Ez a melegkedvelő trópusi növény mindenkinek az otthonát ragyogóvá varázsolja a nyári hónapokban. A krosszandra a mi éghajlatunkon, dézsás, cserepes növényként tartható. Gondozása egyszerű. A trópusi indiában a hagyományos népgyógyászat egyik kedvelt növénye. A virágpiacokon díszítésre szánt virágait árulják.

Krosszandra bemutatása

A medvekörömfélék ( Acanthaceae családba, Acanthoideae alcsalád) családjába tartozó krosszandra (Crossandra infundibuliformis) Indiában és Sri Lankán honos félcserje. A rovarok előszeretettel látogatják. Kedvelt dísznövény. Dél-Indiában Kanakambaram néven „fut”, és a virágpiacon kosárszám kaphatók virágai, amelyekből virágfüzér, girland, hajdísz készül minden mennyiségben, minden eseményre. A füzérek illatosak maradnak megszárítva is. Bár ez fajtától függ.

A növény lándzsás, hullámos szélű, rövid nyelű levelei 6-12 cm hosszúak. A vörös-narancssárga, lazacszínű színű virágok dús fürtökben nyílnak. Nálunk, szobanövényként, áprilistól szeptemberig szinte folyamatosan virágzik. A zöld fellevelek tetőcserépszerűen átfedik egymást együtt tartva a virágokat, amelyek vonzó, kompakt színegyüttest alkotnak. A 2 cm hosszú csöves virágok sziromlevele és csészelevele ötcimpájú, átmérője 2,5-3 cm. Sok kertészeti fajta virágszíne narancssárga, vörös, sárga és rózsaszínű. A virágszín éles kontrasztot a sötétzöld levelekkel.

Miután meleg, párás környezetből származik nem hidegtűrő. A mikroklímánkon csak szobanövényként vagy konténernövényként jöhet szóba.

Forrás: gardeningsolutions.ifas.ufl.edu

Krosszandra gyógyhatásai

Az alapfajt az indiai népgyógyászat régóta használja. Különösen sebgyógyító, fájdalomcsökkentő, gyulladáscsökkentő és baktériumölő hatása jelentős, mindezeket levél- és virágkivonatokkal végzett tudományos kutatások is alátámasztják. A kutatók a szintetikus antibiotikumok kiváltására javasolják. Hatóanyagai: flavonoidok, szaponinok, terpenoidok, szívglikozidok redukált cukrok.

Forrás: www.journalcra.com;  www.ijbpr.com

Krosszandra gondozása

Ma már nálunk is egyre divatosabb szobanövény, amely minden nagyobb kertészeti árudában megtalálható. Világos helyen tartsuk, de ne tűző napon. Ültessük jó minőségű, trópusi növényeknek való, A típusú virágföldbe. Talaját mindig tartsuk nedvesen, sose hagyjuk kiszáradni, de ne is iszapojuk szét. Miután a párás környezetet szereti, leveleit vízzel permetezzük. Nyáron is elég havonta tápoldatozni komplex virágtáppal. Atkák, üvegházi molylepkék megtámadhatják, de nem igazán érzékeny a kártevőkre.  Kompakt megjelenésűvé nevelhetjük, ha a hajtásait visszacsípjük időnként. Főleg tavasszal védekezzünk így a felnyurgulás ellen. Az elnyílt virágok eltávolításával további, bőséges virágzásra ösztönözhetjük a növényt.

Teleltetése viszonylag egyszerű. Ősszel az öntözést fogjuk vissza, de csak annyira, hogy a földje ki ne száradjon. Viszont meleg fűtött szobában figyeljünk oda a párásításra, amit a levelek permetezésével és a cserepe kavicsos tálcára állításával érhetünk el. A tálcát mindig töltsük föl vízzel, de úgy, hogy a cserép alja ne érjen bele.

The post Krosszandra appeared first on Kert Lap.

Nincs több hektár földje, kiskertje sincs? De ablakpárkánya csak van? Olyan fűszernövények kerülnek bemutatásra, amelyek cserépben, balkonládában, konténerben is nevelhetők.

Elég, ha napos helyet és jó talajt biztosítunk számukra. Ilyenek akár a tűzlépcső, a bejárati ajtóhoz vezető kerti út, ablakláda, balkon. A trágyázást, tápoldatozást felejtsük el. A konténer téli védelmére akkor van szükség, ha a mérete kicsi és a növény eleve fagyérzékeny. Ha műanyag edényt használunk a fagy nem tehet kárt benne, míg a kerámia, cserép törik.  Kaspónak pedig sok mindent használhatunk, amit az ízlésünk megenged. Ha kertünk van, és késő nyáron kiültetjük az évelő fűszernövényeket, elég időt adunk nekik a begyökeresedésre. Másokat egynyáriként tarthatunk, és a szezon végén kidobhatjuk.

Legjobb konténernövények válogatás

Majoránna

ajakosvirágúak családja (Lamiaceae)
Origanum majorana

Az ázsiai eredetű növény. Egyéves, lágyszárú. Cserépben, balkonládában évelőként tartható. Akkor kell levágni, ha megjelennek a zöldes virágbimbók. Ezután a leveleket a szárról lehúzzuk, és árnyékos helyen szárítjuk. A cserépben maradt rész tápoldatot kapva hamarosan kihajt, bokrosodik. Magvetéssel szaporíthatjuk. Vetés előtt a talajfelszínt tömöríteni kell, a magvakat nem szabad fél centiméternél mélyebbre dugni. Nedves talajban megindul a csírázás. Étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású. Kacsasült, burgonyás ételek, máj ízesítéséhez ajánlott.  Kolbászok hurkák ízesítője. A majoranna a kakukkfű, rozmaring, bazsalikom hármas a mediterrán konyha egyik legfontosabb fűszere.

Borsikafű

ajakosvirágúak családja (Lamiaceae)
Satureja hortensis

Egyéves, lágyszárú. Vadon élő és termesztett változata is ismert. Termesztett rokona a Satureja montana évelő faj. A virágos hajtást, a fás rész kivételével, virágbimbós állapotban gyűjtsük, szellős csokorba kötve, felfüggesztve szárítsuk. Szárítás után a virágokat és a leveleket morzsoljuk le. Cserépbe vetve az ablakpárkányra helyezve, télen is biztosítja az utánpótlást. Borsra emlékeztető íze miatt, használható annak helyettesítésére, vagy annak kiegészítésére. Ily módon pompás fűszere hurkáknak, káposzta-, bab-, krumpli-, gomba ételeknek, savanyúságoknak. Virágos leveles hajtása enyhe vérnyomásnövelő, szélhajtó, emésztésserkentő.

Bazsalikom

ajakosvirágúak családja (Lamiaceae)
Ocimum basilicum

Rendkívül alak és formagazdag faj. Egyéves, lágyszárú. A Dél- Ázsiából származó kerti bazsalikomnak (Ocimum basilicum) több mint 60 alfaja, variánsa ismert. Igényes növény. Tápanyagban gazdag talajban, minimálisan tápoldatozva szépen fejlődik. Áprilisban helybevetéssel szaporítható. Viszonylag nagy magját 1 cm mélyen dugjuk a talajba, és takarjunk rá. A virágzás megindulásakor kell levágni. Utána ismét kihajt. Táplálékként leveleit használják fel frissen vagy szárítva. Az mediterrán konyha közkedvelt alapanyaga. Kellemes fűszere a friss salátáknak, paradicsomos ételekhez, tésztákhoz, babhoz valamint gombához is használják. Tehetjük pogácsába is. Asztmát, hörghurutot, tüdőtágulatot megelőzhető és kezelő szerként használják. Emésztésserkentő. Tudjon meg többet: Bazsalikom

Sáfrányos szeklice

fészkesvirágúak családja (Asteraceae)
Carthamus tinctorius

Egyéb nevei: pórsáfrány, olajözön. Elõ-Indiában honos. Egyéves lágy szárú. A talaj iránt nem igényes, bármilyen talajon termeszthetjük, a meleg fekvésû területeket kedveli. Júliustól augusztus végéig virágzik. A virágbibét színezésre használják. Március közepétől április közepéig vetik 40-50 cm sor- és 15-20 cm tőtávolságra, 4-6 cm mélyre. Magjában zsíros olajokat raktároz. A termésből hidegen nyert olajat étkezési célokra, illetve a gyógyászatban érelmeszesedést megelőző és gyógyító szerként is hasznosítják. A tűzvörös, nyelves virágokat kicsípik, és tűző napon szárítják. Természetes színezőanyagait levesek, főzelékek, mártások, tészták, sütemények, krémek, salátaöntetek színezésére és fűszerezésére használják. Színeznek vele sajtokat, vajat és margarint is.

Rozmaring

ajakosvirágúak családja (Lamiaceae)
Rosmarinus Officinalis

Mediterrán származású félcserje. Hazai viszonyok között egyévesként tartható sikerrel. Védett, napos helyen, ládában, cserépben azonban áttelel. Dugványkészítéshez a hajtás felső, hajlékony, gyenge, ezüstös színű vége nem használható. A többi része viszont könnyen gyökeresedik. A szaporításra kiválasztott hajtásokat feldaraboljuk úgy, hogy egy-egy dugvány 4 levélpárt tartalmazzon. Az átlagosan 10-12 cm hosszú dugványok alapját a legalsó levélpár alatt 2-3 mm-re vágjuk. A legfelső levélpár kb. 1 cm-re legyen a dugvány felső végétől. Az alsó két ízközről a leveleket éles metszőollóval levágjuk, majd a megmaradt alsó levélpárig a talajba szúrjuk. Gyökeresedésig tűző naptól védve állandóan nedvesen kell tartani a talajt. A későbbiekben, kiültetés után, nem igényel sok nedvességet. Ha a dugványkészítés során megjelenő, új hajtásokat többször visszavágjuk, elősegítjük a bokrosodást. Az ültetés ideje koraősz, ezáltal még a tél beállta előtt meg tud erősödni. Ládába bármikor ültethetjük. Friss vagy szárított leveleit egyes leveseken és mártásokon kívül, főleg bárány-, vad-, továbbá szárnyas húsból készült sültek, valamint töltött húsételek ízesítésére használjuk. Gyulladáscsökkentő, antibakteriális és antioxidáns hatással rendelkezik. Tudjon meg többet: Rozmaring

Hová, mibe, hogyan ültessünk: Fűszernövények az erkélyen

The post Fűszernövények kert nélkül appeared first on Kert Lap.

Nem akar az idén szegfűt ültetni? Az alacsony termetű kerülhet virágládába, sziklakertbe, a nagyobbacska virágágyásba. Nagyon sokféle szegfű létezik. Közöttük bizonyára akad olyan, amelyik az Ön kertjébe való.

A szegfű sokak szerint igazi szocreál virág. A 80 as években boldog-boldogtalan szegfűt maszekolt a fóliaházakban, amíg a fűtésre használt gázolaj megfizethető volt. Sokan meg is unták a szegfűt. Amióta azonban nem csak vörös, fehér, esetleg cirmos színben kaphatók, azóta sokunknak megváltozott a véleményere ezekről az illatos, ragyogó szirmú virágokról.

A szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába 88 nemzetség tartozik kb. kétezer fajjal. Általában lágyszárúak, ritkán cserjék vagy liánok.

A szegfű nemzetség (Dianthus sp.) igen népes, a mintegy 300 faj főleg az északi félgömb mérsékelt övi területein terjedt el, géncentrumuk a Földközi-tenger környéke. A nemzetség számos tagja díszíti kertjeinket.

A virágok gyakran kettősbog virágzatot alkotnak. Legyező alakban szabadon helyezkednek el el a virágok gyakran kicsípett, sallangos sziromlevelei. Keskeny, keresztben átellenes, szárölelő lombleveleik tagolatlanok, ép szélűek, az egyszikűek leveleihez hasonlók. Termésük tok. Többségükben az északi mérsékelt öv és a mediterráneum lágyszárú növényei, ritkán cserjéi. Kevés haszonnövény, de annál több dísznövény tartozik ide. Számos fajuk védett.

Forrás: www.tankonyvtar.hu

 Honos szegfűk

A magyar szegfű (Dianthus pontederae)  virágai élénk bíborrózsaszínek, tömött csomókban állnak a szár csúcsán, a hazai zárt száraz gyepekben gyakori. Júniustól augusztusig virágzik.

The post Szegfű díszek appeared first on Kert Lap.

A hidegágyat mára már kiszorították a fűthető fóliaházak, illetve fóliasátrak. Házikertben azonban jól használható palántanevelésre, palánta edzésre. Magunk is elkészíthetjük. Így lehetővé válik, hogy a szezont hamarabb kezdjük illetve kitoljuk. A hidágyat magunk is elkészíthetjük. Mutatunk néhány igen egyszerű megoldást is.

Mi a hidegágy, és mire használhatjuk?

A hidegágy tulajdonképpen egy átlátszó, nyitható tetővel ellátott keret. Mini üvegházként szuperál. A szezonkezdést meggyorsítja, a végét kitolja. A hidegágy a napenergiát hasznosítja. A hidegágyban a hőmérséklet magasabb, a széndioxid-koncentrációt nagyobb a szabadtérinél. A fűthető változatokat melegágynak hívjuk.

Méretét szükségleteink határozzák meg; a benne nevelendő növények száma és mérete. Szélvédett helyet válasszunk számára. A keret nézzen déli irányba, és ugyanebbe az irányba lejtsen. Fontos a szellőzés biztosítása. Ezért kell, hogy a tető kitámasztható, felnyitható illetve levehető legyen. Nyáron a túlmelegedés ellen árnyékolással védekezhetünk. Az öntözésre is gondot kell fordítani. Figyeljük, hogy a növény talaja viszonylag száraz legyen napnyugtáig, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt.

Használhatjuk korai palánták nevelésére (korai zöldségek), a bentről (szobából, verandáról, melegházból) kikerült palánták edzésére, szoktatására. Továbbá nyáron dugványok, őszi kiültetésű évelő palánták előnevelésére is alkalmas. Ősszel zöldségeket nevelhetünk benne, hogy minél tovább jussunk friss táplálékhoz. Télen védhetjük benne érzékeny konténeres növényeinket, tárolhatjuk benne gyökérzöldségeinket, szalmával takarva, és hagymások hajtatására is megfelelő.

Mobil ágyak

Vásárolhatunk (mini melegházak, -hidegágyak), de magunk is elkészíthetjük. A mini változatok valójában átlátszó tetejű dobozok, vagyis a (hideg)ágynak alja is van. Átalakíthatunk babaházat, faládát, koffert. Jellemzője a könnyű szerkezet. Pl. alumínium keret, polipropilén fal, polikarbonát tető. Bárhová helyezhetjük, így a túlmelegedés elleni védelem is könnyen megoldható. Használhatjuk kertben, teraszon, balkonon.

Immobil ágyak

Gyakran tégla vagy beton vázú, hiszen ezzel biztosítjuk a tartósságot. Ha a faváz mellett döntünk, akkor a fát tartósítani kell. Olyan tartósító pácot vagy festéket használjunk, amelyek a növényre nem mérgezőek.

Ha nem konténeres növényeknek, edényben nevelt palántáknak szántuk, ha a magvakat közvetlenül a talajba vetjük, a keret alatti talajt elő kell készíteni. Hiszen itt neveljük a kikelt a zöldség, virágpalántáinkat. Ilyenkor különösen ügyeljünk a kiválasztott hely, ahová az ágy kerül, talajának minőségére. A jó vízvezető képesség alapfeltétel. Az üvegezett vagy fóliázott ablak méretéhez illő szélességű és hosszúságú, 40-50 centiméter mély gödröt kell kiásnunk. A gödröt töltsük föl komposzttal, földkeverékkel, amely megfelel a benne nevelt növény igényeinek. Helyezzük fölé az előre összeállított keretet. Ültetés, illetve hajtatás előtt tegyünk a beüvegezett ablakkeretre például kukoricaszárból takarót majd borítsuk le zsákokkal.

Hidegágy készítési ötletek

Kezdjük a kis méretekkel. Ha csak egy-egy növényt akarunk megvédeni a hidegtől elég egy lefejezett ásványvizes palack. A túlmelegedéstől úgy védjük meg a növényt, hogy a palack egyik oldalát felemeljük például egy kővel kitámasztva. Amikor pedig szükséges a palackot benyomjuk a földbe, nem hagyunk semmilyen rést a hideg levegő számára.

A következő, nagyobb méretű hidegágy valójában egy  szétvágott, nagyobb térfogatú műanyag palack. A palackot három részbe vágjuk, a közepe mehet a szelektív hulladékba, a tetejét és az alját pedig egymásba illesztjük.
Így formás kis hidegágyat kapunk. A felső rész szükség esetén levehető, vagy kitámasztható.
Még terebélyesebb hidegágyat készíthetünk úgy, na ez már egy ici-picit munkásabb, hogy egy fakeretre műanyagszákot húzunk. A fakeret méretét a műanyagzsákhoz igazítjuk. Vagy a fakeretet műanyagfóliával burkoljuk úgy, hogy tűzőgéppel rögzítjük is. Melegebb időben a keret alá dugott faléc lehetővé teszi a levegő beáramlását.

Ideiglenes hidegágyat építhetünk, ha van egy átlátszó plexi lapunk, és építésből visszamaradt téglák. A téglák adják hidegágy három oldalát, a szükséges méretben, majd leborítjuk a plexilappal, amit újabb tégla ráhordásával rögzítünk. Az nyitott oldalt pedig szükség esetén szintén plexi lappal vagy falappal megtámasztva lezárjuk illetve szabaddá tesszük.

Ha egyébként is van vagy beszereznénk szalmabálát, például mulcsozáshoz, ezekből megépíthetjük a melegágy falát, középre hordjuk a virágföldet, kerti földet. A melegágy elülső oldala alacsonyabb. A szalmabálákra kiszuperált ablaktáblákat illesztünk. Szükség esetén az egyik ablakot leemeljük. A hidegágyat, amikor már nincs rá szükségünk, lebontjuk, és a szalmát mulcsozásra használhatjuk.

Forrás:

www.curbly.com

http://www.finegardening.com

http://www.instructables.com

Cikkajánló: Hidegágyak, búrák, alagutak; Fóliák, hálók, szövetek alkalmazása a házikertben; Szalma mulcs; Kert szalmabálán

Polypropylene “üvegezésű” mobil hidegágy.
Fotó: gardenista.com

The post Hidegágyak appeared first on Kert Lap.

A vitorlavirág régóta kedvenc szobanövény, de csak pár éve mutatták ki, hogy kiemelkedő a légtisztító hatása. Ha tehetjük ne is egy, hanem több példányt szerezzünk be, tartsuk őket együtt, mert így szépségük, légtisztító hatásuk még inkább érvényesül. A mutatós virágok megjelenése már csak hab a tortán.

A kontyvirágfélék  (Araceae) családjába tartozó vitorlavirág (Spathiphyllum sp) nemzetség Dél Amerikában és az indo-maláj szigetvilágban honos. Ugyanebbe a családba tartozik a filodendron (Philodendron) és a flamingóvirág (Anthurium) is, mindkét nemzetségbe kedvelt szobanövények tartoznak.

A Spathiphyllum wallisii trópusi őserdők növénye, meleg, párás környezetben él. Az 1870-es években került Európában. Az 1980-as években új S. wallisii fajtákat állítottak elő, ma már sok kertészeti fajtája van forgalomban. A körülbelül 50 fajta virága fehér, illetve zöldes színű. Manapság megjelentek a piacon festett virágok is. A Holland Virágiroda (Flower Council of Holland) 2015. júniusára a hónap növényének nevezte ki.

Nemrégiben a legnagyobb figyelmet a ‘Sensation’ nevű hibridje kapta. A hazai kínálatban is kapható Spathiphyllum ‘Sensation’ robosztus hibridről ugyanis bebizonyosodott a NASA támogatásával végzett kísérletek során, hogy kitűnő légtisztító. Bill Wolverton a NASA kutatója kísérleti eredményei alapján a holland Virágiroda támogatásával folytatódtak a kísérleteket. A légszennyezések, a széndioxid, formaledhid és aromás vegyületek levegőből való kiszűrését tanulmányozták. Bebizonyosodott, hogy a központi fűtés a légkondicionálás szárító hatását a növények kompenzálják. Sőt a hollandok szerint közvetlenül a számítógép képernyője közelében javítja a koncentráció képességet, és csökkenti a fáradékonyságot. A pszichére való pozitív hatása révén a megbetegedések aránya is csökken. A tudományos eredményeket szimpóziumokon, konferenciákon terjesztették. Forrás: nasa techdoc

A Spathiphyllum ‘Sensation‘ a Plants for People alapítvány ajánlatával kerül piacra. Az alapítvány népszerűsíti a kertben, szobában, irodában az egészségre pozitív hatást gyakorló növényeket. Hollandiában és több nyugat európai országban vásárlásakor a csomagolóanyagra nyomtatott, 2007 októberében létrehozott Air so Pure márkanév hirdeti a növény jótékony hatását. 2007-ben a vitorlavirág az év szobanövénye lett Hollandiában.

Vitorlavirág bemutatása

A vitorlavirág nagy termetű konténernövény. Sötétzöld, erezett levelei akkor is mutatóssá teszik, amikor nem virágzik. Miután mutatós, kiváló belső dekoráció. A vitorlavirág levélzete tetszetős, a széles, elliptikus, erőteljes erezetű levelek fényes sötétzöldek. A virágzatok általában a tél végén vagy tavasszal nyílnak, bár szórványosan az év más részében is megjelenhetnek. Minden hosszú, egyenes hajtás végén nagy, fehér buroklevél köríti a merev, fehér vagy zöld torzsavirágzatot. A buroklevelek idővel halványzöld árnyalatot öltenek. Elhelyezése szoliterként és csoportban is ajánlott. Fürdőszobába is kerülhet.

Vitorlavirág gondozása

Kevés gondozást kíván. Világos helyet, jó vízgazdálkodású talajt, 18-22 °C hőmérsékletet kíván. A teleltetéshez, világos kb 15 °C-os, világos helyre vigyük minimum 6-8 hétre. Október és január közötti nyugalmi időszakban kevesebb öntözést igényel.  A nyugalmi időszak szükséges ahhoz, hogy újra virágozzék.  Ha a levelek lankadnak, a növény szomjas! A pangó vizet feltétlenül kerülni kell. Melegben a lombozatát is érdemes permetezni, de a virágokra sohase kerüljön víz, mert megfoltosodhatnak. Mindig maradéktalanul el kell távolítani a sérült leveleket és az elhervadt virágzatokat. Tavasztól késő nyárig kéthetenkénti tápoldatozzuk. Ügyelni kell arra is, hogy tápoldatozáskor a földje ne legyen száraz, mert ez gyökérperzselést okozhat. A tápoldatozás időnként lombtrágyázással társulhat. A tűző napot kerüljük. Tartsunk több példányt együtt olyan helyen, ahol sok ember fordul meg, irodában, iskolában, étteremben, hogy légtisztító hatását érvényesíthesse. A szép kaspók kiemeli szépségüket.

Tévhitek a vitorlavirág gondozásával kapcsolatban

A vitorlavirág nem igényli a fényt. Ez így nem fedi a valóságot. A vitorlavirág tűri az árnyékos helyeket, de, ha világos helyre, nem tűző napra helyezzük, akkor fejlődik a legjobban.

A vitorlavirág megfelelő helyen dúsan virágzik. Tévedés. A vitorlavirág egy évben több hullámban is virágozhat, de mindig néhány virágot hoz csak, még a leggondosabb ápolás esetén is.

Az ourhouseplants.com nagyon jól rátapint a lényegre, amikor azt írja, hogy az embert megtéveszti, hogy megvesz egy pompásan virágzó példányt, hazaviszi, és amikor a virágok elnyílnak, és nem jelennek meg újabbak, azt hiszi, hogy valamit rosszul csinált. Pedig gyakran csak arról van szó, hogy kertészetekben speciális gondozást kap, ami virágképzésre serkenti a növényt. Például gibberellinsav kezelést kap a növény. Ne feledjük, hogy a vitorlavirágnak a virágzáson túl is vannak értékei. Mutatós a lombozata, tisztítja a levegőt.

Forrás: flowercouncil.co.uk

Cikk ajánló: Zöld doktorok

The post Légtisztító vitorlavirág appeared first on Kert Lap.

Utánajártunk, mi is kell feltétlenül a kiskertbe a kerti munkák sikeres elvégzéséhez.

Komposztáló zsák, háló

A műanyag komposztáló zsák a legpraktikusabb módja a kerti hulladék összegyűjtésének és esetleges tárolásának. Könnyen magunkkal vihetjük, nagyobb kertekben is hasznos, erős anyaga jóvoltából amolyan mobil komposztálóként is alkalmazható. Kiskertek praktikus mobil komposztáló egysége az úgynevezett pop up zsák, amely harmonikaszerűen összehajtható, strapabíró kerti zsák, anyaga leggyakrabban UV-stabil HDPE fólia. Az összehajtott állapotból kioldva a beépített gyűrű rugóként működik, így a zsák magától kinyílik. Hosszú évekig használható. Ugyanígy évekig kitart a csirkehálóból egyszerűen összekapcsolt avartároló és kerti hulladék tároló henger.

Cikk ajánló: Komposztálás; Avar a kertben

Jó minőségű kerti kesztyű

A kerti kesztyűk minden kerti munkához praktikusak. Számos kerti- és növényápolási munka közben védi a kezet. Nem csak az ápoltságát őrzi meg, hanem véd a sérülésektől, és a sérülésekkel járó fertőzésektől! Olyan kesztyűt válasszunk, amelyek tenyér része csúszásmentes bevonattal vannak ellátva. Anyaga lehetőleg lélegző és kopásálló pamut legyen, ami megakadályozza a kéz beizzadását.

Agrofóliák, szövetek

Az agrofóliák emelt ágyások, konténerkertek melegítéséhez, védelméhez használhatók. Megfelelő mikroklímát biztosítanak a palánták számára, a korai vetést. A fóliák, hálók, szövetek védik növényeinket az időjárás viszontagságaitól, megőrzik a talajnedvességet, segítik a növények fejlődését, távol tartják a kártevőket, madarakat. Ne feledjük, sok házi megoldás létezik, és a kiadásink sem lesznek eget verőek, ha kis területen használjuk őket. A befektetés ára pedig gyakran megtérül. Cikk ajánló:  Fóliák, hálók, szövetek alkalmazása a házikertben

Termésgyűjtő-, termésszállító- és tárolókosár

A termény-és gyümölcstároló, illetve szállító kosár legjobb, ha tradicionális anyagból készül. Ilyenek a fonott vesszőkosarak. A gazdasági kosár tökéletesen megfelel a termény betakarítására, a levél összegyűjtésére stb. Fára akasztható nyújtott formájú gyümölcsszedő kosárba szedhető az alma, a körte. A többi nyomódásra kevésbé érzékeny gyümölcsöt (áfonya, kajszibarack stb.) kb. 3 kg befogadóképességű háncskosárba gyűjthetjük. A praktikus burgonya- és hagyma tároló kosár fedeles, alján elől adagolóval. A fonott vessző- és háncs kosarak jól szellőznek. Ha gondosan használjuk kosarakat, egy életen át kitartanak. Cikk ajánló: Zöldségfélék tárolása; Az egészséges alma

Ültetőedényeknek

Az Olcsó ültetőedényeknek megfelelnek az olcsón beszerezhető, eldobható poharak. A csíráztatáshoz használhatunk tejfölös, krémsajtos stb. műanyag poharat. Préselt tőzegből vagy kókuszrostból, műanyag habból is készülnek edények.  A lebomló anyagból készült edény megóvja a palántát a sérülésektől. Cikk ajánló: Csíráztató edények; Virágtartók

Bambusz karó

A bambuszbot sorkijelölésre, karózásra való. Bambuszkaró kiváló növénytámasz, nem rohad el a talajban. Ideális gyenge ágazatú növények kötözéséhez. Többféle méretben kapható. Több évig felhasználható. Óvatosságból nem árt, ha a sérülések elkerülése végett valamilyen védő sapkát húzunk a rövidebb karókra. Ez lehet illeszkedő műanyag kupak, de lehet kis műanyag pohárka, csorba bögre is.

Jó minőségű kerti szerszámok

Jó minőségű kerti szerszámok, a metszés, talajművelés, kertápolás eszközeire is szükségünk van.

A metszés eszközei az egykezes, kétkezes metszőollók, a hosszúnyelű metszőollók, a fűrészek, kések. A jó metszőolló könnyű, nyelének mérete, formája illeszkedik a kézhez, bevonata csúszásmentes műanyag, pengéje éltartó, alkatrészei cserélhetők, biztonságosan nyitható, zárható egy kézzel, megerőltetés nélkül vágható vele 1,5-2 cm vastag vessző, gally is. Cikk ajánló: Csonthéjasok metszése; Gyümölcsfa koronaformák I.; Gyümölcsfa koronaformák II.

A talajműveléshez szükséges megfelelő ásó keresztrúddal ellátott nyelű, téglalap alakú. Szükség lehet a kötött talajok műveléséhez ásóvillára. További eszközök a gereblye, kapa. A gyomirtásnak számtalan módja van. Legősibb és legkörnyezetbarátabb módja a kapálás vagy sarabolás. E szerszám nagyszerűségét bizonyítja, hogy a mai már legalább 10 000 éve használjuk a mezőgazdasági termelésben. Előnyös a hátrafelé kapálásra alkalmas húzókapa, a virág és zöldségágyások gyomlálására alkalmas kis villáskapa. Az erős gyökérzettel rendelkező gyomok eltávolítására vásároljuk acatolót. Segítségével a gyöktörzset olyan mélyen tudjuk elvágni, hogy utána abból a növény már nem képes kifejlődni. Cikk ajánló: Gyomirtás

A gyepekhez talajszellőzéshez lyuggató, vagyis gyepszellőztető eszközöket kell használni. A fűnyírás külön cikket érdemel: Fűnyírás. Cikk ajánló: Füvesítés; Gyepfelületek fenntartása

Kerti zsineg

A támkaróhoz, támrendszerhez való rögzítés, a sorkijelölés eszköze a zsineg, amiből sosem elég. Ha tehetjük használjunk lebomló anyagból készült zsineget. Ha mégis hosszó távú megoldás mellett döntünk, vásároljunk rugalmas műanyag zsineget, amely nem sértik az ágakat, hajtásokat, szükség esetén akár több szezonon keresztül is a növényen maradhatnak. Zöldségtermesztésben a zsineget több helyen kiválthatják a szintén elrakható és újra használható szárrögzítő, fürttartó klipszek, amelyek paradicsom, paprika, uborka főszár rögzítésére, paradicsom fürt támasztására használhatók. Drótból házilag is hajtható például paradicsomtartó kampó.

Esővizes hordó, öntözőkanna

Kertünk öntözését nyáron nem elég az esőre hagyni. Gyűjtsünk esővizet! Az esővíz ingyenes, lágy víz, nagyjából (de csak nagyjából!) kemikáliáktól mentes. Az esővíz ma már nem alkalmas sem fogyasztásra, sem tisztálkodásra, ellenben öntözésre megfelelő. A gyűjtés legegyszerűbb módja, ha esővizes hordót használunk, amit az eresz alá állítottunk. A műanyag, zárható, leeresztőcsappal ellátott hordók alkalmasak esővíz tárolására, valamint cefre, vagy bármilyen nem vegyi anyag jellegű tárolására is. Ne feledkezzünk meg az öntözőkannáról sem. Csak olyan méretűt vegyünk, amelyet el is bírunk! Cikk ajánló: Öntözés

Egyéb megoldások: Esőztető öntözés házilag; Öntözési tippek

És végül…

Kerti pad

Ne feledkezzünk meg a kerti padról, rogyjunk le, és szusszanjunk egyet, vagy a jól végzett munka után egy pohár borral a kezünkben kényelmesen dőljünk hátra, hogy gyönyörködjünk a magunk teremtett kertünk szépségében.

The post A kiskertész 10 nélkülözhetetlen eszköze appeared first on Kert Lap.

Tél végén már igazán éhezzük a virágos kikeletet. Ha odakinn még nem indul meg a természet, próbáljuk meg lakásunkba csalogatni. Ennek egyik egyszerű módja, ha a kerti bokrainkról vagy kirándulásaink alkalmával metszünk ágakat.

Fák esetében válasszunk minél vastagabb és hosszabb virágrügyeket hordozó hajtásokból lett vesszőket, az ezeket hordozó két-három éves gallyakat és idősebb ágakat. a virágoztatásra kerülő fás részek, annál szebb, nagyobb virágok fejlesztésére képesek. Akkor a legmegfelelőbb a vastagságuk, ha a vágás helyén átmérőjük 3,5-4,0 cm, illetve kerületük 10-12 cm, a megfelelő hosszuk pedig 1-2 méter körüli. Cserjéknél megfelelőek az ennél vékonyabb és rövidebb részek is.

A metszéshez éles kést vagy metszőollót használjunk. Csavarjuk be nedves újságba a levágott őket, és minél hamarabb tegyük vízbe a levágott ágakat, különben a szállító kapillárisokba került légbuborék megszakítja a folyadékoszlopot, és a szár nem képes többé szállításra, illetve megindul a sebképződés, ami eltömi a járatokat. Mielőtt vízbe tesszük, vágjunk le néhány cm-t az ágak végéből, és a végeket zúzzuk meg kalapáccsal, hogy növeljük a vízfelvételi felületet.

A következő lépés, hogy eltávolítjuk a legalul lévő, legapróbb, satnya rügyeket, illetve a sűrűn álló rügyek egy részét, mert ezek hátrányosak a virágoztatásra. A levélrügyek eltávolítása azért is fontos, mert különben ezek bontakoznak ki a virágrügyek rovására. A virágrügyeket felismerhetjük, mert hosszabbak, hegyesebbek a levélrügyeknél, és többnyire csúcsi részen találhatóak.

A levágott vesszőket fürdessük meg mintegy két-három óra hosszat langyos vízben, majd állítsuk őket vízzel telt edénybe, fűtött szobába. A kivirágoztatás sikerességét a tartóedény nagysága is befolyásolja. A 3-5 literes öblös üvegedények a legmegfelelőbbek. Ha csak pár águnk van, a váza is megteszi.

Amikor a virágok már nyílnak, a bimbók színesednek, cseréljük ki a vizet tartósító oldattal, amelyet 1 liter vízhez adott 2 evőkanál friss citromléből, 1 evőkanál cukorból, fél kávéskanál klóros fehérítőszerből készítünk. Ez elpusztítja a vízben élő káros mikroszervezeteket és a gyanta, illetve sebgumi képző életfolyamatokat is gátolja, így nem indulnak rothadásnak a szárak, és nem alakulnak ki vízfelvételt gátló sebtömítő anyagok sem.

A levágott vesszők kb. két hét alatt virágoznak ki. Virágzáskor tegyük az edényüket hűvös helyre, például két ablak közé, egyébként a virágok gyorsan elnyílnak.

Igen közkedvelt a tévesen aranyeső néven ismert aranycserje vagy aranyfa(Forsythia), amelynek sárga virágai lombfakadás előtt nyílnak. Virágai csak akkor kezdenek hervadni, amikor a vesszők hosszában a levelek is megjelennek. Még a vékonyabb és rövidebb fás részeiben is bőven van tartalék tápanyag. Nem csupán az aranyfa virágoztatható. Messünk le a mandula-, az őszibarack-, a cseresznye- vagy a meggyfáról néhány olyan vesszőt, amit a tavaszi metszés során egyébként is eltávolítanánk. Nagyon csinos a kilombosodó szőlővesszőkből, a rügyező vadgesztenyeágakból, és esetleg örökzöldekből összeállított csokor is. Gyűjthetünk som-, nyár- vagy mogyoróvesszőket, amelyek ugyancsak gyorsan kivirágoznak, illetve kinyitják barkáikat a meleg szobában.

The post Ágak virágoztatása appeared first on Kert Lap.

Nagyüzemi termesztésben az oltás sokszor csak esztétikai indíttatású. Pontosabban szólva a történet az eladásról szól. Így teszik egzotikussá, eladhatóbbá a növényt. A sokféle oltott kaktusz közül a legnépszerűbbek a színes rubinkaktuszok. Ezek valóban életképtelen, ha nem oltják rá őket más kaktuszra. Kivételt képeznek a klorofillt, zöld színanyagot is tartalmazó fajták. Egész évben kaphatók.

Csupaszkehely

A csupaszkehely (Gymnocalycium)  nemzetségbe tartoznak a legkedveltebb gömbkaktuszok, amelyek a kezdő gyűjtőknél is rendszeresen virágoznak. A nemzetségbe tartozó fajok többsége gömb alakú, kisebb (3–4 cm átmérőjű) vagy nagyobb méretű, mások félméteresek, oszlopszerűek. Már a 3–5 cm-es növényeken is képződik virág, termés, illetve érik mag. A test színe zöld, barna. A tövisek ritka, kusza elrendezésűek, a testhez simulnak vagy elállnak. A virágok színe fehér, rózsaszínű lilás, ritkán sárga, piros. Magvetéssel szaporítják. Ebbe a nemzetségbe tartozik a rubinkaktusz. Forrás:  Növényházi dísznövények termesztése

A kertészeti árudák, virágboltok kínálatából ritkán hiányzik a rubinkaktusz. Ránézésre a rubinkaktuszoltványok úgy tűnnek a zöld, oszlopos alanyokon, mintha virágrügyek lennének. Mások számára az oltott rubinkaktusz valami genetikailag módosított gyanús képződmény, és sietve elfordulnak.

Tévhitek a rubinkaktuszról

• A cserepes pozsgások tetején virágrügy látható. Tévedés! Fölül a rubinkaktusz látható, amely nem virágbimbó, sem genetikai módosított torzszülött, hanem oltvány. Megfelelő gondozás mellett hosszan gyönyörködhetünk bennük.
• Az oltott kaktuszt teleltetni kell. Téves! A rubinkaktuszokat nem kell teleltetni, egész évben tartsuk őket szobahőmérsékleten, világos helyen, öntözzük mérsékelten úgy, hogy két öntözés között száradjon ki a talaja.
• Nyáron tartsuk tűző napon. Téves! A tűző nap megperzseli, és a növényen égési hegek keletkeznek. Tartsuk őket világos helyen, de ne tűző napon.

Rubinkaktusz bemutatása

A  Gymnocalycium mihanovichii var. friedrichii, magyar nevén rubinkaktusz a paraguayi Chaco Borealból származik.  Eiji Watanabe japán termesztő magoncai között akadt rá a mutánsokra 1938-ban, és hamarosan megjelent velük a piacon. Közülük oltás nélkül is tartható a részleges klorofillt tartalmazó, a ma is meglévő Hibotan Nishiki vonal. Az eleinte kuriózumnak számító kaktuszokat 1960-ban már bárki megvásárolhatta.

A rubinkaktuszok tehát többé-kevésbé klorofill nélküliek, színük legtöbbször rubinvörös, de lehetnek sárgák, narancs sárgák, sőt fehérek is. Ha a növények nem tartalmaznak klorofillt, képtelenek fotoszintetizálni, így csak egy másik zöld kaktuszra oltva lehet életben tartani őket. Így születtek a virágboltba, kertészetbe kapható oltott kaktuszok.

Rubin kaktusz oltása

Az alanyt úgy választják meg, hogy növekedési ritmusa és ápolási, tartási igényei hasonlóak legyenek a nemes igényeihez.

Az oltást áprilistól-októberig végezzük el, az alany növekedési időszakában. Az alanynak (az alul található, a gyökeres növény) fejlett gyökérzettel kell rendelkeznie.

Az alany serkenti a nemes növekedését, és ellátja azt tápanyagokkal, mint ahogy a saját hajtáscsúcsával tenné. Oltás során ügyelnünk kell rá, hogy az alany és a nemes edénynyalábjai találkozzanak, csak így képesek „összeforrni”. Az oltás lényege, hogy a vágásfelület közepén kis gyűrűben elhelyezkedő, tápanyagforgalmat lebonyolító edénynyalábok összeforrjanak.

Oltás után az alany sarjait rendszeresen távolítsuk el, mert gyorsabb növekedésével elnyomja a nemest, és tápanyagot von el tőle.

Nézd meg, milyen alanyon csücsül a kiszemelt rubinkaktusz!

Alanyként a leggyakrabban használt a pithayakaktusz (Hylocereus) nemzetség. A Hylocereus undatus, és a Hylocereus triangularis a leggyakoribb faj, amelyet nagyüzemi körülmények között is alkalmaznak alanyként. Sikeresen lehet oltani, és rothadásra kevésbé hajlamos. Azonban legfeljebb 3 évig neveli a rubinkaktuszt. Három év elteltével a rubinkaktuszt át kell oltani, egyébként tönkre megy, és  vásárolhatunk egy másikat. A kereskedőnek jó üzlet!

Rubinkaktusz Echinopsis alanyon

Bemutatja Tivadar László

Az oltás előkészítése során az alanyt beöntözzük, hogy elegendő vizet szívhasson magába, különben a metszlap beszáradása következtében nagyon besüppedne a felület, és az illesztés nem volna tökéletes, ami a forradás sikerét kockáztatná. Mind az alany, mind a nemes rész teljesen egészséges legyen. A művelet elvégzéséhez szükség van egy nagyon éles késre, lehetőleg szikére, hogy a vágási felületek roncsolás mentesek, egyenesek legyenek. A nemest a legszélesebb része magasságában kell levágni. Az összeillesztésnél lehetőleg az alany felülete legyen a nagyobb. A bordákat körben vágjuk le, hogy ha a vágásfelület besüpped, a bordák és a kiemelkedő bőrszövet ne emeljék meg a nemest. Továbbá szükség van egy befőttes-gumira és egy plasztikkártyára. A plasztikkártya saját javaslatom az oltás eljárásához, mert úgy gondolom, hogy valamelyest növeli a forradás biztonságát, ha nagyon feszes a gumi, akkor sem vágódik bele a nemes kaktusz húsába, ugyanakkor egyenletes nyomást gyakorol az illesztés teljes felületére. Ezen kívül stabilitást is biztosít a guminak, amely nem pattan le a nemesről, akár egyenlőtlen felületek esetén sem, hiszen a kártya bármilyen alak után könnyen formálható és törhető.

A megfelelő befőttes-gumi az, amelyik teljesen kiszorítja a levegőt a vágott felületek illesztésénél, így létre tud jönni a forradás. A gumit a cserép alatt húzzuk át, és leszorítjuk vele a nemest. A gumiszorítást kb. 2 hétig hagyjuk rajta. Ezalatt nyilvánvalóvá válik, hogy sikerült-e az összeforradás. A két növény kompatibilitása abban nyilvánul meg, hogy a nemes növekedik, és sarjakat hoz. Mivel az oltás tavasszal ajánlott, ez rendszerint a nyár folyamán meg kell történjen, legkésőbb őszig. Szükségből (pl. rothadásnak indulás esetén) viszont bármikor lehet oltani, ha elegendő fényt, páratartalmat és kb. 20 oC-t tudunk biztosítani.

The post Rubinkaktusz appeared first on Kert Lap.

Az Országos Erdészeti Egyesület közlése szerint a kocsányos tölgyet 2015-ben az év fájának választották. Ismerjük meg Magyarország egyik legimpozánsabb fafaját. A kiadott sajtóanyag itt olvasható.

A kocsánytalan tölgy könnyen nevelhető díszfa. Nincs szerencsésebb kerttulajdonos, mint akinek néhány esetleg idősebb tölgyre épül növénygyűjteménye! Íja a Dr. Debreczy Zsolt – Dr. Rácz István szerzőpáros A hazai tölgyek című cikkében. Ismerjük meg közelebbről.

Tölgy nemzetség

A bükkfafélék (Fagaceae) családjába tartozó tölgy (Quercus) nemzetségbe örökzöld (Kis-Ázsiában és Iránban honos fajok) vagy lombhullató fák, cserjék tartoznak mintegy ötszáz fajjal. Közalapos (monopodiális) elágazású, azaz az oldalágaknak egyetlen közös alapja van. Jellegzetes levelei széles karéjokkal tagoltak, szabálytalan erezetűek. További jellegzetességük a másod- vagy János-napi hajtások. Azaz a vegetációs vagy növekedési időszakban, csapadékos időjárás esetén a tölgyfák hajtásai másodszor is növekedésnek indulhatnak. A júniusban megjelenő János-napi hajtások a tavaszihoz hasonló méretűek is lehetnek. Jellemző az is, hogy a virágzatok az előző év nyarán már megjelennek. De csak a következő év tavaszán indulnak fejlődésnek. A tölgyek egylaki növények. A porzós virágok barkában állnak, a termős virágok magányosak vagy csomókban állnak, rügyszerűek. Makktermésüket kupacs veszi körül. A tölgymakk sok erdei állat eledele, régen igen kívánatos takarmány volt, ma is sok takarmány részét képezi, és az ehető vadnövények fogyasztói is kedvelik. A Néprajzi lexikon tanúsága szerint eleink a Szilágyságban a megőrölt tölgymakkot kukoricaliszttel összekeverve lepénykenyér sütéséhez használták. A tölgymakk lisztjének keserű ízét forró vízzel kilúgozták. Ázsiában 148 faj, Amerikában 142 faj, Európában 20–24 faj él.

Magyarországi tölgyesek

A nemes tölgyek alkotta erdőállomány Magyarországon megközelíti a 21%-ot. Magyarországon 7 faj honos: kocsányos tölgy (Quercus robur, Quercus pedunculata), erdélyi kocsánytalan tölgy(Quercus polycarpa), kocsánytalan tölgy (Quercus petraea, Quercus sessiliflora, Quercus sessilis), muzsdalytölgy, valódi kocsánytalan tölgy, molyhos tölgy (Quercus pubescens, Quercus lanuginosa), pelyhes tölgy, szöszös tölgy, magyar tölgy (Quercus frainetto, Quercus farnetto, Quercus conferta, Quercus hungarica), cserfa vagy csertölgy (Quercus cerris), Turner (Quercus turneri) (wikipeda).

Legelterjedtebb a hosszú kocsányon termő, rövid levélnyelű, csaknem ülő levelű kocsányos tölgy (Quercus robur) és a csaknem ülő termésű, de hosszabb, 1-1,5 cm hosszú levélnyelű kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Előbbi elsősorban síkvidéki, míg utóbbi hegyvidéki fa. A nálunk erdőalkotó gyertyános-kocsánytalan tölgyesek a bükkösöknél valamivel szárazabb termőhelyeken fordulnak elő.

Kocsányos tölgy

A kocsányos tölgy (Quercus robur L.) Magyarország erdeinek 9-10 százalékát borító domináns, őshonos fafaja. A jó termőhelyen álló kocsányos tölgyesek a legértékesebbek.

20 éves Quercus robur Fastigiata ültetvény.
Fotó: www.vf-pflanzen.de

A kocsányos tölgy impozáns méretű, gyakran eléri a a 40, sőt az 50 m-es magasságot is. Több száz évig él. Általában 80-100 évig tartjuk fenn. Földig boruló hatalmas, boltozatos koronája rendkívül mutatós. Mélyre húzódó karógyökerei 18-20 m mélyre is lehatolnak a talajba, így száraz időben is hasznosítani tudják a talaj vízkészletét. Virágai a tölgyek közül a legkorábban nyílnak. Porzós barkái sárgás-zöldek. A nővirágok különböző hosszúságú, közös kocsány oldalán és csúcsán 3-5-ösével állnak. Termése hosszú kocsányon lógó, pikkelyes, rücskös kupacsban ülő, okkersárga makk. Szabad állásban már 20, zárt állásban 50-60 év után terem. Fája különösen értékes.

Könnyen kereszteződik a többi tölggyel. Jelentős a kései fagyokat is jól tűrő későn fakadó tölgy (Quercus robur subsp. tardissima). Fagyveszélyes helyekre való. Értékes fájú a szlavontölgy (Quercus robur subsp. slavonica), melynek törzse egyenes, a csúcsig követhető. Oszlopos koronájú fajtája, a tornyos tölgy vagy piramistölgy (Quercus robur subsp. fastigiata) már az 1800-as évek közepétől ismert. 05-20 méter magas, koronája karcsú, ágai mereven felfelé törnek. Levele tojásdad, sötétzöld színű. Termése 5-10 cm-es kocsányon apró makk. Útfásításra is használják. (Fák és cserjék jegyzet)

Kocsányos tölgy kertészeti értéke

A tölgyfát az idő teszi jellegzetes tölggyé. Hosszú életű, és az idő múlásával egyre szebb lesz. Egzotikus növények szép háttere. Átvezeti a kertet a természetes tájba. Jótékony árnyékot ad.

A zsennyei park igazi értékei a Rába ártér maradvány kocsányos tölgyei, melyek 200 év körüliek. Itt található az ország legnagyobb élő tölgyfája, törzskerülete 10,2 m, magassága 23 m. Egészségi állapota rossz, csupán néhány ága él. A fa képe díszíti a Pro Natura emlékérmet. onp.nemzetipark.gov.hu (A fa már elpusztult! – a szerk.)

A kocsánytalan tölgy könnyen nevelhető díszfa. Kiskertbe nem való! Napos fekvésbe, mély termőrétegű, tápanyagdús talajba ültessük. Közepes vízigényű, fiatal korban és tartós szárazság esetén rendszeres öntözést igényel. A mozgóvizet leviseli, ártérbe is ültethető. Hazánkban a legtöbb problémát a levéltetvek, a cser filoxéra, valamint a lisztharmat okozhatja.

Cikk ajánló: Vörös tölgy

The post Az év fája 2015. appeared first on Kert Lap.

Zsilinszky Pál kertészmérnök -

Sok kezdő kertbarát nem tudja eldönteni, hogy mi az, ami kis kertjébe és szűkre szabott idejébe belefér. Ehhez szeretnénk most segítséget nyújtani.

kezdjük mindjárt a nehezével!

“Nehéz” zöldségek

Először is van néhány zöldségnövény, amit a kerti munkákkal ismerkedőknek semmiképpen nem ajánlok. Azért nem, mert nagyon igényesek, nehéz megadni számukra mindent, ami a sikeres termesztéshez szükséges. Sokszor csak megfelelő talajon nevelhetők, ezért kezdetben inkább csalódást okoznának. Ezek közé tartozik a paprika, mivel rendkívül tápanyag- és vízigényes, emellett a betegségeitől és kártevőitől szinte lehetetlen megvédeni.

Hasonló mondható el a káposztafélékről (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, karfiol, bimbóskel,  stb.) azzal a különbséggel, hogy a betegségek kevésbé okoznak gondot, sokszor elég a néhányszori levéltetű elleni permetezés. A görög- és sárgadinnye még a tapasztalt kertészkedőknek is igazi kihívás. Csak akkor foglalkozzunk velük, ha egyrészt elég helyet tudunk nyújtani számukra a talaj befutásához, másrészt egész nap nem éri árnyék őket. Tehát semmiképp NE termesszük őket a gyümölcsfák között!

Cikk ajánló: Áttelelő kelkáposzta; Hajdúsági káposzták; Káposzta őszi betakarítása; Leveles kel;

Haladunk a könnyebbek felé…

Uborka

A vállalkozó kedvűek már kezdetben is megpróbálkozhatnak az uborka termesztésével, ha tudnak öntözni és néhány peronoszpóra elleni permetezéstől sem riadnak vissza. Az F1 jelzésű, hibrid fajták, általában keseredés mentesek, de érzékenyebbek. A régebbi fajták hajlamosak keseredésre, de szinte mindenhol megteremnek (pl. Szenzáció, Kínai kígyó).

Burgonya

Hasonlóan ajánlom a burgonyát is, melynél általában a burgonyabogár jelenti a legnagyobb problémát. Bátran vásárolhatjuk a “minigumót”, mely még többet is terem a hagyományosnál, mivel mentes a termést csökkentő vírus- és gombabetegségektől.

Hagyma

A hagymafélék közül a tárolásra termesztett vöröshagyma és fokhagyma igényli a legnagyobb odafigyelést. Póréhagymát, zöldhagymát vagy metélőhagymát sokkal könnyebb sikeresen termeszteni. Nem véletlenül alakult ki a makói hagyma termesztő körzet, ahol a vályogtalaj morzsalékos, de nem cserepesedő, a napsütéses órák száma pedig itt a legnagyobb az országban.

Cikk ajánlat: Makói fokhagyma

Paradicsom

Ma már nincs olyan kiskert ahonnan hiányozna! A paradicsomnál fontos odafigyelnünk arra, hogy olyan helyre kerüljön, ahol az előző években még nem termesztették. Ebben az esetben a paradicsomvész és egyéb betegségek valószínűleg permetezés nélkül is csak ősszel ütik fel a fejüket. Fokozottan ügyeljünk a szellős növényállományra, és mindig csak a talajt öntözzük, de a növényre ne csapjuk fel róla a vizet, mert így megfertőzhetik a kórokozó gombák.

Cikk ajánlat: Paradicsomtermesztés házikertben

Retek

Permetezés nélkül a retek általában “kukacos” lesz, nem rendszeresen öntözve, vagy későn vetve pedig pudvás lesz. A hónapos retek gyorsan fejlődik, gumója már a vetés után egy hónappal fogyasztható. Hosszúnappalos növény, nyár elején, miután kifejlesztette gumóját hamarosan magszárba szökken.

Kevésbé igénye zöldségek

A borsó, a zöldbab, a csemegekukorica, a spenót, a sóska, a cékla, a saláta és a tökfélék (Nyári tök; Luffatök; Sütőtök; Sütőtök nevelése kiskertben; Patisszon; Cukkini;) kevésbé igényesek, ezek nyújthatják kezdetben a legnagyobb sikerélményt. Közülük csak a zöldbabra és a kukoricára térünk ki.

A zöldbab fajtaválasztéka nagyon megcsappant a kiskereskedelemben, mivel eltűntek az igazán házikerti fajták, pl. jól bevált sárgahüvelyű kedvencem, a Budai piaci sem kapható már évek óta, ellenben szinte mindenhol kaphatók a nagyüzemi termesztésre nemesített fajták. Ezekkel az a gond, hogy egyszerre érnek és nem lehet róluk sokszor szedni (pl. Maxidor). Finom, régi és kapható (!) – sárga hüvelyű karósbab fajta a Juliska, melynek egyetlen hátránya, hogy rendszeresen kell szedni, mert szálkásodik.

A csemege kukoricafajták közül hagyományos, és szuperédes típusokkal találkozhatunk. Az előbbiek közül az Aranymazsola a legismertebb, melynél nemcsak nevében, hanem ténylegesen is sokkal édesebbek az újabb amerikai szuperédes típusok. Ezek azonban csak májusban vethetők és jóval igényesebbek.

Az öntözésről

Végül még egy nagyon fontos tényre szeretnénk felhívni a figyelmet. A zöldségfélék eléggé vízigényesek. Ez azt jelenti, hogy ha nem tudunk legalább a kritikus időkben, tehát pl. palántázás után, vagy a legnagyobb nyári aszály idején öntözni, akkor semmiképpen ne vállalkozzunk termesztésükre. Ültessünk inkább köszmétét, szőlőt, barack- vagy meggyfát.

Cikk ajánló: Öntözési tippek; Esőztető öntözés házilag; Kert védelme kánikulában;

The post Milyen zöldséget válasszak? appeared first on Kert Lap.

Milyen lesz idén a virágoskertje? A virágválasztáshoz elengedhetetlen a fajtaismeret. Az egyre szélesebb választékban nehéz eligazodni. Nézzünk körül az egynyáriak háza táján.

Megtévesztő elnevezések

A magyar nevet feltüntető kerti kankalin (Primula vulgaris) elnevezésnek például nincs valódi jelentéstartalma. Miután télen kifagy, nem igazán nevezhető kertinek. Kertben legfeljebb egynyáriként tartható. Ha meg is marad szabadföldben, gyakran deformálódott utódok fejlődnek ki a következő évben. Az újonnan kapott dísznövényt koratavasszal vagy virágzás után ültessük ki. Addig tartsuk világos helyen, de óvjuk a közvetlen napfénytől. Főleg a virágzás során igényel hűvöset (10-15°C-ot). Félárnyékos, hűvös helyre ültessük, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, enyhén savanyú talajba. Kertünk lakójaként, cserepes növényként virágzás után tőosztást követően ültessük el újra. Ajánlott cikk: Primula

Hasonlóan megtévesztő a szúnyogűző díszcsalán (Solenostemon scutellarioides) elnevezés. Egyrészt ez a fajta nem szúnyogűző. További probléma, hogy egynyári levéldísznövényként tűntetik fel, holott inkább szobanövény. Kiültethető ugyan, de rendkívül érzékeny, szélre, napra, csapadékra, csigákra. Télen a szobában nevelhetjük tovább, tavasszal a májusi fagyok után kiültethetjük.

Egynyáriak palántázása

Az ültetőközeget még a magvetés előtt szívassuk meg vízzel, hogy a csírázásig ne kelljen öntözni. A vetés után a ládára helyezzünk üveglapot a megfelelő páratartalom biztosítására. Nem árt, ha az üveglapot naponta forgatjuk, és a kicsapódott vizet lecsurgatjuk. Ajánlott ültető közeg:  1/3 rész palántanevelő közeg-1/3 rész fertőtlenített komposzt-1/3 rész érett istállótrágya, ehhez tartós hatású komplex műtrágya. Kiültetés előtt a cserépben nevelt palántákat edzeni kell, hogy fokozatosan szoktassuk a növényeket a teljes fényhez és a szabad levegőhöz.

Hosszú tenyészidejű egynyáriak

Egész nyáron át díszítenek – június közepétől-végétől a fagyokig – a hosszú és közepes tenyészidejű egynyáriak. A trópusokról származó egynyári növények nagy része hosszú tenyészidejű.

A hosszú tenyészidejű egynyári dísznövényekből cserepes palántákat nevelünk. Ide többségében apró magvú fajok tartoznak. A magvakat a felszínre vessük.

Néhány hosszú tenyészidejű faj: Begónia (Begonia cucullata), törpe lobélia (Lobelia erinus), tollborzfű (Pennisetum setaceum), ezüstös tollborzfű (Pennisetum villosum), kékvirágú vasfű (Verbena rigida). Cikk ajánló: Verbéna

A palántázás időzítése

A hosszú tenyészidejű palánták neveléshez 4-5-6 hónapszükséges. A magvetés ideje december-január, csírázási idő 4 hét  (22 C⁰).  A kicsírázott, egy-két lombleveles magoncokat január-február tűzdeljük úgy, hogy 4-6 növényke maradjon együtt. 4 hét múlva következik a második tűzdelés, amikor méret szerint szétválogatjuk a palántákat, ekkor a nagyobbak növénykéket 7-8 cm-es cserepekbe, a kisebbeket szaporítóládákba tűzdeljük. A palántanevelés 4 hét (18 C⁰), becserepezés március-április (16 C⁰), kiültetés május.

Közepes tenyészidejű egynyáriak

Néhány közepes tenyészidejű faj: Kék bojtocska (Ageratum houstonianum), kerti oroszlánszáj (Antirrhinum majus), kakastaréj (Celosia argentea), törpe nebáncsvirág (Impatiens walleriana), nagyvirágú petúnia (Petunia Grandiflora) hibridek, sokvirágú petúnia (Petunia Multiflora) hibridek, borzas kúpvirág (Rudbeckia hirta), paprikavirág (Salvia splendens), hamvaska (Senecio cineraria), nagyvirágú bársonyvirág (Tagetes erecta).

A palántázás időzítése

Közepes tenyészidejű fajták magvetésének ideje február (20 C⁰). Tűzdelés március, palántanevelés (18 C⁰), becserepezés április-május (16 C⁰), kiültetés május.

Rövid tenyészidejű egynyáriak

A honos egynyári dísznövények egy része rövid tenyészidejű növény. Ezek általában alacsony hőmérsékleten már korán elkezdenek csírázni, majd június-júliusban virágoznak és augusztus vége körül el is pusztulnak.

Néhány rövid tenyészidejű faj: mályvarózsa (Alcea rosea), kerti körömvirág (Calendula officinalis), pillangóvirág (Cosmos bipinnatus), mézvirág (Lobularia maritima), napraforgó (Helianthus annuus), kokárdavirág (Gaillardia pulchella), nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), pompás rézvirág (Zinnia elegans), keskenylevelű rézvirág (Zinnia angustifolia)

A palántázás időzítése

A magvetés ideje: március (20 C⁰), becserepezés április-május (14 C⁰), kiültetés május. Vethetjük állandó helyre, közvetlenül a virágágyba. Ilyenkor általában sorba vetünk, majd ritkítunk a végleges tőtávolságra. Fészekbe vetést csak nagy magvú növényeknél használjuk (ricinus, dísznapraforgó).

Magról vethető egynyári ajánlat

Egynyári dísznövény például a tátika vagy oroszlánszáj (Antirrhinum majus), de nem árt tudnunk, hogy a következő évben is kihajthat, sőt fásodik is. Virágai fürtökben fejlődnek ki. Színárnyalatokban változatos. Méretük szerint magas, középmagas és törpe fajtái is vannak. Virágzása csak a nyár derekán kezdődik el, de kisebb megszakításokkal őszig találhatunk rajta virágot. Napfényigényes, tápanyaggal jól ellátott talajt kíván. Vízigénye közepes, öntözése nyári szárazságban szükséges. Felhasználható virágágyakba, kerti virágtartókba vagy kisebb-nagyobb ablakládákba is. Vázában 7-14 napig él. Fehér és sápadt sárga változatai szinte minden színhez passzolnak. Akkor vágjuk, ha az alsó virágok kinyíltak.

Az afrikai aranyvirág (Dimorphoteca sinuata) kinézetre a záporvirághoz vagy a gerberához hasonlítható. Nálunk rövid életű, gyorsan visszahúzódik, míg a záporvirág, bár esőben és este becsukódik, de hosszan, az egész szezonban virágzik. Száraz napos helyre az afrikai aranyvirág is vethető, később, utánpótlásként a záporvirág előnevelt palántáival váltható ki. Az aranyvirág ugyanakkor vágott virágként is használható, illetve sikerrel habba tűzhető.

A bársonyvirág (Tagetes sp.) sokféleségével szinte semmi nem vetekszik. Legtűrőképesebb változatai az alacsony, bokrosodó, kis virágú, féltelt vagy telt fajták. Kisebb virágtömegűek, törékenyek a napraforgó méretű fajták. Vázában igen mutatós.

A seprűfű (Kochia scoparia) az ágyásszegélyek kedvelt növénye. Kiváló lábazattakaró. Nemesített magvai jóval egyenletesebben kelnek, és egyöntetűbbek, kevésbé gyomosítanak. Ahol jól érzi magát akár asztal magasságúra is megnőhet.

A nagyvirágú porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) önfenntartó. Ha egyszer megjelent, elszórja magjait, és minden évben kihajt. A teltebb virágúak érzékenyebbek. Legellenállóbbak a nyelves virágzatú fajták. Ajánlott akár kőfal hézagaiba is vetni, ahogy azt a szentendrei Duna parton láthatjuk.

Palántanevelésre ajánlott egynyáriak

A szúnyogűző díszcsalánt (Solenostemon scutellarioides) Inkább palántáról, mint magról ültessük. Csak napos helyre ültessük ki. A mérgező angyaltrombita (Brugmansia sp.) mediterrán eredetű. Ezért viszont nem is teleltethető. Érzékeny, megtámadhatja a szürkepenész is. Magvak helyett kifizetődőbb palántákat vásárolni. Tojásgyümölcshöz hasonlóan nevelhető. Jól variálható citrusokkal és leanderrel. Ha mégis a vetés mellett döntünk, áprilisban vessük. Sem a kiszáradást, sem a túlöntözést nem viseli. Ezért inkább palántaként ajánlott megvásárolni, és szobanövényként érdemes nevelni.

A kokárdavirágot (Gaillardia sp. ) is érdemesebb palántaként kiültetni. Manapság már sokféle színvariáció kapható. Szürkén szőrös felülete csökkenti a párologtatást. Szárazságtűrése kiváló. Vázában szintén mutatós. Magról is indíthatunk például dáliát, különösen a kevésbé telt virágú fajtákat. Szabadföld helyett ablakban indítsuk. Miután teleltetése problémás, jobb évente újra vetni.

The post Egynyári virágok vetése és palántázása appeared first on Kert Lap.

Nálunk a száraz hüvelyesek főzésének és fogyasztásának ideje a téli időszakra esik. Közülük kiváló tápértékkel rendelkezik a csicseriborsó. Az egyik legemészthetőbb hüvelyes. A téli napfényhiány okozta depresszió megelőzésére is ajánlott, legalábbis a népgyógyászatban ilyen célra is használják.

Ajánlott link: A hüvelyesek tápértéke

Csicseriborsó történelméről

Származási helye nagy valószínűséggel a Közel-Kelet, vagy a mediterrán régió, Irán, Törökország. A csicseriborsót Alphonse de Candolle svájci botanikus(1806-1893) szerint a régi görögök már Homérosz idejében ismerték, és kriosznak nevezték (magja kos fejre hasonlít). Α festő Prothogenészről azt beszélték, hogy csak pillangós magvakat (bükköny, lóbab, csicseriborsó) fogyasztott egész életében. A latin eredetű a cicer név. Ahol kézimunkaerőre alapozott a termesztése, ott ma is a kisgazdaságok élelem- és piacos növénye.

Leletek szerint már az ősmagyarok is termesztették, és fogyasztották. Hazánkban írásban először 1350-ben említik cicer borsó néven. A régebbi szakácskönyvekben gyakran bagolyborsóként szerepel. A XVIII. századik viszonylag gyakori volt, aztán fokozatosan feledésbe merült.

Manapság a mediterráneumban, Ázsiában és Ausztráliában nagy területeken termesztik.

Csicseriborsó növény bemutatása

A 43 fajból álló Cicer nemzetség egyetlen termesztett faja a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó (Cicer arietinum L.) csicseriborsó 40-70 cm magas egynyári növény. Karógyökeres, gyors növekedésű, tőből elágazó, bokrosodó, mirigyszőrökkel sűrűn fedett, páratlanul szárnyalt levélzetű, mélyen gyökerező, a felfújt, dudaszerű hüvelyben 1-2 magvat nevel.

A termesztett csicseriborsó két fő csoportja a Desi és a Kabuli csoport. A két csoportba tartozó növények megjelenésükben is eltérőek.

Fotó: Food and Nutrition Sciences DOI:10.4236/fns.2012.39169

A Desi csicseriborsó bokros, kis levelű, apró, antocián színeződésű lilás virágokkal. A Desi magja aprók, sötétebb színűek, felszínük síma vagy ráncos. Főként Ázsiában és Etiópiában termesztik.

Sárga magvú, fehér virágú változata (C. a. album) Afrikában, Latin-Amerikában és Indiában az egyik fő fehérjetartalmú eleség; a barna, ráncos magvú változata (C. a. fuscum) és a fekete magvú, kékes piros, erezett változat (C. a. vulgare) inkább takarmányként hasznosul.

A Kabuli csicseriborsó felfelé törekvő hajtásrendszerű,  virágai nagyobbak és fehér színűek. A Kabuli magvai nagyobbak, krém fehér árnyalatúak. A Kabuli csicseriborsó rosttartalma kevesebb, könnyeben puhul főzéskor. ezért élelmi célokra ezt a fajtacsoportot használjuk. A mediterrán régióban termesztik.

Food and Nutrition Sciences http://file.scirp.org/Html/14-2700485_22303.htm

Hazai viszonyaink között előnyösebb a determinált növekedésű, beérve gömbölyded alakú, világos színű fajta, változat. Magyarországon három elismert fajta van; az iregszemcsei nemesítésű Dónia és a kompolti nemesítésű Pax, illetve Kompolti bordó nevű fajták (nemesítette Szalai György). Étkezési típusnak a Pax, takarmánytermesztésre a színes magvú Kompolti bordó ajánlható.

Csicseriborsó a konyhában

A csicseriborsó sokoldalúan felhasználható hüvelyes, leginkább fehérjeforrásként szolgál. Főként hüvelyétől megfosztva, szárítva fogyasztják, egészben, darabolva vagy őrölve lisztként. A hummusz nevű szósz alkotórésze, leves készül vele. A Kabuli típusok magvai és hüvelye frissen is fogyasztható, felhasználják salátába, párolt vegyes zöldségek alkotórésze, konzerv is készül belőlük. Roston sütve, sózva pedig kedvelt ropogtatni való.

A folytonos növekedésű csicseriborsó zöldborsóként tovább fogyasztható, elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Majd száraz borsóként fogyasztjuk. Étkezésre, tápszerek készítésére alkalmas. Fehérjében, szénhidrátban gazdag, értékes takarmánynövény is egyben.

A kén tartalmú aminosavakon kívül minden esszenciális aminosavat tartalmaz. A kéntartalmú aminosavak más gabonafélék fogyasztásával pótolhatók. Fontos még magas keményítő tartalma. Jelentős az egyéb szénhidrát tartalma is. Étkezési rostokban gazdag. Táplálkozás élettani szempontból fontos telítetlen zsírsavakat tartalmaz (linolénsav, oleinsav). Olajában fontos szterolok találhatók. Jelentős vitaminforrás. Vas, réz, magnézium tartalma is jelentős.

Kellemes, dióra emlékeztető aromájú. Fűszerezhetjük a fokhagymától a szerecsendión át a gyömbérig, bármivel. Néhány órára vagy akár egész éjszakára áztassuk vízbe, majd öblítés után kezdjük el főzni!

Indiában az egyik legfontosabb fehérjeforrás, curry-ket, főzelékeket csinálnak belőle. Az olaszok például a mi bablevesünkhöz hasonló sűrű levesnek (pasta e ceci) vagy a lisztjéből készülő vékony lepénynek (farinata) fogyasztják. A Közel-Keleten, ill. Észak-Afrikában hummuszként, azaz citromos, fokhagymás püréként, vagy fűszeres raguként, tagine-ként, ill. kuszkusszal kerül az asztalra. A törökök megsütik és chips helyett rágcsálják (leblebi). A gazdag húsleves, a cocido madrileno az egyik legjellegzetesebb spanyol étel. A teljes étkezésnek is beillő ragulevest levét első, húsát és csicseriborsóval gazdagított zöldségeit pedig második fogásként szolgálják fel.

Marokkói csicseriborsó grillezett paprikával, petrezselyemmel és mentával

A dinnerwithjulie.com receptje

Hozzávalók:

repceolaj; 1 fej hámozott, aprított vöröshagyma; 2 evőkanál római kömény; 1 evőkanál őrölt fahéj; 2 evőkanál őrölt koriander; 1/2 evőkanál kurkuma; 1/2 evőkanál kardamon; 1/2 evőkanál őrölt szerecsendió; 1/2 evőkanál cayennebors; 1 evőkanál frissen reszelt gyökbér; 2 gerezd fokhagyma szétnyomva; 1 kis konzerv sűrített paradicsom; 2 evőkanál mazsola; 1 evőkanál aszalt sárgabarack; 8 dl párolt csicseriborsó (a főzőlét tartsuk meg); 1 sült, piros színű, felkarikázott paprika; 2 evőkanál aprított mentalevél; egy marék aprított petrezselyemzöld; citromlé

Elkészítés:

Egy nagyobb serpenyőben az olajon dinszteljük meg a vöröshagymát. Adjuk hozzá a római köményt, a koriandert, a kurkumát, a kardamont, a szerecsendiót, a cayenneborst, és forraljuk kb. egy percig. Majd adjuk hozzá a fokhagymát, a gyömbért, és pároljuk fél percig. Adjuk hozzá a paradicsomszószt, a mazsolát, a sárgabarackot, és kevés vizet. Pároljuk addig, amíg szósz sűrűségű lesz. Keverjük bele a csicseriborsót. Egy keveset még forraljuk, hogy a fölösleges víz elpárologjon. Adjuk hozzá a paprikát, a petrezselymet, és leverjünk bele kevés citromlét. Melegen fogyasztjuk, de az íze jobb lesz, ha éjszakára hűtőbe tesszük, és csak másnak fogyasztjuk el.

A csicseriborsó további felhasználása

A feldogozás során hátramaradt hulladékanyagokat, maghéját, szalmáját takarmányként hasznosítják. Szalmáját, szárított gyökerét tüzelésre is használják. Keményítőjét farost lemez gyártáshoz használják. A levelekből indigószerű növényi festéket állítanak elő.

Csicseriborsó gyógyhatásai

A népgyógyászat a magvakat tonizálóként, élénkítőként és féreghajtónak használja. Az ajurvédikus gyógyításban torokfájás, hörghurut, bőrbetegségek, máj betegségek ellen használja. Szintén használják fülgyulladás és depresszió ellen is. A kínaiak magas vérnyomás és cukorbetegség kezelésére már több mint 2500 éve alkalmazzák.

Ez a borsófajta jelentős rosttartalma miatt alkalmas a székrekedés megelőzésére vagy kezelésére. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez, és ezzel mérsékli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. Cukorbetegek számára is javasolt élelmiszer, alacsony zsírtartalmának és magas élelmi rosttartalmának köszönhetően a fogyókúrázóknak sem kell lemondaniuk róla, sőt kifejezetten hasznos a fogyasztása. Állatkísérletekben butirát tartalma csökkenti a rákos sejtek osztódását vastagbélrák esetén. Likopintartalma, karotinoid tartalma csökkenti a prosztatarák kialakulásának veszélyét. Izoflavin tartalma a gyomorrák ellen hatékony. Szterol tartalmának köszönhető többek közt baktérium, gombaölő hatású.

Csicseriborsó a kiskertben

A csicseriborsó dísznövényként is tartható, üde kerti színfolt, díszágyásokba, utcakertekbe ültethető, kiváló előtérnövény. Erkélyeken és egyéb napsütötte, száraz, igénytelen helyeken is megél. A szárazkötészetben is használható.

A csicseri borsó fő termőtája a Cegléd-Debrecen vonaltól délre, Dél-Baranya. Kiskertben sokfelé termeszthető, mert napfényigényes, szárazságtűrő, jól viseli az extrém hőmérsékleti viszonyokat. Talajban sem válogat. Kedveli a meszes talajokat, a gyengén szikes talajokban is megterem, de hideg kötött talajokon nem fejlődik. Legjobb számára mégis a középkötött és lazább csernozjom, a barna erdőtalaj, valamint a humuszos homoktalaj. Tápanyagigénye a borsóéhoz hasonlatos.

Jellemző betegségei a Fusariumos hervadás, a szár-, levél- és hüvely foltosság (okozói Ascochyta spp. piknidiumos gombák), de ezek jelentős kárt nem okoznak. Csapadékos időjárás esetén egy-két permetezéssel réz tartalmú szerekkel védekezhetünk az aszkohítás betegségek ellen. Nagyon fontos, hogy a zsizsik nem támadja meg, így biotermesztésben jól használható.

Tenyészideje 90-120 nap. 100 m2 területre 1,5-2,5 kg vethető. Vetésideje március vége, még inkább április eleje. 30 cm sortávolságra vessük, folyóméterenként kb. 30 magot, 4-5 cm mélyen. Júniusban zölden, zsengén szedhető, júliusban szárazon csépelhető.

Cikk ajánlat: Zöldborsó

Forrás:

oar.icrisat.org
www.feedipedia.org
http://www.biokontroll.hu

The post Csicseriborsó appeared first on Kert Lap.

Most szerezett be dália-, begónia-, tubarózsagumót? Vagy a virágos növények elmentett gumói a pincében várják a tavaszt?   Ha a belőlük fejlődő növények csodás virágaiban mielőbb gyönyörködni szeretne, netán szaporítani is szeretné őket, itt útmutatást.

Dr. Komiszár Lajos, a kiskert tanfolyam egyik szakemberének egy régebbi hobbikertész foglalkozáson elhangzott ismertetője nyomán.

A föld alatti képletek szaporítása

Kerti dália osztása

A kerti dália (Dahlia x pinnata; fészekvirágzatúak családja – Asteraceae; csövesvirágúak alcsaládja - Asteroideae) raktározásra módosult ággumóit, koloncos gyökérzetű töveit téli tárolni szoktuk.

A gumó megvastagodott, húsos, rövid szártagú, tápanyag-raktározó, földbeni módosult hajtás, amelyen az allevelek hónaljában rügyek vannak. Koloncos a gyökér, ha gyökérágainak csúcsa hengeresen vagy kúposan megvastagodott.

A márciusban előzőleg hajtatott dáliagumók könnyebben oszthatók, mert jobban látjuk a rügyeket.  A hajtatás egyszerű módja, hogy a töveket sűrűn  egymás mellé szárrészükkel lefelé ládákba helyezzük, és 10 napon keresztül langyos vízzel öntözzük őket. Ezután a tiszta, nedve folyami homokot tartalmazó ládákba szárrészükkel felfelé beültetjük a töveket. A homokot  nedvesen, szobahőmérsékleten  tartva a tövek kb. 20 nap múlva kihajtanak. Ha a hajtások elérik 10-15 cm magasságot, itt az ideje a tőosztásnak.

Az osztást április végétől végezzük. A több szárú tövet kézzel is szétszedhetjük (tőosztás) annyi felé, ahány rügyes szárdarabot találunk gyökeres gumós résszel.  Szedjük szét úgy, hogy minden leválasztott gyökérkoloncon legyen kicsiny szárdarab, mert csak ebből fejlődik majd ki a hajtás, magból és gyökérkoloncból viszont nem. A dáliatő beszerzése alkalmával, fontos, hogy a kereskedelemben kapható feldarabolt tő részeken szintén legyen rügyes szárdarab. E nélkül hiába ültetjük el, nem fog kihajtani. Téves hiedelem az, hogy minél nagyobb a kiültetett dália tő, annál gazdagabb és pompásabb későbbiekben a virágzása.

Cikk ajánlat: Dália

Gumós begónia osztása

Februárban-márciusban,  neveljük elő a  gumós begónia (Begonia tuberhybrida;  begóniafélék családja - Begoniaceae) gumókat dobozban, ládában, egymástól 5 cm távolságra ültetve, ezzel korai virágzásra serkentve őket.  Ültetőközegnek komposztot használhatunk. A rügyképződéshez a 18 °C – 21 °C-os hőmérséklet az ideális. A kicsírázást követően cserepezzük be őket. A kiültetés ideje május vége!

Cserépbe ültetéskor a nagyobb átmérőjű ággumók akkor darabolható fel éles késsel, amikor az első rügyek előbújnak, és egy gumón több rügyet is látunk. Ügyeljünk, hogy minden gumódarabon maradjon rügy. Ügyelni kell arra is, hogy minél kisebb legyen a roncsolódásuk. A sebfelületek kezelése se maradjon el. A vágásfelületet hagyni kell kissé beszáradni, majd faszénporral be kell behinteni, illetve a gumókat bekenni vagy bemártani. Így védjük a gumókat a berothadástól. Fertőtlenítő hatású lehet még a Neomagnolos vagy más gombaölőszeres oldatba mártás is.

Cikka jánlat: Gumós begónia hibridek

Kanna vagy virágnád osztása

A Kanna vagy virágnád (Canna x generalis; kannafélék családja – Cannaceae) átteleltetett, de még fel nem osztott vaskos rizómáinak tövén, rendszerint több egészséges, élő rügy is található.

A rizóma vagy gyöktörzs vastag, évelő föld alatti módosult szár, rendes vagy járulékos rügyekkel és pikkelyszerű allevelekkel.

Februárban a tövek jól szétoszthatók egy éles késsel, lehetőleg ott elvágva, ahol a rizóma a legvékonyabb. A feldarabolást úgy végezzük el, hogy a feldarabolt részeken két rügy még maradjon. A kétrügyes részek sikeresebben fejlődnek virágzó, teljes tövekké, mint az egyrügyesek. A metszési sebeket mártsuk faszénporba.

Ezt követően a gumókat egyesével vagy kettesével cserépbe ültetve hajtathatjuk. A meghajtatott töveket a tavaszi fagyok elmúltával kiültethetjük, így serkentve korai virágzásra a növényeket.

Tubarózsa osztása

A tubarózsa (Polianthes tuberosa; Agávefélék családja – Agavaceae) központi helyzetű hagymája (hagymagumója) körül rendszerint fellelhetők kisebb-nagyobb számban apróbb hagymák.

A hagymagumó a hagyma és a gumó tulajdonságait keverten mutató módosult föld alatti szár. Gumóvá vastagodott tönkrészét csak száraz buroklevelek borítják, a húsos pikkelylevelek hiányzanak.

Ezekből az apróbb hagymákból elég háromnak-négyet meghagyni, mert a sok apró hagyma gátolná a főhagymából elinduló virágzat fejlesztését. A kis hagymákat legfeljebb szaporításhoz őrizzük meg. A tubarózsa szaporítására, hajtatására március végén kerülhet sor. Kiültetésükre a fagyok elmúltával történhet.

Tövek előnevelés

Mit is kell tenni ilyenkor? Ahogy arról már szó esett, a szaporítás céljából szétszedett, szétvágott töveket cserépbe kell ültetni. A korai virágzás érdekében a megtisztított föld alatti képletek hajtatásához legjobb a jó minőségű kerti föld, vagy a Florasca B típusú földkeverék. Soha ne kerüljön azonban aránytalanul sok földbe a hagymagumó, mert könnyen rothadásnak indulhat! A beültetés után kéz meleg vízzel öntözzük meg, majd tegyük mérsékelten meleg helyre. Ha elindul a hajtás, világos helyre van szükség, mert ha nincs elég fény, megnyúlik és elvékonyodik a hajtás. Kellő öntözés mellett rendszerint megfelelő számban törnek elő a hajtások, mire elérkezik a kiültetés ideje. Végül a sikeresen előnevelt egyedek kiültetésüket követően gyönyörű látványt nyújtanak kertjeinkben, ládáinkban.

The post Évelő virágtövek szaporítása, előnevelése appeared first on Kert Lap.

Ismerkedjünk meg a nagy flamingóvirággal. A színes fellevelű flamingóvirágok a feng shuiban a szerelem és házasság területére lehetnek a legpozitívabb hatással. Tehát itt a remek alkalom, hogy Valentin napra barátját, barátnőjét vagy házastársát egy cserép flamingóvirággal lepje meg!

Flamingóvirág nemzetség

A kontyvirágfélék (Araceae) családjába sok nálunk szobanövényként tartható dísznövény tartozik. Ilyenek a vitorlavirág, a könnyező pálma vagy köznyelvi nevén filodendron, a valódi filodendron, buzogányvirág is.

A flamingóvirágok (Anthurium) nemzetsége mintegy 1500 fajt számlál, mind trópusi növények. Több faj hibridjei dísznövényként és vágott virágként szerepelnek a piacon. Ezek közül is két faj hibridjei terjedtek el széles körben, egyikük a nagy flamingóvirág (Anthurium andraeanum). Hibridjeit nemes egyszerűséggel Anthurium andraeanum Hort néven emlegetjük.

Az alapfaj, az Anthurium andraeanum nevét Edouard Andre (1840-1911) francia botanikusról kapta, aki 1876-ban fedezte fel Kolukbában, és tőveket küldött a belga Jean Linden kertészetbe. Az Anthurium andreanum termőhelye 400-1200 méter magasságban található, a trópusi esőerdőkben. A növény eredeti élőhelyén fán élő epifita. Észak-Nyugat Ecuadorban és Dél-Nyugat Kolumbiában honos.

Nagy flamingóvirág hibridek

A hibridek az egész világon kaphatók vágott virágként, szobanövényként illetve megfelelő éghajlaton kerti növényként. Sötétzöld, ép szélű, elnyújtott szív alakú leveleit hosszú levélnyél hordozza. Ideális körülmények között egész évben hozza virágait. A virágok, pontosabban torzsavirágzatok tartósak és rendkívül mutatósak. A fellevelek színükben, méretükben és formájukban különböznek egymástól. Ezek alapján különbözteti meg a piac is őket. A virágpiacokon az orchideák utáni előkelő második helyet foglalják el a ranglistán. A világpiac számára a hibrideket Hollandia és Hawaii állítja elő.

Nagy flamingóvirág gondozása

Ez a fejezet azoknak szól, akiket megajándékoztak, illetve akik magukat ajándékozták meg flamingóvirággal. Hiszen rájuk hárul a gondozás feladata. Bár általánosságban elmondhatjuk, hogy a flamingóvirág könnyen gondozható, ajánlott végig gondolni, hogy mit tegyünk vele.

Flamingóvirág vágott virágként nagykereskedelmi forgalomban

A növény az esőerdők fáin él eredeti élőhelyén, ez határozza meg tartását. A növény világosságot igényel, hiszen a fák koronája között is világos van a talajszinthez viszonyítva. De a tűző nap károsítja! Hiszen őseit a lombkorona védte a tűző naptól. Talaja laza, rostos szerkezetű legyen, akár orchidea földet is választhatunk számár. Ha valaki kísérletező kedvű, használhat saját készítésű földkeveréket is. Ennek összetétele 20% jó minőségű (!) savanyú kertészeti tőzeg, 40% orchideaföld, és 40% sóder. A keveréket bolondíthatjuk faszénnel, perlittel, aprított Shagnum mohával. A talaj befülledése és az öntözővízzel, tápoldatozással bekerült sókkal való feltöltődése miatt ajánlott kétévente átültetni a növényt. A gyakori csapadékot esővízzel, lágy vízzel pótolhatjuk. A tocsogós túlöntözést nem viseli, de talaját próbáljuk meg folyamatosan nedvesen tartani. Ha talaj felszíne kiszárad, nem kötődik kellő mennyiségű oxigén a talajrészecskékhez. A tocsogós talaj pórusai közül pedig kiszorul a levegő, a gyökerek megfulladnak, másrészt elszaporodhatnak a rothadást előidéző baktériumok, gombák. Az öntözést végezhetjük permetező flaskával, így a vizet finom el tudjuk oszlatni a felületen és lehetőséget adunk rá, hogy a talajalkotó részecskék megszívják magukat vízzel, amit idővel részben el is párologtatnak. Teleltetni a növényt nem kell, de annyit tudjunk, hogy meleg nyári napokon több vizet igényel. A magas páratartalmat biztosítandó vízzel permetezzük, illetve helyezzük nedves kavicságyra. A virágos szobanövények számára forgalmazott tápoldatból használjunk hetente egyszer a gyárilag javasolt mennyiség 20%-ának megfelelő mennyiséget, amit az öntözővízhez keverünk. Másik megoldás, hogy Osmocote műtrágya (14-14-14 ) ajánlott mennyiségének 10%-át keverjük a talajba. Ez 3-4 hónapig elegendő tápanyaggal látja el növényünket. További lehetőség, hogy havonta egyszer keserűsó oldatot keverünk az öntözővízbe, egy nagy pohár vízhez fél teáskanálnyit adva.

Forrás:

www.aroid.org
www.exoticrainforest.com

The post Nagy flamingóvirág appeared first on Kert Lap.

A burgonya változatos felhasználhatóságával és értékes tápanyagtartalmával tűnik ki. Aki szereti az újburgonyát megpróbálkozhat az előcsíráztatásával. Így már május végén friss krumpli kerülhet az asztalra!

Cikk ajánló: Burgonya;

A burgonya hajtatás előnyei

A betakarítás időpontját 10-14 nappal előrehozza, így a bokrok a burgonyavész vagy a burgonyabogár megjelenésekor már fejlettebb állapotban lesznek.

Az előhajtatott növények előbb kelnek, gyorsabban bokrosodnak, és könnyebben ki-szorítják a gyomnövényeket.

Burgonya előcsíráztatása

A gumók nagysága és a termésmennyiség között összefüggés van. Apró gumóból normális termés nem várható. Túl nagy gumókból pedig nem kapunk arányosan nagyobb termést. Tehát legjobb 4-8 cm átmérőjűeket használni. (Esetleg vágjuk ketté a túl nagyokat.) A gumók mérete közötti különbség ne legyen nagyobb 2 cm-nél. A beteg gumókat el kell távolítani. Kiskerti, korai termesztésre való például a rövid tenyészidejű Astilla (78-82nap) és a (82-86) Pierwiosnek.

Az előcsíráztatást korai fajták esetében már 10 héttel a kiültetés előtt megkezdhetjük. Az előcsíráztatás lényege, hogy világos helyen vékony rétegben csíráztató ládákban helyezzük el. ezek lehetnek zöldséges rekeszek, papírdobozok is. A ládákat vigyük üvegezett verandába, enyhén fűtött télikertbe vagy fóliasátorba. A hőmérséklet az első napokban 18-20 °C lehet, majd csökkentsük  15 °C-ra. A csírázás megindulásakor ablak közelébe kerüljön. Egy ládába maximum két sort helyezzünk el és azokat úgy rakjuk egymásra, hogy közöttük legalább 4-6 cm legyen, hogy a fény jól érje.

Berakás után három hétre a burgonyákat át kell forgatni – az alsókat tegyük felülre, a felsőket alulra -, hogy minden gumót érjen a fény. A páratartalom 70-80% legyen. Ily módon a kiültetés idejére 1-1,5, legfeljebb 2 cm hosszú, vastag, életerős úgynevezett fénycsírákat kapunk.

Burgonya gumók kiültetése előtti tennivalók

Korai burgonya termesztésére legmegfelelőbbek a könnyen felmelegedő homoktalajok. Nagyon fontos a mély talajművelés, mert a sekélyen művelt, kemény, rögös talajon a gumók kicsik és deformáltak lesznek és a gyökeres se tudnak megfelelően kifejlődni. Erre ősszel kerüljön sor. ekkor kerülhet sor a talaj káliumtrágyázására is (lásd. később).

Kiültetés előtt a hajtatott gumókat edzenünk kell a kinti körülményekhez. Ezért tartsuk őket 5-8 °C-on. Ezt úgy is megtehetjük, kivisszük őket nappalra.

Kiültetés előtt egy héttel, néhány centiméter komposzt vagy tőzegréteggel beszórhatjuk és beöntözhetjük a ládákat.

Burgonya ültetés

Március közepétől április elejéig ültethetjük, amikor a talaj hőmérséklete a kiültetés mélységében elérte a 6 ^oC-ot. 70 cm sor- és 30-35 cm tőtávolságot válasszunk. A gumókat kapával készített 15-20 cm mély fészekbe vagy árokba csírás végükkel felfelé rakjuk. Hogy meggyorsítsuk a kelést a talajt fóliával is takarhatjuk akár közvetlenül, akár fóliaalagút formájában. A burgonyát olyan mélyre ültessük, hogy a gumó teteje éppen az eredeti talajfelszín alatt, vagy könnyen száradó talajok esetében 2-3 cm-rel mélyebben helyezkedjen el.

 Burgonya tápanyag igénye

A gumók egyben tápanyagforrásként is szolgálnak addig,amíg le nem gyökereznek. A nitrogén nagy részére a csírázás és a gumóképződés közötti időben van szüksége növénynek. A gumók számára szükséges nitrogén jelentős részét a lombozat nitrogéntartalma szolgáltatja.A nitrogént mindenképp tavasszal adjuk, tehát közvetlenül ültetés előtt. Ilyenkor adhatunk 1,5 dkg/m² 34%-os ammónium nitrátot (mészben szegény talajon pétisót) és kelés után 2-3 alkalommal 1 dkg/m² pétisót és 2 dkg/m² 50%-os kénsavas kálit. Savanyú, mészhiányos homoktalajon nagyon jó hatása van a mésztrágyázásnak. De ez a hazai talajokra kevésbé jellemező.

Mivel a burgonya magnéziumigényes, magnéziumhiányos talajon 100-150 kg/ha magnézium-szulfáttal 25%-os terméstöbbletet érhetünk el.

Ha burgonyánk fejlődését még inkább segíteni akarjuk, akkor használjunk gombakomposztot, amelyet az ültetőárokba forgatunk.

Száraz tavaszon feltétlenül öntözzünk, mert a homoktalaj nagyon könnyen kiszárad.

Burgonya töltögetése

A burgonyatermesztés során nagyon fontos munkaművelet a töltögetés, ez elősegíti a gumókötést, megakadályozza, hogy a burgonya szára túlzott mértékben elterüljön, gátolja a gyomképződést.

A burgonya töltögetését a növény 10-15 cm-es szármagasságnál végezzük el először. Legalább kétszer töltögessük, mivel a gumók a 15-20 cm mélyen húzódó sztólókon fejlődnek a leginkább.

A gumók kiszedésére amúgy a virágzás lezajlása után kerülhet sor. A növényeket egyszerűen kihúzzuk a talajból, a gumókat kiforgatjuk, és összegyűjtjük őket. A tárolás papírzsákokban történhet, de semmiképpen sem tárolhatunk műanyag zsákokban, mert ez a gumók rothadásához vezethet.

Cikk ajánló: Burgonyabogár; Fitoftórás betegség burgonyán és paradicsomon

Burgonyatermesztés egyszerűen

Ha kevés a helyünk az ültetés színhelye lehet egy dézsa vagy más nagyobb edény. Hiszen most nem a megtermelt mennyiség, hanem a minőség a fontos. A fagyok kivédésére állíthatunk fóliasátrat is. Száraz időjárás esetén a hetenként kétszeri öntözés javasolt.

Egy amerikai högy, Ruth Stout (1884 – 1980) könyveiben számol be arról, milyen egyszerűen tartja fenn biokertjét. A burgonya egész tavaszig a házban kuksol. Aztán, ha tavasszal itt az idő, a burgonya kikerül a kertbe. Ruth a burgonyát elhinti, ha túl közel kerülnek egymás, hát kicsit odább gurítja őket. A burgonyára pedig talaj helyett kissé már komposztálódott szalma kerül, nehogy kiszáradjon. A burgonyagumón minden csíraszemet fent hagy. Aztán már csak a betakarítással törődik. További információk: Szalma mulcs

Készítsünk magunk burgonyanevelő tornyot. Csirkehálóból készítsünk hengert, ezt vegyük körbe bambusz szövettel (bambusz kerítés). Az így összeállított torony aljába töltsünk komposztot, erre helyezzük a vetőgumókat, majd takarjuk komposzttal és szalmával. Ahogy a növények növekedésnek indulnak, mindig terítsünk le újabb komposzttal és szalmaréteget. Amikor eljött a szüretelés ideje, bontsuk le a tornyot, és így hozzájutunk a gumókhoz.

Forrás:

www.fibl.org/fileadmin
agr.unideb.hu

The post Házikerti burgonya termesztése appeared first on Kert Lap.

A borostyán a 8. Magyar Gyógyszerkönyvben hivatalos, fitoterápiás  felhasználás miatt fontos gyógynövényként szerepel. Köhögéscsillapító szirup illetve gyógytea  készülhet leveléből, több gyógyszergyári készítmény alkotórésze. Háziszerként való használata veszélyeket rejt.

Borostyán felhasználása a történelem során

A borostyán a hűség és a barátság szimbóluma. Az ókori görögök, rómaiak és kelták tisztelték tartósságáért, ellenállóságáért. Úgy tartották, hogy jó a másnaposság ellen, növeli a termékenységet, enyhíti a fejfájást, görcsoldó. A kelta druidák az erő és az eltökéltség jelképének tartották, a halál és spirituális újjászületés előjelzőjeként tisztelték. Ezért a az egyik legősibb karácsonyi szimbólum is egyben. Különösen a római tivornyák utáni részegség borostyánlevéllel való kezelésének népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a római bor- és földművelés istenét, Bacchust fején borostyánkoszorúval ábrázolták. A fotón Jan van Dalen (1620 – 1653) Bacchus festménye látható, Kunsthistorisches Museum. Galenos görög származású római orvos a friss borostyánleveleket borral forralás után borogatásként fekélyek, égési sérülések borogatására ajánlja. Galenus állítása szerint a borostyánlevél nedvét felszippantva kitisztítja a fejet és megállítja fülfolyást. A 16. századi írások húzó borogatásként való hasznát említik. Később már pestises betegek gyógyítására, kínzó fejfájásra, sebek, égési sérülések kezelésére is használták. De leggyakrabban másnaposságot kezeltek vele.

Legfőbb hatóanyagai köptetőhatású illetve hánytató hatású  triterpénszaponinok; hederaszaponinok; olenaolsav-3-szulfát, kvercetin- és kempferol-glikozidok, fenolkarbonsavak, poliin falcarinol, szterolok, illóolaj

Hagyományos népgyógyászat

A hagyományos népi gyógyászat gyomor- és bélbajokra, vese- és légzőszervi betegségek kezelésére használja. Fokozza az étvágyat. Népgyógyászati alkalmazása: levelét tinktúraként hörghurut esetén használják (70g apróra vágott levél + 100ml alkohol); ezt 10 napig áztatják, majd naponta 20-30 cseppet fogyasztanak egy pohár vízzel. Teában egy kávéskanál szárított borostyánlevelet 2 dl forró vízzel, hagyjuk állni 10 percig, majd leszűrjük. Igyunk meg belőle napi 1-3 csészével; esetleg mézzel édesítve. Egyes leírások szerint gargarizálásra, fürdővízbe, sebek kimosására, valamint bőrbetegségek gyógyítására is alkalmas.

Bár többféle recept ismert házi használatra, háziszernek nem javasolt.  Ugyanis túladagolásnál vagy arra érzékeny személyeknél súlyos mellékhatások léphetnek fel: nyálfolyás, hányinger, hányás, hastáji fájdalom, súlyos hasmenés, pupillatágulat, láz, gyengeség, arcbénulás, ataxia, koordinációs zavar, kóma excitáció. Gyakori a kontakt dermatitisz  (hólyagos elváltozás, ödéma, bőrvörösödés).

Több borostyánlevél szirup is kapható a hazai forgalomban. Ilyen például a Prospan nevű készítmény. A 100 ml szirup 0.7 g borostyánlevél (Hedera helix fol.) száraz kivonatát tartalmazza. Köhögéssel járó heveny légcsőhurut (gyulladás) és idült, gyulladásos  légzőszervi panaszok tüneti kezelésére alkalmazzák.

A borostyán levelek főzete külsőleg reumás testrészek borogatására, különböző bőrbetegségek, korpás fejbőr, „narancsbőr” kezelésére alkalmazható. Borogatáshoz friss ,zúzott borostyán levélből és lenmagból 1:3arányban pépet készíthetünk. A Természetgyógyász Magazin az alábbiakat ajánlja: Hajmosás utáni öblítőszerként használva a sötétbarna, fekete hajnak selymes fényt kölcsönöz. Narancsbőr kezelésére a levelekből erős főzetet készítünk, melybe 1-2 csepp boróka- és rozmaringolajat keverünk. 20 perces meleg tengeri sós fürdő után egy főzettel átitatott kendőt helyezünk a cellulitiszes bőrre, folpackkal betakarjuk, száraz ruhával rögzítjük. Vigyázat egyeseknél allergiás tüneteket válthat ki!

Gyógyszeripari alapanyagként légcsőhurut, szamárköhögés, tüdőasztma, külsőlegfejbőr ápolására szolgáló készítmények alkotórésze. Más  gyógyszeripari készítményekben javítja a perifériás vérkeringést.

A standardizált kivonatok biztonságosan alkalmazhatóak. De nem ajánlott két éves kor alatt és a borostyánfélékre érzékeny egyéneknél, terhesség és szoptatás időszakában. Hányás, hasmenés alkalmazásakor előfordulhat.

A feng shui hívei szerint a borostyán szinte folyamatosan chi energiát közvetít. A borostyán egy olyan energia dús növény, amely segít kilábalni a nehéz helyzetekből is. Tehát legalább a kertünkben tartsunk talajtakaróként, még inkább a ház falára futtassunk borostyánt. Ha pedig kifejezetten éhezzük a szerencsét, szerezzünk be pár cserép szobaborostyánt! Már csak azért is, mert a NASA vizsgálatai szerint megköti a levegő káros formaldehid tartalmát.

Forrás:

kaleidoscopehistory.hu
mkk.szie.hu
hikersnotebook.net
kanaris.hu

The post A borostyánlevél gyógyhatásai appeared first on Kert Lap.

Először is azt szögezzük le, hogy minden kártevő és betegség támadásának kizárása lehetetlen. Azonban figyelembe vehetünk néhány lehetőséget, amellyel megakadályozható, hogy a dolgok komolyra forduljanak. Így gondozza kertjét, ha egészséges növényeket szeretne!

1. Talaj tápanyag ellátása

A tápanyagokban, gazdag, egészséges talaj fontos fegyver a kártevőkkel, kórokozókkal szemben. Egészséges talajban egészséges növények fejlődnek. Forgassunk a talajba sok szerves trágyát, amely javítja a talajszerkezetet, és feltölti a talajt tápanyaggal. Ilyenek a jó, érett komposzt, az érett istállótrágya, a szezonvégén akár mulcsszerűen is terítve. Amennyire csak lehet, kerüljük a műtrágyák használatát. A műtrágya adagolásra nagyon oda kell figyelni, a túladagolás különösen veszélyes lehet. A műtrágya a talaj szerkezetétől függően kimosódhat a talajból az esővízzel, ami környezetszennyezést okoz. A N túltrágyázás a növényi sejtek felépítését megváltoztatja, a sejtfal ellenálló képessége romlik, és a növény könnyen a kórokozók áldozatává válhat. A kiszórt műtrágya gyakran nem jut el a gyökérzónába, így hiába van jelen a talajban, a növény nem fér hozzá.

Cikkajánlat: A talajok pH értéke és a tápanyag felvehetőség; Agyagos talajok tápanyag ellátása

2. Vetésforgó

Ha minden évben ugyanazokat a növényeket termesztjük ugyanabban az ágyásban, az adott fajra jellemző növényi kórokozók, kártevők örömmel veszik, hogy ismét megkaphatják kedvenc táplálékukat. Másrészt a növények gyökereiken keresztül különböző kémiai anyagot juttatnak a talajba, amelyeknek káros hatásuk lehetnek, ha a koncentrációjuk nő azáltal, hogy ismét ugyanannak a növényfajnak ugyanazon kiválasztott anyagai kerülnek a talajnak ugyanarra részére. Nagyjából elmondhatjuk, hogy az alábbi csoportokat váltogathatjuk évről évre az ágyásban: gyökérzöldségek, káposztafélék, hüvelyesek, minden egyéb (burgonya, hagyma, paradisom).

Cikkajánlat: Vetésforgó

3. Optimális termesztési körülmények

A növények megfelelő körülmények között tartva virulnak igazán. A növények környezeti igényei különbözőek. Ezért mindegyikük igényeinek érdemes utánanézni. Vegyük igénybe szakember segítségét is. Tanácskérés vagy tanácskeresés csak akkor lehet kielégítő, ha tisztában vagyunk kertünk adottságaival. Tehát elengedhetetlen, hogy még növényválasztás előtt megismerjünk kertünk adottságait. Ilyenek többek közt, a kert fekvése, talaja, benapozottsága, a rendelkezésre álló hely, hogy csak néhányat említsünk. A megfelelő körülmények között fejlődő egészséges növények jobban ellenállnak a betegségeknek, kártevőknek.

Cikkajánlat: Kertünk adottságai

4. Hasznos élőlények bevonzása

Bizonyos növények a kertben vonzzák a hasznos élőlényeket azáltal, hogy megfelelő életfeltételeket biztosítanak számukra. Csalogassunk hasznos élőlényeket, amelyek segítőtársaink lehetnek a kártevők elleni harcban. A katicabogarak, fátyolkák, békák, sündisznók, madarak mind a szövetségeseink. . Ezért szívesen látott vendégei kertünknek. Közéjük tartozhatnak a baromfik is, de azt tudnunk kell, hogy a kártevők mellett szívesen csipegetik zöldség és dísznövényeinket is. Készítsünk téli szállást a hasznos rovarok számára. Az ún. rovarvár menedéket nyújt a rovaroknak a téli időszakra.

Cikkajánlat: Madárbarát kert

5. Tisztaság, gyommentesség

A házas és meztelen csigák remek búvóhelyet találnak a gyomok, deszkák között, kövek, régi, kevésbé stabil járólapok alatt. A gyomok között is várakozhatnak a kártevők, hogy friss erővel palántáinkra, kerti növényeinkre vessék magukat. Megéri a fáradtságot, ha a felesleges lomokat, gyomokat eltakarítjuk.

Cikkajánlat: Gyomirtás

6. Legyengült növények kerülése

Általában jellemző ránk, hogy sokkal több növényt ültetünk a kertünkbe, mint amire szükségünk van. Arról nem beszélve, hogy, ha minden növényt a kertbe mentünk, azzal ártunk a kertnek, mert a legyengült növények a betegségek, kártevők első prédái. Keményítsük meg a szívünket, és a gyenge növények kerüljenek kiültetés helyett a komposztba!

7. Megfelelő térállás

Folytatva az előbbi gondolatsort, ha minden növényt megsajnálunk és kertünkbe zsúfolunk, akkor elvesszük a teret a növényeinktől. Különösen magvetésnél, palántázásnál vagyunk hajlamosak arra, hogy ne kövessük a magtasakon lévő ajánlásokat, és ne tartsuk be a tő és sortávolságot azzal a felkiáltással, hogy minél több az ilyen-olyan zöldségünk, virágunk, annál jobb. Ez nem így van! A növényeknek meg van a saját térigényük. Ha ezt elvesszük, meggátoljuk a levegőáramlást, csökkentjük a párolgást, és mindez a gombabetegségek terjedésének kedvez. Ne feledjük, hogy az összezsúfolt növények a gombabetegségek melegágyai!

8. Ellenálló fajták

Ha évről évre tapasztaljuk, hogy bizonyos növényünket ugyanaz a betegség, kártevő károsítja, nézzünk ellenálló fajták után. Például, ha minden évben megjelenik a sárgarépa légy, sok rezisztens fajta áll ma már rendelkezésre, amelyek támadásuknak nem esnek áldozatul.

9. Termények „összekeverése”

Nagyon szépen mutatnak a jól elhatárolt ágyások és sorok, amelyekben katonás rendben sorakoznak a növények. Azonban az egyféle növények csoportosításával utat engedünk az adott növényekre szakosodott kártevők, kórokozók gyors terjedésének. Ha azonban keverjük őket, mintegy természetes gátat szabunk a betegségek, kártevők terjedésének. Ezt úgy érhetjük el, hogy a növényeket kis csoportokba ültessük, és azok is nyúljanak át egymásba, így nem csak a növényeink lehetnek egészségesebbek, hanem érdekes, mutatós növényfoltokat alakíthatunk ki.

10. Szezonális fertőződéseket kerülése

Bizonyos kártevők csak a szezon bizonyos részében jelentenek veszélyt igazán. Kerüljük ki ezeket az időszakokat. Ültessünk később vagy hamarabb. Például a korai lóbab kevésbé szenved a levéltetvektől, a zöldborsót pedig akkor ültessük, amikor a virágzás ideje nem esik egybe a borsómoly tojásrakásának idejével. Ha a paradicsom alternáriás betegsége gyakori a környékünkön, akkor olyan korán ültessünk paradicsomot, amennyire csak kehet. Így növekedésük és érésük egy későbbi szakaszában, lehetőleg érés után jelenik meg a fertőzés.

The post Betegségek, kártételek elkerülésének 10 módja appeared first on Kert Lap.

A vegetációs időszak előtt nekiláthatunk a talaj nitrogén trágyázásának. A nitrogéntrágyázás nem feltétlenül műtrágyázást jelent. Hiszen a komposzt talajba forgatásával máris növeltük a talaj nitrogénkészletét. Ha már ősszel beforgattuk a komposztot, helyesen jártunk el, de egy újabb érett komposzt adaggal tovább lendíthetünk a talaj tavaszi nitrogénszolgáltató képességén. Az érett istállótrágya szintúgy hasznos, de annak az ideje még inkább az ősz, hogy a talaj kellőképpen felkészülve várja az éhes növényeket. Most megtudhatja miért és mire kell odafigyelni nitrogén trágyázáskor.

Növények nitrogén igénye

A szilárd földkéreg alkotóelemei között nem szerepel a nitrogén. Viszont a növények szárazanyag tartalmának 1,5%-a nitrogén. A nitrogén nélkülözhetetlen építőköve a növényi szervezetnek, a fehérjék építőeleme, de sok más növényi anyag (pl. klorofill) alkotórésze is. A növények általában a talajból nitrát vagy ammónium formájában veszik fel.

Forrás: Plant Physiology online

A nitrogénbőség késlelteti a virágképződést és a termésérést, de serkenti a vegetatív fejlődést és fokozza a húsos szövetek gyarapodását a rostos szövetekkel szemben. A szövetek fellazulnak. Feleslegben a növények virágaikat elhullajtják, a levelek feltűnően sötét színűek lesznek, súlyosabb esetekben a levél széle, később az egész levél elhalványodik, majd elhal. A növény nitrogén tartalmának növekedésével párhuzamosan a faggyal, kórokozókkal és a kártevőkkel szembeni  ellenálló képessége csökken.

Nitrogénhiány esetén, a növényen alulról felfelé a levelek fokozatosan megsárgulnak, majd elhalnak. A fiatal levelek jellegzetesen halványzöldek, illetve nem ritka esetben vöröses vagy élénk sárga színűek lesznek. A hajtás törpe növekedésűvé válik és merev tartású lesz. A talaj magas kálium- és túl magas, friss szerves anyag tartalma is vezethet a nitrogén relatív hiányához. (Nagy C/N arány érték áll elő. Ha nagy a szerves anyag tartalom, aminek a következménye a magas szén tartalom (C),  a talajba juttatott nitrogén (N) beépül a lebomló szerves anyagba humuszképződés közben, így csökken a növények számára felvehető nitrogén mennyisége. )

Nitrogén útja a talajban

A nitrogén legfőképp a légköri nitrogént megkötő baktériumok segítségével, és a szerves anyag maradványok pl. növényi maradványok (főleg fehérjék) bomlásával jut a talajba. A légköri nitrogént bizonyos talajlakó mikroorganizmusok ammónium ionokká alakítják, mások pedig az ammóniumot nitráttá oxidálják. Sőt megint mások, de most velük nem fogunk foglalkozni, csak a teljesség kedvéért álljon itt, a nitrátot nitrogéngázzá, az ammónium iont pedig ammóniává alakítva vissza is juttatják a nitrogént az atmoszférába.

Kertünk talajában a nitrogén részben szabadon vándorló ionok formájában, részben humuszhoz és a talaj ásványi anyagához (agyagásványok) kötődve található.

Nitrogén ionok a talajban

A szabadon mozgó nitrogén ionok részben a gyorsan vándorló, vízzel könnyen ki is mosódó nitrátok formájában, illetve részben a talaj alkotóelemeihez könnyen kapcsolódó, azokon megkötődő, de onnan leválni is tudó ammónium ionok formájában vannak jelen a talajban.

Az ammónium ionok nem csak a talaj szervetlen agyagásványaihoz tudnak kötődni, hanem a humuszhoz is. A talaj humuszanyagainak, valamin agyagásványainak felületei hazai viszonyok között negatív töltésűek, és magukhoz vonzzák a pozitív töltésű ammónium ionokat. Ezek egy része a talajalkotók felületéről újból leválhat, más részük beépülve a humuszba, agyagásványba, megkötődik, és a növények számára többé nem lesz hozzáférhető. A talaj humuszanyagaiból, agyagásványaiból akkor is kiszabadulhatnak ammónium ionok, amikor a talajban lévő humuszanyag maga, az időjárási körülményeknek és a mikroorganizmusok tevékenységének köszönhetően bomlik, átalakul, illetve az agyagásvány mállik. Ha sok a talaj szerves anyag tartalma, sok a pozitív töltésű felülete, akkor a kiszabadult ammónium ionok megint megkötődnek, egy részük oly módon, hogy idővel újra kiszabadul a humusz, az agyagásványok fogságából. Ez a körtánc addig folytatódik, amíg a növények gyökereihez jutva a növények beszippantják az ammónium ionokat, vagy azok át nem alakulnak nitrát ionokká. Azt tudnunk kell, hogy sok kertészeti növény a gyökerein keresztül nem ammónium iont, hanem nitrátot vesz fel.

A zöld tömegért termesztett káposztaféléknél meghatározó tényező nitrogén ellátás.

A talajban szabadon úszkáló ammónium ionok nem sokáig maradnak ammónium ionok, mert levegős körülmények között a talajban oxidálódnak, és oxigén tartalmú nitrát ionokká alakulnak. A nitrát ionok azonban már negatív töltésűek, őket nem vonzzák a szintén negatív töltésű humuszfelületek, és a szintén negatív töltésű agyagásvány felületek, ezért a csapadékkal vagy öntözővízzel együtt vándorolni kezdenek a talajban. Szerencsés esetben, egy növény gyökeréhez jutva a vízzel együtt a növény gyökereibe jutnak, más esetben azonban elsuhanva a gyökérzóna mellett tovább szivárognak a vízzel együtt, a talajrészecskék között lefelé, amíg egy vízzáró réteget elérve el nem érkeznek egy összefüggő földalatti “folyóhoz” esetleg “tóhoz”, ami nem más, mint maga a talajvíz. A talajvíz valamilyen formában, pl. forrás képében táplálja a felszíni vizeket. A nitrát ionok tehát végső soron a felszíni tavakban vagy folyókban kötnek ki. Így történhet túltrágyázás esetén a felszíni vizek nitráttal való elszennyeződése.

Cikk ajánlat: Agyagos talajok tápanyag ellátása

Kiskertekben általában kijuttatható nitrogén műtrágya-hatóanyag mennyiség 10-20-(30) dkg/10 négyzetméter. A szükséges mennyiséget befolyásolja a talaj szerkezete, humusztartalma, a klíma, a megtermelni kívánt növény igénye.

Kiskerti nitrogén trágyázás

Természetesen kiskerti körülmények között kevésbé kell tartanunk attól, hogy nem megfelelő trágyázással elszennyezzük az élővizeket. Ám sok kicsi sokra megy!  Gondoljunk arra, mi lenne, ha minden szomszédunk, netán az egész régió ugyanebbe a hibába esne! Ha magunk nem is okozunk helyrehozhatatlan környezeti károkat, de az könnyen előfordulhat, hogy a nem megfelelő helyre, nem a gyökérzónába juttatott, nem a talajba forgatott, nem a megfelelő összetételű műtrágyát elveszítjük, és az növényeink helyett az altalajt és a talajvizet táplálja. Summa summárum, a helytelen nitrogén tárgyázást nem csak a növényeink, hanem a pénztárcánk és a környezetünk is bánja!

Ezért nagyon fontos odafigyelni arra, hogy lehetőleg úgynevezett lassan ható műtrágyát használjunk, amiből fokozatosan szabadulnak ki a nitrogén ionok, lehetőleg nem azonnal nitrát formájában, ami elszáguld a csapadékvízzel, öntözővízzel, és csak egy véletlenszerűen a gyökérzónába keveredő kisebbség válik a növény hasznára. Egy hatóanyagú (mono) N-műtrágyák a következők: Ammónium nitrát, Pétisó, Linzisó, Mészammon salétrom, mikramid, karbamid. Ammónium nitrát helyett részesítsük előnybe a karbamid műtrágyát. A karbamidból kémiai átalakulást útján nitrát keletkezik, de ez a folyamat eleve lassítja nitrogén ionok talajba kerülését az ammónium nitrát műtrágyához képest. Nagyüzemi termesztésben figyelembe szokták venni a nitrogén műtrágyák talajsavanyító hatását is. Kiskerti körülmények között, szerves anyagokban gazdag kerti talajon azonban ennek kicsi a veszélye. A Magyarországi talajok zöme egyébként is inkább meszes, tehát kisebb az elsavanyodás veszélye. Hobbikertben jól használható például a Mikramid műtrágya. Ebben a nitrogén szintén amid formában van jelen. a műtrágya kiegészítésképpen mikroelemeket is tartalmaz. Fejtrágyaként (öntözővízzel kiadott tápoldat) és lombtrágyaként is adható. A műtrágyát még a vegetációs időszak megindulása, a kiültetések előtt dolgozzuk a talajba. Az összetett műtrágyák adásának az ideje ősz. De hobbikertben, kis területre nyugodtan használhatunk komplex tápoldatokat a nitrogén mono-trágyák helyett, amelyek lombtrágyázásra is alkalmasak. Ilyenek például a Péti Nitrokomplex által forgalmazott GENEZIS-PÉTISOL termékcsalád hobbi tápoldatai. A megfelelő tápoldat vagy műtrágya kiválasztásához kérjen szaktanácsot!

Cikk ajánlat: Gyeptrágyázás

Jól látható, nagy milyen nagy hasznot hajt a talaj komposzttal, szerves trágyával való feltöltése. Nem csak a talajszerkezet javítása okán, hanem azért is mert, a műtrágyából valamint magából a komposztból, szerves trágyából kiszabaduló nitrogén ionokat is képes visszatartani. A szerves anyagban gazdag talajban jól megy a nitrogén megkötődés-felszabadulás körjáték. A szerves anyagban gazdag, jól előkészített talajban az újra meg újra fogva tartott, majd eleresztett nitrogén, nagyrész, előbb-utóbb a gyökérzónába jutva növényink számára hasznosul, és a veszteség jóval kevesebb. Szerves trágyaként ajánlható az Unichem által forgalmazott Plantella ORGANIC szerves trágya kora tavaszi és ősz i kijuttatásra.

Cikk ajánlat: Komposzt felhasználása; Komposztálás; A komposztálás elméleti alapjai

The post A nitrogén trágyázás haszna és mértéke appeared first on Kert Lap.

Sokszor olvassuk, hogy mennyire egészségtelen a sófogyasztás, és nagy divatja van a sószegény diétának. De valóban olyan egészségtelen, mint mondják? Nézzünk utána együtt. Az ötletet a Herbáció Népgyógyászati Magazin 2015/1. száma szolgáltatta.

A só

A só, kémia nevén nátrium klorid,  színtelen, szagtalan, vízben jól oldódó, kristályos anyag. Erős ionkötéseket tartalmaz, ezért magas az olvadáspontja. Nátrium és klorid ionok formájában vízben jól oldódik. Megtalálható a Föld felszínén, a tengerekben és az óceánokban. Ezek összesen 3-3,5% oldott sót tartalmaznak, melynek kb. 80%-a NaCl.

Szervezetünk sótartalma

A hazipatika.com írja, hogy a magzatvíz, az emberi vér, illetve a könnyünk és a verejtékünk enyhén sós, egy százalék körüli sót tartalmaz, egyharmad annyit, mint amilyen a tengerek átlagos sótartalma, viszont közel megegyezőt azzal, amit a tengerbe folyó édesvizek torkolatai környékén, a parthoz közel tapasztalhatunk.

A só néhány élettani hatása

A nátrium-klorid a szervezetben nélkülözhetetlen.

• Mint elektrolit a sejtmembrán két oldalán meglévő koncentráció és töltéskülönbségek fenntartásában játszik szerepet, ami az életfolyamatok fenntartásában elengedhetetlen.
• A nátrium ion segíti a tápanyagok felszívódását az emésztőrendszerben. ilyenek a kloridok, aminosavak, cukrok, a víz.
• Segíti a vér térfogat és a vérnyomás megtartását, illetve a veseműködést Röviden a nátrium koncentráció növekedése növeli a vízvisszatartást, míg csökkenése vízvesztést okoz.
• A vérnyomás csökkenés olyan folyamatokat indít be a szervezetben, amelynek eredményeképpen a fokozódik a nátrium kötődés, és kálium kiválasztódás a vesékben. A nátrium megkötődés, ahogy már említettük víz visszatartást eredményez, ami növeli a vértérfogatot, így vérnyomás emelkedést és csökkent vizeletkiválasztást idézi elő.

Kóros nátrium hiány

A nátrium hiány, orvosi nevén hyponatremia, nem feltétlenül a sószegény diéta, hanem a kóros víz visszatartás, illetve kóros nátriumürítés következménye. Ezt előidézheti kóros hormonális tevékenység, túlzott vízfogyasztás, súlyos hányás és hasmenés. Az akut nátriumhiány legsúlyosabb formájában halálos is lehet. A hyponatremia egészséges embereknél is felléphet pl. tartós fizikai igénybevétel esetében (pl. hosszú maraton). A betegség kockázatának kialakulását segítik a nem szteroid jellegű gyulladáscsökkentők használata.

Az extrém sófogyasztás káros hatásai

Felnőttek napi sószükséglete 3.3 gramm.

Kutatások nem mutatták ki, hogy a túlzott sóbevitel rákkeltő, de azt igen, hogy bizonyos sózott ételek túlzott fogyasztása növeli az emésztőrendszeri rák kialakulásának kockázatát (pl. füstölt hal). Nem egyértelműen bizonyított a csontritkulás és túlzott sófogyasztás közti összefüggés. Viszont bizonyított a túlzott sófogyasztás hatása a vesekőképződésre, a magas vérnyomás kialakulására. Engedtessék meg, hogy a halálos dózisok hatásairól itt ne essék szó.

Forrás: lpi.oregonstate.edu

Kertünkben termett növényekkel készíthető sósságok

Cickafark fűszersó készítéséhez csokornyi szárított, morzsolt cickafark herbát keverjünk össze több evőkanál tengeri sóval, és aprítsuk mixerrel, kávédarálóval. Jól zárható üvegben tároljuk.

Sóágyon sült burgonyát készíthetünk, ha egy gáztepsi aljára sót rétegzünk, a megmosott, megtörölgetett burgonyákat ráállítjuk, és forró sütőbe tolva 45-50 perc alatt megsütjük.

Sült fokhagyma só hozzávalói: egy fej fokhagyma, 1 evőkanál oliva olaj, 2 dl tengeri só. Melegítsük fel a sütőt 200 fokra. A meghámozott, gerezdekre szedett fokhagymát spricceljük meg olivaolajjal, csomagoljuk sütőfóliába, és tegyük a sütőbe 30-40 percre. Majd vegyük ki a sütőből, csomagoljuk ki, tegyük kisebb jénai edénybe, nyomkodjuk szét a sóban villával, végül alaposan keverjük bele. A fokhagymás sót szárítsuk ki 100 fokos sütőben 20-30 percig. Amikor kiszáradt, vegyük ki, és, ha kihűlt, töltsük jól zárható üvegbe.

Gomba sót fűszeres szárított gombával készíthetünk. 3 dkg szárított gombát porrá őrlünk, és alaposan összekeverjük 2 dl tengeri sóval, végül jól zárható edénykébe tesszük.

Levendula sót ekképp készítsünk: 2 evőkanál szárított, késsel apróra vagdalt levendula virágot keverjünk durvább kristályú tengeri sóhoz, vagy porítsuk el őrlőben a levendulavirágokat a sóval együtt. Jól záródó edényben tároljuk. És hogy mi mindenre jó a levendulasó? Íme néhány példa: Pikánssá teszi a csokoládé pudingot, ha finom meghintjük vele, grillezett húsokat dörzsölhetünk be vele, burgonyát fűszerezhetünk vele, kenyértésztához adhatjuk, vagy a friss vajas kenyér tetejére szórhatjuk, salátához adhatjuk, friss paradicsomra szórhatjuk, koktélos poharak szélét márthatjuk bele.

Készítsünk zeller sót az alábbiak szerint: fél dl zellermag, fél dl só. A zellermagot őröljük a kívánt konzisztenciájúra, és keverjük a sóhoz. Vagy egy marék szárított zellerlevelet porítsunk el, és keverjük a sóhoz. Grill ételekhez, mártásokhoz, halakhoz kiváló.

Cikk ajánlat: Zöldség- és gyümölcs szárítás; Chips készítés

A sóval eltett ehető virág receptjét az idén feltétlenül érdemes kipróbálni. Célirányosan gyűjtsünk fűszereket és azok virágzatait, ehető virágokat, és szárítsuk meg őket a szokásos módon.

Cikk ajánló: Ehető virágok; Ehető vadnövények; Fűszernövények szárítása

Gyűjtsünk be ehető virágokat, például rózsaszirmot, bársonyvirág szirmot, jerikói lonc virágzatot, és különböző fűszerek virágzatát, például ilyenek a rozmaring, oregano, borágó. Gyűjtsük be kertünkből a friss fűszerek leveleit, mint menta, kakukkfű, tárkony. A gyűjteményt meg kell szárítani. Felhasználás előtt a levelek, virágszirmok egyben maradhatnak, de a virágzatokat vágjuk apróra. Fektessük őket sóágyra, és fedjük is le sóval. Mindezt edényben végezzük, amit zárni tudunk. Lehetőleg nagy szemű tengeri sót használjunk. Sötét, hűvös helyen 2-4 hétig érleljük. Használat előtt jól keverjük össze. Ajánlott salátához, garnírunghoz, levesbe. Sőt az étkezőasztalon is tarthatunk belőle, ha valaki sózni kívánna. A fotó kicsit csalóka, mert a szirmok, virágok, levelek frissek, nem szárítottak, viszont a kép igen mutatós.

The post Sóban az igazság appeared first on Kert Lap.

Illatos rovarcsapdák, színes rovarfogók. Vegyszermentesen a rovarkártevők ellen!

Dr.Némethy Zsuzsanna, a kiskert tanfolyam egyik szakemberének cikke nyomán -

A növények károsítóit általában permetezéssel próbáljuk gyéríteni. Akkor szánjuk rá magunkat a munkára, ha feltűnnek, pontosabban, ha már nekünk is feltűnnek a nagy számban megjelenő kártevők. Sokan vagyunk azonban olyanok, akiknek nincs elég idejük a növények folyamatos vizsgálgatására. No meg ne feledjük, hogy a kártevők felismerése már maga is speciális ismereteket, szakértelmet igényel.

Van azonban egyszerűbb megoldás a permetezés idejének helyes megválasztására. A szezon elején már felkészülhetünk ennek a módszernek az alkalmazására.

Mikor permetezzünk?

Tudni kell, hogy sok rovarnak a rajzása több hétig is elhúzódhat, ezalatt a kártevők a növényeket súlyosan megrághatják, károsíthatják, tehát több alkalommal lehet szükséges a kémiai védekezés. Számos kártevőnek tavasztól őszig nem egy , hanem 2 vagy 3 nemzedéke fejlődik ki, és mindegyik ellen indokolt lehet a kémiai védekezés.

Számos olyan rovart ismerünk, – elsősorban az üvegházakban , lakásokban nevelt virágokon élőket – , melyek az egyenletes meleg hőmérsékleten évente 8-12 nemzedéket is felnevelnek, tehát folyamatosan jelen vannak és károsítják a gazdanövényeiket. Sokan tudják, hogy a több centiméteres méretű cserebogarak mellett nagy számban ismertek apró, 1 milliméteres vagy annál kisebb rovarok (liszteske, tripsz, levéltetű stb.), melyeket apró méretük és gyakran rejtőzködő életmódjuk miatt nehezen, vagy csak elkésve szokták észrevenni, ezért az ellenük alkalmazott védekezés nem mindig sikeres.

Miért szükséges a rovarok megjelenését folyamatosan figyelni? Vannak ugyan tapasztalati ismereteink arra vonatkozóan, hogy a szabadban élő egyes kártevők mikor szoktak megjelenni, de az egyes évek időjárása között, ezért a rovarok rajzása között, több hetes eltérés is gyakori. A csapda állítás tehát segít dönteni a permetezés időpontjának kiválasztásában. A hirtelen megnövekedett rovarszám rajzásra utal. A rovarok fellépését, megjelenését a gyakorlati növényvédelem csapdákkal ellenőrzi.

Feromoncsapdák

A feromon anyagokat kibocsátó rovarok egyedszámát feromoncsapdákkal vizsgálják. A feromonok egyik csoportja tudománytalan, de közérthető megfogalmazásban az a parfüm, amellyel a a rovarok felkeltik az ellenkező nem érdeklődését. A csábítás trükkje! Az ellenállhatatlan vonzerő!

A feromoncsapdák két részből állnak:

Az adott rovarfaj kis fiolában elhelyezett mesterségesen előállított(szintetizált) feromonból, valamint azt körülvevő, az állatokat összegyűjtő csapdából. A fiolából folyamatosan párolog a csalogató illatanyag, és amíg ez tart, a hím állatokat odavonzza. A feromon körül – különböző elven működő – rovarfogó csapda van kialakítva: vagy csak belepotyog egy tartályba, és ott elpusztul, vagy ragacsos felületű lapra ragad, és azon leli halálát. A feromon csapdák használatával tehát a kártevők számának gyérítése is elérhető, és esetenként a permetezés is elkerülhető alacsony kártevőszám esetén.

Színcsapdák

Azon rovaroknál, melyeknél szexferomonok nem előállíthatók, és a színre érzékenyek, színcsapdákkal ellenőrzik jelenlétüket. A sárga színű és ragacsos felületű csapdákkal a liszteskék, a tripszek és a levéltetvek egyedei folyamatosan figyelhetők.

Sárga lap és kiállítás!

A sárga szín a nappal aktív rovarokat vonzza. Ha többségében hasznos rovarokat találunk a csapdában, hagyjunk fel az alkalmazásával. De nagy szolgálatot tehet például a cseresznyelégy rajzási idejének megállapításához.  Ha ügyesek leszünk megelőzhetjük vele a cseresznye kukacosodását. Hatásos még levéltetű, üvegházi liszteske, dohánytripsz, barkó, csipkézőbarkó, tavaszi káposztalégy, levélaknázó légy, fénybogár ellen is. Persze a permetezésre szükség lesz! Kivéve, ha olyan sűrűn tesszük ki, hogy elegendő a rovarok gyérítésére önmagában is. Ezzel a módszerrel főleg házikertekben élhetünk, kis kártevőszám esetén. Ekkor a permetezés elkerülhető.

Hogyan működnek a csapdák?

A színcsapdáknál és a feromoncsapdáknál is a felragadt állatok száma jelzi a kártevőt, esetleges rajzását. Ha gyorsan nő a számuk, megindult a rajzás, a rovarok párosodása, ezután a peték lerakása, amit néhány nap után a lárvák kikelése követ. A rovarölő szeres kezelést a tojásrakás idején, lárvák kelésének kezdetéig célszerű elvégezni.

Ha csapdákkal felszerelkezve várja idén a rovarok támadását, megnő a győzelem esélye!

A csapdákról részletes információkat talál a csalomoncsapdak.hu oldalon, vásárlási lehetőséggel. A Csalamon az MTA ATK Növényvédelmi Intézet oltalommal védett terméke. Vásárlásával a hazai tudományos alapkutatást támogatja!

A csapdák fotói a csalamoncsapda.hu oldalról valók.

The post Rovarcsapdák appeared first on Kert Lap.