A faiskolai termesztés során alanynak is használt mirabolánt vagy cseresznyeszilvát tájanként eltérő névvel illetik: ónabóna, potyóka szilva, lotyó szilva, fosószilva. A Sárközben Bátaszék környékén viasz szilva néven ismerik. Gyümölcse ehető. Újabban előszeretettel gyűjtik pálinka főzés céljára. Sok helyen sövénynek telepítik.

Az Ázsiában honos cseresznyeszilva (Prunus myrabolana) a római korban terjedt el Európában, ma számos nemesített változata ismert díszfaként. Elhagyatott faiskolák és gyümölcsösök, elhagyott kertek környékén az alanyként használt cseresznyeszilva a nemes alól tör elő. Alacsony vagy közepes termetű, feltörő ágrendszerű, bokorfa. Kérge fiatal korában sima, később pikkelyesen hámlóvá és repedezetté válik. Fiatal törzse és idős korában fejlődő tőhajtásai ágtövisesek. A levelek széle finoman csipkés-fűrészes, tojásdadok, válluk kerek vagy szíves, csúcsuk kihegyesedő. Fehér vagy rózsaszív virágai öttagúak, a csészelevelek zöldek vagy a piros lombú változatoknál bordók. Termése gömbölyű, 2-4 cm ármérőjű, éretten a sárga, piros vagy bordó lehet, bő levű, íze a héj alatt és a csontár közelében savanyú, egyébként édes.

Jó tudni, hogy az alanyként gyakran használt mirabolán változékony faj. A kertészet és Szőlészet még 2012-ben számolt be róla, hogy Tordason, a NÉBIH Kertészeti Növények Fajtakísérleti Osztály állomásán korábban és nagyobb mértékben pusztulnak rajta a fák. Magyarországon a kajszioltványok 90 %-át mirabolánon hozzák forgalomba. Az alanyok zöme vad magonc, tehát önmagában is nagyon változatos, növény-egészségügyi szempontból nem ellenőrzött állományokról van szó! Ezért helyette a vadkajszit kezdik előnyben részesíteni.

Mirabolán környezeti igénye

Egész röviden: igénytelen, ezért is alkalmas alanya a csonthéjasoknak.  Napon és félárnyékban is nevelhető. Széltűrő, ezért régen a gyümölcsösök köré ültették szélfogónak. Talajban nem válogat, de a vízállásos területeket kerüljük.

Mirabolán ültetése, gondozása

Ültetés előtt, ha a szabadgyökerű növény lankadt, állítsuk egy vödör vízbe fél órára. Ideális esetben azonnal ültessük el. Ha erre nincs módunk, állítsuk sekély barázdába, vagy nedves forgácsba, esetleg nejlonzsákba csomagolva. A gyökereket tartsuk nedvesen, és az ültetést ejtsük meg mielőbb.

Az ültető gödörbe töltsünk érett istállótrágyát vagy komposztot. Ha foszforban gazdag csontliszttel is gazdagítjuk, a friss gyökerek megperzselődnek, így késleltetjük a növény fejlődését, a tavaszi időszakra halasztva azt.

Gyorsan fejlődő, Jól metszhető. Kb. 60 cm-es sövényt nevelhetünk belőle. A bónusz, hogy termést is hoz. Emiatt kedvelt Európa szerte.

Mirabolán termése

Termése frissen is fogyasztható. Íze valahol a szilva és a kajszi között van. A piros, bordó termések lédúsabbak, a sárgák szottyósabbak. Dzsem és pálinka készítésére is alkalmas. A Kaukázus vidékén főleg húsételek mellé tálalt savanyú fűszeres mártásként fogyasztják.

Lássuk, mihez ajánlja Kaldeneker: Lekvárnak, kompótnak pálinkának.

Vérszilva

A vérszilva  5-8 méter magas, terebélyes ágrendszerű fa. Áprilisban nyílnak rózsaszín virágai. De vöröses lombozata miatt kedvelik. Lombszíne élénkségét csak tűző napon tartja meg. Útfasornak is ültetetik. Igénytelen. Jó vízgazdálkodású talajban fejlődik megfelelően. Aszályos időben öntözni kell. Termése ehető. Léteznek tarka levelű, csüngő és törpe változatok is. Nálunk is kapható vérszilvák: P. cerasifera ‘Hollywood‘ szoliternek, sorfának, max 2 méter magas; P. cerasifera ‘Nigra‘ 4-5 méterre nő, parkok, utcai fásításra, vagy szoliterként; P. cerasifera ‘Woodii’ 5-8 méter magas, parkokba, kertekbe szoliterként, sorfaként.

Európában 2014-ben került piacra a Crimson Pointe márkanevű P. cerasifera ‘Cripoizam’. Előállítója, a Frank Schmidt & Son Co Oregon (USA) leírása alapján oszlopos megjelenésű, keskeny fa. Lombozata lila, bronzos színezetű. Őszi lombszíne vöröses. Rózsaszínű virágrügyeiből hófehér virágok fejlődnek.

Cikk ajánlat: Régi magyar szilvafajták

The post Mirabolán appeared first on Kert Lap.

Mi jut eszünkbe a Liore menti kastélyokról? A palazöld szín, és a tufa. A kastélyok többsége elég távol esik a Loire folyótól. A Loire Franciaország leghosszabb folyója, 1,020 km. A kastélyok elszórva találhatók az alábbi megyékben: Blésois, Touraine, Anjou, Berry és Orléanais. Most látogassunk el Villandry-ba!

A Loire völgy

Augustus császár teremtette meg a békét és  stabilitást a térségben, és a rómaiak révén kerülte a Loire völgyébe az első szőlőtőkék. Olyan városok emelkedtek, amelyek ma is magukon viselik az ókori kultúra jegyeit: Orleans (Genabum),Tours (Caesarodunum), Le Mans (Noviodunum), Angers (Juliomagus),Bourges (Avaricum) és Chartres (Autricum). A városok fejlődése a középkorban tovább tartott. Tours nagyobb volt, mint Párizs, felépültek Blois és Angers erődítményei. Itt dúltak a 100 éves háború csatái, de Jeanne d’Arc és Orleans históriája túllépi ezen írás kereteit. A 16. századi rövid itáliai befolyás is itt hagyta nyomait. A 18. században a térség mezőgazdasága jelentő fejlődésnek indult. Orleans ismét stratégiai fontosságú hellyé vált a 19. századi francia-porosz háborúban.  A világháború során Tours adott otthont az ideiglenes francia kormánynak.

A Loire környéki kastélyok többsége védelmi céllal épült, vízi és szárazföldi útkereszteződésekben, magaslatokon. Az első építmények vártornyok voltak, amelyeknek maradványai ma is láthatók (Montbazon, Loches, stb.). Többségük a tizedik században épült, amikor Touraine (francia megye) befolyása ellen harcoltak Blois grófjai. Később ezek az erődítmények stratégiai pontjai a királyi család és a Plantagenêt dinasztia közötti harcoknak. Majd többségüket átépítették, és a lakótornyok köré új lakóépületeket emeltek.

A Loire völgy kastélyparkjai

A Loire völgyét, amely az Unesco világörökség része,  Franciaország kertjének is nevezik, ahol az uralkodók és minisztereik  nem csak gyönyörű kastélyokat emeltek, hanem, egymással versengve, csodálatos francia reneszánsz, később barokk kerteket hoztak létre. Ha a kastélyparkokra gondolunk, nyírott sövények, formára metszett gyümölcsfák, virágágyak, labirintusok, rózsakertek, tavak, csatornák, és talpunk alatt ropogó kavicsos sétautak jutnak az eszünkbe. A távolba nyúló gyep körülöleli a fűszer- és gyógynövénykerteket, a konyhakerteket.

A francia reneszánsz kertek szimmetria- és arányszabályait a mannierista Etienne du Perac (1544-1601) vezette be. A szimmetria, az arányok törvényeit Claude Mollet (1564-1648) és Jacques Boyceau (1564-1633) alkalmazták először a kertépítésben. Az általuk felállított szabályok szerint például az allék két oldalán futó sövények nem lehetnek magasabbak, mint az út szélességének kétharmada. A látó teretet szobrokkal kutakkal tagolták. Később, a mintegy 1600 francia barokk kerttervező új stílusú kertek divatját teremtette meg, ahol az ágyások a barokk stílusra jellemző szegélyt kaptak. A kerteket úgy tervezték, hogy azokat a kastélyból nézve láthassák a legimpozánsabbnak. Mesterséges medencék, szobrok voltak a legfőbb díszítőelemek. André le Nôtre (1673-1700) korának legismertebb tervezője. A művészi konyhakertekről (potager) itt olvashat.

Villandry kastélypark

Villandry egyedülálló kertjeit a 20. században restaurálták. A kastélypark igazi műremek, megérdemli, hogy kicsit részletesebben foglalkozzunk vele.

Joachim Carvallo, a fiatal spanyol orvos 1893-ban érkezett Franciaországba. Itt tanult, majd Párizsban részt vett egy kutatócsoport munkájában. Feleségül vett egy amerikai lányt. Gyermekük megszületése után hét évvel megvalósították életük nagy álmát: A Villandry kastélyt választották otthonuknak. Kialakították a kastély világhírű kertjeit.

A kertet vízcsatornák szelik át. Az egymás melletti kerteket a spanyol építészet inspirálta. A legmagasabban fekvő területen vízi kertet alakítottak ki, ez táplálja a szökőkutakat, csatornákat. A gyógynövénykert és a zöldségeskert ágyásait bukszussövények határolják.

Pillantsunk be a Villandry kastélypark kertészetébe, ismerkedjünk meg a fákkal történő kertépítés műhelytitkaival, Laurent Portuguez főkertész kalauzolásával!

Nyírt hársfák

A park hársfáinak (Tilia cordata, Tilia platyphyllos) metszéssel karbantartott függönye határolja a sétautakat, élő kerengőként szolgálnak. A mintegy 1016 fát minden télen megmetszik olyan technikával, hogy az ágak végeit mindig ugyanott vágják vissza. A hegszövet képződés miatt jellegzetes fejecskék jönnek létre. itt cukor és keményítő raktár képződik, amely növeli a fák életképességét. A fejecskék közti távolság maximum 40 cm, ez megakadályozza az ágak elhalását. Egy másik metszési mód a Versailles-ra is jellemző, 4-5 évente, tavasszal végzett függönymetszés, amit hagyományosan sarlóval végeznek, manapság karra szerelt speciális vágószerszámot használnak.

A fák a gyakori metszésnek köszönhetően ellenállóak. A levéltetveket a kertben bőven megtalálható katicabogarak tartják távol. Egy 1995-ben bekövetkezett súlyos takácsatka támadás után olyan ragadozó atkákkal “fertőzték meg” a fákat, amelyek a takácsatkákat fogyasztják. Ezek az atkák mára a környező erdők hársfáin is elszaporodtak, így 2002 óta nem fordulnak elő takácsatkák a fákon.

Nyírt gyertyán sövények

A gyertyán (Carpinus betulus) sövények divatja a 17. században tört előre, a bukszusok mellett, útvesztők, szegélyek, kerengők kedvelt nyírt sövényeként, amelynek előnye, hogy gyors növekedésű, ellenálló, jól adaptálódik környezetéhez. Itt a parkban is hasonló funkciókat lát le.  Télen, tavasszal és június közepén is metszik, így tartva fenn a francia kertekre jellemző szigorú szimmetrikus megjelenést. A nagyobb mértékű téli metszést 3-5 évenként végzik a mellvédként szolgáló, 6 métert is elérő gyertyán sövényeken. A sövényeket ritkán, szükség esetén műtrágyázzák tavasszal (9:3:3). A többlet tápanyag bejuttatása ugyanis betegségekre fogékonnyá teheti a gyertyánt. Lisztharmat megjelenésekor kén tartalmú szereket használnak. Rozsdabetegségek estén pedig rezet.

Dézsás Klementin mandarinok

Villandryban mintegy 10 dézsás klementin (Citrus Clementina) szegélyezi a télikerthez vezető sétautat. A citrusok divatja 15-16 századtól jellemzi a kastélyparkokat az egzotikum és a luxus megjelenítőjeként. A fákat azóta is a télikertben (orangerie) teleltetik. A villandry-i orangerie déli tájolású, területe mintegy 380 négyzetméter, belmagassága 5 méter. A jelenlegi narancsfák 1996-ban érkeztek Korzikából. Érkezésükkor 30-40 évesek voltak, kerületük pedig 50-70 cm. Azóta nagyjából kétévente ültetik át őket. Az edényeket két francia cégtől szerzik be. A tölgyfa dézsákat a helyi ácsok és festők tartják karban. Az átültetésre tavasszal, a télikertből való kiköltözéskor kerül sor. Ilyenkor a gyökérlabdát 10-15 cm-rel csökkentik, visszavágva a gyökereket. Így akadályozzák meg, hogy a gyökérzet körkörösen fejlődjön. A gyökerek visszavágása nem egyszerre történik! Kétévente két oldalt metszenek vissza. Az átültetéskor speciális komposztot használnak, amely 50% fekete tőzeget, 30% barna tőzeget és 20% kókuszrostot tartalmaz, ehhez 40 kg/m³ agyagot és 4 kg/m³ speciális szerves trágyát adnak. Alulra 10-15 cm-es lávakő kerül drénrétegként. Erre kerül egy geotextil membrán, majd erre a földkeverék. De például Versailles-ban a kertészek száraz boglárfa (platánféle) levelet használnak geotextilia helyett.

Az éves trágyázási program a következő:

• Március 7-3-12 Eco Mix 2
• Április 9-3-3 Eco Mix 1
• Június 7-3-12 Eco Mix 1
• Július 7-3-12 Eco Mix 2
• Október 7-3-12 Eco Mix 2
• November 2-0-20 Vivikali

A trágyák a DCM trágycsaládba tartoznak.

Rendszeresen öntöznek, a téli öntözést minimálisra csökkentik, a páratartalmat azonban kissé emelik. Az öntözés szükségességéről a levelek állapota alapján döntenek.

Télen repceolajjal permetezve pusztítják az áttelelő kártevőket. Levéltetvek ellen katicabogarakat telepítenek a fákra. Pajzstetvek ellen Cryptolaemus montrouzieri nevű katicabogár fajt alkalmaznak. Betegségek ellen rezes permetezéssel védekeznek.

A narancsfák elegáns megjelenését metszéssel biztosítják. A katlan szerű koronaforma biztosítja, hogy a teljes lombozatot fény érje.

Formára nyírt tiszafák

Joachim Carvallo a francia hagyományok követésére tiszafákat (Taxus baccata) ültetett, hogy formára nyírva azokat, gyönyörködhessenek bennük a park látogatói. 72 tiszafa került a Szerelem kertjébe, 63 a zenekertbe és 27 a gyógynövény kertbe. Az eredeti formák a spanyok házigazda ízlésvilágát tükrözik. Kockaforma három emelet koronával, a tetején kupolával. Az eredetileg csúcsos kupolák idővel kúpokká szelídültek. Sövényvágóval tartják karban, évente egyszer. A folyamat fánként 20 perctől két óráig tart. Egyes 4-5 koronájú bokrok olyan öreg, 100 éves példányok, amelyek idővel, a kert elhanyagolt állapotában deformálódtak, és nem lehetett másképpen kialakítani a formákat. A metszést júniusban kezdik a Szerelem Kertjében és és szeptemberben fejezik be a Gyógynövény Kertben. Először az új hajtásokat távolítják el, majd aprólékosan visszavágnak az előző évi hajtásokig. Lentről fölfelé haladnak, a munkát a kupolával fejezik be.

1994-ben egy német faiskola vállalta, hogy a végleg kiöregedett példányokat 61 újjal pótolja. A fáknak egészségesnek, azonos méretűeknek kellett lennie. Ezután következett a formára nyírás.

A fák fitoftórás betegségre való érzékenysége miatt, megelőző jelleggel rézpermetezésben részesülnek, rézhidroxid vagy rézoxiklorid formájában. A fertőzött területre nem kerül új ültetés. A talaj levegőzöttségét és a vízelvezetést biztosítandó kavicsot kevernek az ültetőgödör talajához. Takácsatkák ellen repceolajos permetezéssel védekeznek.

Forrás: chateauvillandry.fr

Cikk ajánlat: Nyírt cserjék, fák

The post Villandry fái appeared first on Kert Lap.

A legtöbb esetben a fiatal fák koronájának kialakítása négy, esetleg öt év alatt befejeződik. Ezek után a növények sokkal kevesebb metszést igényelnek, de különböző károsodások miatt, vagy ifjítás céljából szükséges lehet a különböző méretű ágak levágására, ez az ifjító metszés.

A fiatal hajtások és vesszők levágásakor keletkező seb hamar begyógyul, ezért a sebfelületet csak nagyon különleges esetekben kell kezelni. Szintén hamar gyógyulnak a kis méretű sérülések az idősebb fákon is. Akkor kell elővennünk tudásunkat és a sebkezelő szereket, ha olyan idősebb ágakat vágunk vissza, amelyek átmérője már meghaladta az négy-öt centimétert.

Korona ifjítás

Az öregedő fák túlélési esélyeit növeli, és igen nagy szakértelmet kíván. Hiszen ilyenkor a fák koronájuk 60-80%-át elvesztik. A vázágakat első vagy másodrendű elágazásokra kell visszavágni úgy, hogy közben figyelünk a koronaforma megtartására. Az ifjító kezelést két év leteltével hajtásválogatással kell folytatni.

Első feladat a száraz és beteg részek eltávolítása, amit száraz gallyazásnak hívunk. Ilyenkor sem a korona méretét, sem a formáját nem változtatjuk.

Ugyanígy eltávolításra kell, hogy kerüljenek az árnyékba került részek.

Ha a koronaméretet akarjuk visszaszorítani, korona visszaszorítása esetében ez ne haladja meg a 10-15%-ot. Koronakurtításkor sem lehet több, mint 30-35%. A korona méretének csökkentésére lehet szükség átültetés előtt illetve, ha a fa vízháztartása megkívánja.

Hogyan vágjuk vissza az idős ágakat?

Több lépésben. Nem szabad egyből az ág alapjánál kezdeni a vágást. A vastag koronaágak töve ebben az esetben rendszerint behasad, sokszorosára növelve az amúgy is nagy sebfelületet, sőt könnyen balesetbeszélyes helyzeteket is előidézhetünk egy ilyen át nem gondolt cselekedettel.

Járjunk el úgy, hogy a törzstől 20 centiméterre, ág alján néhány centimétert bevágunk, majd egy kissé távolabb, felülről vágjuk át az ágat. Természetesen, ha az ág súlya vagy mérete megkívánja ezt műveletet többször is elvégezhetjük, az ág végétől kiindulva. Ha megfelelően hajtottuk végre a visszavágást, akkor egy húsz centiméteres, hasadásmentes csonkot kapunk eredményül. Ezen a csonkon megismételjük az előző lépést (alul bevágjuk, majd felülről átvágjuk az ágat). Ennél a műveletnél azonban vigyáznunk kell arra, hogy se ne hagyjunk “tarisznyaakasztót” az ág helyén, de a fa törzsébe se vágjunk bele.

Amennyiben nem a törzsnél vágtuk vissza az ágat, vagy a törzset vágtuk vissza, ügyelnünk kell metszlap megfelelő kialakítására. Ekkor metszlapot a legutolsó rügy vagy hajtás után 0,5-1 centiméterrel kell kialakítani úgy, hogy a rügytől vagy a hajtástól nézve 65-70 fokos szöget zárjon be az ággal, illetve a törzzsel.

Mindezek betartása azért fontos, mert a fölösleges “tarisznyaakasztó” meghagyásával a seb forradását akadályozhatjuk. A csonk elpusztul így táptalajt biztosít a korhadást okozó gombák számára.

Hogyan kezeljük a keletkező sebfelületeket?

Az összes sebzésnél fontos, hogy a metszfelületet éles késsel simára vágjuk. A sima felületről könnyebben lefolyik a csapadék, így nehezebben telepszenek meg rajta gombák. Emellett a seb gyógyulását is elősegíti.

A sebzés hatására sebhormonok kibocsátásával reagál a fa, melynek következtében a seb körüli szövetekben sebzáró és védekező anyagok koncentrálódnak. A csonthéjas fák mindezek mellet mézgaképződéssel, míg a fenyők gyanta kibocsátásával igyekeznek elzárni a sebet a kórokozók elől. Ez a természetes védekező reakció sajnos általában nem elég, így több hónapon keresztül a levegőtől és a nedvességtől is el kell zárni a sebet. A célnak az olajfesték is teljes mértékben megfelel, de ha szakszerűbben szeretnénk kezelni a fát, akkor használjunk oltóviaszt vagy egyéb sebkezelő anyagokat. A fotón a Főkert parkfáinak sebkezelését láthatjuk. Cikk ajánlat: Metszés utáni sebkezelés

További ajánlat: Idős fák gondozása

The post Idős fák koronájának ápolása appeared first on Kert Lap.

A begóniametszéssel bánjunk csínján. Előfordul azonban, hogy mégis szükség lehet rá. Általában elmondhatjuk, hogy a gumós begónia nem igényel metszést, mégis esetenként szükség lehet rá a szebb forma és virágképzés érdekében.

A témát olvasói érdeklődésre tárgyaljuk. Egyik cikkünkben kissé elnagyoltan ajánljuk a begóniák metszését, a mefelelő virágzás érdekében. Ebben a cikkben finomítjuk az ajánlást. A kicsit száraz témát szép begónia képekkel “dobjuk fel”.

A begónia metszésének ideje

A szezon alatt akkor metsszünk csak, ha feltétlenül szükséges. Ha a növény felnyurgult, vagy ha a bokrosodást akarjuk segíteni. A gumós begóniákat az első fagyok előtt kell visszavágni, egészen a gyökérlabdáig vagy a gumóig. Az őszi begóniákat tavasszal metsszük. A rizómás begóniákat pedig elvirágzás után metszhetjük vissza.

Milyen begóniát metsszünk?

A szabálytalanul fejlődő, erősen bokrosodó begóniákat metsszük meg, egyébként az elhalt leveleket, vagy a befelé növő hajtásokat vágjuk le. A begónia nem cserje, ezért az erőteljes metszés inkább a kárára van.

Begónia hajtás kicsípése

Az hajtáscsúcsok lecsippentése hatékony. Másik hatékony mód az utolsó két levélzet eltávolítása. Ez ösztönzi a kis- vagy közepes levélméretű begóniákat az elágazásra. Az eredmény a bokros, tömött, egészséges megjelenés. Ez különösen a sárkányszárny és a nád, más néven angyalszárny begóniákra igaz. Így a növény megjelenése szimmetrikus lesz, és különösen jól fog mutatni függőkosárban és edényben. A rizómás begóniák esetében a kicsípéssel elérhetjük, hogy a növény kitölti az edényt, és nem bukik át a széleken, és omlik le.

A kicsípést úgy kell elvégezni, hogy, ha kihajtás után megvárjuk, amíg az új hajtás négy szárcsomót fejleszt, és ezekből az utolsót visszacsípjük. Így az új hajtás ezen a helyen el fog ágazni. Ha megvárjuk, míg ezek a hajtások is négy szárcsomó méretűre növekednek, az utolsó, csúcsi szárcsomót kicsípjük, vagyis ismét három szárcsomóra csípjük vissza a növényt. Három szárcsomó kifejlődéséhez kb. 3-4 hét szükséges. A művelet késlelteti a virágzást, de olyan sok új hajtást fejleszt a növény, hogy a rajta fejlődő virágok özöne kárpótol a késlekedésért.

Magas termetű begóniák metszése

A télálló és a sárkányszárny begónia, a bokor begónia magasra nő. Ezeket virágzás után visszavághatjuk, ezzel ösztönözzük őket, hogy tőből új hajtásokat fejlesszenek. A nád begóniák esetében is követhetjük ezt a mintát, vagy visszavághatjuk a hajtásokat egy kifelé néző hajtásrügyig. Ezzel a növénytől kifelé történő növekedést serkentjük.

A fagyok beállta előtt az egynyáriként tartott Begonia semperflorens begóniát becserepezhetjük. Ha szárait egyharmadánál visszatördeljük, egy hét múlva újra a napra tesszük, a lakás legvilágosabb helyére, akkor egész télen gazdagon virágzik tovább.

A gumós begónia visszavágása

Május-júniusi kiültetésüket követően, bokrosodás után a hajtásvégeket dugványozhatjuk. A korai virágbimbók egy részét kicsíphetjük, így ösztönözhetjük a növényt, hogy nagyobb virágok fejlődjenek rajta. Ilyenek lehetnek a dupla virágú fajták, amelyek egymás mellett több virágrügyet is hoznak. Ezek közül sokszor az egyik nagyobb, jól fejlett (porzós virág), a másik kisebb (termős virág). Az utóbbiból szimpla virágok fejlődhetnek. Ezeket a virágrügyeket nyugodtan kicsíphetjük. A nagyvirágú gumós begóniák hajtásvégeinek lecsípése nem előnyös, mert a bokrosodás ösztönzése a virágméret csökkenésével jár. A non stop fajtáknál előfordul, hogy a növény túl magasra nő. Ekkor támasztékra lesz szüksége, illetve vissza kell vágni, különben a formája szétesik, illetve felnyurgul. A hajtásokat a szél is letörheti. A gumós begóniákat felszedés előtt vágjuk vissza késő ősszel. Emeljük ki a gumókat, szárítsuk ki és száraz, hűvös, fagymentes helyen, száraz tőzegben teleltessük.

The post Metszük-e a begóniát? appeared first on Kert Lap.

 Itt olvasható, hogy tartsuk a mocsári mályvát vagy mocsári hibiszkuszt. Ez az USÁ-ban honos lombhullató virágos cserje igazi szépség! Különösen mutatós a kerti tó környékén, de nevével ellentétben bármilyen átlagos kerti talajon virul. Csak ne hagyjuk kiszáradni!

A mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó hibiszkusz (Hibiscus) nemzetségbe több mint 200 faj tartozik. A zömmel a szubtrópusokon, trópusokon élő növények között találhatunk gyógynövényeket, cserjéket, fácskákat. A kerti mályvacserjéről vagy hibiszkuszról már írtunk, most essék szó a mocsári hibiszkuszról!

A mocsári hibiszkusz néhány jellemzője

A mocsári hibiszkusz (Hibiscus moscheutos) erősen bokrosodó (1-1,5 méter), szőrös szárú, fás szárú évelő. Észak-Amerika lápos, mocsaras vidékein honos.  Mutatós, tányérnyi virágai ötszirmúak. A szirmok krémfehérek, rózsaszínűek vagy vörösek, kontrasztos középrésszel. A falkában nőtt porzók oszlopot képeznek. Egy-egy virág 1-2 napig él, majd elhervad. De a virágok egymás után nyílnak, és a virágzás júliustól szeptemberig tart. A legerősebb virágzási hullám idején, egy cserjén akár húsznál is több virág nyílik. Levelei váltakozó állásúak, lándzsásak vagy tojásdadok, fűrészelt szélűek, fonákuk molyhos. Esetenként karélyosak. Toktermésük a vízen lebegve terjed.

A mocsári hibiszkusz gondozása

Könnyen nevelhető bármilyen átlagos, nedves talajban. Fényigényes, de tűri a félárnyékot is, de intenzív virágzást csak napos, szellős helyen tudunk elérni vele, és ilyenkor lesz igazán ellenálló a betegségekkel szemben, és ilyenkor fejleszt erős hajtásokat.De a szeles helyeket sem szívleli. Legjobb számára szerves anyagban gazdag, nedves talaj.

Ha kertünk adottságai ezt nem biztosítják, a mocsári hibiszkuszt rendszeresen jól be kell öntözni. Amikor növényünk elérte a 30 cm magasságot, az új hajtások visszacsípésével érhetjük el, hogy szépen bokrosodjon. Az elhervadt virágfejeket távolítsuk el. Ősszel ne feledjük ősszel kb. 10 cm magasságig visszavágni, és télire a hajtásokat takarni. De ne aggódjunk, ha visszafagy is kihajt jövő tavasszal. Tavasszal viszonylag későn hajt, de, ha egyszer elindult, attól kezdve gyorsan fejlődik.

Bár kevés kártevője és betegsége van, nem árt,ha ellenőrizzük levéltetvek, rozsda, lisztharmat, botritisz, fitoftóra ellen. Gombabetegségek ellen a legkönnyebben úgy védekezhetünk, ha lehullott leveleket és a beteg, elpusztult hajtásokat eltávolítjuk, a levelek öntözése helyett a növény tövét öntözzük. A gyökeret támadó gombák ellen úgy védekezhetünk, hogy megfelelő, jól szellőzött, jó vízvezető talajba ültetjük. Kánikulában, tűző napon a levelek megperzselődhetnek.

Ahogy már említettük, tavak, vízfolyás partjára, alacsonyan fekvő, nedves területekre ajánlott elsősorban. Illetve megfelelő vízgazdálkodású talajon, állandó öntözés biztosítása mellett szinte bárhová kerülhet. Szoliterkén, szegélyként is ültethetjük.

Magról és tőosztással is szaporíthatjuk. Magról vetve a 2. évben kezd bokrosodni, de már az első évben is hozhat virágot. Magot a magfogás céljából meghagyott, elnyílt virágokról foghatunk, amikor magtok barna színűre érik. Magokhoz a termés feltörésével jutunk. A begyűjtött magvakat száraz, hűvös, sötét helyen tároljuk tavaszig, pl. feliratozott papírzacskóban. Jövő tavasszal,l három hónappal a kiültetés előtt vethetünk. tartsuk a vetőedényt világos ablakban. Tartsuk az ültetőközeget nedvesen, ahogy erről már több cikkünkben is szó volt. Cikk ajánlat: 14 tipp palántaneveléshez. Csak a fagyok elmúltával kerülhet kiültetésre. Kb. 10 cm-es hajtásdugványt tavasszal, az új hajtásokból gyűjtünk. A dugványozásról itt tudhat meg részleteket: Zölddugványozás.

Forrás: missouribotanicalgarden.org; homeguides.sfgate.com

The post Járjanak csodájára a mocsári hibiszkuszodnak! appeared first on Kert Lap.

Valami különlegességre vágysz? Keresztezz egy törpe görög dinnyét egy törpe uborkával, és lásd, mi lesz belőle. A kétkedőknek ehelyett ajánljuk az dinnye-uborka páros ízére passzoló mexikói egérdinnyét. Az apró, szőlőszemnyi,  csíkos görögdinnyére emlékeztető gyümölcsök remek étvágycsinálók.

Az egérdinnye Mexikóban és Közép-Amerikában honos. Dél-Amerikában, Közép Amerikában széles körben elterjedt évelő kúszónövény a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó egérdinnye, más néven mexikói datolyauborka (Melothria scabra). A növény megjelenése, levele, virága az uborkáéhoz hasonló, de az uborkától eltérően előbb jelennek meg termős, és csak később porzós virágai. Nyár közepétől a fagyokig terem. Termését évszázadok óta fogyasztják nyersen, grillezve vagy savanyítva.

Inkább éretlenül fogyasszuk, így megússzuk a sok magot. Túlérett, sötétzöld termései egyébként is hashajtó hatásúak. Nálunk leginkább házikertekben terjed. Akár konténerben is nevelhető. Kertben egynyáriként tarthatjuk, teleltetve pedig évelőként.

Az uborkához hasonlóan laza, jó vízgazdálkodású talajba való, vízigényes, napfénykedvelő. Rendkívül gyorsan nő, ezért biztosítsunk számára támasztékot is. Pl. használhatunk csirkehálót. Földön heverve ne neveljük, mert a csigák megtámadják. Edényben dézsában, termesztő zsákban is nevelhető, egzotikus eredetével együtt is könnyebben a gondozása, mint az uborkának. Kártevői szinte nincsenek, ellenálló, szárazságtűrő, szabadban nevelhető, akár erkélyen is, a 10. emeleti panelben.

Kezelhetjük egyévesként is, ebben az esetben ősszel szedjük meg a magját, tavasszal vessük el. Át is teleltethetjük dézsában kb. 10 fokon, világos helyen.

Évről évre magot foghatunk. Ehhez a hulló termést használjuk. Néhány napig a magot erjesszük vízben. Az edény aljára süllyedt magvakat emeljük ki, és szárítsuk néhány hétig jól szellőző, hűvös helyen. A kiszáradt magvak évekig megtartják csírázóképességüket. Kövessük a kolibrikerteszet.hu tanácsait: Áprilisban a magokat homok és termőföld keverékébe vessük 0,5 cm mélyre. Egy üveglappal fedjük a megfelelő páratartalom elérése érdekében. A földjét tartsuk nedvesen. Optimális csírázási hőmérséklet 25-30 C. A magvak 10 nap alatt csíráznak.

Forrás: kolibrikerteszet.hu; wimastergardener.org

The post Ha különlegességre vágysz, nevelj mexikói egérdinnyét appeared first on Kert Lap.

A tubarózsa régóta kedvelt dísznövényünk, amely akkor örvendeztet meg virágaival, amikor a virágok egy részétől lassan búcsút vehetünk. Kosztolányi Dezső szerint neve a tubicából származik, de sokkal valószínűbb, hogy neve inkább a latin gumó, gümő szóból származik, és a növény hagymagumójára utal. Ennek az illatos virágú, csúnya-szép nevű növénynek a gondozásáról szeretnénk néhány információt közzétenni.

Lippay János ekként ír róla: kinek gyökere szarvasgomba formájú, levele, mint a sásnak, pázsitszínü zöld. Kikeletkor jön ki, ősszel virágzik kétkönyöknyi kórón, mint a nádszálon, aki csomós, annak tetején bokrosán nőnek a szép fehér virágok hyacinthus formára, csakhogy annál sokkal nagyobbak és kövérebbek, igen-igen kedves szép illatúak, mint a narancsvirág, egész télig mind virágzik.

Erős illatú, közép-amerikai származású dísznövény. Mexikóban már 1522-es meghódítása előtt is termesztették, valószínűleg a nahuatl (navatl) nyelvű indiai kultúrából származó virág. Intenzív illatú, krémfehér virágai inspirálta neve csontvirág volt. A 16. sz. elején került a tengerentúlról Spanyolországba, de onnan csak 100–150 évvel később terjedt el Európában. Mo.-on a 18. sz. második felétől népszerű kerti virág.

“Rapaics Rajmund – A Magyarság Virágai 1932. című könyvében így emlékezik meg róla: A tubarózsa (Polyanthes tuberosa) akkoriban jácintnak számított s Clusius munkájában Hyacinthus indicus tuberosus a neve. A tuberosus jelzővel azért különböztették, mert a jácint tudvalevőleg hagymás növény. Később, mikor a kertekben megkedvelték kellemes illatáért, ebből a jelzőből alakultak nemzeti nyelvű nevei, így a magyar tubarózsa is. Az elnevezés az 1775-ben megjelent Csapó füveskönyvében olvasható először. Ekkor a tubarózsa már a „házikertekben termesztetik” Magyarországon is.

A Mexikóban bennszülött nemzetség az agávé félék (Agavaceae) családjába tartozik. Mintegy 14 fajt számlál. Legtöbb faja dísznövény. A nemzetség tagjai dísz- és gyógynövények. Többségük a mexikói fenyőerdőkben, tölgyerdőkben honos. Legismertebb közülük a tubarózsa (Polianthes tuberosa).

Manapság vadon nem fordul elő. Talajigényére jellemző, hogy a laza, de szerves anyagokban gazdag talajokat kedveli. Fényigényes. Ez az agávékkal rokonságot mutató növény gumós, felálló leveles hajtással. A mintegy 45 cm-es virágszáron illatos viaszfehér virágok fejlődnek. A kisebb szárlevelek mellett az alapnál zöld levelek fejlődnek. A már virágzott gumók többé friss virágot nem fejlesztenek, úgyhogy ezeket el is dobhatjuk. Virágzásának ideje a nyárutó. A virágok mintegy egy hónapig élnek, és különösen éjszaka árasztanak balzsamos illatot.

Konténerben is nevelhetjük. Szobanövényként addig öntözzük, míg a cserépalátétben meg nem jelenik a víz. Ha a felső 3 cm-es talajréteg kiszárad, akkor öntözzük újra. A téli nyugalomba vonulás előtt vágjuk le a hervadó levélüstököt. Az öntözést fogjuk vissza. A háromhetenkénti tápoldatozást meghálja. A gumókat kb háromévente ültessük friss talajba.

Kertbe a fagyok elmúltával lehet kiültetni. 3-5 hónapos meleg időszak után virágzik. A gyenge fagyokat tolerálja. Téli nyugalomba vonul. Az elsárgult leveleket késő ősszel vágjuk le. A gumók kint maradhatnak a szabadban, ha takarásukat meg tudjuk oldani. Az öntözéssel fokozatosan álljunk le. Hideg éghajlaton a gumókat fel kell szedni, majd néhány napig árnyékban, szellős helyen kell őket tárolni, majd tegyük őket tőzeggel töltött kartondobozba, és vigyük hűvös, de fagymentes helyre.

Ha a gumókat kora tavasszal cserépbe ültetve előneveljük, nyáron a szabadban tarthatjuk a növényeket, napos/félárnyékos helyen, egészen a fagyok beálltáig.

A tubarózsa központi hagymája körül hagyjunk meg pár kisebbet, a többit válasszuk le, és dobjuk el, vagy használjunk szaporítás céljára.

Forrás: www.jstor.org; mek.oszk.hu

The post Páros tubarózsát a kalapomra és a kertedbe appeared first on Kert Lap.

A manapság újra felfedezett angelika vagy angyalgyökér vagy angyalfű, hogy csak két népi elnevezését említsük, Észak-Európától Szibériáig elterjedt. Ez a minden ízében zöld növény Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos. Hazánkban termesztett kétéves vagy évelő gyógy- és fűszernövény.

Észak-Európától Szibériáig elterjedt. Európa hegyvidékein, alhavasi régióiban honos. Európában és a Kárpátokban, több helyen vadon él . Hazánkban termesztett kétéves vagy évelő gyógy- és fűszernövény.

Az angyalgyökér bemutatása

orvosi angyalgyökér lombja

Az angyalgyökér (Angelica archangelica) ernyősvirágzatúak (Apiaceae) családjába tartozik, amely kb. 2800 fajt foglal magába. Fajainak többsége az északi félteke mérsékelt övi területein terjedt el. Gyakran fordulnak elő sztyeppeken, réteken, mocsarakban és erdőkben. Jellegzetes megjelenésű, csaknem kizárólag lágy-, üreges szárú növények tartoznak ide. Sok fajuk értékes fűszer- vagy gyógynövény. Ilyenek a zeller, petrezselyem, kömény, murokrépa is.

Az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelika) illatos, kétéves növény. Első évben dús tőlevélzete fejlődik, alacsony termetű. A második évben teljesedik ki igazán. szára erőteljes növekedésnek indul, amely olykor eléri a 2 méteres magasságot is. Gyökere húsos, vastag, aromás illatú, a répához hasonlatos. Ragyogó zöld, szárnyasan összetettek, finoman fűrészeltek, levélkéi tojásdad alakúak, 5-10 cm hosszúak. A levelek vastag, erős nyéllel kapcsolódnak a szárhoz. Szívós, üreges szára bordázott. A szár színe alul bíbor színű, felfelé haladva fokozatosan világosodik, míg végül halványzöld. A második évben hozza zöldes színű, gömb alakú ernyős virágzatát. Az ernyő olyan megrövidült fürt virágzat, amelyből többnyire félgömb alakú virágzat fejlődik. Termése két részterméskére hasadó ikerkaszat. A termésfalban olajjáratok alakulnak ki.

Kedveli a meleg klímát, a tápdús, nedves talajt, a félárnyékot, tehát csak azok ültessék, akik ezeket a körülményeket tudják biztosítani számára.

Az impozáns virágú, magas növény joggal tekinthető dísznövénynek is. A gyógynövénykertek,természetes kertek mutatós háttérnövénye. Különösen a fecskefarkú lepkéket vonzza.

Magvait elszórja, de a magokat gyűjthetjük is. Vagy azonnal vetjük helybevetéssel, vagy hideghatás után, hűtőben, tárolva használhatjuk fel. A magot október végén, november elején vetik 24 cm sortávolságra közép kötött, nyirkos talajba, a következő év tavaszán kel ki, a palánta őszig megerősödik, így október végén végleges helyére ültethető. A termesztésben palántanevelés helyett jelenleg a szabadföldi, fagy alá vetést vagy előzetesen fagyasztott vetőmaggal kora tavaszi helybevetést részesítik előnyben.

Az angelika gyógyhatásai

Fiatal leveleit és hajtásait májustól a fagyok beálltáig lehet szedni. Az első év őszén vagy a következő kora tavaszon szedett gyökeret, gyökértörzset mosás után, rendszerint kettéhasítva, jól szellőző helyen szárítják (beszáradás 4:1). A kifejlett leveleket is 30- 350C-on szárítják (beszáradás 6:1). Július végétől gyűjtik a terméseket.

Az angelika gyökeret októberben gyűjtik. 0,5-1%, a száraz levél 0,2-0,4%, érett termése 0,5-1,6% illóolajat tartalmaz. Az illóolaj komponensei: a-, b-pinének és fellandrének, mircén és limonén. A gyökér tartalmaz még szeszkviterpéneket, angelikasavat, gyantát, szterolokat, fenolsavakat, zsírsavakat, kumarinokat és származékait, cukrokat, tanninokat. A növényben előforduló furanokumarinok fototoxikus hatásúak. A furanokumarinok olyan kumarinszármazékok, amelyek benzolgyűrűjéhez furángyűrű csatlakozik, ilyenek ilyen például at angelicin. Ezek fényérzékenyítők, azaz fototoxikusak. Alkalmazásakor a túlzott napozást kerülni kell! Gyógyhatásai miatt már a 15. században nagy népszerűségnek örvendett Európa szerte. Megfázás, köhögés és emésztési rendellenességek gyógyítására használták.

Serkenti a gyomorsav- és hasnyálmirigy-kiválasztást, étvágygerjesztő, enyhe görcsoldó, puffadáscsökkentő. Gyakran használják epebántalmak esetén. Gyomor- és bélfekélyben szenvedő betegeknek ellenjavallt! Teája vizelethajtó, vértisztító hatású, de csökkenti a köhögést (homeopátiában) is. Az angelikából készített fürdő és bedörzsölőszerek jótékony hatással vannak a reumás panaszokra. Likőralapanyag.

Ajánlott napi adagok

4-6 gramm gyökeres gyöktörzs, 1,5-3 gramm folyékony kivonat (1:1), 1,5 gramm tinktúra, ill ezekkel egyenértékű egyéb készítmény, vagy 10-20 csepp gyökeres gyöktörzsekből előállított illóolaj.

Tea

2 dl vízben 5 percig főzzünk 1 evőkanál szárított, apróra vágott angyalgyökeret, majd hagyjuk állni 3 percig. Ezt követően szűrjük le. Naponta 2-3 csészényit fogyasszunk belőle. Emésztési panaszokra ajánlható.

Fürdő

Reumás panaszok ellen 100gramm szárított, apróra vágott angyalgyökeret főzzünk negyedórán keresztül 1 liter vízbe, majd szűrjük le, és a főzetet adjuk a fürdővizünkhöz.

Bor

1 liter fehérborhoz tegyünk 50 gramm szárított, apróra vágott angyalgyökeret, majd egy hétig hagyjuk állni. Emésztési zavarok esetén 1 evőkanállal fogyasszunk belőle.

Kivonat

Szeszes kivonatát bedörzsölőszerként külsőleg használják reuma ellen.

Fűszerezzünk angelikával

A növény minden része, így virága is fogyasztható. Íze a zelleréhez, az édesgyökérhez hasonlatos. Halételek kitűnő fűszere.Diétás levesek, mártások, saláták készítésénél, valamint fűszerező szószok és mártások alapanyagaként használják. Apróra vagdalt leveleivel leveseket, salátákat ízesítenek. Lappföldön a nagy levelekbe csomagolják a halat, így tartósítva azt, egyúttal különleges aromát biztosítva. Izlandon, Grönlandon, Finn- és Svédágban, Norvégiában a fiatal levelekbõl kellemes aromájú fõzeléket készítenek. A fiatal leveleket, szárakat kandírozzák, és főleg torták, gyümölcssaláták díszítésére használják. Szárát felvagdalva rebarbara és szilva befőttekhez adják. Természetes édessége csökkenti a cukorigényt. A szárított gyökér őrleményével süteményeket ízesítenek. Az angelika gyökér édeskés, enyhén keserű, fűszeres aromájú és illatú. A likőripar ezért alkalmazza likőrök, borok, vermutok készítésében.

Angelika fűszervaj receptje

Hozzávalók: 20 dkg vaj; 1 ek. friss, apróra vágott angelika levél; egy csipet reszelt citromhéj; 1 ek. zúzott fokhagyma; egy csipet őrölt fehérbors.

Lágyítsuk meg a vajat. Keverjük habosra a hozzávalókkal és hűtsük le. Majd formázzunk belőle rudat, csomagoljuk celofánba, tegyük a mélyhűtőbe, és alkalomadtán vágjunk le belőle vékony szeleteket, ízesítsünk vele grillezett húsokat, hirtelensültet vagy sült halat.

The post Angelika a zöld angyal appeared first on Kert Lap.

Mi, magyarok már a középkor óta kedveljük a szilvát, következésképpen a szilvafát is.Mielőtt nekilátnánk a lekvárfőzésnek ismerkedjünk a szilvával és a szilvatermesztéssel kicsit közelebbről.

A szilva rokonsága

A rózsafélék (Rosaceae) családjába, szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó szilvafélék nemzetsége (Prunus) a legnépesebb fajokat magába foglaló csonthéjas nemzetség. A nemzetség összesen mintegy 400 faja jellemzően az Északi félteke mérsékelt övezetében található. Neve a latin prounos szóból származik, amely szilvafát jelent. Négy alcsoportjába tartoznak a szilva és sárgabarack; az őszibarack, nektarin, mandula;a cseresznye és meggy. A nemzetség fajai egymással könnyen kereszteződnek. A szilva Valószínűleg a kökény (P. spinosa) és a cseresznyeszilva (P. cerasifera) kereszteződéséből jött létre. Keletkezésének idejét kb. 2000 évvel ezelőttre saccoljuk. Mások szerint a szilvát már i.e. 3500 táján termesztették.

A szilva őshazája Közép-Ázsiától a Fekete-tengerig, Szíriáig, Közép-Európáig húzódik. Először a Kaukázus és a Kaszpi-tenger vidékén termesztették. Az ókori Egyiptomban is ismerték. A sumér agyagtáblákon is fellelhetők (Ie. 2150). A damaszkuszi szilva már a Római birodalomba is eljutott aszalt szilva képében. A 12. század körül jelent meg Európában, valószínűleg szintén Szíriából. Ez aszalt szilva volt, amelyet gyógyszerként használtak. Európai, ázsiai, kínai, japán és japán fajai is ismeretesek. Közel kétezer szilvafajtát ismerünk. A rokonsághoz tartoznak a japánszilvák is. Ide tartoznak az alanynak kitűnő mirabolán szilvák is.

A szilvaszem

A szilvában jellemzően antioxidáns hatású E-vitamin található, amely védi a sejteket a szabadgyökök okozta károsodással szemben, és hátráltat bizonyos öregedési folyamatokat. Például a bõr ráncosodását. A friss szilva rendkívül gazdag káliumban, tíz dkg aszalt szilvában 757 mg kálium található. A szervezet megfelelő kálium ellátása segíti a szív munkáját, a test salakanyagainak kiürítését is. Vértisztító hatása közismert. Vitamintartalma nem túl magas, de a meglévők segítik egymás felszívódását. A szilva frissen és aszalva is serkenti az emésztést. Öt szem szilva energiatartalma kb. 100 kalória.

A szilvamag

A szilva sok más rokonához hasonlóan csonthéjas termésű. A csonthéjas elnevezéssel már a kis iskolában megismerkedhettünk. Elevenítsük fel ismereteinket újra. A csonthéjas termés fala háromrétegű. Kívül található a vékony, hamvas héj, középen az édes, ízes gyümölcshús, belül pedig a kemény csonthéj. A csonthéj sejtjei kõsejtekké alakultak. A csonthéj csak csírázáskor nyílik fel. Elmélyedhetnénk még a csonthéjas termések további rejtelmeiben, ehelyett azonban beszéljünk a szilvafélékre jellemző az amigdalinról, amely a leggyakrabban a magvakban előforduló ciánglikozid. Ez adja a magvak jellegzetesen kesernyés ízét. Nem véletlen hát, hogy a század elején keserűmandula (Prunus communis var. Amara) magból állították elő. A magban egy enzim hatására ciánhidrogén mellett benzaldehid keletkezik. A felszabaduló cián mérgezést okozhat. A szilvamagban kb. 6 százalék ciánglikozid van, keserű íze miatt azonban a magot nem fogyasztjuk.

Szilvatermesztés a házikertben

Miután gondozást nem kíván, kiváló az alkalmazkodóképessége, bőven terem, kártevőkre nem kényes, ezért szinte mindenütt megtalálható: mezsgyékben, kaszálókon, kertek szélén, utak mentén, szőlőskertekben. Folyóink mentén, árteres ligetekben valóságos erdőket alkot (Dráva, Szerémség, Szamos és Tisza, Duna) Gyakori még a hegyvidékek nyirkos völgyeiben, Erdélyben a havasok alján, Moldva folyói partján ligetekben. Számos fajtáját, számos helyi változatát ismerjük. A szilva és kökényszilva névből számos helynév keletkezett a középkorban (Szilvásvárad, Szilvágy). Számos népdalunkban is szerepel:

Túl a vizen Tótországon,
Szilva terem a zöld ágon,
Szakajtottam,de nem ettem,
A babámé nem lehettem. ..

Ez így jól is hangzana, ha nem tudnánk, hogy a szilva vízigényes, hiszen eredetileg ártéri gyümölcsfajta, szárazságban még érés előtt kékre színeződik, és lehullik. Továbbá azt se feledjük, hogy több, sokunk által kedvelt fajtája, mint pl. a házikertekben ma is kedvelt, önporzó besztercei szilva vírusfertőzésre érzékeny, és a legtöbb fa fertőzött! A szellős, középkötött, nyirkos, közepesen meszes talajt kedveli. A ringlónál biztos, hogy kevésbé érzékeny, és jobban tűri a meleget.

Mirabolán (Myrabolan) alanyon a szilva kevésbé érzékeny a talajadottságokra, St. Julien alanyon kötöttebb talajon is termeszthető. Helyigénye 5-6 méter. Az ültetőgödörbe , 60-70 cm mélységbe juttassunk ki 1 vödör szerves trágyát (érett istálló trágya) és, ha lehet, zöldtrágyát is (lucerna). A szerves trágyát keverjük földdel és ne hagyjuk érintkezni közvetlenül a gyökerekkel. Cikk ajánlat:Gyümölcsfák ültetése I. – Előkészületek; Gyümölcsfák ültetése II. – Ültetés és védelem

A beszterceit előszeretettel támadó szilvahimlő (plum pox virus PPV) könnyen felismerhető a levélerek környékén kialakuló sárga rajzolat, és a gyümölcsön mutatkozó leopárd mintázat alapján. A gyümölcs érés előtt kéken hullik. Egyetlen védekezés ellene a megelőzés. Ilyen a levéltetvek elleni védekezés, mert a tetvek átviszik a vírust egyik helyről a másikra, a metszőeszközök fertőtlenítése, a beteg növényi részek megsemmisítése. A szilvát is támadó, egyébként aktív vírusterjesztő pajzstetvek ellen hatékony a kéregkaparás, a téli olajos lemosó permetezés illetve a rajzó egyedek elleni kontakt szerek alkalmazása (pl. Movento). Ültessünk ellenálló fajtákat, pl. az önporzó Stanley fajtát. A szilva további gyakori betegségei a vörösfoltosság, a monília. További kártevői  a szilvamoly, a poloskaszagú szilvadarázs.

A törzsmagasság a koronás oltványoknál adott, suhángoknál mi határozzuk meg. Ha váza-koronaformát akarunk kialakítani, kézi szedéshez megfelel a 60 cm-es törzsmagasság. A csemeték a 4.-5. évben fordulnak termőre. Addigra kell a koronaformát kialakítani (alakító metszés). Az erősebb felesleges hajtásokat, vízhajtásokat július és augusztus hónapokban távolítsuk el (ritkító metszés). A gyökérsarjakat képző szilvafajták sarjait oly módon távolítsuk el, hogy a feltárt sarjakat a gyökérről letépjük.

Nagy termésű fajták esetében a termésméret növelését termésritkítással érhetjük el. A műveletet virágkötődés után végezzük, a legerősebb kezdeményeket meghagyva. Az ideális távolság akkora, hogy a gyümölcsök teljes méretüket elérve elférjenek egymás mellett.

A szilva nem utó érő gyümölcs, ezért éretten, hamvasan, szárral együtt szedjük merev falú szedőedénybe.

Cikk ajánlat:Régi magyar szilvafajták; Szilvafa Crimson Pointe

A szilva felhasználása

Érett, egészséges szilvából készül a lekvár,az  aszalt szilva. A hibás szemeket külön gyűjtjük, abból főzhetjük a pálinkát.

Varga Gyula a Hajdú Megyei Múzeumok Közleményei 25. kiadványában (1993) így ír: Ették nyersen, aszalva, télire befőzték egészben vagy cefre formájában, főztek belőle lekvárt és elég sok pálinkát. Kertekben, szőlők között, vagy azok végében, kerítések mentén, mindenütt megélt.

A házilag készített kavaróvitorlával állandóan, szünet nélkül kavarták a szilvát. Fotó: tarpa.eu

A szilvalekvár készítéssel kapcsolatban pedig ezt jegyzi: Leginkább bercencei (besztercei) szilvából főznek lekvárt, mert ezt nem kellett cukorral pótolni. A szilvát itt előbb ki-magvalták, régen késsel, újabban húsdarálóval apróra vágták, s rézüstben addig főzték, míg a kellő sűrűséget elérte. Akkor volt jó, ha a főzőkanál már megállt benne. Ekkor a tűzről levették, cserépfazekakba merték, majd néhány órai pihentetés után még „kikemencézték”, azaz rövid időre betették a forró kemencébe. Ezután a fazék tetejét disznóhólyaggal, vagy boltban vásárolt hólyagpapírral lekötötték, s a kamarában tárolták. Családonként 50-100 kg lekvárt is főztek.

A szilva ciberét is megismerhetjük: A készítés tipikus formája, amikor a megmosott friss gyümölcsöt két-, háromszoros mennyiségű vízben megfőzik, aztán szűrőn átpasszírozzák, s az így nyert levet cukorral édesítve hidegen, vagy melegítve kenyérrel ették. Néhol fűszerezték borssal és szegfűszeggel (Berettyóújfalu).

A kimagvalt szilva kerülhet gombócba, a szilvalekvár derelyébe, hájas kiflibe, prósza tetejére, boszorkánypogácsába. Hogy mi az? Komádiban a kenyértésztát elnyújtották, négyszögletes lapokra vágták, szilvalekvárral töltötték, és négy sarkát összehajtogatva kisütötték. Ki lehet próbálni!

Itt megtudható, hogy készül a szatmári szilvalekvár!

The post Nincs jobb a házi szilvalekvárnál appeared first on Kert Lap.

A bíbor kasvirágot több mint 200 éve termesztik. Dísznövényként mutatós virágai miatt kedvelt, gondozást alig igényel, ellenálló. Júniustól egész szeptemberig virágzik. Virága remek vázadísz.

Kasvirág bemutatása

A bíbor kasvirág (Echinacea purpurea) a fészkes családjába (Asteraceae) tartozik. Az Echinacea nemzetségnév görög eredetű, a virág közepe ugyanis a sündisznó tüskéire emlékezetet, ami görögül echinos. Szirmainak lile színe ihlette a purpurea elnevezést.

Észak-Amerikában honos. Sík, köves erdőségek, prérik őshonos növénye, de nedves talajon, folyóparton, patakparton is előfordul. Élőhelye folyamatosan szűkül a lakott terültek terjeszkedésével.

A kb. másfél-két méteres növény földalatti rizómával rendelkezik. Erős szára gyengén szőrös. A szár alapjából, levélnyél nélkül fejlődő levelek szabálytalanul fogazottak. A virágfejek kb. 15 cm átmérőjűek. Az alapfaj csöves virágai narancssárgák, a nyelves virágok színe lila. Termése kaszat.

Gyógyhatásáról is ismert, a népi orvoslás évszázadok óta használja rokona, a keskenylevelű kasvirág (E. pallida var. angustifolia) mellett rizómájának kivonatát, amelyről bebizonyosodott antivirális, vérképző, sebgyógyító hatása.

Kasvirág a virágoskertben

Nehéz elképzelni napos évelőágyást kasvirág nélkül. Sokféle kertészeti fajtája ismert. A lepkék, hasznos rovarok a virágját, a madarak a termését kedvelik. Vágott virága hosszú vázaéletűek. Terméses szárát a szárazkötészet használja.

Kasvirág környezeti igényei és gondozása

Napos helyre, jó vízgazdálkodású talajba való,bár tűri a könnyű árnyékot is. A megfelelő helyválasztás után már szinte semmi gondunk vele, igénytelen. Bár hő- és szárazságtűrő, szebben mutat, jobban fejlődik nedves, szerves anyagban gazdag talajban. Ősszel és tavasszal tőosztással, ősz végén, tél elején gyökérdugvánnyal szaporíthatjuk. Ha kora nyáron feléig visszavágjuk, hosszan gyönyörködhetünk őszi virágaiban.

A szárazságtűrő, ellenálló kasvirágok  telt virágú kertészeti fajtái egyre divatosabbak.

Az NGB National Garden Bureau 2014-ben kínált legnépszerűbb fajtája a 60 cm magas Echinacea ‘Double Scoop Bubble Gum‘, amely hosszan virágzó, középen tömött, sötét rózsaszín szirmú virágfejekkel. Az Echinacea × purpurea ‘Double Scoop’ sorozat további fajtái az ‘Orangeberry’ és a ‘Raspberry’.

A holland AB-Cultivars 2015-ben mutatta be újdonságát, az Echinacea ‘Cherry Fluff’ kompakt, telt virágú fajtát. A lime zöld virágrügyekből krémfehér virágok bontakoznak ki, a virágok közepe lime zöld. A virág idővel cseresznyepiros árnyalatot kap.

Új szimpla virágú fajta az Echinacea ‘Meditation White’. Nagyon kompakt, dús állományt alkot és gazdagon ontja virágait. A holland Marco van Noort termesztő pedig így jellemezte a növényt: bokros növekedésű, sok virágszárat fejleszt. Illatos, hófehér virágainak közepe sárga.

Forrás: http://www.kew.org; www.gardening.cornell.edu

The post A kasvirág nyárutón is színesíti kerted appeared first on Kert Lap.

Bár sokan a muskátlit egynyáriként tartják, valójában évelő. Ez számunkra annyit jelent, hogy egy kis gondoskodással átvészeli a telet. Jó hír, hogy ennek csínja-bínja könnyen elsajátítható.

A teleltetésnek több módja is van, ismerkedjünk meg néhánnyal.

Muskátli teleltetése cserépben

A cserepes muskátlit nagymama jól bevált módszerével teleltethetjük.

Ha eredendően ki volt ültetve, vegyük fel, ügyelve, hogy a gyökérlabda ne sérüljön, majd helyezzük cserépbe. Vigyük őket, a már említett pincébe, garázsba, padlásra, 6-8 Celsius fokos helyiségbe. A fiatal növényeket hagyjuk metszetlenül, az idősebb töveket vágjuk vissza. Vágjuk vissza a őket mintegy harmadára. A későbbiekben elég két-háromhetente öntöznünk, akkor, amikor a talaj már majdnem zörgősre száradt. Ha világosabb helyen, melegebb környezetben teleltetjük a muskátlit (lépcsőház), akkor több vizet igényel. Itt muskátli felnyurgulhat, de ezt csökkenthetjük, ha növényeket megvilágítjuk. Jövőre rendbe jön.

Muskátli teleltetése nyugalmi állapotban

A muskátli nyugalmi állapotában ugyanúgy tárolható, mint a hagymák, gumók. Azaz A növényt eredeti helyéről kiemelve óvatosan tisztítsuk le a földet a gyökerekről. Nem kell a gyökereket kisuvickolni, csak a nagyobb rögöket, rátapadt darabokat rázzuk le a gyökerekről.

Függesszük fel a növényeket, fejjel lefelé a garázsban, vagy nem nedves pincében. Havonta egyszer mártsuk vízbe a gyökereket, és szívassuk meg egy órán keresztül, majd vigyük őket vissza a helyükre. A muskátli le fogja dobni a leveleit, de a szára életben marad. Ha a következő évben kiültetjük, a növény feléled.

Muskátli teleltetése dugvánnyal

Bár ez nem szó szerinti teleltetés, de jó módja annak, hogy hogyan juthatunk a következő évben a legolcsóbban új muskátlikhoz. Ennek módjáról részletesen olvashat a Muskátli szaporítása című cikkünkben.

Mindenki válassza a szíve szerinti módszert, esetleg kísérletképpen mindet kipróbálhatja, és, ami nála beválik, azt alkalmazza a továbbiakban. A jó hír, hogy a következő szezonban az átteleltetett muskátli gyönyörű, bokros növénnyé fejlődik, amit a szomszédok is megirigyelnek.

The post Hogyan teleltesd sikeresen a muskátlit appeared first on Kert Lap.

Hogyan szüreteljünk bazsalikomot úgy, hogy egyre több legyen belőle? Nem lehetetlen, csupán technika kérdése!

Minél többet szedünk le a bazsalikomról, annál jobban bokrosodik. Ha a leveleket nem egyesével szedjük, hanem teljes leveles hajtásokat csípünk le, akkor folyamatosan el leszünk látva ezzel a királyi fűszernövénnyel.

Mint a legtöbb növényre, a bazsalikomra is ösztönzőleg hat a metszés. Elősegíti a növekedést, egészségesebb, kompaktabb növény fejlődik. Főlek, ha szakértelemmel végezzük el a műveletet.

Mitől bokrosodik a bazsalikom?

Biológus szemmel nézve a szárcsomóknál lévő szövetekből hajtás differenciálódik, vagyis innen alakulnak ki az új hajtások. Ezeket a szöveteket hívjuk merisztémának, ők a felelősek az új hajtásokért. Innen erednek az új levelek, szárak, virágok. Ezért a hajtást mindig a szárcsomók fölött, illetve az elágazódásoknál csípjük le. Ha csak találomra, a csomók közöt törjük le a begyűjtendő hajtásokat, a fejlődés leáll, hiszen az itt található szövetek, sejtek, csak önmagukat tudják reprodukálni.

Tehát, ha helyesen metszünk, dinamikusan növekvő, jól bokrosodó növényhez jutunk, amelyen sok új levél fejlődik.

Ha viszont nem nyúlunk a növényhez, akkor, mint bizonyára sokan tapasztalták, a növény felnyurgul, és idővel virágozni kezd. Ha azonban a már leírt módon járunk el, a növényt levélhozó állapotban tartjuk, és elkerüljük a virágzást.

Cikk ajánlat: Bazsalikom

A bazsalikomszüret technikája

Ha csak néhány levélre van szükségünk, válasszunk idősebb leveleket, és ott csípjük le őket, ahol a szárhoz kapcsolódnak, tehát a leveleket a levélnyéllel együtt szedjük le.

Ha pesztót akarunk készíteni, többre van szükségünk. Ilyen a növények mintegy egyharmadát leszedhetjük úgy, hogy 2-3 szárcsomónyit lecsípünk egy-egy hajtásról. Megfigyelhetjük, hogy kis idő elteltével a bazsalikom már újra szedhető méreteket ölt.

A szüretelés még sikeresebb, ha előzőleg jól megöntöztük a növényt, mert ilyenkor jól hidratált, életerős, ropogós levelekhez jutunk.

Ha azt látjuk, hogy a bazsalikomunkon megjelentek a virágrügyek, egyszerűen csípjük le őket. Ezzel kis időre visszafogjuk a virágzását, és segítjük a bokrosodát.

Az első fagyok beállta előtt a teljes növényt takarítsuk be!

Végezetül íme Jamie Oliver bazsalikom pessto receptje

Pesto házilag

Hozzávalók:

• Fél gerezd fokhagyma
• Tengeri só
• Frissen őrölt bors
• 3 marék frissen szedett bazsalikomlevél összevágva
• Egy marék enyhén pirított fenyőmag
• Egy nagy marék frissen reszelt parmezán
• Extraszűz oliva olaj
• Frissen facsart citromlé (opcionális)

A pestokészítéshez használhatunk aprítógépet, ami nagyon hasznos találmány, és rendkívül megkönnyíti a feldolgozás. Kis mennyiségek esetén azonban a mozsár is megteszi. Az elmaradhatatlan fenyőmagot, az olaszok és Jamie szerint is, csak kissé pirítsuk meg, így lesz igazán krémes a pesto. A klasszikus peszto zöld bazsalikommal készül, de a lila pesto is remekül fest. Nem árt, ha tudjuk, hogy az amerikaiak gyakran használnak bazsalikom helyett rukkolát.

Így készül a hagyományos Jamie-olasz pesto: A fokhagymát, a bazsalikomlevelet egy csipet sóval törjük össze mozsárban. (Vagy aprítógéppel felaprítjuk.) Majd tegyük bele az enyhén pirított fenyőmagot és törjük tovább. Öntsük tálba, adjuk hozzá a parmezán sajt felét. Keverjük bele az oliva olajat, majd a maradék sajtot. Megint egy kis olaj, majd kóstoljuk meg. Adjuk hozzá a borst. Ha kívánjuk, még bolondíthatjuk egy kis sajttal. Ha kedvünk van facsahatunk belel pár csepp citromlét a savanykás íz kedvéért.

The post Bazsalikomszüret okosan appeared first on Kert Lap.

Élő kaktusz-kövek a Füvészkertben 2015.szeptember 11-13. között

Őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásár

Ha páros jegyet szeretne nyerni a kiállításra, olvassa el a cikket és játsszon velünk!

A sivatagokra gyakran gondolunk úgy, mint kietlen, kő és homok borította tájra, ahol a kopár sziklák között néhány növény: cserjék, füvek küzdenek az életükért. Azonban e tájon nem minden kő élettelen ám!

A Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete 2015. szeptember 11. és 13. között rendezi meg az Őszi Országos Kaktuszkiállítás és Vásárt, ahol a rendezvény fókuszában a magukat köveknek, kavicsoknak álcázó kaktuszok lesznek.

E különlegesen ritka, fokozottan védett, sok évtizedes kort megérő sivatagi túlélőművészek ősszel bontják pompázatos, színes virágaikat, melyekkel különösen ritkán találkozhatnak a kaktuszok szerelmesei. Rendezvényünk mottója ezért „Élő kaktusz-kövek: az Ariocarpus nemzetség” lesz.

Az Ariocarpus nemzettség első példányát 1838-ban Mexikóban Galeotti, a brüsszeli botanikus kert igazgatója gyűjtötte be. Az Ariocarpus név gyapjas termésű kaktuszt jelent.

A növényt a mexikói indiánok is ismerték, mint gyógynövényt használták fel, mivel a benne lévő alkaloidák a maláriás láz csillapítására szolgálnak.

Az Ariocarpusok hazája Texas /USA/ déli részétől Mexikó középső részéig terjed. Veszélyeztetett növények, az útépítések, égetések, az Agave termesztés, legeltetés, és kisebb részt az illegális begyűjtés miatt. A mexikói természetvédelmi hatóságok ma már védik az élőhelyüket, sőt a növényeket piros festékkel megjelölve feltérképezik, nyilvántartják; figyelik a helyi populációkat. Begyűjtésük szigorúan tilos, és ma már az Európában kapható növények kertészeti termesztésből is regisztrációs számmal, elsősorban magvetésekből feloltva kerülnek a gyűjteményekbe.

Formájuk a kövirózsához hasonló, élőhelyükön teljesen a köves-gipszes talajba húzódnak vissza a száraz évszakban, majd ősszel nyitják 5-6 cm-es csodás virágjaikat, melyek színe fajtól függően fehér, rózsaszín, sárga vagy lila. Szaporításuk nehéz, rendkívül lassan növekednek, csak sok odafigyeléssel nevelhető kaktusz különlegességek! A három nap alatt az Ariocarpus nemzetség szakértői tartanak előadásokat, bemutatva a növények természetes élőhelyeit és terepi kutatásokat.

Cikk ajánlat: Gyapjaskaktuszok

Látogatóink természetesen találkozhatnak sok más sivatagi és hegyvidéki szárazságtűrő és pozsgás növényekkel a kiállításon, megtekinthetik a Füvészkert csodálatos trópusi növény gyűjteményeit.

A kiállítás és vásár teljes ideje alatt szaktanácsadással segítjük a kaktusztartás iránt érdeklődőket, a legkisebbek pedig kaktuszmagoncok ültetésén keresztül ismerkedhetnek meg e csodálatos növényekkel.

Helyszín: ELTE Füvészkert, Budapest 1083 Illés u. 25.

Időpont: 2015. 09.11-13-ig

Nyitva tartás: 9.00 – 17.00

Jegyárak: Felnőtt jegy: 1.000 Ft/fő; Diák vagy nyugdíjas jegy: 500 Ft/fő

Családi jegy: (2 felnőtt + 2 gyerek, 14 éves korig) 2.000 Ft

További információ: http://kaktuszgyujtok.hu/

The post Élő kaktusz-kövek appeared first on Kert Lap.

A tarka levelű dísznövény  fajták mindig nagy népszerűségnek örvendtek a piacon. A levelek tarkaságát a színagyagokat hordozó kloroplasztiszok részleges hiánya vagy a klorofill hiányos termelődése  okozza. Ez sejtmutációra vezethető vissza. A fehér szín a színanyagok hiányát mutatja, ami egyben a fotoszintézis helyi hiányát is jelenti. Ez jelenség a természetben jóval ritkább, a nemesített dísznövények között azonban gyakori. Ismerjünk meg néhány új, tarka levelű fajtát.

Nedves, tápanyagban gazdag talajba, napos helyre ajánlott

A lengyelek új fajtája (Kurowscy faiskolábólszerezhető be), a gyorsan fejlődő ‘Orange Sunrise’ borbolya (Berberis thunbergii ‘Orange Sunrise’) fiatal levelei és hajtásai narancssárgák, az idősebb levelek szegélye aranysárga. A másfél méteres cserje hajtásai felállóak,. Először a varsói Green is Life vásáron (2015. szeptember 3-5.) kerül bemutatásra. Májusban hozza sárga virágait. Vörös bogyói októberben, novemberben érnek. Nedves, tápanyagban gazdag talajba, napos helyre való. Jól nyírható, alakítható. A Kurowsky parkokba és kertekbe is ajánlja szoliternek, szegélynek, csoportosan ültetve, sőt konténerbe is.

Nedves, tápanyagban gazdag talajba, árnyékba ajánlott

Ugyanitt, a lengyel Szmit faiskola mutat be egy holland 2010.évben piacra került fajtát, a Hydrangea anomala subsp. petiolaris ‘Silver Lining’ hortenziát, amely 2012-ben nyert ezüstérmet a Plantarium 2012. rendezvényen. A holland Huisman Boomkwekerij faiskolából szerezhető be. Jellemzője, hogy rövid levélnyelű, szív alakú, fogazott, szürkés-zöld levelei szabálytalan fehér szegélyt viselnek. Lassan fejlődő, 3-4 méterre megnövő, járulékos gyökerekkel kapaszkodó kúszónövényként tartják számon. A fiatal zöld hajtások hamar megbarnulnak. Mézillatú, rovarokat vonzó, fehér, sátorban álló virágai júniusban, júliusban nyílnak. Nedves, tápanyagban gazdag talajba, kimondottan árnyékba, félárnyékba való. Kifejezetten ajánlják fék árnyékba talajtakaróként. De falra, fatörzsre, pergolára, nagyobb kőre is futtatható.

Napos helyre, nedves talajba ajánlott

A Summer Ruffle márkanevű Hibiscus syriacus ‘Aarticus’ mályvacserje a Michigan állambeli Lincoln faiskolában látta meg a napvilágot és a Farwest Show 2015. (Portland) rendezvényen mutatják be. Kékes-zöld lombleveleinek szegélye fehér. Sötétrózsaszín-levendula színű virágai nyáron nyílnak. A kifejlett növény 1 méter magas és egy méter széles. Különösen kiskertekbe és edénybe ajánlott. Teljes napon virágzik a legszebben, és a lombozat színezete is akkor a legintenzívebb.

Napra, félárnyékba ajánlott

Szintén 2015-ben, Amerikában mutatkozott be a holland Lendert de Vos újfajtája, a Lucky Lots Abelia márkanevű abélia, az Abelia ‘Wevo01’ fajta, a Farwest Show 2015. egyik újdonságaként. Online megvásárolható a A Touch of Green oldalról. Az életerős, gyors fejlődésű fajta fényes, tarka levelei nem fakulnak ki. Fehér, illatos virágai júniustól októberig nyílnak. Magassága 1, szélessége 2 méter. Kevert ágyásokba, szegélynek, alacsony sövénynekés szoliternek is ajánlják. Napra, félárnyékba,  való. Talajban nem válogat. Fagytűrő képessége kiváló.

Napos, meleg helyre ajánlott

Végezetül ismerkedjünk meg egy új zélandi Kiwiflora tarka levendulafajtájával. A Lavandula allardii ‘Meerlo’ előállítója a portlandi Farwest Show 2015 kiállításon mutatta be Amerikában. A vásárlási lehetőségekről innen tájékozódhat: sunsetwesterngarden . Termesztője az újzélandi Classic Plants. 2016-ban a német Selecta fogja Európában forgalmazni. Japánban és Ausztráliában pedig 2017-re tervezik debütálást. Az 1 méter széles és 1 méter magas tarka levelű ‘Meerlo’ levendula rendkívül aromás, illatos. Napos helyre, laza talajba való. Megeredés után hő- és szárazságtűrő.

Ajánlat: Tarka rozmaring; Pelargonium Glitterati sorozat

The post Tarka-barka ajánlatok appeared first on Kert Lap.

A mandula kedvelt ropogtatni való, több sütemény, édesség alkotórésze. Jóval tudományos elnevezése előtt már termesztették. Manapság a házikertek kedvelt növénye. Vannak, akik szerint a mandula termesztése pofon egyszerű, hiszen igénytelen, szárazságtűrő és silány talajon is megél. De biztos, hogy így van?

Szőlőtermő területeken termesztik a legsikeresebben. A tihanyi félszigeten a 19. században a levendula kísérőnövénye volt. Mindkét variáció rendkívül mutatós, és sajátos hangulatot áraszt. Meg lehet próbálni!

A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó mandula több szinonim elnevezése közül mára a Prunus dulcis illetve nálunk az Amygdalus communis  is elfogadott neve a termesztett mandulának.

Kína és Mongólia hegyeiből származik. Az alacsonyabb, párásabb hegyvidéki régiókban élő, vele rokon őszibarack több millió éve genetikailag elkülönült a sivatagi régiók széleire szoruló mandulától. Ez alatt sok mandula változat jött létre, közülük több kisebb termetű, tövises fácska ma is él a Tien Shan hegység nyugati lejtőin.

Már a történelem előtti időkben észrevették, hogy némelyik szárazságtűrő mandula cserje, fácska magja ehető. Elterjedését gyorsította, hogy ezek többsége a Kereskedelmileg fontos selyem út mentén is megtalálhatóak voltak. A mandulák, amelyeket az emberek magukkal vittek,  a földre hullva gyorsan meggyökeresedtek. Ennek köszönhető, hogy időszámításunk előtt 4000-ben szinte minden jelentős ókori kultúrában fellehető volt a mandula. Egyiptomban megtalálták Tutanhamon sírhelyénél. A perzsák mandulatejet fogyasztottak. Termesztették a Szentföldön, a Nílus völgyében, és Nagy Sándor is találkozott vele a török tájakon, ahonnan hamarosan elterjedt Európa mediterrán régióiban. A hegyvidéki lejtőkön termesztették, ahol a jó vízelvezetésnek köszönhetően biztonsággal termett szárazságtűrésének, és mélyre hatoló gyökereinek köszönhetően. Manapság legfontosabb termőterületei Spanyolországban ék Kaliforniában találhatók.

A második világháború előtt eleinte keserű mandulát, majd átszemzett nemes mandulafát ültettek a levendulasorok közé. Néhány idős fa még ma is látható az ó-levendulásban.

Mandula környezeti igénye

A mandula melegigényes, a papírjhéjú fajták kevésbé fagytűrők. Pl. a Tétényi kemény héjú fajta fagytűrő. Magyarországon csak a szubmediterrán régiókban termeszthető. Ezek a Baranya, Balaton-felvidék, Vértes alja, Budai hegyek, A Mátraalja és a Hegyalja egyes területei. Miután legkorábban virágzó gyümölcsünk, a tavaszi fagyok könnyen károsítják. Fényigényes, közepesen mésztűrő. Napos, száraz lejtőkön bokros megjelenésű, míg optimális körülmények között erős törzsű, akár 6-8 méteres fává fejlődik. Növekedési erélye, koronaformája fajtafüggő.

Hazai Mandula fajták

Magyarország a mandulatermesztés északi határa. Az első hazai tájfajta szelekciót a budai hegyekben Magyar Gyula és Szisz Gyula végezte. Munkájuk eredményeként számos értékes fajta került termesztésbe (pl.’Diósdi félpapírhéjú’, ‘Szisz mandula’). Balaton Akaliban létesült az első mandula fajtagyűjtemény, amely a hazai nemesítésű fajták alapjául szolgált. A tétényi kutatóintézetben több magyar fajtát szelektáltak. Legnépszerűbb hazai fajták a Tétényi rekord, Tétényi kedvenc és a Tétényi bőtermő.

Mandula termesztése a kiskertben

Kerti termesztése részben igénytelensége miatt nem egyszerű. Gondozott kerti körülmények közé kevésbé ajánlott. Párás, öntözött körülmények között ugyanis gombabetegségekre érzékennyé válik. Tavaszi fagyérzékenységét későn virágzó fajta választásával küszöbölhetjük ki. Az önmeddő mandulafajtákat egy időben virágzó pollenadó fajtákkal kell társítani! Pl. a Tétényi bőtermő pollenadó fajtái a Tétényi kedvenc, és a Tétényi rekord.

A megfelelő metszése segíti a termésképződést. A mandulára jellemző termőrész a bokrétás termőnyárs, amelynél a rövid hajtáson 5–6 db virágrügyből álló rügycsoport található, középen fejlett hajtásrüggyel, ami a továbbnövekedést, az évenkénti megújulást szolgálja, 1–2 mm-es továbbnövekedéssel. A mandulafa számár  a váza koronaforma kialakítása ajánlott, és az őszibarackhoz hasonlóan szálvesszős metszést végezhetünk. A szálvesszős metszés során a termővesszőt hosszúra 12-16 hármas vegyes rügycsoportra metsszük.

Mandula szüretelése

A legtöbb fajtájának szüretelési ideje szeptember. Könnyen felismerhetjük, hogy mikor van itt a betakarítás ideje, ugyanis a magburok felreped, ha a termés már érett. A teljesen érett termés lehullik. Legjobb, ha még a hullás megindulása előtt ponyvára rázzuk. A begyűjtött termés maghéját feltétlenül távolítsuk el. A fa alatt ne hagyjuk termés maradványokat, a fertőzések elkerülése végett. A begyűjtött, maghéjtól megszabadított termést egy rétegben terítsük szét

Forrás: bluediamond.com; resinfru.hu; Dr. G. Tóth Magdolna: gyümölcsészet; Dr. Sipos Béla Zoltán: Gyümölcstermesztési ismeretek.

The post Szüretelheted a mandulát! appeared first on Kert Lap.

A cédrus különleges fa, Lamartine francia író és költő azt írta a Cédrusokról, hogy “Ők a Mindenség legünnepeltebb alkotásai”. Már csak impozáns méretei miatt sem való kiskertbe.

A cédrus egy kicsit maga a történelem, hiszen a cédrus a föníciaiak hajóinak alapanyaga, kereskedelmük fontos terméke, és a bibliai leírásból ismert Salamon király templomának építőeleme. “Megépíté ekként azt a házat és elvégezé, és befedé a házat gerendákkal és czédrusfadeszkákkal.”( A KIRÁLYOKRÓL ÍRT I. KÖNYV 6. fejezet)
A cédrus igen értékes faanyagot ad. A régi paloták cédrusból készült díszítőelemei máig megmaradtak, ilyen például a Marokkói királyi palota. Gyantában gazdag fáját és nagy ellenálló képességét felfedezve hamar a rablógazdálkodás áldozatává vált, az egykor legelterjedtebb cédrusfa.

Évszázadokkal ezelőtt nagy cédruserdők borították a Földközi-tenger medencéjétől keletre fekvő hegyvidékeket: nagy kiterjedésű erdőségek voltak a Taurus-hegységben, Törökország déli részén, Szíria hegységeiben és Libanonban. A cédrusok nemzetségét őshazájukban már csak néhány száz példány képviseli.

A a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó cédrus nemzetség 4 fajból áll: Atlasz cédrus (Cedrus atlantica); Libanoni cédrus (Cedrus libani); Ciprusi cédrus (Cédrus brevifolia); Himalájai cédrus (Cedrus deodara).

Azi dős cédrusok koronája jellegzetes: az atlasz cédrus kúpos, a libanoni cédrus lapos, a himalájai cédrus lecsüngő habitusú. A fiatalabb példányoknál sokkal nehezebb a beazonosítás. Ilyenkor a tobozok és a tűlevelek nyújtanak támpontot.

A cédrus hűvös hegyvidéki éghajlat kedvelője, 1300 és 3000 m tengerszint feletti magasságok között, sziklás, meszes talajon él. Kemény telek és száraz nyarak túlélője. Az atlasz és a libanoni cédrus, ugyanolyan jól meghonosul lúgos mészkő talajon, mint savanyú bazalt, homokkő vagy pala talajon. A fanövedék a talaj minősége és mélysége valamint az éghajlati tényezők (különösen a csapadék) függvénye. Hazánkban kis területű cédrus állományok (Neszmély, Agostyán, Budafa és Badacsonyörs) találhatók.

A még meglévő cédruserdő állományok nyílt ritkás erdők, vagyis egyfajta “magányosság” jellemzi megjelenésüket, nem tűrik az aljnövényzetet és a cserjéket. Egyedül és csoportban megragadó esztétikai hatást nyújtanak. Magányosságának egyik előnye, hogy az erdőtüzek sokkal csekélyebb kárt tesznek benne, mint a zárt állományokban. Nyáron, nagy melegben árnyékot ad, télen az ágai a hó alatt nem törnek le, hanem a nehéz hókupacokat szépen engedik lecsúszni.

A cédrusok talajjavító hatással bírnak, tűlevelei gyorsan lebomlanak és belőlük tápanyagban gazdag humusz réteget képződik. Gyökereivel több nitrogén megkötő gomba él együtt, amelyek segítik a fiatal facsemeték növekedését

Atlasz cédrus (Cedrus atlantica) Afrika észak-nyugati részén, az Atlasz hegységben, 1000-2000 méter magasságban őshonos. Európában Franciaország déli részén sikerrel telepítettek be nagy területeket. Napos, félárnyékos helyeken él. 25-40 méter magasra nő. A szelet rosszul tűri, de a homokostól az agyagosig szinte bármilyen talajon megél, ha a talaj megfelelően nedves. Mind a téli hideget, mind a meleg nyarat jól viseli. Tapasztalatok alapján az ezüstös levelűek jobban bírják a hideget. Fiatal korában lombkoronája piramis alakú. Később a vízszintes tagoltság jellemzi, rendkívül mutatós fa. A csüngő fajta hazai kertészetekben is kapható.

A libanoni cédrus (Cedrus libani) Libanon hegyeiben őshonos. Árnyékban nem fejlődik, a leghidegtűrőbb cédrus. A légszennyezésre nagyon érzékeny. Fiatal korában lombkoronája piramis alakú. Később a vízszintes tagoltság jellemzi, mutatós fa.

A ciprusi cédrus (Cédrus brevifolia) Ciprus hegyeiben, kis egyedszámban fordul elő. Lassú növekedésű, kicsi-közepes méretű fa. Ágainak elrendezése a libanoni cédruséhoz hasonló. Évente néhány centimétert nő.

A himalájai cédrus (Cedrus deodara) A Himalája nyugati oldalán, 1500-3500 méter magasan őshonos. Magassága az 50 méter is eléri. Fiatalon fő és oldalhajtásai erősen visszahajlanak. A gyengén savanyú talajt, védett, meleg, párás helyeket kedveli.

The post Nemes cédrusok appeared first on Kert Lap.

Érik az alma. Eljött az almaszósz, almadesszertek, és almalé készítés ideje. Sokféle almalé recept létezik, de talán a legegyszerűbb és egészségesebb a natúr almalé. Az almalé és a hozzá kapcsolható almakészítmények receptjei.

Alapanyagok

Ehhez olyan almafajtákat használhatunk, amelyek kellően édesek ahhoz, hogy ne kellejen az almalét külön édesíteni. Ilyen fajták például a Gala (augusztus vége), Jonathan (szeptember), Wellspur Delicious (szeptember vége), Red Delicious, Florina (október eleje). Az édes almákból készült almalé a legzamatosabb.

Az almaszüretről itt olvashat bővebben: Körte- és almaszüret. Saját termés híján, akár szedd magad akcióban, akár léalmaként, magunk is megvásárolhatjuk az almaléhez valót. Ami a legfontosabb, hogy tudjuk honnan való az alma, és mi van benne!

Cikk ajánlat: Szabolcsi alma

Almalé készítés

Almalé készítéshez 8 dl vízhez számoljunk 8 db közepes méretű almát. Az almákat daraboljuk, de meghámozni nem kell, kivéve, ha fel akarjuk használni a gyümölcshúst is (lásd alább). Aztán egy nagyobb edénybe téve öntsük fel őket annyi vízzel, hogy ellepje. Kb. 25 percig gyengén forraljuk. Sűrű szitán, vagy szűrőre helyezett sajthálón passzírozzuk át az almákat. Majd hagyjuk kb. két órán keresztül kicsöpögni. Öntsük szét jól zárható, tiszta, teljesen kiszárított üvegekbe. Pár napig hűtőben tárolható.

Tartósításhoz az almalét újra gyenge forrásig felmelegítjük. Készítsük elő a befőttes üvegeket: az üvegeket forró vízben elmossuk, majd tiszta ruhán cseppmentesre szárítjuk. Ezekbe törjük a forró almalét úgy hogy kb. 1 cm maradjon szabadon az edény pereméig. Majd az üvegekre rácsavarjuk a tetőket, és a forró vízbe téve a víz forrásától számított 15 percig gőzöljük. Majd a vízben hagyjuk kihűlni őket. Hűvös, sötét helyen tároljuk. Ha egy üveget megnyitottunk, utána már hűtőbe téve minél hamarabb fogyasszuk el a tartalmát.

Almalekvár a gyümölcsmaradékból

A visszamaradt gyümölcsöt áttörhetjük, és lekvárt főzhetünk belőle. 1 kiló gyümölcshöz hozzávetőleg 20-35 dkg cukrot öntünk, és gyakori kevergetés mellett kb. negyed óra hosszat főzzük. Forrón, a már említett módon üvegekbe töltjük.

Almakása

De készíthetünk vele almakását is. Ahogy Radvánszky Béla Régi magyar szakácskönyvében (1893) javasolja, nem szó szerinti tolmácsolásban: Az almát borral összeforraljuk, majd tojás sárgát keverünk bele, borral és nádmézzel tovább főzzük, amíg kása sűrűségű nem lesz. Az adagolás ki kell találni, de kísérletnek nem rossz!

Mézes, fahéjas almadzsem készítés almaléből

Ha elkészült a lé, máris készülhet a mézes, fahéjas almadzsem. 2 dl almaléhez számoljunk fél dl mézet és egy db fahéjat. Óvatos forralás után lassú tűzön addig kevergessük, amíg be nem sűrűsödik. A zselésedési próbát úgy végezhetjük el, hogy egy kiskanálnyi főzetet tányérra öntünk, betesszük a hűtőbe. Ha pár perc múlva megdermed, biztos, hogy készre főztük a dzsemet. Ekkor kivesszük a fahéjat, és előkészített üvegekbe rakjuk el.

A legnagyobb odafigyelést most is a befőttes üvegek fertőtlenítése jelenti. Ha az üvegek készen állnak, adagoljuk beléjük adagoljuk a forró dzsemet, és azonnal zárjuk le őket!

Forrás: digitalia.lib.pte.hu; www.gasztrokaland.hu; oldworldgardenfarms.com

The post Házi almafeldogozás appeared first on Kert Lap.

Még ősszel is vethetsz, palántázhatsz a konyhakertben! De mit? Olyan növényeket, amelyek kikelnek, de csak jövőre teremnek illetve olyanokat, amelyek csak jövőre kelnek ki, és olyanokat, amelyek még az idén teremnek. ÉS, hogy mi az előnye az őszi vetésnek? Az, hogy a következő évben sokkal hamarabb juthatunk a terméshez, mint abban az évben tél végén, vagy tavasszal vetnénk. A rövid tenyészidejű fajtákat pedig még az idén fogyaszthatjuk.

Gyökérzöldségek

Vethetünk hónapos retket, amely augusztus végétől szeptember közepéig még vethető. A nappalok rövidülése miatt, már nem kell a felmagzástól tartani. Feltehetően a magas hőmérséklet következtében kialakuló csípős íz sem jelenik meg. Ötlet: földibolha ellen locsoljuk meg bőven csalánlével, majd szórjuk a tövéhez fahamut. A hónapos retek vízigényes. Öntözzük kisebb mennyiségekkel, gyakran.

Ha korai répát szeretnénk, kísérletet tehetünk rövid tenyészidejű (pl. Nanti) répa vetésével is októberben, novemberben. Az elfagyás ellen takarással védekezhetünk. Ennek hátulütője lehet, hogy a takarásra szánt szalma, kukoricaszár alá pockok telepedhetnek, így a jövő évi termést ők fogják elfogyasztani.

Hagymák

Hamarosan duggatható az őszi fokhagyma is. Az őszi ültetés javasolt ideje szeptember végétől október végéig tart. A lényeg az, hogy a gerezdek még a tél beállta előtt jól begyökeresedjenek. További részletek: Fokhagyma. A makói dughagymák közül a legkisebb a Zsika (5-10 mm), míg a legnagyobb a mérető a Piklesz (21 – 26 mm). Ősszel, októberben is ki lehet ültetni ezeket a nagyobb méretű hagymákat. Általában elmondhatjuk, hogy a hagymákat előző nap beáztatva megakadályozhatjuk, hogy a hagymák duggatás után, a vízfelvétel következtében kiemelkedjék, kiforduljon a földből.

A makói hagymatermelésről az első munkamenet leírás 1888-ból származik: „ A makói hagymatermelő következő módon termeli hagymáját. A magot elveti márciusban jó tiszta kézi (ásott) munkált földbe. Ebből terem az úgynevezett dughagyma, ami szeptember elejére érik meg. Ezt tisztán válogatva december elején felteszi a szárítás végett a szobában lévő úgynevezett boglyakemence tetején lévő szárítóra és ezt jól felmunkált földbe tavasszal, mihelyt lehet a fagytól dolgozni, elduggatja egymástól körülbelül 10 centiméternyi távolságra. És ezen földet mindég tisztára kapálja a gyomtól….” Forrás: Tóth Ferenc: A makói hagyma történetéhez. A Makói Múzeum Füzetei 4. (Makó, 1969)

Levélzöldségek

Két sor hónapos retek közé pedig jöhet a saláta. Az áttelelő fejes saláta augusztus végén, szeptemberben is még vethető! Ha szeptember közepéig elvetjük, akár már áprilisban is szedhetjük a szabadföldi salátát! Az áttelelő salátát sikerrel lehet palántázással is nevelni. A palánták kiültetésére október közepén kerülhet sor, 30-35 x 25 cm-re. Szedésére a következő év májusában kerülhet sor. Az áttelelő salátafajták őszi vetésénél ügyeljünk a vízellátásra és a napos termőhelyre. Tápanyagigényük közepes. A kevés komposztot és az erjesztett csalánlevet meghálálja. Áttelelő fajta például a Téli vajfej. Feje közép-nagy, világoszöld. Próbálkozhatunk galambbegy salátával is. Palántájukat ültessük lekerülő pillangós növények után. A Pallagi nagylevelű sóska, a Mohácsi áttelelő fejes káposzta, a Matasor spenót kiválóan alkalmas átteleltetésre. Ha a spenót mellé káposztát vetünk, távol maradnak a földibolhákat. A spenótot és a sóskát inkább szórtan vessük. Jó, ha tudjuk, hogy a sóska nehezen kel.

Ősszel vethető növények, a haszonagrár táblázata:

The post Még ősszel is vethetsz, palántázhatsz! appeared first on Kert Lap.

Nem kell megijedni! Még mielőtt valaki fintorogva elfordulna, szögezzük le gyorsan, hogy egy ikonikus Ausztráliában honos növényről van szó, amely nálunk szobanövényként, dézsás növényként tartható, melegebb klímán azonban kedvelt kerti örökzöld. Nagyobb kertészeti árudákban kapható.

A kengurumancs különleges virágzatáról kapta nevét, karomszerű virágformája és ausztrál eredete alapján. Ausztráliában a szubtrópusi erdők, folyópartok, mocsaras területek, nedves területek növénye. Teafákkal és eukaliptuszokkal, bolygatott területeken, laza talajban tömegesen fordul elő. Fiatal rizómáit az ausztrál bennszülöttek fogyasztják.

Kengurumancs bemutatása

Az Anigozanthos nemzetségbe 12 faj tartozik. Mindegyikük a jellemzően szubtrópusi, mediterrán éghajlatú dél-nyugat ausztráliai flóra régióban található, amely egyike a Föld 25 legfontosabb biodiverzitási (és egyben veszélyeztetettségi) területeinek („hotspot”).

A sárgás kengurumancs (Anigozanthos flavidus) rövid rizómáinak köszönhetően csoportosan fejlődik, és nagy szárazságok, bozóttüzek esetén innen újul fel. Alapon ülő levelei kb. egy méter hosszúak, lándzsásak, leívelők. Ausztráliában a virágszárak nyáron képződnek, és a növény novembertől februárig virágzik. A virágkocsány 2 méteres, szőrözött. Csöves virágai végálló fürtökben nyílnak, sárgászöldek, vörösesek, ritkán rózsaszínek. A porzók és a termő meghajlik. A virág megjelenése kengurumancsra emlékezet. Mivel a virágok beporzását madarak végzik, a virágok a porzó és a termő alakja mind ahhoz alkalmazkodott, hogy a madarak sikerrel végezhessék a beporzást. Termése apró magvú tok. Nálunk nem terem.

Kengurumancs, a dísznövény

Valószínűleg a francia Nicolas Baudin (1754–1803) francia felfedező, természettudós, kartográfus, expedíciója során gyűjtötte be magját, amelyet aztán Franciaországban elültetett.  Először vágott virágként került forgalomba hosszú szárú, nemesített fajtáival. Fagymentes klímán évelőként ültetik.

Nálunk alacsony növekedésű cserepes változata is megvásárolható. A növények többsége Hollandiából kerül a haza piacra, ahol virágzó cserepes példányai kaphatók. Sok kertészeti fajtája van forgalomban. Mindegyikük egyik szülője az A. flavidus. A termetű hibridek vágott virágként kaphatók. A virágok vázatartóssága több hét. A virágzat kiválóan szárítható.

Különleges megjelenésén túl kedveltségét annak is köszöneti, hogy ellenálló, hosszú életű, életerős. A nemzetség többi fajára gyakran halálos Alternaria alternata okozta gombafertőzésnek is ellenáll. Csak a gyenge éjszakai fagyot viseli el, tehát nálunk szobanövényként, dézsás növényként tartható. Bár eredeti élőhelyén jól viseli a félárnyékot, mi olyan helyen tartsuk, ahol télen annyi fényt kap, amennyi csak lehetséges. Viszont az öntözését az ősz beálltával vegyük vissza. Tavasszal fog újult erővel hajtani. Ekkor már újra gyakrabban öntözzük. Laza, homokos talajba ültessük. Nálunk nem hoz magot, ezért tavasszal tőosztással szaporítható.

A nagyobb termetű, dézsában nevelt kengurumancsot háromévente ajánlott átültetni. Egyben ilyen kor megifjíthatjuk illetve tőosztással szaporíthatjuk. Ehhez kivesszük az edényéből a földlabdával együtt. Kb. 30 cm-re visszavágjuk. A tövet osszuk több részre, majd ültessük el akkora cserépbe, hogy a kb. felét töltse ki az edénynek. Öntözzük rendszeresen.

fontosabb fajtái:

• sárga: Mini Embed, Sun Gold, Sunrise, Bush Down, bush gold, Mini sunlight
• narancs: Mini illusion, Orange Velvet
• bordó: Bush Ruby
• piros: Chameleon, Red Velvet, Mini Ranger
• rózsaszín: Rose Pearl
• Piros-zöld: Royal Cheer, Blue Orit

Forrás: kew.org; cpbr.gov.au; anpsa.org.au;

The post Kengurumancs Ausztráliából appeared first on Kert Lap.

A citromfű nagyon érdekes jószág, ha nincs rá szükségünk, elburjánzik a kertben, akár kéretlenül is, azonban a termesztése rendkívül nehéz. Ha már elborított a kertet citromfű, akkor se szomorkodjunk. Tartsuk kordában, és használjuk fel a háztartásban.

Citromfű a kertben

Az ajakosvirágúak családjába (Lamiaceae) tartozó citromfű (Melissa officinalis)  a méhek kedvence. Elő-Ázsiából származik.

30-–70 cm magasra nő, levelei keresztben átellenesen állnak. Enyhén nyugtató hatású levelei citrom illatúak. Földalatti gyöktörzsből nőnek ki a hajtások.Tőosztással szaporítják, de magról is szaporítható. Csírázásához hideghatás szükséges. A kertből kiirthatatlan. Árnyék, félárnyék tűrő. Kedveli a nyirkos talajt. A fűszerspirál alsó részébe való. Cikk ajánlat: Évelő fűszernövények

A citromfű gyógyhatásai

A kertből szedett citromfű hajtás szárról lefosztott leveleit fogyasszuk. Kereskedelemben kapható szárított herbája a levágott, szárított hajtás. Június-július hónapban gyűjthető. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben a lomblevél szerepel hivatalos drogként (Melissae folium). Többek között illóolajat és flavonoidokat tartalmaz. Nyugtató, görcsoldó, antivirális hatású.

Legújabb tudományos eredmény, hogy a herpesz fertőzés korai szakaszában a citromfű kivonatot tartalmazó krémek hatásosak a herpesz kezelésére. Hatóanyagai nyugtató és vírusölő hatással rendelkeznek. Dörzsöljünk szét néhány friss citromfüvet levelet és kenegessük vele a herpeszt.

A levelek rágcsálásával frissítsük leheletünket.

Ha a vízbe mártott citromfű hajtásokat lefagyasztjuk, majd széttördelve a csirkéknek adjuk, azok szívesen felcsipegetik. Így védhetjük őket hőség stressz ellen. Legalábbis ezt tartják egyes ökokertészek.

Mecsek Meghűlés elleni filteres tea (OGYI 053/88) termék előállítója dr. Szabó László Gyula.Összetétele: akácvirág, bodzavirág, citromfű virágos hajtás, hársfavirág, nyárfarügy, vöröshagyma szárítmány. A Herbária immunerősítő filteres teakeverékének összetétele: mézbokor (dél-afrikai cserje) zsenge hajtása; vasfű virágos hajtása, borsosmentalevél, citromfű levél, igazi édesgyökér, körömvirág virágzat, fahéj.

Méregtelenítő fürdő Dr. Horváth Lívia Ildikó ajánlásával

Citromfű a háztartásban

A citromfűt bútorfényként is használhatjuk. A zsenge citromfű hajtásokat vékony vászonkendőbe bugyoláljuk, és kicsit megtörve fényesre törölhetjük vele a politúrozott bútorokat, amelyek nem csak ragyogóak lesznek, hanem illatosak is!

A citromfű szúnyogriasztás is használható. A citromfű olaj tartalmú gyertya égetése mellett hatékony a nyitott ablakba helyezett cserepes citromfű is segít a szúnyogok távol tartásában.

Citromfű a konyhában

Fűszerként halak, szárnyasok, saláták, desszertek ízesítésére kiváló.

Ha frissítő, méregtelenítő, immunerősítő zöld teánkba beledobunk pár zsenge citromfű levelet, akkor rendkívül kellemes ízű italhoz jutunk, ami fokozottan méregtelenít. De használhatjuk jeges tea és bármilyen tea ízesítésére.

chilis, gyömbéres fűszerecet elkészítése

Hozzávalók: 1l almaecet, 50 gr friss gyömbér, 4 piros chili paprika, 4 citromfű hajtás. A felmelegített, de nem forralt ecetet hűtsük 40 fokra, és tegyük jól zárható sterilizált üvegedénybe, amelybe a fűszereket az alábbiak szerint tettük bele: A gyömbért pucoljuk meg, szeletlejük fel. A chilit egyben, de szár nélkül tegyük az edénybe, a citromfű hajtást hosszában félbevágjuk. Hűvös, sötét helyen tárolva, kb. 6 hónapig áll el.

The post Citromfű a kertedből a háztartásodba appeared first on Kert Lap.