A hat legellenállóbb szobanövény. Ajánljuk irodába, elfoglaltaknak, lustáknak,  vagy szétszórtaknak, művészlelkeknek és kezdőknek. Nagy igyekezettel, azért ezek a növények is elpusztíthatók.

Filodendron

A filodendron  (Monstera deliciosa) kontyvirág félék családjába (Araceae) tartozik. Sokan emlékeznek még azokra az időkre, amikor a filodendron az orvosi rendelők, patikák jellegzetes növénye volt. Nyilván igénytelensége miatt hódított a középületekben is. Bár némi napot kíván, sötét hálószobában is szépen fejlődik, ha pár órás mesterséges megvilágítást kap. Napokig elvan víz nélkül, de azért tudnunk kell, hogy a párás meleg az igazi számára. Léggyökereit nyugodtan lemetszhetjük, ha már útban vannak. Ha már elöregedett, felkopaszodott, és a törzse annyira megtekeredett vagy elhajolt, hogy nem tartható kordában tovább könnyen megújítható. A hajtás felső része levágva vízben könnyen meggyökeresedik, és újra ültethető. Az alsó része is újra kihajt. Mindkét esetben ugyanolyan nagy levelei fejlődnek, mint annak előtte. Sokan nem tudják, hogy eredeti élőhelyén epifiton, s bár levele mérgező, gyümölcse miatt is termesztik.

Karácsonykaktusz

A karácsonykaktusz (Schlumbergera truncata) valódi kaktusz (Cactaceae), levele nincs, de a tüskéi is hiányoznak. Amit levélnek látunk nem, más, mint módosult szár. Ha nem feltétlen célunk, hogy virágjában gyönyörködjünk, szinte magában is megél. Bár a hideg hatás, és a rövid nappalok automatikusan megindítják a virágzást, ha száraz, hűvös helyen tartjuk. Több tíz évig is elél. Fásodó hatásaiból mindig előtörnek a friss hajtások. A túlöntözés többet árt neki, mint a száraz talaj. Persze rendszeres, hetente egyszeri öntözését azért ne hanyagoljuk el.

Pozsgafa

A kőtörőfűfélék Crassulaceae családjába tartozó pozsgafa (Crassula ovata) is régóta közkedvelt. Akkor fejlődik szépen, ha elhanyagolják. Miután pozsgás növény, jól tűri a szárazságot. Ami nem jelenti azt, hogy ne öntözzük. Amikor a talaja száraz, akkor öntözzük meg. A növény mutatós fácskává fejlődik. A letört hajtások könnyen gyökereznek, úgyhogy egész erdőséget szaporíthatunk magunknak. Formára magunk is alakíthatjuk. melegben, más növénye közé zsúfolva azonban megtámadhatják kártevők, pl. a gyapjastetű. A jó hír, hogy ha felszívódó rovarölő szerrel többször beöntözzük, és csonkra lemetszve szabadulunk meg a kártevőktől, akkor is kihajt, és bokrosodik, és feltehetően egy időre megszabadultunk a kártevőjétől is.

Rákvirág

A rákvirág (Aglaonema commutatum) kontyvirág félék családjába tartozik (Araceae). Az utóbbi öt évben legalább húszféle változata jelent meg a piacon. Tarka leveleivel díszítő szobanövény. Kevés törődést igényel. A ház legsötétebb zugában is megél. Sötét szobában, lépcsőházban, irodában jól tartható. Nagyon huzatos ablak, ajtó közelében viszont ne tartsuk. Az erős napfény csökkenti díszítőértékét, de világos helyen szépen fejlődik. A túlöntözéstől óvni kell. De akár vízben is megél. A heti egyszeri öntözés megoldja vízellátását. Az idős növény lakásban is virágzik. Könnyen szaporítható. Előnye, hogy bármilyen növénnyel összeültethető.

Zöldike

A liliomfélék (Liliaceae) családjába tartozó zöldike (Chlorophytum comosum ‘Variegatum’) jól érzi magát a fűtött szobában és a hideg lépcsőházban, elviseli a központi fűtést, a tűző napot és az árnyékot is. Floráriumba is ajánlott. Jól tűri a hideget, még az 5 °C-os hőmérsékletet is elviseli, ha a földje száraz. A magas hőmérsékletet is jól viseli. A szárazságot, a rossz talajt is tűri. Optimális körülmények között elburjánzik. Sarjnövényeket fejleszt, ezért nevezik csokros indának is. Az indákon fejlődő növénykék leválasztás után gyorsan meggyökereznek. A leghatékonyabb légtisztító szobanövények között tartjuk számon. Ahogy a Zöld doktorok című cikkünkben írjuk, a légtisztító növények toplistáján, amelyet a NASA szakértői állították össze a NASA Clean Air Study tanulmány keretében, a második helyen áll.

Zamio pálma

A kontyvirág félék családjába (Araceae) tartozó zamio pálma (Zamioculcas zamiifolia) igazi stressztűrő bajnok, de a megfelelő körülményeket meghálálja. Hazája Zanzibár. Kertészeti termesztésbe 1996 körül került. Először a holland kertészetekben tűnt fel. pozsgás leveleiből a teljes növény regenerálódik. A jó vízgazdálkodású, könnyű talajt kedveli. Lassan növekszik. Világos helyen tartsuk. Néhány órás közvetlen reggeli vagy délutáni napfényt is elvisel, de sötét szobában is megél. A levélnyél vízraktárként működik. Szárazságtűrő. Szobanövényként a túlöntözést megsínyli, a rendszertelen öntözést jól viseli, bár a rendszeres öntözést kedveli. Sőt vízben tartva is hosszan megmarad. Télen nyugalmat igényel, az öntözést mérsékelni kell.

The post Drágán add az életed appeared first on Kert Lap.

Országos bonsai és suiseki kiállítás lesz a hét végén, az Egyetemi Bonsai Club rendezésében a Fővárosi Állat és Növénykertben, a Barlangterem különtermében, az egykori barlang mozi helyén, 2014. október 25-26-án (szombat-vasárnap). A kiállítást megnyitja 2014.Katona Ervin, a Magyar Bonsai Szövetség, az Egyetemi Bonsai Club elnöke, a Nemzeti Bonsai Gyűjtemény Szakmai Főkurátora.A kiállítás 9-17 óra között látogatható. A kiállítás ideje alatt szaktanácsadás, bonsai eszköz, növény, tál, kiegészítők vására. Október 25-én 11.00 órától ‘kusamono’ workshop. Előadó: Tirpák Bálint. A kusamono olyan díszfüvek és egyéb növények összeültetését jelenti különleges edényben. Eredetileg a díszfüvek bonsai-jal történő társítását jelentette. Manapság önálló művészeti ággá alakult. Általában egy növényt vagy természetes társítást jeleníti meg. A beültetés történhet tálból kiemelkedő mohába vagy konténerbe. Október 26-án 10.00 órától bonsai alakítási bemutató. Előadó: Papp Sándor.

The post Országos bonsai és suiseki kiállítás appeared first on Kert Lap.

Nehéz feladat, ha nem csupán nyáron, hanem egész évben szeretnénk gyönyörködni kertünk szépségében. Pedig a filigrán, olykor illatos virágok a csupasz ágakon, fényes örökzöldek a téli megvilágításban remekül mutatnak télen is. Okos tervezéssel egész évben a legtöbbet ki tudjuk hozni kertünkből.

Látványos növények

A téli virágzású őszi varázsmogyoró (Hamamelis virginiana) jól tűri az árnyékot, és csodás látványt nyújt sötét háttér előtt. Illatos virágai többnyire sárgák, de vannak pirosas vagy narancssárga változatok is. Hasonlóképpen illatos virágú a lombhullató kikeleti bangita (Viburntum x bodnantense), amely egész télen folyamatosan ontja rózsaszín virágait. Az örökzöld téli bangita (Viburnum tinus) rózsaszínes-fehéres fürtös virágai nálunk kora tavasszal nyílnak. Virágjával a napfényt idézi a jünnani mahónia (Mahonia lomariifolia) és a nagyvirágú M x media ‘Charity’ néven ismert hibridje, melynek kissé szúrós, itt-ott pirosas örökzöld lombja ugyancsak megragadja a tekintetet.

Ne feledkezzünk meg az ősszel is díszítő díszfüvekről. Ilyenek az ősszel szalmasárgára színeződő tollborzfű (Pennisetum alopecuroides), az aranysárga kékperje (Molinia) vagy a piros vesszős köles (Panicum virgatum), alangfű (Imperata cylindrica). A fűfélék nyári bimbóiból csak ősszel fejlődnek ki a virágok. Nemcsak a kertben mutatósak, hanem a vázában is. Áttelelésüket segíthetjük, ha gallyal, fenyőággal takarjuk őket, a magasak szárát pedig kössük össze, hogy a hó súlya alatt ne hajoljanak meg. A pampafű (Cortaderia) növény szépséget megtartja, ha leveleit október végén, november elején összekötjük, különben a közéjük beeső, a megrekedő hó (hólé), vagy jég beindítja a rothadást. Részletesen itt olvashat a díszfüvekről.

Ősszel, és gyakran, különösen enyhe teleken, a téli kertekben is pompázik az árvácska. A leghosszabb tenyészidejű növény, hiszen a szeptemberi kiültetéstől a június vége július elejei elvirágzásáig tartó kilenc hónapig virulhat, enyhe teleken folyamatosan virágzik. A kisebb virágú árvácskák általában jobban bírják a téli fagyos, szeles időt. A nem hibrid, közepes virágú fajták kiválóan alkalmasak parki kiültetésre, illetve ládás értékesítésre. Részleteket itt olvashat az árvácskáról.

“Letéptem ezt a hanga szálat, már tudhatod, az ősz halott.” A nyáron virágzó fajták zöme csak savanyú talajon fejlődik, míg a késő télen nyíló hússzínű erika (Erica carnea) meszes talajon is szépen virít. A téli fajták virágainak színe igen változatos: a világos rózsaszínen át bíborig széles színskálán változik. A levél pedig a vörössel tarkított arany, a világossárga, az ezüst, a bronz és a zöld legkülönfélébb árnyalatait ölti fel. A hangák akkor igazán mutatósak, ha külön ágyásban nevelik őket. Közelükben jól érvényesülnek a törpefenyő, törpe nyírfa, tőzegrozmaring, fajdbogyó. A cserépben télen virágzó fajták  a karácsonyi élőnövény díszítés részei. A hangákról itt olvashat bővebben.

Ha kertünket a téli napokon is színessé akarjuk tenni, egy másik lehetőség, hogy díszkáposztát ültetünk. A divatos levéldísz, keresztezéssel előállított hibridizáció eredménye. Bár ehető, nem ezért szeretjük. Kiültethetjük balkonládába, sziklakertbe. Szegélyként, tömegesen, vegyes konténerben is jól mutat. A díszkáposztákról itt olvashat bővebben.

Falak társaságában viruló növények

A fal védelmet és támaszt nyújt a selymes barkájú lándzsás barkamirtusznak (Garrya elliptica).

A téli jázmin, a jasminum nudiflorum lazán növő zöld szárait télen sárga virágok lepik el. Szárait össze kell kötni, de támaszául szolgálhatnak részére más növények is, mint például a tűztövis (Pyracantha coccinea). A tűztövis örökzöld levélzetével és hosszan megmaradó piros, narancssárga, olykor sárga bogyóival önmagában is szép ilyenkor télen. Ez a kiváló futónövény elviseli az erős metszést, és a házfalhoz közel ültethető. A díszbirsek, így a japán birs (Chaenomeles) szintén rendkívül alkalmasak a falhoz közeli telepítésre. Télen ugyan lehullatják leveleiket, februárban azonban, sőt enyhe tél esetén akár januárban is kivirágozhatnak.

Vannak kúszónövények, amelyeket azért érdemes ültetni, mert színükkel vidámságot lopnak a téli napok szürkeségébe. A legmegbízhatóbbak a nagy ellenálló képességű borostyánok, amelyek télire bogyókat hoznak. Válasszuk közülük a színes levelű fajtákat – némelyikük télire változatos színekbe öltözik. A bolyhos iszalag (Clematis cirrhosa) örökzöld, és kecses halványsárga virágfürtöket bont ki. Déli vagy délnyugati fal elé ültessük.

Mutatós talajtakaró növények

A földön terpeszkedő örökzöld kúszó madárbirs (Cotoneaster dammeri) sűrű hajtásaival, fényeszöld leveleivel pompás zöld szőnyeget alkot. Narancsvörös őszi lombszíne, élénkpiros bogyói üde színfoltjai lehetnek az őszi és a téli kertnek. A kúszó kecskerágó (Euonymus fortunei) ‘Emerald’n Gold’ nevű változatával, vagy a téli virágzású hússzínű hanga (Erica carnea), szintén kiváló téli díszítő. A hangafélék többségével ellentétben a hússzínű hanga elviseli a lúgos talajt. A novembertől májusig virágözönben pompázó növénynek a virágai a fehér és a rózsaszín különböző árnyalataiban pompáznak. Más hangafélék levelei bronzárnyalatúak vagy aranyszínűek, s ily módon további színekkel gazdagítják a téli kertet.

Kora tavaszi hagymások

A kora tavaszi hagymások közül elsőként a hóvirág dugja ki a fejét. Ezt követi februárban a balra látható, sárga színű télike (Ertanthis hyemalis), majd az első sáfrányok vaggy krókuszok, köztük az illír krókusz (Crocus tommasinianus). Mint minden krókusz, ez is napsütésben virágzik a legszebben, ezért napsütötte helyet válasszunk számára. A téli virágok felsorolása nem lenne teljes a hunyorfélék említése nélkül. Közülük elsőként a fekete hunyor (Helleborus niger) virágzik, amelyet a böjti hunyor (H. orientalis) követ. Virágai a krémszíntől és a zöldtől a rózsaszínen át egészen a bíborszínű árnyalatig pompáznak. A hunyorfélék az árnyékos, nyirkos, erdei körülményeket szeretik. Száraz helyre nem valók.

Színes, mutatós  ágak, törzsek

Levélhullás után feltűnik számos fás növény mutatós törzse és kérge. Ilyenek az ezüstös törzsű nyírfák, a juharok. A pennsylvaniai juhar (Acer pensilvanicum) gyönyörű fehér csíkokkal tarkázott zöld kérge, és a hámló vörösesbarna, fényes kérgű szürke juhar (Acer griseum) talán a legszebbek.

A vörös törzsű somok igen népszerűek és különösen jól mutatnak más somfélék, így a sárgászöld kérgű kúszó som (Cornus stolonifera ‘Flaviramea’) társaságában. A Comus alba ‘Sibirica’, vagyis a piros vesszőjű som ágai télen a legfeltűnőbbek. Élénkpiros vesszejű, piramis alakú fehérfűz a Salix alba britzensis; tojássárga színű vesszejű a S. alba vitellina; aranysárga vesszejű  S. alba aurea; élénk vörös vesszejű a S. alba cocciniana; hullámos vesszejű a S. Matsudana tortuosa; bíborvörös vesszejű az alacsony cserje méretű S. purpurea. Érdekes ágazatú cserje a Corylus avellana ‘Contorta’, azaz a csavartágú mogyoró fantasztikus dugóhúzóra emlékeztető ágaikkal télen nyújtják a legérdekesebb látványt. Sárga barkái február-márciusban nyílnak. Lombja ősszel sárgára színeződik.

sárgászöld kérgű kúszó som hanga és díszfű társaságában.
Fotó: http://depts.washington.edu

Az örökzöldekből álló struktúra kialakítása

A kiskert meghatározói a növények. Ha egész évben látnivalót szeretnénk biztosítani, akkor vagy örökzöldeket használunk alapnövényekként, és körülöttük cseréljük a virágokat az évszakoknak megfelelően, vagy évente két-három alkalommal valamennyi növényt lecseréljük. A talaj nélküli konténerkert akkor zöld egész évben, ha megfelelő méretű edényt, megfelelő virágföldkeverékkel használunk.

Az örökzöldek közül válasszunk törpenövésű tűlevelűek, kecskerágót, kaméliát vagy babért. Ültessük egyenként vagy csoportosan, az adott növény és az edény méretétől függően. A fennmaradó hely egy részét kitölthetjük kúszó borostyánnal vagy veronikával, amelyek egész évben vonzó látványt nyújtanak. De hagyjunk helyet a szezonális virágzó növényeknek is. Az átmenetileg beültetett növényeket cserepekbe kell elhelyezni, és így süllyesszük be a nagyobb edénybe a többi növény közé, letakarva egy vékony réteg komposzttal, forgáccsal. Így elvirágzás után könnyen eltávolítható lesz. Ha szeretnénk, hogy a “téli” növények megfelelően kifejlődjenek, már ősz közepén el kell távolítanunk a nyáron virágzó példányokat a kompozícióból. Néhány hét is eltelhet, amíg a téli növények magukhoz térnek, és fejlődni kezdenek. Hasznos lehet két edényt “beüzemelni”: az egyikbe a következő évszak növényeit már előre be lehet ültetni, és valamilyen kevésbé látható helyen tartani, ameddig el nem jön az ő idejük – ez azonban természetesen csak akkor kivitelezhető, ha van egy eldugottabb zug, ahol nevelni lehet őket. Ha van helyünk arra, hogy a talajban neveljünk növényeket akkor is vagy cseréljük’ a növényeket, vagy alakítsunk ki állandó kompozíciót.

Függőkosarak, virágládák

Ahogy a Cserepes növények téli védelme című cikkünkben írjuk, ősszel többek közt továbbra is gyönyörködhetünk a kúszó, csüngő tarackoló kékgyökérben (Ceratostigma plumbaginoides), a pompás varjúhájban (Sedum spectabile Brillant), kelet-ázsiai lizinkában (Lysimachia clethroide), kamcsatkai poloskavészben, (Cimicifuga ramosa), a tűzesőben (Heuchera Dale, vagy Palace Purple) cserjés pimpóban (Potentilla fruticosa), és a bőrlevélben (Bergenia). Típikus ablakládába, kosárba való őszi dekoráció az erika, árvácska összeültetés. Hidegben elfagy.

A függőkosarak hideg teleken problémásak lehetnek. Mindazonáltal védett helyre kitehetünk egy kosarat, amiben kizárólag ellenálló kúszónövények vannak (pl. tarka borostyánok). Ha merészebbek vagyunk kísérletezhetünk árvácskákkal, primulákkal, sárga violával, török szegfűvel, százszorszéppel. Ha a kosarat a szokásos módon ki béleljük, majd a gyökerek nagyobb védelmére buborékfóliát (néhány helyen kilyukasztva) helyezünk a bélésre, mielőtt a kosarat feltöltenénk táptalajjal, akkor van esélyünk, hogy a talaj nem fagy át. Az erős fagyok azonban még a borostyánt sem fogják megkímélni. Ezért ilyenkor vigyük a kosarakat védett helyre. Fűtetlen verandába, üvegházba vagy fóliasátor alá.

Az Őszi virágládáról itt olvashat.

Folyamatos kertgondozás

Egész évben kellemes kertet alakíthatunk ki, ha egy belső udvar vagy tetőterasz nagyobb területén díszítő elemeket, szobrokat helyezünk el, sőt a falak és burkolat kombinációjával is esztétikus hatást váltunk ki még akkor is, amikor a növények kevésbé dominálnak. Fontos, hogy az adott évszakban az éppen nem virágzó kertrészt rendben tartsuk. Vágjuk vissza a metszést igénylő növényeket és söpörjük fel, tartsuk tisztán a talajt, már, ahol szükséges. A fák, bokrok tövében ugyanis kimondottan hasznos, ha hagyunk avart, ami idővel lebomlik, és szerves anyagokkal gazdagítja a talajt.

The post Ősszel és télen is látványos appeared first on Kert Lap.

A temető a békesség, az elmélkedés, a visszaemlékezés kertje. De az emlékezés mellett a munkálkodásra is módot ad, amely így gyógyító hatású. A temető a kegyelet virágainak kertje. Lényeges a növény szerepe, a síremléken kívül ez teszi egyénivé a hantot, a virágok gondozása az emlék legszebb megbecsülése. Nagy lomb- és virágtömegével a település zöldfelületi rendszerének is fontos része, tisztítja és szűri a levegőt, de emellett a jól megtervezett temető esztétikai értéke is jelentős.

Történeti betekintés

Templomkertek

A temetőkertek divatját megelőzte templomkertekbe illetve a templom épületében történő temetkezés. A templomkert keleti részét, a templomhoz legközelebb eső sírhelyeket favorizálták, hogy az Ítélet Napján a feltámadott halottak innen gyönyörködhessenek a felkelő nap első sugaraiban.

A templomkert észak részébe temették a bűnözőket, számkivetetteket, a zabigyerekeket stb. Az öngyilkosok is ide kerültek, ha egyáltalán eltemették őket, de nem vihették keresztül a kertkapun, ezért a kőkerítésen emelték át a koporsót. A Rouen-i Zsinat egyik határozata 1231-ben megtiltotta a temetői, illetve a templomi táncot, a Decretum Gratiani pedig a keresztények sírjain való lakmározás tilalmáról szólt.

A templomkertek, templomok azonban hamarosan megteltek. Először a koporsókat helyezték közelebb egymáshoz, majd egymásra helyezték őket, így előfordult, hogy a kert szintje jóval magasabbra került a templom aljzatánál. De a helyhiány tovább nőtt. Leginkább Párizsban vált katasztrofálissá a helyzet. Ennek kiküszöbölésére 1786-ban földalatti katakombákat hoztak létre Párizs déli részén. Ez a temetkezési mód azonban nem tette lehetővé az emberek földi maradványainak megkülönböztetését. Külön helyezték el a egy sorban a koponyákat, egy sorban a lábszárcsontokat stb. Kb. három-hat millió halott került ide az idők folyamán.

Természetesen más volt volt a helyzet a kisebb településeken, falvakban. A magyarvalkói temetőkertben ma is  fellelhetők a régi temetkezés nyomai – Írja a magyarvalkoitemplom.mindenkilapja.hu. A templom 1974-1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte. Egy kis kerített kertben három faragott fejfa állít emléket az elhunytaknak.  

Temetőkertek

A XVIII. század végétől kezdve a temetőkre egyre inkább az egymásra merőleges utak által szabdalt parcellák a jellemzőek, ahol sem az égtájnak, sem az elhunyt rangjának nem jut szerep.

A modern temetőkertek az 1800-as években jelentek meg Európában. Párizsban ezek közül egyik a híres Pere-lachaise, nevét 14. Lajos gyóntató papja után kapta. Olyan illusztris halottak kaptak itt helyet, mint Balzac, Victor Hugo, Colette, Marcel Proust, Chopin, Oscar Wilde, Sarah Bernhardt és Jim Morrison of the Doors. A több száz hektáros területet kertépítészek tervezték, sétautak szelték át.

Anglia csak nehezen követte a példát. Pedig a sírhelyekkel agyonzsúfolt templomkertek orrvacsaró bűze, a fertőzött ivóvíz, ami az kertek víz áztatta földjén folyt keresztül, veszélyeztette a közegészséget. Az 1800-as években egyre inkább sürgetővé vált a zsúfolt városok falain kívül eső temetők létrehozása. Az első köztemető 1832-ben nyitották meg. A legdivatosabb, ahová királyi sarjakat is temettek a Kensal Green, a legromantikusabb, leglegendásabb a Highgate. Tulajdonosa, Sir William Ashhurst, 1835-ban eladta, később lerombolták, majd visszakerült az egyház tulajdonába. Itt nyugszik többek közt Karl Marx, Sir Ralph Richardson, George Eliot, és Charles Dickens és Dante Rossetti családtagjai. Évek alatt a temető fokozatosan lepusztult, lassan az enyészeté lett. A második világháborúban bombatalálat is érte. A növények benőtték a sírokat, a fák gyökerei kidöntötték, átszőtték a fejfákat. Az 1970-es években sok horrorfilm színhelyévé vált. Elterjedt a szóbeszéd, hogy a temetőt vámpírok, fantomok, szellemek lakják.

A sír és környezete

Tudnunk kell, hogy a temetési helyen csak olyan növény ültethető, amelynek fejlődése során a gyökérzete a szomszédos temetési helyek és a sírhelysorok közötti utak vagy más temetői létesítmény állapotát, állagát nem veszélyeztetik, és növekedése során a temetési hely alapterületét nem haladja meg. Az 1 méternél magasabbra növő növények ültetése előtt az üzemeltetővel egyeztetni kell. A sírhelyek közötti területen füvesítés, vagy járdalapokból készült burkolat készíthető. Ülőhely, pad, a sírhely területén kívül eső fa, cserje a temető üzemeltetőjének engedélyével helyezhető el.

Fedett sírok

Várhatóan sokáig divat lesz a betonszarkofág, és kevésbé terjed a “csendes kertek” kialakítása.
A kisebb keresztény falusi temetők, ahol a hívek sírjai a templom körül fekszenek, már csak történelmi emlékek.
A díszburkolattal befedett sírok esetében a virágok beültetésére csak a vázák, a kőtálak használhatók. Ide leginkább pozsgás növények kerülhetnek. Kiemelkedő szerep jut a sírra helyezett sírcsokroknak, koszorúknak.

Fedetlen sírok

kertészeti kiállítás, Tulln, 2013.

Gyakori a betonszegéllyel körülvett sírhant, amelynek közepét virágfölddel tölthetjük fel. Az beültethető növények kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy a sír mikroklímája eltérő a környezetétől. A viszonylag kis térfogatú talaj gyorsan kiszárad, a nap pedig általában folyamatosan megvilágítja. Mindezt figyelembe véve tudnunk kell, hogy fényigényes, szárazságtűrő fajokkal ültethetjük be a sírt. Hagyományosan szépen viríthat a büdöske, szépen díszlik és gyorsan szaporodik a kövirózsa, a varjúháj. Kisebb örökzöldek, például cukorsüveg fenyő, hamis ciprusok is helyet kaphatnak. Ezek árnyékában szépen elszaporodik a borostyán, amely mindig a gondozottság érzetét kelti, és saját hangulatot áraszt. Ugyanígy jótékonyan takar a kúszóboróka.

Ha folyamatosan gondozni tudjuk a sírt, akkor az egynyári színes virágok folyamatos szezonális cseréjével is próbálkozhatunk. Például tavasszal indíthatunk árvácskával, majd jöhet a gubóvirág, a paprikavirág, a büdöske. Ősszel hagyományosan a krizantém a jellemző növény, amely októberben, novemberben virágzik. Vigyázat a fagyok gyorsan kárt tesznek a virágokban. Nincs lehangolóbb látvány a megbarnult, összefonnyadt virágfejeknél. Ilyenkor érdemes a sírokat felkészíteni a télre. Legjobb megoldás, ha tavaszig fenyőágakkal borítjuk be, amelyet csak tavasszal távolítunk el.

Kertészeti Kiállítás, Tulln, 2013.

Ajánlott link: Nagy Z. Róbert: Sírhelyek beültetése

Mindenszentek és halottak napja

Mindenszentek napja a katolikus vallásúak körében tartott ünnep, de a halottakra való méltó emlékezés széles körben elterjedt. A pogány eredetű, Magyarországon kevésbé divatos a Halloween – kultusz. Mégis évek óta egyre több töklámpás, boszorkány, szellem és egyéb – jó pénzért árusítható – kellék tűnik fel a szupermarketek polcain. Itthon inkább a virág és gyertya kombináció az elterjedtebb. A legegyszerűbb műanyag koszorú már 4-500 forintért beszerezhető és – például a Glória Kegytárgy és Virágbolt eladója szerint – kevesek ízlése tiltakozik az efféle megoldás ellen. Élővirágból 2500- 3000 forint alatt nehezen úszhatjuk meg, de a határ itt is a csillagos ég – még az internetes és televíziós boltokból ismert elemes örökmécses is beszerezhető. A virágboltoknak ez a konjuktúra időszaka, de alapos keresés után sem találni céget, amely kifejezetten sírok beültetésével, hantokra vagy temetőkbe való növények telepítésével foglalkozna.

Hazánkban november 2-án szokás mécsest gyújtanak halottaink sírjánál, ismeretlen helyen nyugvó szeretteink emlékére pedig az ún. “holtak keresztjénél”, egyfajta közös emlékjelnél. Sok otthonban a család halottainak megfelelő számú gyertyát, és élelmet hagy az asztalon számukra. A tradíció szerint ugyanis ezen éjszakán az elhunytak látogatást tesznek rokonaiknál. Napnyugta után a kisebb- nagyobb temetői domboldalakon mozgó emberek és a pislogó fények különleges hangulatot nyújtanak. Ilyenkor fényesebben kivilágított és zsúfoltabb a sírkert, mint maga a falu. Az élményt kár kihagyni, még ha személyesen nem is vagyunk érdekeltek a dologban.

The post A temető kertész szemmel appeared first on Kert Lap.

Sok rózsa fajta nem teljesen télálló, fagyérzékeny, ezért az erősebb fagyok előtt szükséges a takarásukról gondoskodni.

A rózsákat télen az alábbi veszély fenyegeti:

• Mínusz tíz fok körüli tartósan hideg időben a teljes növény károsodhat;
• A fagyás, olvadás váltakozásával a gyökérzet a talaj felszínére kerülhet, ahol kiszárad;
• A hideg éjszakát követő napsütés alkalmával, a gyors nappali felmelegedés, majd az éjszakai lehűlés hatására, bekövetkezhet a föld feletti részek túlmelegedése, ami az élettani folyamatokat felgyorsítja. Az ismételt lehűlés emiatt fagyási sérüléseket okozhat;
• A növényekre fagyott jég vagy hó is fizikai károsodást okozhat;
• Az élelemért kutató állatok is kárt tehetnek a növényekben.

Hogyan védekezzünk a fagyok ellen?

Érzékeny fajták esetében a növény letakarása szintén hatásos védekezés. A növény köré emeljünk keretet, amihez majd fedőanyagot rögzítünk. A keret készíthető dróthálóból, esetleg kátránypapírból. Minden kemény, nem rozsdásodó anyag szóba jöhet. Ez összefogja az ágakat. A gombás fertőzés elkerülésére alkalmazzunk gombaölő-szert. A keretet kb. 30 cm magasságig töltsük fel laza talajjal vagy tőzeggel vagy szalmával. A takarásra nem összetapadó leveleket is használhatunk, például tölgy vagy bükklevelet. A keret tetejét áttetsző, de nem teljesen átlátszó fóliával vagy zsákvászonnal borítsuk le, ami megakadályozza, hogy a takaróanyagot elfújja a szél. A keretet kora márciusban el kell távolítani, és a töveket kitakarni.

A bokorrózsákat késő ősszel földdel kupacoljuk 10-15 cm-rel a szemzés fölött. Először a takarásra kerülő vesszőket lombtalanítsuk. A takarással az átmozgatott talaj levegősebb lesz, a téli csapadék jól beszivárog, a télen is fejlődőképes gyomoktól is megszabadulhatunk így (pl. tyúkhúr). A talajt ne a tő közvetlen közeléből vigyük fel, mert a gyökerek megsérülhetnek. Tetejére szalmát vagy ágakat boríthatunk.

A magasra növő teahibrid, floribunda és polyantha rózsákat egyharmadára vágjuk vissza. Még biztosabb, ha a magasra növő rózsafák legbiztosabb átteleltetése úgy történik, hogy a novemberi tartós fagyok beállta előtt kiássák, majd előre kialakított árokban elföldelik őket úgy, hogy a tél folyamán víz ne érje a talajt. A növények visszaültetésének ideje március eleje.
A teleltetéshez kiválasztott területet célszerű teljesen megtisztítani, hogy elkerüljük a növények fertőződését.

A magas törzsű rózsákat hajtsuk le. A be nem érett hajtásokat vágjuk le, a vesszőket pedig levelezzük le. A lehajtott törzset kampókkal rögzíthetjük. Majd takarjuk száraz falevéllel. Az ágak és a vesszők közti részt is töltsük ki. Végül a növényt takarjuk vékony talajréteggel. A helyüket jól láthatóan ki kell jelölni, nehogy véletlenül összetapossuk a növényeket.

Ha a rózsák vastag törzsűek, a lehajtás kockázatos. Ehelyett inkább metszük meg őket, a koronarészt csomagoló papírral vegyük körbe. Az ágak közét is tömködjük ki papírral, forgáccsal, száraz falevéllel, majd kössük össze az ágakat.

A futórózsák esetében a karók eltávolítása után a növényt fektessük a földre. Előbb azonban tisztítsuk meg a talajfelszínt a növényi maradványoktól. Drótozzuk őket a talajhoz, zsákvászonnak takarjuk le, és az egészet borítsuk be laza talajjal. Március elején újrakarózhatjuk a növényeket.

A növények teleltetését ne kezdjük el november végénél hamarabb, hogy téli, természetes élettani felkészülésük megtörténhessen. Egyébként érzékenyebbé válhatnak télire elő nem készített társaiknál.

Fagytűrő rózsafajták

A legfontosabbról még nem esett szó, nevezetesen a megfelelő fajtaválasztásról. Miért nem mindjárt ezzel kezdtük?! Talán azért, hogy lássuk mennyi hercehurcától tudnánk magunkat megkímélni, ha hazai nemesítésű, fagytűrő rózsát választanánk.

Ágyásrózsa, floribunda rózsa. Fagy- és szárazságtűrő, ellenálló fajta. Márk Gergely nemesítése.

Márk Gergely rózsái

Márk Gergely több száz fajta rózsája hazai klímán, öntözetlen területen látta meg a napvilágot. Fajtáira jellemző a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a szárazság- és fagytűrés, a hosszú vegetációs periódus, folyamatos virágzás. Gyönyörűek a csokrosan virágzó teahibridjei. A 40-110 cm közötti magasságú floribundák szoliternek vagy éppen sövénynek valók. Leginkább a kompakt poyanthák emelkednek ki nagy ellenálló képességükkel és fagytűrésükkel. Pl. A fotón látható Szent Imre herceg emléke nevű rózsa alacsony, korai, telt virágú fajta. De vannak változatos méretű parkrózsái és sziklakertekbe is ültethető törperózsái is.

Emlékezzünk Márk Gergelyre és rózsáira egy 2006 júniusában készített interjúnk alapján.

Márk Gergely rózsái a fotógaléiában.

Rudolf Geschwind  rózsája

Rudolf Geschwind (1829-1910) a 19. század egyik leghíresebb rózsanemesítője Európában elsőként nemsített hidegtűrő rózsákat. Német származású, de többször élt Magyarországon. Valójában magyar nemesítőként tartják számon. 1872-ben Korpona város erdészmestere lett. A rózsák akkor ejtették rabul, amikor egy alkalommal a garamszentkereszti püspöki rezidencia kertjében csodálatos példányokat fedezett fel. Korponai kertjében, ahol egész sor vadrózsafajt gyűjtött össze, születtek a világhírű ún. magyar futórózsák, melyek olyan helyeken is szépen díszlettek, ahol addig alig ismerték ezt a nemes virágot. Edzettség, szépség, fagytűrő képesség, és az igénytelenség lettek a Nordlandrosen csoport fő jellemzői. A nemesítés csúcsa a ‘Gruss an Teplitz’ (1897) lett, melyet 2000-ben a Világ legszebb rózsájává nyilvánítottak. A büszke cím mellé a következőt írták be: 2000 ‘Gruss an Teplitz’, Geschwind, 1897. SLOVAKIA (Empire Austria-Hungary).  Nevében is magyar utalásokat tartalmazó hidegtűrő fajtái között található a Julius Fabianics de Misefa fajta, amely éppoly jól tűri Svédország hideg klímáját, mind Texas meleg éghajlatát.

The post Rózsák téli védelme appeared first on Kert Lap.

A cikóriáról általában a pótkávéra asszociálunk. Pedig a cikória manapság inkább mint közkedvelt levélsaláta vonult be a köztudatba. Termesztése igen egyszerű, a saláta íze pedig igen kellemes. Aki az idén nem ültetett, vásárolhat. Jövőre pedig saját fogyasztásra is termeszthet.

Cikória bemutatása

Vadon előforduló őse a fészkesek családjába (Asteraceae) tartozó katáng, amely meszes talajokon nálunk is gyakran előforduló gyomnövény. A gyökeréért termesztett cikória (Cichorium intybus var. sativus) az egyik nemesített változat. A növény vastag kéreggel körülvett húsos gyökeréből készül a pótkávé. A leveléért ill. hajtásáért termesztett másik változat a saláta cikória vagy régebbi nevén csirágsaláta   (Cichorium intybus var. foliosum).

A cikória név egyes feltételezések szerint az olasz cuccerere szóból származik. Jelentése: aláfut. Az elnevezés a mélybe hatoló gyökerekre utal. Mások szerint a név egyiptomi eredetű. Az arab orvosok Intybus-nak nevezték, és gyógynövényként vált ismertté. A rómaiak salátaként, zöldségként fogyasztották, legalábbis így említi például Vergilius, Horáciusz, Plíniusz. Az Észak-Olaszországban és Dél-Svájcban fogyasztott mezei cikória rokona a napjainkban radicchio vagy veronai saláta néven ismert és egyre népszerűbb levélzöldségfélének.

A cikória 15-200 cm magas, vesszős-ágas kétéves növény. Az első évben gyökereket és levélrozettát képez, a második évben virágszárat is hoz.Több fejű, erős, hengeres-karó alakú, 1,5 méternél is mélyebbre hatoló gyökere van.  A gyökér jelentős tápanyagraktár, elsősorban szénhidrátot (inulin) raktároz. Az alsó levelek nyelesek, visszás-tojásdadok vagy lándzsásak, a felsők gyakran szíves-nyilas vállból lándzsásak. A virágzathoz tartozó fellevelek lándzsásak vagy tojásdadok. A nyelves fészkes virágok egyesével vagy többesévek állnak. A virágok világoskékek, csak a reggeli órákban nyílnak. Termése kaszat.

A cikória virága a katángkóróéhoz hasonlatos

Érdekességek

• Virágai egy angol népmese szerint azért olyan szép kékek, mert egy hajóra szállt és soha vissza nem térő kedvese után síró lány szemei őrződnek bennük.
• A növény virága hangyasav hatására világospiros színűre változik.
• A katángkórót gyakran ültették virágórába, mert virágát meghatározott órában nyitja, és pontosan öt óra múlva becsukja. A nyitás időpontja a földrajzi szélességtől függ.
• A növény levele borogatás formájában gyulladáscsillapító. A gyökér forrázata általános frissítő, emellett enyhén has- és vizelethajtó hatású. 28 g gyökeret adjunk 4,5 dl forró vízhez.

Cikória termesztése

A cikória igénytelen növény, kártevői és kórokozói alig vannak. Hidegtűrő, de jól tűri a meleget és a hideget is. Szinte minden talajon megél, de kötött talajon kevésbé jól fejlődik. Inkább homokos, vagy vályogos talajba ültessük. Frissen szerves trágyázott talajba ne kerüljön, mert az csökkenti a gyökerek eltarthatóságát. A gyomirtó szerekre is érzékeny. Magvetés előtt talaját mélyen ássuk fel, majd gereblyézzük, hengerezzük, sima felszínű, apró morzsás vetőágyat létrehozva. A megvetés viszonylag kései oka, hogy a gyökereket túl hosszan kellene tárolni a téli felhasználásig. Májusban 2,5 cm mélyen vessük.  A kikelés után a gyomlás a legfontosabb feladatunk a rendszeres öntözés mellett. 15 cm-es tőtávolságra ritkítva termeszthetjük. Száraz időben a vizet meghálálja. Tápanyagigénye közepes. Maximum 50 g szaruliszt egy négyzetméternyi ágyásfelületre. Gyökere akkor fejlődik megfelelően, ha a talaj nem túl nedves, nem túl kötött. A túl sok víz, a magas páratartalom a fejlődő levélrózsa rothadását okozhatja.

Az ősztől tavaszik tartó hajtatásával kapott etiolált hajtáskezdeményeket fogyasztjuk. Az Agronapló szerint a nyáron letermesztett növényeket október-november (amikor már tartósan alacsony a hőmérséklet) során felszedjük és a levélzetet a gyökér felső részétől 2 cm-re levágjuk és sorosan egymás mellé függőlegesen a hajtató edényben elhelyezzük egy kevés földben, és körülbelül 2 cm földréteggel borítjuk. A hajtatáshoz homokot is használhatunk. Mind a földnek, mind a homoknak kellően nedvesnek kell lennie a hajtatás alatt, de közben nem locsolhatjuk, ezért ezt még az ültetés előtt tegyük meg. A Hajtatás 10-18 C^o-on, sötét helyen történjen. 3-4 hét alatt fejlőnek ki a szedhető fejek. A részleteket az Agronaplóban olvashatja. Így jutunk a fehérített cikóriához, amely a gazdasági értelemben vett termés. Idénye októbertől márciusig tart.

Vannak takaróföld nélkül is, nagyüzemi termesztésben termeszthető fajták. Egy másik lehetőség a nagyüzemi vízkultúrás termesztés.

Cikória tápértéke és fogyasztása

Nem árt, ha tudjuk, hogy fény hatására nagy mennyiségű keserű ízt okozó alkaloida és glükozida képződik benne, amely fogyaszthatatlanná és élvezhetetlenné teszi. Elsősorban kedvező étrendi hatását, alacsony kalóriaértékét és a kalciumtartalmát érdemes kiemelni. Elkészítése többnyire saláta formájában történik, Nyugat-Európában igen nagyra értékelt és drága csemegének számít, újabban már nálunk is a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncok boltjaiban és áruházaiban is megtalálható. A növény virága salátába, virágrügye savanyúságba tehető. A cikóriát fogyasztásra előkészíteni úgy kell, hogy a felső, esetleg sérült, vagy barna leveleket eltávolítjuk. Ha nem szeretjük a kesernyés ízt, vágjuk le a növény szár felőli végét, és szeljük ketté. Salátaként használva leveleire bontjuk. Nagyon finomak salátának édes vagy savanykás gyümölcsökkel, dióval, más leveles salátákkal, sárgarépával, zöldpaprikával és paradicsommal.

De a cikória süthető is! Ilyenkor a kettévágott növény torzsáját kaparjuk ki, vagy vágjuk ki ék alakban kb. 2 cm mélyen a torzsarészt, mert ebben van a legtöbb keserűanyag. Kevés oliva olajon hirtelen süssük, sózzuk, borsozzuk, kevés citromlét csepegtessünk rá. A cikória fűszerei a citromlé, a fehér bors, a curry, a kapor, a gyömbér, a szerecsendió, a pirospaprika és a petrezselyemzöld. Tálaláskor sajttal szórhatjuk. A zsenge hajtásokat elkészíthetjük sajttal, sonkával lerakva, vagy hagymával, szalonnával, olajbogyóval, füstölt hallal lerakva is.

Forrás: A cikóriasaláta; Különleges zöldségnövények termesztése (cikória, feketegyökér, mángold); Cikória – Az ehető levelek

The post Saláta cikória appeared first on Kert Lap.

Írhattunk volna a közelgő Halloween kapcsán a töklámpás és egyebek készítéséről, de, egyrészt mi, magyarok, inkább gyertyákkal és virágokkal emlékezünk, másrészt elég bepötyögni a keresőbe az eseménnyel vagy a tökdíszítéssel kapcsolatos kulcsszavakat, és máris ömlik ránk az információ. Ezért mi Talon Buchholz a Buchholz and Buchholz faiskola (Gaston, Oregon) tulajdonosának  Ghost (szellem) nevű, varázslatos lombú japán juhár sorozatát  mutatjuk be “Halloween” ürügyén.

A japán juharok (Acer plamatum) igazi különlegességek. Alacsony termetűek, lassan fejlődnek. Lombhullatók. Lombozatuk színe rendkívül mutatós. Karéjos vagy szeldelt levelei teszik egzotikussá megjelenésüket.  A kerti tó partján, félárnyékos helyen érzik magukat a legjobban. Nagy melegben naponta, de legalább két-naponta öntözzük. Edényben is tarthatók, ha megfelelő páradús környezetet biztosítunk számukra. A dézsában, cserépben tartott növényeket fiatal korukban 2 évente érdemes nagyobb cserépbe ültetni. 6 éves kor után 3-4 évente ültessük át. A japán juharokról itt olvashat.

Talon Buchholz a Buchholz and Buchholz faiskola(Gaston, Oregon) tulajdonosa alkotta meg az alábbi Ghost (szellem) sorozatot, amelyet “Halloween” ürügyén mutatunk be. A Ghost fajtavonal napos, félárnyékos helyen, jó vízgazdálkodású talajban érzi jól magát. -20 fokig fagytűrő. A fajtabemutatók fotóján az őszi lombszínű fák láthatók.

japán juharok a Buchholz faiskolában (USA, Orgegon)

Amber Ghost

Azaz borostyán szellem. Kinek ne kellene egy ilyen csodafa? Felálló koronájú. Tavaszi levelei rózsaszínűek, borostyán árnyalattal. A levélerezet sötét kontrasztja teszi még különlegesebbé a megjelenését. Nyárra a borostyán árnyalat mélyül. Az őszi lombszín tűzpiros, amely később aranyba hajlik. Az egész szezonban elkápráztat lombjának változatos színorgiájával. 3 m magas, és 2,5 m széles 10 éves korára.

Baby Ghost

Bébi szellem, csak erős idegzetűeknek. Széles, felálló koronájú fa zöldes-bíboros lombozattal. Őszi levélszíne fantasztikus narancsvörös. A fotón stílusosan egy bébi fa látható. 3m magas, és 2,5 m széles 10 éves korára.

First Ghost
Első szellem. Ez már tud valamit! Légies újdonság. Lombozata majdnem fehér, a levélcsúcs piros, erezete zöld. Sárga, narancs az őszi lombszíne. 2 m magas, 1,2 m széles 10 éves korára.

Grandma Ghost

Nagymama szelleme az unokák örömére. Felálló hajtásrendszerű fa. A lomb színe szinte a szivárvány színeiben játszik. borostyánba hajló krém-fehér és sápadt zöld, vibráló rózsaszínű levélerezettel. Őszi lombszíne arany vagy vörös. 10 éves korára 2,5 m magas, 1,2 m széles. Nem tudtuk megállni, hogy legalább ennél a fajtánál ne mutassunk a nyári lombot is.

Purple Ghost

Lila szellem, szinte biztos, hogy hölgy az illető. Közepes méretű, felálló hajtású fa. Tavaszi lombozata mélyvörös, kiemelkedő, fekete erezettel. Őszre tűzpiros-narancssárgás árnyalatúak. Az utóbbi évek legjobb szelekciója. 2,5 méter magas, 1,2 méter széles 10 éves korára.

Sister Ghost

Szellem nővér, a testvéred, akit nem ismertél. Széles, felálló ágrendszerű fa. Tavaszi lombszíne sárgás-zöld, határozott erezettel, nyárra a rószaszínes árnyalat dominál. Őszi lombszíne élénksárga, narancsvörös. 10 éves korára 1,8 m magas, és 1,2 m széles.

Uncle Ghost

Szellem bácsi, aki nem kínál cukorkával. Kiterjedt lombkoronájú, alacsony fa. Új hatásain a levélszín karmazsinvörös, később a sötét erezetű levélzet fukszia színű illetve mélyvörös. Őszi lombszíne aranysárgától a karmazsinig változik. 10 éves korára magassága 1,8 m, szélessége 1,2 m.

The post Ghost, Japán juhar ajánlat appeared first on Kert Lap.

Variációk a télikert elhelyezéséről, szerkezetéről, stílusáról, berendezéséről és növényeiről. A télikertek építésénél első szempont, hogy mit szeretnénk, milyen szerepet töltsön be életünkben, mit várunk tőle: Időszakos vagy huzamos tartózkodásra akarjuk-e használni, itt tárolnánk, teleltetnénk-e növényeinket, esetleg az úszómedencét tennénk vele hangulatosabbá. Ha kevés a helyünk, akkor is vannak lehetőségeink. Egy ablaknyílás kibővítése vagy lodzsa is nyújthat kellemes hangulatú és klímájú belső teret, belső kertet.

A télikert átmenet a lakótér és külső környezet, a természet között. Manapság nem csak növényes télikertek léteznek. Van, ahol a kert növényei adják a vizuális élményt, és a berendezést is ehhez igazítjuk. A jól megtervezett télikert télen-nyáron élvezhető. A havas táj télen szinte beköszön az ablakon, míg mi a növényeink között, a meleg lakásból lesünk kifelé. Az élmény legalább akkora, mint télen termálvizű medencében lubickolni, míg körülöttünk minden csupa hó.

Télikert hőtárolása

A télikertek sokszor természetes üvegházként működve melegszik. Ha árnyékolással, a tető lefedésével, az ablakok részleges árnyékolásával meggátoljuk a túlmelegedést, valamint a télikert fekvése is megfelelő, akkor nem válik nyáron lakhatatlanná, viszont télen sokat segít a alacsonyan tartani a fűtésszámlát. Bár az őszi-téli nyirkos időben fűtést igényel, de az igazi mínuszok idején gyakran derült az ég, és a napsugarak melegítő hatása érvényesül.

Hőszigetelt, fűtött télikert.

A zsindelytetős, fedett télikert költség kímélő megoldás, a túlmelegedés kockázatát is csökkenti. Az üvegtető megfelelő körülmények között alkalmazható, különleges élményt nyújt télen és nyáron is, éjjel a csillagok is beragyoghatnak. A hőszigetelt üvegek szintén segítenek a megfelelő belső klíma kialakításában.

A hőcsökkentő árnyékolás történhet természetes úton is, ha az üvegépítményre legalább részben lombhullató fák árnyéka vetül.

Télikert szellőzése

Bár az egyszerű, nyíló ablakok költségei jóval alacsonyabbak, mintha tolóajtót választanánk, de a helység átszellőzését a tolóajtók jobban biztosítják, és lehetővé teszik, hogy nyári kánikulában, árnyékolással rásegítve igazi oázissá varázsolhatjuk a helységet, és a lakást szinte kiköltöztethetjük a kertbe. Mindenképpen megfelelő mennyiségű nyitható elem szükséges a télikert tájolásának és méretének megfelelően.

A télikertben a szellőztetés történhet mesterségesen is, gépi módszerrel, vagy klimatizálással (a szellőztetés azért is fontos, hogy a különböző gombabetegségek ne terjedjenek el a növényeken).

Télikert szerkezete

A vázszerkezet anyaga lehet fából, műanyagból, alumíniumból és acélból. Az általánosan alkalmazott anyagok mindegyikének megvan a maga előnyös és hátrányos tulajdonsága.Az anyagiak szempontjából a legolcsóbb alternatíva az acél belső szerkezetű, műanyag borításos télikert vagy teraszfedés. Ezt követi a fehér vagy színesre festett alumínium szerkezetet, míg a faszerkezet a legdrágább.

Mindezek mellett távlati célokat is szem előtt kell tartanunk:

• A vázszerkezet színe mindenképpen jó, ha harmonizál az épület elemeivel.
• A fényáteresztő anyagnak hangszigetelőnek, hőszigetelőnek, napvédőnek, biztonságosnak kell lennie.

• Fa szerkezetű, luxus kivitelű télikert
  Fotó: www.ofdesign.net

A szerkezeti anyagok kiválasztásakor az épület adottságait kell követni.

citromfa

Faszerkezet előnye a természetes megjelenés, jó hőszigetelés. Manapság azonban, nagyrészt fémből vagy műanyagból építenek télikerteket. Az alumínium előnye, hogy könnyű, tartós, esztétikus, bármilyen színűre festhető és utólagos gondozást nem igényel. Ugyanilyen jó tulajdonságokkal rendelkeznek a különböző műanyagokból készült szerkezetek. Tetőelemeket azonban nem célszerű készíteni belőlük, viszont annál gyakrabban használják őket oldalsó ajtónyílások kialakításához. Az acélszerkezetek előnye az alacsonyabb ár és nagy szilárdság, hátránya a gyors korrodálódás.

A télikert stílusa

A belső objektumokkal harmonikus egységben tervezzük télikertünket az aljzattól az oromig (szobanövények, bútorok, lámpák, stb.).

A növények különböző részeket kapcsolhatnak össze a lakásban, ezért fontos, hogy összhangban legyenek környezetükkel. A kellemes hatás elérése érdekében nem feltétlenül szükséges dzsungelt képezni, a “kevesebb több” elve alapján finom érzékkel összeállított növény együttes tökéletes karaktert adhat télikertünknek.

A különböző stílusú bútorokhoz különböző növények illeszthetők. Ha télikertje még kialakulóban van, néhány irányelv követhető például a bútorok sílusa:

• Népies stílusú, amelyeket leginkább a kézzel festett tárgyak, hajópadló és gerendás famennyezet, a természetes alapanyagú textíliák, meleg színek és különböző kézi készítésű agyagedények jellemeznek. Ehhez a stílushoz apró levelű ámpolna növények illenek: különböző aszparáguszfajok, szobai borostyán, díszpaprika, korallvirág stb. Ez az enteriőr kevésbé lenne összhangban egzotikus növényekkel.
• A klasszikus, hűvös eleganciájú, nehéz anyagokkal kárpitozott bútorokhoz a különféle szobapálmák, fikuszok, amarillisz, flamingóvirág illenek, ezek jól oldják, lazítják a “nehéz” tárgyak vonalait.
• A mediterrán hangulatot adó nád, rattan vagy a viktoriánus korra jellemző fémből készült bútorok ugyanúgy illenek ide, mint a szecessziós tömörfából készült bútorok. Vezérnövényekként citrusféléket, leándert, törpepálmát, kísérőnövényekként rozmaringot, mirtuszt helyezhetünk el.
• A Kelet – ázsiai stílusú télikertbe, melyben a különböző zöld árnyalatok és természetes anyagok dominálnak, bambuszfajokat, szobaaráliát, azáleákat, kaméliákat telepítsünk.
• - A mexikói, sivatagi jellegű kert, amit gyarmati stílusú bútorok, rattanfotelek vagy tiszta vonalvezetésű vászonnal bevont székek jellemeznek. Vezérnövényekként varjúhájféléket, kaktuszokat, agávékat választhatunk, kísérőnövényekként pedig korallvirágot, kövirózsákat stb.

Télikert padlóburkolata

A padlóburkolat alapvetően befolyásolja a télikert összhatását. A természetes anyagok, fa vagy cserép, bármilyen növény–összeállítással harmonizálnak. A kisebb télikertekbe mindenképpen világos járólapok előnyösek, mert ettől optikailag tágasabbnak tűnik a tér. A sötét padló előnye viszont, hogy tárolja a meleget.

The post Építsünk télikertet appeared first on Kert Lap.

A selyem orchideák néha egész meggyőzően néznek ki, de legjobb az igazi! Bár az orchideáknak az a híre, hogy nem tarthatók könnyen, hiszen a szobanövényként nevelt orchideák többsége trópusokról származik, és ezeket a körülményeket nem tudjuk maradéktalanul megteremteni számukra, ne féljünk orchideát tartani! Mint a legtöbb különleges, virágzó szobanövény, az orchidea is több odafigyelést kíván.

Az Oncidiumok fényigényes növények, a virágzásukhoz sokkal több fényre van szükségük, mint pl. a Phalaenopsisoknak. (Magyar Orchidea Társaság)

Ebben a cikkben általánosságban írunk a trópusi orchideákról, és csak a csónak orchideák, a lepke orchideák illetve a Dendrobium phalaenopsisok kerülnek a cikk szövegében név szerint is említésre. Azonban nagyon sokféle orchidea létezik, és az orchideák igényei nem csak fajonként, hanem fajtánként is különbözőek a szülők származási helyétől függően. Az egyes fajokra, fajtákra vonatkozóan mindenképpen szakemberhez vagy szakkönyvekhez kell folyamodni.

A Magyar Orchidea társaság könyvajánlója.

A papucsorchidea virága a levélrozetta közepéből emelkedik ki, egy virágszáron általában egy virág nyílik. A virágzás után a levelek mellett jelennek meg az új hajtások, amik 6-8 hónap múlva fognak virágozni. Gondozása a Phalaenopsiséhoz hasonló (Magyar Orchidea Társaság)

Orchideák nyugalmi periódusa és virágzást serkentő hatások

A szobahőmérsékleten tartott orchideák általában legalább két hónapig virágoznak, majd lassan, egyenként elhullajtják virágaikat, hogy egy későbbi alkalommal újra virágozni kezdjenek.

Virágzás után a virágszárat vissza kell vágni. A virágszáron minden szárcsomó (kis, háromszög alakú kidudorodások) egy-egy lehetséges új virágzó hajtás kezdeménye. Ezért, ha a legalsó ilyen szárcsomó fölött vágjuk vissza a virágszárat, meghagyjuk a lehetőséget egy új virágszár kifejlődésének.

Az ily módon pihenőre térő orchideákat ajánlott verandán, télikertben tartani, 15 fok körüli hőmérsékleten. Csökkentsük minimálisra az öntözést, helyette gyakran elég, ha permetezünk, és ne tápoldatozzunk. A pihenőidő egyben az orchideák átültetésének is az ideje, amely a talajlakó orchideáknál évente esedékes, de a fán lakó orchideákat akkor ültessük át orchidea földbe, amikor azok láthatóan kinőtték a tartóedényüket (kb. kétévente).

A Cattleya orchideának legalább 12 órás éjszakai sötétségre van szüksége a virágbimbók kifejlődéséhez. (Magyar Orchidea Társaság)

Példa: Cymbidium erythrostylum Rolfe Vietnamban, 100 méter magasságban él. A felhőzet miatt a nyári megvilágítása gyengébb a nyári monszunnak köszönhetően. Ezért nyáron takarást igényel! A nyári hőmérséklet 24/15 C( nappal/éjszaka). A páratartalom egész évben 75-85%. Kora nyártól kora őszig nagy esőzések jellemzőek. Majd 4 hónap száraz tél következik. A téli nyugalmi periódusban a hőmérséklet 23-25/10-12 C. Az éjszakai lehűlés és a magas páratartalom hajnali harmat képződést generál. Ezeket a körülményeket kell utánozni téli vízellátásánál. Természetes körülmények között a növény virágzási ideje kora nyár. Termesztésben a virágzást a nedves periódust követő száraz periódus indukálja. (Cymbidium erythrostylum Rolfe)

Általában elmondhatjuk, hogy a hőmérséklet csökkenése és az öntözés csökkentése serkenti virágzásra a csónakorchidea hibrideket (Cymbidium sp.). Télen a hűvös, de világos lépcsőház, télikert a legkedvezőbb számukra. A hibridek virágoztatásról többet is olvashat a Csónakorchidea című cikkünkben.

Példa: Az újonnan felfedezett Phalaenopsis lobbii Sweet a Himalája lábának nyugati lejtőin honos (366-457 m). A növény fényigényes. A nyári hőmérséklet 30-31/21-23 C. Ebből adódóan jól tűri a nagy hőingadozást és a magas hőmérsékletet. A páratartalom 75-80%. A téli nyugalmi időszakban a hőmérséklet 22-28/8-14 C. Az éjszakai hőmérséklet sokszor 4C-ra is visszaesik. A tél száraz, derült, a páratartalom 60% alá csökken. Viszont télen gyakori a hajnali köd és harmat. A növény gyökerei ezt hasznosítják. Ez az időszak indukálja a virágzást. (Phalaenopsis lobbii Sweet)

Általában elmondhatjuk, hogy világos helyen tartva, mindig a megfelelő vízellátás biztosítása mellett (télen gyakran csak a gyökerek enyhe permetezése), a hideg hatást követő szobahőmérsékleten tartás során, kora tavasszal indul meg a virágzás a lepkeorchidea hibridek (Phalaenopsis sp.) esetében is.

Példa: a Dendrobium phalaenopsis a nyári monszun-övezetben él, Észak-Nyugat Ausztráliában, ahol nyáron bőséges a csapadék, magas a páratartalom, meleg van. A szezonális napjárásbeli különbség elhanyagolható ezen a szélességi körön. A nyári hőmérséklet 29-30/22 C. Télen a körülmények jóval szárazabbak. A hajnali páralecsapódás is ritka. A téli hőmérséklet 24-26/14-19 C. Viszont kevesebb a csapadék, kevesebb a felhő, emiatt több a fény. Tehát a gondozásukat ehhez kell igazítani!  Dendrobium Species Culture

Általában elmondhatjuk, hogy a Dendrobium phalaenopsis hibridek nyáron bőséges öntözést, világos helyet kívánnak. Biztosítani kell a téli száraz hűvös, de világos körülményeket. Téli megvilágítás is szükséges lehet. Télen két öntözés között a talaja száradjon ki. Alkalmanként reggel permetezhetünk a kiszáradás ellen. Nem megfelelő teleltetés esetén a virágzás kétséges. A szegényes téli megvilágítás bimbóledobást eredményez.

Orchidea tápoldatozása és öntözése a nyári időszakban

Amikor a pihenőidő véget ért, és elindul a virágszár fejlődése, megkezdhetjük a tápoldatozást, az orchidea tápon található dózisnak megfelelően, először hetente, majd nagyjából hetente háromszor. Erre legmegfelelőbb a permetezés. Mivel felhalmozódó tápsókra az összes fán élő orchidea érzékeny, a felhalmozódás elkerülése érdekében kéthavonta tíz percre állítsuk langyos vízbe kosarukat, hogy a felesleges tápanyagok kimosódhassanak.

Az orchideákat nyáron világos ablakban tartsuk, és ne szomjaztassuk őket, a túlöntözés, pangóvíz azonban rendkívül káros. Lehetőség szerint lágy vízzel öntözzünk, valamint sose kurtítsuk meg léggyökereiket. Hőmérséklettől függően minimum hetente öntözzünk, csak annyi vízzel, hogy az alátétben ne jelenjen meg a víz. Vagy esetleg mossuk át őket lágy vízzel, mint a trópusi eső, a kifolyó felesleget azonnal elöntve, és ügyelve arra, hogy a növényen ne hagyjunk berothadásra hajlamosító vízcseppeket. Ha ezeket az alapszabályokat betartjuk, növényeink elégedettek lesznek a vízellátással.

A Magyar Orchidea Társaság (MOT) minden évben ősszel rendezi Orchidea- és Bromélia Kiállítását a Mezőgazdasági Múzeumban (Vajdahunyadvár, Városliget), ahol szaktanács kérésére is lehetőség van.

The post Orchideák virágoztatása appeared first on Kert Lap.

Már ősztől, ha a kevésbé felhős, szélvédett tájakon a talaj mentén fagypont közelébe vagy az alá csökkenhet a hőmérséklet. Ilyenkor védekezzünk talajtakarással. Télen lassabban lebomló, durvább szerkezetű szerves anyagot, például szalmát, avart, faaprítékot és fenyőkérget terítsünk szét a fák, cserjék és évelők körül. A következő növények igényelnek különös figyelmet: hortenzia, az újonnan telepített gyümölcsfák, gyümölcstermő bokrok, csemete fák és cserjék, frissen ültetett tuják, borókák, hamisciprusok.

A talaj felszínét azért fedjük, hogy csökkentsük a párolgást, egyenletes hőmérsékletet biztosítsunk, és védekezzünk a gyomok ellen. A takarás télen csökkenti a fagyveszélyt, nyáron pedig óv a magas felmelegedéstől. A mulcsozott helyeken a víz és a hólé lassan hatol a talajba anélkül, hogy nagy részét elveszítenénk. Márpedig a csapadék minden cseppjére szükség van az ültetvények normális fejlődéséhez. Egyes talajtakarók kifejezetten talajjavító hatásúak: kedvezően befolyásolják a talajszerkezetet és a szerves anyag tartalmat. A talajtakarók anyaga és szerkezete tág határok közt változik. A talajtakarás hátránya, hogy egyes talajlakó mikroorganizmusok, kártevők ez alatt a védőháló alatt gyorsan elszaporodhatnak. Ezért ajánlott például a csigák elriasztása takarás előtt. Ugyanakkor védi a földigilisztákat, és a pókokat.

A szerves talajtakarók jellemzője a laza szerkezet. Tudnunk kell, hogy hatását csak akkor fejti ki, ha minimum 5 cm vastagon borítjuk be vele a talaj felszínét. Anyagi okok miatt újságpapírral szokták a vékonyabb réteg hatékonyságát megtartani. 80 literes kiszerelésben 1,5 m2 terület lefedésére elegendő.

Avar mulcs

Az avar a legegyszerűbb talajtakaró, de a levelek rétegesen összeállnak, és az avarréteg mintegy szivacsszerűen magába szívja a vizet. Ezért bár megakadályozza a talajból a víz elpárolgását, de meggátoljak a csapadék talajba szivárgását. A levélapríték azonban már megfelelő hatású, ha 6-8 cm vastag borításban alkalmazzuk. A további részleteket az Avar a kertben című cikkünkben olvashat.

Jótékony hatású az is, ha az összegereblyézett avart a bokrok tövébe terítünk. A téli hideg ellen szigetel, és az állatoknak is búvóhelyül szolgál.

Szalma mulcs

A szalma talajtakarás környezetkímélő, megfelel a biotermesztésben kiemelt jelentőséggel bíró minimális talajművelés (minimum tillage) követelményeinek.

A nyers szalma legalább 10 cm vastag rétegére van szükség a takaráshoz. Fő előnye, hogy laza szerkezete miatt kíméli a takart növényt. Például tavasszal szamóca ágyások takarására régóta alkalmazzák. A szalmát 3-4 cm vastagon a virágzás kezdetekor a tövek köré terítik azért, hogy a lehajló termések ne szennyeződjenek a talajtól, ne érintkezzenek a nedves földdel, csökkenjen a rothadás veszélye. A laza szerkezet ugyanakkor hátránya is, hiszen a szél könnyen elfújja. úgy tartják, hogy csigariasztó hatású.

Gyomosító hatásának elkerülésére több megoldás is adódik: szerezzünk lucerna szalmát vagy kalászos szalmát, vagy használjunk komposztált kaszálékot, amit a szalmaréteg alá terítünk.

Téli fagyok ellen a növényekre kupacolva nyújt védelmet.

További részleteket a szalma takarásról olvashat Szalma mulcs című cikkünkben.

Ismeri a szalmabála ágyást, tudja, hogyan kell elkészíteni? Olvassa el Kert szalmabálán című cikkünket.

Fölös szalma nedves erjesztésével készült az 1930 évek óta a szalmatrágya. Az agraroldal.hu receptje szerint 10 t szalmához 40 t vizet és 100 kg N-hatóanyagú műtrágyát adagolnak. Többek közt a szalmatrágyáról is olvashat Talajjavítás című cikkünkben.

Fenyőtű mulcs

Elővigyázattal alkalmazzuk a fenyőtű mulcsot. Savanyítja a talajt, de nem olyan mértékben, mint hinnénk. Magyarország talajai meszesek, ilyen esetben kimondottan előnyös az alkalmazásuk. különösen akkor, ha savanyú talajt  igénylő növényein (pl. áfonya, hortenzia, hanga, rododendron stb.) köré használjuk. Hosszasan bomlik le.

Faapríték- és kéreg mulcs

Fűrésztelepeken, ipari melléktermékként szerezhető be a kemény- illetve puhafa mulcs, amely nem kéreg alapú, hanem faaprítékból áll. A talajt kissé lúgosítja, és gyorsabban bomlik le, mint a puhafa mulcs. A lúgos hatást kén tartalmú műtrágyák adásával ellensúlyozhatjuk.

A fakéreg jól tartja a nedvességet, súlya miatt nehezebben fújja el a szél, ezért közkedvelt takaróközeg. A fakérgek közül is a leghatékonyabb a fenyőkéreg. Alkalmazásának leginkább az ára szab határt. Jellemzője, hogy kissé savanyítja a talajt, és viszonylag lassan bomlik le.  legjobb 8-10 cm vastagon teríteni. Az apróbb kéregdarabok ideálisak, hiszen könnyeben áthalad rajtuk a víz, és könnyebben is bomlanak le.

A kéreg gyomelnyomó hatásán túl lebomlás után a talaj humusztartalmát gazdagítja. A talajban azonban eltolja az optimális szén/nitrogén arányt, ezért a talaj nitrogén tartalmát egyéb módon növelni kell. Így a növények tápanyagellátása is megfelelően fog alakulni. Ezért takarás előtt pétisóval, mész-ammon-salétrommal műtrágyázni kell a talajt.

A kéreg többek közt rózsaágyásokra, bokorszegélyekre javasolt.

Kartondoboz újrahasznosítás

Kiskert tulajdonosoknak javasolt egyes ágyások táli takarása lefektetett kartonpapírral. A kartonlapokat minél nagyobb dobozok széthajtásával nyerhetjük. A késsel, ollóval levágott nagy lapokat átfedéssel egymás mellé fektetjük.  Vigyázat! Növényeinket ne fedjük le le, csak a környéküket, így biztosítva a téli védelmet.  Tetejükre szerves talajtakarót szórunk, majd alaposan beöntözzük. Így megindítjuk a szerves anyagok bomlását, segítjük a talaj vízmegtartását. Tavaszig a természet megteszi a magáét. A felpuhult kartonlapot csak át kell vágni késsel, a késsel kivágott, majd kiásott lyukakba ültethetjük tavasszal növényeinket. Hagymák, magvak ültetéséhez elég, ha két keresztvágást végzünk x alakban, és közepébe beszúrjuk a hagymákat vagy beszórjuk a magvakat. Ha szükséges újabb réteg mulcsot hordunk föl. A következő őszre a keménypapír már teljesen lebomlik, gazdagítva a talajt szerves anyaggal. Erre a szezonra pát inthetünk a gyomoknak, és a jövő évben támadó gyommagvaknak is.

Figyelem! Kötött, nyirkos talajra nem való, mert tovább csökkenti a talaj levegőtlenségét és a párolgás. A gyökerek nem nőnek mélyre, hanem a felszín közelében maradnak, így a növények könnyen kifordulhatnak a talajból. További hátránya, hogy búvóhelyül szolgálnak rágcsálóknak, és a talajban telelő gombák is védelmet kapnak!

Ennek sofisztikáltabb változata a lasagne kert, amely rossz, használhatatlan talajú kertekbe, vagy éppen talaj nélküli helyekre ajánlott.

Növények téli takarása című cikk Németh József (1868–1948) kertész, szakíró tollából való, megjelent 1927. október 15-én, sok ma is hasznosítható információval.

The post Szerves talajtakarók télre appeared first on Kert Lap.

Persányi Norina

A tél aromáiból elhagyhatatlan, no és a téli süteményekből is. Bár egyesek éppen azért nem kedvelik az ánizsos süteményeket, mert a köhögéscsillapító ízére emlékezteti őket. Ugyanis az ánizs nem csak illatos, emésztésserkentő fűszer, hanem hurutoldó is.Az ánizs az őszi és téli időszak igen sokoldalú gyógy- és fűszernövénye.

Az ánizs (Pimpinella anisum) a ernyősök (Apiaceae) családjába, a zellerfélék alcsaládjába (Apioideae) tartozik. Az ánizs (Pimpinella) nemzetség az ernyősök családjának legnépesebb tagja, 170-180 faja ismert. Egynyáriak, kétnyáriak és évelők is találhatók közöttük. Az ánizs közeli rokona a zeller, a sárgarépa és a petrezselyem. Rokona a világszerte használt fűszernövények közül a koriander , a kömény, a hasznos földitömjén, és a kapor. Neve a latin anisum szóból eredeztethető.

Az ánizs egynyári, lágyszárú, 50-70 cm magas növény. A növény a Földközi-tenger környékén őshonos. Törökország, Spanyolország és Egyiptom az ánizsmag legfőbb termelői. Ezek közül a nagyobb méretű, ízesebb spanyol ánizsmag számít a legjobbnak, amely mára már szinte az egész világon elterjedt. Hazánkban is termesztik, bár meglehetősen igényes növény, ezért kiskertekben nagyon ritkán marad meg. Összetett levelei szórt állásúak, a levélszél fogazott. Alsó levelei szíves-kerekdedek, a középsők szeldeltek, míg a felsők sallangosak. A Az alsó levelek levélrózsában állnak, a középsők rövid nyelűek, míg a felsők száron ülők. Júliusban nyíló, apró, sárgásfehér virágai laza, összetett ernyővirágzatot képeznek. Elsősorban ánizsmag nevű terméséért termesztik, Szürkésbarna színű, tojásdad alakú 3,5-5 mm hosszú ikerkaszat termése (Anisi fructus) a fűszer, melyen gyakran a kocsány rész is megtalálható. A magja március végén, április elején vethető 30 cm sortávolságra. 50-70 cm magasra nő meg.

Nedvességet és melegkedvelő, tápanyag igényes. Az ország déli részén, kizárólag jó minőségű csernozjom talajban termeszthető. Március végén, április elején vethetjük, 25-30 cm sortávolságra és 2-3 cm mélyen. Míg csírázáskor, szárba induláskor és és virágzás előtt vízigényes, addig addig a terméskötődés és termésérés idején meleg és száraz időjárást kíván. A gyomtalanítás folyamatos feladat. Betegségei közül kiemelkedik a koriandert, répát is pusztító bakteriózis. Réz tartalmú szerekkel védekezhetünk ellene. A termésgyűjtés után a világoszöld színű, sarló alakú magokat kicsépelik, majd a levegőn megszárítják. A szárait a virágzat barnulásakor kell levágni, összekötni és árnyékos, fedett helyen utóérlelni.

Az ánizsmag íze az édesgyökérére emlékeztet, de nincs vele rokonságban. 3%-ban tartalmaz illóolajat. Aromáját leginkább az olaj anetol tartamának köszönheti (90%), amely fitoösztrogén, ösztrogén jellegű hatással. További aromakomponensek: ánizsalkohol, ánizsaldehid stb. Jellegzetesen édesgyökér ízét és illatát ánizsaldehid tartalmának köszönheti. Az ánizstermések illóolajat, fehérjét és cukrot is tartalmaznak.

Már az ókorban az egyiptomiak is ismerték, és használták gyógy- és fűszernövényként. Rómában, az első század idején használták egy népszerű fűszeres süteményben, melyet babérlevélben sütöttek. Úgy tartották, hogy ez megvéd a gyomorrontástól, az emésztési zavaroktól. Az idősebb Plinius azt állította, hogyha ánizsmagot tesznek a párna alá, akkor az megvéd a rossz álmoktól. 1305-ben az angolok megvámolták az ánizsmag kereskedelmet, hogy abból fedezzék a London Bridge javítási költségeit. Nagyon népszerű ízesítő az angoloknál is. IV. György király ruháit annakidején ánizsmaggal illatosították. 1619-ben a virginiai parlament elfogadta azt a törvényt, hogy egy családnak, minden évben, legalább 6 tő ánizst kell termelnie.

Mára rendkívül sokféle gyógyhatása ismert: jó hatással van az emésztőrendszerre, javítja az étvágyat, használható simaizom görcsoldóként, szélhajtóként, de köptetőként is, emellett tisztítja a vért, erősíti az idegeket. Kellemes aromája miatt gyakran ízjavítóként adják egyes gyógykészítményekhez. A magolaj fenilpropanoid tartalmának köszönhetően erőteljes baktérium- és gombaellenes hatását fertőzések előidézte bőrbántalmak és szájüregi folyamatok kezelésénél használják, részben kenőcsök, részben ecsetelő- vagy öblögetőszerek formájában. Rovarölő hatású.

További angol nyelvű információk: Anise, pharmacology

A magokat általában egészben használjuk, de ha szükséges, a kívánt mennyiséget mozsárban összetörhetjük. Ebben az esetben arra kell figyelni, hogy nagyon hamar elveszti az aromáját, ezért csak annyit törjünk meg, amennyi az ételhez szükséges. Mint fűszert nagyon sokoldalúan használhatjuk. A nyugati konyhaművészetben az ánizst jobbára csak kenyérféleségekben és süteményekben használják, ritkán gyümölcskenyereket ízesítenek vele. Az ánizsmag jellemző alapanyaga a német Anisbrod nevű kenyérféleségnek. Pikáns-fűszeres, enyhén diós aromája nem hiányozhat a híres frankfurti zöld mártásból sem. Az ánizs jól harmonizál a tojásos ételekkel. Levesek, saláták, zöldség- és halételek fűszere. Leggyakrabban azonban likőrök – mint a raki, ouzo, pernod és abszint – ízesítésére használják. Felhasználható főzelékek – vöröskáposzta, sárgarépa, tök, cékla, stb. -, vadas ételek, mártások készítésénél, mindet előnyösen érdekessé tehetjük egy kevés ánizzsal.

Vaníliás kifli – ánizzsal, naranccsal

(http://www.mindmegette.hu)

Hozzávalók kb. 65-70 darabhoz: 30 dkg finomliszt; 20 dkg hideg vaj; 10 dkg darált mandula; 1 db kisméretű tojás sárgája + 1 teáskanál hideg víz; 10 dkg porcukor; ½ teáskanál őrölt ánizs; 1 csomag vaníliás cukor. A forgatáshoz: 10 dkg porcukor; 1 db kezeletlen narancs frissen reszelt héja

A narancsot alaposan megmossuk, megszárítjuk, a héját lereszeljük, összeforgatjuk a 10 dkg porcukorral. Félretesszük. 2 nagy tepsit sütőpapírral borítunk. A sütőt 170 fokra előmelegítjük. A kiflikhez a lisztet tálba szitáljuk, hozzáadjuk a kétféle cukrot, az ánizst és a mandulát. Alaposan összekeverjük. Apró kockákban beletesszük a vajat, elmorzsoljuk. A tojássárgáját a vízzel elkeverjük, a többi hozzávalóhoz öntjük. Gyors mozdulatokkal összeállítjuk a tésztát. Féldiónyi darabokat szakítunk ki a tésztából, amelyeket 6-8 cm hosszú kis rudakká sodrunk, kifli alakúra meghajlítunk. Az előkészített tepsire rakosgatjuk, 15-20 perc alatt világosra sütjük, még melegen a narancsos porcukorba forgatjuk.

Az ernyősvirágzatúak családjának más gyógy- és fűszernövényei a kertlapon:  Zamatos turbolya; Kapor; Levélpetrezselyem; Édeskömény;

The post Ánizs appeared first on Kert Lap.

A klívia vagy más néven szobaliliom divatja kissé megkopott, pedig viszonylag egyszerűen tartva csokorban nyíló, nagy virágokkal örvendezteti meg gazdáját. A növény leveleivel is dísze lehet a télikertnek, szobának. Nyáron kiültethető, vagy dézsás növényként az erkélyen is tartható.

Klívia bemutatása

Az amarilliszfélék (Amarillidaceae) családjából származó Dél- Afrikában őshonos klívia, más néven szobaliliom (Clivia miniata) a szubtrópusi, partvidéki erdőségektől a hegyvidékekig, a fák árnyékában, gyakran nagy kolóniákban élnek. A skót felföldi lady Charlotte Clive után kapta a nevét 1854-ben John Lindley angol botanikustól (1799-1865). Lady Charlotte Clive elsőként termesztette ezt a növény Európában. A miniata a latin minium szóból ered. A Dél Afrikában kolóniákban fejlődő klívia iránti szerelem az 1880-as években bontakozott ki Európa szerte. A viktoriánus időkre egész Európa kedvelt virágzó szobanövényévé vált.

A kompakt növény (70×70 cm) húsos levelei egy tőről erednek a föld alatt megbúvó szárról. Lényegében nincs szára. Tíz-húsz pirosas vagy narancssárga virágot hoz (nálunk szobanövényként fűtött szobában, világos helyen) tél közepén, kora-tavasszal a hosszú, húsos, levelei rozettájából kinyúló magas tőkocsány csúcsán. Föld alatti rizómája erősen, de az egész növény is mérgező. Rizómáját őshazájában gyógyászati céllal gyűjtötték, mint gyógynövényt. Mérgező piros bogyóival hívja fel magára a figyelmet, így a virágzás után tartsuk olyan helyen, ahol a gyermekek nem férhetnek hozzá csábító terméséhez. (Veszélyes szobanövények)
Fajtájából a különböző tulajdonságokra szelektáltak a termesztők, úgymint a virágnagyság (nagyvirágúak), a virágszín, a levélméret, a variegát (fehér-zöld csíkos) levelek, a törpe méret, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A legfantáziadúsabb, izgalmas változatok Japánban születtek. A nevükben, a “fu” végződés utal csíkosságra. Legismertebb a hosszanti csíkozott klíviák közül a C. ‘shima(fu)’, amely levelei igen változatos, a néhány sárgás csíktól a zöld a zöldben csíkozottságig. Sokszor a virágszár és a termés is csíkos. További információk angol nyelven: melbournecliviagroup.org.au

A Clivia miniata var.citrina sárga változatot Zuluföldön fedezték fel 1888-ban. Manapság hasonló értékkel bír, mint például a fekete tulipán. Különösen a nagyvirágú változatok értékesek.

Vágott virágként ott alkalmazzák, ahol a virágtömeget akarják hangsúlyozni. A virágokat jól meg kell itatni, egyébként nagyon hamar elhervadnak.

Az igen divatos bronz fajták közül is kiemelkednek azok, amelyek virágszirma bronz színű és a torka zöld. Közülük is a legismertebb a C. ‘Bronze Green Boy’.

Fotó: Printeres.com

Klívia tartása

Klívia fény- és hőigénye

Világos helyre rakjuk, közvetlen napfény nélkül. Ne feledjük, hogy eredeti élőhelyén félárnyékban, a lombok árnyékában fejlődik. A napfény könnyen megperzseli. Hűvös vagy átlagos meleg helyen tartsuk, télen 8-10 °C-on.

Klívia talajigénye

A humuszban gazdag, jó vízháztartású, morzsalékos talajokat kedveli, ezért ne sajnáljuk tőle a komposztot (40-60%). A lassan ható műtrágyázást, levéltrágyázást meghálálja (NPK 4:3:4 ), amelyből a cseréphez kb. 5 grammot adjuk ültetés előtt. 6-8 hetenként újra műtrágyázhatunk az aktív fejlődési időszak alatt (NPK 1:0:1) .

Klívia vízigénye

Úgy mondják két dolog kell a növekedéséhez, fejlődéséhez. Egyik az árnyék, másik a szárazság. Persze a szárazságot nem szabad szó szerint érteni. Tavasztól őszig mérsékelten öntözzük (hiszen őshazája is nyáron csapadékosabb), késő ősztől kora tavaszig pedig, amíg a tőkocsány 10-15 cm hosszú nem lesz, csak ritkán. Szereti a száraz levegőt, de időnként letörölgethetjük a leveleket nedves szivaccsal.

Klívia betegségei, kártevői

Kerüljük a magas páratartalmú, alacsony hőmérsékletű helyiségeket és a rendszertelen öntözést, mert ezek mindegyike levélhulláshoz vezethet. Gyakori kártevője a gyapjastetű, amely ellen lemosással védekezhetünk.

A virágzáshoz novembertől februárig 10C körüli hideg hatásra van szükség. Ritkán öntözzük. Amikor a virágrügyek megjelennek, állítsuk világos, 16C hőmérsékletű helyre. Virágzás után vágjuk le a virágszárat, spórolósan öntözzük, de ne hagyjuk a talaját kiszáradni.

Royal Horticultural Society

Jó tanácsok

Virágzás után (ez lehet tél, koratavasz) fűtetlen helyiségben tartsuk, tápanyag nélkül, éppen csak annyi vízzel, hogy ki ne száradjon. Ha nem így teszünk, akkor évekig nem virágzik.

Elhervadt virágait távolítsuk el.

A helyváltoztatást nem kedveli, virágzás alatt lehetőleg ne mozgassuk.

Magról vagy virágzás után tőosztással szaporítsuk.

The post Klívia appeared first on Kert Lap.

A csokoládéhegy belsejében egy boszorkány vezényletével készülnek a csokoládés édességek, egyik gyerekkori mesém szerint. Mindig vágytam, hogy a nyelvem a csokoládéhegyre tapasszam. Vállalva, hogy a gonosz boszorka elragad, és a hegy gyomrában lévő óriási konyhájában kell édességet készítenem a többi gyerekkel együtt. Bevarrt szájjal, hogy nehogy torkoskodni tudjunk. Később kiderült, hogy a csokoládéhegy nem létezik, és a csokoládé fán terem. Majdnem! A kakaófa termésében található kakaóbabból nyerik a kakaót, a kakaóvajat, ebből készül a csokoládé. Bár lehet, hogy ez is csak mese…

The post Mi fán terem a csokoládé appeared first on Kert Lap.

Nézd anyu! Olyan, mintha egy kosár agancs csüngene a mennyezetről! Mutogat egy izgatott óvodás a pálmaházban egy megtermett szarvasagancs páfrányra. És valóban. A magasban meredező levelek leginkább egy szarvasagancs gyűjteményre emlékeztetnek. Csakhogy ezek páfrányok, az egzotikus trópusok szülöttei.

Az agancspárfrány (Platycerium) nemzetségbe fán élő epifita páfrányok tartoznak, hat faj Afro-Madagaszkáron, 8–11 faj Ausztráliában, és egy faj (P. andinum) a trópusi Dél-Amerikában honos. A levéllemezt borító csillagszőrök és a kétféle levelűség (a rizómát borító steril takarólevelek és a spórát termő zöld levelek) megkülönbözteti őket a többi páfránytól. A steril levelek a növények megtámasztására szolgálnak, és idővel megbarnulnak, pergamen szerűvé válnak. A közéjük folyó víz és bomló szerves anyagok rajtuk keresztül kerülnek felvételre. Gyökerük nincs. A spórát termő, szarvasagancsra emlékeztető, villásan elágazó levelek zöldek maradnak és fotoszintetizálnak. Az agancspáfrányok trópusi és szubtrópusi alföldek viszonylag nyílt erdei társulásaiban, félörökzöld erdőkben élnek. Többségük kedvelt dísznövény, és a gyűjtési láz miatt több fajukat a kihalás veszélye fenyegeti.

Villás szarvasagancs páfrány

A (Polypodiaceae) családba tartozó villás szarvasagancs páfrány (Platycerium bifurcatum) Új-Guinea, Új-Kaledónia és Kelet-Ausztrália szülötte. Nevéből a bifurcatum név onnan ered, hogy a spórákat viselő levelek mindig párosával osztottak.

Egy új fajta, a P. bifurcatum ´Netherlands´ egyedülállóan kompakt megjelenésű, lassú növekedésű. Kisebb térfogatú cserépben is tartható. 2°C fokig télálló. Párás környezetet, közepesen nedves talajt kíván. Két öntözés között hagyjuk kissé kiszáradni a talaját. Kedveli a gyenge légmozgást! Visszavágással kordában tartható. (platycerium-bifurcatum-netherlands)

A Platycerium willinckii, pontosabban P. bifurcatum sp. willinckii, ahogy a neve is mutatja, a P. bifurcatum egy alfaja. Jáva szigetéről származik. Több kertészeti fajtája van forgalomban. Jellemzője, hogy a levelek idővel csüngővé válnak. Lassú fejlődésű, vízigényes fajta.

Szarvasagancs páfrány gondozása

Erősítsük fenyőkéreghez, parafalaphoz. A kerek leveleket drótozzuk hozzá úgy, hogy a rizómák közé moha, tölgylevél és felláp tőzeghez (Sphagnum) keverékét töltjük. Az egészet függesszük fel. Ezt az ültető közeget évente frissítsük fel komposzttal. Ha egyszerűen edényben szeretnénk tartani, akkor használjunk orchidea földet, amihez apróra vagdalt tőzegmohát keverünk 1:1 arányban. Bár megfelelő páratartalom biztosítása mellet fejlődik a leglátványosabban (permetezés), a szárazabb szobalevegőt is elviseli, mert bolyhos levelei csökkentik a párolgást.

A növény alapjánál új sarjakat hoz, ezeket leválasztva szaporíthatunk. A növénykét fejlődése kezdetén naponta öntözzük. Amikor az új növekedés megjelenik, az öntözést három naponkénti intervallumra korlátozzuk, és heti egyszeri híg tápoldatozást végezzünk, kiegyensúlyozott tápanyagellátás mellet. Amikor az új növény megerősödött, elég ha havonta tápoldatozzuk. A téli nyugalmi időszakban éppen annyi vizet kapjon, hogy a kiszáradást elkerüljük. A túl sok víz levélfoltosodást okozhat. A ragyogóan világos helyet kedveli, közvetlen napsütés nélkül. Nyáron 20-22 °C-on, télen 16-17 °C-on tartsuk.

Szaporíthatunk spórákról is. Ilyenkor a spórákat rázzuk-gyűjtsük papírlapra. Télutón a spórákat vessük nedves mohába.

A csírázáshoz melegre van szükség. A megfelelő páratartalmat letakarással biztosíthatjuk. A megerősödött növényeket azután saját konténerbe, függőkosárba stb. ültethetjük.

Ha rizómát éles késsel kettévágjuk, akkor is új növényhez jutunk. Ez a művelet, akárcsak a sarjnövények leválasztása február végén, március elején aktuális.

Ha túl meleg vagy túl nedves a környezete, akkor a levelek elsárgulnak, vagy barna pettyek jelennek meg rajtuk, végül a levelek lehullnak. A takácsatkák károsíthatják.

A villás szarvasagancs páfrány gyógyhatásai

Nigériában a levélkivonatot fekély gyógyítására használják. A fogamzás utáni második hónapban vetélés ellen is alkalmazzák. Szintén használják ödéma, köhögés és magas vérnyomás esetén. Az alkoholos levélkivonat antibakteriális hatásáról 2007-ben számoltak be kutatók. Szárított leveleiből kétféle antioxidáns hatású polifenolt is izoláltak egy 2014-es publikáció szerint. (www.journalofnaturalproducts.com)

Fotó: www.zimbabweflora.co.zw

The post Szarvasagancs párfány appeared first on Kert Lap.

Dr. Tulok Mária címzetes egyetemi docens, a gyógynövény tanfolyam egyik szakembere -
A fagyok beállta előtt, egy szép őszi nap a legkedvezőbb az illatos levendula-ültetvény létesítéséhez.

Egy kis kedvcsináló: A Lure és Ventoux hegyei közt meghúzódó, sajtja miatt közkedvelt Banont az őt körülvevő levendulamezők aromája lengi be. A levendula a Déli Alpokban őshonos, olajával a francia parasztok már a 16. században sebet gyógyítottak, férget űztek. A 20. század elején telepítették az első levendulásokat 700 méter tengerszint feletti magasságban. A forró száraz klíma, a meszes talaj kedvezett a termesztésnek. A provance-i levendulamezők júliustól októberig virítanak. A levendulaszüret folyamatos, júliustól szeptemberig tart. Ekkor a forró nyári nap a virágokba csalja az illóolajat. A virágokat 2-3 napos szárítás után szállítják a desztillálókba. A levendulatövek kertünkben, telkünkön is viríthatnak, ha a feltételek megfelelnek telepítésének.

Levendula környezeti igénye

A levendula telepítésbe csak azt követően fogjunk, ha megismertük a levendula környezeti igényeit, hogy a legoptimálisabb körülményeket tudjuk megteremteni számára.Napos, száraz helyre, jó vízvezetésű talajba való. Fagyzugos helyre ne ültessük!

Termesztésével főleg a száraz, kopár területek, köves lejtők, domboldalak, legelők hasznosíthatók. A levendulasorok -a rétegvonalakkal párhuzamosan telepítve- gátolják a talaj lepusztulását. Elsősorban a meszes, napfényes, déli fekvésű területeken fejlődik jól. Kerülni kell a fagyzugos, hideg, mélyebb fekvésű területeket, ott gyakori a fagykár. A mínusz 15-20 C -os hideget jól tűri, de a késő tavaszi fagyok kárt tehetnek a már fejlődésnek indult növényekben. Fényigényes, a fény a virágképződést, az illóolaj-tartalmat és annak észter-tartalmát befolyásolja. A szárazságtűrése közismert. A levendula-ültetvények vetésforgón kívül helyezkednek el, 12-15 évig veszik igénybe a területet.

Talaj előkészítés levendula számára

Nagyüzemben a telepítést megelőző év őszén mélyszántással 35-50 t/ha szerves trágyát, 70-80 kg/ha hatóanyagú foszfor- és 100-120 kg/ha hatóanyagú kálium- műtrágyával kiegészítve célszerű a talajba juttatni. A túlzott tápanyagellátás, különösen a magas nitrogéndózis csökkenti a virághozamot.

Levendula szaporítóanyag-előállítás

A valódi levendula palántázással, fásdugványozással és feltöltéses bujtással szaporítható. A kedvező őszvégi időjárása lehetővé teszi a késő őszi telepítést – ill. ha valaki saját maga akarja előállítani a szaporítóanyagot -, a magvetést.

Magvetés

A vetés ideje november első fele. A magvak csírázásához ugyanis fagyhatásra van szükség. Ezt hívjuk tél alá vetésnek. A fényes fekete magok 2-3 évig tartják meg csírázóképességüket. Ha szabadföldbe vetjük a sötét színű, apró magvakat, vetéskor egy kis homokkal összekeverve vessük, mert. Így egyenletesebben tudjuk a talaj felszínére szórni a magvakat, és jobban látjuk, hogy hova vetettünk.

A 20-30 cm sortávolságra ültetett magvakat vékonyan takarni kell, 0,5 – 1 cm, mások szerint 1 – 1,5 cm vastagon. Finoman földet rostálhatunk a vetésre olyan vastagon, vagy gereblyével történő talajráhúzással takarjuk magvetést. Végül tömörítsük a talajfelszínt.

Magvetésből következő év őszére nyerhetünk kiültetésre alkalmas palántákat. Ebben az esetben bármelyik vetőmagboltban kapható magot most érdemes elvetni, mert a mag csírázásához fagyhatásra van szükség. Vethetünk a kert egy gondosan előkészített, öntözhető részébe -vagy, ha csak néhány tőre van szükségünk-, mély cserépbe is, amelyet a télen a szabadban hagyunk.

A tavasszal kikelt kis csíranövényeket rendszeresen öntözni, gyomlálni kell. Fontos ápolási munka a bokrosodást elősegítő visszavágás. Ezt akkor kell elvégezni, mikor a bimbók megjelentek. Ekkor a virágzati szárat -1-2 levél-párral együtt levágjuk. Az őszi kiültetésig ezt a műveletet még egyszer-kétszer megismételhetjük.

Ha csak néhány tő levendulát szeretnénk, vessük a magvakat cserépbe. Ha a cserepeket beltéren tartjuk, a magvaknak vetés előtt hideg hatásra van szükségük. Ennek legegyszerűbb módja, hogy tépőzáras nejlonzsákba, palántafölddel együtt hűtőbe tesszük a magvakat 2-3 hétre. Cserépbevetéskor a vetőmagot nyomjuk bele a palántaföldbe, de ne takarjuk, mert ha túl mélyre kerül a mag, nem fog kikelni. A csírázáshoz szükséges idő kb. egy hónap. A kikelt növénykéket tűzdeljük át kis cserepekbe. A palántákat a májusi kiültetés előtt fokozatos edzéssel vigyük a szabadba. A cserepeket ne tegyük ki teljes napsütésnek.

Levendula telepítés

A telepítés során több dologra kell figyelni. Szép állományt, csak jó minőségű palántából tudunk létesíteni. Az I. osztályú palánta jellemzői: a gyökérnyakban mért “szár” átmérője min. 5 mm, legalább 4 db alul fásodó oldalhajtás és jól fejlett körkörös gyökérzet. Telepítés optimális ideje október vége, várhatóan szép időjárás esetén nov. közepe. Telepíthetünk kora tavasszal is. Kiültetéskor – ha a palánták gyökérzete hosszú-, kb. 15 cm-re vissza kell vágni. A növényeket a gyökérnyaknál 4-5 cm-rel mélyebben kell ültetni, azaz az oldalelágazásokból 4-5 cm hosszú rész kerüljön a talajba. Az ajánlott sortávolság 1m, a tőtávolság 50 cm. Gondoljunk arra, hogy a növényeket hosszú időre telepítjük, hagyjunk teret a növekedésükhöz.

Levendula ápolása

Az új telepítésű levendula-ültetvény legfontosabb ápolási munkái: a visszavágás, a sorközművelés és a pótlás. Az első éves állományban a hajtásnövekedés megindulása után – május végén, június elején, a bokrosodás elősegítése miatt- a fiatal töveket 8-10 cm magasságban vissza kell vágni. (A visszavágást a második év tavaszán, a hajtásfejlődés megindulása előtt, 15-18 cm magasságban meg kell ismételni. Az új és a termő ültetvények elengedhetetlen évközi ápolási munkája a sorközművelés – jóllehet vegyszeres gyomirtásra van lehetőség-, mert a levendula nem kedveli a tömődött talajt. A szükséges pótlásokat már az első év végén ajánlatos elvégezni, különben csökken a hozam és a hiányos állomány látványa sem szép.

Levendula betakarítása

A levendula vágását teljes virágzásban célszerű elvégezni. A valódi levendula virágzása június második felében kezdődik és július közepéig tart. Mivel a legalkalmasabb betakarítási idő nagyon rövid, mindössze 7-8 nap, ezért nagyobb területeken a betakarítást már a virágzás kezdetén meg kell kezdeni, Későbbi betakarításnál az illóolaj-tartalom csökkenésével és a virágok pergésével kell számolni. A helyes vágási magasságra ügyeljünk. A levendulavirágot szárával együtt, közvetlenül a virágzat alatti első levél-párral kell vágni. A bokron maradó virágszárak a következő évi virágképződést károsan befolyásolják, míg a túl mély vágás a bekerülő levelek miatt az illóolaj minőségét rontja és fokozza a fagyérzékenységet. Virágdrog készítéséhez a levágott virágzatot legföljebb 40 C-on, azonnal árnyékos helyen szárítjuk és hasonló körülmények között tároljuk. Így a következő évi betakarításig lesz elegendő drogunk a fürdővizünkbe, ajándékba készíthető álom-és illatpárnába, sőt molyriasztóként a szekrényünkbe is. Míg idáig eljutunk, addig is szívet-lelket nyugtató illatos levendula-ültetvényben gyönyörködhetünk.

Az ajakosok családjába tartozó további gyógy- és fűszernövények a kertlapon: Gyíkfű; Izsóp; Kakukkfű; Szurokfű; Rozmaring; Zsálya

The post Levendula termesztése appeared first on Kert Lap.

A gyerekszobába helyezett növény a kezdete egy élethosszig tartó növény- és kertszeretet kialakulásának. Lehet, hogy a jövő botanika professzorát indítjuk ezzel útjára. A gyerekbiztos, egyben a belvárosi lakást is jól tűrő szobanövények választéka rendkívül gazdag. Olyan növényeket ajánlunk, amelyeknek elég egy apartman, egy padlásszoba is, és amelyek minden életkornak megfelelnek. Egyszerű kezelésű és szaporítású növényeket, hogy a gyermekek már kis korban hozzászokjanak az élő világ megfigyeléséhez.

A gyerekszoba általában napfényes és egyenletesen meleg. A növények kiválasztásánál arra ügyeljünk, hogy ne legyenek terjedelmesek, ne akadályozzák a gyerekeket a játékban. A gyerekszoba növényei ne szúrjanak. Utoljára, de nem utolsósorban ne legyenek mérgezők.

Néhány szobanövény, ami gyerekszobába is való:

Billbergia

Az  ananászfélék (Bromeliaceae)  családjába tartozó  bilbergia  Billbergia nutans őshazája Brazilia. Keskeny, ívesen hajló levelei csőszerű, a broméliákra jellemző tőlevélrózsát, ciszternát alkotnak, de ez más, mint a többi bromélia esetében. Karácsony táján, esetleg január-februárban jelennek meg bókoló virágzatai. Mutatósak az élénk rózsaszín virágzati fellevelekkel övezett zöldeskék virágok. Mivel terjedő gyöktörzsén sűrű sarjtömeg fejlődik és kedvező körülmények között több sarj is virágzik egyszerre. Egy-egy virágzat 10-14 napig él. A virágot hozó sarj nem pusztul el azonnal.

A mindent tűrő, igénytelen növények közé tartozik. Közepes fény- és vízigényű. Napos helységben biztosabban és gazdagabban virágzik. Nevelhetjük cserépben, fakéregre vagy gyökérdarabra erősítve, vagy ámpolnanövényként. A (pH 6-6,5) és B típusú (pH 6,2) virágföldbe való. Földjébe keverjünk kéregdarabokat. Tápoldat adagolása mellett bujábban fejlődik. Az erős napsugárzás, a vashiány levélszáradást okozhat. A túl magas páratartalom a levélszövetek elhalását, levélfoltosodást okozhat. Viaszos gyökértetvek, és a kis termetű pajzstetvek károsíthatják.

 Virágcsalán

Az ajakosok (Lamiaceae)  családjába tartozó virágcsalán (Coleus blumei) hazája Jáva. Leveleinek csak a formája hasonlít a csalánhoz, egyébként nem rokona a kellemetlen bőrkiütést okozó gyomnövénynek. Változatos, élénk levélszínével – amely fajtától függően a piros és a sárga sok árnyalatában pompázik – vidám színfoltja a gyerekszobának. A virágcsalán jelentéktelen, halványkék, apró virágai fürtben nyílnak. Megjelenésükkel egy időben a levelek sárgulni kezdenek, ezért a virágzó hajtásokat vágjuk vissza. Fény- és vízigényes. B típusú földjébe folyami homokot keverjünk. Ne öntözzük tápoldattal, mert a levelek jellegzetes, élénk színének kialakulását a bőséges tápanyagellátás gátolja! Betegségei és kártevői általában nincsenek.

Szaporításával a kisgyerekek is eredményesen próbálkozhatnak. Amikor a növény már megnyúlt és alsó levelei elhalnak, elérkezett a szaporítás ideje. 3-4 leveles hajtásdugványokat készítsünk. A levél alatt néhány milliméterrel a hajtást vágjuk le. A hajtás eredetű gyökerek az alsó, eltávolított levelek helyén keletkeznek. Kertészeti tőzeg és folyami homok keverékében a dugványok 3 hét alatt meggyökeresednek. Biztosabb az eredmény, ha az első héten befőttes üveget borítunk, vagy fólia zacskót húzunk a dugványokra. A dugvány cserepét ne érje közvetlen napfény. Amikor a fiatal növények új leveleket hajtottak, csípjük vissza a felső levélpárt, hogy bokrosabb legyen.

Törpe vízipálma

A palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó törpe vízipálma (Cyperus diffusus) a trópusokon honos. Közeli rokona a vízipálmának, de levelei szélesebbek és tőlevelei is vannak. Mivel mindössze 25-30 cm magas, összhatásában zömök, dús, sötétzöld, mutatós szobanövény.

Fény- és vízigényes. Bár szereti a sok vizet, de nem nevelhetjük vízbe állítva, mint a másik vízipálmát. Ügyeljünk, hogy ki ne száradjon, de a fölösleges vizet öntsük ki a cseréptartóból, mert ha tartósan vízben áll, elpusztul. B típusú földbe való. Pajzstetvek és takácsatkák károsíthatják.

Szaporításához a vízipálmához hasonlóan dugványokat készítsünk. Tőosztással is szaporítható. Átültetéskor a cserépből kiütött növényt késsel vagy esetleg kézzel ketté, vagy több részre osztjuk. Minden leválasztott részen legyen gyökér és leveles hajtás. A dugványok gyökereinek és az új növénykék megjelenését érdeklődéssel figyelik a gyerekek. A tőosztást a gyerekek végezhetik.

Futó filodendron

A kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó futó filodendronnak (Philodendron andreanum) Kolumbia a hazája. Bársonyos felületű, bronzszínű levelei vannak. A gyerekek számára különösen érdekes, hogy fiatal és időskori levelei között nagy a méretkülönbség: a fiatal levelek hossza mindössze 8-10, szélessége 5-6 cm. A bántatlanul fejlődő, tápanyaggal jól ellátott idősebb példányokon egy idő után 50-80 cm hosszú, 30 cm széles levelek fejlődnek.

Közepes fény- és vízigényű. B típusú földbe való.A gyerekek ámpolnanövényként vagy mohával bevont karóra futtatva nevelhetik. A moha damillal vagy vékony, rozsdamentes huzallal rögzíthető a karóhoz. Hajtásdugványai vízben 3-4 hét alatt meggyökeresednek. 8-10 cm-es cserépbe két dugványt ültessünk. Figyelem! Az időskori, nagylevelű dugványokból kislevelű növények fejlődnek. Pajzstetvek károsíthatják.

Pénzlevelű pilea

A csalánfélék (Urticaceae ) pénzlevelű pilea (Pilea nummularifolia) Hazája Nyugat-India és Dél-Amerika. Elfekvő, legyökerező szárával, apró világoszöld, kerek leveleivel jól illik a gyerekszobába. Virágai jelentéktelenek. 40-50 cm hosszan lecsüngő hajtásaival mutatós ámpolnanövény. Közepes fény- és mérsékelt vízigényű. Napos, félárnyékos helyen szépen fejlődik. B típusú virágföldbe való.

Szaporításával az óvodás korú gyerekek is eredményesen próbálkozhatnak. Amikor a növény alsó levelei már sárgulnak és hullanak, éles ollóval vágjunk 8-10 cm-es hajtásdugványokat. Az alsó 2-3 levelet tépjük le, és az így előkészített dugványokat ceruzavastagságú pálca segítségével ültessék be 8-10 cm-es cserépbe. Földjébe keverjünk kevés kertészeti tőzeget és folyami homokot. Egy cserépbe 8-10 dugvány kerüljön. Két hétig ne érje közvetlen nap a friss szaporítást. Betegségei és kártevői általában nincsenek.

Márványos szobai futóka

A kontyvirágfélék (Araceae)  családjába tartozó márványos szobai futóka (Scindapsus aureus) Salamon-szigetek a hazája. Gyors növekedésű kúszónövény. Levelei sárga foltokkal tarkítottak. Igénytelensége közismert. 20 cm-es cserépből vagy virágtartóból egész falfelületeket beborít. Valamilyen támasztékra természetesen szüksége van. Ámpolnanövénynek is nevelhejük. A növény nagy tűrőképességét bizonyítja, hogy levágott hajtásai akváriumban, víz alatt is megélnek. Terráriumba kiváló. Elél egy befőttesüvegben is. Érdekesen mutat a felfüggesztett, átlátszó üveggömbben.

Mérsékelt fényigényű, közepes vízigényű. B típusú virágföldbe való. Az idősebb, hosszú hajtásaik miatt nehezen átültethető növényeket tápoldatozzuk. A Philodendron andreanumhoz hasonlóan az idősebb korú hajtásokon feltűnően nagy levelek fejlődnek. Szaporítása az egy-két leveles hajtásdugványokkal egyszerű. A dugványok vízben 3-4 hét alatt meggyökeresednek. Egy 10 cm-es cserépbe 2-3 dugványt ült essünk. Betegségei és kártevői általában nincsenek.

Bíborpletyka

A kommelinafélék (Commelinaceae) családjába tartozó bíborpletyka (Setcreasea purpurea) hazája Mexikó, ahol örökzöld évelő, és a háziállatokkal is megetetik.A közismert pletykák közeli rokona. Hajtásai azonban erőteljesebbek, vaskosabbak, inkább felfelé törők. Ha elegendő fényt kap, az egész növény bíborlila. A fényszegény téli hónapokban kissé visszazöldül, de a tavaszi napsütés hatására visszanyeri eredeti szép színét. Lila, rózsaszín vagy fehér virágai jelentéktelenek. Fényigényes, de az árnyékot is elviseli. Vízigénye közepes. B típusú virágföldbe való.Tavasztól őszig ablakládában vagy erkélyen is nevelhető. A szabadban nevelt példányok mindig zömökebbek.

A felkopaszodott, díszét vesztett példányokat újítsák meg a gyerekek. Készítsenek hajtásdugványokat: 8-10 cm-es cserépbe 3-5 dugványt ültessenek. Ezek minden különösebb gondozás nélkül 3 hét alatt meggyökeresednek. Betegségei és kártevői általában nincsenek.

The post Gyerekbiztos szobanövények appeared first on Kert Lap.

dr. Komiszár Lajos egyetemi főtanácsos, a virágkötő tanfolyam és a kiskert tanfolyam egyik szakembere -

Csodás karácsonyi dekorációk, valóságos tavaszidézők a kertészeti áruházakban ékeskedő hajtatott virágok. Sokszor nem is tudunk ellenállni a kísértésnek, hogy kísérletképpen vegyünk belőlük. Ha azt akarjuk, hogy otthon is örömünket lejük bennük, sőt elvirágzás után is sokat ígérőek maradjanak, emígy gondozzuk őket:

Virágos állapotukban, kivétel nélkül, közvetlen napsütéstől védett és hűvös helyen virulhatnak legtovább. Ezért, amennyiben beférnek, nem napsütötte ablak közébe is betehetők. Ilyen módon, az ablakon át nézve gyönyörködhetünk bennük. Az itteni hűvös és egyben párás légtér általában a virulási idejüket is meghosszabbítja. Épp ezért, legalább éjszakára, ablak közelébe kerüljenek át a napközben másutt, melegebb helyen tartottak. Az így előforduló, esetenként akár több fokos hőcsökkenés nem szokott ártani, még az egészen fagyponthoz közeli sem. Az esetleg még adódó erős hidegek idején, a belső ablakot résnyire nyissuk meg. Bár még az sem jár komolyabb ártalommal, ha az erősen lehűlő külső ablaktáblához érő leveleik, esetleg virágszirmaik, illetve lepelleveleik odafagynak.

hajtatott krókuszok a téli hó hangulatához.

A gondos öntözésük a legfontosabb. Még átmenetileg sem száradhatnak ki. Ha ez mégis bekövetkezne, késedelem nélkül állítsuk vízbe őket. Kiszáradásukat elkerüljük, ha gyakran, ám mérsékelt adagban, langyos vízzel öntözünk. A virágok elnyílásával vízigényük tovább fokozódik. A túlöntözést azonban kerüljük, ha ez mégis megtörtént, néhány napig várjunk az öntözéssel. Napos időben nő a túlmelegedés veszélye. Ekkor szellőztessünk, és árnyékolás céljából a függönyt sem árt elhúzni. Ezzel a levegő páratartalmát is jó irányban befolyásoljuk. A huzatot kerüljük.

Időközönként tápozzunk Wuxállal vagy egyéb, jól oldódó, gyors hatású N tartalmú műtrágya 0,2 %-os töménységű oldatával, vagyis literenként 2 g vagy 2 ml töménységű oldattal. A kijuttatás három-hat nap múlva megismételhető. Leginkább ajánlott a nárcisz, a vízben hajtatva kivirágoztatott jácint, a tulipán esetében.

Az átültetéseket még virágzó állapotban sem sínylik meg ezek a növények. Az eredeti cserepükből tehát akár ki is emelhetők és beültethetők díszcserépbe vagy növénytálba., esetleg másmilyen tartóedénybe, nyirkos homok, még inkább rostos tőzeg vagy esetleg moha, netán csak fűrészpor, de inkább kéregapríték közegbe. Különböző alakú, levél- és virágszínükben, valamint méretükben hozzájuk illő más növényekkel is összeültethetők, egy közös, nagyobb tartóedénybe, ahol nagyon mutatós, különleges alkalmakhoz is méltó színfoltok lehetnek.

Elnyílásuk után mindenekelőtt az így már díszértéküket vesztett virágaikat távolítsuk el mielőbb, az esetleg már pusztuló levélrészeikkel együtt. A még zöld virágszárat, illetve levéltelen tőkocsányt viszont, a még jól zöldellő-leveleikkel együtt, ekkor sem kell bántani. Ilyen állapotban ott maradhatnak még a többi növény között.

Ugyanis a földbeni tápanyag raktározó részük, vagyis a hagymájuk, hagymagumójuk, gumójuk vagy éppen rizómájuk tovább fejlődéséhez vagy csak a többé-kevésbé tökéletes megmaradásához is, egy ideig még zöldellniük kell, jó fényellátottságban, mérsékelt melegben és kiszáradás nélkül. Ezért addig folytassuk az öntözésüket is, amíg a leveleik nagyobbik fele, de legalább egy része még elevenen zöldell. A zöld részeik így tápanyagot képeznek a földbeni hagymájuk, hagymagumójuk vagy gumójuk, illetve rizómájuk számára, így hozzájárulunk ezek a megújulásához, tápanyagokkal való feltöltődésükhöz, ami a továbbélésük feltétele. Emiatt időnként tiszta víz helyett, szintén valamilyen tápsó, esetleg lombtrágya legfeljebb fél százalékos töménységű oldatával is érdemes öntözni vagy inkább lombtrágyázni őket. Ilyen módon megkísérelhetjük még a cserépben hajtatott tulipán hagymájának a megtartása is, és nem muszáj eldobni ezt, az elvirágzást követően. A jácintnak is legfeljebb a vízben virágoztatott – hajtatott- hagymája merül ki a hajtatás folyamán annyira, hogy a virágzás után tönkremegy. Többnyire azonban még ez is megelőzhető, az ilyenkor a nyílás kezdetétől időszerű rendszeres tápoldatozással. A nárciszhagymák szintén csak vízben virágoztatva mehetnek tönkre. Egyébként viszont éppen ők tarthatók el a tovább.

Továbbneveléskor a levelek zöldellése még tavaszig is eltarthat és így a fagyveszélyek elmúltával, sort keríthetünk a földlabdával együtt történő kiültetésre. A teljes visszahúzódásig, tavasz végéig vagy nyár elejéig, tehát kínálkozó lehetőség a szabadban tartásuk. Ilyen módon nemcsak a szobában, hanem kint az erkélyen, teraszon, még inkább a kertben is kivárhatjuk leveleik teljes lesárgulását és már a száradás megindulását.

hajtatott amarillisz pohárban, amelyet egy nagyobb pohárba állítunk, és a két pohár fala közé gyöngyöt vagy vörös termést töltünk díszítésképpen.

A levelek elszáradása jelenti a földbeni tápanyag raktározó részük szokásos nyugalmi időszakának kezdetét. Ettől kezdve már nem is szabad tovább öntözni őket. A földből kiszedve meg kell tisztítani a hagymát vagy másmilyen földbeni részt az időkőben ugyancsak pusztulásnak induló gyökerektől és a levelek maradványaitól, valamint az esetleg rajtuk kifejlődött és könnyen leváló sarjaktól. Ezután kerülhet sorra a megszikkasztásuk és a némi szárításuk. Ezt követően pedig, már száraz állapotukban , szellős helyen tarthatók el, a majd csak legkorábban nyár végétől vagy ősszel időszerű újabb elültetésükig. Ez rendszerint már csak kerti virágfoltba ajánlható. Vagy pedig a betakarított hagymák, egyebek, elajándékozhatók másoknak hasonló hasznosításra.

A legismertebb sáfrány a tavaszi sáfrány (Crocus vernus), ami kora tavasszal bontogatja kicsi, fehér virágait. A napos területek kedvelője, az üde jó vízelvezetésű talajokon díszít szépen. Hajtatni is lehet, a lakásokban nagyon szépen mutat az ablakokban.

A Jácint hajtatásáról és az Amarillisz hajtatásáról itt olvashat részletesen.

Igaz hogy így tovább nevelve, rendszerint nem fejlődnek ki, az ismételt virágoztatáshoz is megfelelő nagy méretűre. Ez alól talán csak a nárciszok és esetleg még a sáfrányok kivételek, amelyek megfelelően tápoldatozva, még annyira megerősödhetnek, hogy a következő télen is újra kivirágoztathatók. Viszont még mindegyikük a kertben, a következő tavasszal, szépen viruló virágként hasznosulhat. Ezzel a lehetőséggel pedig érdemes is élni!

Hajtatott amarillisz áruházi kínálatban.

The post Hajtatott hagymás virágok helyes kezelése appeared first on Kert Lap.

A talajban élő gombákról, jobban mondva a gombák testét felépítő micéliumokról (gombafonal) van szó, amelyek úgy működnek akár egy földalatti internet, összekötve egymással a növények gyökereit. Az Avatar egymással kapcsolatban álló és kommunikáló fái nem csak a filmvásznon léteznek. Itt élnek közöttünk.

Minél többet ismerünk meg ebből a földalatti világból, annál inkább megváltozik a véleményünk a növényekről. A gombahálózat lehetővé teszi a növények közötti információcserét és a tápanyaghoz jutást is.

A gyökér-gomba kapcsolatot már a19. században felfedezték. A német Albert Bernard Frank a gomba-gyökér partneri viszonyt nevezte mikorrhizának.

Ebben a kapcsolatban a növény szénhidráttal látja el a gombát, a gomba pedig segít felvenni a növénynek a talajból a vizet és a vízben oldott ásványi agyagokat a micéliumokon keresztül. 1960 óta tudjuk, hogy a mikorrhizák segítik az egyedi növények tápanyagellátását. A gombafonalak által termelt kémiai vegyületek növényvédelmi szempontból is jelentősek. Növelik a növények ellenálló képességet. És ez még nem minden!

Ma már tudjuk, hogy a gombák az egymástól távol élő növényeket is összekapcsolják. Ezt földalatti internetnek nevezte el Paul Stamets gombaszakértő, aki már a hetvenes években végzett elektronmikroszkópos megfigyelési során hasonlóságot fedezett fel a micélium hálózat és az internet elődjeként számon tartott Apranet között (USA Védelmi Minisztérium).

James Cameron 2009-ben készült filmje, az Avatar egymással elektrokémiai úton kommunikáló fáinak tehát van valóságalapja. Évtizedekbe tellett, amíg a földalatti internet működésének részleteit összerakták. 1997-ben Suzanne Simard (University of British Columbia. Vancouver) figyelte meg először, hogy egy amerikai duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) és egy amerikai papírnyír (Betula papyrifera) között a micéliumok segítségével szénszállítás (szerves anyag szállítás) történik. Más kutatók egymástól távol élő növények között nitrogén és foszforcseréről számoltak be. 1997-ben megjelent tanulmányában Simard arról számolt be, hogy az árnyékban fejlődő, gyenge magoncok részére a micéliumokon keresztül szerves tápanyag jut el a donor fáktól. Simard meggyőződése, hogy a nagy, kifejlett fák segítik a gyengébb, fiatalabb fákat, csemetéket, magoncokat.

Ezzel megdőlni látszik az a darwini elmélet, hogy az individuumok csupán egymással küzdenek a túlélésért, hiszen például a fák egymással kommunikálnak, és segítik egymást, mondta Simard 2011-ben megjelent Do Trees Communicate? című tanulmányában. Lynne Boddy  (Cardiff University) szerint annak terén még nagy a bizonytalanság, hogy ez a kommunikáció milyen mértékű.

Ren Sen Zeng (Dél Kínai Mezőgazdasági Egyetem, Guangzhou) fedezte fel paradicsommal végzett kísérletben, hogy a gombafertőzést (Alternaria solani) kapott növények kémiai jelek segítségével a micéliumokon keresztül értesítik szomszédaikat a veszélyről. Azt találták, hogy az értesített növények sokkal kevésbé voltak fogékonyak a gombafertőzésre. És nem csak a paradicsom teszi ezt. 2013-ban David Johnson (University of Aberdeen) lóbabbal végzett kísérletekben hasonló eredményre jutott levéltetvek esetében.

De az internetnek a növényvilágban is megvannak az árnyoldalai. Egyes klorofill nélkül élő növények, mint a fantom orchidea (Cephalanthera austiniae) folyamatosan, vagy a klorofillal rendelkező, fotoszintetizáló mixotrof orchideák időnként a micéliumokon keresztül”lopnak e”l tápanyagot másoktól.

Egyes növények olyan kémiai anyagokat bocsátanak ki, amelyek veszélyesek riválisaikra, ez a jelenség az allelopátia. Bár némely tudósok kétségbe vonják ezek hatékonyságát a földalatti internethálózat tekintetében, mondván, hogy a veszélyes anyagok megkötődnek a talajban, vagy lebontják őket a baktériumok, mielőtt hosszabb utat tennének meg. Ezt a véleményt megdönteni látszik a Kathryn Morris és kollegái egy 2011-ben végzett kísérletben kimutatták, hogy a bársonyvirág talajba juttatott toxikus anyagait a gombák tovább szállították.

Kutatók egy része továbbra is azt állította, hogy ezek a megfigyelések csak kísérleti körülmények között helytállóak. Ezért Michaela Achatz, a Berlini Egyetem munkatársa a természetben próbáltak hasonló hatásokat felkutatni. Több allelopátiájáról ismert növény esetében bebizonyították, hogy az allelopátia hatása valóban a gombákon keresztül érvényesül. Ezekben a kísérletekben az allelopátiát mutató növények környezetében elhelyezett becserepezett növények egy részét folyamatosan áthelyezték. Ezeknél a növényeknél a gombák nem tudtak a gyökerekkel kapcsolatot létesíteni. A káros anyagok azokhoz a cserepes növényekhez jutottak el, amelyeknél hagyták, hogy a gyökér-gomba kapcsolat kialakuljon. A kísérletekben amerikai fekete dió (Juglans nigra) által kiválasztott juglon paradicsomra és uborkára gyakorolt hatását vizsgálták ily módon.

A megfigyelések eredményeként a biológusok egyre gyakrabban használják a wood wide web kifejezést (world wide web=www helyett), ahol a növények a gyökereihez kapcsolódó micélium hálózaton keresztül tartják egymással a kapcsolatot. A wood wide web elnevezés arra utal, hogy a növényvilágot alkotó individuális organizmusok egymáshoz kapcsolódnak és kommunikálnak egymással!

Forrás: Plants have a hidden internet

Lelkek fája az Avatar, James Camerun 2009-es filmjéből

The post Titkos információs szupersztráda appeared first on Kert Lap.

A babérmeggy a téli kertek sztárja, nagy levéltömegű, lomblevelű örökzöld. A nálunk nemesített fajták napos, félárnyékos helyre valók. Szélsőségesen meszes, száraz, sivár homokos vagy túl nedves talajba ne kerüljön. A fagyok beálltáig ültethető.

A babérmeggyek (Prunus laurocerasus) a Kaukázusban és a Balkán-félszigeten őshonosak. 1576-ban Clusius, a bécsi botanikus kert igazgatója kapta az első példányokat David Ungand konstantinápolyi német nagykövettől több más növénnyel egyetemben. A növények tönkrementek, kivéve a babérmeggyet és a vadgesztenyét.

Babérmeggy bemutatása

A babérmeggy a cseresznyéhez hasonlóan a rózsafélék (Rosaceae) családjába, a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozik. A Prunoideae alcsaládra a csonthéjas termés jellemző. Az alcsaládon belüli Prunus nemzetségbe tartozik sok termesztett gyümölcsfajjal együtt, amelyek közül a legfontosabbak a cseresznye, a meggy, a kajszi, a szilva, az őszibarack, a mandula.  A Prunus nemzetség 200 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. A héjasokként számon tartott gyümölcsök is idetartoznak. A Prunus név a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent.

Szórt állású levelei egyszerűek, épek, örökzöldek, vastagok, bőrneműek, visszás tojásdad-lándzsásak, fényesek, színükön olajzöldek, fonákukon világoszöldek. Virágzata április-májusban nyíló fürt. Szeptemberben érő csonthéjas termése gömbölyded, sötétvörös vagy fekete. A növény minden része változó mennyiségben amigdalint (cianoglikozid) tartalmaz.

A hetvenes évek óta babérmeggy-szelekcióval foglalkozó Józsa Miklós „A Babérmeggyek” című előadása az V. MAKEOSZ szakmai napokon hangzott el (2014. február 11-13.). Józsa előadását a nagyközönség felé a Kertészet és Szőlészet 2014-18. számában megjelent cikkben Papp Edina tolmácsolja, így mutatva be a babérmeggyet: A kaukázusi alakkör fölfelé törő, nagyméretű, akár fává is megnövő, szélesebb, világosabb zöld leveleket hoz, ami legföljebb mínusz 15 ˚C -ig fagytűrő. A balkáni típusú babérmeggyek levele keskenyebb, sötétebb zöld, szélesebb bokrot nevelnek és alacsonyabbak. Fagytűrésük jobb, mínusz 20 ˚C -ig megbízhatóan telelnek, így a hazai kertekbe, illetve a magyar termelők által leginkább kiszolgált keleti piacokra jobban megfelelnek.

Babérmeggy környezeti igényei és gondozása

Jó időjárás esetén novemberben, a fagyokig ültethető. Napon és félárnyékban fejlődik a legszebben, de a mélyárnyékot is tűri. Napos, szeles helyen a megnőtt párologtatás miatt figyelni kell a megfelelő vízellátásra. Talaj iránt nem igényes, de az erősen meszes, a túl laza talajt nem kedveli. A fajták téltűrése növelhető, ha augusztus második fele után kevés vizet, csapadékot kapnak, meggátolva ezzel az új rügyek képződését.

Több fajtája sövényként, talajtakaróként, mások szoliterként és dézsás növényként tartható. Metszéssel jól alakítható.

Csapadékos időben gombafertőzések léphetnek fel. Ilyenek például a sztigminiás és a ceutospórás levélfoltosság. Józsa Miklós ’Mari’ fajtája a manapság gyakori Pseudomonas fertőzésre érzékeny. A növény rágó és szívó kártevői valamint pajzstetvek ellen is védekezni kell.

Babérmeggy fajtaajánlat

Józsa Miklós fajtaajánlata alapján szoliterként kiváló a nagytermetű ’Baumgartner’ fajta. Sövénynövényként ajánlott a ’Novita’. Nyíratlan, 1,5-2 méteres sövényként a ’Mari’ használható. A francia nemesítésű ’Genolia’ magas sövénynek való. Mutatós talajtakaró vagy dézsás növény a bókoló, széles ágrendszerű, lombfakadáskor bronzos ’Zita’. További talajtakarónak ajánlott fajták a bronzosan fakadó ’Nero’ illetve a ’Sári’ és a ’Zöld Szőnyeg’.

Manapság a szelekció célja a télállóság mellett a bronzosan fakadó lomblevél. Vörösen kihajtó fajták a már említetteken kívül a ’Kleopatra’, amely szoliterként, edénybe, illetve sövénynek is ültethető, a sövényként, szoliterként és dézsásként is ültethető ’Antonius’ illetve a 2013-tól az Európai piacon is elérhető ’Ani’.

A 2013. évi GrootGroenPlus kiállításon és vásáron mutatkozott be Józsa Miklós két legújabb babérmeggy fajtája, a Prunus laurocerasus ‘Gabi’ és a Prunus laurocerasus ‘Josa’. A ’Gabi’ másfél méterre megnövő gömbös, kompakt megjelenésű fajta, tojásdad levelei sötétzöldek, fényesek. A fiatal hajtások világoszöldek. Kandaláber szerűen fejlődő virágai májusban nyílnak. Mínusz 20˚C -ig télálló. Dézsás növényként is megállja a helyét. A ‘Josa’ kompakt, de terjedelmes cserje. Levelei lándzsásak, sötétzöldek, a fiatal hajtások világoszöldek, a frissen kibomló levelek bronzosak. Mínusz 30 ˚C-ig télálló. 2013-tól a belga Van Poecke & Zoon a holland Heco Stekcultures. Európai terjesztéséért a holland Breeder Plants ügynökség felel.

A balkáni babérmeggy, Prunus laurocerasus ‘GRPL 18′, márkanevén Zöld Bolygó (Green Planet)  a  holland Guido Rouwette faiskola szelekciója,  pont olyan gömbölyű és zöld, mint a Föld.

Források:

books.google.hu

Kertészet és szőlészet

newplantsandflowers.com

The post Babérmeggy, a téli kertek sztárja appeared first on Kert Lap.

Mit tegyünk, ha lassan beköszönt a kellemetlen ősz, és hamarosan fagy? Költöztessük vissza cserepes, dézsás növényeinket. Rendezzük át a szobanövényeket. Mentsünk meg a kertből néhány évelőt. Telepítsünk fűszernövényeket a konyhaablakba.

Kertből a lakásba

Behordott dézsás növényeinket tegyük a lakás legvilágosabb, viszonylag hűvös részébe. Ha a növények kintről a lakásba kerülnek, bizony megváltozik életük, kevesebb a páratartalom, a fény, és nem szabad számításon kívül hagyni a légszennyeződést sem. A gyógynövények, fás szárúak gyakran eldobálják leveleiket. Jobb a helyzet, ha a növényt már fiatal korában eddzük a bentlakáshoz. A szobanövényeket is helyezzük át, ha szükséges, távolabb a fűtőtesttől és közelebb az ablakhoz. Az ablaban virágoztathatjuk a fokföldi ibolyákat.

Ahogy a Cserepes növények téli védelme című cikkünkben is olvadható, télen is szobahőmérsékletet (22-25 °C) kell biztosítanunk a trópusi eredetű növények többségének. Tehát irány a világos nappali, a fűtött veranda. A többiek a télikertbe, verandára, világos pincébe, a lépcsőházba vagy akár a garázsba is kerülhetnek. Amire feltétlenül szükségük van a világosság és a megfelelő hőmérséklet. Hidegházi körülmények közt (5-12 °C-on) teleltethetjük a rozmaringot, leandert, babért, kaktuszokat, pozsgásokat, gránátalmákat és a citrusféléket (citrom, narancs, lime, mandarin, grapefruit, kumquat). 13-17 °C-ot igényelnek télen a mérsékelt házi pálmák (legyező, főnix, kencia, washingtonia), a mályvarózsa, selyemmályva, akáciák, broméliák. A Kaktuszok teleltetéséről itt olvashat.

Kerti évelőt és egynyárit is menthetünk a lakásba. Ha a vezérhajtásról lemetsszünk kb. 15 cm-es darabot, lecsupaszítjuk az alsó leveles szárt, és vízbe, nedves homokba, tőzegbe dugjuk, néhány hét alatt megindul a gyökérképződés. Ha a gyökerek már megerősödtek, eljött az ültetés ideje. Aztán már nem kell más, csak egy világos lépcsőház vagy veranda. Mentsünk be még a fagyok előtt néhány odakint egynyáriként nevelhető díszcsalán hajtást. Állítsuk vízbe, véilágos helyre, de nem direkt napra, és a gyökerek kifejlődése után cserepezzük be őket, és tegyük déli fekvésű, napos ablakba. Jövő nyárra kiültethetők.

A télikert télen is nyarat varázsol körénk. Utazás nélkül is a világ egzotikus tájaiban gyönyörködhetünk, ahová vendégeinket is elkalauzolhatjuk. Minden csak adottság és tervezés kérdése. A télikert növényeiről részletesen itt olvashat: Növények a télikertben.

Mediterrán szobanövények, pozsgások teleltetése világos, hűvös helyen

Fűszerkert télire

A dézsában tartott babér kerüljön fedett verandára. A 3-4 éves, nagyobb metélőhagyma-töveket, amelyeket nagy cserépben tartottunk, vigyük fedett helyre. A zeller gumóját éltre kelthetjük, hogy friss zeller zöldhöz jussunk a konyhában. A zeller betakarításakor távolítsuk el a gyökereket és a zöld hajtásokat a gumóról, és fagymentes, hűvös helyen tároljuk. Később nincs más teendőnk, mint a kamrában, pincében tárolt zellergumó tetejéből levágunk egy 3-5 cm-es darabot, amit aztán a vágási felülettel lefelé fordítva földdel töltött cserépbe helyezünk. A gumó felső harmada a felszín fölé kerüljön. A konyhaablakban kellő fényhez jutva, rendszeres öntözés mellet hamarosan megjelennek a friss zöld hajtások, amelyekkel ételeinket télen is ízesíthetjük. A konyhaablakban tarthatunk még rozmaringot, bazsalikomot, kakukkfüvet, szurokfűt (oregánó).

Bambuszok szobába

A nem télálló bambuszokat nyugodtan tarthatjuk a lakásban, akár egész évben is. A legtöbb gondot a száraz levegő okozza. Megfelelő páratartalmat biztosíthatunk, ha a bambuszaink cserepét mosott sóderrel borított tálcára állítjuk, amelyet állandóan nedvesen tartunk. Ha tíz fok körüli hőmérsékleten teleltetjük, akkor a vízellátást csökkenthetjük, ami nem a teljes vízelvonást jelenti. Meleg szobában azonban fontos a rendszeres öntözés. A túlöntözés azonban gyökérrothadáshoz vezethet. A nagylevelű növények kellő fotoszintetizáló felülettel rendelkeznek, és a viszonylag kevés fényt is tolerálják. Kis méretű bambuszokat tehetjük az ablakközé. A Bambusa venrticola jól tűri a száraz levegőt, és száraz körülmények között törpe növekedésű. A Pseudosasa japonica pedig a fényszegény helyet is elviseli. A törpe fajok közül a Pleioblastus fortunei variegatus ajánlható beltéri nevelésre.

The post Kert a lakásban appeared first on Kert Lap.