Ismerj meg egy karácsonykor virágzó és egy időben nem szamóca ízű gyümölcsével is megörvendeztető örökzöldet! A fiatal növényeket dézsában tarthatod, később akár ki is ültetheted, de ekkor termésre ne számíts.

Ismerd meg a szamócafát!

Az erikafélék (Ericaceae) családjába tartozó, Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, és a mediterrán régióban honos szamócafa (Arbutus sp.) nemzetség mintegy 11 fajt számlál.

A nyugati szamócafa (Arbutus unedo) Nyugat-Európában, a mediterrán medencében, Nyugat-Franciaországban és Írországban honos. Akár 9 méterre is megnövő, 8 méter széles, bőrnemű, babérhoz hasonló levelű örökzöld cserje. November-december hónapokban gyönyörködhetsz mutatós fehér virágaiban. Mivel a termésérés mintegy 5-12 hónapig tart, sokszor egyszerre van jelen a növény az érő termés és a virág is. Fehér, tömött bugában álló virágai az erikafélékre jellemzően harang alakúak. 15 – 20 mm átmérőjű bogyó termése ehető. Miután a pirosra ért termések messziről szemlélve szamócára emlékeztetnek, ezért kapta a növény a szamócafa nevet. Ez azonban ne tévesszen meg az ízét illetően. Azt mondják a termés bár édes, de ízetlen. Azonban kissé túléretten fogyasztva, amikor a gyümölcs már lehullik, illetve amikor a gyümölcs színe piros, és a gyümölcshéj már megpuhul, sokan kellemes, trópusi aromájú gyümölcsnek tartják. Íze leginkább a fügére emlékeztet.

A gyümölcs gazdag polifenolokban, C- és E vitaminban, karotinoidokban.  A népgyógyászat a nyers gyümölcsöt antiszeptikus, vízhajtó és hashajtó hatásáért használja. A legfrissebb tudományos eredmények alapján diabétesz és magas vérnyomás elleni terápiás alkalmazása is számításba jöhet. ( Forrás: Hum Exp Toxicol. 2010 Oct;29(10):865-71. doi: 10.1177/0960327110362704. Epub 2010 Feb 12.)

Több 2-3 méteres fajtája is forgalomban van. Nehézségek nélkül, könnyen tartható. Legjobban tápanyagban gazdag, jó vízgazdálkodású talajban fejlődik. Napra vagy félárnyékba való. A nemzetség legtöbb faja mészmentes talajt kíván, de ez a faj mésztűrő! Ami persze nem zárja ki, hogy a savanyú talajt kedveli. Szárazságtűrő, elviseli az agyagos talajt is. Fiatal korában óvni kell a huzattól. Jól tűri a szennyezett levegőt. -16°C-ig fagytűrő. AZ első évben azonban nem árt a téli védelem. Nálunk sikeresen dézsás növényként tartható. Tavasztól őszig a kertben, télen pedig a fűtetlen, világos verandán tartsd. Idősebb korában viszont akár ki is ültetheted. Szoliternek is ültethető, fás terület szegélyeként is jól mutat. Viszont, ha azt akarod, hogy gyümölcsöt is teremjen, inkább dézsás növényként neveld.

Magról jól szaporítható. Üvegházban, verandán tartva, a komposzt felszínére kell vetni a teljesen beérett termés magvait. A komposztot tartsd folyamatosan nedvesen. Csírázásra tavasszal számíthatsz. A lassan fejlődő magoncokat jól levegőzött, világos, de nem tűző napnak kitett helyen kell nevelni. Amikor a magoncok kb. 30 cm magasak, jó, ha már állandó helyükre kerülnek. De szaporítható 15-20 cm-es fás dugványról vagy bujtással is. A dugványokat novemberben, decemberben szedd, ültesd talpmeleg hidegágyba. A gyökeresedés folyamata lassú, és az eredmény kétséges. A gyökerezést gyökereztető porral segítheted. A bujtás gyökerezése két évig is eltart.

A díszfajták kisebb méretűek, igényesebbek. A ’Compacta’ például mindössze két méteres kompakt megjelenésű cserje. Virágai először fehérek, idővel rózsaszínesednek. Félárnyékba való. A 60-80 cm magas ’Rubra’ virágai valamivel hamarabb nyílnak. Napos helyre való.

Forrás: www.pfaf.org

Szamócafa termése a konyhában

Dzsem és kompót, egyes mediterrán vidékeken bor is készül belőle (házi használatra). Süteményben, joghurtban is remek, valamint a reggeli gabonafélékhez keverve is fogyasztható. Antocianin és karotin tartalma miatt ételszínezékként is számításba jön. (Forrás: http://forestry.oxfordjournals.org)

Szamócafa dzsem

Hozzávalók: 1 kg érett gyümölcs; 1 citrom leve; 20 dkg porcukor.

A begyűjtött érett gyümölcsöket mélyhűtve tudod tárolni. Dzsemfőzés céljából együtt használhatod a hűtött és frissen szedett gyümölcsöket. A jól megmosott gyümölcsöket nem kell meghámozni. A szárat azonban el kell dobni. A gyümölcsöket és a citromlét sűrűn kevergetve főzd egy órán keresztül. Majd a cukorral együtt főzd még három órát. A többi eljárást folytasd a lekvárfőzésnél ismert módon.

Forrás: yarrawonga.org

The post Decemberben is szedhetsz gyümölcsöt a szamócafáról! appeared first on Kertlap magazin.

Nem marcipánmezőn, hanem cserépben nő a nyalókavirág! Legalábbis nálunk. A nyalókavirág és édestestvére a vérvörös őrségvirág formája eredendően laza, szabályos kialakulású bokor. Mindkettő igényes szobanövény, amely az odafigyelést különleges virágokkal hálálják meg.

Ismerd meg a Pachystachys nemzetséget!

A medvekörömfélék (Acanthaceae) Karib szigeteken, Közép- és Dél-Amerikában honos Pachystachys nemzetség mind a 12 fajának végálló fürtben álló virágait nagy, csövé forrt, kétajkú sziromlevelei, kicsüngő porzószárai és a gyakran színes murvalevelei teszik különlegessé. Gyakran félcserjék, sokuk kúszónövény. A szubtrópusokon, ahol a hőmérséklet nem száll 10 fok alá, kerti dísznövények. Sok botanikuskertben is megtalálhatók. Azonban nálunk csak szobanövényként illetve dézsás növényként tarthatók. Üvegházban, télikertben remekül érzik magukat, ugyanis nedves, jó vízgazdálkodású, nedves, kissé savanyú talajba, párás környezetbe, teljes napfényre valók. Bár a félárnyékot is tűrik. Nyáron kint is tarthatod, de a perzselő napfénytől óvni kell őket. Hajtásdugvánnyal sikerrel szaporíthatod. Teleltesd 15 foknál nem hűvösebb, világos helyen, öntözd ritkábban őket.

Sárga nyalókavirág

A 2-3 méterre is megnövő sárga nyalókavirág (P. lutea)  Dézsában nevelve ennél jóval alacsonyabb. Peruban honos. Eredeti élőhelyén, optimális körülmények között egész évben virágzik, nálunk azonban a fő virágzási idő inkább nyárra esik. A sárga színű murvalevelek közül bújnak ki a fehér szirmú, kétajkú virágok. Ha nem akarod, hogy eldobálja virágbimbóit, sok napfényre, sok vízre, párás levegőre van szüksége. Ez az egyetlen faja a nemzetségnek, amely tűri a meszes talajt. Télen kissé visszavágva biztosíthatod kompakt megjelenését.

Vérvörös őrségvirág

Édestestvére a Nyugat Indiákon és Dél-Amerika északi részén honos vérvörös őrségvirág (P. coccinea) 2 méter magas cserje. Dézsában nevelve ennél jóval alacsonyabb. Az egymásra boruló murvalevelek zöldek. Ezekből törnek elő a virágok, amelyek csővé forrt vörös, idővel narancssárgára színeződő virágszirmuk kétajkú. Az alsó ajak lecsüngő három lebenyes. A felső ajak felálló. A porzók sárgák. Árnyékban virágzik!

The post Nem marcipánmezőn, hanem cserépben nő a nyalókavirág! appeared first on Kertlap magazin.

Ne keseredj el, hogy jön a tél, jön a hideg. Tél nélkül nincs tavasz sem! Ha ez nem így történne, bizony nagy zavar volna nem csak a növények, hanem a kertészkedők, termesztők közötti is. Lássuk, hogy miért:

Vernalizáció

Elgondolkodtál már azon, miért hoznak a káposztafélék fejlődésük második évében virágot? Ha leszüreteled őket annak rendje-módja szerint, a szezon végén, jó esetben, sose látod meg a virágjukat. Sok növény virágzását nem csak a nappalok hossza, hanem a hideghatás megléte vagy hiánya is befolyásolja. Sok növény csak egy hosszabb hideg periódus után kezd virágozni. Ilyenek a kétévesek közé tartozó káposztafélék is. Ezek a növények az első évben csak lombot fejlesztenek, áttelelés után, a második évben hoznak virágot és érlelnek termést. Ez a jelenség a vernalizáció.

A konyhakertben is meg van a vernalizáció előnye: az első év végén jön a szüret, de meghagyva pár példányt a következő évben magot foghatsz róluk, amennyiben a fajta ezt megengedi. Ilyen zöldségféléink a már említett káposztaféléken kívül a gyökérzöldségek is. Ezeknek a növényeknek el kell érniük egy adott fejlettségi állapotot ahhoz, hogy a hideghatás virágzásra serkentse őket.

Téli hideghatásra több egyszikű növénynek is van szüksége. Köztük gazdasági növények is találhatók, pl. az őszi búza. A magok még csírázás előtt, de már hidratált állapotban igénylik a hosszabb hideg periódust. A vernalizációt tanulmányozó tudós (?), a kétes hírnevű Trofim Gyenyiszovic liszenkó (1898-1976) ukrán származású szovjet biológus (?) a gabonafélék esetében vizsgálta a hideghatás virágzásra gyakorolt hatását. A jelenséget, amit jarovizációnak nevezett, saját felfedezéseként állította be, holott G. Sz. Zajcev tudóstársa írta le először. Ám annak hirtelen halálát követően a felfedezést már magának tulajdonította. Az őszi búza mesterséges vernalizációjára kidolgozott (saját) módszere a gyakorlatban használhatatlannak bizonyult. A közép-kelet európai régióban ezért használják az orosz eredetű jarovizáció kifejezést.

A 60-as években mások megállapították, hogy a hideghatás a hajtáscsúcs működését befolyásolja.

A hideghatás mesterségesen is kiváltható. A növények hideghatás igénye fajonként eltérő. Általában elmondhatjuk, hogy néhány hetes időtartamú, 0°C-10°C közötti hőmérséklet hatásos. A növénynek van “esze”! Nem reagál virágzással egy rövid őszi lehűlést követő téli felmelegedésre, hanem vár tavaszig. Ebben segíti, hogy tavasz közeledtével érzékeli a nappalok hosszabbodását is. Beléndekkel (Hyoscyamus niger) végzett kísérletek rávilágítottak, hogy a hideghatásra „emlékszik” a növény, és a hideg elmúltával, amikor érzékeli a nappalok hosszának növekedését, akkor fog virágot hozni. Ha a nappalok hossza nő, de a hideghatás elmarad, hiába jön el a tavasz, a növény csak zöld tömeget fejleszt.

Ugyanez a szisztéma érvényes a tavaszi rügyfakadásra vagy, hogy a kertbarátoknak is kedves fajt említsünk, pl. a málna gyökérsarj képződésére. Az ősszel megjelenő málna gyökérsarjak a rövid nappalok hatására nyugalmi állapotba kerülnek. Eleinte ez az állapot visszafordítható a nappalok hosszának növelésével, és a hőmérséklet emelésével. Később, ahogy hűl a levegő, bekövetkezik a mély nyugalmi állapot. Ahhoz, hogy a nyugalmi állapot megszűnjön, bizonyos ideig tartó hideghatásra van szükség. Ez a nyugalmi állapot december elejére fejeződik be! Amikor még bele sem kóstoltunk igazán a télbe, a málna már ébredezik. De még esze ágában sincs hajtani! Ugyanis a sarjak kényszernyugalmi állapotba kerülnek, ami az alacsony hőmérsékletnek köszönhető. A málna termővesszőire ugyanez igaz, azzal a különbséggel, hogy ők már október végén ugrásra készen várják a tavaszi nap melengető sugarait. Ugrani viszont csak a hideg elmúltával fognak.

Az elmondottak miatt veszélyesek a májusi fagyok. Ilyenkor a növényben már minden készen álla csírázásra, kihajtásra. Meg volt a hideg periódus, hosszabbodtak a nappalok, melegebbre fordult az idő. Sajnos ilyenkor már senki nem tudja visszatartani a növényt! Muszáj megindulnia! Miközben megérkezik a májusi hideg…

Vernalizációra van szüksége többek közt az almának, a tavaszi hagymásoknak, az orgonának. a káposztaféléknek és a gyökérzöldségeknek.

Sztratifikáció

A hideghatás a magvak csírázását is befolyásolhatja. Az ősszel, nyáron elhullajtott magvak sokszor a legoptimálisabb körülmények között sem kezdenek csírázni. Mi is lenne velük, ha a zsenge palánták ki lennének téve a téli fagyoknak és a fényhiánynak. A következmények végzetesek lennének. Azonban sok növények magvait nem veri át a szép, hosszú őszi idő, a nedves talaj, vagy egyéb, a csírázáshoz kedvező körülmény. Nem kezdenek csírázni. Előbb kivárják, hogy elmúljon a tél. Azonban, ha a téli vagy telet imitáló mesterséges hideghatás elmarad, akár imádkozhatsz is nekik, nem fognak kicsírázni. A megfelelő időtartamú hideghatás után azonban beindul a csírázást.

A magvak alacsonyt hőmérsékleten történő utóérését hívjuk sztratifikációnak. Amit mesterségesen is előidézhetsz. Ősszel elég az elvetett magokat tartalmazó cserepet besüllyeszteni a talajba, a többit elvégzi a természet. A szezon elején azonban más eszközökhöz kell folyamodni. Áztasd 12-14 órára vízbe a magokat, szórd őket homok-tőzeg 1:1 arányú, nedves keverékét tartalmazó, zárható műanyag tasakba, rázd jól össze, és tedd a hűtőbe 10 napra. Például az alábbi növények magjait lehet így kezelni: érdes Napszemvirág (Heliopsis helianthoides), nyáriorgona (Buddleja sp.), fukszia (Fuchsia sp.), levendula (Lavandula sp.), macskamenta (Nepeta sp.), ligetszépe (Oenothera sp.), kúpvirág (Rudbeckia sp.), varjúháj (Sedum sp.), kövirózsa (Sempervivum sp.), vernonia (Vernonia sp.), lampionvirág (Physalis alkekengi).

The post Tél nélkül nincs tavasz sem! appeared first on Kertlap magazin.

A méhekből, de néhány más beporzást végző rovarból is egyre nagyobb a hiány. A leghasznosabb növények vonzzák a beporzást végző rovarokat, lepkéket, mutatósak, igénytelenek, sokat tűrők, sőt fogyaszthatók is. Köztük említhetjük a macskamentát. Ezért a Kertlap megválasztotta 2017. év gyógynövényének!

A macskamenta a 2017. év gyógynövénye a kertlapon, mert igénytelen, remek méhlegelő (mint tudjuk a méhpusztulás világjelenség), tömegesen virágzik, gyógyhatású, gyomelnyomó, gyomirtó, rovarriasztó, zsenge, aromás levelei fogyaszthatók salátakeverékekben.

Az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó Nepeta nemzetség 250 fajából két nálunk is honos faj külön figyelmet érdemel.

Héthelyi B. Éva és munkatársainak 2001-ben megjent közleményében (Adatok a borzas- és illatos macskamenta botanikai és fitokémiai vizsgálatáról) olvasható, hogy a Kaszpi-tó környékén és az ukrán sztyeppéken gyakori, nálunk azonban ritkaságszámba menő borzas macskamenta (Nepeta parviflora M. Bieb) példányait Tauscher Gyula fedezte fel 1871-ben. Azonban a hivatalos magyar flórakutatók (Soó Rezső, Jávorka Sándor: A magyar növényvilág kézikönyve, 1951.) nem ismerték el hazai létezését, és könyvükben említést sem tesznek róla. A borzas macskamenta élőhelyei általában kötött talajú sztyeppek, meszes lejtők, a Fekete-tenger melléki területek magas füvű löszsztyeppéi. A faj újra felfedezésére 1992-ig várni kellett, amikor is Lendvai Gábor egy mezőföldi ős gyepmaradvány fajai között megtalálta példányait. A borzas macskamenta fokozottan védett löszsztyepp faj! Magyarországon éri el elterjedésének nyugati határát.

Az illatos macskamenta (N. cataria) származását illetően nincsenek és nem is voltak kétségek, mert jellemzően Észak-Nyugat-Közép-Európában, a mérsékelt égövön honos fajról van szó. Nálunk üde gyomtársulásokban gyakori. Termeszthető. Kb. egyméteres, szürkén molyhos szárú, a levelek is molyhosak, szőrösek. Örvökben állnak pirosas fehér vagy sárgás fehér virágai. Júniustól szeptemberig virágzik. Termése makkocska. Rizómákkal terjed.

Az illatos macskamenta hatóanyagai az illóolajában találhatók, amely a virágzatban is a levelek fonákán található mirígyszőrökben halmozódik fel. A virágos hajtást takarítják be. Az illóolaj-tartalom a virágzás kezdetén és a déli órákban a legnagyobb. Az illóolaj összetevői, az irodalmi adatok szerint kámfor, kariofillén, epi-nepetalakton, dihidro-nepetalakton és nepetalakton.

Forrás: reference.com

Ez utóbbi a macskagyökérben (Valeriana officinalis) valepotriát komponensével rokon vegyület. Ezzel magyarázható „macskabolondító” és emberre gyakorolt nyugtató (Valerianához hasonló) hatása. Még a nagymacskákra is hatással van. De NEM mérgező! Forrázatát szorongásos fejfájás, ideges gyomor-, bélpanaszok enyhítésére alkalmazzák. Nyugtató, görcsoldó hatású. A népgyógyászat menstruációs panaszok ellen is használta. Dietiléteres kivonata gombaölő és Gramm+ baktériumölő hatású (Int J Antimicrob Agents. 2001 Dec;18(6):583-5.).

Rovarriasztóként ültetik a megvédendő növény mellé! Szúnyogriasztó, légyriasztó. Megfigyelték illóolajának  más növényekre mérgező (fitotoxikus) hatását is! Maga a növény allelopátiát vált ki. Ezért illóolaja természetes gyomirtóként is számításba jöhet (American Journal of Essential Oils and Natural Products 2016; 4(1): 40-45).

Friss levélzetét salátaként, ételízesítőként használják. A levelek aromája kakukkfűére és az oregánoéra.

A macskamenta kerti dísznövénynek sem utolsó. A lila virágú kerti macskamenta (Nepeta x faassenii) kedvelt dísznövény, a N. racemosa x N. nepetella steril hibridje. Kb. 30 cm magas, terjedőtövű, virágágyi és talajtakaró évelő.  Júniustól szeptemberig virágzik. Hő- és szárazságtűrő. Más napfényigényes, lágyszárú évelők mellé szokták ültetni (pl. kúpvirág, párnát képező szegfű). De a levendulához hasonlóan, rózsák tövében is jól mutat. Napos, meleg, száraz helyre, laza talajba való. Különösebb gondozást nem kíván. Júliusi-augusztusi visszavágás után másodvirágzásra ösztönözhetjük. Magvetéssel és tőosztással szaporíthatod. Nem illó hatóanyagai közül a triterpén karbonsavak csoportjába tartozó, májvédő és rákellenes hatást mutató oleánol- és urzolsav található magas koncentrációban (Forrás: Akadémiai kutatóhelyek beszámolója 2005.). Sok kertészeti fajtája közül most a 50-80 cm magas ’Zinser’s Giant’ fajtát említjük, amelyről a fotó a Gellérthegy parkjában készült.

The post Legyen a macskamenta 2017. év gyógynövénye appeared first on Kertlap magazin.

Ausztráliában nyár van. Azonban a karácsony nem marad el. Ismerd meg, hogy milyen növények virágzanak ilyenkor, amelyek közül néhányat itthon is tarthatsz!

Nyugat Ausztrália több őshonos növényével akár hazai kertekben is lehetne próbálkozni. Sokuk ugyanis szárazságtűrő, fagytűrő, mutatós, és vonzza a madarakat.

Karácsonyi csöngettyű

A karácsonyi csöngettyű (Christmas Bells ) Új-Dél-Wales növénye. A Blandfordia (liliomféélék, Liliaceae) nemzetséghez két faj is tartozik. A fajok nem fagytűrők.

A nagyvirágú B. grandiflora fűszerű levelei fél méter magasra nőnek. Füzérvirágzata néhány, maximum tíz harangszerű virágból áll, amelyeknek színe az aránysárgától a mélyvörösig változik. Nyáron virágzik. Nedves, laza talajba, félárnyékba való. Kedvelt dísznövény. Szobanövényként is nevelhető. Vágott virágként is közkedvelt. Különösen karácsony táján. Magja márciusban vagy augusztusban vethető. Három-négy évesen virágzik először. Tőosztással is szaporítható.

Kisebb méretű a piros szirmú, de sárga cimpájú, bókoló virágzatú B. nobilis December közepétől februárig virágzik. Homokköves területen őshonos. Jó vízgazdálkodású talajban, félárnyékban is megél. Karácsonykor dobják piacra a szövetkultúrába nevelt szelekciókat.

Forrás: gardensonline.com.au

Karácsonyi bokrok

A Karácsonyi bokor (Christmas Bush; Ceratopetalum gummiferum, Cunoniaceae) felálló hajtású, öt, esetenként 10 méter magasra nő. Jól metszhető. Hármasan összetett levele világoszöld. Fehér, csillag alakú virágainak elnyílását követően karácsonyra vörös felleveleivel díszít. Vágott virágnak sokfelé termesztik Ausztráliában. Jó vízgazdálkodású talajon, napon vagy félárnyékon nevelik. Hűvösebb klímán a téli fagyok ellen takarással védik.

Szintén karácsonyi bokor (Christmas Bush) névvel illetik a Viktória állambeli Prostanthera lasianthos-t (ajakosok, Lamiaceae). Ovális vagy visszás tojásdad levelei menta illatúak. Napos hegyvidéken kompakt bokor, másutt kis fa, amely a 10 méter magasságot is elérheti. A legalkalmazkodóbb fajok egyike. Tűri a mélyárnyékot és teljes napot is. Fagytűrő. Gyorsan fejlődik. Kiváló sövény, de szoliterként is kedvelik. Kerti változatai között csíkos levelű is található (’Mint Ice’). Dugványról szaporítható. Végálló füzért alkotó virágai fehér, rózsaszín (’Kallista Pink’) vagy mályva színűek. Novemberben már virágzik. Dugványról szaporítható.

A harmadik karácsonyi bokor (Christmas Bush) a Bursaria spinosa (kutyafaképűek, Pittosporaceae)
Tazmániában őshonos. A 3-4 méter magas bokor hosszúkás-ovális levelű. Tövises. Végálló fürtben nyíló, krémfehér, édes illatú virágai karácsonytájban nyílnak. Kiváló méhlegelők. Napos, félárnyékos helyet, jó vízgazdálkodású talajt kíván. Fagytűrő. Kompakt formája metszéssel karbantartható. Magról, dugványról szaporítható. Terméseit a virágkötészetben hasznosítják.

Karácsonyi orchidea

A karácsonyi orchidea (Christmas Orchid; Calanthe triplicata, orchideafélék, Orchidaceae) Queensland árnyékos, karsztos területeinek esőerdeiben honos, 500-1500 méter magasságban. Talajon élő orchidea, de nem valódi talajlakó. Sekélyen gyökerezik, az avarszintben. Maximum 1 méter magas, 18 cm széles levelű, fehér virágzata végálló fürtben nyílik. Novembertől januárig virágzik. Szobanövényként jól tartható. Komposztban gazdag talajba ültesd. Világos helyre való. Nem érzékeny a túlöntözésre, levelei is mutatósak. Hetente ajánlott a levelek szivaccsal történő letörlése. 15-27 fok megfelelő számukra, de nyugalmi időszakukban 10-21 fok ajánlott számára. Különösen nyáron bőséges öntözést kíván. Elvirágzás után elég annyi víz, hogy talaja ne száradjon ki. Tőosztással szaporítható.

Karácsonyfa

Karácsonyfának (Christmas Tree) nevezik a fagyönggyel rokonságban álló Nuytsia floribunda-t (fagyöngyfélék, Loranthaceae), amely Nyugat-Ausztrália növénye. Más növények gyökerein élősködő, 10 méteres, tűlevelű fa. Különleges, apró, sárga virágai csokorban jelennek meg. Fagytűrő. Teljes napot kíván. Szaporítása nehézkes, azért kevésbé terjedt el kertészeti kultúrákban. Magról és dugványról is megered, de gyakran csak egy-két évig marad meg. Gyűjtők esetenként sikerrel nevelik. Jól bevált gazdanövénye a selyemmirtusz Lagerstroemia sp.

A növény szívógyökerén különleges fogószerű képződmény fejlődik, amely a gazdanövény gyökerét átvágja. A fogó belekapaszkodik a gazda-gyökérbe, és először megtámaszkodik, majd belenő a gyökérbe.

Ez az ausztrál növény egy fagyöngyféle
Fotó: www.willgoto.com

The post Karácsonyi növények Ausztráliában appeared first on Kertlap magazin.

The post Télen vesd, nyáron csodáld a kerti begóniát! appeared first on Kertlap magazin.

Idén inspirálódj hét karácsonyfa dekorációs ötletünkkel!

Játék az árnyalatokkal. Nem csak a hajfestésben divat. Színátmenetes, ombre karácsonyfa a fehértől az ezüstszürkén át a feketéig. Használj szórófejes festéket. Valójában egy ilyen fáról már csak a meleg-fehér fényfüzér hiányzik. Díszíteni sem kell, mégis különleges lesz a fád.

Ha szereted a szögletes dolgokat, ahogy Katona Klári dalában áll: Engem vonzanak a rejtett szegletek, legyen geometrikus karácsonyfád. Nem előírás, hogy a karácsonyfát gömbök díszítsék. Itt helyet kapnak a házikók, a csillagok, a fenyőimitációk, és más skandináv inspirációjú fadíszek. Saját készítésű díszek előnyben!

Maradhatsz a klasszikus arany, fehér, piros díszítésnél.  Díszíthetsz gazdagok, keverheted a formákat, a színeket, vagy használhatsz egy-két fő színt. Mit szólnál egy ilyen piros-fehér-zöld-karácsonyfához? Ja, és ne feledkezz meg a jól bevált szalagokról sem!

Ha a minimalista megjelenítés híve vagy, ne is tégy a karácsonyfára dísz. Így lesz minimalista karácsonyfád. Azonban nagy gondot fordíts a karácsonyfa kiválasztására. Előtérben az ezüstös tűjű, illatos fák. Kizárólag valódiak! Hogy meg ne fázzon így csupaszon, keríts kötött sálat a „nyaka” köré. A fotón megfigyelheted a fehér színek dominanciáját. A szem akaratlanul is a kockás kellékekre téved. Te se felejts el lazán odadobni egy kockás ajándéksálat a fa mellé állított fehér fotel karfájára! A tréfát félretéve a színes ajándékok szinte hivalkodnak egy ilyen visszafogott környezetben.

Fotó: elledecor.com

Nem szereted a nagy méretet? Válassz kiültethető mini fát, azaz csemetét, ami nem csak az ízlésednek, hanem a pénztárcádnak is megfelel. A gyerekszobát akár külön is díszítheted egy mini karácsonyfával. Az ablakba, fényre állított kis fa szolidsága a szemet egyből a szépen becsomagolt ajándékokra irányítja. Ezt az élő fát már csak kíméletből sem szabad díszíteni, hiszen a konténeres fenyőt később ki is ültetheted a kertbe. Ne feledkezz meg az öntözéséről!

Ha karácsonykor virágos kedvedben vagy, de élővirág díszítésre nincs pénzed, felművirágozhatod a karácsonyfádat. Ennyi giccset így karácsony táján igazán megengedhetsz magadnak! Egyáltalán nem ördögtől való ötlet a virágdíszes karácsonyfa, a hosszabbodnak a nappalok, megújul az élet, jön a tavasz, nyílnak a virágok gondolatsort követve. Polinéziában minden esetre egyszerűbben megoldható egy élővirágos orchidea összeállítás, mint itthon, náluk viszont a fenyőbeszerzés nehézkesebb, úgyhogy marad a műfenyő.

Jöjjön a giccsek giccse! Műfenyő a javából! Még csak nem is próbál valódinak látszani. Ha nem idegenkedsz a műfától, és szeretnél egy kis jégkirálynő fílinget csempészni a karácsonyi hangulatba, akkor válaszd ezt a megoldást. A műfenyőtűk hótiszta ragyogását egészítsd ki narancs piros díszekkel, amelyek  színükkel a kandalló melegére emlékeztetnek. Ezt a fát nem kell agyon világítani. Elég elszórtan itt-ott egy-egy led izzó. Ha spirál csíkban dekorálsz, kevesebb dísszel is extravagáns fád lesz. Ez általában igaz.

Boldog karácsonyt!

The post Hét karácsonyfa dekorációs ötlet appeared first on Kertlap magazin.