Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó izsóp nemzetségbe (Hyssopus) 10-12 illóolaj tartalmú aromás gyógynövény tartozik, amelyek a mediterráneumból és Közép-Ázsiából származnak. Magas illóolaj tartalma (0,3-1,0%) miatt mindegyikük közül kiemelkedő jelentőségű a nyár végéig virágzó izsóp (H. officinalis).

Izsóp bemutatása

Az izsóp 50-80 cm magas cserje. Keresztben átellenesen álló levelei lándzsásak, ép szélűek, fénylő, sötétzöldek. Virágai 7-9-virágú álörvökben álló (rövidszártagú bogernyős virágzat), egy oldalra néző álfüzért alkotnak. Júliustól szeptemberig virágzik. Termése makkocska.

Szélhajtó, baktériumölő, görcsoldó, köhögéscsillapító, köptető, izzadás gátló, nyugtató, izomlazító, emésztéssegítő hatású. Az élelmiszeripar mártások szószok  ízesítőjeként használja. A kozmetika- és a konzervipar hasznosítja az izsóp olajának baktériumölő hatását.

Sok ókori hivatkozást találunk az izsópra. A biblia Mózestől Jánosig gyakran emlegeti. Az arab irodalomban is feltűnik. A görögök köhögéscsillapítónak használták. A bűnbánat, az alázat és a megtisztulás kifejezője volt már a történelmi idők kezdetén. A keresztények számára a keresztség szentségét szimbolizálta, a középkorban – tartós illata miatt – az állhatatosság és a hűség jelképe volt. Európában leginkább olajáért termesztetik, de kerti dísznövényként is gyakori. Levesek, saláták, likőrök és parfümök ízesítésére, illatosítására használták. A gyógyszerészek is előszeretettel használták szereik elkészítésénél.

Izsóp gyógy- és fűszernövény

Az izsóp orvosi felhasználását a “mindenre jó” hozzáállás jellemezte. Ma mégis alábecsült szerepe van, leginkább háziszerként hasznosítják. Aktív hatóanyagai diterpenoid laktonok, triterpenoidok, diosmin, marrubiin, oleanolin sav, pinokamfon, izopinokamfon, hisszopin, cseranyagok, flavonoidok, tanninok.

Különösen légcsőhurutot kezelnek vele sikeresen, amelyet antibakteriális hatása mellett a marrubiin (diterpén keserűanyag) nyálkaoldó hatásának is köszönheti. Ugyanígy előszeretettel alkalmazzák emésztési zavarok ellen. Sokszor a gyógyulási fázisban ajánlják általános roboráló szerként. A levelek és a virágos hajtások szélhajtó, baktériumölő, görcsoldó, köhögés elleni, köptető, izzadás gátló, nyugtató, izomlazító, emésztéssegítő hatásúak. A hajtásokat teljes virágzásban gyűjtsük, és későbbi felhasználás céljából szárítsuk. Leveléből készült teája szélhajtó, gyomornyugtató, és felső légúti hurut kezelésére használatos a leggyakrabban. Külsőleg hámsérüléseket borogatnak vele. Kémiailag stabil illóolaját az aromaterápia használja.

Fűszeres illatú levelei burgonya, zeller, petrezselyem mellet élvezhetők a legjobban. Hús- és halsaláták, húsételek finom fűszere, ízesítője. Áfonyával együtt gyümölcssalátákba is beleteszik. Kissé kesernyés, mentás ízt kölcsönöz az ételeknek. A salátákba elsősorban a virágját használják.

Izsóp gondozása a kiskertben

A könnyű, száraz, meszes talajt kedveli. Fagytűrő. Meleg-, fény, és hőigényes. Metszéssel megtartja formáját. Pár évente ajánlják az átültetését. Szőlővel jól társítható.Virágai vonzzák a lepkéket, rovarokat. Mutatós vágott virág. A szárazkötészet is előszeretettel alkalmazza szárított virágos hajtásait.

Hidegágyba vessük. Ha már a palánták jól fejlettek, cserepezzük be őket, és üvegházban, télikertben, verandán neveljük tovább a következő tavaszig. Tavasz végén, nyár elején végleges helyükre kerülhetnek. Hasonlóképpen nevelhetjük dugványait. Az 5-7 cm-es  félfás dugványokat  június/júliusban, az 5-7 cm-es zölddugványok április/májusban ültessük cserépbe, és neveljük a következő tavaszig üvegházban, télikertben, verandán. Tavasszal és ősszel tőosztással szaporíthatjuk.

Szegélynek és szoliternek is megfelel. Miután tavasszal sikerrel metszhető, nyírott sövénynek is kiváló. Ha egymástól 45 cm távolságba ültetjük remek talajtakaró növény nevelhető belőle. Gyógynövény- vagy fűszerkertekben kiváló, illatos szegélynek. Kopár, köves, sekély termőrétegű területek hasznosítására kiválóan alkalmas. Töltésoldalakban, vízfelfogóként erózióvédelemre is megfelel. A káposztafélékről elvonja a káposztalepkéket, ezért előszeretettel ültetik káposzta közelébe. Bár más vélemények szerint éppen ezért nem jó káposzta közelébe ültetni.

Forrás:

http://www.pfaf.org/user/Plant.aspx?LatinName=Hyssopus+officinalis

Államilag regisztrált fajta a H. officinalis Kékvirágú (Gyógynövény Kutató Intézet, Budakalász)

Fotó: Powell Garden

The post Izsóp appeared first on Kert Lap.

A hálunk kedvelt gumós zeller a jóféle húsleves elmaradhatatlan alkotórésze. Házikertjeinkben a leggyakoribb zellerféle.

Zeller bemutatása

Az ernyősvirágúak (Apiaceae)  családjába tartozó kerti gumós zeller (Apium graveolens convar. rapaceum) atlanti-mediterrán eredetű, kétéves, hosszúnappalos, nagytermetű, konyhakerti növény. A nálunk legáltalánosabban használt és elterjedt zellerféle.

A föld alatt nagyméretű szárgumója fejlődik. A gumóüregesedés hajlam, amely többnyire a hirtelen, gyors növekedés következménye. Levelei az első évben tőlevélrózsát képeznek.1-2-szeresen szárnyasan összetettek, a levélkék szélesek, visszás tojásdadok, fogas szélűek vagy hasogatottak. A második évben bordázott szárat fejleszt. A szár felső levelei egyszeresen összetettek, a levélkék egyszeresen szeldeltek. Virágai aprók, fehérek, ernyőben fejlődnek. Az oldalsó ernyők ülnek vagy rövid nyelűek. Gallérlevele nincs. Június-augusztusban virágzik. Termése ikerkaszat. Az apró magvak 4-5 évig csíraképesek.

Zeller környezeti igénye

Fényigényes, Vízi- és páraigényes. Mind a csírázáshoz, mind a gumóképzéshez sok vizet igényel. De a pangóvizet kerülni kell. Hőigénye, tápanyagigénye közepes. Leginkább káliumot igényel. A nitrogén 50%-át, a foszfor 25%-át, a káliumnak pedig 35%-át a gumófejlődés utolsó hónapjában veszi fel. A tápanyagban, szerves anyagban gazdag középkötött, semleges kémhatású talajokat kedveli.

Zeller gondozása a házikertben

Apró magja miatt szinte képtelenség helyre vetni, ezért mindenképpen palántaként szükséges előnevelni. Rendkívül lassan csírázik (akár 4 hét), ezért már február közepén érdemes elvetni. A csírázást meggyorsíthatjuk, ha egy napig langyos vízben előáztatjuk a magokat.

A talajt előző ősszel szervestrágyázással gazdagítsuk számára. Április végétől május közepéig ültessük ki a 3-4 lombleveles zellerpalántákat 50×20-40 cm távolságra. Ha nem tápkockában neveltük, akkor igyekezzünk minél nagyobb földlabdával ugyanolyan mélyen, mivel a növény roppant érzékeny a túl mély ültetésre. Tenyészideje 150-170 nap.

Legfontosabb teendőnk az öntözés mellett a gyomtalanítás. Különösen figyeljünk a száraz nyár végi időszakban a rendszeres vízellátásra. De a betakarításuk tervezett idõpontja elõtt 2–3 héttel már ne öntözzük, ezzel is segítve a tárolhatóságukat. Szeptember közepén-végén sor kerülhet a felszedésre.

Gyökérfonálférgek károsíthatják. Ezek ellen talajfertőtlenítéssel és mézontófüves vetésforgó beiktatásával védekezhetünk. Levéltetvek is előszeretettel megtámadhatják. Ezek vírusátvitele súlyos kártételt tud okozni. Hűvös, párás időben gombafertőzés is felléphet.

Zeller tárolása

A verem, avagy gödör aljára homokot terítünk, erre kerül némi szalma, esetleg rőzse. A zöldségeket rétegesen elhelyezzük, alulra a káposztaféléket, majd a sárgarépát, a zellert, a retket. A zeller felszedését hagyjuk utoljára, mert ez a kisebb fagyoktól sem károsodik. Majd letakarjuk őket szalmával, vagy száraz lomb, esetleg a kitermelt bab, borsó elszáradt szárával, hajtásaival. Erre jön a kitermelt föld. Erős fagyok előtt takarható újabb szalmával, földdel.

Vagy tároljuk fagymentes helységben, kamrában. Egy kibélelt zöldséges rekeszt kibélelünk, az aljára homokot teszünk, ebbe  függőlegesen állítva helyezzük a ságarépát és a zellert. Majd homokkal takarjuk. Tetejére kerül a cékla és a fekete retek.
Ne tároljunk zellert almával!

A RIT-SAT Kft. 1990-ben alakult, jelenleg 100%-ban magyar magánszemélyek tulajdonában lévő társaság.
1992 óta kizárólagos magyarországi importőre és forgalmazója a holland BEJO ZADEN B.V. zöldség vetőmagjainak.

A zeller, mint afrodiziákum

A Zöldség afrodiziákumokról szóló cikkünkben olvasható, hogy a zeller apiol tartalma mellett egy androszteron nevű férfihomont is tartalmaz. A régi rómaiak a zellert Plútónak, a szex és pokol istenének tulajdonították. A kutatók szerint a zellerevés után, a benne található androszteron az izzadtsággal távozik a szervezetből. A vegyületnek nincs érezhető illata, de állítólag különös vonzerőt gyakorol a hölgyekre. A zeller emellett A, B és C vitaminokat, ásványokat és nyomelemeket tartalmaz. Kiváló az izmokra, csökkenti a véralvadást és a koleszterol-szintet, valamint gátolja az erek öregedését.

 Tippek, érdekességek

A konyhában a zeller mellé szépen illik az izsóp , méltatlanul elhanyagolt gyógy- és fűszernövényünk.

Zöldpakolást készíthetünk a zeller összezúzott leveleiből. További zöld ötletek a Kozmetikumok házilag című cikkünkben.

Az óriási méretű Tillandsia maxima hámozott leveleit Bolíviában zeller helyettesítő zöldségkén fogyasztják.

The post Zeller appeared first on Kert Lap.

Bár jellemzően már nyár elejétől érnek hazánkban a gyümölcstermő növények termései, az alma és körte szürete „csak” augusztustól indul el. Mint tudjuk, napi egy alma az orvost távol tartja. A leszedett almák egészségére azonban nekünk kell vigyázni!

Az alma egészségünkre gyakorolt hatása

Az alma egészséges!

Az alma (Malus domestica) a rózsafélék családjába tartozó jellegzetesen mérsékelt égövi, több mint ötezer éves kultúrnövény. Galénosz az ókor híres orvosa, száz éven felüli életkorát annak tulajdonította, hogy naponta evett ánizzsal, fahéjjal, mézzel ízesített almapépet. Igen sok fajtája terem hazánkban. Nagyon szélesebb körben felhasználható, fogyasztható gyümölcsünk, amelyhez egész éven át hozzá tudunk jutni. Kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot nyomelemeket, A vitamint, B komplex vitaminokat, kevés C vitamint tartalmaz. Sok egyéb értékes összetevője mellett pektin (vízoldékony élelmi rost) tartalmánál fogva hasmenés esetén is, és székrekedés esetén is jótékony hatású. Jó tudni, hogy aki nyírfa virágporszemére allergiás, az a pollenszezonban az alma fogyasztásától ételallergiás lehet. Van, aki arra esküszik, hogy az almát héjastul, magházastul együtt kell megenni.

50 év fölött napi egy alma elfogyasztása hatásában megfelel egy koleszterinszint csökkentő gyógyszerkúrának, amelyet az orvos ír fel, áll a British Medical Journal 2013. évi karácsonyi számában megjelent tanulmányban. A részletek itt olvashatók:  Napi egy alma

A téli alma még mindig a legfőbb gyümölcsfajunk. Ennek 57 %-át a nyírségi termesztőtáj  adja. Szabolcs aranya az alma, amely ebben a régióban a legnagyobb termőterülettel rendelkezik. További részletek:  Szabolcsi alma
Eltarthatósága a tárolási technikától függ.

Néhány tájfajta a kertlap galériában is megtalálható.

A mi hatásunk az alma egészségére

Egészséges almák.

Hogyan tároljunk

Az almavásárok idején  sokan vásárolunk nagyobb mennyiséget “télálló” almából, hogy pénzt, időt, fáradtságot takarítsunk meg. Felmérések mutatják, hogy a vidéki lakosság nagyobb arányban fogyaszt rendszeresen almát, mint a budapestiek. A budapestiek 62 %-a tárol almát, a más városban élők 67 %-a, a falusiak 84 %-a. A tárolhatóság tehát lényeges szempont.

A téli fajták megfelelő átválogatás után akár májusig is eltarthatók. Pince, fűtetlen garázs, veranda, minden hűvös, szellős hely alkalmas az ősszel betakarított gyümölcsök tárolására. Az alma, más gyümölcshöz és zöldséghez hasonlóan tovább él a tárolás során. Légzésekor, és az utóérés folyamán szén-dioxidot és etilént bocsát ki, miközben oxigént vesz fel. A folyamat során az almában a savak elégnek, és a gyümölcs elveszíti víztartalmának egy részét is. Az almát csak akkor tudjuk hónapokon át frissen megőrizni, ha nulla és öt fok között, magas páratartalmú, jól szellőző helyen tartjuk. Hideg hatására ugyanis lelassul a légzés, így az alma friss marad. A termelődő szén-dioxid pedig lefolyik a gyümölcsről. A lakótelepi lakások “kamráiban” 2-3 hét alatt megfonnyad az alma és élvezhetetlenné válik.

Csak hibátlan, nyomódástól mentes, egészséges almákat tároljunk. Helyezzük őket szellős rácsra. A Biokultúra Újság tárolási ötletei között szerepel, hogy és érdemes közéjük egy pár, szárított bodzabogyót is tenni. Darabonként csomagolva egyes fajták eltarthatósága több héttel is meghosszabbodik. Ez azonban csak akkor igaz, ha megfelelő helyen tudunk tárolni. Egyébként sok bosszúság érhet a tárolási veszteségek miatt. A tároló dobozt, rekeszt asztalra helyezzük, mert a hűvös, nem lakott helységekben a talajszint nedves, párás, ami megindíthatja az alma rothadását.

Az is egy lehetőség, hogy újságpapírral béleljük a tároló eszközöket, majd a hibátlan almákat a talpukra helyezve tesszük egymás mellé a rekeszekben.

Az almát, ha be tudunk szerezni ilyen tárolót, vagy magunk készítünk ilyet,  almatárolóban is raktározhatjuk, amely biztosítja a megfelelő légáralmást. A tároló alkalmatosságban más terményeket, pl. gyökérzöldséget is tárolhatunk. Kovács László a 45. heti teendők között hívja fel a figyelmet a termények tárolásával kapcsolatban arra, hogy hagymával kizárólag a fokhagyma fér meg jól, hiszen rendkívül magas aromás illóolaj tartalmát átveszi az alma, a körte, de a gyökérzöldségek, a káposztafélék és a tök is, így kölcsönösen oly mértékben lerontják egymás beltartalmi értékét, hogy fogyasztásra alkalmatlanná válnak. Így az a legjobb – amennyiben van rá lehetőségünk –, ha száműzzük a padlásra, hiszen a hagyma még az enyhébb átfagyást is elviseli hasonlóan a kínai- és bimbóskelhez.

A legjobb tartás ellenére is előfordul, hogy az almák között rothadás indul meg, ezért rendszeresen ellenőrizni kell a tárolókat és mielőbb eltávolítani a beteg gyümölcsöket!

Tárolási rendellenességek

A fiziológiai tárolási betegségek  okozzák a legjelentősebb tárolási problémákat a látens paraziták mellett. Ezek nagy hányada az alma érettségével függ össze. Ebbe a csoportba tartoznak például a jonatán foltbetegségei. Ezek az érés előrehaladottságának jelzői, ezért minden olyan termesztéstechnikai és tárolási beavatkozás, amely az érésfolyamat intenzitását csökkenti, egyben a foltosodást is késlelteti. A túlérett, megpuhult almák jellegzetes tárolási betegségei a húsbarnulások. A fogékonyságot fokozza a túlzott nitrogénellátás. A húsbarnulás kialakulása során a szövetelhalás a leggyakrabban a héjtól kiindulva befelé terjed, de ismeretes olyan típus is, amelynél először az edénynyalábok barnulnak, majd a hússzövet lisztesedik, s végül elfolyósodik. Előfordulhat továbbá bórhiány is, amely belső parásodásban nyilvánul meg. Főleg ott jelentkezik, ahol a vegetáció második felében nem használtak lombtrágyákat.

Száraz évben gyakrabban fordul elő a kalciumellátás elégtelensége miatt fellépő keserűfoltosság. A betegség főleg a piros színű fajtáknál jelentkezik. A keserűfoltosság, vagy lenticella foltosság már a szüret előtt, a fákon levő gyümölcsökön is megjelenik. A betegség leggyakrabban a Jonathán almán és más piros gyümölcsű almafajtákon fordul elő. Száraz időszakban kifejezettebb. A nálunk gyakran termesztett Golden Delicius is hajlamos rá, a Mutsu fajtán is gyakori. A gyümölcsfoltok íze keserű, ezért nevezik a betegséget keserűfoltosságnak. Leginkább a nagyobb és jól színeződött gyümölcsökön jelenik meg. Jellemzője, hogy a foltok nem csak a lenticella (paraszemölcs) körül, hanem a gyümölcshéjon bárhol gyakori a gyümölcs héján elszórtan 2-3 mm átmérőjű, a gyümölcshúsba mélyedő barna foltok megjenése. Egyes fajtákon kerek, mások esetében világos barna, szabálytalan foltok jelentkeznek. A foltot kettévágva a héj alatt a hús száraz, szivacsos állományúvá válik.

The post Az egészséges alma appeared first on Kert Lap.

Kertjének agyagos a talaja? Megoldható probléma. A két részes sorozat első részében megismerhetjük az agyagos talajok fő jellemzőit, és az ültetés előtti szerkezetjavítás lehetőségeit.

Agyag és agyagos talajok

A talajban található agyag 0,002 mm vagy annál még kisebb méretű, apró szemcséket jelenti. Ezek az ún. talajkolloidok, melyek nagy részét a kőzetek mállásából keletkezett apró szemcsés agyagásványok (rétegszilikát) teszik ki. (További összetevők: Fe-, Al-hidroxid és kovasav gélek, ásványtörmelékek, humuszkolloidok, összetett szénhidrátok, fehérjék.) Ha az agyag aránya a talajban meghaladja a 40%-ot, akkor már agyagos talajról beszélünk. A kisméretű részecskékből nagyon sok található egy adott térfogatban, és jellemző rájuk, hogy nagy a fajlagos  felületük, ez meghatározza talaj fizikai tulajdonságait.

Miután az ilyen talajok erősen megkötik a vizet, kötött talajoknak szoktuk nevezni őket. A kötöttség utal a talaj művelhetőségére is. Minél agyagosabb a talaj, annál nehezebben művelhető. Agyagos talajba nem csak az ásó vagy az ekevas hatol be nehezen, hanem a növények gyökerei is.

Optimális esetben, ami kertészeti szempontból az ún. vályogos talajt jelenti, ahol 30-40% az agyagszemcsék előfordulása. Ilyenkor az agyagszemcsék révén a talajba került víz és a vízben oldott tápanyagok olyan mértékben kötődnek a talajrészecskékhez, hogy a talaj vízháztartása és tápanyagellátó képessége a növények számára ideális.

Kötöttebb talajokon azonban a víz erősen kötődik a részecskékhez. Ahogy nő a talaj agyagtartalma,  a növények gyökerei számára  a víz és a benne oldott tápanyagok felvehetőségének mértéke csökken. A talaj szerkezete előnytelenné válik, a talaj már nem morzsás szerkezetű, hanem nedvesen kenődő masszává alakul. Az apró agyagszemcsék annyira kitöltik a talajhézagokat, hogy nem marad hely a levegőnek.  Ne feledjük, hogy a gyökerek is lélegeznek! Ha hiányoznak a talajmorzsák közötti pórusok, amelyek részben a felvehető vizet, részben pedig a gyökerek számára nélkülözhetetlen levegőt zárják magukba, akkor a gyökerek megfulladnak.

A talajmintavétel során egyidejűleg kiemelt növény hajtásai és gyökerei fejletlenek, a növény tápanyaghiányos.

Az agyagos talajok csapadék vagy öntözővíz hatására megduzzadnak, létrejön az agyagos, levegőtlen massza, száradáskor viszont repedezett tömbök keleztkeznek. A gyökereket tehát nem csak a gyökérfulladás veszélye fenyegeti, hanem az is, hogy a száraz agyagba nem tudnak behatolni, illetve, ha már sikerült valamilyen mélységbe eljutni, a kőkeményre száradó, zsugorodó talaj megöli a gyökereket, illetve a repedezettség kialakulásakor a gyökerek elszakadnak.

Bárki megfigyelheti, hogy agyagos talajok a felszínükre érkező vizet lassan nyelik el, mert a felszíni rész azonnal megduzzad és a víz bejutásának útját állja. Míg a homokos talajok hamar kiszáradnak, az agyagos talajok igen nehezen száradnak, mert az agyagrészecskék nehezen engedik el a vizet. Ahogy lassan elengedik a vizet, a részecskék zsugorodni kezdenek. Lejtős területen tapasztalható, hogy az intenzív csapadék a felületről lefolyik, a talaj igen kis mélységben nedvesedik át, és a napsütés hatására igen rövid idő múlva a repedezett kiszáradás jeleit mutatja. Az agyag talajok művelése szinte lehetetlen, mert vagy a kenődő nedves állapot vagy a kőkemény kiszáradt állapot jellemező rájuk.

Az agyagos talajok lassabban melegednek fel, ami tavasszal sokszor hátrányos, nyáron lehet előnyös is. A nedves agyagos talaj szerkezetét az összetaposás nagyon lerontja.

A talajszerkezetről itt olvashat részletesebben.

Az agyagos talajok művelése, a szerkezet javítása

Fontos, hogy a nagy agyagtartalmú talajokat csak megfelelő állapotban és könnyebb, szélesebb kerekű gépekkel műveljük, mert nagyon hajlamosak a tömörödésre. Néhány évenként ajánlatos altalajlazítást végeztetni, mely lényegében 40-50 cm mélyen erős késekkel függőlegesen átvágja a talajt, ezáltal lehetővé téve a felesleges víz és a gyökerek lejutását a mélyebb rétegekbe. Az ilyen talajon lehet a legnagyobb probléma az ún. eketalp-betegség, melyet az állandóan azonos mélységben végzett szántás hatására annak mélységében keletkező igen kemény, a gyökerek és a víz számára szinte áthatolhatatlan réteg okoz. Könnyen segíthetünk rajta, ha néhány évenként mélyebben szántunk, vagy altalajlazítást végzünk. A téli fagyok, a víz megfagyása, a jég felolvadása segítik a műveléssel feltört darabok aprítását.

Az agyagtalajok javítása úgynevezett lazítóanyagok bekeverésével történhet. Ezek olyan méretű szemcsék, amelyek az agyagnál nagyobbak, a fajlagos felületük kisebb, így mintegy csökkentik az agyagrészecskék dominanciáját a talaj fizikai tulajdonságait illetően. Ha egyszerűen homokot kevernénk az agyagtalajba, már az is segítene, de elegendő mennyiségben ezt nem igen lehet megvalósítani és vannak ennél jobb megoldások is. Egyszerűbbé s olcsóbb megoldás az érett komposzt és a komposztált istállótrágya, amely tartósan lazítja a talajt, tápanyagot ad, elősegíti a humuszképződést, felvehető formában tartja meg a vizet és a tápanyagokat. Forgassunk tehát a talajba homokot, érett istállótrágyát, vagy komposztot (3-4 kg/m2 mennyiségben), emellett, ha módunk van rá, évente keverjünk a talajhoz ásványokat, kőzet őrleményeket pl.  alginitet, zeolitot, riolittufát, bazaltot, gránitot. (2-5 kg/m2 mennyiségben).

Az agyagos talaj művelése, javítása relatíve száraz időben, ősszel történjék.

A nagyon nehéz, kötött talajú, de kis területeken, egyes termények, zöldségek számára, az egyszerű ágyás helyett megoldás lehet pl. az emelt ágyás, a szalmakert, a konténerkert. Mindegyikük házilag kivitelezhető.

The post Agyagos talaj jellemzése, javítása appeared first on Kert Lap.

Az agyagos talajok akár víz-, akár tápanyag ellátás szempontjából megfelelőnek mondhatók. Ha a talajszerkezeten változtatunk (Agyagos talajok javítása című cikkünk), figyelembe vesszük az agyagos talajok tápanyag szolgáltató képességét, és ehhez igazítjuk trágyázási tervünket, akkor sikerrel termeszthetünk rajtuk, a szélsőséges viszonyoktól eltekintve.

Az agyagos talajok vízszolgáltató képességéről elmondhatjuk, hogy jó. Legalábbis abból a szempontból, hogy az agyagos talajok lassan engedik el a vizet, ugyanakkor a víz felvétele a növény számára az ilyen talajokból nehezebb. Ugyanez vonatkozik a tápanyag szolgáltató képességükre is. Az agyag fő alkotórészét kitevő agyásványok kifelé negatív töltésűek. Így az agyag a pozitív töltésű tápionokat megköti. Egy részüket olyan erősen, hogy az többet nem hozzáférhető a növények számára. Másik részüket viszont a körülmények változásával “elengedi”, és azok a növények számára hozzáférhetővé válnak. Az agyagos talajok ezért sok tápelem elhúzódó, folyamatos hozzáférését tudják biztosítani a növény számára (pufferkapacitás).  Vagyis az agyagos talajok tápanyag szolgáltató képessége viszonylag jónak mondható. Amit azonban valamennyire leront az a tény, hogy a tápelemek sokszor nehezen, lassan, olykor egyáltalán nem szabadulnak fel belőlük. Az agyagos talajok finom szerkezetének köszönhetően a tápionok nehezebben jutnak a gyökérzónába, vándorlásuk lassú, sokszor már útközben megkötődnek a talajban. Ezt a trágyázáskor is figyelembe kell venni. A kevéssé mozgékony tápanyagokat (pl. foszfor) meg kell próbálni minél célzottabban a gyökérzónába juttatni. A nehézfémionok irreverzibilisen, visszafordíthatatlanul kötődnek meg a felületükön, ami környezetvédelmi szempontból fontos.

A talajban szabad, felvehető ionok, leginkább nitrát formájában van jelen a nitrogén (N), amelyet az atmoszférából a talaj mikroorganizmusok kötnek meg, és juttatnak a talajba. A nálunk élő növények nagy része is a nitrát felvételt részesíti előnyben. A nitrát a talajban nem kötődik részecskékhez, könnyen és gyorsan vándorol. A csapadékvízzel ezért tud könnyen kimosódni. De kötött talajon ez a veszély jóval kevésbé áll fenn a már említett csekély vízmozgás következtében (lásd. Agyagos talajok javítása). Agyagos talajban a nitrát 40 mm vízadaggal kb. 10 cm távolságot tesz meg. Az ammónium formájában kijuttatott nitrogén részben megkötődik a talajkolloidok felületén, gyakrabban úgy, hogy ki is tud lépni a kötőhelyéről, másrészt a talaj mikroorganizmusok gyorsan átalakítják (oxidálják) nitráttá. Az agyagos talajba juttatott ammónium előnye, hogy részben megkötődik a talajkolloidokon, részben nitráttá oxidálódik, amit a növények gyorsan felvesznek. A talaj nitrogénszolgáltató képesség így viszonylag folyamatos.

A talajban található ásványok mind káliumban, mind foszforban gazdagok. Ennek mértéke attól függ, hogy milyen típusú ásvány található jellemzően nagy mennyiségben a talajban. Egyes ásványokból könnyen, másokból nehezen szabadul fel ez a két tápelem. A mállási folyamatok, a talaj kémhatása, a talajélet, a talon élő növények mind befolyásolják a tápanyagokhoz való hozzáférést.

Tudnunk kell, hogy a foszfát (P) formájában jelen lévő foszfor a talajban csak néhány mm vándorlásra képes éves viszonylatban. Ez különösen kötött talajokra igaz. Tehát a foszfort ajánlott közvetlenül a gyökérzónához juttatni. Őszi trágyázás esetén ez a majdani aktív, felvevő gyökérzóna mélységéig történő beforgatást jelenti. Különben a foszfortrágyázás hatástalan marad. Meszes (kalcium karbonát), agyagos talajban a foszfort  a kalcium hídként kapcsolja az agyagásványokhoz illetve kalcium foszfát keletkezik, ami oldhatatlan só, és így a foszfort a növények gyökerei már nem tudják felvenni. Az agyagásványokról kilépő többi pozitív töltésű ionok szintén megkötik a negatív foszfát ionokat , és a keletkező vegyületek kicsapódnak. Ezzel is számolni kell, amikor a foszfortrágyázást tervezzük.

A kálium (K) ionok mozgásának dinamikájában a talaj agyagtartalma meghatározó. Az agyagásványok káliumtartalma jelentős, és ezek egy része hozzáférhetővé válik a talajban zajló kémiai, fizikai-kémiai reakciók során.  Ezért a talaj kálium-szolgáltatásának felméréséhez, a trágyázás tervezéséhez legalább az Arany-féle kötöttségi számot (K_A) figyelembe kell venni (Arany-féle kötöttségi szám, lásd. Talajszerkezet című cikkünket). Kötött talajokban a kálium részben megkötődik (kálium fixálás), de idővel, részben szabaddá is válik. A kálium mozgása a talajban néhány cm éves viszonylatban. Tehát az agyagos talajok káliumszolgáltatásának intenzitása kisebb (nem azonnal hasznosul a kijuttatott kálium, mert a kálium nagy része megkötődik, de idővel újra felszabadulhat), de a káliumszolgáltatás viszonylag folyamatos (a kálium műtrágya folyamatosan, elhúzódóan hasznosul.). Ezért nagyobb trágyaadagokkal hosszabb időre feltölthetjük az agyagos talajokat káliummal. Az előzőleg ammóniummal trágyázott talajon, mivel az ammónium már elfoglalja a részecskék felületén lévő negatív töltésű kötőhelyeket, a kálium kevéssé tud megkötődni, nincs már helye, így az utólagos káliumtrágyázás hatékonyságát tudjuk növelni.

Fotó: nitrokomplex.hu

The post Agyagos talajok tápanyag ellátása appeared first on Kert Lap.

Agyagos talajba olyan növényeket ültethetünk, amelyek környezeti igényeik alapján tűrik a kötött talajokat. Nem gondolnánk, hogy mennyiféle megoldás létezik. Ha valami végképp nem megy azt vagy kihagyjuk, vagy egyéb praktikákat alkalmazzunk.

Nagy agyagtartalmú talajok hazánkban elsősorban a Délkelet-Alföldön, a Kisalföldön, a Dráva, Zagyva mentén található réti talajok, melyek ártéri mocsarak, rétek helyén a vízlecsapolások hatására alakultak ki. Ugyanakkor az erdőtalajok egyik változata az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, – mely Nyugat-Magyarországon Győr-Sopron, Vas, Zala megyében és a Külső-Somogyban gyakori – is tartalmaz egy igen nagy agyagtartalmú réteget a felszíni réteg alatt. Helyenként meglehetősen nagy agyagtartalmú lehet az egyébként legtermékenyebb csernozjom talajunk is.

A növényválasztásnál olyan növényeket válasszunk, amelyek nem igényelnek évente átültetést, nem egynyáriak. Sok fa és cserje, pl. rózsák  jól nevelhető agyagos talajban. A fás növények esetében gondolhatunk arra is, hogy a talajt ültetésük előtt felkupacoljuk (25 cm), nehogy a gyökérzet károsodjon a pangóvíztől. Az ültetésre ősszel kerüljön sor.

Korai zöldségeket ne termesszünk. De ne próbálkozzunk gyökérzöldségek, illetve burgonya, vagy spárga termesztésével sem. A paradicsom, paprika, uborka a magas tápanyag- és vízigény miatt csak sínylődik az ilyen talajokban. A káposztafélék, a rebarbara azonban elviselik a kötöttebb talajt, de a talajművelés, komposztbekeverés elmaradhatatlan az ő esetükben is.

Jól látszik a sekély begyökeresedés.

Ha gyepesíteni szeretnénk, válasszunk gyeptéglás vagy gyepszőnyeges megoldást. A talajra a gyeptéglák lefektetése előtt 10-15 cm vastagon terítsünk mosott folyami homokot. Ha ez meghaladja anyagi lehetőségeinket, akkor marad az őszi magvetés. ehhez azonban a talajt tavasszal kell előkészíteni mégpedig homok bekeverésével és mélyszántással. A területet megvetés előtt ajánlott gyomirtóval megkezelni, majd a megtisztított földbe már elvethetjük a fűmagot.

Válasszunk ki olyan évelőket, amelyek kötött talajon is szépen fejlődnek. Az agyagos talajba ültethető virágos évelők zöme a félárnyékot szereti. Álljon itt néhány példa. A szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) napos, száraz helyen is megél. Ide sorolható a mészkerülő (!) legyezőfű (Filipendula sp.), az agyagos, meszes talajon szépen fejlődő árvacsalán (Lamium sp.) illetve a sárga árvacsalán (Lamiastrum), nemzetségének egyetlen faja, amely félárnyékos természethű kertekbe való. A levelével díszítő árnyékliliom (Hosta sp.) a mélyárnyékot is jól bírja. Hűvös, árnyékos helyen él a virágok nélkül is díszítő salamonpecsét (Polygonatum sp.), a vízpartra is ültethető sásliliom (Hemerocallis sp.), amely árnyékban nem virágzik, de leveleivel díszít. Az örökzöld, talajtakaró télizöld meténg (Vinca sp.), amely napon is virul. Az illatos, széltűrő macskamenta (Nepeta), amely napos helyet igényel.

Zöld szirmú kúpvirág változat.

A kiültetésre tavasszal, viszonylag későn kerüljön sor, amikor már több hetes meleg periódus van a hátunk mögött. Meggondolandó a talaj és a növények agroszövettel való takarása is a korai időszakban.

A nagyon nehéz, kötött talajú, de kis területeken, egyes termények, zöldségek számára, az egyszerű ágyás helyett megoldás lehet pl. az emelt ágyás, a szalmakert, a lasagne kert a konténerkert. Mindegyikük házilag kivitelezhető.

The post Növényápolás, növényválasztás agyagos talajba appeared first on Kert Lap.

Az ételtartósítás valaha a túlélési stratégia része volt, hiszen akkor is tudtunk táplálkozni, amikor nem volt semmi frissen fogyasztható táplálék. Elődeink sok mindent kitaláltak, miképpen tartósítsák élelmiszereiket télire. Manapság a hűtőszekrények és fagyasztók korában ismét reneszánszát élik ezek az eljárások, hogy a helyben előállított terményeket télen is felhasználhassuk.

Elmúlt a nyár, beérnek a termések. Ha Ön is azok közé tartozik, akik élvezettel ügyködnek, hogy terméseik minél tovább megmaradjanak, és télen is élvezhessék őket, tegyen velünk körutazást a tartósítási praktikák világában.

Az első általános tudnivaló, hogy a leszedett termést, de a tartósított készítményeket is hűvös helyen tároljuk. Erre a célra megfelel a kamra, spájz, pince vagy padlás.

Tartósítás szárítással

A szárításon alapuló tartósítás lényege a vízveszteség. A megszáradt termések egész télen tárolhatók, csak arra kell vigyázni, hogy mindig szellős, lehetőleg alacsony páratartalmú helyen tároljunk.

Elődeink az utolsó vetést úgy időzítették, hogy a hüvelyeseknek legyen idejük teljesen beérni, és megszáradni a növényeken. A babot kifejtették, és szellős, meleg helyen tovább szárították, végül vászonzacskóba csomagolták, és néhány babérlevelet tettek közé zsizsik ellen. Ez a babzsák. A babzsákot száraz, hűvös helyen szögre akasztották, így tárolták.

Az aszalt gyümölcs a magyar paraszti táplálkozásban fontos téli élelmiszer volt. A kisalföldi szilvásbab téli leves aszalt szilva babbal összefőzve, behabarva. Az erdélyi tárkonyos bableves aszalt szilva babbal, füstölt hússal összefőzve, tárkonnyal ízesítve. Aszalt szilva füstölt hússal összefőzve, tormával ízesítve a Felső-Tiszántúlon étke volt. Abaúj-Zemplénben a véreshurka töltelékébe aszalt szilvát is tettek.  A Szamosháton különleges csemegének kimagozott, diógerezddel bélelt szilvát is aszaltak. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)

Egyszerű aszaláshoz a „puha” gyümölcsöket megmossuk, kimagozzuk, több helyen beirdaljuk. Szitára, vagy léckeretre feszített szúnyoghálóra helyezzük a gyümölcsöket, hálóval leborítjuk, és árnyékos, jól szellőző helyre tesszük. Minden nap átforgatjuk, majd két hét múlva száraz, zárható mázas edénybe rakjuk.

Csaknem minden zöldségfélét meg lehet szárítani!  Vegyük például a pasztinák és a cékla chips-et. Aztán itt van a cukkini chips. Hogy milyen az ízük? Igazán remek! Mintha belekóstolnál a friss forgácsba.  Ez csak tréfa. Az ízük igazán különleges. A részletek egy másik cikkünkben olvashatók: Zöldség- és gyümölcs szárítás, chips készítés

Tartósítás sóval, cukorral, olajjal

Só, cukor, olaj a tartósítás folyamatában megakadályozzák az élelmiszerek oxidációját, ezáltal gátat szabva a megromlásuknak. Egyben ízesítenek is. A sóval, tengeri sóval való befedés a hasznos mikroorganizmusokat nem pusztítja el, a rovarok azonban távol tartja. Majdnem minden zöldség és gyümölcs kezelhető ily módon. Az erjedési folyamatban új ízanyagok képződnek, B-vitaminok keletkeznek. Probiotikus hatásuk serkenti az emésztést és javítják az immunműködést.

Cukorral tartósítjuk a dzsemeket, szirupokat, és befőtteket. A cukrot helyettesíthetjük mézzel, de a méz sajátos ízhatásával számolni kell. Gyümölcsök eltartása sűrű cukoroldatban, gyümölcsíz készítés

A cukorral való gyümölcstartósítás egyik módja a befőzés. Régen a cukor nélküli befőzés volt jellemző. A Szamosháton készült szilvalekvárt rézüstben főzték sűrűre. Főként besztercei és vörösszilvát használtak. Az üstöt földbe ásott gödörkatlanba, sárból-vályogból rakott udvari katlanba állították, fenekét kívülről besározzák. A vörösszilvát cserép szűrőedényben áttörve kimagozták, majd tovább főzték. A sűrű lekvár folyamatos kavarás mellett 12–24 óra alatt készült el.  A keveréshez hosszú nyelű, nagy kerek vagy hosszúkás (gyakran áttört) fejű fakanalakat, később keverővitolát használtak.  A kész lekvárt cserépfazekakba, bögrékbe, szilkébe (Szatmár) töltik, gyakran betették kenyérsütés után a kemencébe is, hogy biztosabban megkeményedjék. A szilvalekvár évekig eltartható. A keleti országrészben kukoricapéppel is rendszeresen ették.  (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)

Befőzési összefoglaló

Az olajban tartósítás módszerét alkalmazzuk, amikor paradicsomot vagy paprikát olajban párolunk pl. paprikát hagymával. Zakuszka készítés, paprika, paradicsom eltevése olajban: Zöldségek és gyümölcsök télire

Tartósítás ecettel és füstöléssel

Tartósítás ecettel és füstöléssel valójában savanyítással történő tartósítás. A füstölés az élelmiszer felszínét savanyítja, és gyakran kombinálják sózással. A füstölés különleges ízt kölcsönöz a húsoknak, zöldségeknek, magvaknak.

Füstölt zöldségek

Taposás helyett a káposztát hengeres fejű, függőleges nyelű tömőfával verik össze.

Hazánkban a káposztasavanyítás hosszú múltra tekint vissza. A savanyítandó káposztát egész fejekben vagy felmetélve, nagy faedényekbe (hordó, fakád) tették,  sós vízzel felöntötték, káposztáskővel rögzített fedél alatt megindult az erjedés. Több helyen a káposztalé gyakori ital volt és levesek alapanyagaként szolgált. Más vidékeken a káposzta nagyobb részét felmetélték, és az aprókáposzta közé annyi egész fej került a savanyító edénybe, amennyi levélre a töltött káposztához szükség volt. A káposztát kézben vagy teknőben, különböző formájú késekkel, ill. káposztagyalun (metszőn) vágták össze. Az aprókáposztát szitával mérték, marékszám sózták, és soronként tömörítették, férfiemberek mezítláb taposták. Kevés kapor, torma, bors, birsalmaszelet ízesítette. Mikor az erjedés megindult, és a káposzta levet, habot eresztett, kivitték a kamrába. A továbbiakban hetente,  később ritkábban, majd tavasz elmúltával naponta a tetejére gyűlő habot eltávolították. Az erdélyi káposztáskádakon alul fadugós nyílás van, itt mosáskor az egész levet leeresztik és felülről visszatöltik. A savanyítás időszaka október–december közé esik.

A répasavanyítás a századforduló körül általános volt a Dunántúl nagyobb részén. Az egész répákat a káposztához hasonlóan készítették. A hámozott répát apróra vágták vagy gyalulták, faedénybe rakva sóval hintették, taposták vagy tömték, lenyomtatva erjesztették. A Dél-Nyugat-dunántúlon használták a törkölyös savanyítást. A savanyító edénybe soronként váltakozva vadalma, vadkörte törkölyt és egész, hámozott vagy hámozatlan répákat tettek. Az edény fedelét leszorítják. Ezt a répát felhasználáskor gyalulva tavasszal kezdték fogyasztani. Később megjelent káposzta és répa gyors savanyítása: a fejeket felaprították, kisebb edénybe téve vízzel felöntötték, az erjedést kovászmaggal vagy kenyérdarabbal indították a kovászos uborka készítéséhez hasonlóan. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon)

Uborkasavanyítás, erdélyi receptek

Vendégcsalogató savanyúságok egy szentendrei vendéglő ablakában.

The post Nyár végi tartósítási praktikák appeared first on Kert Lap.

Papp János

Az ősszel virágzó díszcserjéknél az évelő dísznövények talán még fontosabb elemei az őszi kertnek. Sokuk a nyáron kezdődő virágzásukat fejezik be mostanában, míg mások bimbói csak most kezdenek el nyílni.

Őszi sisakvirág

A Közép-Kínából származó őszi sisakvirág (Aconitum carmichaelii) nagy kék, sisak alakú virágait hosszú fürtben hozza. Nemzetségének legkésőbb virágzó tagja. Már augusztusban megkezdi virágzását, és egészen októberig virít. A virágszirmok beül bíbor színűek, kívül halványabb kékek. Az Arendsii csoportba tartozó hibridek (A. carmichaelii x A. carmichaelii var. wilsonii) virágai egyöntetűen azúrkékek. A felső szirom csuklyaszerű alakja miatt kapta a sisakvirág nevet. Az egész növény mérgező! Viseljünk kesztyűt a gondozásához, mert allergiás bőrreakciót válthat ki a növény a bőrfelülettel érintkezve. Különlegességét az adja, hogy pont abban az időszakban virágzik, amikor más kék színű virágból csak keveset találhatunk a kertben. Akár 130 cm magasságra is megnő, ezért ültetéskor figyeljünk a kellő tőtávolságra is. Félárnyékos helyen, üde, humuszos talajban érzi jól magát. Másodvirágzásra késztethetjük, ha az elnyílt virágszárakat levágjuk. Nem különösebben érzékeny. Fás, ligetesen területre való. Kisgyerekes családok ne ültessék. Konyhakert közelébe se ültessük.

Őszirózsák

Az őszirózsák (Aster sp.) a kertek leggyakoribb díszei ebben az időszakban. Széles faj és fajtaválasztékuk, valamint hibridjeik révén rendkívül nagy változatosságban találkozhatunk velük.

A legismertebb fajok közé tartozik a csillagőszirózsa (Aster amellus) , melynek kék, lila vagy rózsaszín virágai október elején fejezik be nyílásukat. Hazánkban száraz lejtőkön, bokorerdőkben fordul elő. Széles, bokros növekedésű, 40-70 cm magas változékony faj. Normál kerti talajt kíván. Szárazságtűrő növény, de a fajták közepes vízigényűek. A virágszegény nyárvégi időszakban kezdődő virágzása, edzettsége miatt értékes.

Őszirózsa fajok

Tarackoló kékgyökér

A kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) Kínából származó terjedő tövű, 20-30 cm magas, elfekvő szárú félcserje. Augusztus végétől októberig virágzik. A bronzvörös őszi lombszíne szép kontrasztot alkot virágainak enciánkék színével. Gyöktörzsével gyorsan terjed. Félárnyékos helyen is megél, de igazán napos helyen érzi jól magát. Igen hálás, hosszú életű, csekély ápolásigényű növény, rézsűkre és sírokra is telepíthetjük. Cserjék alatt is mutatós. Sziklakertekben, szegélyként kordában kell tartani! Talajtakarónak kiváló.

Őszi krizantém

A krizantém (Dendranthema x grandiflorum) Magyarországon az ősz jelképévé vált. Mivel ebben az időszakban talán a legszebben díszítő virágunk, így nem meglepő, hogy Halottak Napján a legtöbb sírra is ez a növény kerül. E miatt temetővirágnak is nevezik, érdemtelenül, hiszen más időpontokba is szép ajándék, vagy a kert egyik ékessége lehet.

A különféle krizantémoknak a termesztésben rendkívül sok fajtája terjedt el. Vannak köztük kimondottan vágott virágnak termeszthető, de sok a cserepes növényként tartható fajta is. A növény magassága a 20 centimétertől egészen a másfél méterig terjedhet. A virágformák változatosságát pedig csak a színek sokfélesége múlja felül. Megkülönböztetünk egyszerű, féltelt, telt, labda és pompon alakú virágzatú fajtákat. A virágok színe sárga, rózsaszín, piros, narancssárga, fehér és ezek árnyalatai lehet.
Tápdús, jó szerkezetű talajt kíván. Téli védelmet igényel!

Részletesen itt olvashat róla: Krizantém

Őszi napfényvirág

Az Őszi napfényvirág (Helenium autumnale) Észak-Amerikából származó, felálló szárú évelő. Augusztustól egészen október végéig találkozhatunk virágzó fajtájával. A fészekvirágzatok jellegzetes alakúak. A kög (fészkesek csöves virágainak összessége) gömb alakú, a kissé lefelé álló sugárvirágok csúcsuk felé kiszélesedők, sárga, barnássárga vagy barnásvörös színűek. A fajták virágzásidőben és magasságban is különböznek egymástól. Jó minőségű, tápanyagban gazdag, üde talajba ültessük. Egyes fajtái vágott virágként is használhatóak.

Pompás varjúháj

Pompás varjúháj (Sedum spectabile)  30-50 cm magas, felálló, egyszerű szárú évelő növény. Levelei jellegzetes világoszöld színűek. Augusztus-szeptemberben nyíló nagyméretű, lapos bogernyőkben nyíló virágok kezdetben zöldek, majd a fajtától függően világos rózsaszínűek vagy fehérek, a ‘Carmen’ fajtánál sötétebb kármin árnyalatúak. Formás bokra nyáron is díszít. Nem hosszú életű, de sokoldalúan felhasználható, mutatós növény. Évelőágyba, sziklakertbe, kőedényekbe, ablakládákba, sírokra ültethető. Épületek vetett árnyékát is tűri. Normál kerti talajban jól fejlődik. A pangóvizet nem tűri. Tél végén a talajfelszínig vágjuk vissza. Nyáron és ősszel virágzó varjúhájak

Nyár végén, ősszel virágzó cserjék

The post Ősszel virágzó évelők appeared first on Kert Lap.

Idén ősszel a hasznos, lényeges dolgokra koncentráljunk otthonunk díszítésekor. A fontos dolgokra, amelyek nélkülözik a fölösleges cicomát. Mottónk: Minél kevesebb hulladék, minél több dolog újrahasznosítása. A kulcsszavak: egyszerűség, nyugalom. Első hallásra kicsit unalmasnak tűnhet, de a lényeges kulcsszavakhoz tartozik az energia, a fejlődés és a fény is. Ezek pedig már rengeteg lehetőséget kínálnak, hogy vitalitást sugározzon otthonunk pl. virágos, terméses díszek segítségével.

Csokor ötletek vázába a Holland Virágiroda ajánlásával.

1. összeállítás

Az összeállításban szereplő növények:

A 3 méter magasra növő kínai lilabogyó cserje (Callicarpa bodinieri var. giraldii) lilás-rózsaszín bogyói csokrosan fejlődnek, és lombhullás után is díszítenek. A fiatal bronzos színű levelek is gyakori vázadíszek.

Az 1,5méter magas Tűpárna  (Leucospermum cordifolium Memory) virágzatában sok virága fejlődik egyszerre, és kiemelkedő porzóival úgy fest, mint tűpárna. Számos virágkötészeti megoldásban szerepel. Érdekességként álljon itt, ahogy A fokföldi flórabirodalom című cikkünkben olvasható  (a tűpárna itt honos), hogy a tűpárna (Leucospermum sp.) magjait a hangyák hordják a talajba, és míg más, jövevény fajok az ott gyakori tűzvészben elpusztulnak, addig a tűpárna magjai az eső áztatta földben kicsíráznak.

A Rosa Aqua virágai is igen kedveltek. Mennyasszonyi csokrok készülnek vele. Szárítva is alkalmazzák. Virágboltban juthatunk hozzá.

A hortenzia (Hydrangea macrophylla Sibilla) virágzata megszárítva is díszít. A levágott ágakat meg lehet szárítani, a nyáron szedettek általában megtartják rózsaszín, lilás árnyalatukat, az ősszel már szárazon szedett virágok barnás színre váltanak. A Sibilla élénkpiros virágzatú. A Kerti hortenzia című cikkünkben olvashat bőbben a hortenziákról. Itt olvasható az is, hogy a levágott ágakat meg lehet szárítani, a nyáron szedettek általában megtartják rózsaszín, lilás árnyalatukat, az ősszel már szárazon szedett virágok barnás színre váltanak. A virágokat tegyük egy vázába és töltsünk bele kevés vizet. A szárítás folyamán gyakran kell cserélni a vizet. A szobahőmérséklet lényegtelen, de az fontos, hogy a levegő páratartalma ne legyen túl magas, mert ilyenkor a virágok rothadni vagy penészedni kezdenek.

Az itt látható csokor zöld leveleinek csúcsát vörösréz dróttal tekerték be.

2. összeállítás

Az összeállításban szereplő növények:

A havasi iringó (Eryngium alpinum) ernyős virágzatának leghangsúlyosabb murvalevelei mutatósak. Ilyenkorra már elvirágzott.

A fáklyaliliom (Kniphofia Alcaza) megtervezett ültetéssel akár szeptemberig is nyílhatnak narancs piros, tömött fürtökben álló virágai a kertben.

A pirosliliom (Nerine undulata) virágai szeptember-októberben nyílnak. Hagymás növény, teleltetést igényel. A virágüzletek levelei nélkül árulják, kihangsúlyozva ezzel a virágok szépségét.

3. összeállítás

Az összeállításban szereplő növények:

Tűpárna  (Leucospermum ‘Soleil’) egy életképes, új fajta, sok virággal;

Díszalma (Malus ‘Red Sentinel’) parkfának ültetett fa termése;

A tölcsérvirág vagy kála (Zantedeschia)  ‘Captain Eline’ fajtája a régen divatos fehér kála helyett hódít. Teleltetni kell. Új kálafajtákról itt olvashat.

A díszpaprika  (Capsicum annuum) szintén reneszánszát éli. A paprikafüzéreket (ristras) a mexikóiak szerencsehozónak tartják. Az európai, amerikai forgalmazók leginkább anyák napjára és karácsonyra keresik a pirosra érő paprikadíszeket. A paprikák ebédlőasztal díszítésére is kiválóak. Itt az Orange Fire látható.

Tippek

Virágváza helyett használjunk üvegkádat. Ha faaprítékkal béleljük, és kevés vízzel feltöltjük, jól megtartja a vágott virágokat, és mutatós is. Igy helyezték el az alábbi összeállításban a nagyvirágú kardvirág (Gladiolus) Ovatie fajtát, a krizantém ( Chrysanthemum) indicum csoportba tartozó üvegházi ‘Anastasia’ és ‘Yellow Cap’ fajtákat és a selyempárna (Grevillea) ‘Spiderman’ fajtát. A kép alapján én még hozzátteszem, hogy, ha valakinek a pirítóstartója befér az üvegedény aljába, és abba zárható műanyag tasakba töltött fenyőforgácsot állít, majd beleszorítja a virágok szárát, akkor viszonylag steril, de természetesnek tűnő, messziről mutatós összeállítást tud gyártani.

A sárga Chrysanthemum Indicum csoporthoz tartozó üvegházi Spinner Sunny és az oroszlánszáj  (Antirrhinum majus) Cool Rose fajták tartóedényét, alkalmasint vázáját keskeny, barna csomagoló papírral bevont, spárgával átkötött kartondobozba rejthetjük a természetes hatás érdekében.

Hazánk olyan éghajlati zónában fekszik, ahol az évszakok változása a növényzetet is arra kényszeríti, hogy változzon az idővel. Minden évszakban rejlenek szépségek, melyeket a növények adnak. Nincs ez másképpen az ősszel sem. Írja Dr. Fekete Szabolcs az Őszi díszek című cikkében.

Sok virág igen mutatós száraz állapotban. Akár termeszthetünk is magunknak szárításra való növényeket. Lehet a kereskedelemben külön erre a célra szánt magkeveréket is vásárolni, de rengeteg gyomnövény van, amelyik szintén dísze lehet lakásunknak. Egyszerű, olcsó módszer. Olvasható a Virágok, termések szárítása című cikkünkben.

A pirospaprika című cikkünkben olvasható, hogy a betakarítás után, a kissé már megszikkadt fűszerpaprikát csumájánál tűvel átszúrva fonálra fűzik, és a ház napos oldalára kifüggesztve utóérlelik. A paprikafüzérekkel körbevett, napsugaras házak még manapság is a Szeged és Kalocsa környéki falvak jellegzetességei. – De nem csak a házfalat díszítheti, hanem hangulatossá varázsolhatja a verandát, teraszt is.

Ősszel A virágládákat, agyag vagy műanyagtálakat olyan növényekkel kell beültetnünk, amelyek a tél hidegében is dekoratívak. Tehát előnybe kerülnek az örökzöldek és a télen is virágzó kétnyári növények. Beültetés nélkül is díszíthetünk dísztökkel és földicseresznyével.

Őszi dekoráció díszkáposztával és dísztökkel.

The post Őszi Virág- és termésdíszek appeared first on Kert Lap.

A késői érésű almafajtáknál felerősödött a varasodás. A fertőzést okozó gomba a vesszőkön át is telelhet. Az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartásával – ha szükséges – még permetezhetünk. –Írja Zsigó György a 2014. évi 19. felhívásában.

A kórokozó biológiája és a fertőzés terjedése

A  tömlősgombák közé tartozó varasodás gomba (Venturia inaequalis) a talajra hullott levelekben telel át. A varas foltokon pszeudotéciumok (termőtest párna) képződnek, melyekben a rügypattanás idejére megérnek az aszkospórák (a tömlősgombákban fejlődő spórák). Az aszkospórák szóródásához minimum 10 mm esőre van szükség. Az első fertőzések már alacsony, 10 °C alatti hőmérsékleten bekövetkeznek, de az inkubációs idő a hőmérséklet emelkedésével csökken, mivel a gomba hőoptimuma 20 °C. Nyáron a fertőzéseket a foltokon képződő konídiumok indítják. Konídiumképzés az egész vegetációs időben megfigyelhető. Erős fertőzéskor a tömeges levélhullás a következő évi termést is veszélyezteti. ( tankönyvtar.hu)

A fajták érzékenysége között nagy a különbség. Varasodásra fogékony a ‘Jonathan’, ‘Starking’, ‘Golden Delicious’, ‘Cox narancs renett’, ‘McIntosh és a ‘Kovauguszt’. Varosdásra rezisztens a ‘Goldstar’, 1Freedom’, ‘Lena’,1Prima1, 1Rajka’, ‘Rubinola’, ‘Topaz’. (Alma és körte varasodása, Agro Napló, 2013. 02.19.)

Tünetek

Sötét „bársonyos” folt a levélen (színén fonákán egyaránt, parásodás, kitöredezés) tavasszal nagyobb, később kisebb átmérőjűek a foltok, amelyek olajfényű elváltozással kezdődnek. Gyümölcsön is kialakul a varas folt. A héj parásodik, növekedésre képtelen lesz. Mivel az élő rész tovább nő, féloldalas, deformálódott gyümölcs fejlődik

Az almatermésen az idősebb foltok közepe barna, csak a széle marad fekete, melyet a felszakadozó kutikula határol.

Védekezés

Védekezni kell agrotechikai eszközök alkalmazásával, úgymint a levelek összegyűjtése (gereblyézés, levélszívó berendezés), elégetése vagy talajba forgatása.

Kémiai védekezés: Zöldbimbós állapotig 1-2 alkalommal alkalmazzunk réztartalmú szert, amely egyéb gombák és baktérium ellen is hatásos. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában (áprilistól június közepéig) felszívódó, majd felszívódó és kontakt szerekkel kombinálva védekezünk. Később elegendő a kontakt készítmények használata. Záró permetezésre tartós hatású, rövid egészségügyi várakozási idejű szert válasszunk. Ajánlja Zsigó György.

Forrás: www.zsigogyorgy.hu/tanfolyamok/gyumolcs/alma,%20korte.pdf

Növényvédő szerek a Syngenta ajánlásával

Alma-védelme.pdf

Egérfül állapottól sziromhullásig alkalmazhatjuk a 75% ciprodinil hatóanyag tartalmú Chorust 50 WG-t (III. kategóriás) a korai varasodási fertőzések ellen. Felszívódó készítmény.  Lisztharmatra fogékony (pl. Jonathan) fajtában a Chorus-t egészítsük ki Thiovit Jet-tel. Kisebb területre készítsünk 0,04%-os permetlevet: 20 liter vízhez adagoljunk 8 g  Chorus-t. A virágzás végéig 7–8 naponként, összesen 2–4 alkalommal javasolt használni. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő 21 nap.

A virágzást követően triazol típusú készítményeket alkalmazhatunk: A Topas 100 EC lisztharmat ellen is kiváló. Június közepéig 7–8 naponta, legalább 3–4 alkalommal. Kisebb területekre készítsünk 0,05%-os permetlevet: pl. 20 liter vízhez adjunk 10 ml Topas-t. Házikerti felhasználás: permetlé koncentráció 0,05%, 5 ml Topas 100 EC 10 l vízhez. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő 14 nap.

Járványveszély esetén a difenokonazol Score 250-EC-t kontakt varasodás elleni készítménnyel, pl. kaptánnal kombináljuk. Járványveszélyt jelenhet a csapadékos időjárás. Ha a nedvességborítottság kezdetétől számított 96 órán belül permetezünk, a fertőzés tünetei nem alakulnak ki. Kisebb területre készítsünk 0,025%-os permetlevet: pl. 20 liter vízhez adagoljunk 5 ml Score-t. Házikerti felhasználás: 3-5 ml / 10l víz. Élelmezés-egészségügyi várakozási idő 14 nap.

Tippek Zsigó György ajánlásával

Aki még karácsonykor is a saját almáját, körtéjét szeretné az ünnepi asztalra tenni, annak most még sok dolga lesz. A boscalid és piraklostrobin hatóanyag tartalmú Bellis (BASF) gombaölő permetszert, kifejezetten a rejtett, a szüretkor még nem látható tárolási betegségek ellen engedélyezték, almára, körtére és birsre. Hétnapos é.v.i.-vel rendelkezik, még bevethető. Nem mellékes, hogy a varasodásra és a lisztharmatra is hat. III. kategóriás, de sajnos csak 1 kg-os kiszerelésben kapható.

Csak a kellően érett (barna magvú, megfelelő nagyságú), betegségektől és sérülésektől mentes gyümölcsöket válogassanak be a megtisztított ládákba. De a napégéstől, az idei viharoktól szabad szemmel nem látható sérülések is keletkeztek a gyümölcsökön, melyeken át bejutnak és rothasztanak, a kórokozók. A tél folyamán minél gyakrabban nézzék át az eltett terményeket!

Gyümölcsös Pilisborosjenőn

The post Alma venturiás varasodása appeared first on Kert Lap.

Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik.

Vadgesztenye rendszertana

A legújabb, molekuláris genetikai vizsgálatokon is alapuló besorolás szerint a szappanfafélék (Sapindaceae) családjába,  a vadgesztenyefélék alcsaládjába (Hippocastanoideae) fák tartoznak. A Levelek tenyeresen összetettek, átellenesen állnak. Virágaik karácsonyfára emlékeztető, fürtös-bogas virágzatot alkotnak. Termésük húsos, tüskés falú tok. A tokban két mag fejlődik, óriási sziklevelekkel. A család névadója a vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum) hazánkban régóta kedvelt díszfa.

Az Aesculus nemzetség 12 fajt számlál, amelyek Észak-Amerikában, Eurázsiában illetve Mexikóban honosak.

Vadgesztenye bemutatása

A vadgesztenye hazája Elő-Ázsia és a Balkán félsziget, de mára már sok helyre eljutott. Ugyanis a fagyokat jól bírja. Városokban, településeken, kertekben, utak mentén sokszor találkozhatunk sorfának ültetett vadgesztenyével. Nemcsak kertekben, parkokban, utak mentén, hanem erdei vadak takarmányozása céljából is telepítik. A fa 25 méteres magasra is megnő. Kérge sötétbarna, pikkelyesen leváló. Rügyei vastagok, kúposak, ragadósak. Nagy levelei tenyeresen összetettek.

Vadgesztenye virága

Virágai április végén, május elején nyílnak. A virágok fehér, tövükön sárga, később pirosló szirmú bugákakat alkotnak. Rendkívül mutatósak. Májusra a gesztenyefák marcipán-tortadíszre emlékeztető, rokokó virágzatain belüli, egyes virágok közepe sárgából pirosra vált. A gesztenye virág gyógyszer reumatikus fájdalmak ellen. ilyenkor a gesztenye virágjából készült teát kell fogyasztani. Borogatást is tehetünk a fájó testrészekre. Tegyük az esti fürdővízbe egy jó liter, két liter, friss vagy szárított virágból készült virágforrázatot.

Vadgesztenye termése

Szeptemberre alakulnak ki a tüskés, háromfelé repedő toktermések, melyek 1-3 fényes, gesztenyebarna magot tartalmaznak.

Mit tegyünk a kellemes tapintású vadgesztenyékkel, amelyek a oly hívogatóan hevernek az útszélén, várva, hogy felvegyük őket? Semmi esetre sem együk meg őket. Egyébként nagyon sok mindenre alkalmasak. Olvasható Vadgesztenye című cikkünkben. Olcsó, természetes, szerethető gyermekjátékként. Régen gyufaszállal székecske, asztalka készült belőle.  Ruhásszekrénybe, spájzba remek rovarriasztó.

Összefoglalóan itt csak annyi álljon, hogy a vadgesztenye magja jelentős mennyiségű szaponint, keményítőt, cukrot, B, C- és K-vitamint, zsírolajat, cseranyagot tartalmaznak. A magokból előállított készítmények főként érfal erősítő, véralvadást lassító hatásúak, ezért érgörcsök, keringési zavarok esetén használatosak, a perifériás keringést javítják. A magvak elfogyasztva azonban mérgezőek.

Vadgesztenye gondozása

Házikertbe a rendelkezésre álló méretek függvényében telepítsük e fát. A vadgesztenye tűri az agyagos vagy homokos talajt. A napot vagy a félárnyékot kedveli. Vízigénye közepes. Szeles helyre ne ültessük.  Az idős fák alatt kipusztul az aljnövényzet, ezért a földig hajló ágakat kissé vágjuk vissza, a fa alatt is öntözzünk, ősszel pedig a lehullott lombot gereblyézzük össze. A vadgesztenye lombjából a növények fejlődését gátló, allelopátiás vegyületek oldódnak ki, a levelek csak hosszan, de komposztálhatók. Ha sok vadgesztenye avar képződik, érdemes külön tárolót létrehozni számára, így a többi, gyorsan bomló anyag felhasználásával nem kell kivárnunk ezek megérését.

A vadgesztenye leveleinek foltosságát a Mycosphaerella maculiformis gomba okozza (mikoszferellás levélfoltosság), mely a lehullott levelekben telel át és itt képezi spóráit, melyek tavasszal ismét fertőznek. Terjedését a nedves környezet, az esős időszak elősegíti. A következő vegetációs időszakban való fertőzését megakadályozandó, gyûjtsük össze és semmisítsük meg a lehullott faleveleket. Tünetei: a levelek mindkét oldalán látható, kerekded alakú különálló, de idővel összefolyó, apró barnás-vöröses foltok, melyek között a szövetrészek megsárgulnak, így a levél mozaikos jelleget ölt. Olvashatjuk Kovács László 38. heti teendők cikkében az ajánlások között.

Az utóbbi időben a hazai állományokat jelentősen károsítja a vadgesztenye aknázómoly.

Út menti fasorba régebben előszeretettel ültették. Sok régi fasorunk áll vadgesztenyéből. De ősszel hulló termései miatt meggondolandó ilyen célú telepítése. Légszennyezésre érzékeny. A városi környezetet rosszul tűri.  Sajnos az aknázómoly, és a fasor ültetések ideje óta jóval szennyezettebbé váló környezet árt ezeknek az útmenti fáknak.

A vadgesztenye rokonai

A közönséges vadgesztenye rokonai az észak-amerikai kisebb termetű sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb vörös vadgesztenye (Aesculus pavia).

A vörös- és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték. Ennek eredményeképp megszületett az 1818 óta ismert hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea). Európai szülőjétől szép termetét, nagy virágait, az amerikaitól pedig rózsaszín-piros színét örökölte. 14-16 méter magasra is megnő. Levelei 5 tagúak, a levélkék hullámosak, sötétzöldek. Az aknázó molyra a rózsaszín vagy piros virágú hibridek kevésbé érzékenyek. A hússzínű vadgesztenyét kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajba ültessük. Szél, só és szárazságtűrő. Jól bírja a városi környezetet. Betegségekkel szemben ellenálló. Sokféle változata ismert. Ennek a fajtának a trianoni kastélyparkban (Versailles) fél évszázaddal később spontán keletkezett magonca (Aesculus x carnea “Briotii”) nagy, ragyogó, élénkpiros virágaival, fényes sötétzöld leveleivel és kisebb termetével egy időben Európa kertjeinek valóságos sztárja lett.

A sárga vadgesztenye (Aesculus flava) 12 méter magas, kiterjedő, ovális lombkoronájú, sötétzöld lombozatú. Őszi lombszíne sárgás narancsos. Helyigényes. A jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú talajt kedvel. A szárazságot, meleget kevésbé tűri, ilyenkor levelei károsodnak. Napos helyre ültessük. De nem igazán a mi klímánkra és talajviszonyaink közé való.

A 6 méter magas, cserje termetű pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia) a nedves, humuszos talajt, félárnyékot kedveli. Fás területek cserjeszintjébe, nagyobb lombárnyékos területekre való. Ő is csak kevés helyen érzi jól magát nálunk.

Az alig 3-4 m magas cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) a kötöttebb, gyengén savanyú, szerves anyagban gazdag talajokon szépen fejlődik. A napot és árnyékot egyaránt tűri. Ellenálló. Magas díszítőértékű, aranysárga őszi levélszínnel, kompakt formájával. Virágai kellemesen parfümös illatúak. Fehér virágai jól mutatnak örökzöldek társaságában. Talajigényét feltétlenül vegyük számításba mielőtt kertünkbe ültetnénk.

A vadgesztenye aknázómoly kevésbé károsítja a hússzínű vadgesztenyét.

The post A közönséges vadgesztenye és rokonai appeared first on Kert Lap.

A bojtorján vadon termő gyomnövényként tartjuk számon, de hasznos gyógy – és élelmi növény, és házikertben termeszthető, ha megfelelő körülményeket teremtünk számára.

Bojtorján bemutatása

A gyomként közismert közönség bojtorján (Arctium lappa) a csövesvirágú fészkesek családjába tartozik (Asteraceae). Eurázsiai, mediterrán flóraelem, tehát nálunk is gyakori utak mentén, erdőszélen, irtásokban, ligetekben. Meszes, nitrogénben gazdag talajon fejlődik.

Kétéves, erőteljes növekedésű növény. Elágazó karógyökérzetű, 50 cm hosszúságot is elérő, tojásdad levelekből álló tőlevélrózsái a fonákukon molyhosak. A második évben 1-2 méteres szárat fejleszt, amelynek végén bíborlila, csöves virágokból álló fészekvirágzat fejlődik. Júliustól szeptemberig virágzik. Termése szőrbóbitás, bordázott kaszat.

Bojtorján népgyógyászati felhasználása

Történeti áttekintés

A japánban Gobo néven ismert növény gyökerét fogyasztják mintegy ezer éve, amióta a japán buddhista szerzetesek közvetítésével Japánba került. A 17. századi Európában égési külsőleg sérüléseket, belsőleg tumorokat kezeltek vele. Európában a világháborúk során külsőleg sebgyógyításra használták. Külsőleg hajhullás ellen, ekcéma, pattanások és egyéb bőrhibák kezelésére, belsőleg vértisztítóként, reumás tünetek és köszvény kezelésére is régóta alkalmazza a népgyógyászat. (www.ndhealthfacts.org)

Gyógyászati célú felhasználás

Óvatosan, papírzacskóba gyűjtött terméseiből a magvakat megfelelő porítás után rágcsálva a száj baktériumflóráját tarthatjuk karban, és enyhe fogfájás csillapítására is alkalmas. A magvak enyhe vizelethajtó hatásúak, és a népgyógyászat előszeretettel használja húgykőoldóként. Ízületi gyulladás, köszvény ellen szintén alkalmazzák, amely összefügg azzal, hogy segíti a karbamid ürítést a vizelettel. A terméstokból áztatással készült teája agyműködés serkentő hatású. Leveleit ínhúzódás és izomfájdalom ellen használják borogatásként (1 rész levél áztatása:5 rész 25% alkoholban). (www.ndhealthfacts.org)

Gyökerek felhasználása belsőleg (1. veseműködést segítő, 2. húgykőoldó, 3. vizelethajtó, 4. köszvény ellen, 5. epekőhajtó, 6. vércukor csökkentő, tumor ellenes hatáshoz házi felhasználása nem javasolt) (www.ndhealthfacts.org)

• 1-3 g szárított gyökér főzete napi háromszori felhasználással
• Vizes-alkoholos kivonat: 1rész szárított gyökér:1 rész 25%-os alkohol tartalmú vizes kivonószer; 2-6 ml, napi 3-szori felhasználással.
• Tinktúraként 1:10 45%-os alkoholos kivonat 8-12 ml, napi 3-szori felhasználással.
• Főzetként: 1 rész gyökér 20 rész víz, napi fél liter.

Gyökerek felhasználása külsőleg (1. hajhullás, 2. hajnövesztés, 3. korpásodás, 4. haj zsírosodása, 5. ekcéma, 6. sebek) (www.bionavit.hu)

• Forrázat: 7 dl. víz és 3 púpozott evőkanál bojtorjángyökér(hajöblítő)
• Vizes-alkoholos kivonat: 1 púpozott evőkanál gyökeret 2 dl. tiszta szeszbe. Állni hagyjuk 1 napig. Utána leszűrjük  és 3 dl. tiszta vízzel hígítjuk. (hajszesz)

A növényből kimutatott hatóanyagok: fenolsavak (kávésav, klorogénsav, cinarin) a magvakban; fenolsavak, kvercetin, kvercitrin, és luteolin a levélben; és arktiin, luteolin és kvercetin ramnozid a gyökérben. (Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis, Volume 51, Issue 2, 20 January 2010, Pages 399–404). A gyökér inulinforrásként való felhasználásához a gyökerekből való inulin kinyerés módszerére különböző kísérletek folynak. (International Journal of Food Science & Technology 05/2011; 46 (8): 1699 – 1704.)

Ajánlott link: Assessment report on Arctium lappa L., radix (2010.)

A hatályos Magyar Gyógyszerkönyvben az egyéves A. lappa, A. minus és A. tomentosum ősszel vagy tavasszal gyűjtött gyökere a hivatalos drog. A gyökereket begyűjtés után mossák, majd 10-12 cm-es részekre, ujjnyi darabokra felaprítják. Szellős helyen, lehetőleg napon szárítják. Külsőleg fejbőr regeneráló hatása igazolt, sok hajhullás gátló, korpa ellenes készítmény alkotórésze olajos vagy szeszes kivonatokban. (Bernát Jenő: Gyógy és Aromanövények)

Bojtorján felhasználása étkezési céllal

A fiatal gyökerek nyersen fogyaszthatók, az idősebb gyökereket megfőzik.  Általában a 60 cm hosszú, fiatal gyökereket gyűjtik fogyasztás céljából. A fiatal gyökerek semleges ízűek, de jól átveszik az aromákat. Tartósítás céljából a gyökereket szárítják. A gyökerek inulin tartalma miatt a fogyasztása cukorbetegeknek is javasolt. A gyökerek elkészítése a spárgáéhoz hasonló módon történik. A levelek, fiatal hajtások elkészítése a spenóthoz illetve a spárgához hasonló módon történik. A virágkocsány szivacsos belseje nyersen salátába tehető, megfőzhető. A magcsíra a babcsírához hasonló módon használható fel. (Forrás: www.pfaf.org)

A gyökér fogyasztása ritka esetben anafilaxiás sokkot válthat ki.

Bojtorján termesztése

Általábanfogyasztható gyökeréért termesztik. Sikerrel humuszos, nedves, közömbös vagy meszes talajban, félárnyékban termeszthető. Kötött talajon több napfény kíván. Az őszi vetések pedig tavasszal kerülnek megfelelő fejlettségi állapotba. 30 cm sortávolságban, 15 cm tőtávolságban nevelhetők sikerrel, így hosszú, egyenes karógyökereket fejlesztenek. Virágzata jó méhlegelő. Ősszel minél később ajánlott a vetése, a megfelelő növekedéshez ugyanis hideghatás, majd 12 és fél órás nappalhossz szükséges. A csírázási esély 10-12 órás előáztatással növelhető. (Forrás: www.pfaf.org)

A termés ragadós, a magvakat több ezer vékony tűcske rögzití a terméstokhoz, amely könnyen a szembe kerülhet komoly sérülést okozva!

The post Közönséges bojtorján appeared first on Kert Lap.

A díszítésre szánt tökről, a szedés idejéről, a megfelelő előkezelésről és szárításról.

Amikor a testvéred mérgében tökfejnek nevezett, bizonyára nem bókolni akart. Bár a tökfej kifejezés nem éppen hízelgő, a sütőtök, a közönséges tök, az olajtök vagy a dísztök kabak termése sokféleképpen hasznosítható, közkedvelt. Az étkezési célokon túl használati- és dísztárgyak, rituális maszkok, kozmetikumok, gyógyszerek, és takarmány készül belőle. A dísztök forma, textúra és szín gazdagsága mellett a közönséges tök termése használati tárgyként is funkcionált. Gondoljunk csak a merítő edényekre, lopótökre. Madárházat és hangszert is készítenek belőle.

Lopótök

A lopótök (Lagenaria siceraria) gyorsan fejlődő, kúszó hajtású, egylaki, egyéves növény. A tudósok évtizedek óta azon vitatkoznak, hogyan juthatott a tízezer éve ismert és használt lopótök őshazájából, Afrikából az Újvilágba:  Jó utat lopótök!

A lopótököt Kínában kulacsnak használták. A Kalebass vagy kalabass pipa a lopótök szárából és fejének egy részéből készített pipa. A tulajdonképpeni égéstér – a pipa feje – tajtékból van, s az ül a lopótök szárban. Lopótök és napraforgószár furulyák a magyar népi hangszerek között fordulnak elő. Latin-amerikai indián eredetű a maracas /rumbatök/, párosával használt csörgő hangszer. Kivájt, magvakkal, vagy kaviccsal töltött, nyélre erősített kiszárított lopótök, vagy kókuszdió. Játékmódja: a két kéz váltott, lökésszerű ütése, vagy folyamatos rázás /tremoló/. A megütött ,”hirtelen leejtett” maracas hangja rövid, éles, csattanó. Ma már műanyagból és fából is készül.

Ha a lopótök héja megvastagszik és kisárgul, szára kemény és barna, akkor már érett. Legajánlatosabb az első fagyokig a növényen hagyni. Szedni néhány centis szárral kell. Majd 3%-os hiperolos vízben mossuk meg. A lopótök akkor szárad ki a legeredményesebben, ha a teljesen érett tököt meleg, huzatos helyen szárítjuk. Néha a kiszáradás egy évet is igényel. Óvatosan használjuk, minden karcolás felületi sérülés tönkre teheti.

Dísztök

Ezek a kertészeti fajták a többségében a Cucurbita pepo vagy a Cucurbita maxima leszármazottai. Nálunk többféle kerül forgalomba, mind méretét, mind alakját tekintve. Igen kedvelte a turbántök, a bohócsapka tök, a sárga kolibri, hogy csak néhányat említsünk.

A kisebb dísztökök vastag húsuk miatt gondos bánásmódot igényelnek. A termést csak teljesen érett állapotban szabad leszedni. A dísztököt akkor kell szedni, amikor a szára már megbarnul, és a kacsok a szár környékén elszáradtak. Ekkor óvatosan vágjuk le a tököt úgy, hogy a kocsányon egy kis darabot a termésen hagyunk. Ezzel növeljük a díszítőértékét is, és meggátoljuk, hogy a kórokozók könnyen a termésbe hatoljanak.

Óvatosan járjunk el, nehogy a tök felületét felsértsük. Minden felületi hiba, sérülés rontja a tök díszítőértékét, és elősegíti a rothadást. Töröljük át a sértetlen tök felületét puha ruhával, amelyet előzőleg alkohollal itattunk át. Így letöröljük a rátapadt talajszemcséket és a felületére tapadt kórokozókat is elpusztítjuk. Ha a tök valamiért nagy piszkos lett, előzőleg mossuk le a héját szappanos vízzel.

A tiszta tököt száraz, jól levegőzött, huzatos helyen. Szárításkor helyezzük el a terméseket figyelmesen, vigyázzunk, nehogy egymáshoz érjenek. A szárítás folyamán a tök héja száraz, kemény és ellenálló lesz. Kb. három hét alatt a tök teljesen kiszárad. A nagyobb dísztökök, mint a lopótök gyorsabban kiszáradnak, mint a kisebb, de vastagabb húsú társai. A szárítást segíti, ha a tök alját hústűvel átszúrjuk két-három helyen, a tök méretétől függően. A tűt előzőleg fertőtleníteni kell, mint ahogy ezt tesszük pl. a metszéskor használt szerszámokkal.

A színeket úgy őrizhetjük meg, ha a tököt egy pohár bórax, három pohár víz elegyében megmossuk. Majd vízoldható viasszal bedörzsöljük. A fád, szürke színű töktermést élénk színűvé varázsolhatjuk, ha színes lakkal befújjuk a tök felületét. Használjuk bátran a fantáziánkat. Alkalmazhatunk ezüst, arany, metál színeket is. Míg az őszi dekorációkhoz jobban illenek a természetes színek, a téli díszítéskor előtérbe kerülnek a fémszínek pl. az ünnepi asztal díszítésénél. De díszíthetünk a tökkel ajtót vagy készíthetünk fali dekorációkat. A tökkel száraz és szárított készítményeket is dekorálhatunk.

The post Tök betakarítása és tartósítása appeared first on Kert Lap.

Dr. Sipos Béla Zoltán, a gyümölcsfák metszése tanfolyam szakembere, a kiskert tanfolyam egyik szakembere

A Budapesti Corvinus Egyetem (volt Kertészeti Egyetem) Budai Campus tanszékein (Gyümölcstermő Növények Tanszék, Alkalmazott Kémia Tanszék, Konzervtechnológiai Tanszék) hosszú időre nyúlnak vissza azok a kutatások -közösen más intézményekkel, pl. SOTE-, amelyek központi témája a kertészeti termékek egészségvédő jelentősége a táplálkozásban.

Mielőtt a feketebodza gyümölcséből készíthető lekvár és szörp készítését ajánlanám, két idetartozó szakanyagból kivett idézettel kívánom a kedves olvasók érdeklődését felkelteni.

Megjegyzés: 2014-ben a sok csapadék miatt egy súlyos betegség, a kocsánybénulás tönkretette a fekete bodza termésének nagy részét. A bogyók töppedtek, enyhe érintésre is potyognak, a termés kocsányostól lehullik. Mivel a virágzás elhúzódó volt lehet találni most érő termést, sőt virágot is!

Stefanovits-Bányai É., Blázovics A., Sipos B.Z., Szenthe A., Sárdi É., Papp J.(2006): A szamóca- és a málnafogyasztás szerepe a szervezet antioxidáns státuszának kialakításában. Kertgazdaság (38) 1. 19-26.:
“Epidemológiai és laboratóriumi vizsgálatok egész sora igazolja azt az elképzelést, miszerint a zöldségek, gyümölcsök, fűszer- és gyógynövények céltudatosabb fogyasztásával az életminőséget javító és betegségeket megelőző vegyületféleségeket és vitaminokat juttatunk szervezetünkbe. Az így megváltoztatott táplálkozási szokások hatására csökkenthetők a jól ismert civilizációs betegségek egy része, például a különböző rákos és érrendszeri károsodások. A betegségek megelőzésében az élelmiszerekben kisebb-nagyobb mennyiségben található antioxidáns hatású vegyületek jelentős szerepet játszanak.
A szakemberek körében ma már közismert, hogy a fokozódó környezeti terhelések miatt egyre több káros szabad gyök (szuperoxid, hidroxil, hidrogén peroxid, szinglet oxigén stb.) halmozódik fel szervezetünkben. Ezek eliminálásában fontos szerepet töltenek be a különböző antioxidáns hatással rendelkező molekulák. A kis molekulájú antioxidánsok közé olyan vegyületek tartoznak, mint a C-, E- és A-vitamin, a karotinoidok, a flavonoidok, a fenolos vegyületek, néhány kéntartalmú aminosav, a redukált glutation stb. A vegyületek túlnyomó része táplálkozás útján jut szervezetünkbe, ahol az antioxidánsok a normál fiziológiai működés fenntartásában, és sok esetben az oxigén szabadgyökök részvételével kialakuló betegségek elleni védelemben játszanak jelentős szerepet”.

Stégerné Máté Mónika (2001): A feketebodza (Sambucus nigra L.) összetétele, és feldol-gozási lehetőségei. PhD disszertáció, BCE, Élelmiszertudományi Kar Konzervtechnológiai Tanszék:
“A termés (Sambuci fructus v. bacca) 7,5% cukrot, 3% cserzőanyagot, 0,01% illóolajat, 0,2-1,0% antocián-glikozidot, valamint gyümölcssavakat tartalmaz. A termésből készült tea enyhe hashajtó hatású, izzasztószerként és vizelethajtóként is használják. Izraelben végzett kutatások során a feketebodza gyümölcséből készített kivonatot hatásosnak találták az influenza A és B törzsei ellen. A készítmény hatásos a herpeszvírus 1-es törzse ellen is. A friss termésből gyógylekvárt is készítenek (Roob Sambuci), amelyet meghűléskor erősítőként és izzasztóként használnak, valamint reumatikus panaszokra is (Kneipp-kúra)”.

Kirándulások alkalmával, még szeptember közepéig lehet vadon is gyűjteni a feketebodza termését. Lehetőleg olyan helyen szedjük, amelyik környezeti szennyeződéstől mentes, vagy ültetvényből vásároljuk. Ültetvények szinte az ország minden részén találhatók, ebből a szempontból Magyarország nagyhatalom.

Mire kell ügyelni a szedéskor?
A termések között ne legyenek zöld szemek, illetve ezeket szedjük ki, mert azokban hányást és hasmenést okozó sambunigrin vegyület van. Nem kell pánikba esni, ez a vegyület már 50 0C-on szinte teljesen lebomlik! Azok a jó “tányérok” amelyekben minden termés fekete, egynéhány pedig már aszalódott. Az ilyeneknek a legnagyobb a szín és szárazanyag-tartalma. A leszedett termést lehetőleg még aznap dolgozzuk fel, vagy mélyhűtőben tároljuk. A bogyók cukortartalma viszonylag magas, emiatt szobahőmérsékleten már két nap múlva penészedhetnek.

A feketebodza előkészítése lekvárhoz, szörphöz
A terméseket a kocsányról el kell távolítani, bogyózás. Ezt lehet úgy is végezni, hogy a bogyókat kocsány nélkül levagdossuk ollóval, a mélyhűtöttet lemorzsoljuk, majd a bogyókat kiválogatjuk.
Egyszerűbb házi eljárás -én is így csinálom- a bogyók lefésülése a “tányérról” étkezési villával.

Hogyan főzzünk lekvárt, vagy szörpöt feketebodzából?
Ugyanúgy, mint szamócából, málnából, ribiszkéből.
De! A feketebodza termése ősi idők óta használt fa, bőr és textilfesték! Olyan edényben főzzük, amit nem sajnálunk, ha színes marad belül. A keveréshez használt fakanál örökre sötétkék marad. A kifröccsenő lé maradandó foltot hagy ruhán, falon! Csempéről ecetes szivaccsal könnyen eltávolítható.
A termésekben rengeteg csonthéjas mag van. A magok jelentős mennyiségű olajat tartalmaznak, és ez az olaj kiváló hashajtó!

Egy nekem- bevált főzési eljárás
A bogyókat a főzőedényben összetöröm, vizet nem adok hozzá. Olyan hőfokon főzöm, hogy éppen csak rotyogjon, persze állandóan kevergetni kell. Amikor már jó sok levet engedett félrehúzom, és merülő turmixal alaposan megdolgozom a masszát. Ezzel azt érem el, hogy a héj szinte teljesen eltűnik, a magok egy részét összetörtem, az olaj felszabadult. Ezután jön a paszírozás, majd a további főzés, amíg a kellő sűrűséget el nem éri a lé. Ez a “teljesőrlésű” szörp, vagy lekvár nagyon kellemesen hat a szorulásra, a mellékhelységet nem izzadva hagyja el az ember, hanem mosolyogva.

Jó tudni
A főzéskor elég kellemetlen illatok szabadulnak fel a feketebodzából, emiatt lehetőleg szellős helységben főzzük. (Lakótelepen nem árt a szomszédokat figyelmeztetni a várható illatokról). Viszonylag kevés pektint tartalmaz, ezért nehezen áll össze lekvárrá, ha viszont sokáig főzzük, színanyagai tönkremennek. Ezért ajánlatos magas pektintartalmú gyümölcsökkel vegyesen főzni, például szilva, kajszi, köszméte, galagonya (!), berkenye, naspolya, kökény. Szerintem a birses feketebodzalekvár a legfinomabb. A később érő gyümölcsökkel újból felfőzhetjük lekvárunkat (birs, naspolya, galagonya, berkenyék, stb.), illetve más gyümölcsű régi lekvárokat is feljavíthatunk feketebodzával. Az arányok tetszőlegesek, de 30-50%-nál ne legyen több a másik gyümölcs.
Az ízesítés -cukor, citrom, szegfűszeg, csillagánizs, fahéj- egyéni, ki-ki a maga ízlése szerint végezze. A kész lekvárt vagy szörpöt tűzforrón töltsük színültig lehetőleg csavaros -előtte alaposan kimosott, és sütőben, vagy mikróban forrón tartott üvegekbe-, majd jöhet a száraz dunszt.
Meghűléses betegség esetén kiváló hatású a lekvár, és a szörp is.

The post Fekete bodza termése appeared first on Kert Lap.

20. jubileumi Hortus Hungaricus kiállítás és vásár

Hazai és egzotikus növények színes kavalkádja, bódító virágillat, virágkötészeti bemutatók, kézműves foglalkoztató, fakitermelő bajnokság, játékok, versenyek kicsiknek és nagyoknak, kedvezményes vásárlási lehetőségek, változatos színpadi programok. Kellemes kikapcsolódás, önfeledt szórakozás a család minden tagjának. Ezt kínálja a három napos Hortus Hungaricus, hazánk legnagyobb kertészeti szakkiállítása és vására.

Szigetszentmiklóson a Flora Hungária Nagybani Virágpiac közel 3.500 nm-es területe ad otthont a szeptember 19-21 között megnyíló Hortus Hungaricus Nemzetközi Kertészeti Szakkiállítás és Vásárnak. Az immár 20. alkalommal megrendezésre kerülő kiállítás a dísznövénytermesztés és feldolgozás, a kertészet, a fakitermelés, a virágkötészet, a lakberendezés valamennyi ágának újdonságait felvonultatja.

A kiállítás nyitó napján a kertészeti ágazat képviselőit várják ismertszerzésre, tapasztalatcserére. Konferenciákon, előadásokon és bemutatókon neves szakemberek tolmácsolják a kertészeti ágazat jelenét, jövőjét, trendjeit. Alkalom nyílik az agrárfinanszírozás lehetőségeinek megismerésére, egymás közti eszmecserére és üzleti partneri kapcsolatok kialakítására is.

Szombaton és vasárnap a virágimádó és kertbarát nagyközönség számára is kitárulnak a kapuk és elérhetővé válik a csodák birodalma. Hazai és importáló virágkereskedők százai által felállított káprázatos standokon gyönyörködhetünk virágcsodákban. Megtekinthetjük a virágkötészeti versenyre benevezett őszi csokrokat, valamint a mestervizsgát tett virágkötők vizsgamunkáit. Virágkötészeti bemutatókon a vágott virágok a szemünk láttára válnak káprázatos műalkotásokká.

Családi programként is kiváló választás a Hortus Hungaricus, a család minden tagja megtalálja a kedvére való szórakozási lehetőséget. Gyermekelőadások, kézműves foglalkozások, arcfestés teszik felejthetetlenné a napot. Megcsodálhatók a Madárbarát kert mottóval kiírt óvodás mini kertépítő pályázat alkotásai. Növénybemutatón és gyermekek bevonásával tartott előadáson mélyíthetjük el hobbi kertész ismereteinket.

A szervezők gondoltak a barkácsolást imádó apukákra is. Őket interaktív gépbemutatók várják, ahol gyakorlatban kipróbálhatják láncfűrész, a lombszívó, a faaprító gép vagy akár a fűnyírótraktor használatát. Izgalmas programot ígér a fakivágó bajnokság döntője, valamint a favágó show.

Elsősorban a hölgyek érdeklődésére tart interaktív virágkötészeti bemutatók kiállított dísznövényekben nemcsak gyönyörködni lehet, azok kedvezményes áron meg is vásárolhatók. Az Enteriőr lakberendezési versenyen keresztül bekukkanthatunk a trendi lakberendezés rejtelmeibe. A száraz- és élővirágokkal feldíszített 10 nm-es lakrészek inspirációként szolgálnak az otthon berendezéshez. A lakásdíszítéshez szükséges növényeket, dekorációs tárgyakat kedvezményes áron szerezhetjük be. Az idén először látványos divatbemutató keretében csodálhatjuk meg az élővirágokból és újrahasznosított anyagokból készült ruhakölteményeket.

Hazai termelők portékáit kóstolhatjuk és vásárolhatjuk meg az Őstermelői piacon. Páratlan ízvilágot képviselnek a kistermelők által előállított mézek, lekvárok, szörpök, sajtok és hentesáruk. A kis szériában készülő kézműves termékek megvásárlásával nemcsak a készítőt támogatjuk, de egyedi, minőségi ajándékkal lephetjük meg szeretteinket vagy akár saját magunkat.

A Jövő Kertépítő Mestereinek versenyén hasznos ötleteket, praktikákat leshetünk el a saját kertünk kialakításához, szépítéséhez. A széles növény palettából szakértő segítséggel mindenki megtalálhatja az igényeinek és a kert adottságainak megfelelő dísznövényeket.

A rendezvény egyik fő célkitűzése az ökológiai tudatosság növelése. Ötlépéses játék keretében bárki megtudhatja mennyire tudatosan él, mekkora az ökológiai lábnyoma

A nézelődésben, vásárlásban elfáradt látogatók a gasztro soron kínált finomságok közül csemegézve pihenhetik ki fáradalmaikat.

A rendezvényhez kapcsolódva idén is megjelenik az ingyenesen elérhető Hortus Hungaricus Magazin. A magazinból átfogó képet kapunk a kertbarátokat érdeklő újításokról, termékekről, szolgáltatásokról.

A rendezvény helyszínén a parkolás ingyenes, Budapestről pedig ingyenes Virágjáratok szállítják a látogatókat. A belépők ára megfizethető és később levásárolható.

A Hortus Hungaricus kiállítás bepillantást enged a hazai agárágazat legjavába. A gazdák friss., üde növényei, gyümölcsei meghozzák a kedvet a saját kis kert kialakításhoz, a saját kertész tudományunk kipróbálásához. Érdemes előre beírni a naptárba a 2014. szeptember 19-21 dátumot, hisz a rendezvény meglátogatása garantáltan feledhetetlen élményt jelent az egész családnak.

További információk érhetők el a kiállítás honlapján

The post Az ősz bearanyozója appeared first on Kert Lap.

 Az ősz és a tél a bimbóskel vagy más néven kelbimbó szezonja. Neve jelzi, hogy olyan, mint egy aprócska kelkáposzta, ám zamata harmonikusabb, rostjai lágyabbak. Mindig nagy kihívás a kertészkedők számára. Tápanyag igényes, vízigényes, sok fényt kíván. Ha bármiben hiányt szenved, azt a bimbóképzés sínyli meg. Másfelől viszont tápértéke kiváló, és, ha jól tartjuk, felülmúlja a sarki fűszeres portékáját.

Bimbóskel bemutatása

A bimbóskel Brassica oleracea convar. Gemmifera kétéves növény, a káposztafélék családjából (Brassicaceae). A káposztafélékhez mintegy 350 nemzetség, 3200 faj tartozik. Az Észak-Európa hűvösebb tájairól származó növény a 18. század közepén vált ismertté Európában. Megjelenése valószínűleg a Brassica olearcea capitata L. sabuda mutációjának eredménye. Magas és alacsony fajtáját ismerjük. Belgiumban már a 16. században meghonosodott, egyes leírások éppen ezért Belgiumot jelölik származási helyéül. Népszerűsége hazánkban is fokozatosan növekszik.

Magasra nőtt, félig fás szárán az első évben teremnek a diónyi káposzták, amelyek módosult levelek. A hajtáscsúcson hatalmas, szív vagy ovális alakú levelek fejlődnek. Főgyökere mélyre hatol (80–100 cm), oldalgyökerei a felső 20–30 cm-es talajréteget hálózzák be.

Bimbóskel termesztése kiskertben 

Legjobb, ha magról palántázzuk. Magjait május közepén vessük cserépbe vagy ládába. Az ilyenkor vetett növények az első fagyokig ellenálló felnőtté cseperednek, sok-sok bimbóval.  A palántázás és kiültetés ideje fajtafüggő! Többek közt a Gazigazító oldalán található ennek részletezése.

A magvak 5-6 nap alatt kelnek ki. A palántákat hathetes (4-5 leveles állapot) korukig nevelgessük, majd ültessük ki őket. Kb. 50-70 X 50-70 cm távolságra ültessük őket egymástól, a fajta méretétől függően. Vigyázat! Ha sűrűn állnak, a bimbók kicsik, lazák lesznek.

A középkötött, kissé meszes talajokat kedveli. A kertben földjét gazdagítsuk komposzttal, érett istállótrágyával, szerves trágyával. A bimbóskel kálium igénye viszonylag magas, a nitrogéntrágyázással azonban csínján bánjunk, mert túlzott nitrogénadagolás hatására bimbói kinyílnak, és lazák lesznek. Bórtartalmú lombtrágyával sem árt permetezni őket. A legjobb, ha a szerves lombtrágya mellet döntünk, amelyet néhány hetenként adhatunk, a teljes vegetációs szezon folyamán.

A zsenge növényeket nyáron ellephetik a földibolhák. Később a káposztalepke, a bagolypille hernyója rágja meg, a levéltetvek, késő ősszel a meztelen csigák is károsíthatják. Ha a biológiai növényvédelem hívei vagyunk így is megpróbálhatunk a káposztalepke ellen védekezni (a Herbáció Magazin ajánlásával): Két maréknyi friss paradicsomhajtást zúzzunk szét, és áztassuk két óra hosszat két liter vízben. Szűrés után ezzel bőven permetezzük be káposztaféléink leveleit (fejes-, és kelkáposzták, karalábé, bimbóskel, brokkoli, stb.). A káposztalepkék el fogják kerülni, az így illatosított növényeket. További védekezési lehetősek: ellenálló fajták kiválasztása, vetésforgó alkalmazása, 3-4 év kihagyással ültessük ugyanarra a helyre. Ajánljuk Vegyszermentes kertészkedés című cikkünket.

A fagyok után a bimbók még ízletesebbek, így tartja a mondás. A bimbós egyes fajtái valóban télállóak, vagy inkább hidegtűrők. Ezen fajták bimbóit ősszel, az első fagyok után szedjük le. Enyhébb teleken egész télen is kinn maradhatnak az áttelelő fajták. Akár hó alól is szüretelhetünk.

Részletes termesztési információk a tankonyvtar.hu oldalon.

Bimbóskel tárolása

A bimbós kel hosszabb tárolás után elveszti a színét, frissességét, betegségek támadják meg. Nem hűtött raktárakban a bimbós kel 8-10 C 0C hőmérsékleten, hozzávetőlegesen 1 hétig tárolható. Olvasható a Káposzta őszi betakarítása című cikkünkben.

Fotó: greenfusestock.photoshelter.com

Tippek

Szeptemberben az oldalleveleket tördeljük ki, a levélkoronát pedig hagyjuk meg. Ezzel serkentjük a keménye, tömött bimbók fejlődését.

Ha az őszi fajtáknak szeptember-októberben a csúcsát visszacsípjük, a növény kevesebb levelet fog fejleszteni, ehelyett inkább a bimbókat “hizlalja”.

Akkor járunk el helyesen, ha a bimbóskel csúcsát egy jól kifejlett levél fölött csípjük le, amikor a legalsó bimbók egy centisek. A telelő fajták bimbóit télen, folyamatosan szedhetjük. Ha ezek hajtáscsúcsát visszacsípjük, a sebfelület keletkezésével csökkentjük az ellenálló képességét.

Bimbóskel tápértéke

A bimbóskel tápértéke az összes káposztafélék között a legmagasabb. C-vitaminból 10 dkg a napi szükséglet másfélszeresét tartalmazza. Karotin, E-vitamin és rosttartalma a daganatos betegségek kockázatának csökkentésében játszik szerepet. Jelentős továbbá a B1-, B2-, kálium- és vastartalma is.

Bimbóskel felhasználása

Az apróbb rügyek zsengébbek és kisebb a tisztítási veszteségük, a nagyobbaknak a külső leveleit célszerű eltávolítani. A kelbimbót jellemzően főzzük, pároljuk, bár a zsenge levelek salátaként is fogyaszthatók. Igaz, fogyasztásakor sok embernél emésztési problémák merülnek fel. Az alábbi fűszerekkel használhatjuk: köménymag, majoránna, szerecsendió, bors, csombor.

Egyszerű párolt/grillezett bimbóskel recept

humblerecipes.com

• 30-35 db kelbimbó
• két gerezd zúzott fokhagmya
• 3 evőkanál extra szűz olivaolaj
• 1 evőkanál barnacukor
• 1 teáskanál tengeri só
• 1 mokkáskanál frissen őrölt feketebors

Előmelegített sütőben a fenti hozzávalókkal alaposan összeforgatott kelbimbókat lefedve puhára pároljuk-sütjük. Grillsütőt használva fóliába csomagolva süssük.

Bimbóskel vetőmag ajánló

A Szentesi Mag ajánlata: Groninger – Középkorai érésű, jó hidegtűrőképességű, erőteljes növekedésű fajta. A középzöld színű bimbók zártak, tömörek, viszonylag nagyok, Karotin, C- és B vitamintartalmuk magas.

A gazdabolt.hu kínálja: Őszi termesztésre alkalmas, korai tenyészidejű, fagyérzékeny fajta a Rosella. A közepes magasságú száron képződő középzöld bimbók novemberig szedhetők. Friss fogyasztásra alkalmas.

The post Bimbóskel appeared first on Kert Lap.

A törpe árvácska egyike az új trend növényeinek. Kis helyigénye, árnyéktűrése, télállósága és hosszú virágzása miatt a legkülönbözőbb környezetben díszít. Üde, szemet gyönyörködtető színfolt télen hideg télikertben, nyáron erkélyládákban, virágágyakban, fák tövében, sziklakertekben.

Az európai viola (Viola cornuta) virága, habitusa alapján leginkább a nagyvirágú árvácskára hasonlít. A növény azonban kompaktabb, virágai kisebbek (a virágátmérő 4-5 cm), ezért törpe árvácskának is nevezik. Európában valószínűleg Svédországból először Németországba került kb. 200 évvel ezelőtt. Amerikában is az 1700-as években bukkant fel. Rendkívül gazdag színválasztéka, télállósága miatt egyre közkedveltebb.

A 15-20 cm magasra növő, félárnyékot kedvelő miniatűr viola magról vetve, 18-22 °C-on tartva 15-20 nap elteltével már fejlődésnek indul. A magvetés optimális időpontja a rendeltetéstől függően kora ősz vagy kora tavasz. Magas szerves anyag tartalmú palántaföldbe vessük úgy, hogy a nedves talajra szórjuk, majd 3-4 mm vastagon vermikulittal takarjuk. A magvak ugyanis csak sötétben csíráznak. A csírázás megindulását követően tartsuk 10-15 °C hőmérsékleten.

Üveg alatt december-március között vethetjük, ha azt szeretnénk, hogy tavasszal és nyáron virágozzék. Nyáron azonban csak hűvös klímán fejlődik megfelelően.  Szabad földbe szeptember végéig vethetjük, ha téli vagy tavaszi virágokra vágyunk. Az őszi vetéseket októberben már palántázhatjuk is, illetve a vásárolt palántákat 15 cm-es sortávolságban földbe vagy 9 cm átmérőjű edényben ültethetjük. A palántákat tartsuk fűtetlen üvegházban, télikerben vagy hidegágyban. Ha a hőmérséklet 15 °C fölé emelkedik, a növénykék felnyurgulnak. Fagymentes helyeken, megfelelő körülmények között azonban szépen áttelelnek akár a szabadban is.

A jó szerkezetű, magas szerves anyag tartalmú, nedves talajt kedveli. Több fajtája nemcsak télálló, hanem a nyári meleget is jól viseli. A talaját azonban ne hagyjuk kiszáradni. Kora tavasztól késő őszig virágzik. Távolítsuk el az elvirágzott virágfejeket. Télire nem árt mulcsozni a virágágyukat.

A téli törpeárvácskákat már szeptemberben ki kell ültetni ahhoz, hogy begyökeresedjenek, és virágjukban egész télen gyönyörködhessünk! Napos helyre kerüljenek, illetve legalább 5 órás megvilágításra van szükségük.

A törpe árvácska bár többnyire rövid életű, de magjait szétszórja, így mindig virágos szőnyeget alkot. Egyes változatok agresszíven elszaporodhatnak, kiváló talajtakarók. Nem csak virágágyakban mutatós, hanem erkélyládában, edényben sőt sziklakertekben is tartható. Jól mutat fák alatt, falak tövében, a kert árnyékos részein.

A szirmok ehetők. az ehető virágokról itt olvashat.

A Penny™ Viola életerős gyökérzetének köszönhetően sikeresen áttelel. Kompakt, egységes megjelenésű, bőven virágzó, illatos virágú. A hűvös nyári klímát és az alacsony páratartalmat kedveli, azonban hőtűrőbb más hibrideknél. (perennials.com)

A Sorbet XP sorozat a Viola cornuta egyik új generációja. Egyöntetű, ragyogó virágszínű,  dúsan virágzó, kompakt fajták tartoznak ide. A nyári meleget és a téli hideget is jól tűrik. Tömeges ültetésre, szegélynek kiválóak. Ültethetjük őket konténerbe függőkosárba is. Június elején felére vágjuk vissza őket. Enyhe télen végig virágzik. (perennials.com)

További információk az árvácskáról.

The post Törpe árvácska appeared first on Kert Lap.

A batul alma október elején szüretelhető hungarikum. Erdélyből került hozzánk. Telepítsük házikertünkbe! Kiváló, zamatos téli alma.

Származását tekinte Erdély Maros menti vidékéről eredeztetik. Neve a “bátul” szóból ered, ami boglyafeneket jelent. Pince hiján ugyanis az erdélyiek ezt az almát őszkor a szénaboglya fenekére tették, tavasszal pedig eltakarítva a szénát, szépen megsárgulva fogyasztották. Többféle változata létezik, mint például Zöld batul, Fehér batul, Piros batul. Az alább leírt alma a piros batul. – Írja Sira Márk Bálint (Természetvédelmi mérnök BSC./ 2013-Növényorvos MSC.) a felsőfokon.hu szakmai blogmagazinban.

Batul alma bemutatása

Valójában nem egy fajtáról, hanem egy fajtakörről van szó. Pl. ide tartozik az igen kései virágzású ‘Zöld batul’, a középidejű virágzású ‘Moslygós batul’. Számos szakirodalom felhívja a figyelmet a Batul fajtacsoportba tartozó fajták hasonlóságára és elkülönítésük nehézségeire. Ugyanakkor a ‘Zöld batul’ nem mutat közvetlen rokonságot a ‘Batul’ fajtával, hanem bizonyára az alapfajta távoli le származottja lehet. (Doktori értekezés)

További batul variációk: ‘Zöldbatul’, ‘Fehér batul’, ‘Szögletes batul’, ‘Mosolygós’ vagy ‘Piros batul’, ‘Bordás batul’, ‘Félig piros batul’, ‘Sárga batul’, ‘Édes batul’, ‘Tüzes batul’, ‘Nagy batul’, ‘Selyem batul’. (Not Bot Horti Agrobo, 2012, 40(1):269-275)

A fa koronája sűrű lombozatú, gömb alakú. Levelei közepes méretűek tojásdadok, fénylő zöldek. Gyümölcse középnagy vagy kicsi (100gr.), jellegzetesen zöldessárga, a napos oldalon piruló, szinte teljesen gömb alakú, Szakaszosan érik. A gyümölcs jellegzetes zamatú, üdén savanykás. Friss fogyasztásra javasolt, hűvösben akár tavaszig jól tárolható.

Batul alma történelme

Kelet-magyarországi eredetű, a Maros mentén terjedt el. Feltehetően a Bihar közeli Batur apátság gyümölcsöskertjében termesztették, 1003-1172 között. Ez a név eredetének egyik kézenfekvő magyarázata. Francia szakemberek is méltatták a fajták. A Jonathan megjelenése előtt uralkodó fajtának számított.

Ürögdi Nagy Ferenc 19. századi tudós pomológus először az Erdélyi Gazdasági Egylet Évlapjai folyóiratban 1861-ben tesz említést a batul almáról, majd az 1873-as Erdélyi Gazdában részletes ismertetést ír róla: „Az egyik évben mintákat küldtem az erdélyi fajtákból  Lucasnak Hohenrimbe s De Jonghe-nak Brüsszelbe. Lucas a Pónyikba lett szerelmes, De Jonghe-ot a mi Batul almánk kötelezte le. El kell ismerni, hogy a belga jobb számító a németnél is.”

A 19-20. század fordulóján jelentősége visszaesett. Ma már leginkább őstermelők és hobbikertészek termesztik.

Szőcs Géza, a 2015-ös milánói világkiállításon való magyar részvételért felelős kormánybiztos elültette a Magyarország jelképének kiválasztott Mosolygó Batul almafát Milánóban. A kiállításon Magyarország többek közt az őshonos állat- és növényfajok génmegőrzés témakörrel lesz jelen.

A mónosbéli kert almái: Aranypármen, batul, Entz rozmaring, hercegnő, piros kálvil, sikulai.
Fotó: www.monosbel.hu

Batul alma gondozása

Hűvös, csapadékos területen, mély termőrétegű talajon érzi jól magát. Jól tűri a virágzás körüli fagyokat. A gyümölcs varasodásra hajlamos. Házikertekben a levelek összegyűjtésével és elégetésével a kórokozó ivaros alakjának áttelelése megakadályozható. A termés napos őszön hullik. Ezért a szalmasárga szín elérésekor már szedni kell.

Gyümölcsös tervezése – almatermésűek

Batul alma ritkító metszése

A korona februári ritkító metszésével lehetővé válik, hogy minél több fény érje a koronát, ami a bő termés alapfeltétele. Január végén kezdjük el a gyümölcsbokrok, gyümölcsfák ritkító metszését. A ritkító metszés megakadályozza a felkopaszodást, levegőssé teszi a bokrot, optimalizálja a fák lombkoronájának méretét és alakját, segíti a gyümölcsképződést, és a hatékonyabb növényvédelmet. Idősebb gyümölcsfák esetében távolítsuk el a sűrű koronarészeket. A fa vázát adó ágakat ne vágjuk le, hanem az ágak sűrűjétől szabaduljunk meg, hogy a napfény minél jobban behatolhasson az ágak közé. Ritkításnál a következő ágakat kell eltávolítani: a vezérágról meredeken felfelé növő ágakat, a vázágak felső részén a túlságosan megerősödött ágakat (ezzel lehetővé tesszük, hogy új hajtások képződhessenek), a szemmel láthatóan beteg és száraz ágakat, a túl sűrűn, egymás fölött elhelyezkedő ágakat, amelyek elveszik a fényt a többi ágtól.

Forrás: Hagyományok, ízek, régiók – FVM AMC Kht.

The post Batul alma appeared first on Kert Lap.

A boróka nem csak kerti dísznövény, mind a formális-, mind az angolparkok kedvelt növénye, régebben temetőfásítás legfontosabb fafaja, kedvelt virágkötészeti alapanyag, hanem gyógy- és fűszernövény is. 2 éves, érett tobozbogyóját ősszel gyűjthetjük.

A közönséges boróka hazánkban is elterjedt, mutatós, igénytelen növény. Sok helyen található száraz vidékeinken és kertjeinkben is. Rendkívül alak gazdag, kertészeti fajtáit előszeretettel ültetik formális és tájképi kertekbe, parkokba. A részletek a  Boróka című cikkünkben találhatók.

A boróka tobozbogyó leírása

A boróka botanikai leírása részben a Boróka című cikkünkben található. Most a boróka tobozbogyóra koncentrálva kicsit szolgáltatunk részleteket:

Ahogy a Nyugat-Magyarország Egyetem honlapján található botanikai jellemzés írja, a termős egyedeken a kicsi, nem feltűnő női ivarszervek az azévi hajtások levélhónaljában fejlődnek, örvös felépítésűek, örvönként 3 váltakozó pikkelylevélből állnak. A legfelső pikkelylevél-hármas egy-egy magkezdeményt visel, ezek cseppet választanak ki a pollenszemek hatékony felfogására. Beporzás után a 3 felső pikkelylevél elhúsosodik, összenő, s belőle hamvas felületű, feketéskék tobozbogyó fejlődik. A közönséges boróka tobozbogyója két évig érik, érdekes módon a megtermékenyítés csak a második év tavaszán megy végbe. Mivel minden évben virágzik és terem, ezért első éves zöld és kemény, ill. másodéves színesedő és megpuhuló tobozbogyót egyaránt lehet a nőivarú egyedeken látni. A tobozbogyóban 3 kemény-héjú magot találunk, a húsos rész csírázás gátló anyagokat tartalmaz.

A tobozbogyó az első évben halványzöld, a második évben hamvas-kék, letörölve fényes, sima felületű. A drog kellemes illatú, íze édes, fűszeres, kissé keserű utóízzel.

 A borókabogyó felhasználása

Az érett álbogyók begyűjtéséhez a tövek alá ponyvát terítenek, a hajtásokat gyengéden ütögetik, míg az érett, hamvas kék termések lehullanak. Az illóolajat az érett, nem erjedt tobozbogyóból nyerik vízgőzdesztillációval.

A borókabogyóból készült párlat kedvelt szeszes ital, a Felvidéken borovicska, Erdélyben fenyővíz néven ismerik. A tobozbogyó szárítva is és frissen is fűszerként használatos. Legrégebb óta gyógyhatása miatt használatos.

A gyógyhatású boróka tobozbogyót (Juniperus pseudofructus) már az Ebers-féle papirusztekercs (i. e. 1534) is a gyógynövények között felsorolja. A múmiák balzsamozásához illóolaját használták. A középkorban is jelentős szerepet játszott a gyógyászatban (gyomorpanaszok kezelése, vértisztítás). Manapság a homeopátiás gyógykészítmények (reuma, gyomor- és bélpanaszok, asztma, bronchitis) egyik fontos összetevője. Ahogy a 8. Magyar Gyógyszerkönyv is számon tartja, vizelethajtó, enyhe görcsoldó, baktériumölő, emésztésserkentő hatása miatt használják teáját illetve illóolaját.

A boróka tobozbogyó hatóanyagai illóolaj, diterpének, cserzőanyagok, flavonoidok, antocianinok. Gyógyhatású illóolajában pinének, alkoholos szénhidrogén származékok, flavonoidok található. Erjeszthető cukortartalmának (invertcukor) köszönhetően alkoholos párlat készíthető belőle. Kátránytartalmát különböző bőrgyógyászati céllal készült kenőcsök tartalmazzák.

Fotó: wordpress.com

A Herbária az általa forgalomba hozott szárított boróka tobozbogyókat az alábbi ajánlással kínálja: Emésztési zavarok, puffadás esetén alkalmazható. Erős vizelethajtó hatású. Külsőleg ízületi bántalmak enyhítésére alkalmazzák. Terhes nők és vesebetegek nem használhatják. Az illóolaj erős veseizgató hatása miatt gyógyteaként önmagában nem használatos, de teakeverékek fontos összetevője, valamint fürdőadalékként és bedörzsölőként is alkalmazható. A gyógynövényből forrázat készíthető. Napi adagja 2-10 gramm.

Vesetisztító, ízületi bántalmakra készült teakeverékek (Pannonhalmi teakeverékek) alkotórésze.

Egyszeri adagja: 2-3 g szárított tobozbogyó 150 ml forró vízzel készített forrázata, naponta 3-4 alkalommal fogyasztva. , maximum négy hétig. A terápiás adag túllépése vagy a drog huzamosabb időn keresztül történő alkalmazása vesekárosodást okozhat. Használata várandós anyáknak, szoptatás idején, vesebetegeknek ellenjavallat! (Farmakognóziai Hírek)

Emésztésserkentésre étkezés előtt egy-két csepp illóolaj kockacukorra cseppentve. – Benáth Jenő: gyógy- és aromanövények című könyve szerint.

Borókabogyó fűszerként való felhasználása

Kotányi így ajánlja: A borókabogyó íze kissé kesernyés, kiváló sertéssültek, hal- és vadételek, savanyú káposzta és szeszes italok, pl. gin ízesítésére. Időre van szükség ahhoz, hogy a borókabogyó íze kiteljesedjen, így tanácsos hosszabb ideig együtt főzni a többi összetevővel. A borókabogyó kiválóan társítható a petrezselyemmel, a kakukkfűvel, a majoránnával, a babérlevéllel és a fokhagymával.

Fűszerezési ajánlat a gasztroabc.hu oldaláról:
Párolt zöldségek: Fehér káposzta: bazsalikom, borsfű, boróka + kömény; Vörös káposzta: ánizs, boróka, hagyma + borsfű vagy szegfűszeg; Vadhúsok: boróka, zsálya, szegfűszeg, curry vagy tárkony, áfonya; Főtt hal: kapor, zsálya, bazsalikom, boróka, babérlevél + rozmaring vagy curry.

Borókás zöld tea hidegen, élvezeti teaként (shakestrainandsip.com)

Hozzávalók: 1 evőkanál összetört borókabogyó; 1 evőkanál szálas zöld tea; 2 dl víz. A hozzávalókat forraljuk fel, majd lassú tűzön forraljuk 5 percig. Húzzuk le a tűzről, hagyjuk állni 10-15 perig, amíg le nem hűl. Zárható edényben tegyük a hűtőbe egy éjszakára. Másnap szűrjük le, és fogyasszuk el.

Lapsang souchong tea melegen, ginnel és borókával, élvezeti teaként (mandibleblog.com)

Hozzávalók: 2 dl víz; 1 teáskanál Lapsang souchong tealevél; 1 evőkanál frissen reszelt gyömbérrel összekevert méz; 1 evőkanál gin; 1 evőkanál frissen facsart citromlé; két csillagánizs, pár szem szárított borókabogyó.

Forrázzuk le a tealevelet 2 dl vízzel, és hagyjuk ázni kb 5 percig. Keverjük össze a többi hozzávalót egy edényben, öntsük rá leszűrt teát, keverjük meg, és ízesítsük csillag ánizzsal és boróka bogyóval.

The post Boróka bogyó appeared first on Kert Lap.

A török mogyorót Európában, így nálunk is többször újra felfedezik. Értékeire már 19. században felhívták a szakemberek a figyelmet.Többhasznú fa, termése értékes táplálék, fája is figyelemreméltó, és díszítőértéke is magas. Hátránya, hogy csak nagy kertekbe való, hektikusan terem és viszonylag sok a kártevője.

Mielőtt belemélyednénk a részletekbe, tisztázzuk, hogy a török mogyoróról esik szó ebben az írásban, nem összetévesztendő a közönséges mogyoróval, sem a földimogyoróval.  Egy közös lehet bennük, hogy mindhármat szeretjük. A földimogyoró még csak nem is rokona a török mogyorónak, míg a közönséges mogyoró és a török mogyoró a mogyoró nemzetségbe tartozik. További közös vonásuk, hogy gyakorlati rendszertani besorolásuk alapján a héjas gyümölcsűek közé tartoznak, vagyis a viszonylag kemény maghéj alatt rejtőző magvakat fogyasztjuk.

A mogyoró nemzetség

Ahogy azt a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának honlapján olvashatjuk nagy termetű cserjék vagy fák tartoznak mogyoró (Corylus) nemzetségbe. Egylaki növények, porzós barkákkal és a generatív törpehajtásokon 1-3 db. termős virágzatokkal. Termésük fásodott falú ovális makk.

Török mogyoró jellemzése

Míg a közönséges mogyoró több törzsű, legfeljebb 7 méter magas fácska, addig a Délkelet-Európa, Kis-Ázsia, a Kaukázus és Észak -Irán lankásabb hegyvidékein honos török mogyoró (Corylus colurna) 20-25 méterre növő, esetenként többtörzses fa. Magassága alapján a közepes méretű fák közé számít. Természetes elterjedésének északi határa Magyarország déli részére.  Hosszú életű, akár 200 évet is élhet, és későn fordul termőre. Szabályos kúp alakú koronája miatt régóta parkfának ültetik. Levelei kerekdedek, szíves vállúak, fogazottak. A termések 4-7- esével hosszú kocsányon ülnek, kopáncsa ragadós, mirígyszőrös, sallangos. Rendkívül kemény héjú makkjában ehető mag rejtőzik. Magja kellemes ízű, rendkívül magas olajtartalmú. Legnagyobb felhasználója a csokoládé ipar. (Forrás: erdeszetilapok.hu)

Török mogyoró környezeti igénye

Igénytelen, jól tűri a városi környezetet, a silány talajt, a szárazságot, ami nem azt jelenti, hogy szereti azt. Napos fekvésben, humuszos, közömbös vagy gyengén savanyú talajban fejlődik a legszebben. A mogyoróra jellemző általános károsítókon és kórokozókon kívül a mogyorólisztharmat (Phyllactinia corylea), a mogyorómonília (Sclerotinia fructigena), a szürkepenész (Botrytis cinerea), a mogyoró-gubacsatka (Phytoplus avellanae), a mogyoró-takácsatka (Eotetranychus carpini), a mogyoróormányos (Curcurio nucum), a tölgymakkormányos (Curcurio glandium), az amerikai szövő- lepke (Hyphantria cunea) károsíthatja. (Forrás: erdeszetilapok.hu)

A mogyoró ökológiai növényvédelméről itt olvashat.

fiatal török mogyoró sorfa

A török mogyorót már Illés Nándor magyar király főerdő tanácsos is a szakma figyelmébe ajánlotta az Erdészeti Lapok 27. évf. 11-12. füzetében (1888. Nov. és Dec.): “Hazánkban ezen fanem oly szép példányokban jő elő, hogy érdemes volna azt nemcsak a gyümölcsösökben, hanem az erdőben is tenyészteni.

“Egy itteni kertésztől megtudtam, hogy a török mogyorót 4-5 éves korában kora tavaszszal vagy késő őszszel szokták kiültetni, midőn már 1,5-1,8 m magasnak kel llennie. Az első évi hajtások 30—40 cm hosszúak s gyengék, miért is késő ősszel, a nedvkeringés teljes megszűntével egészen tőből levágják, mire a második évi hajtások már 70-80 cm hoszszuak is szoktak lenni. Kiültetés után 6-8 év múlva termi első gyümölcsét, s azután minden évben szokott teremni, hacsak rendkívül kedvezőtlen körülmények nem állanak be.” Írja Illés.

A török mogyoró kertészeti jelentősége: városi fasornak ajánlják, mutatós lombozatú, mutatós koronaformájú parkfa, árnyékot adó fa. (Thomas J. Molnar: Corylus ) Nagy kertekbe való.

A török mogyoró termesztés hazai nehézségeiről itt olvashat: eu-info.hu

A török mogyoró szerepe a táplálkozásban

A termések 4-7- esével hosszú kocsányon ülnek, kopáncsa ragadós, mirígyszőrös, sallangos.

Az Európai Unión belül Olaszország a legnagyobb mogyoró előállító ország. A piemonti fajta eredet védett. A nutella is eredendően kevert, piemonti mogyorós-cukros kakaópaszta. Mogyorótartalma ma is 13 %. (origo.hu/tafelspicc/)

Termésének magas olajtartalma (átlagosan 68 % körül) alkalmassá teszi a mogyoróolaj kinyerésére. Zsírsav tartalma is jelentős. Ezek közül is telítetlen  zsírsavtartalma (olein és linolein) jelentős (max 80%). Erről számolt be többek közt a Chemistry of Natural Compounds folyóirat.

23-féle fenol vegyületet (antioxidánsok) mutattak ki belőle magyar kutatók (Natural Product Communications. 2014;9(5):679-682.)

Egy 2013. évi szakcikk számolt be arról, hogy a török mogyoró fontos mikroelem forrás. A mérési eredmények szerint 100 gramm török mogyoró 13%  K, 55%  P, 70% Mg,10%  Ca, 94% Fe, 22% Zn és 5.6% Cr a felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékek (RDA) százalékában kifejezve.

2013-ba a Bulgarian Journal of Agricultural Science számolt be a török mogyoró baktérium ölő hatásáról (diklór metán kivonatának antimikrobiális hatása Staphilococcus typhimurium-ra).

A várandós asszonyok nyugodtan fogyaszthatnak mogyorót, nem kell félniük, hogy ez mogyoróallergiát gerjeszt leendő gyermekükben a Bosztoni Gyermekkórházban végzett tanulmányok szerint, amelyet 2013. december 23-án publikált a JAMA Pediatrics.

Török mogyoró receptek

Fotó: virtuelnimuzejdunava.rs

The post Török mogyoró appeared first on Kert Lap.