezés! Aki csak teheti, végezze el!

Milyen kártevők, kórokozók ellen érdemes bevetni a tavaszi lemosást? –kapom gyakran a kérdést.

Amennyiben nem a törzsön, ágakon telel át a megcélzott károsító, akkor hiába permeteznének! Csak a pénzüket, energiájukat pocsékolnák és még a környezetünket is feleslegesen terhelnék a vegyszerekkel.

Ajánlott permetezőszerek

Nagyon fontosak a réztartalmú szerek. Jelentőségük akkora, hogy sok növényünknél érdemes akár megismételni az őszi rezes kezelést! A réz az egyetlen baktériumölő szerünk pl. tűzelhalás ellen, és egyben nagyon sok jelentős gombára is kiváló. Bár tavaly főleg a lisztharmatoknak kedvezett az időjárás, de ahol mégis gondot okozott nyáron a monília, a tafrina, a levélbetegségek és varasodásra érzékeny alma és körtefajtáink vannak, ott mindenképpen rézzel kezeljünk. Tehát ide tartozik az összes csonthéjas, almástermésű és héjas -gyümölcsű mellett a málna és sok dísznövénycserje is. Bármelyik rezes szerrel dolgozhatunk.

Sokan még mindig a klasszikus rézszulfátra (rézgálicra) esküsznek, pontosabban az ebből készített bordóilére. A rézszulfátot ( a rézgálicot avagy a kékkövet) már csak lombtrágyaként szerezhetik be, de számos, mésszel már a gyárban összekevert változatban is

Egy egészséges, már kinyílt és egy lisztharmattal fertőzött rügyet láthatnak, ugyanarról a Jonathán almafáról. A gomba fonalaitól fehér bevonatú, gyertyás vesszőt mindenképpen metsszék le, mert innen is kiindulhat az első fertőzés!

megvásárolható: Bordói Por, Bordói Extra, Bordóilé Neo SC, vagy a Bordóimix DG, Cuprogard DG, stb.

 Sok éve használjuk a rézoxiklorid hatóanyagot. Ebből készül a Rézoxiklorid 50 WP, Montaflow, Astra Rézoxiklorid, Neoram 37,5 WG, Plutó 50 WP Rézoxiklorid, Cuprosan 50 WP, Cuprozin 35 WP, Rézkol 400 FW, Meteor, RézMax, Rézoxiklorid 50 WP (Saldeco), Cuprocaffaro Micro, Roxi, stb.

A fenti hatóanyagok mellett néhány éve megjelentek új molekulákat tartalmazó, nagyon finom őrlésű rezek is. Lassabban bomlanak, tovább védik a növényeket és nagyobb levélfelületet képesek lefedni.

A rézhidroxid hatóanyagból gyártják a Champ DP, Champion 50 WP és 2 FL és WG, Copac Flow, Copernico Hi Bio, Funguran-OH, Kocide 2000, Vitra Rézhidroxid, Joker 77 WP, Jolly 77 WP, Hydrostar, Pomuran réz, szereket. Kiváló esőállósággal rendelkeznek. Többségüket nyáron is felhasználhatjuk, nagy előnyük, hogy csonthéjasokban is engedélyezettek (őszibarack kivételével). Már nem perzselnek mint a fent felsorolt „régi” rezek.

A tribázikus rézszulfátot tartalmazó Cuproxat FW lemosás után csonthéjasokban, sőt az őszibarackban is engedélyezett tafrinára. Azért érdemes permetezési próbát végezni, az engedély szerint ősziben sziromhullás, levélperzselés előfordulhat.

A Nordoxban rézoxid van. Esőállósága és tartamhatása nagyon jó. Csonthéjasokban csak tavaszig vethető be, de sok más kerti növénynél mehet nyáron is.

Rezes szereink esőállóságát növelhetjük Silwet L-77 és a Silwet Star tapadásfokozó hozzáadásával.

Ahol a lisztharmat jelentette a fő problémát pl. szőlőnél, Jonathán típusú almáknál, rózsánál, köszméténél, ribiszkénél, stb. vagy felszaporodtak az atkák, ott használjunk kéntartalmú lemosószereket. Elsősorban a kenet poliszulfid formában tartalmazó szereket javaslom! (Néhányan még talán emlékeznek a mészkénlére vagy a Neopolra, mely báriumpoliszulfidot tartalmazott.) Úgy tűnik, hogy ismét a figyelem középpontjába került ez a hatóanyagcsoport, pontosabban a kalciumpoliszulfid. Megérdemelten, pl. varasodásra is kiváló! Már nem lehet forgalmazni a Tiosolt, de hatóanyagához, a kalciumpoliszulfidhoz, számos olajos kombinációiban még mindig hozzájuthatnak.

Ahol a törzsön, ágakon áttelelő állati kártevők ellen kell védekezni (pl. egyes pajzstetű, levéltetű, moly és atka fajok) ott jöhetnek a jól ismert olajok: Agrol plusz, Niral, Vektafid A, Biola-Agro, Catane, Drip-plusz, stb.

A jobb oldalin egy korai cseresznyefajta rügyeit láthatják már a szétnyílt pikkelylevelekkel. Ebben a fejlődési stádiumban már el lehet kezdeni a lemosást. Sajnos a tavalyi gyümölcsmúmiákat is megtaláltam a fán. Ezekből indul majd az első fertőzés.

 Aki együttes hatást szeretne elérni permetezésével rovarokkal, atkákkal és a különböző kórokozókkal szemben, az számtalan gyári kombináció közül választhat. Réz+olaj, kén+olaj, réz+kén+olaj és réz+kén összetételben is kaphatóak. Előnyük, hogy kényelmesen, egy menettel több ellenséget is gyérítünk. Hátrányuk, hogy gyakran kisebb mennyiségű hatóanyagot tartalmaznak, nem tudunk velük oly mértékű csapást elérni, mint a töményebb egy hatóanyagú szerekkel.

Réz+olaj:Vegesol R, Vektafid R, stb.

Poliszulfidkén+olaj: Nevikén, Agrokén, Nevikén Extra, Vektafid S, stb.

Réz+kén+olaj: Vegesol eReS, Olajos Rézkén, stb.

Réz+kén: Bordóilé+Kén Neo SC, Rézkén 650 SC, stb

Jó tanácsok

Amennyiben két menetben rézzel vagy kénnel, majd olajjal is védekeznének, mindig az előbbiekkel kezdjék. Ellenkező esetben az olajos bevonaton nem tapadnának meg a gombaölők.

Mindig a kéregkaparás, metszés és sebkezelés után permetezzünk, bőséges lémennyiséggel, áztatás szerűen. A legkisebb kéregrepedésbe is be kell jutnia a permetlének!

Eladáskor, vételkor nézzék meg a címke előírásait. Sok lemosószer nyáron is felhasználható, egyes olajok pl. adalékként keverhetőek a nyári permetlevekbe. Inkább ezeket válasszák, feleslegesen ne tároljanak vegyszereket otthon.

The post Tavaszi lemosó permetezés appeared first on Kert Lap.

Érvek és ellenérvek az akác hasznáról. A vita kiváltója, hogy az EU (nem?) az akácfa kiirtásáról tanácskozik, hanem, mint nem őshonos, és ezért inváziós faj kártételeinek mérséklésére kíván pénzt elkülöníteni. A rendelkezések egyébként 50 növény és állatfajt érintenének, köztük van a parlagfű, a gyalog akác, a burgonyabogár vagy a vándorpatkány. (Vita az akácosok körül)

Hogyan került az akác Magyarországra?

A pillangósvirágúak családjába (Leguminosae) tartozó akác (Robinia pseudoacatia) észak-amerikai eredetű, és a 17. században került Európába. Magyarországra a történeti adatok szerint, valószínűleg német közvetítéssel, 1710-1720 között juthatott el. Telepítését Mária Terézia eredetileg katonai célokból kezdeményezte, legelőször a Bánságban, majd Tessedik Sámuel szarvasi evangélikus lelkész és népművelő támogatta az akác telepítését fájának és mézének kedvező tulajdonságai, illetve a termőhelye iránti igénytelensége miatt.

Először a 20-as évek, majd az ötvenes évek nagyarányú fásítási akciója keretében a gyors fejlődésű akáccal történő alföldi homokterületek megkötésé nem volt egyértelműen jó ötlet. Ahol gazdasági céllal telepítettek akácost, és kordában tartják a szaporodását, ott nincs probléma. Az elhanyagolt területeken azonban korlátlanul burjánzik.

Az akác haszna

Agresszív vegetatív felújulása (gyökér- és tuskósarjak) miatt országszerte elterjedt, és érzelmileg is kötődünk hozzá. Igazi magyar fa vált belőle, népdalok, versek gyakori szereplője.

Az akác fája szívós és ellenálló is. Kivételes tulajdonsága a rendkívüli vízállóság. Ezért például ablakládának is kiváló. Ellenállnak a hőingadozásnak, a napsugárzásnak is. Kerti bútorként a trópusi fából készült termékekhez hasonlóan merevek, kopásállók, felületkezelés nélkül is több tíz évig szabadban tarthatók. Ellenállnak a korhadásnak, szuvasodásnak, gombásodásnak és a nagyobb grill-partiknak is. Akácoszlop alkalmazható az ehető gombák termesztése során támberendezésként, ami a fűszerként használt gombáknak különleges aromát ad.

Különleges csemege a frissen szedett, bundázott akácvirág. Illatos, nyugtató, szépítő fürdőt akár magunk is készíthetünk frissen szedett vagy szárított akácvirág felhasználásával.

Május-júniusban nyíló fehér, illatos virágai dús, lelógó fürtöt képeznek. Termése hüvely.

A szárított virág (Robiniae pseudacaciae /=acaciae/ flos) fő hatóanyagai a flavonoidok és az illóolaj. A friss virágot nyílásában szedjük, majd a virágokat lefejtjük a fürtökről, és vékony rétegben kiterítve szárítjuk. Főbb hatások: enyhe görcsoldó és vizelethajtó. Ajánlott napi adagja: 6 gramm. Felhasználás: a virágdrogot vizelethajtó-, köhögéscsillapító- és gyomorteák alkotórészeként.
Szárított akácvirágból készült tea: 1 tk./2 dl víz
A likőriparban a virágokból készült kivonatot édes típusú likőrök ízkiegészítőjeként alkalmazzák.

Májusban a virágzó akácfák illata betölti a levegőt. A virág remek mézelő. A magyarországi akácméz igazi hungarikum. Harmonikus, lágy ízű és kevésbé savas, akácvirág illatú. Területtől függően csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjed a színárnyalata. Lehet akár zöldes beütésű is. Jelentős gyümölcscukor-tartalma miatt sokáig folyékony. Kevés virágport tartalmaz. Jó fertőtlenítő. Köhögés ellen ajánlott. Gyomorsav túltermelés miatti emésztési zavarok oldására is alkalmas.

Hátrányok

Az összefüggő akácosok az őshonos erdők által létrehozott ökológiai egyensúlyt megbontva sok talajlakó állatot, mikróbát és talajlakó gombát szorított ki, míg a gyökerének nitrogénkötő baktériumai által megnövekedett talaj nitrogén tartalma a nitrofil gyomok elszaporodásának kedvezett.

12 éves akácültetvény a fatudakozo.hu oldalán.

Az akácosok az idő múlásával, évtizedek távlatában egyre csökkenő növekedési erélyt mutatnak, száraz termőhelyen, leromlott talajon kiritkulnak, amely végül a kitermelésükhöz vezet, kizsigerelt területet hagyva maguk után. A megbolygatott helyeken gyorsan megjelennek a gyomok. Mindebből arra lehet következtetni, hogy éppen a homokterületek kell az akácot a hazai fajok javára visszaszorítani.

Az éghajlat változásával a szárazzá váló homoki erdőssztyepp-tölgyesek területére benyomul a fényigényes akác, ami gyéríti a lombkorona szint alatt élő növények fajgazdagságát. A fás növényfajok közül csak a fekete bodza és a behozott kései meggy, a nyugati ostorfa, az alásfa képes az akácos cserjeszintjében megélni. A fásítási programban soha részt nem vett területeken előtör az akác, és kiszorul az eddig jellemző bükk és tölgy.

Következtetések

Az akác az utcai körülményeket jól viseli.

Valójában nem a több hasznú akácosok irtása a cél, hanem a nem megfelelő helyen lévők tovább terjedésének megakadályozása. Több évtized távlatából át kell értékelni a telepítés gazdaságosságának szempontjait. Telepítését leginkább parlagon hagyott területeken kellene engedélyezni. Ugyanakkor a több gondozást igénylőhonos fafajok telepítését kívánatos támogatni, amelynek biológiai, ökológiai értékén túl szociális és foglalkoztatottsági jelentősége is van. Kordában tartva, kertekbe, parkokba, út mellé ültetve azonban ezek a negatívumok nem érvényesülnek.

Méhészeti szempontból nyilván szükséges az akácméz, de legalább annyira jelentős őshonos fáink nektárja (hárs, juhar, berkenye) és a gyógynövények (szurokfű, menta, levendula stb.) között számon tartott cserjék megmaradása, szintén fontos szempont, számba véve, hogy ezek is különleges nektárral szolgának. Nem feledkezhetünk meg a jó mézelő réti növényekről sem (pl. kakukkfű, zsálya, bakfű). Őshonos méheink pedig nem fogyasztják az akácnektárt, viszont ők végzik fontos takarmánynövényeink pl. lucerna beporzását.

A hungarikummá nyilvánítás kérdésében az észérvek és ne az indulatok döntsenek!

Forrás:
Varga Zoltán: Tárgyilagosan az akácról
Andrásevits Zoltán: Doktori értekezés
Az akác Kínában, Erdészeti Lapok

The post Hungarikum-e az akác? appeared first on Kert Lap.

Nagy Z. Róbert- Kertbarátok Országos Szövetsége

Van néhány praktika a szabadföldi veteményezéssel kapcsolatban, melyek az üzemi méretű termesztés miatt napjainkra háttérbe szorultak. Akik saját fogyasztásra termelnek kertjükben zöldségeket érdemes kipróbálniuk ezek némelyikét, hiszen többségükkel területet- és munkaidőt is spórolhatunk.

A hagyományos vetésmódoknak számos formája létezik. Ezek helyes megválasztásakor elsősorban az adott zöldségfajta növekedési típusára, és a gondozás praktikai szempontjaira legyünk tekintettel.

Szórt vetés

Legegyszerűbb, de zöldségek esetén nem a leggyakrabban alkalmazott vetés a szórt vetés. Ennél nem készítünk vetőárkot, hanem egyenletesen beszórjuk a területet a magokkal, majd vagy földdel takarjuk, vagy csak gereblyével beledolgozzuk azokat a talajba. Csak arra kell odafigyelni, hogy a szóráskép egyenletes legyen, és a magvak nagyjából olyan távolságra kerüljenek egymástól, ami igazodik a kikelő növények majdani termetéhez. Így vethetjük a metélőhagymát, a zsázsát, valamint a fűszer és gyógynövények némelyikét – főként az apró magvúakat.

Soros vetés

A soros vetés a legismertebb, legszélesebb körben alkalmazott módszer, melynél egy kis árkot nyitunk a magoknak.

Ikersorok kialakításakor 2-4 sort közelebb jelölünk ki egymástól, majd kihagyunk egy a sorközöknél szélesebb járó-utat, ezt pedig újabb ikersorok, majd újabb járóút követ, periódikusan. A két út olyan távol legyen egymástól, hogy az évközi növényápolási munkákat erről kényelmesen el tudjuk végezni, még az járósávval nem szomszédos sorokban is. E vetésmód lényege a jobb terület-kihasználás, hiszen a sűrített ikersorok, kevés járóúttal kevesebb helyet foglalnak, mintha minden sorközt bejárásra alkalmas méretűre készítettünk volna.

A sávos vetés az eddigiek kombinációja. A sávok széles soroknak felelnek meg, melyeken belül szórt vetéssel juttattuk ki a magokat.

Kevert vetés

Kevert vetés alkalmazásakor két növény magjait keverve, egyszerre vetjük el. Legjobb példa erre a sárgarépa-hónapos retek, vagy a petrezselyem – hónapos retek kombináció, de más fajoknál is sikerrel alkalmazható a módszer.

Csupán arra figyeljünk oda, hogy az egyik faj rövid tenyészidejű, gyors növekedésű másik pedig hosszú tenyészidejű, lassú kezdeti növekedésű legyen. Az előbbi példákra visszatérve a hónapos retek magjai hamar kikelnek, és a “termés” 35-40 nap alatt szedhető. Ekkortól pedig az eleinte kis helyigényű sárgarépa veszi át a főszerepet.

A módszernek több előnye is van. A sárgarépa és a retek magjai is viszonylag aprók, így tehát nehéz egyenletes távolságra szórni őket. Ennek eredményeképp, ha külön vetjük ezeket, akkor sűrűn kelnek ki. Optimális növekedésükhöz ritkítani kell a növényeket, ami plusz munka, és felesleges magpocsékolás. Kevert vetéskor arányosan távolabbra kerülnek egymástól a fajtaazonos magok, és a retek felszedésekor úgy jut helyhez a sárgarépa, hogy nem ment kárba a vetőmag. A gyorsabban kikelő retek egyben jelzi a sor vonalát is, így a gyommentesítés korábban megkezdhető.

A kevert vetés egyik módosított változata, amikor műtrágyával, homokkal, fűrészporral, tehát olyan anyaggal keverjük a magokat, amely mérete megegyezik a szemmérettel. Ezzel szintén optimálisabb (esetünkben ritkább) szórásképet érhetünk el, és a gazdaságos magfelhasználáson túl szükségtelenné válik a ritkítás munkafolyamata.

Sorjelző növény

A sorjelző növények alapvető tulajdonsága, hogy magjaik gyorsan kikelnek. Ezeket kis mennyiségben a főnövény magjaihoz keverjük. Éppen annyit vegyítsünk csak a főnövény magjaihoz, hogy keléskor jelezze nekünk a sor vonalát, hiszen miután a főnövény kikel a sorjelzőket kigyomláljuk. Akkor éri meg ezt a módszert alkalmaznunk, ha a terület az előző években gyomos volt, tehát idén is számíthatunk e nem kívánt növények megjelenésére. A sorjelzők kikelésekor máris megkezdhetjük a gyomlálást, míg azok nélkül a lassan kikelő főnövényeket (paprika, paradicsom stb.) egyből elnyomnák a gyomok. Sorjelzésre a retekfélék, és a saláta magjai egyaránt alkalmasak.

Kulisszás vetés

A módszer az igényesebb zöldségfélék életkörülményeinek javítására, fejlődésének gyorsítására alkalmas, melyet védőnövényekkel oldunk meg. Az uborkasorba ha 50-60 centiméterenként csemegekukoricát vetünk, akkor a magas termetével védi az uborkát a perzselő napsütéstől, a széltől, párás mikroklímát alakít ki a főnövény körül, és futó fajta esetén még támasztékul is szolgál. A kukorica jó védőnövénye még a zöldbabnak, borsónak is.

The post Szabadföldi veteményezés appeared first on Kert Lap.

Dr. Sipos Béla Zoltán, a metszés- és a kiskert ismeretterjesztő tanfolyam szakember

“A növény mindent elmond, de érteni kell a szavát”!
Miért kezdem ezzel a dr. Győrffy Sándor (van, ki nevét nem ismeri?) által megfogalmazott mondattal? Mert kivétel a gondos odafigyelő, de a többség szolgalelkűen másolva, növényeire nem hallgatván, ésszerűtlenül “hinti a tudást”.

Gyakori hibás tanácsok a szakmai ellenérvek tükrében ellenérvek a gyümölcstermő növények márciusi gondozását illetően.

A kajszi- és őszibarackfák, amelyeket rügyfakadásuk után metszhetünk, egyébként a metszőolló is terjesztené a gombás betegségeket. A metszés során távolítsuk el a befelé törekvő, a túl sűrűn álló, a párosan fejlődő vesszők, gallyak, ágak, egyikét is. Amelyeket lehet metszőolló segítségével, a már túl vastag ágakat viszont ágvágó ollóval vagy fűrésszel. Általában előnyösebb kevés nagyobb, vastagabb részt levágni.

Hát a fertőzési “hajlam” igaz, de aki ezeket az intelmeket leírta, nem igen metszette még ebben az időszakban az említett fákat. És milyen rügyfakadásról van szó? Ezek a fák lombelőzők, először virágrügyeik nyílnak ki! Ráadásul metszőeszközökkel (nem csak az ollóval!) bármikor terjeszthetünk kórokozókat, a lényeg a metszőeszköz fertőtlenítése!

Szóval:
- az ekkor végzett metszés a legerőteljesebb növekedést gátló hatású (ez lehet cél is!),
- ha ilyenkor vastagabb ágakat vágunk le, és a koronából barbár módon kirángatjuk, azokat, a termésritkítással már nem is kell törődnünk, mert rengeteg virágot letörtünk a kiráncigált gallyakkal,
- az erőteljes gyökérnyomás miatt fokozott a sejtnedvkiválasztás (könnyezés), a helytelenül kiválasztott sebkezelő anyagok (elsősorban a vizes alapúak, és a méhviasz) hatástalanok, leválnak a sebről,
- ha csak ebben az időszakban metszenénk, akkor mikor lenne befejezve a sokhektáros ültetvényekben a metszés?

A metszés során távolítsuk el a befelé törekvő, a túl sűrűn álló, a párosan fejlődő vesszők, gallyak, ágak, egyikét is.

Valaha váltócsapos metszéssel metszett, majd vágó ollóval letetejezett őszibarack.

Feltehetően a korona belsejébe törekvő vesszőkről van szó  -az “egyikét is” nem tudom micsoda- (ha már ág, akkor viszont baj van!), de miért kellene ezeket eltávolítani? Ha az adott koronarész termővessző, vagy azzá válik az adott évben (almatermésűek), akkor felesleges kimetszeni, hiszen a termés súlya alatt a termőrész lehajlik, nem sűrűsíti a koronát. Ha túl sűrűn vannak ezek a vesszők, gallyak, akkor lehet ritkítani, de mindet eltávolítani? Az, az érzésem, hogy a cikkíró feltehetően nem ismeri a gyümölcstermő növények termőrészeit, és nincs tisztába a metszés alapvető hatásaival sem.

Ha ősszel elmaradt a trágyázás, még kiszórhatók az esedékes műtrágya adagok is. Ez négyzetméterenként kb. három dekagramm pétisó, ugyanennyi szuperfoszfát és fele mennyiségű kálisó, még inkább kénsavas kálium lehet. A kiszórást kövesse a műtrágya talajba forgatása, vagy legalább sekély kapálása.

Ejnye-bejnye! Hol maradt a növény igénye, a talajtípusnak megfelelő trágyázási mód? És csak műtrágya? A kénsavas káliban van valami igazság, de nem a teljes! Bogyós gyümölcseink közül egyesek (málna, ribiszkék, szamóca) érzékenyek a klórra (ezért nem ajánlott a káliumklorid műtrágya), levelüket idő előtt lehullatják. Ezért kell ezeket a növényeket kénsavas kálival trágyázni!
Tavasszal káli, és foszfor műtrágyát nem szokás kötött talajra kiszórni (Arany-féle kötöttségi szám /Ak/ 40, vagy felette), mert köztudott, hogy ilyen talajokon az említett elemek évente csak 3-4 cm-t mozognak a gyökerek felé, mert szorosan kötődnek az agyagásványokhoz. Laza homoktalajokon viszont kötelező (!) lehet az évi 3-4 szeri adagolás, mivel gyorsan kimosódnak ezek az elemek a talajból, az agyagkolloidok hiánya miatt.
A talajba forgatás jó lenne, de az 40-60 cm mélységet jelent (fák és szőlő ültetése előtt), a sekély bekapálás viszont nem sokat ér.

A ribiszkék és a többi gyümölcstermő bokor még meglévő, több éves ágas-bogas gallyait legjobb legalább most tőben levágni. Az áttelelt málna sarjadékokból is tövenként öt-hat legerősebbet hagyjuk meg. A szamócatöveket pedig az esetleg téli takaróanyagoktól és elpusztult levélrészektől gondosan tisztítsuk meg.

Ha a ribiszkék -nem is beszélve a többi gyümölcstermő bokorról (pl.: mogyoró, köszméte, josta, stb.)- “ágas-bogas” gallyait tőből levágjuk, akkor ebben az évben ne nagyon várjunk termést a zárójelben említett növényekről! Akkor lenne korrekt a szerző, ha azt írta volna, hogy a ribiszkék és a köszméte 4-5 éves gallyait tőből távolítsuk el, a többi koronarészből pedig koruk szerint (1, 2, 3, évesek) hagyjunk meg a növények erősségétől függően 3-4 darabot.

A málna metszése nagyon egyszerű, de nem ezen útmutatás alapján! Először is mivel félcserje, és a letermett részek elszáradnak, ezeket kell tőből kimetszeni. A megmaradt sarjak közül válogassuk ki a legerőteljesebb, legegészségesebbeket. Ezek közül töves művelés esetén hagyjunk tövenként 5-6 db-ot, sövény művelésmódúaknál 8-12 db-ot folyóméterenként. A vesszőket minden esetben tőből metsszük ki! A meghagyott vesszőket a támberendezés felett 20 cm-el vágjuk vissza, a nyesedéket égessük el.

A fotók a gyümölcsfák metszése ismeretterjesztő tanfolyamon készültek.

The post Márciusi tennivalók a gyümölcsösben appeared first on Kert Lap.