A Csucsorfélék vagy ebszőlőfélék (Solanaceae) családjába tartozó növény (Physalis alkekengi L.) termését szárításhoz ősszel szedjük. A száraz- és friss virágkötészet kedvelt dísze.

A Csucsorfélék vagy ebszőlőfélék (Solanaceae) családjába tartozó növények többsége lágyszárú, ritkábban cserje vagy fa. 2300 fajuk elsősorban a trópusokon terjedt el. Csupán a Solanum nemzetségbe mintegy 1500 faj tartozik. A család kiemelkedően fontos termesztett zöldségnövényei a burgonya a tojásgyümölcs vagy padlizsán, a paprika, a paradicsom és a közönséges vagy virginiai dohány. Továbbá olyan óvatlanul használva mérgező gyógynövények tartoznak ide, mint a beléndek, a nadragulya, a maszlag. Tavaly a  kerti ebszőlő (Solanum melanocerasum) nevével is ijesztgették a bulvársajtó olvasóit, amikor is felmerült a gyanú, hogy áfonyahamisításra használták mérgező termését. Éretlen bogyói a növénycsaládra jellemző szolanin nevű toxint tartalmaznak, ezért valóban mérgezőek. Azonban az érett kerti ebszőlő feldogozott formában ehető, belőle dzsem, lekvár készül!

Ebbe a nemzetségebe tartozik a zsidó kalapra emlékeztető termése alapján zsidócseresznyének is nevezett lampionvirág (Physalis alkekengi). További nevei a teljesség igénye nélkül: papmonya, kőrontófű. Vénusz köldöke, paptöke és zsidócseresznye néven már a középkori Magyarországon is gyógynövényként tartották számon. Egyebek mellett beteg marhákkal etették a növény főzetét (dr. Oláh Andor békés megyei gyűjtőmunkájára hivatkozva).

Az évelő lágyszárú lampionvirág 0,3-0,6 m-re nő meg. Elterjedt Közép-, Kelet- és Dél-Kelet-Európában, a mérsékelt égövi Ázsiában, az Indiai-szubkontinensen. Meghonosodott Amerikában is. Hazánkban is őshonos. Középhegységeinkben gyakori, máshol szórványos. Ártéri keményfaligetekben, aránylag száraz lomberdőkben fordul elő.

Élénkpiros, felfújt termése ősszel szedhető különleges dísz. A piros bogyókat a felfúvódott csésze rejti. Zöldről élénkpirosra színeződött termését szeptembertől novemberig gyűjthetjük. A szabadban is hosszan díszlik, de a burok idővel megfakul. Szárítás után a kis “kínai lampionok” hónapokig mutatós maradnak. A virágkötők is előszeretettel alkalmazzák. Akkor gyűjtsük, amikor beszínesedett. Frissen díszítésre használva levelei eltávolítása után állítsuk “nyakig” vízbe néhány órára. Ha szárítani szeretnénk, levegőn lógatva tegyük ezt. Csokrokat, koszorúkat díszíthetünk vele. Mielőtt felhasználjuk, távolítsuk el az elszáradt leveleket.

Bár a lampionvirág gyökere és hajtása is mérgező, termése fogyasztható. A friss termés ehető, de nem igazán ízletes (kissé keserű). C-vitamin tartalma a duplája, mint a citromé. C-vitamin tartalma és egyéb aktív hatóanyagai szárítás illetve feldolgozás során radikálisan csökken. Mutat rá egy 200-ben megjelent tanulmány. (Acta Pharm Hung. 2009;79(4):169-73.) Gyógynövényként is ismert. Hatóanyagai triterpén-laktonok, szerves savak, pektin, gyanta. A magvakban kb. 10% zsíros olaj. Korábban vizelethajtóként használták. Alkalmazták köszvény, reuma, májbetegség esetén. (Szabó László Gy.: Gyógynövények és és Élelmiszernövények A-tól Z-ig)

Tartása egyszerű. Jól levegőzött talajon szinte mindenütt sikerrel nevelhető. Gyöktörzséről gyorsan elszaporodik ezért kordában kell tartani. Leghatásosabb, ha úgy ültetjük, hogy gyökerei ne terjedjenek szabadon. Ugyanakkor lassan fejlődik. Legcélravezetőbb, ha gyökérsarjaival szaporítjuk. Csak olyan helyre kerüljön, ahol elszaporodása nem okoz gondot.

Fotó: wordsandherbs.wordpress.com

The post Lampionvirág appeared first on Kert Lap.

Gyarmath Krisztina

Ha a levelek hullani kezdenek, és megérezzük egy újabb év vége közeledtét, még nem kell melankolikus hangulatba esnünk. Az ősz terméseit, virágait felhasználva sok-sok apró ötlettel jókedvre deríthetjük gyermekeinket, unokáinkat és hangulatossá tehetjük hétköznapjainkat. Egy-egy pirosló csipkebogyó ág vagy egy színes lehullott levelekből készült koszorú üde színfoltja lehet a lakásnak.
Az ősz színei a arany barna, vörös, rozsdabarna, sárga, narancssárga.  Ha ügyesen kombináljuk ezeket a színeket, hangulatos őszi otthonunk lesz.  A juhar, a szömörce, a szebbnél szebb bogyók, ágak mind alkalmasak egy szép dekoráció elkészítéséhez.

Díszítsünk élő virágokkal!

őszirózsa, tarka levelű borostyán, díszkáposzta,
tollborzfű,
orvosi kálmos, dísztők

Az első hideg, fagyos éjszakákkal véget ér az egynyári növények élete, de…

A virágládákat, agyag vagy műanyagtálakat olyan növényekkel kell beültetnünk, amelyek a tél hidegében is dekoratívak. Tehát előnybe kerülnek az örökzöldek és a télen is virágzó kétnyári növények. Olvasható az őszi virágláda című cikkünkben, ahol több ötletet is talál az őszi-téli díszítéshez.

Ahogy őszi díszítés káposztával című cikkünkben írjuk, ha nagy virágtartó edényt választunk, akkor az aljára tegyünk szájával lefelé néző műanyag cserepeket, a köztes hézagokat töltsük ki hungarocell golyócskákkal, majd az egészet takarjuk le fóliával. A fennmaradó térfogatot töltsük fel jó kerti földdel. A közepébe ássunk akkor lyukat, hogy a káposztát beültethessük. Ezután ültessük körbe más, szintén fagytűrő növényekkel.

Díszítsünk dísztökkel

A tök előkészítéséről a tök betakarítása és tartósítása című cikkünkben olvashat.

A sima felületű dísztökök szinte kínálják a festés lehetőségét. A “Halloween” dekorációk nem csak a hagyományos tök faragással készíthetünk, hanem festhetünk arcot is a tökre. Némely tök különleges formájá jól felhasználható arra, hogy különböző, festett állatfigurák, babák stb. készüljenek belőlük. A sima felületre nem csak festeni, hanem filctollal rajzolni is lehet. A figurák készítésénél felhasználhatunk papírt, filcet, terméseket, szárított növényeket is kiegészítőként. Készülhet a tökből madáretető, tolltartó, áttört lámpaernyő. A dekorációkészítésnek csak a fantázia szabhat határt.

Ha még fejlődésben lévő termés felszínére mintákat, betűt karcolunk éles késsel, amelynek nyomás, a karcolásra válaszképp sebszövet, kallusz képződés indul meg, így a tök, mintegy a saját anyagából képes domború mintázatot növeszteni. Ezáltal a tök mérete is nagyobb lesz. Ne feledjük, hogy a kis méretű termések érzékenyebbek, és tönkre is mehetnek a felületi sebzés hatására. A karcolás használhatunk vékony pengét, fémdrótot, vagy hámozáshoz használt kést. Minél vékonyabb a mintázat, annál erőteljesebben emelkedik ki a hegszövet által bevont felület.

Díszítés csipkebogyóval

A gyönyörű fényes csipkebogyókat piros cérnára felfűzve igazi asztal vagy ajtódekoráció készülhet. Duplán vesszük a cérnát. A bogyókat mindig azonos helyen szúrjuk át, így érdekes formát vesz föl a felfűzött csipkebogyó lánc.

Egyperces ötlet: üvegvázába, vízbe teszünk néhány levágott csipkebogyó ágacskát és az asztalra rakva, már teríthetünk is kávézáshoz a váratlan vendégeknek. A fotón az üvegedényt mohával töltötték ki, erre kupacs került, majd beleszúrták a csipkebogyó ágakat.

Díszítés ládával, kosárral

Egy régi faláda tökéletes megoldás tálca helyett, talán még jobban is mutat az asztalon és minden ráfér, ami egy kiadós uzsonnához kell. Még a kerti asztalhoz is kivihetjük egy melegebb, napos délutánon.

Hölgyeim! Ki tud ellenállni a piacon vagy egy-egy vásáron a kosárfonók gyönyörű, vesszőből font bevásárló kosarának? Kerek vagy ovális, natúr vagy színes, valljuk be, mindig találunk otthon “valamit”, amihez éppen erre a kosárra van szükség. Könyvek, újságok virágok, dekoratív elhelyezéséhez igazán alkalmas a legkisebb lakásban is. Ha pedig fehér gipsszel a réseket kikenjük, egy csodálatos kültéri virágtartót készíthetünk belőle.

Az összegyűjtött kincsekből igazi játszótársakat készíthetünk; makkból, bogyókból, gesztenyéből kis állat figurák formálódhatnak néhány segédeszköz segítségével. Egy kicsi kézi fúró, egy ár vagy éppen, ha más nem esik kézre, egy kis csavar segítségével az állatkák fejénél, lábainál, farkánál fúrjunk lukakat. Apró ágakkal vagy hagyományos módon gyufaszálakkal rögzíthetjük össze a részeket. Rögzítés előtt, ha egy jó ragasztóval a gyufaszálakat bekenjük, tartósabbá tehetjük a kis „játszótársakat”. Kisebb termésből, bogyóból, készülnek a szemek. Ragaszthatjuk őket, de a gyerekek meg is rajzolhatják a bábuk, lovak, kecskék pofácskáit, fantáziájuk szerint.

The post Őszi dekoráció appeared first on Kert Lap.

Szőke Ferenc 2014. szeptember 11-én a Bogyóstanácskozás (BCE Kertészeti Kar) a kökénytermesztés lehetőségei című előadása alapján összeállította Garami Márta

A kökény (Prunus spinosa L.) a Kaukázustól Európáig, Észak-Afrikáig sokfelé előfordul. Egyes feltételezések szerint a Prunus cerasifera és a Prunus microcarpa (C.A.Mey) hibridje.

A kökény az egészségvédő termékek egyik keresett alkotója, antioxidáns kapacitása (hidroxilgyökfogó hatása) és összes polifenol-tartalma több vad gyümölcs között is előkelő helyen áll. Termesztése hazánkban fajták és termesztéstechnológiai hiányosságok miatt igen korlátozott, bár az utóbbi években szelekciós nemesítéssel Szőke Ferenc lövőpetri kertészmérnök, magánnemesítő, több ígéretes fajtajelöltet is előállított.

A Kertészet és Szőlészet 2012/39. számában olvashatjuk, hogy ha valaki termesztésbe akarja vonni a kökényt, meg kell küzdenie rendkívüli sarjképző hajlamával. Ennek kiküszöbölésére Szőke Ferenc mirobalánra és St. Julien szilvára oltott fajtajelöltjeit törzses formára nevelve termeszti. 2008-ban saját szilva és kökény hibrideket is telepített.

A kökény gyógyhatásai és felhasználása

A népi gyógyászatban és hagyományos orvoslásban már bizonyító kökény egészségre gyakorolt pozitív hatásait a biokémiai kutatások is alátámasztják. A hazánkban is honos kökényre jellemző, hogy könnyen hibridizálódik, így jött létre a házi szilva és a mirabolán kereszteződésével a kökényszilva, amelynek azonban gyümölcséért termesztett fajtája nem szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben.

A kökény beltartalmi értékei közt megemlítendő a viszonylag magas C-vitamin, a különböző flavonoidok,  tanninok, színanyagok, cukor, pektin, szerves savak, ásványi anyagok. Bioaktív anyagainak köszönhetően roboráló, immunerősítő, emésztéssegítő, és egyes baktériumok szaporodását is gátló hatása van.

A Debreceni Egyetemen végzett laboratóriumi mérések szerint jelentős a kökény ellag sav-tartalma, ami daganatmegelőző, rákellenes/ hatású.

A törzses kökény fotóját rendelkezésünkre bocsátotta Dr. Sipos Béla Zoltán.

A kökény virága  zsírbontó teakeverékek alkotórésze, terméséből szörp, pálinka, likőr, lekvár, aszalvány, szárítmány, kozmetikum készül.

A kökénytermesztési lehetőségei

Környezeti igényei alapján a klímaváltozás egyik ígéretes termesztett faja lehet, bár gyakran a későtavaszi fagyok idején virágzik. Ezt a tulajdonságát ültetéskor mindenképpen vegyük figyelembe.

Jelenleg több mint 60 vállalkozás végez kökényfeldolgozást. A termés gyűjtéséből származó problémák, a nem megbízható minőség, a gyűjtés körülményeinek kontrollálatlansága, a tervezhetőség hiánya nehezíti a termékek előállítást. Ezt küszöbölheti ki a termesztésbe vonás.

A termesztési céllal nemesített fajtákkal szembeni elvárások a magas terméshozam, a nagy gyümölcsméret, a jó termékenyülés, a korai termőre fordulás, és a megfelelő beltartalmi érték (bioaktív anyagok, cukortartalom, íz- és aromaanyagok). További elvárások a jó ökológiai tűrőképesség, a kártevőkkel és kórokozókkal szembeni ellenálló képesség.

A művelési módokról annyit jegyezzünk meg, hogy az 5 x 3 méterre telepített növényeket a szilvához hasonlóan kell kezelni. A várható termésmennyiség 8-11 kg/fa kökény esetén, kökényszilva esetében 11-13 kg.

Kártevői és kórokozói ellen védekezni kell. Tapasztalatok szerint a bio- termesztésben legnagyobb kihívás a szilvamoly elleni védekezés jelenti.

Magyarországon a a feldolgozott kökény zöme vadon termők gyűjtéséből származik. A termesztett kökény 5-6%-a rendelkezik bio minősítéssel.

A kökény üzemi termesztésbe vonása mellett szól az éghajlatváltozás, az egyre bővülő felhasználási lehetőségek és –igények, a nagyrészt megoldott termesztéstechnológia. A balkáni országokból származó gyakran gyenge minőségű importáru nyomott áron kerül forgalomba, és az ehhez igazodó felvásárlói árak is alacsonyak.

Részletek a kökény gyümölcséről és házi felhasználásáról.

The post Kökénytermesztés appeared first on Kert Lap.

Az utat szegélyező évelők megszépítik a sétautakat, eltakarják a kevésbé sikeres szegélyeket. A törpe növekedésű fajok nagyszerűen alkalmazhatók sziklakertekbe, rézsűk beültetésére is, májusban virágzó szőnyegként borítva azt. Ősszel el kell tervezni, tavasszal ki lehet próbálni!

Ilyenek a fehér tatárvirág, a lila lángvirág, a sárga ternye. Tavasszal különösen emelik a szépségét a hosszú szárú tulipánnak, a szívvirágnak. A szigorú útvezetést a belógó növényfoltok finom ívei lágyítják. Az itt felsorolt évelők sikerrel ültethetők sírra,  sziklakertbe is!

A 30-40 cm távolságban végzett beültetések első éves foghíjai az idő múlásával eltűnnek, és hamarosan megjelennek az egymásba nyúló növénypárnák. Napos helyre ütethető a fehérvirágú ikravirág, a pázsitviola, a tavasz végén, nyár elején virágzó madárhúr, pázsitszegfű, alacsony szegfű. Mindegyikük jellemzője, hogy nem nő 30 cm-nél magasabbra, gyorsan elszaporodik, április-májusban dúsan virágzik. Mögöttük helyet kaphatnak az egynyáriak.

Szirti ternye

A ternye nemzetségbe mintegy 100-170 faj tartozik. A nyári virágzású, 20-40 cm magasra növő, fehér virágú szirti ternye (Aurinia saxatile) szintén száraz, napos helyre való. Tartása egyszerű. Egész szezonban virágzik. Sziklakertbe, ámpolnanövénynek is kiváló

Barnalevelű tüskés diócska

Legyökeresedő, szőnyeget alkotó, örökzöld talajtakaró a Barnalevelű tüskés diócska (Acaena microphylla). Levelei barnásak, összetettek. Nyáron virágzik, virágai fehéresek, fejecskében állók. Buzogányszerű, szúrós termései vannak. A tavaszi hagymásokkal együtt telepíthetők. Csak védett mikroklímán kísérletezzünk vele. sziklakertbe, cserjék alá, talajtakarónak is ültethetjük.

Kaukázusi ikravirág

A Kaukázusi ikravirág (Arabis caucasica ‘Plena‘) 10-15 cm magas, talajtakaró évelő. Virága fehér, nagy tömegben, fürtben nyílik április-májusban. Napra, jó vízáteresztő talajba ültessük. Sziklakerti növény. Igénytelen, fagytűrő. Kőlapos utak, lépcső mentén, sziklakertbe, kőedénybe ültethető.

Pázsitszegfű

A  pázsitszegfű (Armeria rubifolia) virágok felálló virágszárakon nyílnak, tömött, kerek fejecskékben. A tűalakú levelek sűrű, sötétzöld párnát alkotnak, 8-10 cm magas. A kerek virágfejek áprilistól májusig díszítik, a virágzás később megismétlődik. Részletesebben a pázsitszegfű című cikkünkben a tengerparti pázsitszegfűről olvashat.

Pázsitviola

A pázsitviola (Aubrieta sp.) örökzöld levelű, edzett szárazságtűrő évelő. Látványos négyszirmú virágai tömegesen jelennek meg, a virágok az egész növényt elborítják. meleg napos fekvést, jó vízgazdálkodású talaj igényel. Elvirágzás után vágjuk vissza.

Hegyi ternye

A hegyi ternye (Alyssum montanum) nyári virágzású, 20-40 cm magasra növő, sárga virágú ternye szintén száraz, napos helyre való. Szára félig heverő, virágai kissé illatosak. Sovány meszes talajon nevelhető szárazságtűrő. Sziklakert évelőnek is kiváló.

Madárhúr

A madárhúr (Cerastium arvense) legyökeresedve terjedô, szőnyegalkotó, ezüstös-fehéren molyhos évelő. Sovány talajon a legszebb, de nedves, tápdús talajban is megél. Napos fekvést igényel. Szárazságtűrő. Visszavágva bokrosabb bokrosodásra ösztönözhetjük. Sziklakertekbe, kőedényekbe is ültethető.

Törpe szegfű

A törpe szegfű (Dianthus ‘Whatfield Wisp’) tömött, félgömb alakú, szürkés lombozatú, 15 cm magas, bokros évelő. A szirmok csúcsa rojtos. Május – Júniusban virágzik, száranként 2-3 virággal. Napos fekvést, könnyű, könnyen felmelegedő talajt kíván. Sziklakertbe is ültethetjük.

Örökzöld tatárvirág

Az örökzöld tatárvirág (Iberis sempervivens) alacsony, széles párnát képező, örökzöld félcserje. A hófehér virágok fürtökben állnak. Virágzási ideje április-május, magassága 20-25 cm, napos helyre való.

Árlevelű lángvirág

Az árlevelű lángvirág (Phlox subulata Emerald ‘cushion blue’) szintén meleg helyre való az április-májusban virágzó, fehér, világoskék virágú szőnyegképző. Levelei bronzos zöldek. Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát.  Laza talajt kíván. Sziklakertbe is kiváló.

A kissé emelt ágyásban jól érvényesülnek a növények.
Fotó: gardeninginfozone.com

The post Évelő szegélynövények appeared first on Kert Lap.

Betakarítás után gondoskodnunk kell a termények helyes tárolásáról. Így biztosíthatjuk megfelelő minőségű zöldség fogyasztásunkat a vitaminszegény téli hónapokban is.

Betakarítás után a zöldségféléket hosszabb- rövidebb ideig tárolni kell. A cél: megőrizni a termény frissességét a szedéstől a fogyasztásig, felhasználásig. A terményt tényleges felhasználásáig a konyhában, a kamrában vagy raktárban, illetve a hűtőszekrényben vagy a hűtőtárolóban tarthatjuk. A legrövidebb tárolási idő is 2-3 nap, de tárolás folyamán a termés minősége mindenképpen romlik, esetenként rohamosan. Megfelelő tárolási körülményekkel a minőségromlást késleltetjük.

Zöldségek tárolhatósága

A zöldségféléket elő kell készíteni a tárolásra.  Betakarítás előtt egy hónappal már nem ajánlott a nitrogéntrágyázás, amely fellazítja a szöveteket, csökkentik a sejtfalak erősségét, így a kórokozók, kártevők megtelepedésének nagyobb az esélye.

A szedést megelőző két hétben ne öntözzünk. A magas víztartalmú terményeknél a rothadás veszélye csökkenthető, ha a betakarítást viszonylag száraz időszakban végezzük. Ilyenkor ugyanis a növényi részek víztartalma is kevesebb.

A zöldséget sokszor megvásárlás után is tárolni kell, és ez alatt is felgyorsulhatnak a kedvezőtlen folyamatok. Ezért az első és legfontosabb a jó minőségű termék. A fajta megválasztásán túl a betakarítás időzítése is meghatározó. A termést a legjobb érettségi állapotában kell betakarítani.

A tárolás folyamán fontos szempont, hogy a termények tápanyagtartalma ne változzon, illetve az íz- és aromaanyagok megmaradjanak. Eközben óvni kell őket a betegségektől, kártevőktől.

A zöldségfajok tárolhatósága nagyon eltérő. Hosszabb tárolásra alkalmasak a hagymafélék, gyökérzöldségek, káposztafélék. Utóérő zöldségek a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs és a sárgadinnye, amelyek tartós, többhetes tárolásra alkalmasak.

Paradicsom utóérlelése

Az első fagyok beállta előtt szüreteljük le az éretlen paradicsomot, amelyet a következőképpen érlelhetünk: helyezzük őket tálcára úgy, hogy egymással ne érintkezzenek. Tartsuk 23 °C-on zárt térben. Ügyeljünk arra, hogy a levegő páratartalma alacsony legyen. A bogyókat forgassuk át többször, a rothadó, beteg terméseket dobjuk ki.

Gyökérzöldségek tisztítása

Mosni vagy nem mosni?

• A gyökérzöldségeket, burgonyát érdemes az eltárolás előtt megmosni. Használjunk kádat vagy teknőt, töltsük meg vízzel, majd óvatosan helyezzük bele a zöldségeket. Áztassuk 10-20 percig, hogy a rátapadt föld fellazuljon, majd emeljük ki őket, a vizet gyengén permetezve távolítsuk el a talajmaradványokat, és itassuk szárazra a zöldséget. Ezután következhet a tárolás.
• Mások szerint nem szabad vízzel tisztítani a gyökérzöldségeket, mert nem biztos, hogy tökéletesen száraz lesz, amikor eltároljuk. Ez óhatatlanul megindíthatja a romlást. Ezért a száraz letisztítást javasolják. Különösen nagyobb mennyiségek tárolására célravezetőbb a második változat alkalmazása.

Zöldségtárolásról általában

A kiskerti szabadtéri tárolás egyszerű, olcsó, de nem szabályozható és nagy veszteséggel kell számolnunk.

A kiskerti zárt téri tárolás megvédi a termékeket a legveszélyesebb időjárási hatásoktól, fagytól csapadéktól.  Általánosságban a nem túl nedves és nem túl száraz, 12 ^oC-fok körüli hőmérsékletű, és 85-90% relatív páratartalmú helyiségben a tartósan tárolható zöldségek és gyümölcsök zöme 2-4 hónapig károsodás nélkül eltartható. A betárolása előtt a tároló helyiség falát, padozatát és polcait, valamint a ládákat és egyéb tartókat tisztítsuk meg és fertőtlenítsük (pl. 100-szoros hígítású Kertészeti Fertőtlenítő-oldattal).

A nagyüzemi tárolás során a termelők természetesen szabályozható hőmérsékletű, szellőztethető hűtőtárolókat is használnak. Ezekre a létesítményekre az a jellemző, hogy megoldott a mesterséges szellőztetés, a fűtés, hűtés, a szabályozott hőmérsékleten kívül változtatható a levegő nedvességtartalma. A legkorszerűbb, szabályozott légterű zöldségtárolókban változtatható a levegő oxigén és széndioxid aránya is.

Verem

A földbe ásott verem, amelynek oldalát kideszkáztuk, jó tárolóhelye a gyökérzöldségeknek. Az egymás mellé sorba rendezett gyökereket homokkal takarjuk, majd erre helyezzük a következő réteget.

Hasznos a verem felszínét diólevelekkel borítani, mert ezeket a rágcsálók nem kedvelik.

Pince

A legalkalmasabb a fűtetlen pince, kamra, amelynek északi oldala felől levegő áramlik a légtérbe. A felmelegedett levegő pedig a déli részen a szabadba távozik. A pince ideális hőmérséklete 2-4 °C.

Egyéb egyszerű tárolási módok

Jobb híján a terményeket a spájz szabad polcain is tárolhatjuk. Az endíviát, póréhagymát az elbontott melegágy elemei között is tarthatjuk.

A hagymát, fokhagymát összefonva, minden jól szellőző helyen, például padláson, verandán is felfüggeszthetjük. A télálló póréhagyma, feketegyökér az ágyásban is maradhat.

Amit nem szabad

• Ne tároljunk ömlesztve. Ne tároljunk együtt zöldséget és gyümölcsöt. A gyümölcsökből a levegőbe kerülő érési hormon, az etilén, ugyanis a zöldségeket növekedésre, csírázásra serkenti.
• 13 °C fölött a gyökérzöldség fásodni kezd, száraz levegőn pedig összetöpped.
• A paprikán 8 °C alatt már rothadási foltok mutatkoznak.
• Ha a burgonyát a tárolás folyamán fény éri, a héja megzöldül, íze keserű lesz, fogyasztásra alkalmatlanná válik.

Tárolás vermekben, prizmákban, kamrákban, pincékben részletesebben.

Horn János: Zöldség és Gyümölcs elraktározása (1942) háztartási mennyiségekre ma is érvényes útmutató.

The post Zöldségfélék tárolása appeared first on Kert Lap.

Bár a bukszus igénytelen növény, most mégis akadt ellensége.

Sok hívást kapok a selyemfényű puszpángmollyal (Cydalima perspectalis) kapcsolatban. Talán a vadgesztenyelevél-aknázómoly megjelenése érintette utoljára ilyen érzékenyen a lakosságot. Nehéz ellenfél lesz! Állítja Zsigó György a 2014. évi 12. közterületi hírlevelében. Zalában, már 2014. március 21-én jelezték a pusztítását! 

Fotó: Tuba Katalin

Selyemfényű puszpángmoly bemutatása

A Nyugat Magyarországi Egyetem honlapján olvashatjuk, hogy közepes termetű, 40-45 mm szárnyfesztávú lepke. Mindkét pár szárnya selyemfényű fehér, széles barna szegéllyel, az első pár szárny középtájékán, további barna folton jellegzetes fehér félholddal. Egyes területeken megfigyeltek teljesen barna egyedeket is, de a félhold alakú fehér folt ezeknél is szembetűnő volt.

A nőstény csomókban rakja le tojásait a levelek fonákára. A hernyók kezdetben csak hámozgatják a leveleket, később teljes egészében elfogyasztják azokat. A levelekből készített laza szövedékben bábozódnak. Az utolsó nemzedék a szövedékben telel át. A hernyó, bábozódás előtt kb. 4 cm hosszúságú. Sárgászöldes alapszínű, rajta fekete és világossárga sávozással, illetve fekete pöttyökkel, melyekből fehér szőrcsomók állnak ki.

Eredeti élőhelyén akár évente öt generációja is kifejlődhet. Európában az eddigi megfigyelések alapján csak három generációval szaporodik.

Selyemfényű puszpángmoly kártétele és az ellene való védekezés

Fotó: Lakatos Ferenc

A kertészet Szőlészet 2014/38. számában Bodor János írja, hogy a nálunk egyelőre csak a Buxus sempervivens és B. microphylla bokrokon él. Ázsiában a japán kecskerágó (Euonymus japonica), a szárnyas kecskerágó (E. alata) illetve a pirosvirágú magyal (Ilex pur­purea) is tápnövénye. Ezek a növények kertjeinkben előfordulnak, így szemmel kell tartanunk őket is. A szeptemberben fejlődő hernyók még bábo­zódnak, sőt a belőlük kelő lepkék tojást raknak. A ki­kelő hernyók némi levél­hámozgatás után a két levél közötti szövedéktasakban telelnek át. Ezt a telelés­re készülő nemzedéket tud­juk ősszel jelentősen gyéríte­ni Dimilin, Mos pilan és fő­ként a biologiai hatóanyagú Dipel készítményekkel.

A hernyó a bokrok belsejében kezdi a rágást, ezért általában későn, már csak a tarrágást veszi észre a laikus. Zsigó szerint enyhe őszön még akár a kártételével is számolhatunk, a zöld bukszusokon. Azt ajánlja, hogy érdemes átnézni még a lombtalan, száradó sövényeket is. Metszőollóval eltávolíthatóak a hernyófészkek, ezzel csökkenthetjük a tavaszi, induló kártételüket.

A védekezés lehetőségei részletesebb itt olvashatók: A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) elleni védekezéslehetőségei

Fotó: piralidedelbosso.it

The post Selyemfényű puszpángmoly appeared first on Kert Lap.

A közönséges fagyal nálunk is honos, és más fagyalokkal együtt kertekben, parkokban is megtalálható. Virágai illatosak. Ősszel sötéten fénylő termése kedvelt madárcsemege. Nyírott sövényként ismerik a legtöbben.

Fagyal nemzetség

A fagyal az olajfafélék családjának (Oleaceae) cserjéje. A család növényei minden földrészen megtalálhatóak, de leginkább Ázsia szubtrópusi, valamint Európa mediterrán területein terjedt el.  Fajainak száma mintegy 600. Az Olajfákról itt olvashat. A fajok 24 nemzetségbe tartoznak. Egyikük a fagyal nemzetség.

A fagyal nemzetségnek (Ligustrum sp.) mintegy ötven faja ismert. Legismertebb képviselői a Távol-Keletről származnak, de Európában, Ausztráliában, és Észak-Afrikában is is ismertek honos fajok. Örökzöld, télizöld vagy lombhullató cserjék, kisebb, többtörzsű fák. Ép szélű leveleik egyszerűek, keresztben átellenesen állnak, virágaik végálló bugákban állnak. Valódi, húsos bogyóterméseik gömbölydedek vagy tojásdadok. Az érés során színük lassan zöldből feketére vált. A terméses ágakat tartós virágkötészeti készítményekbe használják.

Közönséges fagyal

A közép- és Dél-Európában honos közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) maximum 6 méter magas, lombhullató, felálló ágú, terjedő tövű cserje. Levelei hosszúkás tojásdadok vagy lándzsásak, 2,5–6 cm hosszúak, sötétzöldek. Június–júliusban nyíló, illatos virágai 3–6 cm hosszú, végálló bugákban fejlődnek. A virágpor egyeseknél allergiás reakciókat válthat ki. A fagyal fényes, fekete termését kedvelik a madarak, és fogyasztásukkal részt vesznek a magvak terjesztésében. Ellenálló, igénytelen, talajban nem válogat, szárazságtűrő. Gyökérsarjakkal terjedve könnyen invazívvá válik. Napra, félárnyékba ültessük. Nyírott sövénynek kiváló. Könnyen szaporítható magvetéssel, fás dugványozással, illetve zölddugványozással. Kiskertbe kis faként vagy nyíratlan cserjeként ajánlott. Olvassa el Fák, cserjék kiskertbe című cikkünket is.

Egyéb fagyal fajok és fajták

Ősszel a Dél-Nyugat-Kína, Mianmar vidékről származó, sárguló levelű Delavay-fagyalt (Ligustrum delavayanum) számtalan kékesfekete bogyótermés díszíti. Nyírt cserjének, nyírt fácskának is ültetik. A kertszobrászat kedvelt növénye.

Fotó: treeonlinenursery.co.uk

A széleslevelű fagyal (L. ovalifolium) enyhe téli időszakban is zöld marad, és csak tél végén hullik le, ezért télizöld fagyalnak is hívják. Nyáron illatos bugavirágzatából fényes-feketén díszlő bogyótermések fejlődnek. Sikerrel nyírható formára. Kedvelt változat az aranytarka levelű fagyal L. ovalifolium ‘Aureum’.  3 méteres sövénynek nevelhető a L. ovalifolim ‘Góliát’. A L. ovalifolium ‘Nünü’ lassú növekedésű, másfél méter magas, kompakt, gazdagon virágzó cserje.

Különlegesség a talajtakaró fagyal (Ligustrum Massif). A növény maximum 1 méter magasra nő, szegélyek, lejtők, padkák ideális növénye. Átbukó lombozata takarja a talajt, gátolja a gyomosodást. Júniusban virágzik, sötét bordó termései egész télen díszítenek. A teljes napfényt és a félárnyékot is tűri. Rendszeres tápozással levelei sötétzöldek és fényesek maradnak. Tavasszal és ősszel metszve megakadályozzuk a virág és a termésképződést.

The post Fagyal appeared first on Kert Lap.

A vidám tulipánok a bejárati ajtó melletti konténerben jelzik, hogy enyhül az időjárás, itt a tavasz! Persze csak akkor, ha ősszel elültetjük őket. Nem csak tulipánok kellenek, hanem jázminok, nárciszok, krókuszok is! Mi lenne, ha egy helyre ültetnénk őket, hogy hetekig gyönyörködhessünk a tavaszi virágpompában?

A lasagne módszer

Hogy ilyen szépséges tavaszunk legyen, különleges ültetési módszert kell alkalmaznunk, amit rétegezésnek, másképpen lasagne stílusnak neveznek. A módszer lényege, hogy ugyanarra a helyre, ládába, edénybe több rétegben ültetjük a különböző virághagymákat, és így hosszasan gyönyörködhetünk az egymás után nyíló fajok szemet gyönyörködtető virágaiban. Álljon itt példaként az egymás után virágzó sáfrány (korai virágzású), jácint (tavasz közepén virágzó) és tulipán (későn virágzó).

A drámai hatás elérése érdekében ezeket az edényeket a bejárat közelében, lámpaoszlop mellé, vagy éppen a konyhaablak közelébe helyezzük, hogy minél többször gyönyörködhessünk bennük. Minél nagyobb edényt választunk, annál jobb. Nem csak azért, mert sok szép virágunk lesz, hanem azért is mert a tömeges összeültetés, a viszonylag nagyobb térfogatú talaj csökkenti az esetleges fagykárt. Fokozott fagyveszély esetén nem árt, ha védett, hűvös, de világos helyre, kerül az edény, méreteinek ez szab határt. Az edény kihelyezésekor, a már kibújó növények estében óvakodjunk az erős napsugárzástól és a szeles helyektől.

Szín és textúra

A hagymák válogatásánál ügyeljünk a színkombinációkra. Gondoljuk el, hogy minden új virágzási időszakban új színek jelennek meg az edényben, és a színek folyamatosan változnak. Arra is gondoljuk, hogy amint a virágok elnyílnak, már csak a levelek zöldje marad hátra, amelyek lehetnek finoman szálas szerkezetűek, mint a fű, vagy éppen hosszúak, húsosak, bőrneműek. Ha ezek variációit is tudatosan alkalmazzuk, még izgalmasabbá tehetjük a konténert. Mindeközben arra is ügyelni kell, hogy a nagy, húsos levelek ne takarják el az új virágokat.

Hagymák réteges ültetése

Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha három virágzási hullámot veszünk figyelembe, ahogy azt már az előbbiekben meghatároztuk, ennek megfelelően válasszunk hagymákat. A hagymák csomagolásán lévő információk segítenek eligazodni. Úgy kell választani, hogy a virágzási időkben átfedés legyen.

A drénnyílással ellátott cserepeket alulról kavics és homokréteggel ajánlott bélelni, hogy a felesleges víz eltávozhasson.

Most kezdődik a móka! Csináljunk úgy, mintha lasagne-t készítenénk!  20 cm mélyre kerüljenek a legnagyobb hagymák, a kisebbek pedig úgy 12-13 cm-re. A lasagne tésztája a hagyma, szósza a talaj, azt rétegezzük a hagymákra. Általános virágföldet használhatunk. A fotón előre megvásárolható összeállítás látható, amelyet a keresztmetszet tesz szemléletessé.

Az első (alsó) takaróréteg kb. 30 cm-re legyen az edény peremétől, 7 cm vastagon terítsük. Szórjuk meg egy csipet csontliszttel. Az első hagymaréteget adják a legnagyobb hagymák: pl. nárciszok, tulipánok, díszhagymák. Olyan közel kerüljenek, hogy biztosítva legyen a színorgia. Ügyeljünk arra, hogy milyen színhatásra vágyunk. Ültethetünk úgy is, hogy a virágok valamilyen színmintázatot adjanak ki.

A hagymákra kerülő 7,5 cm vastag talajrétegre szintén szórjuk csontlisztet. Majd következnek az újabb, már kisebb hagymák kb. 16 cm mélyre a talajfelszíntől, az edény peremétől: pl. kerti jácint, Jonquilla nárcisz. A hagymákat kb. fél cm-re ültessük egymástól. A hagymák vizet vesznek fel, és megszívják magukat. Ezt is vegyük figyelembe.

Takarjuk a hagymákat 2,5 cm vastagon talajjal, amit ismét csontliszttel szórunk meg. Az utolsó hagymaréteg lehet az apró hagymájú fürtös gyöngyike és sáfrány. A hagymák között hagyjunk ki egy kis helyet. Borítsuk őket 12 cm vastag talajréteggel. Ültessük be az edényt árvácskával. ez addig egyedül díszlik, amíg a hagymák ki nem hajtanak. A talajfelszínt terítsük mulccsal a hideg és a párolgás ellen, öntözzünk rendszeresen, és, ha eljön a tavasz, várjuk a csodát!

Forrás: A Kaliforniai Egyetem Mezőgazdasági és természetes erőforrás divíziója, blog

Fotó: flowerbulbcrazy.com

The post Réteges hagymaültetés appeared first on Kert Lap.

Az ősz a kis fák, cserjék átültetésének szezonja. Erre azért lehet szükség, mert az adott helyen gátolt valamilyen ok miatt a fejlődésük, növekedésük, esetleg túlságosan beárnyékolnak más növényeket, helyeket. Előre tervezzünk és jól gondoljuk át, hová is kerül a növény. Nem árt néhány jó fizikumú barát segítsége sem.

Sok növénnyel ezt egész évben megtehetjük, de sokakat a vegetációs időszak végén a legkedvezőbb átültetni, amikor a levelek már lehullottak, vagy hullani kezdenek, de a föld még nem fagyott. Kivételt képeznek az örökzöldek. Őket már nyár végén, ősz elején vigyük új helyükre. Az átültetésre gyakran levélbarnulással reagálnak, főleg ha rövid idő múlva fagyos időre számíthatunk. Ellenben kitűnően viselik az átültetést a fagytűrő lombhullatók, ha szélvédett helyen kellően nedves talajba kerülnek. Viszont nagyon megsínylik, ha a gyökérfejlődés időszakában ültetjük át őket.

Az átültetést megelőzi a helyválaszát.

Fák, cserjék környezeti igénye

Ahány fa, cserje, annyiféle a környezeti igény. Ismernünk kell a delikvens fény, nedvesség igényét, huzat érzékenységét, hogy csak néhány meghatározó tényezőt említsünk, amely alapján helyet kell választunk egy adott növény számára. A növény igényeit már a vásárlásukkor tudnunk kell. Ezeket az ismereteket pedig már tovább gyarapítottuk a növények gondozásakor. Arról se feledkezzünk meg, hogy a gyökerüknek is helyre van szüksége. A növény térigényével minden vonatkozásban tisztában kell lenni. A talajtulajdonságok ismerete is feltétlenül szükséges a megfelelő hely kiválasztásához. A jó vízgazdálkodáson kívül esetenként több ismeretre is szükség van, különösen azokon a területeken, ahol a talajminőség kétséges. Ajánlott linkek: Talajszerkezet; Talajok vízgazdálkodása; A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség; Savanyú talajon fejlődő növények; Agyagos talajok tápanyag ellátása; Agyagos talaj jellemzése, javítása; Meszes talaj; Homokos talaj.

Átültetés előtt

Alapszabály, hogy az átültetendő növény gyökere ne száradjon ki. A növényt ezért már napokkal előbb jól be kell öntözni. Ha az ágak a földig hajlanak, kiásás előtt kössük fel őket. Így csökkentjük a sérülés veszélyét, és megkönnyítjük az átültetés műveletét. Ha a növény eredeti tájolását a törzsön megjelöljük, akkor ugyanolyan helyzetbe tudjuk ültetni. Így egy stressz hatással kevesebb éri.

Az éles ásó mindig segít, hogy az elkerülhetetlen gyökérvágás felülete lehető legegyenletesebb legyen. A földlabdás ültetés tovább csökkenti a gyökérsérülés veszélyét, de gyakran megnehezíti a szállítást. Kis törzsátmérőjű (<2,5 cm) növényeket földlabdával vagy anélkül is ültethetünk. A vastagabb törzsűeket azonban ültessük földlabdával.

A földlabda nagyságát egyszerűen kiszámíthatjuk. Vegyük a cserjekorona kerületének kétharmadát, és ekkora földlabdával ássuk ki a növényt. Fák esetében úgy számolhatunk, hogy az alapértéknek tekintett 30 cm átmérőhöz annyi cm-t adunk, amennyi a fa törzsének átmérője. Nagyobb méretek esetében (1,5 méternél magasabb) a törzset olyan mélyen árkoljuk körül, hogy az a nagy gyökerek szintje alá kerüljünk. Figyeljünk rá, hogy minden gyökeret átvágjunk, mielőtt a növényt kiemeljük.

A kiásott növény tárolása, szállítása

A már kiásott növényt a leghamarabb át kell ültetni. Addig védjük a földlabdát pl. zsákvászonnal, hogy a nedvességet minél tovább megtartsa. Műanyag fóliát csak akkor használjunk, ha árnyékban dolgozunk, és valóban aznap sort tudunk keríteni az átültetésre. Egyébként gyökérfulladás vagy hősokk léphet fel. Ha kénytelenek vagyunk a növényt tárolni, óvjuk a közvetlen napsugárzástól, a széltől, és a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól. Ha a növény egy hétnél tovább van szabadon, tegyük árnyékos helyre, mulccsal vagy akár nedves talajjal takarjuk a gyökereket. A kiszáradás ugyanis végzetes lehet.

Az új helyre szállítás módja a távolságtól függ. Ha csak a kert másik sarkába költöztetjük a növényt, akkor próbáljunk a földlabda alá fóliát csúsztatni, és ezen elvonszolni, talicskán eltolni a növényt az új helyre. Ha járművel szállítunk, válasszunk fedett rakterűt, vagy takarjuk le a növényt ponyvával, hogy óvjuk a szállítás közben fellépő sérülésektől és a széltől.

Fák, cserjék ültetése

Az ültetés menete megegyezik a konténeres növények ültetésével. Nagy figyelmet fordítsunk az ültetőgödörre. Mérete a gyökérlabda méretének legalább két-háromszorosa legyen. Agyagos talajnál külön érdesíteni kell mind a gödör mind a földlabda felszínét. Az előzetes beöntözés is nagyon fontos. Enélkül az ültetés után a nedves gyökérlabdából a talaj szárazabb részeibe vándorol a víz.

Az ültetés mélysége ugyanolyan legyen, mint az előző helyen. A sérült gyökereket le kell vágni. Ugyanígy eltávolíthatók az eltekeredett gyökerek is. A tájolás az előző helynek megfelelő legyen. Az ültetést követő öntözésnél figyeljünk oda, hogy a talaj legalább két hétig mélyen át legyen nedvesítve. A mulcsozás meggátolja a kiszáradást. Használhatunk fóliatakarást, vagy szerves mulcsot is.

Ajánlott link: Faültetés.

The post Átültetési szezon appeared first on Kert Lap.

Az ajándékba kapott cserepes növények között sok olyan van, amelyik cserépben, dézsában, kertben évekig élhet. De ha nem ismerjük a növény szükségleteit, akkor könnyen előfordulhat, hogy nem sokkal éli túl a vágott virágokat.

Az ajándékozó figyeljen arra, hogy lehetőleg ne érzékeny, speciális igényű növényt vegyen – hacsak a megajándékozott nem szeret kifejezetten ilyenekkel bíbelődni. Próbálja meg a növény nevét is prezentálni az ajándék mellé. Ami nem is olyan egyszerű feladat, mivel a legismertebb kertészeti árudákban is előfordul, hogy a nevet nemes egyszerűséggel olyan felirat helyettesíti, mint pl. “balkonnövény”, vagy “pozsgások”. Ilyenkor ne restellje megkeresni az eladót és tőle érdeklődni. Ez általában célravezető megoldás. Az áruházak fel is hívják a figyelmet arra, hogy a szakembereik készséggel állnak a vásárlók rendelkezésére.

Az ajándékozott reménykedjen, hogy a cserépbe szúrt cédulát böngészve sikerül megtudnia a növény nevét. Esetleg a csomagolásban megtalálhatja a növény igényeit, néha egyszerű, remélhetőleg közérthető piktogramok, kis szimbolikus jelentésű képecskék is utalnak a teendőkre.  Név és gondozási tanács híján, ha a növény nevet kép alapján, esetleg más módon utánaérdeklődve beazonosította, az interneten, megbízható forrásra lelve, sok hasznos információt találhat a szóban forgó növényről. A bulvár jellegű oldalakat mellőzze, lehetőleg egyetemi oldalon vagy ismert kertészet, lehetőleg nem is egy, hanem több kertészet honlapján nézzen utána az információknak.

Álljon itt néhány általánosan érvényes jó tanács.

Öntözési tippek

A virágokat legtöbbször jó nedvességmegtartó közegben, többnyire tőzegben nevelik. Bár manapság egyéb pl. kókuszrostos közegeket is használnak. Az ára azonban kevésbé engedi meg, hogy nagy mennyiségű áru kerüljön bele. Az esetleg víztartalmát vesztett virágföld  lassan, és bőséges öntözéssel nyirkosítható. Kivéve, ha már annyira kiszáradt, hogy a tőzeg nem képes többé vízfelvételre, mert a víz átfolyik rajta. Feltételezzük, hogy ez nem fordulhat elő, hiszen sem az ajándékozó, sem az ajándékozott nem olyan figyelmetlen,  hogy ilyesmi megtörténjen. Az áruda pedig végképp nem engedhet meg magának ilyen gondatlanságot.

Mint megajándékozott, legyen szó egyszerű cserepes növényről, vagy bármilyen tartóedényben lévő növényóriásokról, közös tartóedényben, tálban, kosárban egybeültetett növénykompozíciókról, első dolgunk legyen megnézni, mennyire nedves a virágföld, és szükség esetén azonnal bőségesen öntözzük be. Ha a talaj száraz, legmegfelelőbb, ha nem is felülről öntözünk, hanem vízbe merítjük, majd, miután a talaj jól megszívta magát, lecsepegés után helyére visszük a növényt. Egyszerűbb, ha vízzel telt alátétbe helyezzük az alul vízelvezető nyílással rendelkező tartóedényt.  Vigyázzunk! A pozsgásokat például könnyen túlöntözhetjük! Először mindig tájékozódjunk a növény igényeiről!

Tápanyagellátás

Hűvös, pára- és vízigényes a Calathea (kehelyvirág)

Ha az ültető közeg tápanyagtartalma kimerült, a növények táplálására is szükség lehet, akár folyamatos tápoldatozás, akár lombtrágyázás, esetleg mindkettő formájában. Ne feledjük, hogy nevelésük alatt már rendszeres tápanyagellátáshoz szoktak. A növények tápanyagigénye különböző. Vásárláskor érdeklődjünk! Ha tudjuk a növény nevét, legjobb, ha a tudományos nevét is ismerjük, ennek alapján magunk is utánanézhetünk környezeti- és tápanyagigényeinek!

Fertőzések elkerülése
Ha felmerül a gyanú, hogy a növény esetleg beteg, ne helyezzük az egészséges növények közé, csak, ha meggyőződtünk róla, hogy egészséges, vagy a fertőzést sikerült orvosolni.

A páraigényes szobanövény

Sok trópusi, magas hegyvidéki eredetű szobanövény páraigényes. Őket új helyükön áttetsző, vékony, felül nyitott fólia-köpenyben tartsuk, a lankadást megelőzendő vagy ennek orvoslása céljából. A leveleket pedig akár naponta permetezzük langyos vízzel. Olyan finoman permetezzünk, hogy vízcseppek ne maradjanak a levélfelületen. Különösen a hasogatott, vékony levelű vagy molyhos, illetve szőrözött levelek érzékenyek, és a vízcseppek főleg éjszakára lehűlő helyen csúnya foltosodást idézhetnek elő.

A trópusi származású mimóza meleg-, víz- és páraigényes.

Összeültetések

Legyünk óvatosak az ilyen ajándék megvásárlásával! Sokszor, amikor a növények már nem mutatósak, bizony a kukában végzik, mert gazdájuknak nincs ideje, kedve tovább pepecselni velük.

Az ismert kertészeti árudákból származó összeültetett növénykompozíciókról feltételezzük, hogy azonos vagy hasonló környezeti- és tápanyagigényű növényekből állnak. Ez ugyanis az összeültetések egy alapszabálya. A növények helyigényét is figyelembe szokták venni a készítők. Tehát jó okunk van feltételezni, hogy ilyen szempontból a növényekkel minden rendben van. Fontos, hogy az ajándékozó és az ajándékozott is tisztába legyen vele, milyen növények is találhatók az edényben. Vásárlás előtt feltétlenül konzultálni kell a rendelkezésre álló szakemberrel. Ezek az összeállítások ritkán tartalmazzák az összes beültetett növény nevét, illetve gondozási tanácsok leírását, leginkább azért, mert a feliratok elhelyezésére nincs hely, és esetleg az összképet is rontaná. Az edényes összeültetések alkalmi jellegűek. Fel kell készülni, hogy a növényeket előbb-utóbb át kell ültetni, akár külön cserépbe, akár ismét összeültetve, de már nagyobb edényben, akár úgy, hogy házilag állítunk elő újabb növénykompozíciót, szem előtt tartva az imént említetteket.

Veszélyes szobanövények

Sok szobanövény bizonyos szempontból veszélyes lehet. Ennek is jó, ha utána nézünk. Egyesek bőrizgató anyagokat tartalmaznak, más növények különböző szervei a mérgezőek. Részletek itt olvashat: Veszélyes szobanövények

Többre kíváncsi?

Olvassa le a Szobanövények gondozása című cikkünket. A szobanövény “kinyírásának” hét alapvető módjáról olvashat a Szobanövények gondozási hibái című cikkünkben.

Kíváncsi a kaktuszok és pozsgások életmódjára? Itt olvashatja három részes cikkünket: Kaktuszok és pozsgások életmódja I.; Kaktuszok és pozsgások életmódja II.; Kaktuszok és pozsgások életmódja III.

The post Cserepes ajándékok kezelése appeared first on Kert Lap.

A több alnemzetségre bomló Muscari nemzetségbe a Földközi tenger környékén honos fajok tartoznak Spanyolországtól Marokkóig. Sokuk Törökországból származik, néhányan a Kaukázusból való. A szubmediterrán régiókban is elterjedtek. Vadon teremnek mezőkön, hegyi legelőkön, kopár lejtőkön. A magyar, osztrák, francia kertek kedvelt tavaszi virágai. A sziklakertkedvelők tavaszi kedvencei. Az egész növény mérgező! Hagymáit október közepéig ültethetjük.

Néhány kertekben fellelhető gyöngyike

A jácintfélék (Hyacinthaceae) családjába tartozó Muscari nemzetség mintegy 60 faja ismert. Ezen belül is a Botryanthus csoport tagja a fürtös gyöngyike (Muscari neglectum). Hagymás évelő. A 10–30 cm-es növény apró hagymájú, hagymája mogyoró nagyságú. Különlegesen szépen érvényesülnek hengeres, ív alakban lehajló levelei a kék virágfürtök társágában. A lepelvirágok tömött gyöngyfüzérként sorakoznak a virágkocsányon. A lepelcimpák fehér karimája teszi nagyon vonzóvá ezt a növényt. Termése tok.  meszes talajú száraz gyepeken, sziklafüves lejtőkön honos. Invazív fajnak tartják, bár sokféle kertészeti változata nem egyformán agresszíven terjednek.

Kertekben fölöttébb elterjedt az örmény gyöngyike (M. armeniacum). Görögország, Törökország bennszülött növénye, élőhelye egésze a Kaukázusig húzódik. Kék, lila és fehér virágú változatai ismertek. Hosszú, hengeres levelei a földre terülnek. 15-40 cm magas. Szintén az agresszíven terjedő fajok között tartják számon.

Kevésbé terjedő a Törökországban, 1000-3000 méter magasságban, hegyi legelőkön, köves lejtőkön honos, égszínkék virágú, 10 cm magas M. aucheri. Alig különbözik az örmény gyöngyikétől. A levelei keskenyebbek és sötétebbek. 2008-ban került piacra a nálunk is kapható ‘White Magic’ nevű kertészeti változat.

Szintén elterjedt az egylevelűnek is hívott, lila-kék virágú, 10-20 cm magas széles levelű gyöngyike (M. latifolium), amely Törökország fenyőerdeiben honos kb. 1000 m magasságban. Nevét onnan kapta, hogy általában egyetlen szárölelő levelet hajt. A virágkocsány alsó részén elhelyezkedő virágok indigókékek, a felső, meddő virágok világoskékek.

A Mascarimia alnemzetségbe tartozó sárga gyöngyike (M. macrocarpum), ahogy a neve is mutatja sárga virágú. Virágai illatosak. Kréte keleti részén és Dél-Nyugat Törökországban honos, száraz, köves lejtőkön virít. A bíborszínű virágbimbók érésben sárgásbarna, végül sárga színűek. A lepelcimpák barnák. Húsos, fehér gyökerei szinte belenőnek a sziklába. A hagymák viszonylag nagyok, és nem képeznek fiókhagymákat.

Gyöngyikék gondozása

Hagymáit 6-8 cm mélyre október első felében ültessük. Magról is könnyen elszaporodik. Igénytelen, napra, félárnyékba való. A lazább, meszes talajt kedveli. Elvirágzás után visszahúzódik. Nincs vele különösebb tennivalónk. Sokszor ősszel ismét kihajtanak zöld levelei, és így telel át.

Válasszunk megfelelő helyet számára. Miután árnyéktűrő, ültethetjük a fák árnyékába. Bár a könnyű, homokos talajokat kedveli, mint általában a hagymások, a kötöttebb talajokat is elviseli. A meszes talajjal sincs problémája. Gyepben is jól mutat. Elvirágzás után a fűvel együtt lekaszálhatjuk. Sziklakertbe is ültethetjük, hiszen hagymája viszonylag sekélyen ültethető, termetével sincs gond.

A gyöngyikével remekül lehet játszani mind a színek mind a formák kontrasztjának megjelenítésével. Sokszor együtt nyílik a nárcisszal, tulipánnal. Így a nárcisz, tulipán teltebb formájú virágai között kimondottan lazítóként hat az előbukkanó gyöngyike, szerepe hasonlít a csokrokat lazító fátyolvirágéhoz. Azzal a különbséggel, hogy ragyogó kék színé miatt igencsak figyelemfelhívó. Kék színét kiemelheti a nárciszok fehérsége, vidám, húsvéti hangulatú lehet a sárga nárciszok között. Magas termetű tulipánok előtt kitűnő  szegélynövény. Erdős-hegyes vidéken a gyöngyikék tömege fenségessé teszi a tájképet, és nyugalmat sugároz.

Edényben is mutatós, miután kis hagymájú, jól megél edényben tömegben vagy más hagymásokkal variálva. A réteges hagymaültetések egyik kedvelt, szinte elmaradhatatlan, közép/korai virágzású tagja. Az ősztől tavaszig viruló ablakládákban is helye van.

Forrás: Muscaripages; pacificbulbsociety.org

The post Gyöngyike appeared first on Kert Lap.

A galambfa rendkívül mutatós, május-júniusban virágaival hódítja meg a növénybarátok szívét, a virágzatok fehér fellevelei úgy festenek mint a fát ellepő hófehér galambok.  Több hazai arborétum is büszkélkedik vele.

Galambfa bemutatása

A galambfa (Davidia involucrata), egyesek szerint kínai hárs, ezt a nevet azért kapta, mert igen hasonlatos a hárshoz. Galambfának is nevezik, mert hófehér fellevelei úgy festenek mint a fát ellepő fehér galambok. Ismerjük még zsebkendőfa néven is, amely elnevezés szintén a virágzatot körülölelő lepelleveleknek köszönhető.

Latin nevét a francia pap és természettudós, Armand David apát után kapta, aki először írta le 1868-ban tett Kínai körutazása során.  A fa a nyugati világ látókörébe akkor került, amikor Armand David abbé (1826-1900)  kínai állat- és növényfaj gyűjtőkörútja során Európába hozta, és megajándékozta vele a párizsi természetrajzi múzeumot. A múzeum közbenjárásával lehetősége nyílt egy újabb gyűjtő körútra. Bár a szintén nevéhez kapcsolható óriás panda felfedezésének híre kissé háttérbe szorította az új fafaj iránti érdeklődést, a kertészek továbbra is rendkívüli figyelmet fordítottak a növényre.  Ernest Henery “China” Wilson (1876-1930) fellelkesedve a példán, szintén Kínába utazott, de a számára megjelölt területen már csak a fák hűlt helyét találta, ugyanis kivágták őket, és fájából házat építettek. A kertészek szerencséjére néhány hét múlva új lelőhelyet talált, ahol a fák teljes virágzásban álltak. A róluk gyűjtött magvakat 1901-ben Angliába szállította.

A galambfa a somfélék (Cornaceae) családjába tartozik. Nemzetségének egyetlen faja, és azon belül két változata van. A Davidia involucrata var. Involucrata levelei az alsó felükön gyéren pelyhesek, a Davidia involucrata var. vilmoriniana, levelei csupaszok. A két változat egy fajba sorolása nem egyértelmű genetikai eltérésük miatt.

Természetes élőhelye Nyugat-Kína és Kelet-Tibet nedves erdőségei. Itt is értékes reliktum növénynek számítanak. 10 millió éves múlttal rendelkező kövületeként tartják számon, akárcsak a ginkgo fát. Hazánkban az alsó pleisztocén korban volt flóraalkotó. Éppen mostanában találtak egy idős populációt Dél-Kínában, Csecsin tartományban, és további egyedek élnek a közép-kínai Hupej tartományban és a szecsuani Emej hegységben. Nehezen szaporítható. Manapság tudományos kísérletek számolnak be sikeres szövettenyészetben előállított utódnövényekről, amelyek becserepezés után 73%-ban életképesek maradnak. Ezek 76%-a pedig kiültetés után is megmarad.

Fotó: pinterest.com

Lassú fejlődésű, közepes termetű (18-20m). Kinézete a hársfára hasonlít. Lombozata széles piramis alakú, levelei 8-10 cm hosszúak, szív alakúak, fogazottak. Színe középzöld, fonáka ezüstös. Hámló törzse, ágazata is mutatós. Őszi lombja időjárástól függően színeződik. 1-2 hétig maradó terméseivel is díszít. Fő attrakciója, ami miatt díszfaként közkedvelt, a virágzata, amely 20 évesnél idősebb fákon fejlődik.

A fán a virágzatok úgy lebegnek, mint a szárnyra kelt galambok. A végálló, lilás-vörös fejecske virágzatot 2 cm szélesek és két egymással szemben álló sárgásfehér pálha veszi körbe. Egyik nagyobb méretű, a másik kisebb. Elegánsan csüngenek le a középen található virágok mellől. A fa május-június hónapban virágzik.

Üde, kötöttebb, jó vízgazdálkodású tápanyagban gazdag talajban érzi jól magát. Fiatalon félárnyékot, idősebb korában napot kedvel. A szeles kitettséget nem szereti. Ezért gyakran rövid életű fák árnyékában nevelik a csemetéket. Kiváló szoliternövény.

Új fajták a piacon

Két fajtát Kawaguchi városban, Japánban állították elő, majd a kaliforniai Vacaville-ben is sikerrel nevelték. A virágzatot még nem ismerik. Az Aya Nishiki fiatal leveleinek szegélye széles csíkban sárgás- fehér, ezzel lenyűgöző megjelenést adnak a növénynek. Később a levelek lilán vagy halvány rózsaszínben márványozottak. A fenotípus kialakulása környezetfüggő. Vegetatív úton jól szaporítható. A Purple leaf fajta fiatal levelei sötét burgundi színűek, és ez a szín az őszi lombhullásig megmarad. A Sonoma kaliforniai faiskolában fedezték fel azt az új, később ‘Sonoma‘ néven bevezetett fajtát, amelyet nagy méretű fellevelei tesznek érdekessé. További értéke, hogy hamar termőre fordul, így már fiatal korában megörvendeztet virágaival.

The post Galambfa appeared first on Kert Lap.

Önnek milyen hortenziája is van? Gömbvirágzatú? Esetleg tányér alakú a virágzat? A virágok rózsaszínek, pirosak,bordók kékek, vagy fehérek?

Kerti hortenzia

A kerti hortenzia (Hydrangea macrophylla) 1-1,5 méter magas, dekoratív cserje nagyméretű virágokkal. Japánban őshonos. Átellenes állású levelei általában húsosak, gyakran fényes-zöldek, szív alakúak. A vaskos levélnyél rövid (2,5 cm). A világosbarna fás szára gyakran feketén vagy vörösen csíkozott, vagy pöttyözött. A gömbvirágú hortenziák virágzata leggyakrabban kék vagy rózsaszín. A legtöbb fajta virágszínét a talaj kémhatása befolyásolja. A virágok minden fejlődési stádiumukban színesek.

A hortenzia fás metszéssel tartható karban. A márciusban a lefagyott vagy sérült hortenziaágakat vágjuk vissza egészen az élő fásszárú részekig.  A virágrügyeket védő tavalyi virágszárakat szükséges visszavágni, a bokor belsejéből haladva kifele,  Virágzás után az elvirágzott részeket le kell vágni, a fölnyúló részeket tőből ki kell vágni. Ősszel, vagy, ha elmaradt, kora tavasszal 2-3 évente ifjíthatjuk meg a töveket, úgy, hogy az idősebb ágakat 40-50 cm-re kurtítjuk.

A 152 cm magas, és 183 cm kiterjedésű Hydangea macrophylla  ’L.A. Dreamin’ hortenzia úgy hoz kék, rózsaszín és átmeneti színű virágokat, hogy nincs szükséges semmi hókuszpókuszra, állítja a Ball Ornamentals. További előnyei a nagy virágzási erély, a fokozott másodvirágzási hajlandóság, tavasztól őszig virágzik, és a fagytűrés. Amerikai, nagyvirágú hibrid.

Az IPM 2014 (Essen, németország január 28-31. 2014.) kiállításon megjelent a ‘Saxon Style Pink’, a legújabb tagja a kertészet által nemesített hortenzia (Hydrangea macropylla) sorozatnak.  Sötét szára remek kontrasztot ad rózsaszín virágaival. Jól bokrosodó, közepes növekedési erélyű fajtának írják le. Szobanövényként is sikerrel tartható,

Kúszó hortenzia

A Kúszó hortenzia (Hydrangea anomala) 10-15 m magasra kúszó cserje. Hazája Korea, Taiwan és Japán, a Himalája lejtői. Léggyökereivel kapaszkodik. Fényes, sötétzöld, szív alakú leveleinek széle fűrészelt, az erek mentén szőrös. A virágok lapos ernyőben állnak, 5-15 cm átmérőjű kissé szabálytalan virágzatban. A nyár közepén nyíló virágzatot 2,5-4,5 cm átmérőjű nagy, meddő fehér virágok szegélyezik, míg belül számtalan, termő, 1-2 mm átmérőjű, krémfehér virág található.
A H. anomala sp petiolaris a kúszó hortenziák legismertebb alfaja. Virágátmérője 15 cm. 20 négyzetméteres terület beborítására is alkalmas, de kezdetben lassan terjed. Falakra, rácsra, kerítésre futtatják. Japánban megtalálták tarka levelű változatát is.

A kúszó hortenziát őszi, lombhullás idején vagy kora tavasszal ritkító metszéssel tarthatjuk kordában. Koncentráljunk az elvirágzott, elszáradt részekre, valamint a “rossz” irányba növő ágakra, amelyek továbbnövekedését nem kívánjuk. Amennyiben évek óta nem metszettük meg, akkor bátrabban állhatunk neki e műveletnek. A hortenziák az erőteljesebb visszametszést a nyár folyamán bőséges virágzással hálálják meg, természetesen az érdeslevelű hortenzia cserje kivételével.

Bugás hortenzia

A Bugás hortenzia (Hydrangea paniculata) a Szahalin sziget déli részén, Kelet és Dél-Kínában, Japánban őshonos, 3-6 méter magas, szabálytalan alakú cserje vagy többágú fa. Eredeti élőhelyén 6 m magasra is megnő.Törzses fácskává nevelhető. Elliptikus, matt-zöld levelei kisebbek, a levéllemez a levélcsúcs felé görbül. A levélszélek durvábban vagy finoman fogazottak. Jellemzője, hogy 3 levél fejlődik egy szárcsomóból. A virágok változatosak. Az alapfaj virágzata kúpos (15-20 cm), a fajták virágai lehetnek gömb vagy kúpalakúak. Lehetnek teltek és nehezek, vagy ritkák és könnyűek. Kis krémfehér és elszórtan nagy hófehér szirmú, meddő virágok alkotják a virágzatot. A nehéz virágfejek gyakran lehúzzák a virágszárat. Mindegyik fajtára jellemző, hogy virága fehér, vagy pisztácia színű, amikor nyílni kezd. Később rózsaszínbe fordul a virágszín a virágzás előrehaladtával.

Miután virágait az az évi hajtásokon hozza, kora tavasszal visszavághatjuk őket. Szükség esetén ősszel ritkíthatjuk is a bokrot, és tavasszal metsszük vissza az ágakat 3 – 5 rügyig.

Cserjés hortenzia

A cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens) Észak-Amerikában honos,Lujziánától Floridáig, de megtalálható Ázsiában is, jelezve, hogy egykor az Amerikai és Ázsiai kontinensek összefüggtek. 1-2 méter magas, kompakt cserje. Fűrészelt szélű, sötétzöld levelei általában elliptikusak, kevésbé húsosak, mint a macrophylláé. A levélfelület matt, tapintása durvább. A levélnyél hosszabb. A H. marophyllánál edzettebb növény.

A legismertebb ‘Annabella’ fajtát az Ohiobeli Anna falu mellett fedezték fel. Virágzata nagy, 20 cm ármérőjű, gömb alakú. Virágai bimbós állapotban, és frissen kinyílva zöldek, majd 2-3 hétig fehéren virítanak, végül ismét elszíntelenednek. Földre az erős szelek vagy esőzések hatására A hatalmas virágok megdőlnek, a földre hajlanak. Csak virágzásban vásároljunk meg!

A cserjés hortenzia intenzív metszés nélkül is bőségesen virágzik, elegendő az elvirágzott szárakat eltávolítani félhosszban, illetve az egészséges rügy fölött, valamint az elhalt részeket kivágni tőből.

Tölgylevelű hortenzia

A tölgylevelű hortenzia (Hydrangea quercifolia) Egyesült Államok dél-keleti részén őshonos, 1-3 méter magas cserje rendkívül mutatós. A növény nevét 3-5-7 karéjos leveleiről kapta, amelyek gyakran megmaradnak a tél nagy részén. Rendkívül mutatós őszi, vörös levélszíne. A kúpos virágzatú tölgylevelű hortenzia virága fehéren nyílik, és csak később válik rózsaszínné. A virágszín elnyílást követően zöldre majd barnára vált. Az alapfaj virágai között steril és termékeny virágok is előfordulnak. A díszváltozatok virágai között több a steril virág. A ‘Snowflake’ az egyetlen dupla virágzatú fajta.

A  3-5-7 karéjos leveleiről elhíresült, őszi narancs-vörös színben pompázó tölgylevelű hortenzia vesszőit, a minél nagyobb lombfelület érdekében, tavasszal felére vágjuk vissza.

A német Kordes Jungpflanzen két tölgylevelű Hortenziával gazdagította portfólióját, a hosszúkás virágzatú  ‘Munchkin’ és ‘Ruby Slippers’ fajtákkal. A tölgylevelű hortenziákat a Tennessee McMinnvilleben állították elő. Az 1997-ben előállított ‘Sikes Dwarf’ tölgylevelű hortenzia a Hydrangea quercifolia ‘Munchkin’ fajta szülője, amely 2010.ben jelent meg a piacon. Szintén 2010-ban került piacra a ‘Ruby Slippers’, ‘Snow Queen’ és a ‘Pee Wee’ keresztezésével állították elő. A kompakt megjelenés, sűrű lombozatú ‘Munchkin’ fajta  koranyáron virágzik. A virágok a lombozat fölé emelkednek. A frissen nyílt fehér virágok fokozatosan rózsaszínűre változnak idővel. A lombozata nyáron sötétzöld, ősszel mahagóni vörös. A Hydrangea quercifolia ‘Ruby Slippers’ felálló hajtásrendszerű, a virágok szintén a lombok fölé emelkednek, és kiskertekbe ajánlott. A kezdetben fehér virágok idővel sápadt rózsaszínre majd mély rózsavörös színűre változnak.

Fűrészeslevelű hortenzia

A fűrészeslevelű hortenzia (Hydrangea serrata) a kerti hortenziához igen hasonló cserje, a japán Honshu szigetről származik. Kompaktabb megjelenésű, termete, levele, virágzata kisebb. Szélre, napsütésre érzékenyebb. A változatok lehetnek gömb és tányérvirágzatúak, viráguk fehértől a rózsaszínen, piroson át a kékig megtalálható.

Metszése a kerti hortenziáéhoz hasonló.

Érdeslevelű hortenzia

Igazi különlegesség a Himalája lejtőin és völgyeiben honos érdeslevelű hortenzia (Hydrangea aspera), mely 1-4 m magas, felálló ágrendszerű cserje, eredeti élőhelyén néhol fácska, nyár végén hozza lapított bugákban nyíló, apró kék színű virágait, melyeket fehér meddő virágok ölelnek körül.

Nem igényel metszést, csupán az idősebb, elszáradt, beteg ágakat szükséges időnként tőből eltávolítani.

The post Hortenziák appeared first on Kert Lap.

Spear & Jackson – több mint 250 éves tapasztalat a kerti szerszámok terén.

A gyártó céget a folyamatos megújulás jellemzi. A folyamatos innovációnak köszönhetően olyan szerszámokat sikerült kialakítani, ami vonzó valamennyi kertészeti képességű és szaktudású ember számára. A gyár a hagyományos és modern anyagokat kombinálja a legfejlettebb gyártási technológiával és tervezéssel. A vágószerszámokat négy kategóriába sorolták: ADVANCE, ADVANTAGE, ACTIVE és PRO. Az ADVANCE kollekciót az áttételes és racsnis mechanizmus, az ergonomikus kivitel és az új anyagok jellemzik, amelyek a kertészkedést sokkal könnyebbé és élvezhetőbbé teszik. Az ADVANTAGE kollekció a legfinomabb precíziós vágószerszám választékot és kézenfekvő választást kínál azoknak a kertészeknek, akik igényesek és precíz, erőteljes teljesítményt igényelnek. Az ACTIVE a minőséget kiváló ár-érték tulajdonsággal kombinálja, ami vonzóvá teszi a termékeket a kertészek következő generációja számára. A PRO kollekció pengéi ejtőkalapáccsal kovácsolt, nedv horonnyal készült, cserélhető carbon acélból készülnek.

A minőséget garantálja, hogy a gyár a legtöbb esetben 10 éves garanciát vállal. Ez a garancia biztosítja azt, hogy a Spear & Jackson kerti szerszámok hosszú távú megoldást jelentsenek a kertbarátok számára.

Az Őszi Kertészeti Napokon az érdeklődők a vágószerszámokat kipróbálhatják és a kiállítás ideje alatt 10% kedvezménnyel megvásárolhatják.

A belépőjegyek a vásárt követően levásárolhatóak a forgalmazó webáruházában (www.mtools.hu).  A kedvezmény érvényesítéséhez a  belépőjegyeket regisztrálni kell a forgalmazó standjánál. A regisztrált jegy értéke egy termékre váltható be 3.000.- Ft vásárlás esetén.

The post Spear & Jackson appeared first on Kert Lap.

A közönséges szobanövények hatékonyak a beltéri légszennyezés tisztítása ellen vívott harcban. Vagyis, ha felteszi magának az alábbi kérdést: Ideges, fáradt, letört, ingerült? Zárt szobában dolgozik, állandóan fáj a feje és koncentrálóképessége is kisebb? Itt a megoldás: Csökkentheti, akár meg is szüntetheti problémáját, ha szobáját megfelelő növényekkel telepíti be!

A szobalevegő páratartalma

A beltéri levegő akkor egészséges, ha relatív páratartalma 45-55 százalékos. A téli, fűtés okozta száraz szobalevegő nagyban hozzájárul a légúti betegségek kialakulásához, hiszen kiszárad a légutak nyálkahártyája, amely így elveszíti védekezőképességét. Ebben a környezetben a szőnyegek, textíliák, szinte folyamatosan port bocsátanak ki. A párologtató készülékek sokat segíthetnek az egészséges klíma megteremtésében, de a nagy levelű növények természetes, természetbarát párakibocsátását nem tudják helyettesíteni. Párásításra a nagy levelű növények a legalkalmasabbak.

Szennyezett szobalevegő

Tudni kell, hogy nemcsak az irodák jó részét, a lakások legalább 10%-át akár életveszélyessé is lehetne nyilvánítani légszennyeződésüket tekintve. Egy forgalmas út mellett fekvő házban a beltéri levegő akár 5-7-szer is szennyezettebb lehet, mint a kinti! A beltér kialakítása, szintetikus szőnyegborítás, laminált bútorok, műanyag bevonatú tapéták alkalmazása során gáznemű szennyezőanyagok kerülnek a levegőbe. További problémát jelentenek az energiatakarékos nyílászárók. Ez a beteg épület szindróma, amelynek tünetei jelentkeznek a sokat zárt térben tartózkodó “betegen” (nyálkahártya irritáció, allergia, fejfájás, rákkeltő hatások). A régi építésű házakban kevésbé számolhatunk vele.

Kutatások

Fiziológusok régóta tudják, hogy a fotoszintézis folyamán a növények széndioxidot kötnek meg, és oxigént bocsátanak ki. A kutatók abból a feltételezésből indulta ki, hogy a növények széndioxid mellett más gázok abszorpciójára is képesek. A trópusi és szubtrópusi szobanövények intenzív fotoszintézisének köszönhetően a káros gázok megkötésének mértéke is nagyobb. Az első lépéseket a NASA űrkutatási központjának tudományos főmunkatársa, Dr. Bill Wolverton és kollegái tették meg. A kutatások azóta is folynak. Elsődleges céljuk volt a jövő űrállomásainak légtisztítása növényekkel. Később a beteg épület szindróma kiküszöbölését is célul tűzték ki.

Kísérletek

A legközismertebb beltéri növényeken végeztek kísérleteket, azzal a céllal, hogy megállapítsák, mely növények a leghatékonyabb a kulcsfontosságú légszennyezők eltávolításában. Egyes növények olyan jól vizsgáztak, hogy kiválasztották őket a jövőben felbocsátandó űrállomások biológiai fenntartásának szolgálatára.

A NASA két éves kísérletsorozatában a kiválasztott jellegzetes szennyező gázok a benzol, a triklóetilén és a formaldehid volt. A formaldehid a szigetelő habokból, préselt bútorokból, tisztítószerekből, a benzol a festékekből, a triklóretilén szintén festékekből, ragasztóanyagokból, laminált felületekről kerül a levegőbe. A gázok megkötését 19 szobanövényen vizsgáltak, ebből kettő nem kimondottan szobanövény (gerbera, krizantém). A kísérletek során a növényeket plexikamrába helyezték, és a kamrába szennyező gázokat injektáltak. A vizsgálatok során megállapították, hogy a káros anyagok kivonásában nem csak a gázcsere nyílásokon történő gázfelvétel játszik jelentős szerepet, hanem a gyökerek és a talajlakó Gram-negatív baktériumok is részt vesznek a gázmegkötésben. Azért kiemelkedően sikeres például a vitorlavirág, (Spathiphyllum), mert Gram-negatív talajbaktériumokkal él együtt.

Légtisztítás

Aktív szén, ventilátor és szobanövény kombinációjával valóságos légtisztító készülék hozható létre. Az aktív szénen megkötött káros anyagokat a növények gyökerei fokozatosan lebontják. Egy növény nagyságrendileg 20-30 légköbmétert képes megszűrni, tehát egy 25 négyzetméteres helység esetén minimum 3 szobanövény munkájára van szükségünk. Németország egyes kertészetei már összeválogatva árulják a légtisztító szobanövényeket.

Toplista

A légtisztító növények toplistáját a NASA szakértői állították össze a NASA Clean Air Study tanulmány keretében:

Hedera helix – borostyán
Chlorophytum comosum – zöldike
Epipiremnum aureum – szobai futóka
Spathiphyllum `Mauna Loa’ – vitorlavirág
Aglaonema modestum – rákvirág
Chamaedorea sefritzii – gyompálma
Sansevieria trifasciata – anyósnyelv
Philodendron scandens `oxycardium’ – kúszó filodendron
Philodendron selloum – sello filodendron
Philodendron domesticum – elefántfül filodendron
Dracaena marginata – piros szélű dracéna
Dracaena fragrans `Massangeana’ – törzses dracéna
Dracaena deremensis `Janet Craig’- sávos dracéna
Dracaena deremensis `Warneckii’ – sávos dracéna
Ficus benjamina – csüngőágú fikusz

The post Zöld doktorok appeared first on Kert Lap.

Aki hosszú tenyészidejű fejes káposztát ültetett, ősszel szüretelheti a szépen fejlett fejeket. Egyedi különlegességnek számítanak a hagyományos hajdúsági káposzta fajták, melyek nagy részét hagyományosan savanyítják. A tájfajták közül kettő szerepel a nemzeti fajtajegyzékben.

17-18. századi szerzők a magyar konyhán nélkülözhetetlen és a nemzeti jelleget is szimbolizáló növényként említik a káposztát. A nagykunsági mezővárosok lakói a 18-19. század fordulóján rendszeresen vásároltak hordós káposztát a hajdúhadháziaktól. A káposztát szalmával bélelt szekerekkel fuvarozták, és nemcsak a közeli Debrecen, de Miskolc, Eger vagy Szolnok piacára is. Csereterményként is értékesítették. Annyi vegyes kiló vegyes terményt kaptak érte cserébe, amennyit a káposzta nyomott.

A káposztákról általánosságban elmondhatjuk, hogy 6-20°C között fejlődnek a legintenzívebben. Sikeres termesztéséhez napi 10 órás megvilágítás szükséges. Csak jó minőségű talajban termeszthetők sikerrel. Szervestrágyázást igényelnek. Vízigényesek. A Káposztafélék biotermesztéséről itt olvashat.

Hajdúsági tájfajták

A Hajdúságban kialakult tájfajták a régi Braunschweigi fajtából származnak. A tájfajtákra a kissé lapos, tömött, kemény fej a jellemző. A Hajdúsági káposzta híres szárazságtűréséről. Ennek egyik oka, hogy a káposztafejek sok, nagyméretű külső levelét párolgást csökkentő viaszréteg borítja. Ez adja a káposzta jellegzetes szürkés-zöld színét. Aszályban a növény az alsó leveleit elhullajtja, a torzsa meghosszabbodik. A kanalas formájú levelek a nedvességet, harmatot a tőhöz vezetik. Az őszi esőzés hatására felgyorsul a fejesedés. A 2-4 kg-os fejméret a tápanyagellátástól, vízellátástól, területtől függően változik. A nemzeti fajtajegyzékében ma már csak a Hajdúsági és a Pallagi lapos szerepel. Csontos Györgyi egyetemi docens így ír róla: “A Pallagi lapos a Hajdúhadház határában termesztett tájfajtából kiemelt változat. A pozitív szelekciós nemesítő munkát Preczner Gábor végezte. A fajta 1971-ben kapott állami minősítést. A nemesítési célkitűzés a hajdúsági fajtánál tömörebb fejfelépítésű, dekoratív megjelenésű és jobban tárolható fajta előállítása volt, megőrizve azt a szárazságtűrő képességet, amelyet a Hajdúsági genetikailag magában hordoz.”

Hajdúhadházon is büszkék a nagy hagyományra visszatekintő lapos, különlegesen vékony levéllemezű fejes káposztára. A város helyi értékei közt tartják számon, és így írnak róla: Hártyavékony összeboruló, torzsáig könnyen bontható, vékony kordájú levele, és kis torzsája van. Magas cukortartalmú, ízében és zamatanyagában egyedi, államilag bejegyzett káposztafajta. Frissen és a savanyított formában ideális töltött káposzta alapanyag. Hosszú szálú, igen vékony szeletekre gyalulható, amiből a széles körben keresett hadházi savanyú káposzta készül.

Ezek a nagy termőképességű, késői fajták (120-130 nap) őszi szabadföldi termesztésre valók, savanyításra, tárolásra ajánlottak. Májusi vetést (6-10g/m2 vetőmag szükséglet, 2 cm mélyen) követően, június-júliusban ültetik ki (térállás: 50×50 cm), és szeptember-októberben szedik őket.

Termesztés-tárolás

A káposztát káposztáskertekben termelték. A káposztatermelés ott volt sikeres, ahol a talaj tápanyag gazdag, és jó vízellátású volt. Gyakran mocsaras ún. püfőföldbe ültették. Ilyen volt a Vénkert és a Békáskert. Mélyebb fekvésű homoktalajokon sikeresen termeszthető. Száraz időszakban öntözés nélkül keveset terem. A magot az év századik napján palántaágyba vetették, majd a palántát kiültették. Tenyészideje viszonylag hosszú. A káposztavágás ideje mindenszentek napja volt. A káposztafejek középhosszú tárolásra, savanyításra alkalmasak. A gyökerestől fölszedett fejek tárolása barázdába helyezéssel, földtakarással történt úgy, hogy ekével húzott barázdába helyezve 20 cm vastagon földdel takarták őket.

Manapság a kiskertben, ősszel a jól fejlett, 0.5 kg-nál nagyobb súlyú, kemény, legalább három takarólevéllel rendelkező fejeket szedhetjük. A tárolásra szánt fejeken érdemes több levelet is meghagyni. A fertőzött sárga leveleket el kell távolítani. Raktározáshoz 0 0C körüli hőmérséklet és eleinte alacsonyabb a nedvességtartalom, hogy a fejek megszáradjanak, majd 85–95 százalékos nedvességtartalom szükséges. Megfelelő körülmények között a kelkáposzta 2 hónapig tárolható.

A Káposztafélék őszi betakarításáról itt olvashat.

Fotó: hajduhadhaz.hu

A Hajdúhadháziak a savanyú káposzta készítés mesterei voltak. Az asszonyok otthon készítették, azonban a férfiak káposztagyaluval jártak a házakhoz káposztát savanyítani. A falvakban rúdra szúrt káposztafej jelzete, hogy az eladó káposzta van a háznál. Gyakran kukorica hozzáadásával savanyítottak. A savanyításhoz a csavaros szorítóval ellátott hordóba gyalult és egész, torzsától megszabadított fejeket pakolnak. 20-30 cm-es rétegenként sóval, szemesborssal, babérlevéllel, köménymaggal fűszerezik. Erre helyezik a kicsi kukoricacsöveket vagy a sárgarépát. Erdődi Imre biokertész (erdodi@erdodi.hu) hajdúhadházi tájjellegű káposztájából Himalája sóval készült savanyú káposzta készül. További részletek olvashatók a káposztasavanyításról a Nyár végi tartósítási praktikák című cikkünkben.

Káposztás ételek

A hadházi toroskáposzta a téli disznótorok idején nem maradhat ki a menüből. Friss, bőrös-csontos, vegyes sertéshússal készül, amibe bele kerül a disznó füle, farka, sőt az orra, azaz túrója is. A borssal, fokhagymával bőven fűszerezett főzőlében félig megpárolják a húst, majd zsírjára sütik.Ez után kerül rá a a vízben kiáztatott savanyú káposzta. Amikor hús megpuhult, sózzák, esetenként pirospaprikával is megszórják. Úgy tartják, minél többször melegítik, annál finomabb.

A töltött káposztát mázatlan cserépedényben készítették. Hajdan hagymával, fokhagymával és sóval ízesítették, durvára őrölt kukoricával töltötték a káposztaleveleket. Ma szalonnazsíron pirított, vöröshagymával, darált hússal, sóval, borssal, paprikával, fokhagymával és rizzsel készítik a tölteléket. A hadháziak így fogyasztják: A töltelékhez a friss sertéshús darált füstölt tarjával összedarálják, és rizst, vagy gerslit adnak hozzá. A friss káposztából készült töltött káposztát paradicsommal, köszmétével savanyítják, esetleg kaporral ízesítik. A töltött káposztának mind a friss, mind a savanyú káposztából készített változatát tejföllel tálalják.

További káposztás ételek a hajdúsági káposztaleves, a káposztás bab, a korhelyleves, a rakott káposzta, székelygulyás, kolozsvári káposzta, kásás káposzta, és még sorolhatnánk. Káposztás recepteket ajánlunk a tuja.hu oldaláról.

Fotó: haon.hu

The post Hajdúsági káposzták appeared first on Kert Lap.

Képzőművészeti irányzattá alakult a kertalkotás. A kortárs kertművészeti alkotások előzményeként már a hatvanas, hetvenes években megjelent a természetes anyagokat, többek talajt is használó environmental art/land. A műalkotások a természettel való intenzív együttműködés nyomán keletkeztek, színterük a természet és nem a galériák, múzeumok. Az alkotások közvetítő szerepet is betölthetnek az elsődlegesként meghatározott érintetlen természet és az emberi civilizáció jelképezte másodlagos természet között.

Lentos Kunstmuseum Linz

A kertet tekinthetjük egységes egésznek, de a térből kiemelt műalkotásnak is. A kertalkotó folyamat ritkán korlátozódik pusztán a kert határainak kijelölésére és a természetes folyamatok beindítására. A kert folyamatos alkotómunka eredménye, állandó beavatkozást igényel.

A kilencvenes években a kert eleven alkotórészei kerültek a művek középpontjába. Megjelent a “plant art” ahol a múzeumokban és galériákban megjelenő hordozható kertek kis alapterületűek. Ezeket a kertminiatúrákat nevezik mikrokerteknek, vagy konténerkerteknek is, melyek áthelyezhetőek, hordozhatók.

Itt két kertművészt, dizájnert mutatunk be röviden. Akinek kedve támad, akár maga is létre hozhat növényes alkotásokat otthona díszítésére.

Lois Weinberger

Az 1947-ben született osztrák Lois Weinberger 1994-től kezdve állít össze hordozható kerteket és tájakat. A kert vagy táj tetszőlegesen kiválasztott és kihasított szeletét helyezi el műanyagszatyrokban hétköznapi bevásárló táskákban vagy konténerekben (Transportable Garden).

Később készített asztal- és konténerkerteket is. Íme néhány érdekesség a sok közül: Egy felszámolt bécsi katonai kórház felszereléséből származó fajanszedényeket helyezett a keltetőlámpák alá, melyek mindegyikébe Dél-Amerikában, Kelet- és Dél-Európában, Izraelben és japánban honos növényeket ültetett. (Tiroli Kunsthalle “honvágykerteket”)

A felfordított fémládákra helyezett műanyagtálcán kialakított minikertek és a jóval nagyobb, fémgörgők segítségével könnyen mozgatható fémkonténerkertek (Bewegliche Landschaft) egyszerűek, kialakításuknál a praktikus szempontok játszottak szerepet.

Később Gentben mutatott be számos provizórikus és szállítható konténerkertet. A konténereken szereplő feliratok, földrajzi nevek a kiindulópontra emlékeztetnek. A távoli országok őshonos növényeinek a helyi közegben kell boldogulnia. Agyagos talajra vagy humuszrétegre helyezett palánták, moha, vagy termések, egyszerű PET palackokból, műanyag csövekből kialakított öntözőberendezések alkotják a majdani kert alapelemeit.

Paula Hayes

Az 1958-ban született amerikai látványművész konténerkertjei gondosan megművelt szobakertekre emlékeztetnek. Az egyedi kertekhez naplót is mellékel a művész, melyben a kert gondozására vállalkozó tulajdonos megjegyzéseket fűzhet a kertben zajló folyamatokhoz. Kiállít továbbá cserepes minikerteket, üvegterráriumokat.

Az egyes növények méreteihez igazított, színes szilikontartályokba telepített növényeket. Az amorf, elomló formák felveszik a bennük tárolt föld alakját, rugalmas falaik révén lépést tartanak a fák, bokrok növekedési ütemével, a gyökerek terjeszkedésével.

Hayes nevét azonban csak az utóbbi években alkotott miniatűr paradicsomkertek tették széles körben ismertté: a fújt üvegből készült kisméretű floráriumok. A buborékszerű, törékeny edények páfrányoknak, orchideáknak, de különféle pozsgásoknak és mohafajtáknak is szennyeződésmentes, állandó hőmérsékletű és magas páratartalmú helyet kínálnak. A szűk nyílású kertecskéket csipesz segítségével telepíti be. A teremtés aktusával gyakorlatilag megszűnik kertalkotó tevékenysége, mivel az apró kert úgyszólván önfenntartó, az elpárologtatott vizet visszaforgatja.

Forrás: Szikra Renáta: Mikrokertek – kertminiatúrák – A hordozható kert, Netlevél (információs, művészeti folyóirat).

The post Mikro kertek a művészetben appeared first on Kert Lap.

Zsigó György – Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara – 2014. évi, 21. növényvédelmi felhívása alapján.

Bár már lassan felszámoljuk az ágyásokat, és véget ér a szezon, ne feledkezzünk meg a növényvédelemről.

Őszi lemosó permetezés

Legfontosabb őszi teendőnk a lombhullás idején végzett lemosó permetezés. Az ennek során alkalmazott rezes permetezés mind a lombhulláskor keletkezett sebeken át fertőző baktériumoktól, mind a legkülönbözőbb gombabetegségek ellen védelmet nyújt. Az alábbi növények jöhetnek szóba: az összes csonthéjas, almástermésű és héjas -gyümölcsűek mellett a málna és sok dísznövénycserje is. Sokan a bordói lét részesítik előnyben, de minden réztartalmú szer szóba jöhet. A jó hír, hogy a biogazdálkodás felé hajlók is nyugodt szívvel használhatják.

A lisztharmatra (Uncinula necator) érzékeny fajtáinknál inkább a poliszulfid formában kenet tartalmazó gombaölőket használjuk. Ajánlja Zsigó György 2014. évi utolsó növényvédelmi felhívásában. A lombhullás közepén még gyéríthetjük az áttelelésre készülő gombaképleteket egyes alma, őszibarack, ribizli, köszméte fajtáknál és sok dísznövénynél. Nem utolsó szempont, hogy gyérítik az atkákat, sőt az alma és a körtevesszők varasodása ellen is hatékonyak.

Erős nyári lisztharmatfertőzések miatt megnő a kén jelentősége. Alkalmazhatjuk „gyárilag előállított mészkénlét”, a Tiosolt, amely a Tiosol Kft terméke. Növényvédőszerként alkalmazását visszavonták, de lombtrágyaként újra forgalomba került! Alapanyaga: bórsav, kalcium poliszulfid, víz. Kalcium, kén és bór hiányának megelőzésére ajánlják. Az alkalmazható dózisok (8-10%) a Kwizda honlapján szerepelnek azzal a megjegyzéssel, hogy a szert visszavonták.

Az olajos változatok előnye, hogy a kártevőket, áttelelő alakokat bevonó filmréteg a kártevőket elpusztítja, a mikroorganizmusokat pedig a réz vagy kén tartalma pusztítja ezeknek a szereknek. De mindig kevesebb rezet vagy kenet tartalmaznak, mint az egykomponensű szerek. Akinek engedi az ideje és a pénztárcája, inkább két menetben védekezzen pl. ősszel, rézzel vagy kénnel, tavasszal rügypattanáskor olajjal, de akár ismételhet a gombaölőkkel is.

A lemosó permetezés szereit részletesebben a tavaszi lemosó permetezés című cikkünkben olvashatja.

Szürkepenész

A szőlő mellett az egynyáriakat is megfertőző szürkepenész vagy botritisz (Botrytis cinerea) ellen már nem javasol permetezést Zsigó, hiszen az ő szempontjukból a szezon már lefutott. Ősszel a legfontosabb teendő, hogy az ágyásokból el kell távolítani a fertőzött növényi maradványokat! Az áttelelőspórák, a talajban évekig megőrzik az életképességüket. Később innen fertőzhetik a kiültetett dísznövényeket, az elvetett, palántázott zöldségféléket. A répaféléknek, a hagymásoknak, de a levélzöldségeknek is veszélyes kórokozója. Most a rózsa és a muskátli szárán, levelein is felfedezhetjük a vizenyős barna foltokat, majd azt a szürke penészgyepet, amit a büdöske fotóján is láthatnak. Hasonlóan reagálnak az árvácskák, a petúniák, a begóniák és a ciklámenek is. Lassíthatjuk a betegség terjedését, ha folyamatosan eltávolítjuk és megsemmisítjük a beteg növényi részeket, a virágágyásokban és a veteményesben is.

Fehérpenész

A fehérpenészes rothadásnak is nevezett gomba (Sclerotinia sclerotiorum) polifág kórokozó, sok tápnövénye ismert, pl. paprika, paradicsom, uborka, káposztafélék, sárgarépa bab, kapor, sárgadinnye, dísznövények. (lásd a középső fotót). Hasonlóan a fertőzött növényi maradványokkal, de a talajban képzett kitartó képletekkel, a szkleróciumokkal is át tud telelni. A szkleróciumok több évig fertőzőképesek maradnak a talajban. Ezeket a fekete „göböket” néha a felszínen, pl. a káposztafejeken is látni lehet: fehér, dús vattaszerű penészpárnában, izzadmánycseppek kíséretében. Még a 80 C0 – os talajgőzölésnél is életképesek maradnak, több évig is megőrzik a csírázóképességüket. A legfontosabb védekezési lehetőségünk megegyezik a szürkepenésznél leírtakkal. Ősszel össze kell szedni a beteg növényi részeket és éljenek a vetésváltással! Hívja fel a figyelmet Zsigó.

Vegyszeres védekezés: Komoly felhasználói ismereteket követel a Basamid G, szabadforgalmú, általános talajfertőtlenítő szer, Vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes. Ismertek továbbá biológiai készítmények. Ilyen pl. a Myco’Sol PTC talajkondicionáló, amelyben található egy a szaporító képleteken élősködő úgynevezett hiperparazita gomba is. A Malagro így mutatja be a talajkondicionáló granulátumot: Egyedülálló összetételének köszönhetően hatékony tápanyag utánpótlást, és talajhigiéniát biztosít. A tudatosan válogatott mikroorganizmusok széleskörűen támogatják a növény egészséges növekedését, és a magasabb hozamok elérését. Tápanyagtartalma: 15% NITROGÉN (ammónium); 10% KÁLIUM (K2O) szulfát-formában; 40% kén (SO3)>; Ca, Mg, és mikroelemek. Tápanyagfeltáró baktériumok: Pseudomonas putida, Pseudomonas fluorescens. Hiperparazita gombák: Trichoderma harzianum (gyéríti a talajból fertőző, káros növénypatogén gombákat), Coniothyrium minitans (fehérpenészre specializálódott élősködő).

Jó állapotú konyhakert.
Fotó: greenfusestock.photoshelter.com

The post Őszi védekezés a gombafertőzések ellen appeared first on Kert Lap.

Félárnyék biztosítása a növény legalább tövénél, jól vízgazdálkodású talaj, és metszési kedv. Ez a három alapfeltétel kell ahhoz, hogy sikerrel neveljünk iszalagot, ezt a gyakorta agresszív növekedésű futónövényt, amely támasztékkal falakra, pergolára futtatható. De használhatunk élő növénytámasztékot is, hogy minél extravagánsabb megjelenést biztosítsunk növényeink számára.

Magvetéshez ősszel gyűjtsük be a bolyhos terméseket, amikor elkezdenek már  barnulni. Az Iszalagról itt olvashat bővebben.

A párosítások, házasítások tárháza szinte kifogyhatatlan, de aranyszabály, hogy a cserjék társításánál a metszési igény hasonló legyen! Feltéve, hogy egyéb környezeti igényeik is hasonlóak. Klasszikusnak számít az iszalag és futórózsa párosítás. A gyökérkonkurencia miatt ültessük az iszalagot alul lyuggatott, vagy alj nélküli nagyobb edénybe. Bokorrózsa esetén az iszalagot háttérnek használhatjuk.

Kis kertekben újabban a lomhullató cserjék és alacsony növésű fák koronáját használják az iszalag támasztékaként. A fajtaválasztásnál tartsuk szem előtt, hogy a mi klímánkon csak egy-két, hűvös hegyvidéki klímájú helyen maradnak meg a különleges fajták. A Gazigazító az alábbi ötletet adja fára futtatáshoz: Ha fára szeretnénk futtatni, akkor:

-  ültetőgödröt kiássuk,
- a fára valamilyen hálót rögzítünk, amire a klemátisz fel tud kapaszkodni,
-  a növényt megdöntve behelyezzük a gödörbe,
- ha van lehetőségünk, valamilyen talajtakaró növényt telepítsük a tövéhez, ami árnyékolja a talajt.

További gondozási információk a Gazigazító honlapján.

Almafa és az olasz iszalag (Clematis viticella) manapság kedvelt megoldás. Nyár közepétől nyíló virágai együtt díszítenek az érő gyümölcsökkel. Klasszikus választás meleg, félárnyékos fekvésbe a 3-4 méter magasra kúszó Clematis viticella ‘Purpurea Plena Elegans’. Ibolyaszínű dupla virágai izgalmas látványt nyújtanak, ha a növényt kis fácskára futtatjuk, vagy más kúszónövénnyel kombináljuk. Koratavasszal gond nélkül 15-20 cm-re visszavágható.

Ha nagy a kertünk, és lombhullató fáink magasak, kísérletezhetünk erőteljesebb növekedésű iszalaggal is. A Clematis montana akár 10 méter magasra fut, és lenyűgöző képet mutat virágzásban. A hat méter magasra futó Clematis montana ‘Broughton Star’ igazi különlegesség május-júliusban megjelenő, féltelt, rózsaszínű virágaival. Társítsuk bíbor levelű vérbükkel (Fagus sylvatica ‘Purpurea’) vagy bíborkirály korai juharral (Acer platanoides ‘Crimson King’).

Örökzöldekkel is társíthatunk későn virágzó iszalagokat, ha elvirágzás után visszavágjuk őket. Kísérletezzünk vörös-rózsaszín, teltvirágú Clematis ‘Avant-garde’ fajtával. Újdonságként ajánlható az ellenálló, hosszan virágzó Clematis ‘Rosemoor’, amelynek bíborvörös sziromleveleit sárga porzók hangsúlyozzák. Vagy választhatjuk a  Clematis texenensis fajtát, amelynek csillag alakú, világos-ibolya színű virágai tömegesen jelennek meg. A természetesség jegyében futtathatunk illatos iszalagot (Clematis flammula). Apró, krémszínű, csillag alakú virágai mandula illatúak. Magyallal (Ilex aquifolium), különösen tarka levelű fajátval (I. ‘Gold King’) társítva különleges hatás érhető el.

Remek társ a kissé a nyári orgonához hasonló örökzöld táskavirág (Ceanothus sp.). A tavasszal virágzó, nagyvirágú táskavirág fajták jól társíthatók Clematis montanaval, míg a nyári virágzásúakat szépen kiegészíti a Clematis ‘Lawsoniana’. Különleges párosítás a Ceanothus ‘Autumnal Blue’ és a Clematis ‘Ice Blue’. Az utóbbi fehér, kékkel futtatott virágai akár 20 cm átmérőjek, és kontrasztost hatást nyújtanak az apróvirágú táskavirággal. Aki még ennél is merészebb, próbálkozzon a Clematis ‘Empress’ vagy ‘Crystal Fountain’ fajtákkal.

Nagyszerű a nyáriorgona (Buddleia sp.) és a levendulakék virágú Clematis ‘Arabella’ vagy a sötétbíbor virágú ‘Miranda’ párosítás. További lehetőség az ezüst levelű barkamirtusz (Garrya elliptica) és a bíbor erezetű, közép felé kifehéredő virágú Clematis viticella ‘Palette’ páros.

A bíbor levelű galagonya (Cotinus ‘Royal Purple’) vagy az Amerikai júdásfa (Cercis canadensis ‘Forest Pansy’) izgalmas kontrasztja a Clematis ‘Wisley’-nek vagy a Clematis ‘John Huxtable’-nek. De nagyon jól megy a ‘Comtesse de Bouchaud’ fajtához is. A törpe vérszilva (Prunus x cistena) is több rózsaszín, világos lila virágú, zöld lombú iszalag remek kiegészítője.

Fotó: mnprairieroots.com

The post Iszalag társítások appeared first on Kert Lap.

Október derekán, ha eddig jó idő is volt, költöztessük be a cserepes növényeinket beköltöztessük a kertből, teraszról.

Mik a cserepes növények?

Cserepes növénynek minden edényben, cserépben, ládában tárolt növény. Ilyenek a szobanövények, amelyeket nyáron a szabadba teszünk. De ide tartoznak az edényes örökzöldek is.

Őszi függőkosár, ablakláda tipp

Ősszel a virágládákat, függőkosarakat, agyag vagy műanyagtálakat olyan növényekkel kell beültetnünk, amelyek a tél hidegében is dekoratívak. Tehát előnybe kerülnek az örökzöldek és a télen is virágzó kétnyári növények. S persze a kora tavaszra gondolva ne feledkezzünk el a hagymásokról sem.

Többek közt továbbra is gyönyörködhetünk a kúszó, csüngő tarackoló kékgyökérben (Ceratostigma plumbaginoides), a pompás varjúhájban (Sedum spectabile Brillant), kelet-ázsiai lizinkában (Lysimachia clethroide), kamcsatkai poloskavészben, (Cimicifuga ramosa), a tűzesőben (Heuchera Dale, vagy Palace Purple) cserjés pimpóban (Potentilla fruticosa), és a bőrlevélben (Bergenia). A fotón látható növények: Csarab, Monterey ciprus, borostyán, árvácska.

Dézsás mediterrán növények

A dézsás mediterrán növények helye télen zárt, világos, hűvös helyen van. Ahogy A babér című cikkünkben írjuk, a babért teleltetésével kapcsolatban, a növényt mínusz öt fokig télálló, ezért  fagymentes, hűvös, világos helyen teleltessük. Ha a cserepes citromot nem áll módunkban teleltetni, tartsuk egyenletes a hőmérsékleten, a növény pedig legyen távol a sugárzó hőtől, a fűtőtesttől, tegyük a lakás déli ablakához, és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk párás környezetet számára, – olvasható a Citromfa című cikkünkben. A cserepes leander teleltetése is akkor megfelelő, ha hűvös, de világos helyet találunk számukra. Ugyanakkor az olajfák mínusz 15 fokig viselik a hideget, kiültethetők. December elejétől március közepéig takarást igényelnek.

Kint teleltethető konténeres növények

Néhány kinti cserepes növény némi védelemmel akár -12° C-ig is a szabadban maradhat. A formára metszett bukszusok és fagyalok például nyugodtan áttelelhetnek a szabadban. Őket augusztus 20. után már ne tápozzuk. A tél folyamán több alkalommal meg kell őket öntözni, különben kipusztulhatnak.

Az edényt béleljük ki, vagy csomagoljuk be fóliával. Majd helyezzük őket szorosan egymás mellé, és szigetelőnek tömködjük ki a teret szalmával, falevelekkel vagy hogy az edényeket és a növényeket gyékénnyel tekerjük körbe.

A kint telelő cserepes növények cserepeit burkoljuk be dupla zsákvászonnal, kartonpapírral, vagy akár régi szőnyeggel, de a nem kívánatos csapadék ellen rövid időre rásegíthetünk műanyagfóliával is ajánlja Kovács László a 46. heti tennivalók között. Komolyabb zimankó esetén további hőszigetelésre alkalmas a szalma, melyet a növény ágai közé is juttathatunk, mielőtt összefognánk a burkoló anyagot.A fagyálló dézsások téli védelméről itt olvashat részletesebben.

Fagytűrő bonsai-ok teletetéséről ezt írta Katona Ervin a lap elődünkön, a kertpont.hu-n megjelent cikkében: A földön sűrűn egymás mellé állítjuk a növényeket, majd valamilyen teleltető közeg alkalmazásával (fenyőkéreg őrlemény, lomb, vagy forgács) az első ágelágazásig betakarjuk őket. Történhet a teleltetés még mélyágyban, fóliasátorban, fólia alagútban, vagy éppen úgy is, hogy kiemeljük a növényt a tálból, és szabad gyökérrel kiültetjük őket a szabad földbe. Teleltetés előtt ellenőrizzük nem tömődtek-e el a tálak kivezető nyílásai, mert ez gyökérrothadást okozhat, majd alaposan belocsoljuk őket. Ez általában tavaszig elég szokott lenni, de száraz, enyhe tél esetén többször ellenőrizzük a talaj állapotát, és fagymentes napokon, ha kell, pótoljuk a hiányzó vizet. Ez nagyon fontos körülmény, mert télen is van minimális vízfelvétel, ezért a víz hiánya kiszáradást okozhat. Különösen igaz ez örökzöldek esetében. A teleltetőt mindenképpen árnyékos, szélmentes helyen alakítsuk ki, ami megvédi a pihenő növényeket az erős napsütéstől, ami korai rügyfakadást okozhat. Valamennyi hazai faj ide sorolható!

Mikor van itt a költözés ideje?

A trópusi szobanövények helye már odabent van. A többi dézsás növény még maradhat. Figyeljük az időjárás-jelentést, de ne feledjük, egy enyhe éjszakai fagy nem mindig árt, sőt ellenállóbbá teszi növényeinket, és elpusztítja kártevőiket. A hibiszkuszok ezzel szemben már 10 fok alatt lehullajtják leveleiket, vagy komolyabb kárt szenvednek!

Beköltöztetés előtt

A beteg, különösen gombafertőzés, egyéb kórokozók okozta fertőzés jeleit mutató növényektől szabaduljunk meg! Ha bevisszük őket, szinte biztos, hogy megfertőzik egészséges növényeinket. Ha mindenképp meg szeretnénk menteni, a beteg növényi részeket bizonyos korlátokon belül eltávolíthatjuk. Távolítsuk el az elszáradt, megsárgult vagy megpenészedett leveleket. Ezzel csökkenthetjük a megtelepedő károsítók számát, illetve fékezhetjük a terjedésüket. A beteg növényeket azonnal különítsük el, és kezdjük meg a védekezést. Használjunk szabad forgalmú, lehetőleg felszívódó szereket.

Költöztetés előtt meg kell szabadítani a növényeket a kártevőktől is, nehogy behurcoljuk őket is a lakásba. Ha növényeinken kevés kártevő van, azokat összegyűjthetjük, letörölhetjük, lemoshatjuk.

A kártevők eltávolításának legegyszerűbb módja, hogy rovarirtó szerrel lepermetezzük növényeinket tetőtől talpig. Majd a növényeket vigyük védett helyre, pl. szerszámos kamrába vagy garázsba. A műveletet ismételjük meg még kétszer. Az utolsó művelet után várjunk egy napot, és vigyük a növényeket be, a lakásba illetve valamilyen fagymentes, de világos helyre.

Hová költöztessünk?

Télen is szobahőmérsékletet (22-25 °C) kell biztosítanunk a trópusi eredetű növények többségének. Tehát irány a világos nappali, a fűtött veranda.

A többiek a télikertbe, verandára, világos pincébe, a lépcsőházba vagy akár a garázsba is kerülhetnek. Amire feltétlenül szükségük van a világosság és a megfelelő hőmérséklet.

Hidegházi körülmények közt (5-12 °C-on) teleltethetjük a rozmaringot, leandert, babért, kaktuszokat, pozsgásokat, gránátalmákat és a citrusféléket (citrom, narancs, lime, mandarin, grapefruit, kumquat). 13-17 °C-ot igényelnek télen a mérsékelt házi pálmák (legyező, főnix, kencia, washingtonia), a mályvarózsa, selyemmályva, akáciák, broméliák. A Kaktuszok teleltetéséről itt olvashat.

Katona Ervin így írt a mérsékelten fagyálló bonsai-ok teleltetéséről: Például a ciprusfélék -5 C fokig viselik el a fagyot, ezért fóliasátorban, vagy fűtetlen üvegházban kell teleltetni őket. Víz-, és fényigényükre folyamatosan figyelni kell! A hidegházi fajok egyáltalán nem viselik el a fagyot, 5-10 fok közötti hőmérsékleten kell őket tartani. Erre a célra a legalkalmasabb a hidegház, amely véd a fagyoktól, és megfelelő szellőztetési lehetőséggel van ellátva arra az esetre, ha felmelegszik az idő, ugyanakkor biztosítja a növények fényigényét is. (olajfélék, pozsgások, ezercsillag fácska (Serissa sp.), mirtusz, ausztrál fikusz, kínai fagyal, gránátalma, stb.). Egész éven át 20-25 C fok meleget, sok fényt, magasabb páratartalmat igényelnek a trópusi vagy szubtrópusi bonsai fajok.

The post Cserepes növények téli védelme appeared first on Kert Lap.