Fehér liliomszál, ugorj a Dunába!

A liliom sok rigmus, költemény, dal főszereplője. Hiszen ő a szépség és az illat nemzetközi nagykövete, fehér színe pedig az ártatlanság, a tisztesség, a méltóság ideája. Senki sem hagyhatja ki kertjéből!

A liliomfélék (Liliaceae) családja mintegy 250 nemzetséget, 4000 – 6000 fajt számlál. A hófehér virágú Lilum candidum, avagy fehér liliom, esetleg madonna liliom, nem csupán a falusi kertek dísze. A legszebben ott virít, ahol évek óta háborítatlanul nőhet kényére-kedvére.

Az egyik legrégebben termesztett dísznövényünk (Kr. e. 1500). A krétai kerámiákon már fellelhető. Valószínűleg Kis-Ázsiából terjedt el, a mediterráneumban is őshonosnak tekinthető. Európába talán római közvetítéssel került. Majd a keresztesek Európaszerte elterjesztették. A legelső vágott virágként termesztett növény. Mint az ártatlanság, a tisztaság szimbóluma, az ókorban a menyasszonyi koszorúkat díszítette, a középkortól pedig előszeretettel díszítették virágjával a templomokat. A fehér liliom Szűz Mária jelképe, Szent Antal virága.

A képen látható Giovanni Bellini munkája, amelyet 1500 körül készített a velencei Santa Maria dei Miracoli-templom orgonájának szárnyaként. Az angyali üdvözlet Gábriel arkangyal és Szűz Mária találkozását jeleníti meg. A tisztaság jelképének számító liliomot az angyal hozza a kezében.

A gyógynövény

Plíniusz beszámolója szerint a növény leveléből és virágából kinyert olajjal égési sérüléseket, kígyómarást gyógyítottak. Gyógynövényként egészen a 17. századig használták. Olajával könnyítették a vajúdást, gyógyították a leprát, összezúzott hagymáját gyulladáscsökkentőként használták. Sőt gyógyítottak vele váltólázat is. Virágszirmainak alkohos kivonatával sebeket hűsítettek.

A fehér liliomot a népgyógyászat már régóta használja gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően. Az alkoholos és olajos növényi kivonatok biológiailag aktív anyagokat tartalmaznak, amelyeket külsőleg bőrgyulladások, sérülés okozta gyulladások, égési sérülések kezelésére használják. Antioxidáns hatását flavonoid tartamának köszönheti. Szteroid szaponin tartalmának tumor képződést gátló hatását is megfigyelték.

Virágjából nyertek ki flavonoidokot (Isorhamnetin, aempferol és származékai, flavonoid aglikonok, flavonoid klikozidok), a gumóból alkaloidokat (pirrolin, pirrolidin alkaloidokat, pirrolin származékokat, lilalin alkaloid,) szteroidokat (spirosztanol szaponik, ) izoláltak. (Acta Facult. Pharm. Univ. Comenianae 51, 2004, p. 27-37.)

Nemcsak a gyógyításban terjedt el, hanem kozmetikumként is használták. Összezúzott szirmai mézzel keverve ránctalanító hatásúak. Az ókorban igen drága készítmény volt a liliom tonik. Azt tartották, hogy a virág nedvéből nyert kivonat megfiatalítja az arcbőrt. Olaja közismert afrodiziákum, édeskés, balzsamos illatú parfümök alkotórésze.

Népi gyógymód lábfájásra Hont vármegyéből: a vadgesztenye belsejét és a fehér liliom szirmait sósborszeszben kellett hagyni kilúgozni, és az így nyert folyadékkal reggelente bedörzsölni a lábszárakat.

Leírása

Hagymája laza szerkezetű, 7-10 cm átmérőjű. Levelei rozettában állnak, örökzöldek, 10-25 cm hosszúak. Harang alakú, illatos, fehér virágai csoportosan fejlődnek a kb. 1 m magasra növő virágszáron. Június-júliusban kb, 5-10 virág fejlődik egy száron.

Gondozás, nevelés

ugusztusban, szeptemberben ültetjük. Laza szerkezetű talajt kedvel. Míg a liliomok többsége inkább a gyengén savanyú talajokat kedveli, addig a fehér liliom szépen fejlődik meszes talajon (pH 7). Fontos a talaj jó vízvezetése. Ha ezt nem tudjuk máshogy megoldani, ültessük emelt ágyásokba, és a hagyma alá helyezzünk homokot.

A frissen ültetett hagymát kb. 5 cm földréteg takarja! Az optimális tőtávolság 20 cm. Az árnyékos helyeket nem kedveli. De a tövét érő erős napfény is károsíthatja. Ültethetjük fás szárúak elé, talajtakaró növényekkel együtt. A szervestrágyázást, komposztot meghálálják. A fagyoktól óvjuk fenyőkéreggel vagy lombtakarással. Esténként a növény friss hajtásaira boríthatunk műanyagvödröt, kosarat.

A növények teljes pompájukban virágzanak, ha négyhetenként az öntözőkannába egy kávéskanál alacsony N-tartalmú műtrágyát adunk. Elvirágzás után már ne öntözzünk. A hagymákat viszont hagyjuk a helyükön, kivéve, ha a virágméret lecsökken. A mezei pocok és liliombogár károsíthatja.

Dr. Sipos Béla Zoltán – gyümölcsfák metszése tanfolyam szakembere

Engedtessék meg, hogy a honlapot “kurkászóknak” ne idézzem pontosan a sokszor több száz évre visszavezethető irodalmi forrásokat, bízván abban, hogy hitelességüket nem vonják kétségbe.

“A szegény ember patikája. A bodzabokor előtt vedd le a kalapod! Ha a bodza gyógyító hatásai teljesen ismertek lennének, akkor földijeim nem kaphatnának olyan betegséget, amit ne lehetne kicselezni bármelyik (bodza) sövényről leszakítható orvossággal, amely betegségeket és sebeket gyógyít. A bimbók vizes főzetének csodálatos hatása van láz esetében és egy kis világos sörrel leforrázva sokak által tisztelt, mivel egészséges, emiatt városaink legtöbb étkezdéiben megtalálható. Nagymamáink napjaiban általánosan elterjedt, hogy bodzavirág-vízzel tisztították az arcukat a szeplőktől és a leégéstől. Minden lady toalettasztalán helyet kapott, mivel a nők azt tartották róla, hogy megtartja a bőr szépségét, fehérségét és megelőzi a bőr foltosodását”.

Még bőven idézhetném a feketebodza áldásos hatásait dicsőítő hivatkozásokat, nem beszélve a sok-sok mondáról, hiedelemről, babonáról, népi szokásról, irodalmi alkotásokról. /Ez utóbbiból számomra legkedvesebb Váci Mihály Bodza című verse. Jó szívvel ajánlom minden növénykedvelőnek/. Azért nem állhatom meg, hogy napjaink hazai kutatásából (1) ne idézzek fontosnak számító eredményeket.

Az  ábra adatai egyértelműen bizonyítják a feketebodza jelentőségét a C- vitamin tekintetében, de közel hasonló adatokat lehetne a enti szerzőtől idézni a vas a magnézium és más, a szervezet számára fontos ásványi anyagokról is.

Az többé-kevésbé közismert, hogy megfázásos betegség esetén a feketebodza virágából készített tea meglepően jó hatású az influenza ellen. A hatásmechanizmust nemrégen fedezte fel a hebroni (Izrael) egyetem egyik fiatal kutatója. Kimutatta, hogy a feketebodza egyik fehérjéje, elbontja a vírus ama fehérjéjét, amelyikkel feloldja a sejtfalakat. Emiatt a vírus nem tud behatolni az élő sejtekbe, nem tud szaporodni, a többi már a szervezet immunreakcióira van bízva, a betegek három nap múlva bizonyítottan gyógyulni kezdtek.

Mikor gyűjtsük a feketebodza virágzatát?

Lehetőleg napfényes időben, délután. Kutatások szerint ekkor a legnagyobb a virágok hatóanyag-tartalma. A virágzatok közül azok a jók, amelyekben még néhány virág nem nyílt ki, csak fehérbimbóban van. A szirmukat hullatók túlértek, gyógyhatásuk, élvezeti értékük gyengébb.

Hol gyűjtsük a feketebodza virágzatát?

A feketebodza -a csipkebogyóhoz hasonlóan- nagyon szorgalmas nehézfém-gyűjtő növény. Ebben a tekintetben is bajnoknak számít, de ez ne riassza el a kedves olvasót. A virágok vizsgálataink szerint (2) gyakorlatilag alig tartalmaznak ilyen fémeket, mert a növénynek még nem volt elég ideje ezeket a virágokban felhalmozni. Az érett bogyókkal már más a helyzet! Ennek ellenére azok a helyek ajánlhatók jó szívvel, amelyek a forgalmas közutaktól, ipari létesítményektől távol esnek.

Hogyan szedjük a virágzatokat? A szedéshez szükségünk van éles metszőollóra, és valamilyen szedőedényre. Ez utóbbi ne legyen műanyagzsák, vagy zacskó, mert ebben a virágok a párakicsapódás miatt befüllednek, bebarnulnak. A célra nagyon megfelel a nyitott kosár, rekesz, papírzacskó (nyitva!), kartondoboz.

A levéltetvek “imádják” a feketebodzát, és először a virágzatok kocsányán telepszenek meg. A virágokat tehát tetűmentes rövid kocsányokkal szedjük. Ez azért is fontos, mert a feketebodza zöld részei szambunigrint tartalmaznak. Ez a kellemetlen glikozid okozhat az arra érzékenyeknél hasmenést, vagy hányást. A tünet nagyon ritkán fordul elő, mert a szambunigrin már 50 0C-on szinte teljesen lebomlik! Azért biztos, ami biztos, a virágokat felhasználás előtt ajánlatos leforrázni. A jó feketebodza-virág szárítmány (drog) titka A virágokat fehér papírra lazán kiterítve, széltől védett árnyékos helyen, legfeljebb 20 0C-on szárítsuk. Az így kezelt virágok nem barnulnak, a kihulló értékes virágport a papírlapokról is összegyűjthetjük. A légszáraz virágokat enyhén összemorzsolva tároljuk papír, vagy kartondobozokban.

Receptek:

Rántott bodzavirág

Friss bodzavirágot sûrû palacsintatésztába mártunk a száránál fogva, majd pár pillanatra forró olajba tesszük. Lecsepegtetjük, megcukrozzuk. Kézbõl fogyasztható! Képviselõfánk bodzavirágkrémmel A képviselõfánkok krémjébe belefõzzük a bodza-virágokat, majd ezzel a krémmel töltjük a fánkot.

Bodzás palacsinta

A palacsinta tésztájába friss bodzavirágot morzsolunk. Kisütés után bodzalekvárral vagy fõzött, bo-dzavirágos krémmel töltjük. Gyümölcsrizs bodzavirággal A hideg gyümölcsrizst felében tejjel, felében bodzaszörppel készítjük friss morzsolt bodzavirágot is belefözve. Gyümölcsökkel (eper, cseresznye – mert éppen ezek érnek) + tejszínhabbal, bodzavirág-gal, citromfûvel vagy mentalevéllel díszítjük.

Bodzaszörp (télire)

40 szép bodzavirág, 5 liter víz, 4 citrom (2 héjastól, 2 hámozva), 4 kiló cukor, 12 deka citromsav, 1 evõkanál szalicil. A vizet felforraljuk, és amikor langyosra hûlt, mindent beleteszünk. A virágokat nem kell megmosni, viszont csak tiszta levegõjû helyrõl szedhetjük. Az egészet jól összekeverjük és 5 napig érleljük. A hatodik napon leszûrjük, üvegekbe töltjük. Hígítva használjuk fel. Bodzaszörp (azonnali fogyasztásra) 5-6 jókora bodzavirágot beáztatunk 5 liter vízbe 2 napra. Leszûrjük, beleteszünk egy vékonyra kariká-zott citromot, 70-80 deka cukrot és 1 deka borkõsavat. 2-3 napig állni hagyjuk. Idõnként megkeverjük, majd széttöltjük üvegekbe.Lehûtjük, és máris fogyasztható. Ezt nem kell hígítani.

Forrás

Idézett irodalmi források:

(1): Stégerné Máté Mónika 2001: A feketebodza (Sambucus nigra) összetétele és feldolgozási lehetőségei. Doktori értekezés. BCE Élelmiszertudományi Kar, Konzervtechnológiai Tanszék, Budapest.
(2): Sipos Béla Zoltán – Stefanovits – Bányai Éva – Szenthe Anna: Nehézfémek mennyisége különböző gyűjtési helyekről származó feketebodzában Globális klímaváltozás: Hazai hatások és válaszok KvVM – MTA “VAHAVA” projekt. Poszter 2006. március 9.

Heltmanné, Dr. Tulok Mária, a gyógynövény tanfolyam szakembere

Kedvelt fűszer volt mind az ókorban, mind a középkorban. Nagyanyáink kertjéből sem hiányozhatott. Napjainkban is egyre többen ismerik, szeretik és használják.

Az ajakosok családjába tartozó kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) félcserje, a mediterrán területeken őshonos. Tudományos neve görög eredetű – Thymon. Nevének jelentését egyesek a füstölővel kapcsolják össze, és valóban évszázadokig használták ilyen céllal. Az ókorban parfümként, de fűszerként is használták (lásd. Apicius szakácskönyve). Más olvasatban neve életenergiát, bátorságot jelent, a görög nők a hadba induló férfiak ruhájára – a vitézség jelképeként – kakukkfű-ágacskát hímeztek. A római katonák pedig csatába menet kakukkfüves vízben fürödtek, hogy így merítsenek bátorságot. A középkorban is a bátorság jelképe volt. A keresztes lovagok ruhájukba rejtve hordták magukkal. Ismét más elképzelések szerint az óegyiptomi tham szóból ered a név, amely eredetileg egy teljesen más növényt jelölt. Ezt a múmiák balzsamozására használták.

Különösen kedvelt fűszer volt mind az ókorban, mind a középkorban és még nagyanyáink házi kertjéből sem hiányozhatott. Szerencsére napjainkban is egyre többen ismerik, szeretik és használják. Savanyúságok, ecetek, levesek, főzelékek (bab, burgonya, borsó), húsok, vadas ételek, halak, kolbászok, sajtok, saláták, likőrök ízesítésére használható. Különleges aromája miatt csak kis mennyiségben alkalmazzuk. Fűszerező hatása mellett kitűnő étvágygerjesztő, gyomorerősítő, diétás ételek elkészítésénél is nyugodtan használhatjuk. Virágos leveles hajtásában található illóolaj nagyon jó baktérium -, gombaölő hatású vegyület, amelyet számos gyógyszerkészítmény előállítására használnak. Hurutoldó, köptető, köhögéscsillapító teakeverékek alkotórésze.

Termesztése

A 20-25 cm magas kakukkfű évelő félcserje, 4-6 évig marad egy helyen. Meszes, termékeny, jó vízáteresztő-képességű talajokon fejlődik megfelelően. A mediterrán klímához hasonló körülményeket kedveli, melegkedvelő, fényigényes, a déli lejtőkön díszlik a legszebben. Kerüljük a mély fekvésű, fagyzugos területekre telepítését, mert könnyen kifagyhat.

Szaporítása magvetéssel történik. A magot cserépbe vessük vagy kertünk egy részén alakítsunk ki egy kis palántanevelő területet. A növények kezdeti lassú fejlődése miatt sorjelző növényt is használjunk, hogy a nélkülözhetetlen gyomlálás során nehogy kiirtsuk az apró kakukkfű-palántákat (saláta, mustár). Az 5-7 cm-es palántákat többszálasával ültessük ki állandó helyére 50 cm sor és 25 cm tőtávolságra. A továbbiakban a gyomtalanításon kívül más ápolási munkája nincs, kártevője, kórokozója nem ismert. Teljes virágzáskor vágjuk le a virágos leveles hajtásokat, a telepítés évében egyszer, a későbbiekben kétszer. Ez elősegíti a bokrosodást és a következő virágzást. A levágott hajtásokat árnyékos, szellős helyen szárítsuk meg, majd a virágot és a levelet morzsoljuk le a szárról.

Vad kakukkfű

Vadon is előforduló rokona a mezei kakukkfű (Thymus serpyllum), melynek felhasználása, szaporítása megegyezik a kerti kakukkfűével. Ez alacsonyabb növésű, elterülő, sziklakertekbe is ültethető. Májustól júliusig virágzik, tehát kirándulásaink során – napos déli domboldalakon száraz gyepekben, sziklás területeken-be is gyűjthetjük nem csak a növényt, hanem az elszórt magokból fejlődött palántákat is.

Thymus serpyllum ‘Pink Chintz’

Rövid szárú, ragyogó rózsaszínű virágokkal. Szintén kiváló sziklakertbe. Kis helyek, pl. kerti járólapok közti tér kitöltésére ideális.

Thymus ‘Spicy Orange’

Egy igazi kulináris remekmű, íze a borsmentához hasonló, narancsos aromával kombinálva. Apró termetű talajtakaró. Rózsaszínű virágai vonzzák a lepkéket.

Thymus citriodorus ‘Archer’s Gold’

Ez a kis termetű kakukkfű jellegzetesen citrom illatú. Levelei tavasszal aranyos árnyalatúak, virágai levendula színűek. Száraz területek remek takarónövénye.

Thymus vulgaris ‘Argenteus’

Ezüstös szürke levelei fehér szegélyűek. Félig heverő, jól tűri a szárazságot. Mutatós sziklakerti növény, a méhek kedvence.

A meleg és fénykedvelő cserszömörce a száraz, sovány talajok hálás dísze. Nyáron tollas bugáiban, ősszel pompás színében gyönyörködhetünk. Gyógynövény és cserzőanyag.

Eredete

A szappanfélék rendjébe, szömörcefélék (Anacardiaceae) családjába tartozó cserszömörcét ( Cotinus coggyaria ) egyes feltételezések szerint a törökök telepítették hazánkba. Eszerint először a Mecsekben jelent meg, később már felbukkant a Balaton északnyugati partján is.

Más feltételezések szerint a cserszömörce a jégkorszakot követő egyik felmelegedés az ún. mogyorókor idején (ie 9000-7500-ig, amikor a hidegkedvelő északi növények tömegesen pusztultak ki) dél felől nyomult be a Kárpát-medence területére.

Mediterrán eredetű. Nálunk éri el elterjedési területének északi határát.  Manapság a Dunántúli-középhegység dolomit lejtőin valamint a meszes alapkőzetű Mecsek és Villányi-hegység területén fordul elő. Különösen a Vértes karszt, bokorerdeiben gyakori. A meleg, száraz, meszes, sziklás kopárok jellegzetes cserjéje. (www.terra.hu)

A növény leírása

Hajtásai vékonyak, hengeresek, világosbarnák, csúcsukon lilásak. Rügyei aprók, szórt állásúak, gömbölydedek, vörösesbarnák. Levelei általában fordítottan tojásdadok, ép szélűek. A levél színén sötétzöldek, a fonákon kékeszöldek. Őszi lombszíneződése száraz, meszes köves talajon bámulatosan szép színű. Az aranysárgától az égő vörösön át a bíborig szinte minden árnyalatot felfedezhetünk példányain. 3 mm-es virágai vékony, hosszú, szőrös kocsányokon, dús bugában nyílnak. Eleinte zöldessárgák, majd szürkéslila színűek. Elvirágzás után a virágkocsányok lilás színű, tollas szálakat képeznek, amelyek hosszú ideig nagy, tollas bugában díszlenek. Termései apró, piros, éréskor barna csontárok.

A haszonnövény

Levelét megdörzsölve jellegzetes illatot érzünk. Ezt hatóanyagainak köszönhetjük, amelyek gallotannin típusú cserzőanyagok, antociánok és flavonoidok. Vízgőz desztillációval nyert illó olaja limonént, 1.8-cineolt, alfa-pinént, p-cymolt stb. tartalmaz. Szeszes illetve vizes kivonatát torok-, nyálkahártya-, és ínygyulladás esetén gargalizáló szerként használják. Fogínyecsetelők és szájvizek gyakori alkotórésze. Külsőleg fogínysorvadás és torokbántalmak ellen öblögetőnek, vérző aranyér esetén üllőfürdőnek használják. Továbbá izzadás elleni fürdőkben, aranyér esetén ülőfürdőkben is alkalmazzák. Főzetét belsőleg gyomor és bélvérzés, valamint bélhurut ellen használják.

Környezetbarát levél cserzőanyag forrás, miután egy-egy ültetvény akár 20-25 évig képes elegendő cserzőanyagot produkálni. A szömörce cserzőanyaga nemes, amely lágy fogású, telt, egyenletes színű világos, bőrt ad, amelynek a fényállósága is jó.

Gondozása

Fényigényes, a hosszan tartó szárazságot jól tűri, a fagy iránt azonban érzékeny. Eredetileg rendzina talajokon települt meg, amely igen sekély termőrétegű, könnyen kiszáradó, köves talajtípus. Ebből már ki is következtethetjük, hogy jól tűri a szárazságot. Gyökerei levegőigényesek, ezért sekélyen szabad telepíteni. Erodálódó területeken megköti a talajt. Magvai a tavaszi csírázáshoz ősszel hidegágyba vethetők. Szaporítható gyökérsarjból vagy bujtással is.

A ‘Grace’ 4-6-8 m magas cserje. A ‘Velvet Cloak’ x C. obovatus keresztezéséből származik. Fiatalon borvörös, később szilvakék, ősszel vörös-narancsra vált. Meleg- és fényigényes, szoliternek ültessük	A ‘Royal Purple’ 3-4 m magas cserje. Kerek bokorrá, vagy kis fácskává nevelhető. Leveleinek bíbor színe ősszel narancsra vált. Virágzata narancs színű, bugaszerű. Termete miatt háttérbe érdemes ültetni.

A mályvarózsa régóta kedvelt dísz- és gyógynövény. A hagyományos falusi kertek növénye. Az orvosi zilizzel (Althea officinalis) mutat rokonságot.

A nemzetség

Az Alcea nemzetségbe tartozó mintegy 50 faj zöme Nyugat- és Közép-Ázsia szülötte. Sokan élnek vadon Észak-Afrikában, a mediterráneumban is. Egyes elképzelések szerint a keresztes lovagok hozták Európába. Linné, mind a latin eredetű Alcea, mind a görög eredetű Althea nevet használta. A név a görög gyógyítani igéből ered, miután sok gyógynövény tartozik ide.

Az orvosi ziliz (Althea officinalis) nálunk is megterem mély fekvésű, humuszban gazdag, középkötött talajon. A gyógyászat gyökerét és levelét használja. Gyökerének főzetét, levelének forrázatát fogyasztják. Légúti megbetegedések, gyomor és bélhurut ellen valamint köhögés csillapító hurutoldóként használják.

A növény bemutatása

Szára merev, felálló. Levelei szív formájúak, csipkés szélűek. Virágai akár két méter magasságot is elérő virágszáron körben állnak, alulról felfelé nyílnak, ún. álfüzért alkotnak. Virágzása a második évben, nyár derekától ősz elejéig tart.
A virágokra jellemző ún. külső csésze. A szirmok aszimmetrikusak. A belső porzókör tagjainak száma megsokszorozódás következtében sok. Porzószálaik csővé

Alcea officinalis ‘Holló’. Nemesítette Dr. Kováts Zoltán. (Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság)

nőttek össze, portokjuk egy portokból áll. A termést papsajtnak is mondják. Középen központi oszloppal, annyi egymagvú, fel nem nyíló résztermésre esik szét, ahány termőlevélből alakult.

Gondozása

Napfényigényes. Talajra nem érzékeny, bár tápanyagban gazdag, mély termőrétű talajban fejlődik a legszebben. A szárazságot jól tűri, öntözni csak száraz időjárásban szükséges. Érzékeny a rozsdabetegségekre. Jól szaporítható magról. A második évben virágzó Alcea toktermésében körben ülnek az érett magvak. Ha a zöld termés megbarnult, kiszáradt, a termést megtörjük, és máris hozzájutunk a magvakhoz. Az előző évben hozott magvakat április közepétől lehet ládába vagy szabadföldbe vetni. A ládában kelt növénykéket augusztusban ki lehet telepíteni végleges helyükre a kertbe, míg a szabadföldbe vetett növényeket húsz cm-es tőtávolságra célszerű ritkítani.

Erőteljes gyökérzete miatt nem igazán lehet átültetni. Ezért alaposan gondoljuk meg, hogy hová kerül.
Nevelhetjük egyedülállóan vagy más növények társaságában egyaránt. Jól mutat alacsonyabb virágok, egynyáriak hátteréül. Miután a két méter magasságot is eléri, és a szél sem tesz kárt benne, ideális virágos sövény. Élő virágfüggönye jótékonyan takarja a kerítést, takarja el a kevésbé mutatós melléképületeket. A mutatós virágú hibridek vágott virágnak is kiválóak. A majdnem fekete virágú fajtái festő növények (Althaea rosea var. Nigra). Virágai élelmiszerfestékek.

Dr. Kováts Zoltán több nemzetközileg is elismert egynyári fajtát állított elő. Állhatos munkája első eredményei 1956-ra értek be. A kétéves mályvarózsából már az első évben sikerült virágzó fajtát nemesíteni. Ez újdonság volt, erre a szakma fölfigyelt külföldön és Magyarországon. A Hungária és Balaton sorozatok, a Holló és Otelló festőmályvák gyorsan világhírnévre tettek szert. Pályájának újabb sikerállomása 1971-ben következett be a törpemályva fajtával. Idők folyamán már 40-re nőtt a külföldön is elismert fajták száma.
Forrás

A Kováts által nemesített Alcea rosea Queeny Purple, bíborfelhő mályvarózsa, a kiskertek ideális növénye. 45-60 cm magasra nő. Gyors növekedésű, zömök bokrait telt, lila színű virágai csokorszerűen borítják.

Gyógyhatásai

A megszárított virágszirmok forrázata csillapítja a köhögést, és öblögető szerként gyógyítja a szájüregben keletkező gyulladásokat. A virág antioxidáns hatású malvidint tartalmaz (antocianidin), amelyet helyesebb áztatással kioldani, mint forrázással. Egy csészébe egy teáskanálnyi szárított szirmot tehetünk, majd langyos vagy hideg vízben öt órán át állni hagyjuk. Szára és szárított gyökere is gyógyhatású. Fontos ásványokat, antioxidánsokat, vitaminokat és mucin jellehgű szénhidrátokat (nyálka) tartalmaz. Gyökerét belsőleg hasmenés kezelésére, a tibeti orvoslásban étvágyjavítóként használják. Külsőleg, – szárítva, őrölve, borogatásként -, vérzéscsillapító, gyógyítja a fekélyes sebeket.

A virágából készített teáját mézzel ízesítve remek üdítőital készíthető belőle. Fiatal leveit, virágszirmait és virágrügyeit saláta mixhez adhatjuk.

A pompás kutyatej igénytelensége miatt kedvelt szobanövények. Elviseli, ha egy kicsit elhanyagolják. Mint minden kutyatej, ez a növény is különleges. Ceruzavastagságú, tüskés ágai, fénylő, piros virágai teszik egzotikussá.

A kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családja

A mintegy 300 nemzetségével, -köztük az kutyatejfélékkel (Euphorbia)-, és 5000 fajával a növényvilág egyik legnagyobb családja a kutyatejféléké. Képviselői leginkább trópusi elterjedésűek. A családon belül óriási változatosság figyelhető meg. A fáktól, liánoktól kezdve az erikákra emlékeztető (ún. erikoid levelű) cserjék, a vízipáfrányokhoz hasonló megjelenésű vízinövények vagy éppen a kaktuszokhoz hasonló törzsszukkulensek is megtalálhatók közöttük. A családba fontos haszon- és gyógynövények tartoznak. Változatosságukat tovább növeli, hogy a különböző évelők mellett az egyéves növényeket is megtalálhatjuk köztük. A családra jellemző a tejnedv, amelyek tejedényekben raktározódnak. A tejedényekben bőségesen találhatók másodlagos anyagcseretermékek. Ezeknek a növényeknek a virágai zömmel egyivarúak, a levelei gyakran tövisekké, szőrképletekké módosultak.

gömbös kutyatej (Euphorbia obesa)	kínai faggyúfa (Triadica sebifera)

A kutyatej (Euphorbia) nemzetség

Az Euphorbia nemzetségbe fák vagy lágyszárú növények tartoznak. Euphorbius, a mauritániai II. Juba király udvari orvosa emlékére nevezte el Linné a nemzetséget Euphorbiának. Míg bátyjának, Antonius Musanak, szolgálatai elismeréséül bronzszobrot állítottak, addig Euphorbiusnak ez a növénynév állít örök emléket. 1737-ben Linné így ír: Míg Musa szobra az enyészeté lett, és a nevét elfelejtjük, addig Euphorbius nevét egy növény tette hallhatatlanná. Elterjedésük központja a trópusi Afrika, Dél-Amerika és Délkelet-Ázsia. Leegyszerűsödött, egyivarú, virágzatuk, A háromrekeszes termő a megtermékenyítést követő, érés folyamán három résztermésre esik szét. Ezért régen háromrekeszeseknek vagy három-magvúaknak (Tricoccae) nevezték a nemzetséget. A trópusi haszonnövények közül jelentős a ricinus (Ricinus communis), az amerikai kaucsukfa (Hevea brasiliensis) és a manióka (Manihot esculenta).

farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias)	mocsári kutyatej (euphorbia palustris)
erdei kutyatej (Euphorbia amygdaloides)	színeváltó kutyatej (Euphorbia_polychroma)

Töviskorona kutyatej, pompás kutyatej (Euphorbia millii)

Különös látványt nyújt ez a vizet raktározó szukkulens, ez a vastag, szögletes, szürkésbarna szárán termetes töviseket viselő, ágas-bogas növény, amely lankadatlanul virágzik. Madagaszkáron őshonos. Apró, gyakran skarlátvörös virágernyői igazi különlegességek. Kevés, fényesen zöld, ovális levele a szárvégeken csokorban fejlődik. Mivel igénytelen, só- és szárazságtűrő, manapság egyre inkább a figyelem homlokterébe kerül. Mérgező tejnedve bőrirritációt okoz, és diterpén tartalma miatt karcinogén, rákkeltő hatású.

Egylaki, kétivarú virágai a kutyatejfélékre jellemző módon fejlődnek, és helyezkednek el a növényen. A redukált termős virágot három porzós virág veszi körül, amelyek csupasz porzóvá redukálódtak. Ezeket két színes, általában piros fellevél veszik körül, tövüknél mézedények helyezkednek el. Az egész képletet ciátiumnak nevezzük. A ciátiumok bogernyőben, középről kifelé fejlődnek. A növény akár egész évben képes virágozni, de legintenzívebben száraz, napos körülmények között virágzik.

Kiváló konténer növény, de száraz, meleg környezetben a szabadban is megél, télálló, különösen apró virágú fajtái. . A szabadban kisebb bokorrá fejlődhet. A növényhez kesztyűben nyúljunk, és minden, bőrünkre cseppent tejnedvet azonnal töröljünk le. Tartsuk napos helyen, gyéren öntözzük, különösen a virágzás idején. Teljesen kiszáradni azonban ne hagyjuk. 2-3 évenként át lehet ültetni. Ültessük kaktuszföldbe, vagy általános virágföldbe, amihez egyharmad rész arányban perlitet vagy durva homokot adunk. Tavasszal vagy koranyáron a hajtáscsúcs gyökereztetésével szaporíthatjuk. A levágott hajtást mártsuk vízbe, ekkor a tejnedv megszilárdul, nem fog csöpögni. 3-4 napos szárítás után ültessük kissé nedves földbe. A begyökeresedés után hajtani kezd, ehhez kb. 2 hónapra van szükség. Télen tartsuk legalább 12 fokon, világos helyen. Előfordul, hogy leveleit télen ledobja, de tavasszal újra kihajt.

Sok minden szól amellett, hogy rákvirágot (Aglaonema sp.) tartsunk. Gyönyörű, igénytelen, könnyen alkalmazkodik környezetéhez. Fényszegény környezetben is virul. Akár vízben is megél. Könnyen szaporítható. Kell ennél több?

Neve görög eredetű, aglos=fényes, nema=húr. Hazája az ázsiai trópusok, szubtrópusok vidéke, ahol az erdő jellemező aljnövényzetét alkotja. (Tájföld, Kambodzsa, Vietnam, Malajzia, hogy csak néhány nevet említsünk). 1900-ban kezdte világhódító útját, a 60-as években már sok nemesített változatát termesztették, tartották.

A nemzetségbe kb. 30 faj tartozik. Mind rizómás, örökzöld növény, a trópusi Ázsia területéről.

A rákvirág, más néven japán vízipálma – tudományos nevén Aglaonema modestum – a többi Aglaonema-val együtt a kontyvirág félék családjába tartozik (Araceae), akárcsak a dieffenbachia, vagy a filodendron. Rokonaihoz hasonlóan fényes, viaszos, örökzöld levelei egyszerűek, oválisak, kihegyesedők. A levelek az ugyancsak zöld színű, vastag, felálló vagy görbült száron fejlődnek ki. Idős korában évről-évre lakásban is nyíló, zöldes fellevelű torzsavirágzata jelentéktelen. Ha bogyótermései beérnek, élénkpiros színükkel tartósan díszítenek. Kálcium oxalát kristályai miatt a növényi nedv bőrirritációt okozhat, ami gyorsan megszűnik. Fogyasztása tilos!

Hő és fényigény

Melegkedvelő. Utálja a hirtelen hőmérséklet ingadozásokat, az erős huzatot. 18 és 30 fok között tartható, de a hőingadozás nem lehet nagyobb 10 foknál. Túl hidegben, vagy túl melegben levelei sárgulni kezdenek. Sötét szobában, lépcsőházban, irodában jól tartható. Nagyon huzatos ablak, ajtó közelében viszont ne tartsuk. A ház legsötétebb zugában is megél. Persze, ha fényen tartjuk, akkor mutatja legszebb formáját. Másik előnye, hogy bármilyen növénnyel összeültethető.

Talaj és vízigény

Nem válogatós a talajban. Bármilyen virágföldben elvan. Talajához keverjünk homokot, vagy lazítsuk rostos tőzeggel, és az edény aljára fektessünk kavicsréteget, hogy a vízelvezetés minél tökéletesebb legye. A heti egyszeri öntözés megoldja vízellátását. Hűvös, sötét helyen kevesebb vízre van szüksége. A túlöntözést kerüljük. Párakedvelő (25-30%), de a száraz levegőt is tűri. Legjobbat akkor teszünk vele, ha ilyenkor leveleit gyakran permetezzük. Ha viszont nincs errre módunk, akkor sincs ok az aggodalomra, mert hozzászokik az alacsony páratartalomhoz. A nyári időszakban rendszeresen, másfél-két hetes időközökben tápozzuk, legfeljebb fél százalék körüli töménységű tápoldattal.

Szaporítás

Felnyurgulásra hajlamos, ha például fényszegény körülmények között tartjuk, de ezen segíthetünk, ha a 2. 3. ízig visszavágjuk. A levágott szárrészeket vízben gyökereztethetjük. Ez a legegyszerűbb módja a szaporításnak. A meggyökeresedést követően legjobb őket kettesével-hármasával közös tartóedénybe ültetni.

Vízben tartva

Tiszta csapvízben is nevelhetjük. A vizet azonban cserélni kell, és az algákat sem árt eltávolítani. Sötét színű üvegben sikerrel tartható. Ha már annyira belegyökeresedett, hogy át kell telepíteni nagyobb tartóba, egyszerűen törjük szét az üveget. Szépen mutat falra helyezett edényben, fürdőszobában, ablakpárkányon. Tarthatjuk kavicsok között is, faszénnel biztosítva víz frissességét.

Kártevői, kórokozói

Bár ellenálló, előfordul, hogy melegben a levéltetvek és a fehér viaszbevonatú, emiatt parányi vattacsomókra emlékeztető viaszos vagy gyapjas tetvek ellepik. Nyomukban csillogó mézharmat és az ebben megtelepedő fekete bevonatot okozó korompenész gomba is feltűnhet. Ilyenkor vizes ruhával le kell törölgetni a leveleket, szárrészeket, és ezt követően kerülhet sor hatékony növényvédő szer ismételt, többszöri alkalmazására.

Aki kertészkedik, sokszor gyűjti kerti virágainak magvait, hogy elvesse, és új növényeket nevelhessen. Ezért nem árt, ha kicsit többet tudunk a virágos növények szexualitásáról.

A zárvatermő, virágos növényekben a magkezdemény védettsége fejlett, a termőlevelek zárt termővé alakulnak. A termő női ivarszerv, csúcsi része a bibe. A porzó hím ivarszerv. A virágporszem tömlőt hajt a bibébe, a hímivarsejtek ezen keresztül érik el a magkezdeményeket. A zárvatermők ivarleveleit takarólevelek (együtt a virág) védik. A termő magházából alakul ki a termés. Már a magban megtalálható a gyökér, a hajtás és a sziklevél kezdeménye. A csírázó magban először a gyököcske indul fejlődésnek. Az első lomblevelek megjelenéséig a csíranövényt a sziklevelek táplálják.

Hibridek

A kertészek a hibridek előállításakor genetikailag különböző fajok között végzik a megtermékenyítést:
A természetben nem önmegtermékenyítő, ám mesterségesen önmegtermékenyített egyedek utódainak keresztezéséből származik az ún. F1 hibrid nemzedéket. A növénynemesítési munkák során ugyanis az önmegtermékenyítés gátlása legtöbbször feloldható. A hibrid alapok előállításához legalább 10 nemzedéken keresztül önmegtermékenyítéssel állítják elő az utódokat. Végül a keresztezéssel létrehozott utódok különleges tulajdonságokkal bírhatnak, például korai, bőtermő fajták jönnek létre.

Az F nemzedék utódai már eltérnek a szülőktől, ezért a hibrid magvakat vagy palántákat az előállítótól kell beszerezni. Ezt sok kertész már azért sem kedveli, mert túlságosan erős függést jelent az előállító cégtől. Sok kertész úgy gondolja, hogy a hibridek előállításával párhuzamosan csökkenhet a természetes génállomány, és bizonyos vonalak teljesen el is tűnhetnek.

Valóban, a hibridekből kevesebb életképes utód nyerhető, de, ha ezeket tovább szaporítjuk, több életképes utódhoz jutunk, és az életképesség minden új generációval tovább növekszik. Ezért, nem kell feltétlenül aggódni a “jó” gének eltűnése miatt. Persze a génállomány visszaállítása évekbe telik.

A virágos dísznövények hibridjeiben sokszor megvannak a női és hím ivarszervek, de csak az egyik vagy másik működőképes. Az ilyen típusú virágok általában a dupla virágok, a normálisnál sokkal több virágszirommal.

Virág típusok

A helyzet tovább bonyolódik, ha figyelembe vesszük, hogy a teljes virágok minden szerve megvan (csésze, szirom, porzó, termő), ezzel szemben léteznek olyan virágok, ahol valamelyik (esetleg több) szerv a fentiek közül hiányzik. A hiányos virágok is lehetnek kétivarúak (működőképes porzóval és termővel, de gyakran csak egyivarúak. A hiányos virágok között léteznek olyanok is, amelyek egyik ivarszervet sem hordozzák.

Az egylaki növények esetében a hím és nőivarú virágok egy növényen helyezkednek el. A kétlaki növények esetében külön növényen találhatók a termős és a porzós virágok. Pl. minden mogyoró egylaki és váltivarú. A hím- és nővirágok külön virágzatokban fejlődnek. A mogyoró önmeddő, így védekezik az önmegporzás ellen. Ezért van szükség arra, hogy egymás közelében több mogyoró is legyen.

Ha nem terem az uborka, bár egylaki, annak fő oka, hogy a rovarok nem tudták beporozni a női virágokat, feltehetően az időjárás volt kedvezőtlen. Az uborka pollen ugyanis túl súlyos ahhoz, hogy a széllel is eljusson a női virág bibéjére. A probléma megoldható, ha jövőre kézi beporzással biztosítjuk a megtermékenyítést. Ehhez akár egyetlen hím virág is elegendő. Ha azonban szárazság, szélsőséges időjárás stresszelte az uborkát, gyakran csak hímivarú virágai fejlődnek, ezért nem tud teremni.

Gyakran a kukoricacsövön azért nem fejlődnek szemek, illetve, azért hiányos a cső, mert a kukorica címeréből nem kerül a virágpor a női ivarszervekre. Ezen sokat segít, ha a kukoricát nem egy sorba, hanem négyzetesen ültetjük. Ezzel növelve az állománysűrűséget.

A kukorica címerezést hibrid előállítása céljából végzik. Címerezés során az egylaki kukorica növény (ez lesz az anyanövény) porzóját távolítjuk el. Így biztosított, hogy nem önmagát porozza be az anyanövény, hanem kereszteződik.

Z. Szabó Zoltán
festőművész
Herman Ottó Bonsai Egyesület

A bonszáj növény akkor érvényesül a legjobban, ha megfelelő edénybe kerül. A szögletes és gömbölyű formák, a tál mélysége, színe min-mind meghatározó.

A bonszáj tál kiválasztása teljes mértékben az egyéntől függ. A saját ízlésünk nagyon meghatározó, azonban vannak bizonyos “szabályok” amiket érdemes betartani. Először is ne válasszunk edényt önmagáért. Hiába tetszik meg egy nagyon szép edény (akár egy kész műremek), mindig gondoljunk a növényre, ami majd belekerül. Nem szerencsés, ha az edény dominál (minták, agresszív formák, színek) és a növényt háttérbe szorítja. Egy jó edény kiemeli, és jobban láttatja a növényt. Általában törekedjünk az egyszerűségre a színekben és formában is, viszont ügyelj

ünk a szép kidolgozásra, ízléses formákra, gondoljunk arra, hogy kompozíciós elemről van szó, ami segíti a bonszájunkat megmutatni a legszebb formájában.

Méretek

Az edény hossza a japán szabályok szerint a növény magasságának 2/3-a legyen. Mélysége pedig közelítsen a növény törzsének átmérőjéhez. (Ez nagyon ritkán lehetséges és vigyázzunk, hogy ne áldozzunk fel értékes gyökereket emiatt). Száraz klímánk miatt sem ajánlatos a nagyon lapos edény.

Formák

A lombhullató fák igénylik az ovális és a nagyobb kerekebb formákat, amik a lágyságot, puhaságot sugároznak. Ezen kívül használhatunk még téglalap alakú, de nem rusztikus kidolgozású tálakat.

Az örökzöld növények számára használjunk erőteljesebb, rusztikus formákat, úgy mint kerek, dob alakú, magasabb, téglalap alakú tálakat. A növény stílusa szintén nagyon meghatározó. A kaszkád, félkaszkád stílusú növényeket magasabb építésű, hosszúkás edénybe ültessük. Az egyenes törzsű, felfelé törő és seprű formájú fákhoz téglalap alakú edények a megfelelők.

Színek

Lombhullatók: Zöldek, kékek, szürkék, barnák keverékei. Ügyeljünk rá, hogy ne legyen túl sötét, mert az nagyon szigorú hangulatot kölcsönöz a fának.
Színes lombozatú növények, japán juharok, vörös levelek: kék vagy zöld.
Virágzó fák:
Rózsaszínű virág – világoskék, szürke.
Sárga virág – kék
Piros, bordó virág – kék, zöld
Fehér virág – Az általában ajánlott színek.
Az erős, tiszta fehér és az igen világos szín nem ajánlott.

Örökzöldek – Máztalan, natúr, föld színű, szürke, barna, terrakotta.
Az edény választásánál figyeljünk a vízelvezető nyílásokra a felesleges víz elvezetése érdekében. Fontosak a lábak, hogy a levegő átjárhasson az edény alatt, a kifolyt víz gyorsabban elpárologjon.

A legtöbb fűszer és gyógynövény virága is fogyasztható, sőt íze esetenként fűszeresebb, mint a közismerten fogyasztott zöld hajtások. Ehető a kerti dísznövények virágainak egy része is. A virágok fogyasztása már a történelmi idők óta közkedvelt.

Nevelés, gyűjtés

Az ehető virágok dísznövényként nevelhetők. Próbáljunk a legoptimálisabb körülményeket teremteni számukra. Kerüljük a műtrágyázást és növényvédő szerek használatát. Sokukat konténerben is tarthatjuk. Ha többféle növényt nevelünk együtt, a széles rovar populáció csökkenti a növényvédelmi problémákat.
Néhány tipp:
Az elhalt körömvirág fejeket szórjuk el a növényeink körül.
Ültessük össze a szamócát és a sarkantyúvirágot.
A hagyma minden környezetnek jót tesz.

A virágok ízét begyűjtés előtt teszteljük. Hűvös napszakban szüreteljünk, amikor a harmat már felszáradt. Csak kinyílt virágokat szedjünk. Nem megfelelőek sem az elnyílt, sem a bimbós virágok. A portokot és porzószárat ajánlatos eltávolítani. Felhasználásig hűvös helyen tároljuk a virágokat. A hosszú szárúakat vízbe is tehetjük. A rövid szárú virágokat rövidebb ideig lehet tárolni. Benedvesített szűrőpapírba csavarva tegyük őket nejlon zacskóba, hűtőbe.

Amit mindenkinek tudni kell!

Nem minden virág ehető. Vagyis, fogyasztása, díszítésre használata előtt győződjünk meg arról, hogy valóban fogyasztható-e. Nem fogyaszthatók a kemikáliákkal kezelt növények virágai! Végül, de nem utolsósorban kizárólag kis mennyiségben használjuk őket, különben emésztési problémák jelentkezhetnek. Ne fogyasszunk kertészetben, virágboltban vásárolt virágokat. Allergiások ne fogyasszanak virágokat!

Néhány ehető virágról röviden:

Hagyma (Allium)

A hagyma nemzetségbe tartozó növények virágai mind ehetőek. A metélőhagyma (Allium schoenoprasum) virágainak íze a legkevésbé markáns. A rózsaszín vagy fehér virágú fokhagyma (Allium sativum) virágának zamata enyhébb a hagymáénál.

Angyalgyökér (Angelica archangelica)

A nyár közepén, végén virágzó, kétnyári orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica) virágainak színe a levendulakéktől a rózsa-vörösig változik. A növény minden része, így virága is fogyasztható. Íze a zelleréhez, az édesgyökérhez hasonlatos.

Almafa (Malus)

Az almafa (Malus) virágai gyümölcsös édességek remek kiegészítői. Esetenként cianid előanyagokat tartalmazhat, ezért csak kis mennyiségben fogyaszthatók.

Büdöske (Tagetes)

A büdöske (Tagetes) virága nem csupán kertünket díszíti. A büdöskék virágszirmait gyógyteák, saláták, köretek ízesítésére használhatjuk. A sáfrányt helyettesíti. Létezik citrom zamatú változat is. Összevágott szirmait ajánlják rizshez, liszthez keverve, levesekbe. A T. paprika fűszeres ízű szirmaival fűszervaj, főtt tészta ízesíthető.

Ibolya (viola odorata)

Az ibolya (viola odorata) virágát édességek díszítésére, cukrok, teák, ecetek illatosítására is felhasználják. Sok női parfüm virágillatának eleme az ibolyaillat. Levelét saláták készítésénél használhatjuk. Sőt a leveleket főve is fogyaszthatjuk levesek, szaftos ételek ízesítőjeként.
Rózsa (Rosa)

A rózsák mérete, illata, íze igen nagy változatosságot mutat. A régi nemesítések virágai ízesebbek (Rosa rugosa). A virágok íze parfümös, a zöld almáéra és szamócáéra emlékeztet. A virágok szirmait úgy szedjük, hogy az alsó fehéres részt eltávolítjuk. Édességeket, desszerteket, salátákat ízesíthetünk velük.

Sarkantyúvirág (Tropaeolum majus)

A sarkantyúvirág (Tropaeolum majus) a kertek álom virága. Gondozást alig igényel, magról szaporodik, és minden évben előbukkan. Hamar elszaporodik. A hagyományosan sárga-, narancsszínű, krepp papírhoz hasonló virágok mellet egyre több színvariáció fordul elő. A virágok íze az édes borséra emlékeztet. Sajtokkal, salátákkal fogyasztják.

A mikulásvirág általában alkalmi szobadísz, mert a műkedvelő kertészek számára a növény tartása, a növény ismételt virágzásra késztetése nehézséget okoz.

Leírás

A mikulásvirág, poinsettia, Euphorbia pulcherrima, a szélfű félék családjába tartozik (Euphorbiaceae). Az Euphorbia nemzetségbe több mint 1000 faj tartozik. Egyszerű nőivarú virágaiban a porzó, a csészelevél is hiányzik. Gyakorlatilag a bibeszáron lévő bibéből állnak. A hímvirágok csak porzókra redukálódtak, és csésze alakban veszik körül a női virágot. Ezt veszik körül a vörös színű levelek, amelyek nem szirmok, sőt nem is tartoznak a virághoz, hanem fellevelek.

Történelem

A poinsettia Mexikóban őshonos. Jóval az európaiak megérkezése előtt az indián tisztaság jelképeként a közép-mexikói aztékok termesztették. A nagy becsben tartott növény azonban csak a hegyvidéki klímán maradt meg, ezért a mai Mexikó város területén nem tudták termeszteni. Vörös színű felleveleiből az indiánok festéket készítettek. A Taxco mellet letelepedett ferences rendi szerzetesek Santa Pesebre ünnepén rendezett körmenetében már használták. Juan Balme botanikus is ebben az időben tesz említést róla először. Később Greenvillebe került, ahová Joel Roberts Poinsett Mexikó első amerikai nagykövete telepítette be. Üvegházaiból különböző botanikus kertekbe került. Manapság a legkülönfélébb színű változatait termesztik.

Ez a szobanövény nálunk mikulás, karácsony táján a legkeresettebb. Már csak azért is, mert rövidnappalos lévén, ilyenkor virágzik. A színes fellevelek, amelyek majd két hónapig megmaradnak jellegzetes díszei a téli lakásnak.

Tartási tanácsok

Naponta ellenőrizzük, hogy talaja megfelelően nedves-e. Öntözzük addig, amíg a cserépalátétben meg nem jelenik a víz. A fölösleges vizet öntsük el. Ha a növény sok fényt kap, és a levegő nedvességtartalma alacsony, öntözzük gyakran. A növény fénykedvelő. Ezért helyezzük az ablak közelébe. Nappal 18 fok körüli hőmérséklet a kedvező számára, északára tegyük hűvösebb helyre. Hideg vagy meleg helyen tartva eldobja a leveleit.

Virágzás után leveleit fokozatosan elveszti. A levélhullással egyidejűleg csökkentsük vízadagját. Ne hagyjuk a talaját teljesen kiszáradni, 10-12 naponta továbbra is öntözzük meg. Májusban vágjuk vissza 10-15 cm-re, ültessük nagyobb cserépbe, vagy cseréljük ki a talaját. A legalkalmasabb számára a B típusú virágföld. Átültetés után kellően öntözzük meg, majd 5 perc elteltével ismételjük meg. Tegyük napos helyre, és Júniusban kitehetjük a szabadba, világos helyre. Az új levelek megjelenése után kezdjük tápoldatozni.
Mivel rövidnappalos növény, délután öt és reggel nyolc óra között sötétben tanácsos tartani, ha azt akarjuk, hogy újra virágozzon. Ezt úgy érhetjük el, hogy áttetsző dobozba tesszük, vagy letakarjuk. A szabadban tartott növényeket a hűvös őszi idő beálltával ismét be kell hozni a szobába. A tápoldatozást december közepéig folytathatjuk.

Ha a kert árnyékos, ha bámulatos balkonra, kerti útra vágyunk, ültessünk gumós begóniákat. A virágok júniustól októberig pompáznak.

Míg a napon hibiszkuszok és bougainvillea-k tarkállanak, az árnyékban nyílnak a begóniák, fehér, rózsaszín, vörös, sárga, narancs, és lazacszínben pompázva. És akkor még nem említettük a sötét kontúrú, ragyogó színkombinációjúakat.

A Begóniafélék (Begoniaceae) családjába tartozó Begonia nemzetség mintegy 1000 fajt számlál. Mindkét félteke szubtrópusi és trópusi területein megtalálhatók. Nevét Michel Bégon (1638 – 1710) botanikus után kapta, bár megtalálója Charles Plumier, Peruban élő szerzetes, készítette az első feljegyzéseket a növényről.

Ő, a kor divatja szerint, az amatőr botanikus, Bégon, nevét adta a szép virágú növénynek. Botanikai érdeklődését a váltóláz ellenszerének felkutatása vezérelte. A kininfa nedvét szerette volna kipróbálni, amikor útban Peruból hazafelé életét vesztette. A begónia egy időre a feledés homályába merült, és az 1860-as években egy angol botanikus, Richard Pearce fedezte fel ismét, aki 30 éves korában hunyt el sárgalázban, mintegy 150 évvel azután, hogy Plumier már felismerte a kinin gyógyító hatását, ám a gyógyításban csak néhány évvel szegény Pearce halála után kezdték alkalmazni.

Ma már annyiféle változata ismert a kertészetben, hogy felfedezői nem is ismernének rá. Az első hibridet (B x sedeni) 1870-ben mutatták be Londonban.

Legkülönlegesebb a kb. 25 cm magasra növő, rózsára emlékeztető virágú Begonia tuberhybrida. Ezek közül a “non stop” virágzó F1 hibridek valóban egész télen virítanak, ha üvegházi körülmények között, az éjszaka felében is megvilágítják őket. Ezek a hibridek nem csupán folyamatos virágzásukkal örvendeztetnek meg bennünket, hanem könnyebben tarthatók, jobban viselik a nyári meleget is. Hátrányuk, hogy virágaik nem annyira nagyok, mint az óriás hibrideké. Másik kedvelt fajta a sokvirágú Begonia multiflora, és a csüngőágú Begonia pendula.

Picotee fajták közül kedvelt a holland Picotee Begonia Mix, változatos színű és textúrájú virágaival. Nem csupán a szokványos virágmintázattal, hanem cirmos változatokkal. Előnye, hogy az elnyílt virágokat nem kell lecsípni, mert azok maguktól, gyorsan lehullnak.

Az új gumókat áztassuk 1-2 órára gombaölő (rothadás gátló) folyadékba, esetleg rézgálic vizes oldatába. Február- márciusban enyhén savanyú virágfölbe előneveljük 20-22 C° fokos helyiségben. A begónia ugyanis sóérzékeny. Csírázás minimum 14 órás fényperiódus hatása indul meg.

Április-májusban, a fagyok elmúltával kiültethetjük a balkonládákba, nagyobb edényekbe, esetleg más növényekkel társítva. A gumós begónia árnyék-, félárnyék kedvelő, melegigényes növény. Bár vízigényes, tűri a szárazságot, mert a gumóiban és a pozsgás szárában vizet tárol. Este ne öntözzük, mert ha a virágban marad a víz éjszakára, rothadás léphet fel. A megfelelő virágzáshoz hetente kétszer tápozzuk. Ellenálló kártevők, fertőzések nem támadják meg. A szeles területeket sem kedveli. A kedvezőtlen környezetet a virágzás sínyli meg.

Augusztustól- októberig mérsékeljük a locsolást, de kéthetenként tápoldatozzunk! A fagyok kezdetekor a növényeket vigyük védett helyre, és a szárak leszáradása után a gumókat megszárítva szellős, száraz helyen teleltessük.

A kankalin kora tavasszal nyíló, évelő gyógynövény, kertészeti változatait pompás, csokorban nyíló, színes virágai miatt kedvelik. Hűvös klímán, kertben, egyes változatok szobában is nevelhetők.

A tavasz hírnöke

A kankalin tudományos Primula nemzetségneve a korai virágzásra utal. A terminus a latin primus kicsinyített alakja: elsőke (tavasszal korán nyíló virág). A Primula nemzettségbe mintegy 425 faj tartozik. Ebből 300 faj a Himalája lejtőin és Nyugat-Kínában őshonos.

Az évelő kankalin levelei laza levélrózsában, a virágok a hosszú tőkocsány csúcsán, ernyőben állnak. Kora tavasszal virágzik. Termése tok. Sötétbarna színű gyökértörzsén sárgás vagy világosszürke járulékos gyökerek fejlődnek.

A gyógyító kankalin

A nálunk vadon élő tavaszi kankalin Primula veris gyógynövény. Gyökértörzsét, levelét és virágját is gyűjtik. A leveleket és a virágokat kinyílásukkor száraz időben gyűjtik, és szellős helyen vékony rétegbe kiterítve, gyorsan megszárítják, hogy színét megőrizze. A gyökereket kiásás után megtisztítják és egészben, szellős helyen megszárítják. Hatóanyaga: a virágban a szaponinok, Élettani hatása: köptető, nyugtató, izomtónust és izomgörcsöt mérséklő. Légcsőhurut és hörghurut kezelésében a gyökeres gyökértörzs főzetét alkalmazzák. A népi gyógyászat a virágját idegnyugtató teakeverékekben alkalmazza. Ehető virágai ételek díszítésére is alkalmasak.

Díszkankalin szobában

Szobában csak hűvös helyen tartható, ahol északa 10 fok van, de nappal sem haladja meg a hőmérséklet a 20-25 fokot. A fűtött szobát csak rövid időre viselik el. Legjobban a Primula obconica bírja a meleget. Humuszban gazdag virágföldjét tartsuk állandóan nyirkosan, de kerüljük a pangó vizet. A virágzási időszak alatt kéthetente mérsékelt töménységű tápoldattal öntözzük. Nyárra, virágzás után ajánlott kiültetni, vagy cserepestül a szabadban tartani.

Díszkankalin a kertben

A Primula obconica szababa kiültetve akár alpesi sziklakertet is díszíthet. Nedves, hűvös, de fagymentes környezetre van szüksége. Illatos virágai tél végén, kora tavasszal nyílnak. 10-12 héten keresztül virágzik. Tél végén napra, később félárnyékra van szüksége. Ősszel vagy kora tavasszal egymástól 20 cm-re ültethető. 15-30 cm magasságot ér el. Érintése érzékeny egyéneknél allergiát okozhat. A szőrképlet könnyen letörik, innen primin kerül a bőrre, amely ekcémát válthat ki.

A szártalan kankalin Primula vulgaris 20 cm magas, terjedelme 35 cm. Magyarországon őshonos. Száraz tölgyesek védett növénye. Délutáni vagy reggeli napon vagy félárnyékban tartsuk. Rendszeres öntözést igényel. Páratartalom igénye közepes, de a száraz levegőt kerüljük. Ha edényben neveljük, a virágföldhöz keverjünk kavicsot, így biztosítva a megfelelő páratartalmat. Szabadföldön kétévente virágzás után vegyük fel, végezzünk töosztást, és ültessük el újra. Kertben kárt okozhatnak benne a meztelen csigák.

Egynapos buszos program.

Kiállítás látogatás dr.Komiszár Lajos vezetésével.

Büfé a buszon.
Tervezett program:
Indulás augusztus 30-án reggel 7-kor a Kongresszusi Központ parkolója elől.
Irány: Budapest-Tulln
Program: Az állandó kertészeti kiállítás és a Nemzetközi Kertépítő Vásár megtekintése.
Indulás vissza Budapestre augusztus 30-án este.
Ára: 8.000 Ft.- útiköltség, plusz a belépők a kiállításra 11 EURO.

Várjuk az érdeklődők jelentkezését!

A 2008. évi látogatásunk alkalmával készült képek itt megtekinthetők!

Illetve a FaceBook-on

A csodálatos kompozíciók, gyönyörű csokrok, fantasztikus tavak és a festőien megalkotott tematikus tájképek idén is  a nemzetközi kiállításon.

Internationale Gartenbaumesse Tulln

Második programunkon, a  kertkiállításon pedig mintegy 50 mintakertet látogathatunk végig, ötleteket merítve az itthoni kertünk kialakításához. A kertekre egy 30 méter magas kilátóból is ráláthatunk.

Die Garten Tulln

Távolságok
Tulln – Budapest: kb. 285 km, autóval kb. 3 óra
Tulln – Sopron: kb. 115 km, autóval kb. 1,5 óra

Jelentkezés névvel, telefonszámmal a farmart@t-online.hu címre küldött email-lel.

Ha felépült az új ház, ha átalakítjuk a kertet, és szeretnénk megőrizni privát szféránkat, nem kell mást tennünk, mint kiválasztani a megfelelő növényt, és máris elbújhatunk a zajos utca, a kipufogógáz, a kíváncsi szemek elől. A növények jól illeszkednek a kert épített elemeihez, de emberi léptékűek, szemben a csupasz kőkerítéssel.

Mindenek előtt tisztázzuk, hogy milyen mértékben, mennyi növénnyel szeretnénk privát zugot kanyarítani magunknak. Ha az alig forgalmas mellékutcát szeretnénk elrejteni szemünk elől, elég a szórványos beültetés, és nem szükségszerű örökzöldeket használnunk. Ha sosem szeretnénk felfedni kertünket, házunkat, még télen sem, akkor sűrű levelű örökzöldeket ültessünk.

Azonnal elszeparálódhatunk, ha kerítésünk, lugasrácsunk elé konténeres növényeket állítunk, majd futtatunk. Vagy állítsunk egy sorba létrákat, és ügyelve a stabil rögzítésre futtassuk be hajnalkával, vadszőlővel, folyondárral. Vagy helyezzünk a fokokra lecsüngő cserepes növényeket. Óvakodjunk a szeles helyektől, mert az “építmény” könnyen felborulhat, vagy a cserepeink potyognak le!
Ha kicsit több a türelmünk, ültessünk gyors növésű fákat, mint a mély termőrétegű, nedves helyre való fekete nyírt, fűzet, fehér nyárt, juharokat.

Válasszunk sövényt. Az örökzöldek télen is kellő védelmet biztosítanak. Egyeseket metszeni kell, alakra vagy csupán ritkítási céllal. Lássunk néhány gyorsan növő örökzöldet:

Leylandi ciprus
Cupressocyparis leylandii

Viszonylag gyors növekedésű, akár 1-1,5 méteresre is megnő egy szezon alatt. A levélszín jellemzően sötétzöld, de vannak aranyló és szürkés levelű változatok is. Figyelem, fiatal korban ritka ágrendszerű. A növények sűrűsítése céljából a csúcs- és az összes oldalhajtást a telepítést követő évben tavasszal, kihajtás előtt (március elejétől április közepéig) kell 1/3 részükre visszavágni. A szezon folyamán az egyenlőtlen növekedést korrigálni kell, de július után már nem ajánlatos a növényt bolygatni, nehogy gyógyulatlan sebekkel várja telet! Ha még mindig elégedetlenek vagyunk az eredménnyel, a következő tavaszon ismét vágjuk vissza a növényt.

Babérmeggy Rotundifolia K 15
Prunus laurocerasus Rotundifolia K 15

2,5-3,0 méter magasra növő, gömb formájú, örökzöld cserje. Levele nagy, a japánliliomra emlékeztető, fényes zöld. A nagy lombtömeg miatt, szeles helyre kevésbé ajánlott. Gyors növekedésű, nyíratlan sövénynek lehet ültetni. Az árnyékos helyeken is megfelelően fejlődik.

Japán naspolya
Eriobotrya japonica

igen mutatós örökzöld növény. többéves példányai védett helyen a szabadba is kiültethetők. Edényben is kiválóan nevelhető. Sűrű, gömb alakú koronájának hatalmas, sötétzöld, átellenesen álló levelei kemények, fényesek. Fehér, mézillatú virágai ősszel nyílnak. Sárga, szilva nagyságú, leveses gyümölcsei a következő év tavaszán érnek be.

Temérdek módja van, hogy színessé tegyük a kertünket ősszel. És nem csak krizantémmal. Az őszirózsa az őszi kertek klasszikusa. Tömegesen ültetve a legmutatósabb. Kaphatók levendula, fehér, kék, ragyogó rózsaszín, bordó színben sárga középpel, kék színben. Az őszirózsa akárcsak a krizantém, minden ősszel újra virul, ha megfelelően gondozzák.

A Fészekvirágzatúak (Asteraceae) családjába tartozó nemzetségbe mintegy 600 faj tartozik. A virágfejek csillaghoz hasonlatosan, erre utal görög eredetű tudományos neve.

A nemzetség az Óvilág növénye. Tipikus faja a csillagőszirózsa (Aster amellus). A nálunk is viruló csillagőszirózsa nyár végi, őszi virágunk. Liláskék fészekvirágzatai sztyepplejtőinket, ritkás tölgyeseinket díszítik. A virágzat összetett. A középső, sárga csöves virágokat sugárszerű lila nyelves virágok veszik körül. Ezek terméketlenek, feladatuk a rovarok csalogatása.

A rozsdabetegség előszeretettel megtámadja, de, ha a megfelelő szellőzöttséget biztosítjuk, a betegség elkerülhető. Ha júliusban hajtásait visszacsípjük, csodálatos virágzásra ösztönözzük.

Manapság a legkedveltebb virágszínek a fehér és a bíbor/kék. A kétszín piaci aránya 70:30. Ezenkívül jelen vannak a piacon rószaszín fajták is.

Az őszirózs a krizantémmal együtt ültetve pedig verhetetlen párost alkotnak. De ugyanígy jól mutatnak díszfüvekkel, és a színesedő őszi lombú fákkal.

Az törpe őszirózsa (Aster Dumosus-Hibridek) kúszó gyöktörzsű, 20-40 cm magas, kopasz növények, hosszúkás lándzsás levelekkel. Virágzási idejűk szeptember-októberre esik. A gazdagon ágas, sátorozó virágzatban álló fészkek különböző rózsaszínű vagy világosabb ibolyakék árnyalatúak, illetve fehérek. Szabad térállásban formás párnákat, sűrűbb ültetésben tömött szőnyeget képez. Jó vízáteresztő képességű, humuszos talajban gazdagon virágzik. A házatlan csigák kifejezetten kedvelik.

A mirigyes őszirózsa (Aster novae-angliae) 80-150 cm magas, mereven felálló szárain az októberben nyíló, 3-5 centiméteres virágok dúsan ágas virágzatban állnak. Számos kerti fajtáját termesztik különböző árnyalatú liláskék, kárminpiros, rózsaszín, illetve fehér virágokkal. Csak jó minőségű kerti talajban fejlődik szépen. Hajlamos a szárdőlésre, ezért a magasabb fajták kötözést igényelnek. Az előző fajhoz nagyon hasonló megjelenésű a 60-100 cm magas kopasz őszirózsa (Aster novi-belgii) , de nem szőrösek, a fészekvirágzatai pedig többnyire kisebb méretűek.

Egyik új cserepes hibrid az Aster novi-belgii ‘Yohazy’, amelyet felfelé törekvő, egyöntetű megjelenésű, félgömbszerű hajtás jellemez. 2008-ban regisztrált fajta. Növekedési erélye közepes. Levélzete sötétzöld, szeptember közepén egyöntetűen virágzik. Sötét rózsaszínű, sárga közepű virágai nem fakulnak ki. A növényt és az elszáradt virágokat csak tavasszal vágjuk vissza. A szezon folyamán csak csekély gondozást igényel. Hő és széltűrése kiváló. Szegélynek, konténerben is kiváló. Mivel vonzza a rovarokat közvetlenül utak, pihenőhely mellé nem ajánlott.

Tudta, hogy a viszonylag sűrű levélzetű gyertyánból kecses alakok formázhatók, de létrehozhatunk egész “falakat” is? A formára vágott növények a kevésbé formális kertekben is fontos szerepet tölthetnek be.

Akár csodáljuk, akár utáljuk, a topiarium vagy élő kertszobrászat művészet. Az ókori latinok opus topiarium-nak nevezték a formára nyírt cserjéket, fákat. Nálunk a régi latin szótárak szerint a topiarium jelentése: „kertbeli fákkal, füvekkel épített ékes élő zöld boltozat, lugas színecske”. Idősebb Pliniusz (isz. 23-79) említést tesz a cserjék, fák formára nyírásáról. Divat volt a feliratok ilyetén képen készítése is. A középkorban a geometriai formákat kedvelték, később reneszánsz korban a legkülönbözőbb formákat varázsolták elő, úgymint gomba, urna, szamár, hogy csak néhány példát említsünk. Aztán lassan felhagytak a növényformázással. Angliában Francis Bacon már gyerekesnek minősítette az élő sövényből nyírt figurákat. (Rapaics Rajmund: Magyar kertek) Az 1900-as években azonban ismét elkezdték alkalmazni, legalábbis Londonban.

Ha kertünkben néhány formára nyírott bokor is található, sikeresen ellenpontozhatjuk az informális stílust. Különösen megnő a szerepük télen, amikor a kert egyik hangsúlyos díszítőelemévé avanzsálnak. Nyáron pedig a kert “szerkezeti elemeiként” ellensúlyozzák a kert bujaságát.

Drága formára nyírt cserjék vásárlása helyett próbálkozzunk magunk a formázással. A “készen” vásárolt cserjék gyakran nem úgy növekednek, mint ahogy elvárjuk tőlük. Esetleg nem tudjuk többé elérni a kívánt hatást, nem tudjuk megtartani azt a formát, aminek az árát jócskán megfizettük. Míg a saját próbálkozás eredményét feltehetően meg tudjuk őrizni. További gond, hogy származási helyén egész más körülmények között tartották a növényt, így csökken a túlélési esélye.

Sövényt akkor érdemes kialakítani, amikor a kert vagy kertrészlet épített jellegét szeretnénk hangsúlyozni. Szintén érdemes sövényt létesíteni, ha nincs elég hely a szabadon növekedő, térhatároló cserjefoltok kialakítására. A kertben különböző irányokba futó alacsony sövények a térelválasztás szerepét töltik be.

Nyírott sövénynek alkalmas lombhullatók: juhar, borbolya, gyertyán, som, galagonya, fagyal. Lomblevelű örökzöldek: puszpáng, magyal, babérmeggy, tűztövis Tűlevelűek: tiszafa, tuja, hamisciprus, boróka.

Néhány formázásra alkalmas növényről röviden:

Babérmeggy
A babérmeggy metszés nélkül 2-3 méter magasra nõ. Nyár végére kifejlõdõ apró piros bogyós termése télen is megmarad. A balkáni fajták kimondottan sövénynek valók. Kora tavaszi metszés helyett már novemberben alakíthatjuk. Érdekes fajtája az ‘Etna’, amelynek levelei vörösen hajtanak ki.

Galagonya
Cserje vagy 10 m-ig növő fa. Lombozata laza, szabálytalan hajtásrendszerrel. Szárazság és mésztűrő, talajban nem válogat, de inkább vályog és agyagos talajokon érzi magát jól. Jól tűri a szelet és a levegőszennyeződést. Áthatolhatotlan, jól nyírható sövénnyé alakítható.

Gyertyán
Közepes termetű fa. Sekélyen gyökerezik. Koronája sűrű, ágai meredeken felfelé törők. Alkalmazkodóképessége nagy. Üde, jó talajon fejlődik legjobban. Idősebb korában is árnyéktűrő. Keskeny sövény létrehozására is alkalmas.

Buxus
Az egyik legközismertebb, igénytelen cserje. Metszés nélkül hazánkban 3-4 méteres bokorrá fejlõdik. A fatermetű puszpáng “arborescens” nagy bokorrá vagy kis fává fejlődik, igen alkalmas magas, 50-270 cm magas / illatos sövény nevelésére. Alacsonyabb, 10-40 cm magas sövénynek leggyakrabban a lassú növekedésű “Suffruticosa” fajtáját ültetik, mely szabályos gömb alakú és kb. 1 m magasra növő. Lombszíne kicsit világosabb. A szárazságra érzékeny. Tarka levelű változatai közül talán az “Elegantissima” a legszebb sárga szegélyű, középen zöld leveleivel. Érdekes a “Rosmarinifolia” lombozata, mely – mint neve is mutatja (rosmarinifolia = rozmaringlevelű) – egészen keskeny leveleivel díszít. Mindegyikükből nevelhetük sövényt.

Tiszafa
50-60 éves korára 10-12 méter magasra növő cserje. Egyes becslések szerint a 2000 éves kort is megérheti. Sem az éghajlattal szemben nem igényes, sem a talajban nem válogat. Szélsőségesen árnyéktűrő, de túző napon is jól fejlődik. A legárnyéktűrőbb és a leglassabban növő fenyőnk. Kezdetben közepesen gyors, később kimondottan lassú növekedésű, de igen hosszú életű. a barokk kertészet előszeretettel használta örökzöld falak, kapuk, tornyok, gömbök kialakítására. Manapság is a formális kertek kedvelt növénye. A metszést kiválóan bírja: még az ágcsonkokból is képes kihajtani. Nyáron és koraősszel folyamatosan alakra nyírható. Jól mutat gömb vagy szögletes formára nyírva.

A virágágyi növények hézagkitöltő szerepére kevésbé szoktak gondolni a hobbi kertészkedők, pedig élénk színű csoportjaik üdévé teszik a beültetéseket.

Nyár közepére előtűnnek a nem tervezett hiányok, hézagok a virágoskertben, ha az évelők közül némelyek kipusztulnak, vagy visszahúzódnak, miután túl vannak a virágzási perióduson, illetve egyszerűen csak nem olyan mutatósak, mint virágjukban.  Ezek a problémák a parkokban is jelentkeznek, munkát adva ezzel a kertészeknek az egész szezonra. A nyári élvelőkertekben mindig készenlétben állnak a becserepezett egynyáriak bevetésre várva.

Előre megtervezett hézagok

Ha előre tervezzük a hézagot, akkor az üres foltok állandóak, és évről évre, mindig más tavaszi, nyári virágokkal ültethetők be. Az előkertek kedvelt megoldása. A gyephatároló szegélyágyak növényei általában a rózsák, évelők. Ezek közé ültessük az egynyáriak színes csoportját. Tavaszra ültethetünk sárga violát, majd dáliát, büdöskét. A sziklakertekben is üde színfoltot képeznek a törpe növekedésű egynyáriak. Ilyenek például a fátyolvirág, a tatár virág az árvácska.

Évelő kiültetések közti ideiglenes helyek

Az aranyvesszők ültetési távolsága 120 cm. Közöttük takaratlan a talajfelszín. Az évelő kiültetések közötti kopár földfelszínt jótékonyan takarják a kiültetett egynyáriak. Így nem csak színesítik környezetüket, hanem levélzetükkel a talajt is óvják. Miután ez a kopárság évek alatt fokozatosan csökken, úgy tervezzünk, hogy ősszel tavaszra virágzó hagymásokat ültessünk, később pedig nyári majd őszi virágzású növényeket.

A későn virágzó egynyáriak oda telepíthetők, ahol a lágyszárú évelők már elvirágoztak. A zsálya, vasfű, margaréta, később az őszirózsa, dália a legmegfelelőbbek. Növényt arra az esetre is tartalékoljunk, ha esetleg a nyári szárazság megtizedeli a virágállományt.

Háromszínű szulák (Convolvulus tricolor)

Élénk színfoltot ad. Gyenge talajon is megél. Fagytűrő. Magassága 20-30 cm, terjedelme 45-60 cm.

Tündérkert (Godetia grandiflora)

Szegélyként és hézagkitöltőként kiváló. Főleg rózsaszínben sokféle telt, félig telt virágú változata ismert. Magassága 20-38 cm, terjedelme 23-30 cm.

Tojásvirág (Limnanthes douglasii)

Mutatós talajtakaró növény. Gyorsan fejlődik, magról jól szaporodik. Fagytűrő. Magassága 15 cm, terjedelme 23 cm.

Sarkantyúka (Tropaeolum majus)

A kompakt változatok helyett a kúszó változatok ajánlottak. A sárga, vörös, narancs különböző árnyalataiban pompázik. Vannak tarka levelű változatok is. Magassága 30 cm, terjedelme 60 cm.

Katona Ervin

A miniatűrtáj-építés, a bonsai, valamint a Suiseki (szó szerinti fordításban sui-víz, seki-kő nagy általánosságban, a természetben megtalálható hegyek ábrázolása) a kelet-ázsiai világfelfogás sajátos, önálló megjelenési formája.

Kialakulásukban nagy szerepet játszott a buddhista filozófia természetközelsége. Az egyszerű dolgok fölött érzett öröm, a tudás művészi megjelenítése, amelyben a látszólag mindennapos események is a művészi szépség magasságába emelkednek. Emellett a Suiseki egyfajta filozófiai út a természet szépségének megértéséhez, segít felismerni a jelenségek lényegét. A természet adta formák, színek, a természetből áradó hangulat változatossága a suiseki állandó ihletforrásai. Maga a Suiseki megalkotása folyamán a készítő átéli a megnyugvás békésségét, és a nagy becsben tartott regeneráló pihenést.

Mind régebben, mind napjaink rohanó világában a természethez való visszatérés sok, hasonló beállítottságú ember életeszményévé vált. A természet tudatos megtapasztalása során ezek az emberek olyan élményeket szereznek, amelyeket versek írásával, képek festésével, bonsai nevelésével vagy suiseki készítéssel fejeznek ki. Alkotásaik mindmáig a távol-keleti kultúra egyedülállóan különleges részét képezik. A Zen-tanítás nyomán a kínai filozófia a XIV. –- XV. századra kiemelkedő jelentőséget kapott, és a japán esztétikát is erőteljesen befolyásolta. E filozófiai kivetülését csodaszép japánkertek, teaszertartások, vagy suiseki formájában csodálhatjuk meg.

Egy folyamat, vagy kompozíció belső értelme néhány gondosan megválogatott eszközzel fejezhető ki. Az egyszerűség azonban nem a szellemi szegénységben vagy fantáziátlanságban gyökeredzik: sokkal inkább mély belső tartalmat hordoz. Ezért a japán művészek, például a tradicionális festők, a bonsai nevelők és suiseki művészek a sejtetés, a rejtett összefüggések kifejezésének mesterei lettek.

A legkülönfélébb tárgyakat, finom improvizációkat alkalmazó művészetek a kompozíciók olyan gazdagságát eredményezik, amelyek soha nem siklanak át banalitásba. A különböző formák, anyagok és színek kombinációjával a japán művészek hatalmas képzelő- és alkotóerőről tesznek tanúbizonyságot. Érdekes elem az üres tér bevonása a művészi alkotásokba. Ez a technika a szemlélőt automatikusan elvezeti egy olyan pontig, ahol behatolhat a dolgok felszíne alá, ezzel a szemlélő is az alkotói folyamat aktív részesévé válik. Ebben az összefüggésben jut az aszimmetria alapvető szerephez. A szimmetria ugyanis a japán felfogás szerint megzavarja az ihletet, mert ellentmondásban van a természettel, és kizárólag az ember műve.

Az aszimmetria tökélyre jutott a japán teaszertartás terének, a Sukiya-nak a berendezésében. A teaszertartás színtere az üresség és az aszimmetria, ugyanakkor a fantázia birodalma is, amely mentes minden pompától, kivéve azt a néhány tárgyat, mely az alapvető esztétikai igények kielégítésére szolgál. A bonsai, ikebana és írótekercs mellett idetartozik a suiseki is, mindezek “szerény eleganciájuk” folytán nagymértékben hozzájárul a teaceremónia sikeréhez.
Japánban valaha tisztelet övezett bizonyos köveket és sziklaképződményeket, a szellemek, istenek vagy a természeti erők feltételezett lakóhelyét. A buddhizmus hatására ezek a kövek, mint az állandóság, a szilárdság, és más lényegi tulajdonságok kifejezői, igen közkedveltté váltak. A buddhisták számára ezek a kövek a Shumi, a szent hegy, szimbólumai. Hitük szerint a Shumi körül forog az egész világ.

A miniatűr táj (saikei) kialakításának művészetét Japán ősi vallása, a sintoizmus hívta életre. E vallás világképe szerint a természet által kialakított kövek, valamint a természeti környezet más elemei, mint például a Nap, a Hold, egyes különleges fák a hatalmas szellemi erők és istenek lakhelyei. Ezeket a köveket rizsszalmával burkolták be, hogy isteni természetüket hangsúlyozzák.

A Suiseki művészete Kínából kiindulva minden kelet-ázsiai országban elterjedt, és mind a mai napig él. Európában, az 1990-es években jött divatba, és mára elsősorban a bonsait kedvelők körében, hazánkban is kezd teret hódítani. Az elmúlt közel 600 évben a bonsai mellett jelent meg, mert mindkettő a természet mását jelenti, és kiegészítik egymást. A Japán felfogás szerint, a kőnek meg kell maradnia olyannak, amilyenné a természet erői formálták. Míg a kínai mesterek a természetben található köveket feldarabolják, és válogatás után összeillesztéssel alakítanak ki perspektivikus, idealizált, miniatűrtájakat. A művészet folyamatosan formálódott, és évszázadokon keresztül ki volt téve más művészetek, kulturális és szellemi irányzatok hatásának, ami azt eredményezte, hogy rendkívül sokféle stilisztikai irányzata fejlődött ki. Ezeknek az országonként változó irányzatoknak a rendszerezése nagyon bonyolult feladat. Pl. Japánban forma-, felszín-, lelőhely- és a kő színe szerint csoportosítják a köveket. A kövek bemutatása történhet önállóan, vagy bonsai kiállításon, (a követ kiegészítőként alkalmazva). A suisekit mindig valamilyen alapra helyezve mutatják be. Ez lehet lapos, lyuk nélküli tálba helyezett víz-, homok, vagy kavicságyazat, kisebb állvány, alacsony asztal, de sok esetben speciális fa alátéteket alakítanak ki egy bizonyos kő számára.

Manapság egyre több magyar turista látogatja a mediterrán országokat. Vonzó tengerpartjuk, megfizethető árai, viszonylagos közelségük miatt váltak közkedveltté. A külföldi kirándulások során szembeötlő a mediterrán kertek virágpompája, szinte utánozhatatlannak tűnő hangulata. Mára itthon is divattá vált a mediterrán hangulatot idéző kert, ahol a dézsás növények, terrakotta edények, kúszónövények segítenek a mediterrán jelleg kialakításában.

A toszkán kertek jellemzője a nyírott zöld, a szobrok, és a víz. A medencék gyakran mozaik díszesek, gyakoriak a csobogók, szökőkutak. Az villák körüli parkok művelt kertrészei fokozatosan átmenetet alkotnak a természetes, erdős környezetbe. Kedveltek a topiáriumok (nyírt cserjék és fák) behívva az építészetet is a kerti egyvelegbe. Lássunk néhány példát:

Jellemző a tengelyes szerkezet, amelynek vonalát gyakran fék szegélyezik, és a szemet a távolba vezetik, mutatva grandiózus méreteket, mint a firenzei Pitti palota Boboli parkjában láthatjuk. A kert elengedhetetlen része a pihenőhely, a beszélgetések, a privát élet zajlik, távol a kíváncsiskodóktól. A sétautakkal szegélyezett virágágyások meghitt sétákra invitálnak.

Mediterrán kert kőedénnyel és leanderrel.

A Firenze városfalain belüli romantikus Torrigiani kertet kőedényei, obeliszkjei és kőedényei teszik jellegzetessé. A kanyargós sétautakat atlaszcédrusok, fák szegélyezik.

AFirenze felett emelkedő hegyek közt húzódik meg a Villa Gamberaia. A viszonylag kis területen a toszkán kertek szinte minden jellegzetessége fellelhető, vízfelületek, szobrok, nyírt sövények, kőmozaikok, edényes növények.

Mára itthon is divattá vált a mediterrán hangulatot idéző kert, ahol a dézsás növények, terrakotta edények, kúszónövények segítenek a mediterránjelleg kialakításában.

A mediterrán növények közös jellemzője a nagy tápanyag igény. E növények nyáron rendszeres öntözést igényelnek. A napos helyeket szeretik, és télen át kell teleltetni őket. Ilyenkor tartsuk növényeinket világos helyen, vágjuk vissza a túl hosszú hajtásokat. Ritkán, havonta öntözzünk, s csak márciustól tápoldatozzunk újra. Fontos a tavaszi, márciusi hajtás visszavágás is, mert ezzel a növényeket bokrosodásra, elágazódásra késztethetjük, s levágjuk a télen felnyúlt, esetleg beteg részeket is. Nyáron úgy érhetjük el azt, hogy mindig tele legyenek hajtásaik virággal, ha az elnyílt virágokat rendszeresen kicsípjük. Kétévenként ültessük át e növényeket tavasszal, ha tudjuk, vagy a föld felső részét javítsuk fel humusztrágyával.

Cytisus nemzetség – Zanót

A pillangósok családjába tartozó, különleges habitusú, keskeny levelű bokrok nagyon ellenállóak. Apró sárga, vörös vagy bordó virágai tavasszal nyílnak. Alakra metszhetők. Szárazságtűrők, műtrágyázást nem igényelnek. Nálunk dézsás növényként teleltethető. Télen zöld szára miatt örökzöldnek látszik. Jól mutat évelők háttereként, Díszfüvek társaságában. Dugványról szaporítható.

Leptospermum nemzetség – Teamirtusz

A mirtuszfélék családjába tartozó kompakt cserjék, alacsony fácskák tavasszal nyíló virágai rózsaszínűek vagy vörösek. Szárazságtűrők, és -7 – -10 fokig fagytűrők. Napfénykedvelő. Mészmentes talajon fejlődik. Leveléből teafőzetet készítettek.

Callistemon nemzetség – Kefevirág

A mirtuszfélék családjába tartozó kefevirág akár két méterre is megnövő cserjék. A virágok üvegmosó kefére emlékeztetnek. Májustól augusztusig virágzik. Napos helyre, savanyú talajra van szüksége. Szaporítása fejdugvánnyal történik.

Bougainvillea nemzetség – Murvafürt

A csodatölcsérfélék családjába tartozó murvafürt apró sárgás virágai alig észrevehetően bújnak meg a színes murvalevelek között. Apró fácskává metszhető, de támrendszerre is futtatható. A sima levelű fajták jól bírják a hűvös, száraz klímát.

Rosmarinus nemzetség – Rozmaring

Örökzöld, fás bokrainak levele közismert fűszer. Kellemes illatú bokrai a száraz, enyhe, napos klímát kedvelik. Védett helyen kiültetve is átteleltethető. Kék, rózsaszínű, fehérvirágú változatai ismertek. Ismertek futó változatok is.