Ismerd meg a facéliát

A méhvirágfélék (Hydrophyllacea) családjába tartozó mézontófű vagy facélia (Phacelia tanacetifolia) egyéves, 50-90 cm magas, érdes szőrökkel borított növény. Az Egyesült Államok dél-nyugati részén és Mexikó északi részén honos. Szára üreges, kezdetben lágy, később fásodó, felső részén elágazó. Levelei páfrányszerűek. 6-8 héttel a kihajtás után már virágzik. Végálló bogas virágzata kunkorodó. Öt hónapon át virágzik. Az ülő virágok halványkék pártái összenőttek, a belső oldalán mézfejtők vannak. Termése egyrekeszű, négymagvú tok.

A facélia virágainak haszna

A lágyszárú növények között a legjobb mézelő növény. Együtt vethető más mézelőkkel, úgymint borágó (Borago officinalis), hajdina (Fagopyrum esculentum), búzavirág (Centaurea cyanus), és kapor (Anethum graveoleus). Leghatásosabb, ha a keverék 40%-a facélia. Hosszú ideig virágzik. A virágok gazdagok mind nektárban, mind pollenben. Úgy vonzzák a beporzást végző rovarokat, mint a mágnes. A facélia méztermőképessége elérheti a 200 kg/ha-t.

Ha azt szeretnéd, hogy kifejtse rovarvonzó hatását, március és július között vesd gyümölcsfák köré, ágyásszegélynek a konyhakertben. De ne túl sokat, mert akkor inkább rajtuk legelésznek a rovarok, mint a beporozni kívánt virágaidon! A facélia a poszméhek egyik kedvence. A poszméhek fontos beporzást végző rovarok, ne félj tőlük! A kerted nyújtson menedéket a rovaroknak, így élvezheted hasznukat!

A levendulakék virágok szemet gyönyörködtetőek. Díszítési céllal körömvirággal együtt vetheted. Rózsákkal is rendkívül mutatós. Természet közeli kertbe ajánlott. A virágok vázaélete hosszú. Virágai szárítva is mutatósak.

A facélia növényvédő hatása

A virágok felett megfigyelhető zengőlégy (Syrphidae) tömegek a levéltetvek és tojásaik nagy fogyasztói. Gyökérfonálférgek károsítása ellen mézontófüves vetésforgó beiktatásával is védekezhetsz, ugyanis a facélia fonálféreg-gyérítő (nematocid) hatású.

Facélia zöldtrágya

A hazánkban termeltetett vetőmag nagy része zöldtrágya célból kerül elvetésre. A zöld szőnyeget zöldtrágyaként helyben beforgathatjuk a talajba még virágzás előtt. A levágott növények a sorközökben jó talajtakaró komposztot adnak. Később, ősszel vetve a megüresedett ágyásokat zöldtrágyázhatjuk vele. A gyenge fagyoknak még ellenáll, de később elfagy. Ilyenkor már levágni sem kell, télen elfagy és tavaszra elbomlik. Komposztnak is kiváló.

Facélia talajtakaró

Talajtakaróként a facélia szőnyegszerű borítást ad, remek gyomelnyomó. Nagymértékben javítja a talaj szerkezetét, gyökérzetükkel finoman behálózzák a talajt. Gyümölcsfák tányérjába vetve javítja a fa nitrogénellátottságát és odavonzza a méheket is. Októberben vetve kora tavasszal kel ki, gyors növésű talajtakaró elővetemény lehet. A facélianövénykék finom, könnyű szőnyeget alkotnak, árnyékolják a talajt. Levelei átengedik az esővizet, felfogják a harmatot.

Facélia termesztése

Silányabb, laza szerkezetű, jó vízgazdálkodású talajba való. A nedves , vizes talaj gátolja a fejlődést. Szárazságtűrő. Fényen csírázik. Ezért sekélyen kell vetni. Március második felétől méhlegelőnek, május végéig zöldtrágyának vethető tápanyagban gazdag, de nem frissen trágyázott talajba. Ősszel vetve téli talajtakarót nevelhetsz. 25 g mag 25 m2 területet takar. Fél-1 cm mélyre vesd. Egymástól 5 cm távolságra. Később ritkítsd úgy, hogy egyik a növény a másiktól kb. 25 cm távolságra legyen.

Forrás: Gertrud Franck Öngyógyító kiskert; Phacelia tanacetifolia: A brief overview of a potentially useful insectary plant and cover crop (Small Farm Success Project)

A növényekről azt tartjuk, hogy nem változtatják a helyüket. De ez csak látszólag igaz. A növények valóban nem gyalogolnak, legalábbis nem látványosan. De ők is kitartóan keresik a számukra legmegfelelőbb helyet, a minél jobb életlehetőségeket. Ki gondolta volna, hogy a szeder az egyik legaktívabban gyalogló növény? A kúszás, gyaloglás mellett mási érdekességük, hogy a földre hajló hajtáscsúcsok legyökeresedésével szaporodik. Haza kiskertekben a leggyakoribb a kúszó tüskementes szeder.

Hogyan kúszik és gyökeresedik a szeder?

Lássuk, hogy a kúszás és legyökeresedés hogyan nyilvánul meg a kertben. A szeder mihelyt gyökeret vert valahol, felfedező sarjakat növeszt, amelyek új területek után vadásznak. A szárcsúcsok folyamatos mozgást végezve pásztáznak szabad területek után, és kikerülik az akadályokat. Átlépik a sziklákat, fatörzseket. Alkalmas területen a talajhoz érve gyökeret eresztenek, és gyors ütemben elfoglalják az új helyet. Ha óvatlanok vagyunk, egyszer csak azt vesszük észre, hogy a kerítés tövébe szánt szeder elfoglalta szerény kis kertünket.

Hogy néz ki ez szakszerűbb megfogalmazásban? A földalatti megfásodott gyökértörzs alapi rügyeiből tősarjak fejlődnek. Másik nevük tővessző. A 3–5 m hosszú tővesszőkön és azok másodrendű vesszőin találhatók a vegyesrügyek. Tehát ezekből a rügyekből új (másodrendű) hajtás és virág is fejlődik. A tősarjak a nyár közepén rendszerint bőségesen fejlesztenek másodrendű hajtásokat, amelyek fejlettségüktől függően jelentős termés kinevelésére is alkalmasak a következő évben.

Szeder metszése

Sipos Béla tanár úr ezt ajánlja “Gyümölcsmetszési alapismeretek” című könyvében: Egy-egy tövön 3-5 tősarjnál többet ne hagyj, mert a növény nagyon sűrű lesz. A növény nyugalmi állapotában elvégezheted a metszést vagy ifjítást. Termősarjnak a legszebbeket hagyd meg, a többit az elszáradt, letermettekkel együtt tőből távolítsd el. Amikor a sarjak elérik a másfél méter magasságot, támrendszer huzaljához kötözd őket. Fagyok elmúltával az elfagyott, vékony vagy beteg részeket távolítsd el. Az oldalvesszők közül az alsókat 40-50 cm magasságig tőből távolítsd el, hogy a termés ne lógjon a földre, illetve hogy az oldalvesszők ne akadályozzák a talajművelést. A többi oldalvesszőt 50-60 cm-re illetve addig ajánlott visszametszeni ahol a vessző vastagsága a csúcs felől eléri az 1cm-t. A visszametszésre azért van szükség, mert e nélkül a bokor túlságosan elsűrűsödne.

A szedren idősebb korában érdemes ifjító metszést végezni. Ilyenkor 20-30 cm-ig vágd, így bokros formáját megtartja, de számíts rá, hogy a következő évben még nem hoz termést.

A kúszó szeder mellett kertészeti termesztésben nem kúszó bokros és félig kúszó fajták is találhatók.

Az ernyősök (Apiaceae) családjába tartozó koriander (Coriandrum sativum) Dél-Európában, a Nyugat-mediterráneumban honos egynyári. Erőteljes főgyökerű, 20-70 cm magas növény. Két variánsa közül a vulgare termése nagyobb, 3-5 mm átmérőjű, magasabb illóolaj tartalmú. Csipkeszerű, petrezselyemre emlékeztető, szeldelt levelei sötétzöldek. Ernyővirágzata fehér szirmú, apró virágokból áll. Ikerkaszat termés gyógyhatású. A teljes növény ehető.

A mag és a föld feletti hajtásokból nyert illóolajának akár 80%-át a petrozelinsav (olajsav izomér) teszi ki. Így tudósok fontos lípid forrásnak tekintik. (Forrás: Coriander (Coriandrum sativum L.) essential oil: Chemistry and biological activity Asian Pacific Journal of Tropical Biomedicine Volume 5, Issue 6, June 2015, Pages 421–428)

Régóta ismert gyógynövény. Levelét, magját a népgyógyászat már régóta használja. Egy összefoglaló cikk szerint kutatók illóolajának baktérium- és gombaölő, továbbá antioxidáns, vércukorszint csökkentő, fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő, epilepsziás roham elleni, sőt rákellenes hatását is kimutatták. (Forrás: Coriander (Coriandrum sativum L.) and its bioactive constituents. Fitoterapia. 2015 Jun;103:9-26. doi: 10.1016/j.fitote.2015.03.012. Epub 2015 Mar 14.)

Gyógytea receptet ajánl a femina.hu: Puffadás és teltségérzet kezelésére készíts teakeveréket 20-20 g koriander-, ánizs- és édesköménytermésből, valamint 40 g köménytermésből. Két teáskanál teakeveréket nyomj szét mozsárban, önts rá egy csésze forrásban lévő vizet, lefedve hagyd állni tíz percig, majd szűrd le. Kortyolj el naponta egy-három alkalommal egy csésze teát. A kúra ne tartson tovább 3 hétnél!

A sokszinuvidek.hu tinktúrakészítést ajánl kandida ellen és méregtelenítésre: Egy pohár jó minőségű koriandermagot törj össze kőmozsárban. Töltsd sötét színű lezárható üvegbe. Önts rá 1 csésze vodkát és zárd le.
A következő 10-14 napban napi 2 alkalommal rázd össze, majd az “érlelés” leteltével szűrd le. Töltsd sötét színű üvegbe, és tartsd hűvös helyen. Az elkészült tinktúra 2 évig használható fel. Napi 2×10 cseppel kezdj, és a második héttől emelheted az adagot 3x 10 cseppre. Közvetlen étkezés előtt cseppentsd teába vagy gyümölcslébe. 2 hónap után tarts 2-3 hónap szünetet.

Illatos illóolaja és fűszerként, ízfokozóként használt magvai és levelei miatt kedvelt fűszernövény. Érdekesség, hogy az érett termés és lomb illóolaj összetétele eltérő. Ezért fűszerként nem helyettesíthetik egymást. A koriandert elutasítóknak annyi igazsága van, hogy az érés folyamán olyan aldehidek keletkeznek a mag illóolajában, amelyek kissé kellemetlen szagúak, de a magvak teljes érésben édeskés aromájúak, illatosak. A szárított magvakat mind őrölve, mind porítva forgalmazzák. Fertőtlenítő, valamint oxidációt gátló hatása fontos szerepet játszik az élelmiszerek tartósításában. Az illóolajat a parfümipar is használja. Indiában a curry porhoz keverve ropogóssá teszik azt. Az indiai garam masala-nak is alkotórésze. Kedvelt arab fűszerkeverék a porított koriander és fokhagyma pörkölésével nyert taklia. Az egyiptomi dukka hasonlóan készül, kiegészítve mogyoróval, sóval és borssal. Csilivel keverve is kedvelt. Így készül az észak-afrikai harissa is. Gyakran sült csirke és sült hal bundázására használják. De főleg szaftos ételeket, leveseket, salátákat ízesítenek vele. Szintén kedvelt a friss levelekkel való fűszerezés. A mediterrán országokban a petrezselyemhez hasonlóan használják fel. A leveleket salátákba is szívesen keverik. Thaiföldön a gyökerével ízesítenek húsokat és curry tartalmú fűszerkeverékeket.

A kertben napos-félárnyékos helyen könnyen megterem. Egynyáriként tartható. Valójában a száraz, de kissé hűvös klímát kedveli. A félárnyékot különösen a délutáni kánikula idején hálája meg. Vízigénye közepes. A sok csapadékot egyáltalán nem viseli. Jó vízgazdálkodású vályogos talajt kíván. A fagyok elmúltával helyre vethető. De nevelheted cserépben is. Ha a leveleit is használni akarod csípd le a megjelenő virágzatot. Ha kéthetente vetsz, folyamatosan ellát levélfűszerrel. Magvai a vetést után kb. 90 nappal már szüretelhetők. Forró nyarakon hamar felmagzik. Nyárutón vetve, bőséges őszi levél szüretnek nézhetsz elébe. De magvakat nem fog érlelni, mert addigra a fagy elviszi a növényt.

Ismerd meg a csipkés csúcsvirágot!

A szerecsenpuszpáng-félék (Myrsinaceae) családjába tartozó Asterid nemzetség mintegy 500 fajt számlál. Többsége dísznövény illetve gyógyhatásairól ismert.

Az örökzöld bokor, a csipkés csúcsvirág (Ardisia crenata) Dél- és Nyugat-Ázsia alacsony hegyeinek árnyas erdeiben él. Magassága maximum 2 méter. A szabadban sűrű bozótot alkot. Viaszos, sötétzöld, hosszúkás (20 cm) levelei sötétzöldek. Fehér virágai a paprika virágaira emlékeztetnek. A virágfürtök a lombszint alatt bókolnak. Csonthéja termése 5-8 mm átmérőjű, vörös, ritkábban fehér bogyó. Ausztrália esőerdeiben, és az Egyesült Államok délkeleti erdeiben invazív, gyomosít. Érdekes módon, éppen az önvető kertészeti fajták kivadulása okozza a legtöbb problémát. (iucngisd.org)

A csipkés csúcsvirág gyógyhatásai

Az ázsiai népgyógyászt régóta használja. A benne található hatóanyagok az ardisiacrispin (sokgyűrűs szerves vegyület, arabinopiranozid származék, szaponin száramzék) és egyéb szaponinok. A tradicionális kínai gyógyászat használja a gyökerét. Hatása: fájdalomcsillapító, vértisztító, lázcsillapító, méregtelenítő, vízhajtó. Használják torokfájás, fogfájás, menstruációs rendellenességek ellen, az emésztőrendszer fertőtlenítésére, keringés serkentőként. Thaiföldön az összetört levelek nedvét külsőleg korpásodás ellen, belsőleg pedig köhögés, légúti fertőzések, hasmenés, láz, menstruációs zavarok ellen alkalmazzák. Kutatók kimutatták antibakteriális és a kapilláris összehúzó, valamin rákos sejtek szaporodását gátló hatását. (T.K.Lim: Edible and nonedible medicinal plants, Vol. 4. Fruits, Spirnegr, 2011.)

A csipkés csúcsvirág gondozása

Másutt kedvelt szobanövény. Megfelelő gondozás esetén a fényes bogyók egészen a következő virágzásig a növényen maradnak. Nyáron félárnyékos, árnyékos helyen, akár a fák alatt nyaraltatható. Arra figyelni kell, hogy a huzatos, szeles helyeket nem szereti. Tavaszi virágzása előtt visszametszve megtartja kompakt formáját. Télen világos, hűvös helyen tartsd, de az öntözéséről ne feledkezz meg. Csak akkor öntözd, ha a talaj felső néhány cm-es rétege kiszáradt. Minél hűvösebb helyen telel, annál kevesebb vizet igényel. Bogyóit meleg és száraz környezetben elveszti. Tavasszal egészen a virágzásig sok vizet kíván. Páraigénye is ilyenkor a legmagasabb. Jót tesz neki, ha kaviccsal borított tálcára helyezed, amelyre vizet öntesz, hogy növeld környezete páratartalmát. Mindezek ellenére a jó állapotú növény elviseli a szárazságot is. Magról tavasszal vethető. Lemetszett oldalhajtásról dugványozhatod. 6-8 hét alatt begyökeresedik.

A népi gyógyászat is felismerte a sütőtök és a tökmag jelentőségét. Számos betegség – főleg vese-, máj-, köszvény- és bélbetegségek – esetén ajánlották a sütőtököt, de elsősorban a magjának tulajdonítottak különleges gyógyító hatást. Egyes helyeken hashajtóként és béltisztítóként rágcsálták, máshol féregűzőnek tartották. Valószínűleg magas zsír- és élelmirost-tartalmának köszönhetően.
A tökmag kis mennyiségben is jelentős biológiai értéket képvisel. Energiatartalma 2617 KJ/623 kcal. Az olajos magvak között tartjuk számon. Zsíros olaj tartalma 30-50%, de ugyanilyen mértékben fehérjéket is tartalmaz, de szénhidrát tartalma is jelentős, 6-10%. Igen kedvező a zsírsavösszetétele, esszenciális zsírsavakban gazdag. A tökmag kiemelkedő táplálkozás-élettani értékét az igen magas magnézium- (970 g/100 g), kálium- (920 mg/100 g), alacsony nátrium-, jelentős E-, B1- és B2-vitamin-tartalmának köszönheti. A hazai lakosság táplálkozására a magas nátrium- és viszonylag alacsony magnézium- és káliumfogyasztás a jellemző, ez az arány a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezethet. A tökmag fogyasztással ezt az eltolódást kissé visszafoghatjuk. Szelén tartalma a növényvilágot tekintve kimagasló. Éppen ezért a tökmag kedvező ásványianyag-összetétele figyelmet érdemel az egészséges táplálkozás megvalósításában.

Gyógyászati felhasználására már ókori írásos emlékek is utalnak. Leghatékonyabban féregűzésre használták, még a szintetikus szerek megjelenése előtt. Ezt kukurbitin tartalmának köszönheti. Később húgyuti irritációk ellen használták, majd prosztata megnagyobbodás ellen is. Gyógyhatásai részben a természetben ritka szterol tartalmának köszönhető. Jelentős a karotinoid tartalma is, amely viszonylag ritka a magvak esetében.
A legfinomabb és legkönnyebben kibontható tökmag a tökfőzelékhez termelt spárgatök magjából pörkölhető. Minél nagyobb szemű és minél duzzadtabb a tökmag, annál ízletesebb. A nyers tökmag piacokon is beszerezhető. Pirításra ne vegyünk hántolt tökmagot, mivel könnyen megég, és nem olyan jóízű, mint a héjastól pörkölt. Vásárlás előtt ajánlatos megkóstolni, mert a helytelen szárítás és tárolás következtében könnyen avasodik.

Kun Ákos online szakácskönyve szerint így készül a pirított tökmag: A termelő által gondosan megmosott és kiszárított tökmagot helyezzük egy vékony falú, zománc nélküli edénybe, és fakanállal állandóan kevergetve, teljes lángon pirítsuk, amíg pattogni kezd. Ekkor állítsuk a lángot takarékra, és pörköljük tovább, amíg a tökmagban felszabaduló gőz által keltett pattogás megszűnik. Vigyázzunk, hogy ne süssük túl, mert hamar megég. Az aranysárgánál nem sötétebb héjú tökmagot fémtálcára kiöntve, melegen tálaljuk. A pirításhoz hőszigetelő nyéllel ellátott edényt célszerű használni. A méretét úgy válasszuk meg, hogy a kívánt mennyiség az edény oldalfalának maximum a negyedéig érjen, mert kevergetés közben a hirtelen szétnyíló magok kiugrálnak belőle. A legfinomabb és legkönnyebben kibontható tökmag a tökfőzelékhez termelt spárgatök magjából pörkölhető. Minél nagyobb szemű és minél duzzadtabb a tökmag, annál ízletesebb. A nyers tökmag piacokon szerezhető be. Pirításra ne vegyünk hántolt tökmagot, mivel könnyen megég, és nem olyan jóízű, mint a héjastól pörkölt. Vásárlás előtt ajánlatos megkóstolni, mert a helytelen szárítás és tárolás következtében könnyen avasodik.

Tökmagos receptek: Ínyenc csemege 10 perc alatt tökmagból

Forrás: Majdnem hungaricum: a tökmag és a tökmagolaj

Kertészeti Kiállítás, Tulln, 2015.

Templomkertek

A temetőkertek divatját megelőzte templomkertekbe illetve a templom épületében történő temetkezés. A templomkert keleti részét, a templomhoz legközelebb eső sírhelyeket favorizálták, hogy az Ítélet Napján a feltámadott halottak innen gyönyörködhessenek a felkelő nap első sugaraiban.

A templomkert észak részébe temették a bűnözőket, számkivetetteket, a zabigyerekeket stb. Az öngyilkosok is ide kerültek, ha egyáltalán eltemették őket, de nem vihették keresztül a kertkapun, ezért a kőkerítésen emelték át a koporsót. A Rouen-i Zsinat egyik határozata 1231-ben megtiltotta a temetői, illetve a templomi táncot, a Decretum Gratiani pedig a keresztények sírjain való lakmározás tilalmáról szólt.

A templomkertek, templomok azonban hamarosan megteltek. Először a koporsókat helyezték közelebb egymáshoz, majd egymásra helyezték őket, így előfordult, hogy a kert szintje jóval magasabbra került a templom aljzatánál. De a helyhiány tovább nőtt. Leginkább Párizsban vált katasztrofálissá a helyzet. Ennek kiküszöbölésére 1786-ban földalatti katakombákat hoztak létre Párizs déli részén. Ez a temetkezési mód azonban nem tette lehetővé az emberek földi maradványainak megkülönböztetését. Külön helyezték el a egy sorban a koponyákat, egy sorban a lábszárcsontokat stb. Kb. három-hat millió halott került ide az idők folyamán.

Természetesen más volt volt a helyzet a kisebb településeken, falvakban. A magyarvalkói temetőkertben ma is  fellelhetők a régi temetkezés nyomai – Írja a magyarvalkoitemplom.mindenkilapja.hu. A templom 1974-1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte. Egy kis kerített kertben három faragott fejfa állít emléket az elhunytaknak.

Temetőkertek

A XVIII. század végétől kezdve a temetőkre egyre inkább az egymásra merőleges utak által szabdalt parcellák a jellemzőek, ahol sem az égtájnak, sem az elhunyt rangjának nem jut szerep.

A modern temetőkertek az 1800-as években jelentek meg Európában. Párizsban ezek közül egyik a híres Pere-lachaise, nevét 14. Lajos gyóntató papja után kapta. Olyan illusztris halottak kaptak itt helyet, mint Balzac, Victor Hugo, Colette, Marcel Proust, Chopin, Oscar Wilde, Sarah Bernhardt és Jim Morrison of the Doors. A több száz hektáros területet kertépítészek tervezték, sétautak szelték át.

Anglia csak nehezen követte a példát. Pedig a sírhelyekkel agyonzsúfolt templomkertek orrvacsaró bűze, a fertőzött ivóvíz, ami az kertek víz áztatta földjén folyt keresztül, veszélyeztette a közegészséget. Az 1800-as években egyre inkább sürgetővé vált a zsúfolt városok falain kívül eső temetők létrehozása. Az első köztemető 1832-ben nyitották meg. A legdivatosabb, ahová királyi sarjakat is temettek a Kensal Green, a legromantikusabb, leglegendásabb a Highgate. Tulajdonosa, Sir William Ashhurst, 1835-ban eladta, később lerombolták, majd visszakerült az egyház tulajdonába. Itt nyugszik többek közt Karl Marx, Sir Ralph Richardson, George Eliot, és Charles Dickens és Dante Rossetti családtagjai. Évek alatt a temető fokozatosan lepusztult, lassan az enyészeté lett. A második világháborúban bombatalálat is érte. A növények benőtték a sírokat, a fák gyökerei kidöntötték, átszőtték a fejfákat. Az 1970-es években sok horrorfilm színhelyévé vált. Elterjedt a szóbeszéd, hogy a temetőt vámpírok, fantomok, szellemek lakják.

A sír és környezete

Szerb ortodox temető, Szentendre

Tudnunk kell, hogy a temetési helyen csak olyan növény ültethető, amelynek fejlődése során a gyökérzete a szomszédos temetési helyek és a sírhelysorok közötti utak vagy más temetői létesítmény állapotát, állagát nem veszélyeztetik, és növekedése során a temetési hely alapterületét nem haladja meg. Az 1 méternél magasabbra növő növények ültetése előtt az üzemeltetővel egyeztetni kell. A sírhelyek közötti területen füvesítés, vagy járdalapokból készült burkolat készíthető. Ülőhely, pad, a sírhely területén kívül eső fa, cserje a temető üzemeltetőjének engedélyével helyezhető el.

Fedett sírok

Várhatóan sokáig divat lesz a betonszarkofág, és kevésbé terjed a “csendes kertek” kialakítása.
A kisebb keresztény falusi temetők, ahol a hívek sírjai a templom körül fekszenek, már csak történelmi emlékek.
A díszburkolattal befedett sírok esetében a virágok beültetésére csak a vázák, a kőtálak használhatók. Ide leginkább pozsgás növények kerülhetnek. Kiemelkedő szerep jut a sírra helyezett sírcsokroknak, koszorúknak.

Fedetlen sírok

Gyakori a betonszegéllyel körülvett sírhant, amelynek közepét virágfölddel tölthetjük fel. Az beültethető növények kiválasztásánál ügyelnünk kell arra, hogy a sír mikroklímája eltérő a környezetétől. A viszonylag kis térfogatú talaj gyorsan kiszárad, a nap pedig általában folyamatosan megvilágítja. Mindezt figyelembe véve tudnunk kell, hogy fényigényes, szárazságtűrő fajokkal ültethetjük be a sírt. Hagyományosan szépen viríthat a bársonyvirág, szépen díszlik és gyorsan szaporodik a kövirózsa, a varjúháj. Kisebb örökzöldek, például cukorsüveg fenyő, hamis ciprusok is helyet kaphatnak. Ezek árnyékában szépen elszaporodik a borostyán, amely mindig a gondozottság érzetét kelti, és saját hangulatot áraszt. Ugyanígy jótékonyan takar a a borókák közül a kúszóboróka.

Ha folyamatosan gondozni tudjuk a sírt, akkor az egynyári színes virágok folyamatos szezonális cseréjével is próbálkozhatunk. Például tavasszal indíthatunk árvácskával, majd jöhet a gubóvirág, a paprikavirág, a bársonyvirág. Ősszel hagyományosan a krizantém a jellemző növény, amely októberben, novemberben virágzik. Vigyázat a fagyok gyorsan kárt tesznek a virágokban. Nincs lehangolóbb látvány a megbarnult, összefonnyadt virágfejeknél. Ilyenkor érdemes a sírokat felkészíteni a télre. Legjobb megoldás, ha tavaszig fenyőágakkal borítjuk be, amelyet csak tavasszal távolítunk el.

Kertészeti Kiállítás, Tulln, 2013.

Ajánlott link: Nagy Z. Róbert: Sírhelyek beültetése

Mindenszentek és halottak napja

Mindenszentek napja a katolikus vallásúak körében tartott ünnep, de a halottakra való méltó emlékezés széles körben elterjedt. A pogány eredetű, Magyarországon kevésbé divatos a Halloween – kultusz. Mégis évek óta egyre több töklámpás, boszorkány, szellem és egyéb – jó pénzért árusítható – kellék tűnik fel a szupermarketek polcain. Itthon inkább a virág és gyertya kombináció az elterjedtebb. A legegyszerűbb műanyag koszorú már 4-500 forintért beszerezhető és – például a Glória Kegytárgy és Virágbolt eladója szerint – kevesek ízlése tiltakozik az efféle megoldás ellen. Élővirágból 2500- 3000 forint alatt nehezen úszhatjuk meg, de a határ itt is a csillagos ég – még az internetes és televíziós boltokból ismert elemes örökmécses is beszerezhető. A virágboltoknak ez a konjuktúra időszaka, de alapos keresés után sem találni céget, amely kifejezetten sírok beültetésével, hantokra vagy temetőkbe való növények telepítésével foglalkozna.

Hazánkban november 2-án szokás mécsest gyújtanak halottaink sírjánál, ismeretlen helyen nyugvó szeretteink emlékére pedig az ún. “holtak keresztjénél”, egyfajta közös emlékjelnél. Sok otthonban a család halottainak megfelelő számú gyertyát, és élelmet hagy az asztalon számukra. A tradíció szerint ugyanis ezen éjszakán az elhunytak látogatást tesznek rokonaiknál. Napnyugta után a kisebb- nagyobb temetői domboldalakon mozgó emberek és a pislogó fények különleges hangulatot nyújtanak. Ilyenkor fényesebben kivilágított és zsúfoltabb a sírkert, mint maga a falu. Az élményt kár kihagyni, még ha személyesen nem is vagyunk érdekeltek a dologban.

Kispesti Új temető

Zergeszarv

A Zergeszarv (Proboscidea louisianica) a martíniafélék (Martyniaceae) családjába tartozik. Amerikában honos. Bár a Proboscidea nem csak a rovarfogó növények egyik nemzetsége, hanem az ormányosok (Proboscidea) rendjébe tartozó elefántokat is jelöli. A névazonosság oka, hogy az elefántoknál az ormány, míg ennél a növénycsoportnál a jellegzetes horgos termés (ormány) a tudományos elnevezés névadója. Lágyszárú egyéves. Levelét, szárát nyálkamirigyek borítják. Kellemetlen szagú és ragacsos váladéka sok rovart ejt csapdába. Mutatós fürtös virágzata miatt dísznövényként is tartható. A félérett termés az uborkához hasonlóan eltéve kiváló savanyúság, a zsenge termést saláta keverékekben fogyasztják. Alternatív zöldségként történnek próbálkozások a termesztésére nálunk is. Tavasztól a fagyokig kinn nevelhető, akár kiültetve, akár cserépben. Link ajánlat:Termesszék velem: zergeszarva

A termés éretten kiszárad, megfeketedik. A termés egyeseket a zergeszarvra, megint másokat az ördögszarvára emlékezteti. Ezzel előkelő helyet kap a mindenszentek előestéjén halloweennek fémjelzett halotti kultusz ünnep növényei között!  A száraz termést a virágkötészet is szívesen használja.

Lampionvirág

A  Csucsorfélék vagy ebszőlőfélék (Solanaceae) családjába tartozó lampionvirág (Physalis alkekengi) friss, érett termése kiemelt figyelmet érdemel. Bár a lampionvirág gyökere és hajtása is mérgező, friss termése fogyasztható. Korábban a kínai orvoslás lázcsillapítóként, a hazai népgyógyászat pedig vizelethajtóként  használta. Alkalmazták köszvény, reuma, májbetegség esetén is. Élénkpiros, felfújt termése ősszel szedhető különleges dísz. A piros bogyókat a felfúvódott csésze rejti. Zöldről élénkpirosra színeződött termését szeptembertől novemberig gyűjthetjük. Halloweenkor azonban a népeket nem lampionra, hanem miniatűr tökre emlékezteti. Később, az érés során, a megszáradt csésze „csontváza” tartja fogva narancssárga termést. Ugye hátborzongató?

Fehér békabogyó

Az észak-Amerikában honos, a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó fehér békabogyó (Actaea pachypoda) lágyszárú évelő, amely nem csak légies lombozatának köszönheti díszértékét. Nyáron, a lombszint fölött nyíló fehér virágfürtjeiből bordó száron fejlődnek ki fehér, mérgező bogyótermései. Dísznövényként ültethető árnyas helyre, humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajba. Nálunk a fekete békabogyó (Actaea spicata) honos, üde erdők növénye. Mérgező termése fényes feketére érik. Mérgező hatású benzil-izokinolin alkaloidokat nem csak a termés, hanem a teljes növény tartalmaz. Erős hánytató és hashajtó hatású. Míg a fehér békabogyó halloweenkor kocsányon ülő babaszemekre emlékeztetnek, európai rokonának termése nevéről, de kizárólag csak halloweenkor, a békaürülék juthat eszünkbe, a békák és ürülékük mellék képzelvén néhány boszorkányt és szellemet is.

Nadragulya

Zárjuk a sort a nálunk is honos nadragulyával (Atropa belladonna), amely a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozik. Tropánvázas alkaloidokat tartalmazó lombjának és gyökerének köszönheti boszorkányos hírét, no és gyógynövény mivoltát is. Alkaloidjai paraszimpatikus bénítók. Emberben csökkentik a simaizom tónust, és számos mirigy aktivitását. A tropán vázas alkaloidok gyógyszeralapanyagok egyben. A levél és gyökérkivonatokat Belladonna gallenikumokban használják. Vigyázat, a fekete bogyótermések és a teljes növény mérgező, ne kísérletezz vele!

Atropin alkaloidja többek közt pupillatágulatot okoz. Levelének nedvét a hajdani szépasszonyok és valószínűleg a csábító boszorkányok is arra használták, hogy kitágított pupillájuknak köszönhetően tekintetükkel megigézzék a a mit sem sejtő férfiakat. Ezzel máris elegendő okot szolgált arra, hogy helyet kapjon halloween növényei között.

Neked is van halloween növényre ötleted? Írd meg!

Ismerd meg a kínai galagonyát

A szárnyalt levelű galagonya, másik néven kínai galagonya vagy amúri galagonya (Crataegus pinnatifida) 4-6 m magas, tövises bokor, fácska. Észak-Kelet-Kínában honos, az Amur vidékén, Koreában vadon terem. Levelei akár 10 cm hosszúak, mélyen szeldeltek, fénylő sötétzöldek, fonákuk halványabb, ősszel sárgára színeződő. Bogernyőben álló fehér virágai májusban nyílnak.  Termése almácska méretű, paraszemölcsös, fénylő vörös, ehető. Kínában nagy gyümölcsű fajtákat szelektáltak belőle, és régóta termesztik. A kínaiak szívesen fogyasztják cukorszirupba mártott sült csemegeként, amelyet utcai árusok árulnak.

Crataegus pinnatifida ‘Bibor’

A keleti népgyógyászat régóta használja emésztésserkentőként, keringésjavítóként, a szívműködés serkentésére. De használták hajnövesztőként is. Ennek bizonyítékára egyelőre állatkísérletek ismertek. Koleszterinszint csökkentő hatására is állatkísérletek állnak rendelkezésre. Manapság ránctalanító, bőröregedést gátló (Crataegus pinnatifida – Panax ginseng  1:1 arányú kivonata külsőleg alkalmazva; Korea Patent, No. 1014540660000), tumor gátló és antioxidáns hatását bizonyították. Fő hatóanyagai a bogyóban található flavonoidok, triterpenoidok, szteroidok, monoterpenoidok és szeszkviterpenoidok, lignánok, fahéjsavak, szerves savak, aminok. (Forrás: Molecules 2014, 19(2), 1685-1712; doi:10.3390/molecules19021685)

Crataegus pinnatifida ‘Karmazsin’

A kínai galagonya szárazságtűrő, hidegtűrő. Termesztése viszonylag egyszerű. Hazai kártevői egyelőre nincsenek, azonban körterozsdára érzékeny. Termései nálunk szeptemberben illetve szeptember-októberben érnek. A Magyar Tudomány 2016. 177. évfolyam – 2016/4. számába a klímaváltozás egyik új, termeszthető gyümölcsfajaként ajánlja Surányi Dezső (NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet). Díszértéke is magas. Májusban virágzik, lombozata és virágzata is mutatós.

kínai galagonya csemete

Ezek a jó tulajdonságai sarkallták a magyar szakembereket arra, hogy új fajtákat szelektáljanak. A SZIE szakemberei által nemesített fajtajelöltek a mélyen sötétvörös, kevésbé fanyar termésű, rózsaszín terméshúsú Crataegus pinnatifida ’Karmazsin’, a bíborvörös, fanyar ízű, igen bő termésű C. pinnatifida ’Bíbor’ és a korall vörös, nagy termésű, lisztes terméshúsú C. pinnatifida ’Korall’. Mindegyikük Dr. Hrotkó Károly egyetemi tanár gyűjtéséből származik. Szaporításuk oltással, nyári alvószemzéssel (Chip szemzés) történhet. A legmegfelelőbb alanynak a C. laevigata bizonyult. (Forrás: SZABÓ Veronika – MAGYAR Lajos – HROTKÓ Károly: AMÚRI GALAGONYA (CRATAEGUS PINNATIFIDA BUNGE VAR. MAJOR N. E. BR.) SZAPORÍTÁSA ÉS GYÜMÖLCSVIZSGÁLATA, „I. RÓZSA- ÉS GALAGONYA-KONFERENCIA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN” NEMZETKÖZI KONFERENCIA, 2015. MÁJUS 29–30., GÖDÖLLŐ). Államilag elismert (202.) fajta a C. pinnatifida ‘Tahi’. A Tahi Faiskola Kft. és a BCE Kertészettudományi Kar Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke közösen szelektálta. A Budai Arborétumban látható a ’Tahi’ fajta 3 fiatal, jó állapotban lévő egyede. A Tahi faiskola forgalmazza.  Mindegyiküket házikertbe illetve parkfának is javasolják. Jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható még a C. pinnatifida ‘Kína’ kapható.

A földlabdás kiszerelésű növényként ültetésének ideális időszaka tavasz, lombfakadás előtt, fagymentes időben február vége-április eleje, valamint október 20 – december eleje. Ültess te is a kertedbe!

Cikk ajánlat: Galagonya

Crataegus pinnatifida ‘Korall’

Szecsuáni galagonyalekvár

Forrás: www.chinasichuanfood.com

Hozzávalók: fél kg kínai galagonya; 20 dkg cukor (aki édesebben szereti, adjon hozzá több cukrot); 3 ld víz; fél evőkanál citromlé

Mosd meg és hámozd meg a gyümölcsöt, áztasd 20 percre enyhén sózott vízbe, mosd meg újra és vágd ki a magházat. Ted turmixgépbe, add hozzá a vizet és turmixold simára. Öntsd lábosba, főz folyamatosan kavargatva másfél órát. Végül keverd bele a citromlét.  Jól zárható edénybe töltsd úgy, hogy kb. egyharmada szabadon marad. Dunsztold egy napig, majd érleld kamrában, vagy hűtőben minimum egy hétig, maximum egy hónapig. A tárolhatóságot az extra cukormennyiség tovább növeli.

A végzetcserje ebbe a nemzetségbe tartozik

Az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családba tartozó végzetcserje (Clerodendrum) nemzetségbe hozzávetőleg 500 trópusi, szubtrópusi faj tartozik. Félcserjék, cserjék, lágyszárú fajok is találhatók közöttük.  Sok fajt a népi orvoslás gyógynövényként használ. Sokuk kedvelt dísznövény, nálunk a Thomson végzetcserje (C. thomsoniae) legismertebb.

Ismerd meg a Thomson végzetcserjét

A Thomson végzetcserje,  vagy felfutó végzetfa 3, de eredeti élőhelyén akár 5 méterre is megnövő futónövény. Fajneve William Cooper Thomson (1829-1878) misszionáriusnak állít emléket, aki Nigériában végzett jószolgálati munkát. 1854-1861 között a Calcuttai botanikus kert igazgatója volt. Ő írta le először ezt a fajt.

A Thomson végzetcserje hazája Nyugat-Afrika (Szenegál, Nigéria, Kamerun, Kongó). Erőteljes, fásodó szárú futónövény, tojásdad, mélyen erezett, fényesen sötétzöld levelekkel. Zöld hajtásai csavarodva kapaszkodnak, míg az idősebb részek elfásodnak. Bogernyőben álló virágainak 5 tagú vörös sziromlevelét 4 tagú fehér csészelevél veszi körül. A porzók szintén fehérek. Megtermékenyülés után a csészelevelek lassan lila színt öltenek. Ez alatt érni kezd csonthéj termése, amelyet narancsvörös bogyó rejt. A fekete magvak terjesztésében a madarak is részt vesznek.

Szárított, porított virágait az afrikai népgyógyászat külsőleg sebek gyógyítására, gyulladáscsökkentésre használja. A levélkivonattal korpás, zsíros fejbőrt kezelnek. Fő hatóanyagai terpének, flavonoidok, cianogén glikozidok. (Sharmita Gupta: Ethnomedicinal aspects of the genus Clerodendrum: a case study Sonal; International Journal of Research (IJR) e-ISSN: 2348-6848, p- ISSN: 2348-795X Volume 2, Issue 4, April 2015)

A trópusi, szubtrópusi területeken sokfelé termesztik. Könnyen kivadul. Ausztráliában gyomként tartják számon. (Invasive Species Compendium – cabi.org)

Kétszínű virágainak köszönhetően dísznövényként tartják. A Thomson végzetcserje a 19. század közepén nagy népszerűségnek örvendett, majd egy időre feledésbe merült. Ki gondolná, hogy manapság több helyen invazív növényként tartják számon. A trópusi, szubtrópusi területeken sokfelé termesztik, sok kertben megtalálható, ahol kerti dísznövényként falra, kerítésre futtatják. Nálunk növekedésgátlókkal kezelt, bokros formái szobanövényként kapható.

Így gondozd a végzetcserjét

Jó vízgazdálkodású laza talajba való (Florasca B). Napos, félárnyékos helyet kíván. Páraigényes. Támasztékra futtasd vagy neveld függőkosárban. Teletetetést igényel. A téli nyugalmi időben a levelek lehullanak. Ilyenkor nappal 18, éjszaka 10 fok körüli hőmérséklet az ideális számára. Télen igen mérsékelten öntözd. Tél végén, még az új hajtások megjelenése előtt vágd vissza. Távolítsd el az idős, túlburjánzott hajtásokat. A virágrügyek az azévi hajtáson fejlődnek. metszést követően vidd meleg, világos helyre. Nyáron félárnyékos helyet, mérsékelt öntözést igényel. Páraigényét gyakori permetezéssel elégítheted ki. Arra vigyázz, hogy éjszakára ne maradjon vízcsepp a leveleken. A virágokat azonban nem szabad permetezni, mert az foltosodást okoz. Virágzása áprilistól augusztusig is eltarthat. Legsikeresebben májusban, hajtásdugványokkal szaporíthatod.

Különleges kiállítás az ez évi, hiszen idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Magyar Orchidea Társaság, a közösség, amely hazánkban terjeszti az orchideák termesztésének kultúráját és megannyi varázslatos kiállítás keretében mutatta be ezeket a lenyűgöző növényeket a magyar közönség számára.

A társaság 1979-ben alakult, ugyanebben az évben meg is nyílt az első orchidea kiállítás, amely először tárta az érdeklődők szeme elé a hazai orchidea-gyűjtők büszkeségeit.

A magyar közönség pedig készen állt a varázslatos növénycsoport fogadására. A második kiállításra már az Állatkert Pálmaházában került sor, 1980-ban. Ezt több mint húszezer látogató tekintette meg – és ezzel el is indult a magyarországi „orchidea forradalom”.

Elkezdődött a tudományos kutatás, a hazai orchideafajok élőhelyeinek feltérképezése, és az ELTE Füvészkertben megkezdődött az orchidea magok steril csíráztatása laboratóriumi körülmények között.

Az éves kiállítások pedig – az egyre több hobbigyűjtő és a színes hazai orchidea-színtérnek köszönhetően – egyre gazdagabb növényanyagot mutattak be, 2000-től kezdődően már a Vajdahunyadvárban, évente kétszer.

A Magyar Orchidea Társaság idén ősszel ismét a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár gyönyörű épületegyüttesében, a városligeti Vajdahunyadvárban rendezi meg színpompás orchidea- és bromélia kiállítását, amelyen idén is büszkén mutatja be a Phalaenopsisok, Cymbidiumok, Oncidiumok, Dendrobiumok és számos más orchideanemzetség színes kavalkádját.

A kiállítás nemzetközi vendégei a Német- és a Lengyel Orchidea Társaság tagjai lesznek – akik gyűjteményeik büszkeségeivel érkeznek a városligeti seregszemlére.

Ez alkalommal a kiállítás időtartama is egy nappal hosszabb lesz, november 10-től 13-ig (csütörtöktől vasárnap estig) várja az érdeklődőket az Orchidea- és Bromélia Kiállítás a Vajdahunyadvárban.

A kiállítás mellett természetesen ezúttal is lesz vásár. A Múzeum földszintjén sok hazai és külföldi orchidea- és szobanövény kertészet várja azokat, akik becsempésznének otthonukba egy cserépnyi Tajvant, Hollandiát vagy Olaszországot – egy tő orchidea formájában.

A kiállítás időpontja: 2016. november 10-13.

Nyitva tartás: minden nap 10-től 18 óráig

Jegyek elővételben is kaphatók a Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár pénztáránál.

Bővebb információért keresse fel honlapunkat:

www.orchideatarsasag.hu

www.orchideakiallitas.hu

Gyökér petrezselyem és levél petrezselyem

A petrezselyemnek két típusa ismert. Egyikük a 20-30 cm magas, gyökérpetrezselyem (Petroselinum crispum subsp. tuberosum), amely erős, húsos karógyökeret fejleszt, és csak kedvezőtlen talajviszonyok között ágazik el. A gyökér színe sárgásfehér, világosbarna, sárga és vörösesbarna. A húsa fehér.

A másik típus a levél petrezselyem, itt olvashatsz róla.

A gyökér petrezselyem levelei egész szezonban hasznosíthatod. A kései fajtákat október végén, novemberben lehet felszedni. Nem árt előzőleg a talajt ásóvillával fellazítani. A gyökerek tárolásról itt olvashatsz: Zöldségfélék tárolása.

A gyökérpetrezselyem múltja

Az ókori Görögországban a menyasszonyokat petrezselyemfüzérrel díszítették. A petrezselyem a felejtés virága volt, ezért sírokra helyezték. A régiek az üde lehelet érdekében sokszor petrezselymet rágcsáltak. Henisch György (1549-1618) orvos-polihisztor, az Antoine Mizauld: Opusculum de Sena Plantae… című mű (orvosbotanikai összefoglaló) egyik kötetének a fordítója, az Alexikepus, vagyis orvosi kert c. fejezetben sajátos csoportosításban a parajok közt említi a gyökérpetrezselymet. Rapaics Raymund (1885-1954) a kolostorkertek haszonnövényei között említi.

Link ajánlat: Petrezselyem

A gyökérpetrezselyem gyógyhatásai

A petrezselyem régi gyógyhatású háziszer. A friss levelek vitamin tartalma, ásványianyag tartalma jelentős. Elsődlegesen vizelethajtónak, vesekőhajtónak, sárgaság, vízkór ellen, hólyagfájdalom ellen alkalmazták. Remek méregtelenítő, segít a mérgező anyagoktól való megszabadulásban, enyhíti a reuma tüneteit. A gyökerek és a magvak is gyógyhatásúak. Túladagolása azonban toxikus hatású. Várondósok számára ellenjavallt, mert vetélést okozhat. Természetesen egyik sem a húslevesbe tett mennyiségre értendő.
Külsőleg a népi bőrgyógyászatban a petrezselyem levelével bedörzsölik a bőrt, hogy távol tartsa a szúnyogokat, de a növényt viszkető csípések kezelésére is alkalmazzák. Figyelem! Erre érzékeny személyeknél bőrallergiát okozhat.

Az egész növény tartalmaz petrezselyem olajat. Míg a levélolaj misztricinben gazdag, addig a magolajban az apiol dominál. Kereskedelemben a magból nyert petrezselyemolaj kerül forgalomba. Ízesítőként használja az élelmiszer ipar. De felhasználja a kozmetika- és a parfümipar is. Kutatók beszámoltak vizelethajtó, baktériumölő, és enyhe antioxidáns hatásáról. A misztricinben gazdag olajról kimutatták, hogy a kemoterápiás kezelés során védő hatású. Kimutatták a levelekből nyert olaj májvédő hatását is. (Ayman F. Khalil et al: Protective effect of peppermint and parsley leaves oils against hepatotoxicity on experimental rats; Annals of Agricultural Sciences Volume 60, Issue 2, December 2015, Pages 353–359)

Erdélyi etnobotanikai gyűjtésből származik az alábbi recept: 50g magot vagy gyökeret 1 liter vízben 15 percig főznek, majd naponta két csészével fogyasztják vesekő ellen. Vízhajtó, értágító és vérnyomáscsökkentő hatása révén is alkalmazzák levelének főzetet, de nyersen is fogyasztják. (Tóth Mónika, dr. Papp Nóra PhD: Ethnopharmacological data from Túrterebes, Szatmár county Művelődés-, Tudomány- és Orvostörténeti Folyóirat 2014. Vol.5.No.9)

Petrezselyem az európai konyhában

Párolt halak mellé a mediterrán országokban apróra vágott fokhagyma és petrezselyem levél oliva olajos keverékét adják. A petrezselymet sokszor hirtelen grillezik olajban. Egyébként pedig levelét soha nem főzik, csak tálalás előtt adják az ételhez, hogy megtartsa jellegzetes aromáját. A francia bouquet garni babér, kakukkfű és fokhagyma keveréke. Provenceban mindezt megfejelik hámozott narancshéjjal. Ilyenkor viszont együtt főzik az étellel, hogy jól összeérjen az aroma. A mediterrán vidék jellegzetes fűszerkeveréke a petrezselyem, lestyán, bazsalikom, oregano, majoránna együttes. A német bouquet garni, petrezselyemgyökér, zeller, sárgarépa, lestyán, hagyma szolgál a főtt marhahús fűszeréül, ezzel igencsak megközelítve a jóféle húsleves hozzávalóit. Mindezt belefőzik az ételbe. (gernot-katzers-spice-pages.com)

A rencefélék (Lentibulariaceae)  családjába tartozó hízóka (Pinguicula) nemzetség fajainak többsége kis, földfelszínhez simul, pozsgás levélrozettával rendelkezik. A kövér, húsos levelek után nevezte Linné Pinguicula nemzetségnek az ide tartozó növényeket. („pinguis”= kövér, húso) A levélrozetta közepéből hajtanak ki a virágszárak, végükön egy-egy mutatós, Felső és alsó ajakra tagolódó, kék virág fejlődik. Hagyma alakú rügyben telel át.

Hogy lehet a tüneményes megjelenésű hízóka ragadozó?

Erre csak akkor lehet válaszolni, ha a leveleket közelebbről szemügyre vesszük. A mirigyes levélfelszínen százával hemzseghetnek az apró ízeltlábúak. Jobban mondva csak hemzsegnének, de fogva tartja őket a levelek mirigyváladéka, és lassan megemésztődnek. A levelek időről időre enyhe gombaszagot árasztanak. Feltehetően ez az illat csalogatja oda a rovarokat.

A leveleken kétféle típusú váladéktartó mirigy található. Az egyik nyeles, a mások ülő. A nyeles mirigyek ingerlés (érintés) hatására emésztőenzimeket is tartalmazó, ragacsos anyagot bocsátanak ki, így ejtik fogságba, és fojtják meg a prédát. Az inger hatására a fiatal levelek levélszéle be is pöndörödik, hogy a fogva tartás még biztosabb legyen. A nagy felületen történő érintkezés meggyorsítja az emésztés folyamatát. Az ülő mirigyek csak emésztőenzimeket bocsátanak ki. Ezek végzik el az emésztés javát. Amikor kibocsátották emésztőnedveket, a váladéktermelő sejtek nem működnek tovább. Ezek a sejtek nem csak megemésztik, hanem fel is veszik a megemésztett táplálékot. Ezzel a módszerrel akár 1 cm-es legyeket, sőt lószúnyogokat is elejtenek. Egy levél felületén kb. 40 000 darab mirigy van. A mirigyek sűrűsége nem egyforma az egész levélfelületen, a levél közepétől a széle felé haladva egyre sűrűbben helyezkednek el. A hízókák érdekessége, hogy miután gyökereikkel a talajból is képesek tápanyagot felvenni, valamint hasznosítják a levegő széndioxidját, rovarfogás nélkül is életben maradnak.

Forrás: www.carnivorousplants.org;

A mocsári hízóka

A 10-15 cm magas lápi (mocsári) hízóka (P. vulgaris) Magyarországon is honos szigorúan védett rovaremésztő növény. Ahogy neve is mutatja lápokban, mocsarakban érzi jól magát. Csak oxigéndús víz (szivárgó víz, forrásvíz) tartja életben. Pusztulóban van, mert napfényes élőhelyei megsemmisülnek. Elszórtan még találkozhatunk vele Sopron, Bozsok, Hegykő és Zalaszentmihály környékén. Gyűjtése tilos!

A hízóka nemzetségnek számos egyéb faja ismeretes

Egyikük a havasi hízóka (P. alpina), amelynek pártája sárgásfehér, az alsó ajkán két szőrös sárga folttal. A 60-as években, jégkori reliktum fajként még nálunk is előfordult.

Forrás: előadás: Természetvédelmi alapozó ismeretek – Nyugat-magyarországi Egyetem

Gyüjtők, hobbi növénykedvelők leggyakrabban az alábbi fajokat tartják:
P. mexicana, mexikói hízóka;
P. longifolia, hosszúlevelű hízóka;
P. grandiflora, nagyvirágú hízóka

Így gondozd a hízókát

Laza, jó vízgazdálkodású, rostos szerkezetű talajba való. Legmegfelelőbb számára a rostos tőzeg, mészporos perlit keveréke. Sekélyen gyökerezik, sokszor lávakövön is tartják. Fényigényes, de a közvetlen nap helyett szobai körülmények között világos helyen tartása javasolt. Vízigényes. Ajánlott lágy vízzel öntözni. Télen visszahúzódik, nyugalmi állapotba kerül. Tél végén az elhalt részeket levághatod, és magad is el fog csodálkozni, hogy mennyire milyen szépen megújul. Legsikeresebben floráriumban tartható.