Egy kis genetika -

Nem kell megijedni! Csak annyi genetikáról lesz szó, amennyi ahhoz kell, hogy kicsit kiismerjük magunkat a kertészeti növények világában, és tudjuk mik a lehetőségeink, mit és miért vehetünk, honnnan fogjunk magot.

A növénytermesztők folyamatosan új, „jobb” növényeket állítanak elő, vagy legalábbis erre törekednek. Ezek egyik lehetősége a növények keresztezése. A keresztezéshez a szülőket úgy választják ki, hogy azok a lehető legjobb tulajdonságokkal rendelkezzenek, és az utódok mindkét szülő legjobb tulajdonságait örököljék. A nemesítés további folyamatának eredményeképp az utódok stabil, állandó tulajdonságokkal rendelkeznek, azaz megvetés után hasonló tulajdonságú (méretű, virágszínű stb.) növényeket kapunk.

Lássunk egy egyszerű példát. Ha kereszteznénk egy nagy, narancssárga termésű és egy apró, piros, édes, zamatos termésű paradicsomot, akkor kaphatnánk olyan utódokat, amelyek apró, narancssárga termésű, zamatos paradicsomot teremnek.

Sokféle technika létezik. Ezek közül a leghatékonyabb és legáltalánosabb az úgynevezett F1 hibridek előállítása. A kereskedelemben többnyire F1 hibrid vetőmagok kaphatók.

Mik azok az F1 hibridek?

Az F1 hibridek között nagy számmal találunk egynyári dísz- és zöldségnövényeket.

A beltenyésztés az idegen termékenyülő növények szaporításának az a módja, amikor több éven át saját virágporral végezzük a megporzást. A beltenyésztés következménye a leromlás. A sorozatos öntermékenyítés következtében ugyanis az utódok életképessége visszaesik. A kiválogatott, beltenyésztett nemzedékeket végül összekeverik, és közösen virágoztatják. Az utódnövények Az F1 hibridek, amelyek visszanyerik az elvesztett életrevalóságot, de a kívánt tulajdonságra nézve megtartják egyöntetűségüket. Vagyis a beltenyésztéses nemesítés végső célja a heterózis: az előállított F1 hibridpopuláció múlja felül a jobbik szülői alappopulációt! Az F1 hibridpopuláció minden generációját a szülői vonalak újabb keresztezésével lehet csak fenntartani.

Így keletkeznek például az F1 paradicsom hibridek. 

F1 hibrid a legtöbb megvásárolható paradicsom és paprika mag illetve palánta. A Corvinus Egyetem Zöldségtermesztés Ágazatának saját nemesítésű hibrid paprikái a HRF F1, Balaton F1, Édes Spirál F1, Csípős Spirál F1. Ezek magvait a Royal Sluis Magrovet Kft-től lehet beszerezni.

Előnyök és hátrányok

Előnyök:

• Nagyobb egyöntetűség. Ez alatt értjük a növény küllemét, virágzási idejét, virágait, terméseit, termésképződést. Stb.
• A növénye erőteljesek, virágaik nagyobbak, sokszor ellenállóbbak szüleiknél.
• Garantálja az állandó minőséget. Például jó minőségű, azonos mérető és zamatú paradicsomok, paprikák. Azonos méretű,virágú, egy időben virágzó egynyáriak, amelyek igen hasznosak nagyobb felületek borításakor.

Hátrányok:

• Házilag nem szaporíthatók tovább. Illetve az utódok már nem lesznek egyöntetűek, és csak többé-kevésbé fognak a szülőkre hasonlítani. Lesznek köztük kicsik, nagyok, virágaik mérete, színe eltérő lesz stb.
•  Az F1 hibrid magvak drágák, hiszen az F1 vonal fenntartása állandó beavatkozást igényel.
• A F1 hibridek magvai csak néhány évig elérhetők, ezért bizonyos időközönként új hibridek után kell nézni, amivel a már bevált hibridet helyettesíteni lehet.

A beltenyésztett vonalakról röviden

A beltenyésztett vonalak fenntartása az F1 hibridek előállításának kritikus pontja. A több generációs beltenyésztés során az állomány leromlik, életképessége csökken, és egyre költségesebb és munkaigényesebb a fenntartása. Ennek oka, hogy a génállományban homozigóta túlsúly alakul ki.

Sok növény épp emiatt nem is használható F1 hibridek előállítására. Ugyanis az önmegtermékenyítés olyan fokú leromláshoz vezet, amely nem teszi lehetővé az F1 hibridek előállítását. Ilyen például a saláta, és sok vadon termő növény. Ugyanakkor sok háziasított faj alkalmas erre, és tolerálja a beltenyésztést.

Ha mégsem akarunk F1 hibrideket vásárolni, szeretnénk saját fajtáinkat szaporítani, érdemes egy kicsit tovább informálódni. Ehhez nyújt segítséget cikkünk következő része: Az F1 hibridek néhány alternatívája.

Néhány F1 hibrid különlegesség

Íme egy törpe növekedésű padlizsán (Solanum melongena), a Patio Baby F1 amerikai hibrid, amely 25-50 darab bébi termést hoz növényenként, dézsás növényként is tartható az erkélyen, a kerti út mentén,  az All-America Selection 2014. évi győztese. Pár hét múlva palántái már kiültethetők. Tavasszal nyíló halvány levendula színű virágai a tavaszi szezon dísze.

A petúniák új korszaka következett be a 2. világháború után, amikor megkezdődött az F1 hibridek előállítása. Sikerült különböző virágméretű, színkombinációjú, bokorméretű, időjárástűrő fajtákat előállítani. Előtérbe kerültek a kompakt formák. Megindult hódító útjára a Supertunia sorozat. Majd megjelent az új Petchoa ‘SuperCal®’. Ezzel az intergenetikus hibrid vonallal a Sakata Seed rukkolt elő 2008-ban. A Petunia and a közeli Calibrachoa fajok keresztezésével állították elő. De mis az az intergenetikus hibrid? Erről is szó cikkünk második részében!

Cikkajánlat: Petúnia hibridek gondozása

Paradicsom ‘Sweet Million1 F1 Hybrid. Édes, apró paradicsom. Üvegházba, konyhakertbe. Márciustól májusig vethető. A 20 cm magas palánták kiültethetők, egymástól 45 cm-re. Augsuztustól az első fagyok szedhető. Az oldalhajtásokat rendszeresen távolítsuk el. Támasztékot igényel.

The post F1 hibridek appeared first on Kert Lap.

1970-ben tartották meg először a Föld napját azzal a céllal, hogy az emberek figyelmét felhívják az egyre fenyegető veszélyre, a természet pusztulására. Most már nem csupán a szűkebben értelmezett természet, hanem az egész Föld, az élet a Földön került veszélybe.

A Föld napján való megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy az emberiség – és az egyes ember is – mérlegelje, hogy kíméletesen bánik-e környezetével, és mit tesz azért, hogy a természet és benne az ember egészségesebben éljen. Elég szomorú, hogy eljutott a világ idáig! A Föld napját nem csak ünnepelni kell! Sokkal inkább egész évben úgy kell viselkednünk, úgy kell élnünk, hogy szűkebb és tágabb környezetünkben óvjuk a növényeket, fákat, madarakat, állatokat. És természetesen egymást is.

Nap, mint nap szembesülhetünk azzal, hogy a bolygónk veszélyben van. Pénzközpontú szemléletünk irgalmatlan (ön)pusztítást végez. Elegendő csupán levegőt vennünk, körülnéznünk, és észrevesszük, hogy közvetlen környezetünk is folyamatosan pusztul, ha nem óvjuk. Ne sétáljunk el nyugodt lélekkel egy szemétkupac mellett mondván, ez nem az én szemetem. Ha nem is tied, de neked is jut belőle.

Szükségünk van-e a természetre?

Bizony nincs élhető élet az eredeti biológiai élettér kizárásával. Mégis sok helyen, például Budapesten, az V. kerületben, az egy lakosra jutó zöldterület csak 4 négyzetméter – az előírt 21 négyzetméter helyett. Ennek ellenére itt is tovább fogy a zöldfelület. Tudta, hogy a Roosevelt téren áll a város legöregebb fája, egy, az 1840-es években ültetett akác?

Pedig az ember sem tud teljesen elszakadni a természettől. Kell egy iciri-piciri természet! Nagy telkes, igazi kertes házra azonban keveseknek futja, különösen a fővárosban, ezért itt sokan költöznek divatos lakóparkokba. Vagy sorházat keresnek, vagy ha az is drága, akkor legalább társasházi lakást kertkapcsolattal. Hogy ki lehessen ülni. Meg egy kicsit füvet nyírni. Ha más nem, kell egy erkély, balkonocska, ami a tősgyökeres városi ember kertje, menedéke, kicsiny birtoka.

Cikk ajánlat: Balkonkertészkedés; Francia ablak, francia erkély; Hobbitfalva és mások; Virágláda ablakba; Zöld falak, zöld homlokzatok;

Mi is az a kert?

A művészet és a tudomány otthona. Egy különleges, összetett, soha be nem fejezett művészi alkotás. Érzelmeink széles skáláját befolyásoló művészet. Hiszen a kert térben és időben állandóan változik, pillanatonként más arcát mutatja, változik az idő, az évek, évszakok, napszakok szerint. Más és más kép tárul szemünk elé esőben, havazáskor, napsütésben, szeles időben. A kert térbeli és időbeli művészet egyszerre.

A kert a természet laboratóriuma, ahol legszebb, a legjobb produkciók születnek a kert gazdáinak segítségével. A kert növényei állandóan változnak, fejlődnek. A növények a közvetlen és a tágabb környezetük jegyeit is magukon hordják, megjelenítve-tükrözve az őket ért környezeti hatásokat.

Cikk ajánlat: A kert a lélek tükre; Milyen a jó kert?; Érzékek kertje

Mi a kertészkedés?

A növény egyedi megjelenésével, harmonikus fejlődésével, a környezetbe való zavartalan beilleszkedésével az alkotók, a kertet létrehozók tudását, hozzáértését, fantáziáját is tükrözi. A kertészkedés alapvető emberi szükségleteket elégít ki, mert a kert az otthon védőburka, biztonságos pihenő és szórakozóhely. A kertészkedés lehetővé teszi a természettel való közvetlen, fizikai kapcsolatot. És ami igazán fontos: tevékenységünk során érintjük a földet, legfontosabb életterünket! A kertészkedés kreativitásunk kibontakoztatásának lehetősége, ahol megismerhetjük az alkotás örömét. Kertünk szabadon tükrözi érzésvilágunkat, ízlésünket. Itt kibontakoztathatjuk személyiségünk rejtett oldalait. Játszhatunk a színekkel, az illatokkal. Megszabadulhatunk gondjainktól és aggodalmainktól. Itt megteremthetjük a barátság, a szeretet, a szerelem platformját. Megismerhetjük a jól végzett munka örömét. Megtanulhatjuk az anyaföld tiszteletét. Kielégíthetjük az élet megismerése utáni csillapíthatatlan vágyunkat.

Cikk ajánlat: Biokertészkedés a kiskertben 1.; Biokertészkedés a kiskertben 2.; Permakultúra; Vegyszermentes kertészkedés;

Visszatérve a Föld napjára, jogosan merül fel a kérdés: mit tehetünk Földünkért mi “kisemberek”?

Válassz hármat most, és cselekedj!

1. Cseréld ki a villanyégőt energiatakarékos kompakt fénycsőre a nappaliban és a dolgozószobában (vagyis ott, ahol általában hosszan és folyamatosan világít a lámpa)!
2. Javíttasd meg a csöpögő csapot, a WC-tartályt!
3. Otthonodban a nyílászárókat alaposan szigeteld!
4. Elemek helyett használj tölthető, sokszor felhasználható akkumulátort!
5. Ahová gyalog vagy tömegközlekedéssel is eljuthatsz, oda ne menj autóval!
6. Ha nem a tiéd az anyag és az energia, akkor se pazarold, mert neked is kevesebb marad!
7. Vásárolj jó minőségű, energiatakarékos háztartási gépeket, amelyek nincsenek túlcsomagolva, hogy ne legyen egyre több a szemét!
8. Ne próbáld problémáidat felesleges fogyasztással enyhíteni!
9. Ha a környékeden van szelektív hulladékgyűjtő, használd rendszeresen, és másokat is ösztönözz rá!

kerti tó, Tullni Kertek, Felső-Ausztria
Kirándulás Tullnba

The post Föld napja appeared first on Kert Lap.

Ha nem akarunk mindig frissen vásárolt hibrideket, van más választásunk is. Ilyenek az F2 virágkeverék hibridek, a szabadvirágzású fajták, és egyéb hibrid növények.

F2 hibridek

Mint már említettük, a második hibridnemzedékben (azaz az  F2-ben) a szülői tulajdonságok szétválnak. Ezért hasadó nemzedéknek is nevezik őket.Ahogy már szó volt róla, házikertben, az F1 hibridek magfogásának eredménye a változatos megjelenés a tulajdonságok hasadása miatt.

Némely F2 hibrid eltérő tulajdonságai nem számottevők, és zavarók. Illetve a többféle virágszín éppen hogy kívánatos is lehet (színkeverékek). Ugyanakkor az F2 magvak ára már jóval kedvezőbb, tehát ilyen feliratú hibridmagvakat nyugodtan vásárolhatunk. Ilyenek az árvácska (Viola x wittrockiana) ‘Joker’ vonal F2 hibridjei. A kerti árvácska (Viola × wittrockiana) az ibolyafélék (Violaceae) családjába tartozó altáji árvácska (V. altaica), szarvacskás árvácska (V. cornuta), sárga árvácska (V. lutea) és háromszínű vadárvácska( V. tricolor) keresztezéséből származó standard és F1 hibridek (más néven heterózisfajták) . Egyik manapság divatos F2 hibrid például a ‘Jolly Joker‘, amely narancssárga és sötétlila szirmú, fagytűrő, ellenálló fajta. Februártól szeptemberig vethető. Vagy a szintén hibrid kerti muskátli Pelargonium x hortorum F2 hibridjei közül említsük meg a ‘Border Supreme’ színkeveréket. Ezek piros, többféle rózsaszín, fehér virágú, robusztus hibridek.

Szabadelvirágzású fajták

Ilyenkor a szelektált, kiválogatott növényeket együtt hagyják, hogy szabadon, véletlenszerű beporzás következzen be.

A legjobb egyedeket kiválogatták és tovább szaporították. Ez az egyed szelekció. Ez a nemesítés legősibb módja. Házilag is alkalmazhatjuk. Például azoknak a paradicsomoknak a magjait használjuk fel a következő évben, amelyek vegyszeres permetezés nélkül sem betegeskedtek. Így meg van rá az esélyünk, hogy ellenálló paradicsomaink lesznek.

Tömegszelekcióról beszélünk, ha öntermékeny növényeknél (paradicsom, borsó, bab, saláta) a beteg töveket kidobjuk mielőtt virágot hoznának. A többieket hagyjuk, hogy termést hozzanak. A kiválogatott növények magvait együtt takarítjuk be, majd a vetőmagkeverékből vetjük el a következő nemzedéket. Ezzel a módszerrel genetikai tisztítást valósítunk meg a kiszemelt tulajdonságra vonatkozóan.

A szabad elvirágzású fajták virágait ugyanazon fajtából származó egyedek termékenyítik meg. Jóval olcsóbbak a hibrid vetőmagvakhoz képest. Ilyenek a házilag fenntartott tájfajták is (örökségfajták). Az idegentermékenyülő fajok esetében oda kell figyelnünk, hogy a különböző fajták ne keveredjenek össze. Vagyis másik fajta nem legyen a közelben. Ezek a hibridek magfogásra alkalmasak. Házilag tovább lehet válogatni a jó tulajdonságú, pl. betegségnek ellenálló egyedeket! Főleg a vegyszermentes házi termesztésben juthatnak jelentős szerephez. Tájfajták például a szabadelvirágzású kukoricafajták (pl. Lófogú sárga, Lófogú fehér, Lófogú piros, Bánáti sárga, Indián fehér, Erdélyi sárga); Nagydobosi sütőtök; Tiborszállási kender; Makói hagyma; Hajdúsági és Vecsési káposzta; Szegedi, Boldogi és Kalocsai fűszerpaprika; Cecei, Bogyiszlói és Hatvani zöldpaprika; Fóti paradicsom stb.

Cikk ajánlat: Paradicsom tájfajták; Paradicsom magfogás

Néhány egyéb lehetőség

fajhibridek

Ezek a növények két különböző növényfaj keresztezésével jönnek létre. A természetben is előfordul ilyen. Például az európai házi szilva (Prunus domestica)  valószínűleg a kökény (Prunus spinosa) és a cseresznyeszilva (Prunus cerasifera) természetes kereszteződésének eredménye. A termesztett szamóca szintén két vadon élő faj természetes hibridje. A gyümölcs fajhibridekről itt olvashat: Hódítanak a fajhibridek

Dísznövények közül ilyen például a kikeleti bangita (Viburnum bodnantense), amelyet 1933 táján a V. farreri és V. grandiflorum keresztezésével állították elő (Bodnant Garden, Tal-y-Cafn, Észak-Wales).  1933-ban Edinbourgh-ban állította elő Charles Lamont, a Királyi botanikuskert helyettes vezetője. A hibridet először sikertelennek tekintették, mert nem mutatkozott kiugró különbség a szülőkhöz viszonyítva. A Szülők újbóli keresztezése Észak-Walesben azonban már meghozta a sikert. Hasonló a már említett említett kerti árvácska vagy vagy kerti muskátli.

nemzetség hibridek

A különböző nemzetsége tartozó fajok keresztezésével állnak elő a generikus hibridek. Az észak-amerika fekete berkenye valószínűleg valószínűleg természetes nemzetség hibrid (Aronia arbutifolia (L.) Pers. var nigra x Sorbus spp.).

Álljon itt dísznövények tekintetében is egy példa: A Tiarella (turbántok) és a Heuchera nemzetség hibridje a Heucherella (turbáncső). A Terra Nova faiskola új fajtája a Heucherella ‘Mojito’ már elérhető a termesztők számára. Nálunk is több turbáncső fajta kapható. Álljon itt néhány példa a Flora Nostra Kft. ajánlatából: H. ‘Alabama Sunrise’; H. ‘Sweet Tea‘; H. alba ‘Bridget Bloom‘.

The post Az F1 hibridek néhány alternatívája appeared first on Kert Lap.

Megjelentek az enyhe télben áttelelő levéltetvek, a rügyfakadáskor károsító sodrómolyok, a virágkelyhekbe petéző darázsfajok. AZ óvatos, hasznos rovarokat nem károsító védekezést részesítsük előnyben.

Jól teleltek, beindultak a levéltetvek is. A lefényképezett levélpirosító ribiszke-levéltetű ellen már permetezni kellett volna. Lombhullást, termésveszteséget is okozhat. Májusban már késő! Ekkorra a rovar elköltözik a bokrokról, gazdacserés faj. Most a fonákon még megtalálhatók az egyedei.

Hasonlóan megjelentek a közönséges levélpirosító alma-levéltetű tünetei is. Ez a faj egygazdás, nem költözik el. Ahol évről-évre felszaporodik, ott permetezni kell. Később, a besodródott levelek belsejében nem érjük el a rovarölő szerekkel.

A lombon láthatjuk a lakmározó katicát is.

A fotózott fán mindig megállt a fertőzés, ami köszönhető a hasznos rovaroknak is, melyeket kíméli pl. a pirimikarb hatóanyag. Bevethető még a méheket kímélő, érintő és felszívódó acetamiprid is. A flonikamid és a lambda cihalotrin is engedélyezett almában. A különböző olajtartalmú készítmények is beváltak, de már csak a nyári hígításukat javaslom.

A dísznövényekre is figyeljünk! A fotón a juhar virágzatán (szűznemzéssel) ál elevenszüléssel világra jövő lárvákat láthatunk. Ezek már károsításra készek! Ahol a korábbi években csillogtak a fák levelei a cukros váladékuktól, ott most érdemes permetezni. Vigyázat! Utcán, parkokban csak azok a növényvédő szerek használhatóak, melyeknek az engedélyokiratában szerepel a közterületi felhasználhatóság. Erről tájékozódhatnak a címkéről vagy a Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok 2015. kiadványból.

A virágzó gyümölcsfáknál, az utcai és a kerti dísznövényeknél is be kell tartani a méhveszélyességi előírásokat! Ezeket a szabályokat, a már a szirmukat elhullajtott, de mézharmatos növényekre és a méhek által látogatott virágzó gyomokra is alkalmaznunk kell! A „méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel a fenti esetekben soha sem dolgozhatunk.

A „méhekre nem jelölésköteles” (korábban a méhekre nem veszélyes) készítményekkel általában mindig kezelhetünk. A „méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel kizárólag a méhek napi aktív repülésének a lezárulása után, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni a permetezést és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni.

Kajszin, szilván, almán is megtalálható a sodrómolyok károsítása. A fotón, mandulán láthatjuk a hernyót. A rügyek kiodvasítása után az ágvégek kis leveleit szövik össze, benne a lárva is megtalálható. Ha megzavarjuk, szövedékfonalon a talajra veti magát. Általában a levélfészkükben bábozódnak. Az egynemzedékesekkel jövő tavasszal találkozunk újra, a kétnemzedékesek nyáron a gyümölcshöz szőtt levél alatt rágcsálnak, hámozgatnak, kaput nyitnak a gombáknak, baktériumoknak. Amennyiben szükséges, védekezhetünk a lárva fejlődését gátló hatóanyagot tartalmazó rovarölőkkel pl. diflubenzuron, metoxifenozid, melyeknek érintkezniük kell a hernyókkal, hasonlóan a jól ismert, itt is bevált

kontakt szerekhez pl. a piretroid hatóanyagok, stb. Egy baktériumfaj spóráit és toxinkristályait tartalmazó készítmény is létezik. Bármelyik növényvédő szert is válasszuk, a permetlének be kell jutnia a „fészkekbe”!

Poloskaszagú szilvadarázs tojásokat rak a virágkehelybe.

Volt, aki tavaly, már tavasszal „leszüretelte” a szilváját. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott valamelyik poloskaszagú darázsfaj garázdálkodott. Az egy nemzedékes kártevők a talaj felső rétegében telelnek, báb alakban. Az elmúlt télen nem pusztította őket a fagy. A szilva virágzása előtt bújnak elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakják a tojásaikat. A lárvák kb. a sziromhulláskor kelnek ki, ekkor lehet permetezni ellenük. A méhkímélő acetamiprid hatóanyagnak számos változata engedélyezett. Előrejelzése is megoldott, ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók. Így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel. Már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat, a fa mindegyik oldalára, minél többet. A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa.

The post Kártevők elleni védekezés áprilisban appeared first on Kert Lap.

Ha szereted az epret, akkor próbáld ki az epres köcsögöt. Ebben  termeszthető legmutatósabban az eper, de más növény is az erkélyen, verandán. De mi az az epres köcsög? Azokról az urna formájú terrakotta edényekről van szó, amelyeknek az oldalán kis „zsebek” vannak. Kertészeti áruházakban kaphatók.

Válasszunk epres köcsögöt!

Az epres köcsög tulajdonképpen egy kilyuggatott urna, amelyet földieper beültetésére alakítottak ki, használata könnyű és kényelmes. Mobil, mutatós, ezért nem csak eper hanem sok egynyári és évelő otthona, a minikertek jeles példája. Az edények anyaga lehet műanyag, cserép vagy kerámia. Mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. A műanyag könnyű, olcsó viszont borulékony. A porózus cserép felszívja vizet, ezért gyakrabban kell öntözni, ellenben mutatós. A kerámia a legdrágább, de stabil és mutató.

Válasszunk egyet annyi zsebbel, amennyi eperre vágyunk. Figyeljünk arra, hogy az öntözés gyakorisága attól fog függni, hogy milyen nagy edényt választottunk. Minél nagyobb az edény, annál kevesebbszer kell öntözni. Vásárláskor, akárcsak a virágcserép esetében, ellenőrizzük, hogy van e az edény alján lyuk, amely a fölös vizet kivezeti.

Vásároljuk meg az eperpalántákat!

Növényvásárláskor minden lyukhoz egy növényt számítsunk. A tetejére 3-4 növényt számoljunk. Válasszunk folytontermő, napszak-közömbös fajtákat. A folytontermő fajtákra az jellemző, hogy az első termésérésük után egy újabb virágzási hullámot indítanak el, míg napszak-közömbös fajták egész évben képeznek virágot és termést.

Vegyünk virágföldet!

Szerezzünk be általános virágföldet, amelyhez lassan ható műtrágyát keverhetünk. E nélkül folyamatosan tápoldatoznunk kell, hiszen az öntözővízzel folyamatosan eltávozik a tápelemek nagy része.

Epres köcsög beültetése lépésről-lépésre

Az epres köcsög beültetése a világ legegyszerűbb dolga. Előzőleg áztassuk be az edényt, hogy ne a beletett talajtól vonja el. Egy cserépdarabbal takarjuk el a drénnyílást. Így a talaj nem „folyik” ki az edényből.

Dréncső behelyezés

Az edény közepére állítsunk egy méretre vágott üres csövet, ez lehet kilyuggatott PVC cső, kilyuggatott üdítőspalack,  vagy akár papírtörlő tartó is. Helyezzünk köré alulra faszén és sóder keverékét. Ugyanezzel töltsük fel a csövet is. Lyukasztás: Az üdítős palackot totsük fel vízzel, zárjuk le, és tegyük a fagyasztóba. Amikor a víz megfagyott, fektessük le az palackot egy összehajtogatott törölközőre, és a kalapáccsal meg a csavarhúzóval lyukasszuk át véletlenszerűen a palackot. Majd tegyük félre, hogy víz felolvadjon, és elfolyhasson.

Feltöltés, ültetés

Majd kezdjük feltölteni az edényt virágfölddel. Egyik kezünkkel tartsuk meg, a másikkal töltsük fel földdel a palack és az edény fala közti hézagot a következő lyuk magasságáig. Terítsünk szét egy maréknyi műtrágyát, és ültessük be a növényeket a már ismertetett módon. A műveletet addig folytassuk, amíg el nem érjük a felső lyukakat.

Először a lentről számított első zseb aljáig töltsük az edénybe a földet. Csavarjuk a palántákat újságpapírba, és helyezzük őket az alsó lyukakba. Folytassuk a talajjal való feltöltést, ültessük be a “zsebeket”, egészen a tetejéig.

Hagyjunk helyet az öntözővíznek is. Gyengéden kocogtassuk az edényt a munkaasztalhoz, hogy a talaj leülepedjen.  Majd ültessük be az edény száját is, és öntözzük meg.

Növényválasztás

Nem muszáj az eperhez ragaszkodni. Beültethetjük egynyári palántákkal (pl. petúnia), de akár pozsgásokkal is. Készíthetünk gyógynövényes, szárazságtűrő, tavaszi hagymás, egynyári és évelős beültetéseket. A növények kiválasztásánál a legfontosabb, hogy kis növekedésű, gyakran csüngő, és sekély gyökerezésű fajtákat válasszunk. Az összeállításoknál azonos igényű fajtákat válasszunk, aszerint, hogy hová szánjuk az edényt.

The post Ültessünk epres köcsögbe appeared first on Kert Lap.

A boltban vásárolt uborkáról tudni kell, hogy az uborka egyike leggyakrabban permetezett zöldségeknek. Ha tudni akarjuk, hogy mi van bennük, főképpen, hogy mi nincs, akkor nincs más választásunk, minthogy magunk termeljük meg a fogyasztásra szánt uborkát!

Régen a kaposváriak uborkamagot is vittek magukkal búzaszentelés napján (április 25.) a körmenetre, s hazaérkezvén el is vetették. A megáldott uborkamagtól azt várták, hogy korán és bőségesen teremjen.

Cikk ajánlat: Uborka (Az uborka bemutatása, fajtacsoportok, fajtaajánlat, gyógyhatásai, uborka pakolás, kovászos uborka készítés)

Régi uborkafajták

Az uborka egylaki, kétivarú növény,  vagyis külön vannak a porzós és termő virágok. Régi fajtáink kevert virágúak, azaz egy virágon termős és porzós virágok is fejlődnek. Az alsó 14–18 szárcsomón csak hímvirágok fejlődnek, majd ezt követően egyre több nővirág jelenik meg a főhajtás további fejlődése folyamán (kevert virágzású szakasz), a hónaljhajtásokon zömmel nővirágok fejlődnek. A vegyes virágú típusba tartozó fajtáknak nagy lombjuk van, viszonylag kevesebb terméssel. Nagy a tenyészterület igényük. Rovarokra van szükség a beporzáshoz. Ebbe a virágú típusba tartoznak a régi fajtáink.

Marketmore

Bőtermő, kevert virágú, szabadföldi termesztésre ajánlott tradicionális salátauborka fajta,amit síkművelésre ajánlanak, tehát nem igényel támrendszert. (A Kertimag ajánlásával)

Szenzáció (kertészeti Egyetem, Zöldségtermesztési tanszék)

Hosszú tenyészidejű, erőteljes növekedésű, kevert virágú, félhosszú salátauborka. Termése henger alakú, a kocsány felé elkeskenyedő, a héj sötétzöld, fehér tüskés. Húsa vastag, zsenge, magháza kicsi. Szabadföldi termesztésre ajánlott. (A Kertimag ajánlásával)

A Kertimag 2012. évi katalógusa jól összefoglalja a virágzástípus szerinti csoportosítást, és egyéb fajtacsoport és fajtaajánlat is található itt. Az új fajták gynomonoikus (túlnyomóan nővirágú); gynoikus (nővirágú), partenokarp (beporzást nem igénylő) típusúak. Ezek kisebb térigényűek, nagy terméshozamúak.

Házikerti uborka ajánló (ZKI)

 Uborka környezeti igénye

Az uborka számára válasszunk napos, szélvédett helyet. Az uborka melegigényes növény. 12-13 ^oC alatti éjszakai talajhőmérséklet már gyökérkárosodáshoz vezethet.

Talaja legyen szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, semleges pH-jú. A komposztban gazdag talaj elégíti ki legjobban igényeit. Használhatunk érett istállótrágyát is a talaj szerves anyaggal történő dúsításához. A szerves trágyázást ősszel kell megejteni!

Uborka ikersoros termesztés csepegtető öntözéssel, szalma mulccsal

Meghálálja, ha talaja mulcsozva van, hiszen ezzel gátat szabunk a betegségek terjedésének, amelyek kórokozói a csupasz talajjal érintkező leveleken keresztül fertőznek. Csökkentjük a gyomosodás veszélyét. A kapálás egyébként is óvatosságot igényel, mert az uborka sekélyen gyökerezik.

Az uborka víz és páraigényes. Termésérése folyamán sok vízre van szüksége. Öntözését kis vízadagokban többször végezzük, vagy alkalmazzunk csepegtető öntözést. Egyébként a talaj tömörödik, amit az uborka rosszul visel, és védtelenné válik a kórokozókkal szemben.

Házikertben, szabadföldre legkorábban április 20. körül vessük a saláta- és konzervuborka fajtákat. De ajánlott itt is megvárni a fagyosszentek elmúltát. A téli eltevésre szánt csemegeuborka termesztésénél nem szempont a koraiság, nem szükséges a korai vetéssel járó időjárási kockázat vállalása, ezért a csemegeuborkát (konzervuborkát) inkább május 10-20. között vessük. Ettől az időtől folyamatosan vethető az uborka legkésőbb július közepéig.

Ha sorokba vetünk, a sortávolság minimum 1 méter legyen. Egy méterre vessünk 10-12 magot, amit később kiritkítunk. A Gardena ajánlása szerint a sorban vetéshez előkészített ágyás akkor a legmegfelelőbb, ha kb. 40 cm széles árkot ásunk a sor közepére, amit megtöltünk komposzttal kevert földdel. Így a sor egyfajta töltésként emelkedik ki, hogy a nap jobban felmelegíthesse a talajt, és az uborka jobban növekedhessen.

Ha fészekbe vetjük az uborkát, 2-3 mag kerüljön egy 10-15 cm magas, szintén talaj és komposzt keverékéből álló “dombba”. folyóméterenként 3-5 tövet hagyjunk meg. A növény így ki tudja tölteni a rendelkezésre álló teret. A vetés mélység kb. 3 cm legyen.Konténerben is nevelhetjük a bokros változatokat, vagy támaszt is biztosíthatunk a futó változatok számára. Ez utóbbi a leghelytakarékosabb megoldás!

Kelés után következik a ritkítás, folyóméterenként 3-5 tövet hagyjunk meg.

A március végén, áprilisban cserépbe levetett palántákat május végén ültessük ki. Leginkább támrendszeres termesztésben ajánlott a palántázás. De házikertben bármelyik fajta és termesztéstípus esetén elképzelhető. A vetőmagból kb. négy hét alatt fejlődik kiültetésre alkalmas palánta. Arra ügyelni kell, hogy az éjszakai minimum hőmérséklet se menjen 18 ^oC alá. 0,1%-os Volldüngeres beöntözés sietteti a palánták fejlődését. A palánták dőlésre hajlamosak, amit a kiültetést követő 0,3%-os Ridomil készítménnyel való beöntözéssel akadályozhatunk meg.

A folytatásban megtudhatják, hogyan történik és miért előnyös a támrendszerre futtatás, melyek az uborka leggyakoribb kártevői, kórokozói, a vegyszermentes védekezésre koncentrálva, olvashatunk tovább a növényváltásról.

Forrás:  Zöldségtermesztők Kézikönyve

The post Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 1. appeared first on Kert Lap.

Folytassuk uborkatermesztéssel foglalkozó cikkünket a támrendszeres, konténeres uborkanevelés lehetőségeivel, előnyeivel, és ismerkedjünk meg az uborka leggyakoribb kártevőivel, kórokozóival.

Az előző cikk (Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 1.),  tartalmából:  néhány házikerti uborka, az uborka környezeti igényei, uborka vetése, uborka palántázása.

Uborka futtatása támrendszerre

Házikertben, ha futó (leggyakrabban fürtös) fajtát választunk, ajánlott a támrendszerre futtatás. A támrendszeren nevelt fajtákat 50 cm-es távolságra ültessük egymástól. Ilyen a szélvédett helyen, kb. 2 méter magas, dróttal ellátott, fa-, vagy betonoszlopokkal megtámasztott támrendszer. A futtatáshoz használhatunk például támrendszerre szerelt, készen vehető növényhálót, uborkahálót függőlegesen, vagy sátortetőszerűen felállítva. De bármilyen házi megoldás szóba jöhet. Pl. csirke háló kifeszítése.

Támrendszer előnyei

• Támasztékon nevelve a növény több fényt kap, jobban járja a levegő, ezáltal csökkenteni tudjuk a kórokozók támadását.
• Ha nem használunk mulcsot, könnyebb a gyomlálás, mert a talajhoz jobban hozzáférünk.
• A támrendszer megkönnyíti a szedést.
• Utoljára, de nem utolsósorban említett előnye a támrendszeres uborkatermesztésnek a helykihasználás. Hiszen vertikálisan termesztünk. Így lehetséges egész növényfüggönyt nevelni néhány tő konténerben nevelt uborkából is.

Az oldalra kitörő hajtás, amely tápanyagot von el a főhajtástól, lemetszése tőből.

Hogyan tartsuk kordában a támrendszeren nevelt uborkát?

Viszont akad más tennivalónk! Támrendszer alkalmazása esetén a növényápolás munkaigényesebb, mivel ki kell alakítani a megfelelő növényfalat. A növényeket metszeni kell: a földtől számított 40 cm-ig a hónaljhajtások tőből távolítsuk el, majd e fölött a hajtást 1-2, később 3-4 levélig vissza kell törni. Így megakadályozzuk az uborka elburjánzását.

Uborka nevelése konténerben

Városi kertekbe, kiskertbe, sőt balkonra is kifejezett ajánlott a konténeres, támrendszeres uborkanevelés, legalább két tő erejéig. Az uborka neveléséhez használjunk 13-15 literes vödröt. Ha nincs drénnyílása, fúrnunk kell rá egy kb. 8 mm-es lyukat. Földön tartva az edényt, az edény alá terítsünk fóliát, amely véd a talajlakó férgektől, kártvevők bekerülésétől. Erre szórjuk kavicsréteget, így helyezzük rá az edényt, de két téglára is állíthatjuk, hogy a fölösleges víz könnyek eltávozhasson az edényből. Közegnek jó minőségű, semleges kémhatású  pl. Vegasca földkeveréket használjuk. Az öntözést legjobb, ha dréncső biztosítja, amit az edény közepére állítunk, és úgy lapátoljuk körbe a földdel. Ez lehet egy kilyuggatott PVC cső, amelyből minden irányban kifolyik a víz.

Az edénybe két palántát ültetünk, vagy magot vetünk.

A támrendszer 3-4 tartórúdját ragasztószalaggal kívülről rögzíthetjük az edényhez. Ha egyszerű bambusz növénytámaszt vagy vékonyabb, de rugalmas lecsupaszított ágat használunk, amelynek viszonylag kicsi az átmérője, beleszúrhatjuk az edény talajába. A körbevezetett spárga pótolja a növényhálót. Szintén jól használható a bambusztámasztékra fűzött drótháló vagy műanyag háló. A hajtásokat a középről vezessük a spárgához, hálóhoz.

Konténeres, egyszerű támasztékra futtatott uborka, drénycsöves vízellátás, két palánta egy edényben.

Ha több konténerben nevelünk, azokat ne tegyük közvetlenül egymás mellé, mert a sűrű térállás kedvez a kórokozó, kártevők terjedésének. Ne feledjük, hogy többszöri, kis vízmennyiséggel öntözzünk. Ha támrendszerre futtatunk, hetente kell a hajtásokat igazítani. A metszésről se feledkezzünk meg.

Uborka kártevői és kórokozói

Nedves-hűvös időben a palántadőlés veszélye fenyeget. Meleg, párás időben fuzáriumos fertőzés léphet fel (szögletes olajfoltok, a fonákon, nedves időben jól látható penészes bevonattal). Legádázabb ellenség azonban az uborka peronoszpóra. Ha vegyszerellenesek vagyunk legcélravezetőbb az ellenálló fajták termesztése.

A talajból fertőző szögletes levélfoltosság (szögletes, kiszáradó, kitörő foltok a lombozaton, a foltok felületén, nedves időben nyálkacseppek jelennek meg) nagyrészt kivédhető, ha mulcsot használunk, illetve, ha nem termelünk több évig ugyanazon a helyen uborkát. További védekezési lehetőség, hogy nedves vagy harmatos időben nem tevékenykedünk az uborka körül, mert a fertőzés kézzel is átvihető.

További ellenség a főként kártevők, rovarok által terjesztett mozaikvírus (A hajtáscsúcsi levelek foltosak, mozaikszerűen kivilágosodnak. A termés deformált). Ha az állomány egészséges, jól karban tartott, a fertőzésnek is jobban ellenáll.

A leromlott, beteg növényeket, főként a szezonvégi hűvös, nedves időjárásban fertőzik a tőpusztulást okozó betegségek. A levélszél sárgulása, barnulás, letöredezése, hajtáshervadás, elhalásos foltok a levélnyélen, mind intő jelek lehetnek. A kellően laza, morzsalékos talaj, a túlöntözés elkerülése segítségünkre lehet a betegség kivédésében. Javasolt a talajtömörödés elkerülésére a naponta többszöri,  kis vízadagokkal történő öntözés.

Kártevők közül a levéltetvek, takácsatkák, és a mezei poloskák is támadhatják növényeinket. Leghatékonyabb védekezés ellenük a megelőző védekezés parafinolajos bevonattal, a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, eltávolítása, a karók és a kordon fertőtlenítése.

Uborka gondozási tippek

a kertimagtól. Általános tanácsok, különböző típusú és fajtájú uborkatermesztéshez.

• Az oldalhajtások nagyobb számban hoznak női virágot, így a főhajtás visszacsípése bővebb termést eredményez az uborkánál.
• A modern uborkafajták már túlnyomóan beporzás nélkül is hoznak termést.
• Uborka ne kerüljön fűszerpaprika, burgonya, retek mellé. De vethetjük kukorica, bab, borsó, zeller, káposzta, cékla, hagyma szomszédságába. Továbbá uborka mellé kerülhet kapor, saláta, karalábé.
• Az uborka keseredését környezeti tényezők fokozhatják (szárazság, hőmérséklet ingadozás, erős napsütés, tápanyag ellátási zavarok). Elkerülése érdekében mindig langyos (nem hideg) vízzel öntözzünk.

The post Néhány tipp a házikerti uborkatermesztéshez 2. appeared first on Kert Lap.

Közismert, hagyományos évelő a gyöngyvirág. Árnyékos terültek kedvenc talajtakaró növénye. A növény terjedő tövű, illatos, apró, harang alakú virágai májusban díszítenek. A cikk első részében bemutatjuk a gyöngyvirágot, megismerhetjük hatóanyagait, gyógyhatásait. Figyelem! A gyöngyvirág háziszerként alkalmazása tilos!

Gyöngyvirág bemutatása

A gyöngyvirág (Convallaria majalis) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába, a medvefűformák (Nolinoideae) alcsaládba tartozó Convallaria nemzetség egyetlen faja. Sok legenda főszereplője. Virágai Szűz Mária könnyeit szimbolizálják. Egy másik legenda szerint a Paradicsomból kiűzetett Éva könnyeiből keletkezett.

Az enyhe klímájú eurázsiai területeken honos. Hivatalos termesztésbe vonása 1420-ra datálódik. Finnország nemzeti növénye, és a norvég katonák kabátját is díszíti. A préselt virágokat dekorációkban használják.

A gyöngyvirág magyar nevét a gyöngyöm-virágom becézés vagy virágainak gyöngysorszerű elrendezése ihlette. A magyarság első művészeti emlékeként a kassai főoltár angyali üdvözletet ábrázoló képén, az asztalon lévő korsókban liliomszál és gyöngyvirágok jelképezik a szeplőtelen fogantatást. Lippay János (1606-1666, jezsuita pap, nyelvtanár, botanikus) ekként említi: “Lilium convallium, gyöngyvirág, fehér és testszínű is vagyon; árnyékot szeret, ősszel ültetik, az összeszőtt gyökerét késsel egynehányfelé metszve. Igen jó a virágjának vize a guttaütés ellen, az ecetje a hő főfájás ellen, ha evvel bekötik.”

Halasi csipke gyöngyvirág motívummal

A gyöngyvirág további erdélyi nevei: kakukkvirág, szelence, Szent György virága. Magassága 20-30 cm közötti, a földbe kúszó, elágazó gyöktörzse segítségével terjed. 2 darab,széles-lándzsás, épszélű, tőálló levele fejlődik. Május elején már megörvendeztet virágaival. A tőkocsányon fejlődő bókoló, fürtös virágzatának szirma forrt lepel, amely fehér színű, harang alakú. A lepelcimpák csúcsa apró, kifelé hajló. A virág jellegzetes illatú.  Szeptember-októberben érő piros, termése, 3 rekeszes bogyó, minden rekeszben 4-10 magkezdeménnyel.

Gyöngyvirág illatanyagai

Virágjának intenzív és kedvelt illatát úgy jellemezhetnénk, hogy a kellemes virágillathoz némi “zöld” illat párosul, nüansznyi citrom és rózsaillattal. Egyik tanulmány közlése szerint a kutatóknak eddig a virágok illatáért felelős mintegy 23 vegyületet sikerült kimutatniuk. 13 vegyületet találtak, amelyek a virág-rózsa-citrus illatért felelősek. Legnagyobb koncentrációban fordult elő a citronellol (9.6 %), geraniol (8.4%) és a fenilacetonitril (3.0 %). Elkülönítettek még zöld illathoz kapcsolható vegyületeket, a zöldborsó és galbanumszerű illathoz társítható vegyületeket és a gyümölcsös illetve málnaillathoz tartozó vegyületet is.

Gyöngyvirág gyógyhatásai

A teljes növény fő hatóanyagai szívglikozidok. Mintegy 40-féle szívglikozidot (legjelentősebbek: konvallatoxin, konvallozid konvallamarozid, konvallarin konvallamarin.) tartalmaz. Manapság házilagos kezelésre tilos használni, ugyanis az elfogyasztott dózistól függően komoly keringési, szívműködési emésztőrendszeri panaszokat okozhat. Azonban már az ókorban is szívritmuszavart, szívelégtelenséget kezeltek vele, miután a szívizom összehúzódását serkenti. A népgyógyászat virága forrázatát és gyökerének főzetét vizelethajtóként, nyugtatóként, hánytatóként használta. Szeszes kivonatait bedörzsölő szerként alkalmazták reuma ellen. A levélpor tüsszentőporok (tubákok) alkotórésze volt, és meghűléses állapot kezelésére is használták.

Súlyos mellékhatási miatt azonban a teljes növény és termésének fogyasztásától is óvakodni kell. Mérgezési tünetek: Enyhébb esetben: hányás, hasmenés, súlyos esetben szédülés, fejfájás, aluszékonyság, görcsök, rendszertelen pulzus. Végső esetben halálos szívbénulást okozhat. A levelekkel érintkezve bőrirritáció léphet fel. Első pillantásra összekeverhető a medvehagymával, de gyöngyvirág egy tőből két-három levelet hoz, míg a medvehagyma csak egyet. A gyöngyvirág levélnyele lila, hengeres, a medvehagymáé zöld és szögletes. A medvehagyma fokhagyma illatú.

Gyűjthető drogja a levél (Convallariae folium) gyógyszeripari alapanyag, szív-, koszorúér-bántalmak, epilepszia gyógyítására gyógyszereket készítenek belőlük.

A biokontroll.hu szerint a növény kifejlett, ép egészséges, levélhüvely nélküli leveleit kell gyűjteni, majd jól bemelegedő padláson gyorsan meg kell szárítani, hogy eredeti zöld színüket minél jobban megőrizzék. A megszáradt leveleket azonnal be kell zsákolni, ugyanis a levegő és fény hatására a levelek kifakulhatnak, és hatóanyaguk is elbomlik.

Forrás:

erdely.ma

mentalfloss.com

flowerfreshonline.com

bojensen.net

A folytatásban olvashat a gyöngyvirág kertészeti felhasználásáról, kertészeti fajtáiról.

The post Gyöngyvirág 1. appeared first on Kert Lap.

Üde lombos erdők, alföldi tölgyesek aljnövénye, a homoki tölgyesek gyöngyvirágos-tölgyes társulásának névadója a gyöngyvirág. Gyakran fordul elő hegyvidéki erdős ligetes helyeken is. A kiskertek, falusi kertek egyik kedvenc virága. 

Az előző cikk  (Gyöngyvirág) tartalmából: a gyöngyvirág botanikája, illatanyagai, gyógyhatásai.

Gyöngyvirág kerti fajtái

Van teltvirágú (Convallaria majalis var. Prolificans) és babarózsaszín (Convallaria majalis var. ’Rosea’) kerti változata, sőt tarka levelűt, illetve csíkos levelűt (Convallaria majalis ’Variegata’) is termesztenek. További csíkos levelű változat a krémfehér csíkos levelű C. majalis albostriata. Fehér levélszegélyű a C. majalis ’Silbercconflis’. Krémfehér, sárgás levélszél jellemzi a C. majalis ’Hardwick Hall’ fajtát. 15 cm-es tőkocsányon hoz az alapfajénál nagyobb virágokat a C. majalis ’Berlin Giant’. Nagy, krémfehér virágokat hoz 25-30 cm magas lombozatú, nagy virágú a C. majalis ’Bodeaux’. Magyarországi leggyakoribb fajtái: ’Flore Pleno’: telt virágú, ’Rosea’: rózsaszín virágú, ’Variegata’ csíkos levelű.

Gyöngyvirág gondozása

A gyöngyvirág igénytelen, de meghálálja a szerves anyagban gazdag, jó vízellátású talajt.  Elviseli a meszes talajt is. Ha ősszel a talajába érett levélkomposztot keverünk, bizton számíthatunk a következő évi dús virágzásra.

Ahogy már szó volt róla, árnyékos (nyirkos) kertrészekbe való. Fák, rózsák, cserjék árnyékába ültessük. Sokszor ültetik árnyéki évelők közé vagy gyeppótlónak. A gyöngyvirág gyorsan terjed, és szép virágfoltokat alkot tavasszal. Hátterébe ültethetünk páfrányokat, vagy árnyéktűrő évelőket, pl. gyűszűvirágot, lizinkát, harangvirágot. A gyöngyvirágokat ilyenkor nem árt, ha gyepszegéllyel elhatároljuk a háttér évelőktől. Angyaltrombitával (Brugmansia) remekül párosítható.

Gyöngyvirág szaporítása

A gyöngyvirágot gyöktörzsével szaporítsuk vagy ősszel a levélzet leszáradása után, vagy kora tavasszal, a kihajtást megelőzően. A tarackszerű rizómákon fejlődő bojtos gyökerű rizómarügyeket használjuk fel. A rizómarügyek három éves korukban virágzóképesek. Szeptember-októberi ültetésük előtt istálló trágyázzunk. A gyöktörzset 5-8 cm mélyre ültessük.

Magvetéssel is szaporíthatjuk. Ne feledjük, hogy az optimális tőtávolság 30-40 cm.

Egyre divatosabb  a gyöngyvirághajtatás. Hajtathatóak azok a rizómák, melyek megkapták a hideghatást. A sikeres hajtatás előfeltétele, hogy az erős gyökérzetű töveket januárban cserépbe, C-típusú földkeverékbe ültetjük, majd alaposan beöntözést követően meleg helyre visszük. Ha a cserepet 10 napra alufóliával letakarjuk, virágzásra az ültetést követő egy hónap múlva számíthatunk. Talaját tartsuk egyenletesen nedvesen. Amikor a virágok megjelennek, vigyük hűvösebb, világos helyre, pl. ablakpárkányra állítsuk a cserepét. Ha elvirágzott, akkor öntözzük, és koratavasszal ültessük ki a kertbe.

Forrás:

www.cgf.net

gardening.cornell.edu

The post Gyöngyvirágos kertek appeared first on Kert Lap.

Most még sok palántát a beltéren babusgatunk, és próbálunk nekik megadni mindent, amire szükségük van. Ahogy közeledik a kiültetés napja, úgy válik egyre sürgetőbbé a palánták felkészítése az “életre”, azokra a körülményekre, amelyekkel szembesülniük kell, amikor május végére kikerülnek a kertbe.

Itt tájékozódhat a palántanevelésről: Palántázási praktikák

Mostanáig a fiatal újoncok minden jóban részesültek, volt fény, főleg, ha megvilágítottuk őket, kaptak tápanyagot, vizet, és nem utolsósorban meleget. De mindez néhány nap múlva megváltozik. Szembesülniük kell a valósággal! Az időjárás szeszélye, a napi hőmérséklet ingadozás, a nap égető sugarai, a szél min-mind próbára teszi őket, ezért edzésre van szükségük.

A felkészítés folyamata

Már az is fontos, hogy mikor vetjük el a magokat, hogy a legegészségesebb állapotukban, a legjobb fejlettségi állapotban álljunk neki az edzésnek. A palánták sérülékenyek, próbára teszi őket még a simogató napsütés is. Edzés nélkül esélyes, hogy elpusztulnak, de, ha nem is pusztulnak el, fejlődésük lelassul, és a satnyaság a termőre fordulás idejét kitolja, és a termés mennyiség, minőség rovására mehet. Nem is beszélve arról, hogy a kártevők és kórokozók ugrásra készen lesnek a legyengült prédára.

Ha a nappalok már kellemesek, “edzőteremnek” kinevezhetünk egy ládát, vagy padot a nyitott verandán, vagy a déli fekvésű házfal mellett, vagy a balkonon, ahol van elég fény. A palánták elé támasztott üveglap, használaton kívüli ablaktábla, a szél útját állja. Arra figyeljünk, hogy üveg mögött a nap akár égető is lehet. Ezért mindig világos, de félárnyékos helyen végezzük az edzést.  A palánták estére visszaköltözhetnek a védett, meleg „hálószobába”. Így szoknak hozzá a hőingadozáshoz. Ahogy a palánták erősödnek, a szélárnyékolót és a félárnyékot kiiktathatjuk. Palánták edzéséhez  körülnézhetünk a hidegágy választékban is. A hidegágyakról részletesebben itt olvashat: Hidegágyak

Palántaedzés a legegyszerűbben: A kiültetés előtt a palántákat fokozatosan szoktassuk, néhány órára, majd csak nappalra vigyük ki a szabadba, és éjszakára hozzuk be őket.  Egy meleg napon először két órára vigyük a palántákat félárnyékos, szélvédett helyre. Minden nap emeljük a kint tartózkodás idejét, és vigyük a palántákat rövid ideig teljes napra. Közben figyeljük a palántákat, hogy felfedezhessük rajtuk az esetleges stressz jeleit. Túl erős napsütés esetén használjunk árnyékoló szövetet. További információk: Fóliák, hálók, szövetek alkalmazása a házikertben. Minimum egy hét akklimatizálódás után a palánták készek arra, hogy kiültessük őket. A kiültetés csakis a fagyveszély elmúltával történjen meg.

Palánták átültetése

Ha palántáink már duzzadnak az erőtől, és a megfelelő ápolás meglátszik a kis díjbirkózókon, akkor se hamarkodjuk el a kiültetést. Ehelyett ültessük át őket. Vegyük példának a kertekből elmaradhatatlan paradicsompalántákat. Ha kinőtték az edényüket, ültessük őket nagyobba. Nem is annyira az edény átmérője számít, hanem a mélysége. Gondoljunk arra, hogy minél mélyebben gyökerezik a palánta, annál nagyobb az esélye, hogy tápanyagot, és vizet talál, és nem fog rá hatni egy csipet szárazság. Ezért jó, ha olyan gyökérzet kialakításához segédkezünk, amely kompakt, de mélyebbre nyúlik. Arról nem beszélve, hogy a paradicsom palánta stabilabb, erősebb, zömökebb lesz, ha átültetéskor magasabbra emeljük a talajszintet, újabb gyökerek fejlődésre ösztönözve a palántát. A mélyebbre ültetéshez az alsó levelet törjük ki, így a szár mélyebbre kerül. Előfordul, hogy ki is kell karózni a palántát, hogy szára szép egyenesen növekedjék. Cikk ajánlat: Paradicsomtermesztés házikertben. Ha itt az idő, jöhet a kiültetés: Palántázási praktikák

Forrás:

pebbleandfern.ca

The post Palánták felkészítése a kiültetésre appeared first on Kert Lap.

Bár a talajt már feljavítottuk komposzttal, azzal nincs baj. Fény is rendelkezésre áll. De mit tegyünk, ha olyan apró a kert, hogy a legnagyobb ágyásunk is alig 90 cm széles? A növények hipp-hopp kinövik a helyüket, és elfoglalják a járdát. Ilyenkor a növények számára az egyetlen út fölfelé vezet. Határ a csillagos ég! Majdnem. Arról nem beszélve, hogy az a legideálisabb, ha terményeink minimum derék magasságig érnek. Legalább nem kell hajolgatni a betakarításkor.

Készítsünk támasztékot!

A felfelé terjeszkedéshez támasztékra van szükség. Ehhez tűzzünk fél méter mélyen a földbe egy kb. másfél méter sugarú kör kerülete mentén kétméteres mogyoróvesszőket (bambuszt vagy fűzet), és a felső részüknél fogjuk őket össze. Ez az indiánsátor fog a futó zöldségnövényein otthonául szolgálni. Sőt kialakításuktól függően remek gyermek játszóhelyként is szolgálhat.

Mi is az az indiánsátor?

Az indianvvilag.gportal.hu szerint az északkeleti területek erdős vidékeinek indiánjai, a krí és az idzsibva törzs tagjai wigwamban laktak. A wigwam boltozatát végükkel a földbe szúrt, meghajlított és összekötözött rudak alkották, melyeket szilfa- és nyírfakéreggel vontak be. Az európaiak később az összes indián házfajtát wigwamnak nevezték el.

Miért jó a futó zöldségeinknek a wigwam?

Ezáltal a földön kevés helyet foglalnak az egyébként nagy helyigényű növények, de vertikálisan igen kiterjedt kúp- vagy gúlafelületet nyerünk. Készen is kapható, de jóval olcsóbban megússzuk, és ehhez párosul még az alkotás öröme is, ha a wigwamot magunk készítjük el. Belülre, a rudak mellé ültessük a palántákat, és hagyjuk, hogy a kacsok tegyék a dolgukat. A környezetében pedig jöhetnek a nagy termetű virágok. Már csak a szépség kedvéért.

Az indiánsátor persze lehet négyzet alakú, és a négyzet csúcsaiba helyezhetjük a karókat. Amelyeket felül összekötünk. De aki elég kreatív, az fűzvessző fonattal is körbeveheti a karókat, vagy, egyszerűbb megoldásként jöhet a spárga. A keresztkötések stabilizálják a sátrat. Más esetben a karókat fonott keretbe tűzhetjük. Minden variáció izgalmas. Persze később, a burjánzó növények nagyrészt eltakarják az alkotást.

Ha még ennél is kisebb a helyünk, ültessünk dézsába például karósbabot, cukorborsót, és még az egyszerű támasztéknak számára is tudunk helyet szorítani.

Babsátor

A bab a hűvösebb, párásabb környezetet kedveli. Fényigénye közepes. Jó minőségű kerti földben érzi jól magát. Ültetés előtt keverjünk érett komposztot a talajhoz. A támasztékhoz készítendő karók legyenek 2 méteresek. 400 cm átmérőjű kör kerülete mentén helyezzük el a karókat olyan sűrűn, hogy minden karóhoz jusson egy-egy növény. A karókat úgy helyezzük el, hogy kb. 15 távolságba kerüljenek egymástól a növények. A babvetés ideje április vége, május eleje. Tehát most vessük el a babokat kb. 5 cm mélyre. Miután a bab sekélyen gyökerezik, ajánlott a mulcsozás is.

Aki teheti, szerezzen be ’Cobra’ karósbabot. Remek ízű, egész szezonban szedhető. A hüvelyek nem szálkásak. Sarkantyúvirág ültethető köréje, amely elvonja a babtól a kártevők egy részét. Dézsába is ültethető!

Cikkajánlat: Zöldbab

Cukorborsó és pillangóvirág

A babsátor kiváló a borsó számára is. Íme két kedvenc párosítás: Az 1.2 méteres pillangóvirágot (Cosmos bipinnatus) válasszuk a cukorborsó társnövényének. A cukorborsó legyen például a 120-150 cm magasra növő, rendkívül bőtermő ’Caruby’ cukorborsó fajta. Zsenge, laposhüvelyes állapotban szedjük, hüvelyesen fogyasztjuk.

Cikkajánlat: Zöldborsó

Most jön a dupla csavar. Néhány erős szárú pillangóvirág palántát a támaszték köré ültetünk. Míg a zöldborsó felfelé kapaszkodik, a pillangóvirág és elterjed széltében és felfelé is. Nyár végére olyan növénytámaszunk lesz, amelyről nem csak zöldborsót szedhetünk, mellőle a lepkék és méhek csodálatát kivívva piros vagy rózsaszínű vagy fehér virágokat is. Úgy szedhetjük ezt is, azt is, hogy még hajolgatnunk sem kell!

The post Wigwam zöldségeknek appeared first on Kert Lap.

A tamariska tavasszal, teljes virágjában a legszebb! Tudta, hogy kis fácska vagy remek nyírt sövény is nevelhető belőle? Ismerkedjünk meg vele közelebbről, különös tekintettel a metszésére.

A tamariska nemzetség bemutatása

A tamariska, vagy tamariszkusz (Tamarix) nemzetség a tamariskafélék (Tamaricaceae) család tagja. A család Dél-Eurázsiában és Afrikában honos. A görögök Myrica néven ismerték, a nemzetség elnevezése Linnéhez fűződik. (1753). Fajai száraz klímán, alkalmi (kiszáradó) vizek környékén honosak. A nemzetség több tagja a száraz régiók egyetlen tűzifája. Sok babona, mítosz fűződik hozzájuk. Többet használták gyógyításra.

Ilyen például az ázsiai manna-tamariska (Tamarix mannifera), amely az arab pusztákon alkot 6-8 méteres, sűrű bozótot. A mannáról így ír a treemail.hu: A növényt gyakran ellepik a pajzstetvek, s ezek szúrása helyén gyorsan szilárduló, cukros nedv válik ki. A méznél is édesebb, lehullott szemcséket a szél felkapja, és tovább szállítva felhalmozza. Arábia lakóinak kedvelt csemegéje, rendszerint a beduin arabok gyűjtik össze, és tésztát csinálnak belőle. A Színai hegyen élő szerzetesek is rendszeresen gyűjtik, s mivel gyógyhatása is van, az arra járó zarándokoknak gyógyírként árulják. Először Európába is mint gyógynövény került.

Korai tamariska botanikája

Térjünk rá korai tamariskára (Tamarix tetranda), amely nálunk is elterjedt, alacsony termetű, görbe törzsű, kusza ágrendszerű, lombhullató, 1-3 méter magas cserje, illetve többtörzses fa. Délkelet-Európából került hozzánk. Mélyre hatoló gyökerei a talaj telítési zónájáig, azaz a talajvízig hatolnak, innen veszik fel a vizet. Gyökérzete az erősen szikes agyagos talajjal is megbirkózik. Kérge sötétbarna, az ágak bókolók, lefelé ívelők. Pikkelylevelei csökkenti a párologtatási felületet. A só felvételi képességük korlátlan, mert a felesleges sómennyiséget levelükön keresztül kiválaszthatják. Májusban virágzik. Halvány rózsaszín virága 3-4 mm széles. Nektárját a méhek kedvelik. Júliusban beérő termése 5-6 mm hosszú kopácsokkal nyíló tok, magvai repítő szőrök segítségével terjednek.

Tamariska környezeti igénye

A tamariskának elsősorban napra, és jó vízvezető talajra van szüksége. Egyéb igényei szinte nincsenek. A keleti tamariska mélyre hatoló gyökérzetével és pikkelyleveleivel jól alkalmazkodik a száraz, forró éghajlathoz, fagytűrő. Sótűrő, légszennyezést tűrő, ezért autópályák és főutak középvonalába elválasztó sövényként ültetik. Felszámolt területeken a talajban maradt gyökérdarabokról felújul. Tengerparti országok előszeretettel ültetik a partvonalra. Szélfogónak is kitűnő.

Tamariska metszése

Miután 20 éves példányai akár 3-3,5 méter magasságot is elérheti, és meglehetősen kesze-kusza ágrendszert fejleszt, szűk helyre csak akkor való, ha rendszeresen metsszük. Ahol megsérül, nagy tömegű új hajtást fejleszt. Alulról is kiválóan megújul. Az idős, elszáradt, elöregedett ágak könnyen törnek. Ha van elég helyünk, és szeretjük kiteljesedett, mesebeli formájában, akkor metszését tekintve elég, ha csak az elöregedett ágakat távolítjuk el, ha akarjuk.

Az elmondottakból is látszik, hogy kisebb helyen viszont, metszéssel kell kordában tartani. Szerencsére jól viseli az erőteljes metszést. Sövénynek is nevelhetjük.

Legjobb, ha a tavasszal virágzó tamariskát elvirágzás után metsszük. A tavaszi metszéssel ugyanis eltávolítanánk a virágrügyeket is.

Fává nevelné tamariskáját?

Akkor október és március között gallyazzuk le a cserjét úgy,hogy a legalsó oldalágakat levágjuk. Ezt sokszor csak fűrészeléssel oldhatjuk meg. Igyekezzünk minél kisebb csonkot hagyni.

Nyírt tamariska cserjét vagy sövényt szeretne?

Nyírt cserjeként legegyszerűbben téglaformára metszhető. Azt tudni kell, hogy a metszést követően egy hónap alatt mintegy 10 cm új hajtása fejlődik. Ez azt jelenti, hogy kompakt sövénynek alakítva kéthavonta metszeni kell. A növényszobrászat is sikerrel használja. Ugyanis különböző alakra nyírható. A levágott részeket legkönnyebben lombporszívóval vagy slaggal távolíthatjuk el. Bonsai-nak is nevelhető.

Az alakra nyírásról itt olvashat: Nyírt cserjék, fák

A tamariskával akár egy tanyát is körbe keríthetünk. Autópálya elválasztó sávjába is ültetik, annyira ellenálló.

Forrás: erdeszetilapok.hu

The post Mindent kibír a korai tamariska appeared first on Kert Lap.

A rukkoláért főleg a déli országokban rajonganak, de nálunk is egyre divatosabb. Leggyakrabban levelét, ritkábban virágját is fogyasztják salátaként. Magolaja a hagyományos orvoslásban jelentős. Manapság újra felfedezték. Ne vásároljuk meg az igencsak borsos áru rukkolát, hanem termesszük meg magunknak! Ugyanis gyorsan fejlődik, igénytelen, kis helyet foglal, akár balkonon is nevelhetjük.

Rukkola botanikája

A bors mustár, amelyet manapság előszeretettel hívnak rukkolának latin neve (Eruca sativa) a káposztára utal, hiszen a káposztafélék családjába tartozik (Brassicaceae). Dél-Eurázsiában, és a Mediterráneumban őshonos. Elvadulva, régi lenvetések gyomtársulásaiban nálunk is megjelent.

Apró termetű, 20-25 cm magas, erős, kissé a dióra emlékeztető aromájú kétéves növény. Megjelenésében laza levelű salátára emlékeztet. Tősarjakkal terjed. Pitypanghoz hasonló sötétzöld, erősen szeldelt levelei szórt állásúak. A családra jellemzően fürtben álló, sárgás szirmú virágait négy szabad csészelevél, négy ugyancsak szabad szirom és két körben elhelyezkedő hat porzó alkotja. A két virágtakarókör tagjai egymással mindig váltakozva (keresztben) állnak. Termése becőke.

Rukkola termesztése a házkertben

Igénytelen, rendkívül alkalmazkodó képes, de fagyérzékeny növény. Ezért egész Európában megél, és talajban sem válogat, bár a homokos, meszes, enyhén száraz talajt kedveli a legjobban. Ha megtelepszik, gyorsan terjed, és kiszorítja a gyomokat. Önvető. Szereti a napos, meleg helyeket. Növekedése ezeken e helyeken a legszebb. Balkonládában, cserépben is nevelhetjük. Lakásban napos és meleg helyre állítsuk, és mérsékelten öntözzük.

Márciustól augusztusig vethető. Tehát nyár végén is termeszthető! A vetés előkészületéhez nem semmi hűhó! Elég, ha kigyomláljuk a kiszemelt területet. 20-30 cm sortávolságra vessük, 1-2 cm mélyen, folyóméterenként 18-22 magot vessünk. Kelés után kb. 2-3 héttel már kezdhetjük szedni 5-10 cm-es leveleit. Később magszárba megy. Érdemes szakaszosan vetni. Magját elszórva vadon is kikelhet. Palántáról nem értemes nevelni, mert a palánták annyira zsengék, hogy a kiültetés során sok palánta tönkre mehet.

A rukkola remekül termeszthető a balkonon, sőt a napos, meleg konyhaablakban is.

Vigyázat a rukkola rosszul tárolható. Ezért csak annyit szedjünk, amit azonnal fel tudunk használni.

Rukkola gyógyhatásai

A zöld levele gyógyhatásait széles körben alkalmazta a népgyógyászat. Emésztésserkentő, vizelethajtó, nyugtató, összehúzó, tonizáló, vértisztító hatását több leírásban is közölték. Az arabok, akik egyébként ezt a növényt girgirnek nevezték, és kertjeikben termesztették, fűszerként, afrodiziákumként, és szemgyulladás ellen használták. Erucin és erizolin tartalmának köszönhetően állatkísérletek bizonyították bizonyos rákbetegsége elleni hatását. Glükózinolát, flavonoid és karotin tartalma is utal rákellenes hatására. Kimutatták androgén (hím nemi hormonok) jellegű hatását is. Egyes klinikai tesztek vesevédő hatását is bizonyították. Bebizonyosodott antioxidáns, gyulladáscsökkentő, koleszterin szint szabályozó hatása is.

Forrás: iasj.net

Rukkola magolaja

A magolaj többségében eruka savat, olajsavat, és eikozán savat tartalmaz. Manapság újra felfedezték magolajának májvédő, tumor gátló és gyomorfekély elleni hatását. Gyulladás gátló, vizelethajtó és keringésserkentő hatását több kutató is tanulmányozta. Az olajos magvak antibakteriális hatása is bizonyított. Olajának összetételét analizálták, és megállapították, hogy nagy koncentrációban tartalmaz eruka savat, olein savat, cisz11-ekozenoid savat, ezek igazolják a tradicionális orvoslásban való alkalmazását.

Magjának olaja habzó szerként kerül szappanba, masszázs olajok alkotórésze, és saláta olajként is használják. A sajtolt növény takarmányként szolgál, illetve zöldtrágyaként alkalmazzák. A növényből nyert erukasav frakciót polietilén, polipropilén felületkezelő.

Olajáért Pakisztánban és Észak-Indiában termesztik.

Forrás: researchgate.net

A zöld levelek ásványianyag- és rosttartalma magas. Nagy mennyiségben tartalmaz C, A, B, és K-vitamint, kalciumot, magnéziumot, folsavat is.

Rukkola fűszer és saláta alap

Mivel ezek a növények általában apró levelűek, egészben vagy apróra az vágva, az egész hajtásrészt használjuk fel fűszerezéshez. Jellegzetes borsos, mustáros ízét az izotiocianátoknak köszönheti. További ízanyagai a káposztafélék családjára jellemző kénanyagcsere termékeknek köszönheti. Ehhez járulnak még egyéb hat szénatomos komponensek is. („levél” alkohol, amelynek aromája zöld levelek és frissen kaszált fűhöz hasonlít, illetve ennek vajsav észtere) Konyhai felhasználását illetően a legkedveltebb salátákban. Már néhány rukola levél is új ízt adhat a salátának. Markáns íze miatt kis mennyiségben érdemes használni. Kitűnő zöldfűszer. A rövid ideig párolt levelek jól illenek az olasz tésztaételekhez, rizottókhoz. A levelekkel oliva olajat és balzsamecetet is ízesítenek.

Egy izgalmas recept a gastromenza blogról: Az epret imádom, a rukkolát utálom. Azt hallottam, hogy az eper és a camembert nagyon jó párosítás. Hát ezek után megálmodtam ezt a receptet. Annyit mondhatok megettem a rukkolát. Mostanában nagy divat az eper és a zöldsaláták kombinálása, tudom furán hangzik, de…

The post Rukkola már a balkonon is appeared first on Kert Lap.

Ne gondoljuk, hogy a kaktuszok, pozsgások a hanyagoknak való, abban a hitben, hogy még csak öntözni sem kell őket!

Bár a szukkulens   kaktuszok , és pozsgásnövények a száraz sivatagok –félsivatagok növényei, hazájuk Közép –és  Dél- Amerika, a pozsgásoké Afrika déli része, ők is törődést igényelnek, sőt, ha tudatában kell lennünk, hogy megszokott szobanövényeinktől eltérően kell őket ápolni.

Legfontosabb számukra a sok fény, szoktatással a tűző napot is jól elviselik, kitűnő helyük van napsütötte déli ablakban, de még szebbek lesznek töviseik, és bővebb a virágzásuk, ha késő tavasztól- kora őszig a szabadban teljes napfényen tudjuk őket nevelni. Alkalmas erre déli fekvésű ablakpárkány, terasz, erkély, kert, akik már nagyobb gyűjteménnyel rendelkeznek, építhetnek kedvenceiknek téli kertet vagy hobbi növényházat, ez utóbbiaknál is ügyeljünk a növényház tájolására lehetőleg reggeltől –délutánig érje a nap.

Másik sarkalatos pont a teleltetés. A pozsgások –kaktuszok télen 5-10 fokos világos helyen érzik jól magukat, ilyenkor egészen novembertől-márciusig ne öntözzük őket, ez a pihenés időszaka, ilyenkor van a virágindukció, és a jó teleltetésen múlik a jövő évi bőséges virágzás. A teleltető helyiség lehet ablakköz, lépcsőház, veranda, de egy világosabb pince is.

Öntözésük: Az öntözést március közepén kezdjük meg kis adagokkal, és permetezéssel, ahogy kikerülnek növényeink a telelő helyiségből, növényházban természetesen a jobb fény és hő viszonyok miatt, már február végén kezdhetünk óvatosan öntözni. Májustól –augusztusig már hetente egyszer bő víz adagokkal lehetőleg alulról felszívatva öntözzük kedvenceinket, havonta egyszer 1 ezrelékes tápoldatot is keverjünk az öntöző vízbe. Augusztustól csökkentsük az öntözések számát, és október elejétől már ne öntözzük növényeinket, azokat teljesen száraz talajjal vigyük ismét a telelőbe.

Átültetésük akkor szükséges, ha a növény kinőtte a cserepet legalkalmasabb erre a kora tavasz, korai virágzású fajoknál / Mammilaria/az átültetést tegyük virágzás végére. Átültetésre műanyag edényeket használjunk és speciális kaktusz föld keveréket, mely jó vízáteresztő. Összetevői: homok, perlit, ásványi kőzetek, tőzeg, Florasca- B virágföld, de ma már kész keverékek is kaphatóak.

Növényvédelem: Teleltetés után kora tavasszal szükséges rovar és gomba ölőszerekkel egyszer vagy kétszer kezelni kedvenceinket, hogy megelőzzük, vagy leküzdjük az esetleges kártevőket, kórokozókat. A növény védőszereket gazdaboltokban beszerezve az eladó utasításait betartva körültekintően használjuk!

Ha ezeket az apró trükköket felhasználjuk pozsgásaink nevelésében minden évben bő virágzással és erőteljes  növekedéssel hálálják meg kedvenceink gondoskodásunkat!

A cikk szerzője: Horváth Ferenc Kertészmérnök, MKOE elnöke

Ezen különleges, egzotikus növények sokaságával találkozhatnak mindazok, akik ellátogatnak 2015. május 15. és 17. között a budapesti ELTE Füvészkertbe, a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesületének szervezésében megrendezett kiállításra, amely Ujréti Endrének, a dinnyekaktusz nemzetség elismert szakértőjének, valamint a gyulai Sajti Sándornak, a csupaszkelyhű-kaktuszok és kavicsvirágok nagy tudású ismerőjének, a hazai kaktuszos élet meghatározó alakjának állít emléket! Vendégkiállítóként a debreceni Magyar Kaktusz és Pozsgás Társaság és a Magyar Orchidea Társaság bromélia szakcsoportja is hozzájárul a rendezvény színesebbé tételéhez szárazságtűrő Tillandsiá-k bemutatásával. További információ: kaktuszgyujtok.hu

Részt vehet nyereményjátékunkban, ha Tavasz menüpontban feltett kérdésekre jól válaszol, és a helyes választ május 12. éjfélig megküldi számunkra email-ben. A helyes megfejtők között 8 db. páros jegyet sorsolunk ki. A nyertesek email-ben kapnak értesítést. A helyes megfejtést május 13-án feltesszük a honlapunkra.

The post Kaktuszok, pozsgások ápolása appeared first on Kert Lap.

Sokszor kérdezik tőlünk a kiskert tanfolyamon, biokertész témanapon, mi a titka annak, hogy egészséges növényeink fejlődjenek, és bőségesen teremjenek. Most közre adunk négy különösen hasznos tippet, amely sikerrel alkalmazható házikerben.

Mulcsozás a növények körül!

Jókora mulcs a növények köré, és máris egészségesek, bőtermők lesznek. A mulcs nedvesen tartja a talajt, és szabályozza a talajhőmérsékletet.

25 cm-es sugarú körben terítsünk 5 cm vastag mulcsréteget a növényeink köré. Ez lehet érett komposzt, szalma vagy fűapríték. Ne használjunk faaprítékot, az jó lesz a sorok közé, ahol járunk-kelünk. De megboríthatja a talajélet egyensúlyát, ha a növények köré terítjük. Arra vigyázzunk, hogy csak már kellően felmelegedett talajon végezzük el ezt a műveletet, különben állandósítjuk az alacsony hőmérsékletet, hiszen a mulcstréteg hőszigetelőként funkcionál. Cikk ajánlat: Szalma mulcs

Alkalmazzunk megfelelő öntözéstechnikát

Ha hiszik, ha nem, az öntözés a sikeres kertek egyik alapkövetelménye.

A fiatal, egy-két hetes növények, egy-két hete kiültetett palánták naponta öntözést igényelnek.

Később az öntözővíz mennyiségét növelni, az öntözés gyakoriságát csökkenteni kell, mert a gyakran, kis mennyiséggel öntözött növények gyökerei sekélyen fejlődnek, a gyenge gyökérrendszer pedig gyenge növényt eredményez. Fák esetében még kritikusabb a helyzet, mert gyökereik a víz felé, azaz a talajfelszín irányába, a felszínhez közel terülve nőnek. A sekélyen gyökerező fákat a kidőlés veszélye fenyegeti.

A legtöbb zöldségfaj számára a természetes úton lehulló csapadék nem elegendő a megfelelő fejlődéshez és termésképződéshez. A rendszeres öntözés növeli termésmennyiséget, karfiol, paprika esetében a termésminőségét is kedvezően befolyásolja.

Ha nagyon száraz volt a tél, nem árt, ha az ősszel előkészített ágyásokat még a kiültetés előtt jól beöntözzük (100-200mm). Kis adagú vízre (5-10m), a talaj felső rétegének nedvesítésére van szükség a magvak csírázásához. A palánták kiültetésnél beiszapoló öntözést alkalmaznak. A késő tavaszi fagyok ellen véd a talaj felső rétegének beöntözése. Tövenként 0,1-0,5 l öntözővizet használjunk. Árasztásos öntözést leginkább bakhátas művelésnél alkalmazzunk.

Cikk ajánlat: Esőztető öntözés házilag; Öntözési tippek; Talajok vízgazdálkodása

Ne tapossuk össze a földet a gyökérzóna környékén

A növényeink egészséges gyökérrendszere a kulcs a növények egészséges fejlődéséhez.

Ha a növények mélyen gyökereznek, több tápanyaghoz juttatják a növényeket, kevésbé stresszeli őket a meleg, a szárazság és a betegségek is kevésbé érintik őket. Szemben azzal, hogy kiültetéskor megtapossuk a palánták körül a földet, hogy a gyökereket lefelé növekedésre ösztönözzük, később jobb, ha a növények körül a talajt nem tömörítjük. Az emelt ágyások egyik előnye éppen az, hogy a növény körül nem tapossuk le a földet. legalább 30 cm-es sugarú kört hagyjunk érintetlenül a növény körül. Hagyjuk, hogy a gyökerek tegyék a dolgukat.

Készítsünk, használjunk komposztot!

A komposzt a király, ha egészséges, termékeny kertet szeretnénk. A komposzt növényeink természetes tápanyagforrása.
Keverjünk néhány lapátnyi komposztot az ültetőgödörbe. Nem csak nedvesen tartja a talajt, és távol tartja a gyomokat, hanem, természetes trágyaként viselkedik, amely a csapadék vagy az öntözővíz hatására válik felvehetővé a növények számára.

Készítsünk komposzt teát. A Komposzt tea könnyen hasznosuló formája a komposztnak, amely gyorsabban hatást gyakorol a növényekre, mint a talajba kevert komposzt. A komposzt tea remekül hasznosul, ha palántáinkat kiültetjük vagy növényeinket átültetjük. Használjuk hetente vagy kéthetente, öntözzük be vele növényeinket kora reggel július közepéig.

Elkészítése: Egy 20 literes vödröt töltsünk fel egyharmadáig érett komposzttal. Töltsük fel a vödröt esővízzel. 5-7 napig naponta kevergessük levegőztetés céljából  a vödör tartalmát. Vagy két napig levegőztessük akvárium pumpával. Végül vásznon szűrjük át. Majd tároljuk lezárva.

Fél liter komposzt teához keverjünk egy liter öntözővízhez, szobanövényeinket és balkonnövényeinket is beöntözhetjük vele, vagy levéltrágyaként használhatjuk a növények lombozatára permetezve.

Cikk ajánlat: A komposztálás elméleti alapjai; Komposztálás.

Leonardo közösségi kert egyik parcellája, Kiskert tanfolyam tanulmányút 2015.

The post Négy tipp a sikeres konyhakerthez appeared first on Kert Lap.

A gyümölcsrothadással is járó moníliás fertőzés az ültetvényeket és a házikerteket is súlyosan fenyegeti. Főként azok számítsanak megjelenésére, akiknél elmaradt az őszi és a tél végi lemosó permetezés.  Sajnos a fertőzés megjelenésekor már csak keveset tehetünk ellene. A monília nemzetségbe tartozó monília fajok közül Európában, így nálunk is, a Virágfertőző monília (Monilia laxa) és a Gyümölcsfertőző monília (M. fructigena) terjedt el.  

Virágfertőző monília

A virág- és hajtásszáradást előidéző Monilinia laxa csonthéjas gyümölcseink egyik legádázabb ellensége, gyümölcsfa pusztító. A betegség jellegzetes tünetei a csésze- és sziromlevelek barnulása, a kocsány elhalás, a felületeken megjelenő apró szürke ún. exogén sztrómák (termőtest párna felületén megjelenő szaporítóképletek). A fertőzés végül egész ágrészek elhalását idézheti elő. A betegség továbbterjedését a metszfelület barna elszíneződése, és a mézgacseppek megjelenése jelzi. A beteg részeken rákos sebek is kialakulhatnak. A kórokozó meggy, cseresznye, kajszi, őszibarack és szilva esetében a gyümölcsöt is megtámadhatja, amennyiben az valamilyen okból kifolyólag sérült vagy felrepedt. Ilyenkor gyümölcsrothadást lép fel. A Monilinia laxa fertőzésére elsősorban csapadékos, párás tavasszal kell számíthatunk.

Gyümölcsfertőző monília

A Monilinia fructigena nevű kórokozó a hajtást nem, csak a gyümölcsöket támadja, a gyümölcsök barna rothadását okozza. Az almatermésű és csonthéja gyümölcsfákat is megfertőzi. A kórokozók általában sebzésen keresztül jutnak be a gyümölcsökbe. A sebzés gyakran rovarkárosítás, mechanikai (jégverés) vagy fiziológiai sérülések (termésfelrepedés) következménye. Veszélyeztetett gyümölcsfajok az alma, körte, birs, cseresznye, kajszi, őszibarack és a szilva. Ennél a kórokozónál a gyűrű alakban látható gombatelepeken a sztrómák okkersárga színűek.

Monília elleni, nem vegyszeres, megelőző védekezés

1. Ne ültessünk gyümölcsfákat nyirkos, páradús, mély fekvésű területre.
2. Helyes metszéssel alakítsunk ki szellős lombkoronát, ezzel távol tartjuk a gombákat, és megfelelő permetfedést biztosítunk.
3. Távolítsuk el a gyümölcsmúmiákat.
4. Ha például a kajszin elszáradt, le nem hulló virágokat és a hajtáscsúcsokon fonnyadó leveleket látunk, ez azt jelenti, hogy megjelent a monília. A gomba gyorsan terjed a fás részekben. Zsigó György minél gyorsabb visszametszést javasol, akár 30-40 cm-rel a tüneteket mutató részek alatt, amit sebkezelés (Biocera, Fadoktor, Fagél) kövessen.

Sok növény illóolajának gombaellenes hatása már régóta ismert. A növényvédelemmel kapcsolatos kemikália mentes védekezésre is jó eredményeket kaptak kutatók világszerte, így Magyarországon is. Többek közt több kísérletet végeztek monília elleni hatékonyságaikat vizsgálva. ABiokontroll Hungária 2014/1. számában Hochbaum Tamás és dr. Nagy Géza cikkének összefoglalója szerint a fahéj és a kakukkfű illóolaja hatékonyan gátolta több kórokozó fertőzését szabadföldi kisparcellás körülmények között. A leghatásosabb védelmet a moníliás virágfertőzés ellen kaptak az olajokat önállóan vagy kombinációban kijuttatva. Az alkalmazott dózisok között hatékonyságban jelentős eltérés nem mutatkozott. időjárási viszonyok miatt több időpontban és rövidebb permetezési fordulókkal kell kipermetezni az illóolajokat. A szakemberek hatásosnak találták az összesen 0,1%-os töménységben (0,05% kakukkfű olaj+ 0,05% fahéj olaj) permetlével való kijuttatását. A permetlébe Silwet Star tapadásfokozót kevertek 0,025%-os töménységben. Házikertben a próbálkozó kedvűek  kipróbálhatják. Jövőre.

Monília elleni, kémia, megelőző védekezés

A kémiai védelem az őszi (lombhulláskor) majd a tél végi (rügypattanás előtt) rezes lemosó permetezéssel indul.

A gyümölcsfertőzés  megelőzése érdekében fontos a rovarszívások, károsítások megelőzése rovarölő permetezésekkel.

Virágfertőző monília ellen virágzás előtt, teljes virágzásban és virágzás végén ajánlott permetezni.

A gyümölcsfertőző monília okozta penészgyepes gyümölcsöt már nem lehet meggyógyítani! A gombaölő szerek csak megelőző kijuttatással védenek a moníliák ellen.

A gyümölcsfertőző monília ellen a viharoktól, rovaroktól sérült gyümölcsöket a betakarításig védeni kell. A sebzéseket okozó szelek, viharok után minél gyorsabban (sok szakember szerint 12 órán belül) és bő lémennyiséggel kell kijuttatni a készítményeket. Különösen sietni kell a kontakt gombaölőkkel.

Engedélyezett felszívódó szerek gyümölcsmoníliára a Gombafertőzések terjedése a tavaszi időszakban című cikkünkben.
Gombaölőszerek Bayer 2015.
Gombaölőszerek Kwizda
A fotók forrása: Horváthné Petróczy Marietta: A MONILINIA FRUCTICOLA ÉS A MONILIA POLYSTROMA MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A VÉDEKEZÉS ÚJABB LEHETŐSÉGE,  Doktori (PhD) Értekezés, 2009.

Forrás:

Zsigó György: 8. növényvédelmi felhívás 2015.

Vétek Gábor: A meggy moníliás betegsége

Horváthné Petróczy Marietta: A MONILINIA FRUCTICOLA ÉS A MONILIA POLYSTROMA MEGJELENÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS A VÉDEKEZÉS ÚJABB LEHETŐSÉGE,  Doktori (PhD) Értekezés, 2009

Fotó: people.oregonstate.edu

The post Gyümölcsfáink ádáz ellensége, a monília appeared first on Kert Lap.

A gyepűrózsa, vadrózsa, a csipkebogyó anyja, kora nyári szépség. Telente nincs jobb, mint a hecsedli vagyis a csipkebogyó. Miért ne nevelnénk a kertünkben is?

Miután nálunk is honos, igen fantázia dús nevekkel is illették. Az ebcsipke elnevezés latinból részfordítás. A csipke szó régies neve a vadrózsának. Az eb pedig pejoratív előtag, utalva a növény szúrósságára. Hasonlóképpen magyarázhatjuk a többi társnevet is: kutyarózsa, csipkebogyó, csipkebokor, csipkerózsa.

A vadrózsa bemutatása

Latin neve (fordításban kutyarózsa) illetve a magyar kutyarózsa elnevezés onnan ered, hogy gyökerének veszettséget gyógyító hatást tulajdonítottak, írja a gyorgytea.hu.  Az ókorban sorvadásos betegségekre, a középkorban tüdőbetegségekre használták. Egy görög legenda szerint eredetileg fehér volt a virága, de egyszer Aphrodité megsebezte magát a tüskéjével, és a vére rózsaszínűre festette a hófehér virágot. Egyházi szimbólummá is vált: a csipkerózsa levelei alkotják a kelyhet, melyben Krisztus szent vére van. A rómaiak számára a csipkerózsa a dicsőség jelképe volt, csakúgy, mint a babérlevél.

A rózsafélék (Rosaceae)  családjába tartozó  vadrózsa (Rosa canina) 2-3 m magas tüskés cserje, tüskéi horgasan görbültek. Nyugat-Ázsiában, Európában és Afrikában is honos. Páratlanul szárnyalt levelei 5-7 fűrészes levélkéből állnak. Nevét ugyan ki mástól is kaphatta, mint Linnétől. Azonban később további négy vagy öt alfajt is elkülönítettek a botanikusok. Ugyanis rendkívül alakgazdag, számos változata és keverék faja van. Ám mindegyikre jellemző az egykörös, jellegzetesen öttagú virágszirom, amely a fehértől a mélyrózsaszínűig különböző árnyalatú. A virágok illata nem tolakodó, kellemesen frissítő. A rovarok pollenjét gyűjtik, mézet nem találnak benne. A virágok azonban gyorsan elnyílnak, ilyenkor a szél szerteszét viszi a lehulló szirmokat.

A vadrózsa virágszirom felhasználása

A virágszirmok enyhe hashajtó hatásúak. A rózsaszirom 1930-ig a brit gyógyszerkönyvben hivatalos drogként szerepelt. Napi egy csészével kell inni lefekvés előtt. a levelek épp ellenkezőleg, székfogóhatással rendelkeznek. A szárított rózsasziromból egy teáskanálnyit áztassunk 5 percre egy csésze forró vízbe. Étkezés után fogyasztva remek emésztésserkentő. 10 gramm szárított sziromlevél 2 dl mennyiségű ázalékával szemgyulladás borogatható. Egy evőkanál szárított sziromlevél 2 dl vízben áztatva, napi kétszeri fogyasztással nyugtató hatású. A kandírozott sziromlevelekkel süteményt díszíthetünk. 70 gramm szárított levél fél liter vízből készült főzete enyhe hashajtó hatású. Ehhez a főzés során a vízmennyiség harmadának el kell párolognia. Forrás: Properties of dogrose

Cikk ajánlat: Rózsavíz

A vadrózsa termése

A gyümölcs, azaz a csipkebogyó, más néven hecsedli, skarlátvörös, húsos áltermés. Az áltermés olyan termés, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek (pl. vacok, csészelevél) is részt vesznek. Ebben az esetben a valódi aszmagterméseik a kehelyszerű, húsos vacok belsejében ülnek. Vagyis a vacok is részt vesz a termés képzésben.

Az érés során az eleinte kemény gyümölcsöt öt csészelevél veszi körül, majd ezek lehullanak, és a gyümölcs is megpuhul. A gyümölcs igazi madárcsemege, ezáltal a magvak terjesztése is megoldott. A csipkebogyó a díszmadaraknak is kedvelt csemegéje.

A kellemesen savanykás ízű “bogyót” régen desszertként fogyasztották. A nemes változatok termése is fogyasztható! Manapság Európában közkedvelt a belőle készült lekvár. Az erjesztésével előállított bor Svédországban és Oroszországban a legnépszerűbb. Az Angolok a héjától és magjától megfosztott gyümölcshúst többek közt cukorral felverve fogyasztják. A szárított rózsalevelek forrázata kellemes ízű és illatú teaként szolgál.

A csipkebogyó C-vitamin tartalma jelentős. Egyéb vízoldható vitaminjai, E és K vitamin tartalma mellet tokoferol, illóolaj, cukor, zsír- és gyümölcssavak, aminosavak, pektinek, tanninok, karotinoidok és polifenolok gazdagítják. A gyümölcshús gyógyító hatásait korán felfedezték. Vérzéscsillapító, emésztésjavító, szomjoltó hatásain túl kiderült, hogy köhögéscsillapítóként is hatásos. Szárított, porított őrleménye vizelethajtó, székfogó. Télen remek vitaminforrás. Ételszínezékként is hasznosítható. Elsődleges azonban antioxidáns hatása. Flavonoid és magas vitamintartalma csökkenti az ízületi gyulladás tüneteit. A csipkebogyó tea vitamin- és ásványianyag tartalma miatt megfázásos betegségek megelőzésére alkalmas. Elkészítés és alkalmazás: napi adagja 6-10 gramm, áztatással készítsünk belőle kivonatot.

A vadrózsa élőhelye, tartása

A vadrózsa nálunk is honos. Igen elterjedt, társulás közömbös, cserjésekben állományképző. A természetes kert igazi, hasznos dísze. Száraz, kötött, meszes talajon, napos helyen érzi jól magát. Fák árnyékába ne kerüljön. Igénytelen, gondozás nélkül is megél. Sok virága és lombhullás után is fennmaradó csipkebogyója díszít. Ültethetjük utak mentén, parkokba, rézsűre, napos hegy- és domboldalra.Madárbarát kertbe, lepke kertbe, méhcsalogatónak is ültethetjük.

Két sorba ültetve, egy méteren belül 7 tő ültetésével, tüskéi, sűrű ágrendszere miatt áthatolhatatlan sövényt alkot.

Késő ősztől kora tavaszig metszhető. Első évben csak a sérült, beteg ágakat, elszáradt virágfejeket vágjuk le. Metszeni nem szükséges, de lehet őket. Ifjító metszéssel az idős hajtásokból válasszunk ki egy-kettőt, és 30-45 cm magasra vágjuk őket vissza. Ezt ismételjük meg két-három évente.

Magvetésével is próbálkozhatnak a kísérletező kedvűek. Ehhez a teljesen érett csipkebogyót vágjuk ketté, a magvakat szedjük ki, alapos öblögetéssel távolítsunk el minden maradványt, majd hagyjuk száradni néhány napig. A csírázáshoz a magvaknak hideg hatásra és nedvességre van szükségük. Ehhez a nedves papírtörlő közé szórt magvakat helyezzük zárható műanyag tasakba, amit hónapokig a hűtőben tárolhatunk. Elképzelhető, hogy a csírázás csak egy év elteltével indul meg. Addig hetente ellenőrizzük a magvakat, és rendszeresen tartsuk nedvesen őket. Ha a csírázás jeleit felfedezzük, a magvakat vessük el sekélyen edénybe, tegyük az edényeket világos helyre, kb. 10 fokos helységbe. A fagyveszély elmúltával vigyük ki a kertbe, de ne tegyük tűző napra. Az első két valódi levél megjelenését követően neveljünk a palántáknak megfelelő módon a szobában. A napfényhez fokozatosan kell őket szoktatni. Előfordulhat, hogy csak a következő évben kezd csírázni! Forrás: heirloom-organics.com; seedaholic.com

The post Vadrózsa appeared first on Kert Lap.

A köles hosszú ideig a magyarság legkedveltebb gabonája, amelynek temérdeken termő apró magja a szólás mondásokban is helyet kapott. Ami jó jövedelmet hoz, arra mondják, hogy “fizet, mint a köles”. A szólás alapja az, hogy mivel a köles sem a föld minőségére, sem az időjárásra különösebben nem érzékeny, ezért a termesztése általában kifizetődő.

Az ökológia gazdálkodás divatja újraélesztette a köles étkezési célú felhasználását. A szemtermés gazdag fehérjékben, ásványi anyagokban, B-vitaminkonban. Sikérképző fehérjéket nem tartalmazó gabonafélénk. Magőrleményének biológiai értéke a babéval és a búzalisztével azonos. Gluténérzékenyek is fogyaszthatják.

A köles bemutatása

A termesztett köles (Panicum miliaceum) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába és a kölesfélék (Panicoideae) alcsaládjába tartozó egyéves, laza bugavirágzatú, emberi táplálkozásra alkalmas, apró magot termő, és termesztésre érdemes maghozamú pázsitfűfélé. A 75-100 cm magasra megnövő bokrosodó fű mélyre hatoló bojtos gyökérzetet fejleszt, amely jól hasznosítja a talaj tápanyagkészletét. Szára jellegzetes szalmaszár. Levelei 1-2 cm szélesek, 40-50 cm hosszúak. Szemtermését a cereáliák közé soroljuk. Az elágazó bugában fejlődő szemtermést két fényes, sima felületű pelyva takarja, ez adja a köles termésének jellegzetes színét. A szemtermést borító toklász alapján a fehér kölest (P. miliaceum album), a piros vagy vörös kölest (P. miliaceum rubrum), a szürke kölest (P. miliaceum griseum), és a sárga kölest (P. miliaceum luteum) különböztetjük meg. Magyarországon a zászlós bugájú köles piros, fehér és szürke magvú változatának termesztése terjedt el. Tenyészideje 70-130 nap, a hazánkban termesztettek közül a piros köles tenyészideje a legrövidebb, a fehéré pedig a leghosszabb. Augusztus-szeptemberben kezdődik a betakarítás a vetés idejétől függően.

A köles termesztésének magyarországi története

A köles az egyik legősibb termesztett kultúrnövény. Nyikolaj Vavilov orosz biológus (1887-1943) Kína területét nevezi meg géncentrumaként (Termesztett növények keletkezési központjai 1926.). Magyarország területén első régészeti leletei a csiszolt kőkorszak korai időszakából származnak (Zánka-Vasúti ásatás). A Kárpát medencében élő hunok már fogyasztották.

A római botanikai örökségű dunántúli avarság és az alföldi avarok növénytermesztési kultúrája eltérő színvonalat képvisel. Utóbbiak elsősorban kölest és árpát termesztettek. A köles a magyarság legrégebben ismert gabonája. Szapora, rövid tenyészidejű, viszonylag ellenálló volta miatt gyorsan teret hódított. A 9. században már termesztették, akárcsak az árpát, búzát, zabot, rozst, hajdinát. A 12. században a csoroszlyás ekével, ökörrel művelt szántóföldeken búzát, kölest, rozst termeltek. A pécsi egyház tizedjegyzékében olvasható más cereáliákkal, hüvelyesekkel, mákkal és lennel együtt. 1271-ben V. István király a régi kiváltságok alapján szabályozta az egri egyházmegye tizedszedésének jogát. Többek között a köles is a tized fő tárgya volt. A korabeli számadáskönyvek, birtokiratok, tizedjegyzékek tanúsága szerint a kölest a 17-18. században kiterjedten termesztették. A köles- és hajdinatermelés hanyatlása a nagy gabonakonjunktúra kibontakozásával kezdődött 1850 körül. A 18-19. században is sokkal kiterjedtebb volt a köles termesztése, mint a 20. században. 1900-1901-ben az ország vetésterületének 0,2%-án volt köles főnövényként. Bátky Zsigmond etnográfus (1874-1939) az 1870-1914 közötti időszakról kimutatja, hogy a mintegy negyven év alatt a köles vetésterülete négyszer kisebb lett. A köles termesztésének visszaszorulásában nagy szerepe volt annak, hogy más kultúrnövények – így a kukorica, a burgonya és a rizs – is megjelentek. Kásanövényként is kiszorult, mert a kását a rizs váltotta az étkezésben. A termelőszövetkezetek szervezésével a kölestermelés gyakorlatilag megszűnt. A 20. század végére a köles termesztés újra megindult, elsősorban a díszmadártartás, valamint a változatosabb, egészséges táplálkozás, a különböző, hagyományostól eltérő táplálkozási formák terjedésének köszönhetően. Egyre több helyen foglalkoznak a köles fajfenntartásával és fajnemesítésével (Gabonakutató Kft.Szeged, KIK Nyíregyházi Kutatóintézet).

Köles a konyhában

A HVG.hu Gasztro rovatának cikke szerint a köles erős lúgosító hatással is bír, és alacsony kalóriatartalmával – miközben gyorsan és hosszabb időre eltelít – jól beépíthető a fogyókúrás étrendekbe; Szabályozza a vércukor- és koleszterinszintet, magas a kovasav és szilícium tartalma. Az egyik  leggazdagabb magnéziumforrás, de tartalmaz foszfort, mangánt és vasat is; B-vitaminban is gazdag. Így ha erőtlennek, fáradtnak érezzük magunkat, egy tál köles segíthet. Rendszeres fogyasztása szemmel láthatóan megszépíti, rugalmassá teszi a bőrt, erősíti a hajat és a körmöket. Olyan esszenciális aminosavat tartalmaz, amely növeli a szerotonin-szintet, vagyis benne van egy-egy löket boldogsághormon is; Ideális tápláléka a vegetáriánusoknak, mivel gazdag fehérjeforrás.  Lábadozó betegeknek és kismamáknak kimondottan ajánlott a fogyasztása, hiszen erősíti az immunrendszert.

Boza

Honfoglalás kori őseink egyik kedvelt itala a kölesből készült sör, a “boza”. A “boza” szó a 16. század elején magyar közszóként is használatos. A kora újkorban “bozaser” elnevezése is szokásos. A komlózatlan kölessör a déli kölestermelő övezetben az ázsiai török népek és a kelet-európai vidékek sokfelé máig kedvelt házi, kisipari, helyenként üzemi készítménye. Utolsó jelentős európai terjesztői az oszmán-törökök voltak.Újkori változatait a Balkánon ma is fogyasztják, Törökországban fahéjjal és csicseriborsóval. Köleses sör nálunk is kapható.
Gluténmentes sör – Sörkészítés technológiájának kidolgozása kölesből

Köleskása

Az Árpád-korban és az Anjou királyok idején a hántolt kölest kásaként fogyasztották, de leginkább takarmányként szolgált. A középkor végére Magyarországon a gabonafélék használata differenciálódott. Kásaételekhez a kenyérnek alkalmatlan gabonákat, kölest, árpát, csekély mértékben a zabot is használták. A kora újkorban Magyarországon a köles- és árpakása mindenütt rendelkezésre állt, és valamennyi társadalmi rétegnél élelmiszerül szolgált. 1600 körül főúri lakodalomban is záróétel a köleskása. Az 1600-1695 közötti szakácskönyvek nyolcféle receptet hoznak köleskása készítésére. “A köleskását mosd meg tiszta vízben és tedd fel a tűzhöz, akár vízzel, akár édes tejjel, és hogy megfő, egy kevés szitált liszttel törd fel; ezután add fel, vajazd meg.” (Tótfalusi-szakácskönyv 1695/198.) A húsoskásák közül a ludaskása mindig kölessel készült. A lúddal együtt vagy annak levében főtt a kása, amit a hússal tálaltak. A 18. század folyamán fokozatosan elhagyták az árpa és köles élelmiszerként való használatát. Nagyváthy János agrárszakember (1755-1819) szerint a 18. század végén, nemesi birtokon, a Dunántúlon már csak aratóknak készítettek árpa- és köleskását. A 19. század első felének új kiadványaiban a köles csak egyetlen ételben szerepelt. A kölesből készült fordított kása alföldi parasztétel, ami a romantikus népiesség jegyében került Czifray tekintélyes szakácskönyvébe (Magyar nemzeti szakácskönyv 1840). A 20. századig országszerte felbukkant a kásás káposzta: savanyú káposztába főzött köles. A hurkába is köleskását használtak. A 20. században rétest töltöttek köleskásával az Alföldön és Nyugat-Dunántúlon. A köles hosszú szünet után ismét visszatér táplálkozásunkba, többek között jó beltartalmi értékei miatt, valamint azért, mert hagyományos ételeink a reneszánszukat élik. Egyre nagyobb a szerepe lesz a környezet és táplálkozástudatos fogyasztók étrendjében. Ma már nemcsak kásaként használják, hanem lisztje, őrleményei is megtalálhatók a polcokon. Felhasználható snacknek, keksznek, reggeli ételekbe.

A kölesből gyorsan és egyszerűen ízlésünknek megfelelően többféle kása is készíthető . Könnyű, de kevésbé laktató, ha a megmosott kölest puhára főzzük háromszoros mennyiségű sós vízben, amelyet esetleg Vegetával ízesíthetünk. Ez utóbbi változatot köretként vagy juhtúróval összesütve fogyasztjuk, míg a natúr változatot aszalt gyümölcsökkel és olajos magvakkal (pl. mandula, mogyoró, kókusz) összekeverve kiváló reggeli kását kapunk. Forrás: Biokultúra 2005/3.

Köles receptek

Forrás: Biokultúra 2005/3.

Ha a kölest főzés előtt a rizshez hasonlóan forró olajon, fűszerekkel megforgatjuk, s csak ezután öntjük fel a főzővízzel, ízesebb és laktatóbb lesz az ételünk. Kiváló zöldséges egytálétellé varázsolhatjuk, ha egy másik edényben kevés olajon hagymát és többféle apróra vágott zöldséget (pl. sárgarépa, gyökér, zeller, zöldborsó, karfiol) kissé megforgatunk, majd puhára párolunk. Miután a kása és a zöldség is elkészült, összevegyítjük. Tetejére reszelt gomolya- vagy feta sajtot, esetleg juhtúrót olvaszthatunk, illetve egy kis tamariszósszal gazdagíthatjuk.

Köles céklával – A kölest megfőzzük, a céklát lereszeljük. Amikor a köles fogyasztható hőmérsékletre kihűlt, fűszeres olajjal és a céklával összekeverjük.

Köles hagymapörkölttel – A kölest megfőzzük. Vörös- és fokhagymát és aprított kelkáposztát pár percig kevés olajon párolunk, amelyre zellermagot, köménymagot és koriandert teszünk (ízlés szerint pirospaprikát is). Tálalás előtt fűszeres szójaszószt öntünk rá. A köles tetejére terítjük a pörköltet. Nyers zöldségféléket fogyaszthatunk mellé.

Kölesfelfújt – 25 dg kölest kiválogatunk és megmosunk. Összekeverjük 5 dg mazsolával, 10 dg barna cukorral, 1 csomag vaníliás cukorral és 5 dg apró darabokra tördelt margarinnal, majd egyenletesen kivajazott tűzálló tálba öntjük. Leöntjük 7 dl forrásban lévő tejjel és előmelegített forró sütőbe tesszük. Néhány perc múlva a sütőt alacsonyabb hőfokra állítjuk, és még további fél óráig sütjük. Cukor nélküli lekvárral vagy sodóval még melegen tálaljuk.

Kölespuding – A kölest vízben puhára főzzük és összeturmixoljuk kb. 3 dl 100%-os ananászlével, 5-10 cm hosszú vaníliarúdból készült őrölt vaníliával, 6 evőkanál mézzel és ha laktatóbbá kívánjuk tenni: egy csésze darált mogyoróval vagy kókuszreszelékkel. Miután a hozzávalókat krémesre kevertük, öntsük fel annyi (kb. 3-4 dl) ananászlével, hogy puding sűrűségűvé váljon.

The post Köles az egészséges életmód híveinek appeared first on Kert Lap.

A harangvirág az egyik legkedveltebb, nálunk is honos kerti évelő. Sokféle méretben, színárnyalatban kapható, sokféle helyen díszíthetünk vele, tartása nem okoz gondot, ha a megfelelő helyet megtaláltuk számára.

A harangvirág félék családjába (Campanulaceae) mintegy 90 nemzetség és több ezer faj tartozik. A harangvirág (Campanula) nemzetség az egyik fő képviselője Eurázsiában. A nemzetségre jellemző, hogy a maradék fajokat sorolják ide, amelyeket egyelőre nem tettek át a tudósok más nemzetségekhez. Tehát heterogén nemzetségről van szó. Forrás: The genus Campanula L. (Campanulaceae) in Croatia, circum-Adriatic and west Balkan region

A hazánkban is több őshonos faja van. A fotón látható csalánlevelű harangvirág üde, nyirkos erdők aljnövénye. A harangvirág nevét a latin Campa szóból kapta, ami harangot jelent, harangra emlékeztető virágaira utalva. A virágok ötsugaras szimmetriájúak (csillagos), fürtben állnak. A kék, a lila, a fehér és a rózsaszín árnyalatokban díszlő harangvirág a nyár előhírnöke. Levelei lándzsa vagy szív alakúak, gyakran szőrösek, érdes tapintásúak. Termése tok.

Már tél végén kapható nálunk a dalmát harangvirág (C. portenschlagiana), kora tavasztól a balkáni harangvirág (C. poscharskyana) cserepes virágzó példányai. Miután üvegházban nevelkedtek, mindenképpen edzeni kell őket március végi, áprilisi kiültetésük előtt. A kárpáti harangvirág (C. carpatica) márciusban, áprilisban kerül piacra. Deep Blue Ocean dalmát harangvirág

Magasabb termetű fajok például a 30-100 cm magas, füzér virágzatú, sötétkék pártájú, karcsú, tavasz végétől virágzó baracklevelű harangvirág (C. persicifolia), amely magától terjed, a 40-60 cm magas virágszárú, nyár elejétől az őszi fagyokig virágzó csomós harangvirág (C. glomerata), amelynek lila virágai csomókban nyílnak, a 30-80 cm magas, júniustól szeptemberig virágzó kányaharangvirág (C. rapunculoides), amelynek lila virágai füzérben nyílnak. A csomós harangvirág, a baracklevelű harangvirág egyes alfajai Magyarországon őshonosak, védettek. Jól kombinálhatók sarkantyúfűvekkel (Delphinium), díszmákkal (Papaver), bugatölcsérrel (Penstemon) de akár egy-egy ágyás kiemelt helyén is viríthatnak. A kertészeti csomós- és baracklevelű harangvirág virágfüzéreit vágott virágként is árusítják. A magasabb fajok kedvelik a napos helyeket.

A Campanula Portenschlagiana var. Ambella cserépben is nevelhető új kertészeti szelekció.

Az alacsony, bokros növekedésű évelő fajok például a fehér vagy kék virágú, egész nyáron virágzó kárpáti harangvirág (C. carpatica), a terjedő tövű, dalmát harangvirág (C. portenschlagiana), amely májustól júliusig virágzik. Ültessük őket falak tövébe, sziklakertben, szegélyként vagy balkonládába, dézsába. Az előbbieknél gyorsabb növekedésű, kissé termetesebb, csüngő habitusú, kisvirágú, egész nyáron virágzó a balkáni harangvirág (C. poscharskyana). Balkon növényként mutat a legszebben. Kék és fehér virágú fajtái kaphatók. Mindehhez tudni kell, hogy a tűző napot, a száraz területeket nem szeretik! Rendszeresen öntözni kell őket, de a pangó vizet kerülni kell.

Betegségekkel szemben ellenállóak, de a csigák és meztelen csigák károsíthatják őket. Tőosztással, magvetéssel szaporíthatjuk.

Igen sok helyen kaphatók nálunk a balkáni harangvirág (C. poscharskyana) különböző fehér és lila virágú kertészeti fajtái. 30 cm magas talajtakaró növények. Jellemző rájuk, hogy kint és bent is tarthatók, cserépben is nevelhetők. A balkáni harangvirág napra vagy félárnyékba való, talajban nem válogat. Vízigénye átlagos. Sziklakertbe, szegélynek kiváló. Terjedő töve átbukik a kerítésen.

Forrás: campanula-campanulaceae.nl

The post Harangvirágok appeared first on Kert Lap.

Minden kertészkedőnek meg kell tanulnia, hogy hogyan állapítsa meg, mikor jött el a kiültetés napja. Ez nem csak a fagyosszentek elmúltát jelenti! Néhány év alatt kitapasztalható, hogy milyen kondíciók mellett maradnak meg leginkább a növényeink. A cikk hasznos tanácsokkal szolgál arra, hogy a cserépben kuksoló palánták mikor költöztethetők el védelmet nyújtó otthonukból.

A dilemma illusztrálása céljából vessünk egy pillantást ezekre a paradicsom palánta fotókra. A két palánta egyidős, ugyanaz a fajta, bokorparadicsom. Az egyiket túl sokáig tartottuk cserépben, ezért felnyurgult, a másikat idejében sikerült kiültetni. Tömzsibb, de egészségesebb, már érő terméssel is büszkélkedő, a kiültetett a palánta. A túl korai kiültetés pedig azt a veszélyt rejti, hogy esetleg a csípős időjárás visszavetheti a növények fejlődését vagy akár el is fagyhatnak.

Olvassunk a jelekből!

A palántanevelés kicsit olyan, mintha éltre segítenénk a magvakat. Ilyenkor fontos, hogy környezeti igényeiket a lehető legoptimálisabban kielégítsük. A fény alapvető szükséglet. Ha ebből nem áll megfelelően sok rendelkezésre, a palánták felnyurgulnak. Ugyancsak alapszükséglet a palántaföld és naponta történő öntözés. A palánták későbbi fejlődéséhez további tápanyag utánpótlás szüksége. Cikk ajánlat: 14 tipp palántaneveléshez

Figyeljük, hogy a palánták mikor kerülnek kiültetésre alkalmas állapotba. Itt olvasható néhány tipp, hogy mire is kell odafigyelni!

Méret: Ha a palánta mérete széltében nagyobb lesz, mint a cserép átmérője, hosszában pedig eléri annak kétszeresét, azt jelzi, hogy kinőtte a cserepét. Ilyenkor tapasztalhatjuk, hogy a talaja  gyakrabban kiszárad, a növény egyre többet párologtat.

Talaj: 8 hét elteltével a palánták elhasználták a talajból a tápanyagot, és fejlődésük megtorpan, satnyulni kezdenek.

Gyökerek: Ha a cserepet fejre állítjuk úgy, hogy a szárat az ujjaink között tartjuk, a gyökér földlabdástul kicsusszan a cserépből, így a gyökereket megvizsgálhatjuk. Ha azt látjuk, hogy az edény alján a gyökerek körkörösen kezdtek növekedni, azt jelenti nincs elég hely számukra..

Levelek: Figyeljük, hogy a levelek nem kezdenek-e lankadni, sárgulni vagy hullani. A lankadás vízhiányra utal, a sápadás, sárgulás tápanyaghiányra. Legjob , ha még az utóbbi tünetek megjelenése előtt kiültetésre kerül a növény.

Tehát a tünetek megjelenésekor azonnal cselekedni kell!

1. Ültessük ki a palántákat, ha a kinti körülmények megfelelőek (lásd. a következő cikk)

vagy

2. Ültessük át a palántákat nagyobb cserépbe, amit friss komposzttal gazdagítottunk. Ez valójában halogató taktika arra az esetre, amikor nem tudunk sort keríteni a kiültetésre akkor, amikor a palánta már készen áll rá. Cikk ajánlat: Átültetés

The post A kiültetés napja -1. appeared first on Kert Lap.