Útvesztő vagy útkereső?

Korunk embert próbáló kihívásaira (stressz, elidegenedés, globalizáció stb.) a legkülönbözőbb módon igyekszünk válaszolni. Visszafordulunk a természethez, meditálunk, spirituális ösvények után kutatunk.

Az emberiség történelmének minden korszakában és minden kultúrában különbözött a labirintusok szimbólumvilága, eltérő volt a közéletben, vallásban betöltött szerepe: Európa északi részén az ujjá születést, a termékenységet jelképezte, a Csendes Óceán távoli vidékein az élet lassú elmúlását és egyszersmind a halál megállíthatatlan közeledtét jelentették.

Már a kezdetektől az emberiség hitbeli vágya az ujjá születés. Az ősi Egyiptom misztikus iskoláiban az “életutazás” metaforája. Az ókorban úgy gondolták, hogy a labirintus a holt lelkek megmérettetésének helyszíne, ahol számot kell adni az evilagi tettekről, s eszerint a lélek vagy megtisztul, vagy további bolyongásra ítéltetik az útvesztő sötétjében. Az újkori labirintusok sövényből készült változata meghitt, titkos találkahelyként funkcionált, úri mulatságok helyszíne lett. Később a politikai és vallási vezetők itt vitatták meg a fontos államügyeket. A képen az észak-mexikói Paquimé vályogfalakból épült labirintusa látható, egy olyan helyen, ahol sivatagi szárazság uralkodik. Építőinek célját nem ismerjük.

Jelkép

A világ e legrégibb, ma is élő szimbólumát leggyakrabban az élet jelképeként tartják számon. Vagyis a labirintus az elszánt, tettre kész, önmagát is legyőzni képes ember szimbóluma. Az élet értelmét kereső ember életútjának lenyomata, azé az emberé, aki képes a dilemmáit megfogalmazni, kérdéseket tesz fel önmagának, és meg akarja ismerni a világot. Persze az ismeretlen felfedezésének izgalma nem mindig jár örömmel. Gondoljunk csak a hétköznapokra, ahol a bürokrácia útvesztőiben nemhogy energiatöbblethez jutunk, hanem éppen ellenkezőleg arra kényszerülünk, hogy feléljük tartalékainkat. Olykor maga az internet is labirintusnak tűnik, ahol célravezető megoldásokhoz keressük a lehető legrövidebb utat. Jóllehet a bolyongásunk a világhálón időt vesz igénybe, amíg bizonyos mennyiségű információhoz, élményhez jutunk. Mi mutasson utat, mi tartson lendületben, és mi kínáljon megoldást a mindennapok útvesztőiben? Az önbizalom. Ha önbizalmunk, mint egyetlen lámpásunk kihuny, bizony megtorpanunk, s csak tétova tapogatózásra futja lehetőségeinkből.

A mínoszi kultúrából eredő labirintus mítoszt a modern ember spirituálisan újraértelmezte. A labirintus a személyes útkeresés, a meditáció színtere lett. A kör és a spirál kombinációja, amely elvezet saját belső világunkba, majd vissza a külső világba. Például a 7-11 körös bonyolult csigavonalból álló labirintusban haladva, mintegy eddigi életutunkat bejárva, meditálhatunk, döntéseket hozhatunk, újrafogalmazhatjuk valós törekvéseinket. A labirintus séta egyben önvizsgálat, mialatt leképezzük önmagunkat és a világot, megtalálhatjuk a helyes utat.

Miből készül?

A labirintusok készülhetnek mozaikokból, élő sövényből, kőből, gallyból, homokból vagy fűből. Van, aki saját lab

irintust készít magának a saját kertjében. Ha erre nincs mód, akkor batikolhatunk vászonlepedőre, vagy misztikus vonalakat rajzolhatjuk a homokba is. Sok olyan labirintus van, amelyik látogatható, bár ezek többsége Nyugat-Európában, és az amerikai kontinensen található. A legrégibb látogatható sövény labirintus a Hampton Court palota parkjában található. 1689 és 1694 között épült.

Relaxáció

Ki az, aki még sosem járkált idegesen fel s alá, gondolataiba merülve, választ keresve súlyos problémáira? Az öncélú járkálás hasznos dolog is lehet. Dr Herbert Benson a bostoni Mind&Body Institute professzora úgy véli, hogy a koncentráció céljából végzett séta nem más, mint egyfajta relaxáció. A séta ugyanis a legelemibb meditációs gyakorlat, amely biztosítja a nyugodt alvást, és növeli az önkontrollt. Dr Benson kutatásai a koncentrált meditációs formák előnyeire irányulnak. Eredményei nyomán a világon egyre több egészségügyi intézet – kórházak, szanatóriumok, fürdők -, szánta rá magát, hogy az egyébként igen magas évi költségvetéséből beruházzon egy kerti gyeplabirintus megépítésére.

Ahol a fű sem terem.

A varjúháj a legtűrőképesebb növények egyike. Elviselik a hosszantartó extrém szárazságot, a tűző napot. Ezért javasolt öntözetlen tetőkertbe vagy déli fekvésű sziklakertbe. Déli fekvésű erkélyládába, tetőkertbe, illetve oda, ahol a meleg nyári hónapokban még a fű is kiég.

Rendszertani elhelyezés

A kőtörőfű virágúak (Saxifragales) rendjébe tartozó növények többségében pozsgás levelű lágyszárú vagy félcserje típusú levélszukkulensek.

Húsos levelükben vizet raktároznak. Igazi szárazságtűrők. Többségük kedvezőtlen feltételek között él, vannak helyek, ahol ők a növényvilág egyedüli képviselői. Csaknem az egész Földön elterjedtek. Leginkább Dél-Afrikában, Mexikóban és a mediterráneumban fordulnak elő. A fajok száma megközelíti az1400-t. Míg a kaktuszok (Cactaceae) Amerikát népesítik be. Afrikában, Ázsiában és Európában a kaktuszok szerepét más pozsgás növények, pl. a kutyatejfélék családjába (Euphorbiaceae) tartozó növények veszik át. Természetesen még számos más családban is találhatók pozsgás növények, köztük találhatók a varjúhájfélék vagy kőtörőfűfélék – Crassulaceae, meténgfélék – Apocynaceae stb.

A kőtörőfűfélék (Crassulaceae) családjába tartozó fajok száma 580. Lágyszárú, gyakran tőlevélrózsás növények, öttagú és ötkörű virágokkal. Termésük tüsző vagy tok. Ide tartozik a varjúhájfélék (Sedum) nemzetsége is kb. 400 fajjal. Sokan talajtakaró növények vagy bokrok. Vannak köztük extrém hidegtűrők, ők a meleget nem kedvelik, vagy fagyérzékeny trópusiak. Többségük eredeti élőhelye Amerikában és az Északi földtekén van.

Hazánkban -homokpusztákon, erdős-sztyepeken, nyílt tölgyesekben -, több faja is őshonos. Legkorábban nyíló fajai június elejétől nyílnak, a legkésőbb virító fajokat pedig még októberben is virágok ékesítik.

Sokuk kedvelt dísznövény. Legalább 30 faját forgalmazzák a hazai faiskola lerakatok. Az alacsony termetűek a sziklakertek közkedvelt növényei. Többségüknek mutatós virágai fejlődnek, sokuk színes, tarka levelével díszít. Talajtakaróként különleges textúrát és színt kölcsönöznek környezetüknek.

Íme néhány hazánkban forgalmazott fajuk, fajtájuk:

Borsos varjúháj
Sedum acre Aureum

Legyökeresedő szárú, sárga színfoltot adó kedvelt kerti évelő. Sziklakertbe, sírokra, tetőkertbe, kőtámfalra ajánlott. A legsivárabb talajon, tűző napon is megél. Gyors növekedésű gyeppótló talajtakaró. Magasság: 5-10 cm, szélessége: 15-25 cm. Sárga virágai május-július hónapokban nyílnak.

Örökzöld varjúháj
Sedum hybridum

Örökzöld, élénkzöld, húsos levelű, szőnyeget alkotó évelő. Szárazságtűrő, napos helyre, talajtakarónak, sziklakertekbe vagy sírokra, tetőkertbe ültethetjük. Magassága 5- 10 cm. Aranysárga virágai május-júniusban nyílnak.

Tarka levelű varjúháj
Sedum spurium ‘Tricolor’

Tarka levelei rózsaszín-fehér-zöld színűek. Magassága 10 cm. Rózsaszínű Virágai július-augusztusban nyílnak. Napos, száraz helyen érzi jól magát. Sziklakertbe, dézsába, talajtakarónak egyaránt alkalmas.

Kövi varjúháj
Sedum reflexum

Örökzöld, szürkésen hamvas levelű, szőnyeget alkotó évelő. Szárazságtűrő, napos helyre, talajtakarónak, sziklakertekbe vagy sírokra, tetőkertbe ültethetjük. Magassága 15- 20 cm. Sárga virágai július-augusztusban nyílnak.

Kamcsatkai varjúháj
Sedum kamtschaticum variegatum

Alacsony, párnát képező, tarka virágú talajtakaró. Szárazságtűrő, sokáig virágzik. Magassága 15-20 cm, virágzásának ideje június-július-szeptember, napos, félárnyékos helyre ültethető. Nyáron tarka leveleivel és narancsszínű virágaival, télen mutatós levélrügyeivel díszít.

Pompás varjúháj
Sedum spectabile

30-50 cm magas, felálló, egyszerű szárú évelő növény. Levelei jellegzetes világoszöld színűek. A nagyméretű, lapos bogernyőkben nyíló virágok világos rózsaszínűek, a ‘Carmen’ fajtánál kármin árnyalatúak. Évelőágyba, sziklakertbe, kőedényekbe, ablakládákba, sírokra ültethető. Épületek árnyékát is elviseli. Normál kerti talajban jól fejlődik.

Matróna varjúháj
Sedum Matrona

A legnagyobb termetű varjúháj, eléri akár a 70-80 cm-t is. Az őszi, téli kert éke. jellemző rá a szürkés-zöld, lapos levél, rózsaszínes széllel, burgundi vörös szár, és a rózsaszínes, lila, augusztus-szeptemberben nyíló virágzat. Napos, de jó vízgazdálkodású helyre való. Sziklakertekbe és szegélynek is ültethető. Virága vágott virágnak is megfelelő. Vonzza a lepkéket, rovarokat.

Tetőtől medvetalpig

A medvetalp vagy fügekaktusz nálunk kiváltképp cserepes dísznövény. Ám világszerte inkább haszonnövényként tartják számon. Ugyanis termése, módosult szára ehető, gyógyhatású, és a szegény, száraz régiókban is sikerrel terem.

A kaktuszok az amerikai földrész növényei, Európában csak Amerika felfedezése után váltak ismertté. A kaktuszfélék családja (Cactaceae) kb. százmillió évvel ezelőtt alakult ki az eocén korban, amikor a magas hegyek képződése után a hőmérséklet emelkedésekor a hegyláncok közötti sík vidékeken megkezdődött a sivatagos és félsivatagos területek kialakulása. A gyakori vízhiányhoz az itt élő növények folyamatosan alkalmazkodtak, hajtásrendszerük lecsökkent, módosult, kültakarójuk megkeményedett, leveleikből levéltövisek lettek és ily módon rendkívül szárazságtűrővé váltak.

Opuntia nemzetség

Az Opuntia félék egyik számunkra izgalmas tulajdonsága, hogy rendkívül hatékonyan tudják a csapadékvizet hasznosítani, és így a biomasszába visszajuttatni. A nemzetség változékonysága a tölgyével (Quercus) vetekszik. Vegetatív módon igen jól szaporodik, ezért egyes vidékeken dominánssá vált. Sok helyen (Dél-Afrika, Ausztrália) gyomként kezelik. Ugyanakkor sokoldalú felhasználása, szárazságtűrése, és vízmegtartó képessége miatt egyre inkább a figyelem középpontjába kerül.

A fügekaktusz taxonómiája

A kaktuszokat Karl Moritz Schumann 1894-1899 között rendszerezte. Három különálló alcsaládot alakított ki. Ezeken belül 21 nemzetséget különített el. (Opuntioideae alcsalád K. Schummann 1898) Az Opuntia nemzetségbe tartozó fügekaktuszt már Plíniusz és Theofrasztusz is Opuntia indica névvel illette, majd Linné a “Species Plantarumban” Cactus ficus indicának jelölte. 1768-ban a két név kombinálásából születetett mai tudományos neve: Opuntia ficus indica.

A növény bemutatása

A fügekaktusz nagy termetű (2-6 m), évelő növény. Hajtásrendszere sokszorosan elágazó, szártagjai lapítottak, tojásdadok. Fiatal hajtásain redukált, szivar alakú levelek fejlődnek, ezek hamarosan lehullanak. Nagy méretű, ragyogó sárga virágai jó méhlegelőt adnak. A fügekaktuszok a bíbortetű gazdanövényei, melyeket vörös festékanyagukért tenyésztettek, ezt a selyemfestés egyik alapanyagaként használták. Áltermése ehető gyümölcs.
Elterjedése

Az Opuntia emberi táplálkozásban 9000 éve jelent meg. A nazca és a maya indiánok már termesztették.

Ocelot és jaguár bőrrel együtt került a piacra fizetőeszközként. A kereskedelembe vonásával Közép-Amerikában gyorsan elterjedt. Innen Kubába, Spanyolországba és a Karib szigetekre is elkerült. Valószínűleg Kolumbusz közvetítésével jutott el Lisszabonba. A 15. század végén a hajósok skorbut ellen használták, és ez nagyban hozzájárult a mediterrán, száraz klímán való európai elterjedéséhez. A 18. században ferences szerzetesek már Kaliforniában is termesztették.

Sadler József (1791-1849), “Flora Comitatus Pestiensis” [Pest megye flórája] című tudományos munkájában ezt írja: “Opuntia ficus indica, indiai füge legtöbb európai nyelven, hasonló hazával bír mint az Agave, de sokkal terjedtebb az ó világban. Nálunk Sz. Gellérthegy déli oldalán szinte tenyészett vadon.”

Gyümölcse – tuna

A fügekaktusz gyümölcse manapság tuna néven (mi lófügének nevezzük) kerül világszerte a paicra. A mai Mexikóban a legjelentősebb táplálék, a kukoricával és tequila agavéval egyetemben. Tuna termelő régiók: Mexico, Szicília, Algéria, Chile, Brazília, és Észak Afrika. A gyümölcsöt nyersen vagy szárítva fogyasztják. A héjon szúros tüskék vannak, ezért alaposan meg kell tisztítani, és hámozni. Íze leginkább a görögdinnyére emlékeztet. Állaga kocsonyás.

Szára – nopal

Nem csak gyümölcsként, hanem vízraktározásra módosult, levélszerű szárát (medvetalp) zöldségként (nopal, nopalitos) is fogyasztják. Felhasználása hasonló, mint a zöldbabé. A szárat feldarabolják, és megfőzik, hússal, tojással, babbal, hagymával. A nopalt fogyasztják főzve, sütve, grillezve, de nyersen is saláta formájában. A nopalból ital is készül, sőt az alkoholtartalmú koktélokhoz is hozzáadják. A főzet ragasztóanyagot tartalmaz, amelyet a vályogtéglák összetapasztására használnak.

Gyógyhatások

Gyógynövényként való hasznosításáról már 1552-ből maradtak ránk dokumentumok. Statisztikailag igazolták, hogy a kaktusz fogyasztói között kevesebb a túlsúlyos és a cukorbeteg. Jelentős mennyiségben tartalmaz hasznos fehérjéket, poliszacharidokat, vitaminokat, ásványi anyagokat. Rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin-, a triglicerid- és a vércukorszintet, szabályozza a tápcsatorna, a máj és a vese funkcióit, valamint tisztítja a vastagbél alsó szakaszát. Rosttartalma az elfogyasztott táplálék lipid típusú anyagait (zsírt, olajat stb.) olyan erősen meg köti, hogy azok ellenállnak a zsírbontó enzimek hatásának. Az így létrejött gélszerű anyag a szervezetből természetes úton távozik, és esetenként a táplálék cukortartalmának egy részét is magával viszi. Az alkoholfüggőséggel kapcsolatba hozható gyulladásos folyamatokat gátolja (Arch Intern Med. 2004;164:1334-1340.)

A módosult szár poliszacharid tartalma jelentős vízvisszartó képességgel bír. Az opuntia kivonatot tartalmazó krémek használata után a bőr kipihentnek, kisimultnak tűnik. Hatásos a forróság okozta sokk ellen. Egyben öregedésgátló is. A kivonatot hámsérülések kezelésére (Fitoterapia, February 2001, pages 165-167) és gyulladáscsökkentőként is használják (Archives of Pharmacal Research, February 1998, pages 30-34).

Fotó: Fehér Sára Kiskert rajongó

Nálunk szobanövényként tartható.  Télállóak pl. az Opuntia phaecantha és Opuntia humifusa. Magyarországon a szabadba kiültetve is áttelelnek.

A kaktuszokról itt olvashat!

Formás fűnyírás

Dr. Komiszár Lajos, a kiskert és gazda suli tanfolyam szakembere

Sok kert büszkélkedhet kisebb-nagyobb gyepfelülettel. A fűnyírás állandó program, hiszen ez hatással van állapotukra, “erőnlétükre”.

A vágás hatására a pázsitfüvek tövében – ezek a bokrosodási csomók- új hajtások fejlődnek, megteremtve a gyepszőnyeg zártságának, kedvező sűrűségének, tömöttségének feltételeit. A bokrosodási csomók valamivel a talajfelszín alatt, illetve fölötte találhatók. A helyes nyírás nem csak a föld feletti hajtások fejlődésére, hanem a gyökértörzsekre is kedvezően hat. Ugyanakkor a fűvel vetekedő, életteret nyerni igyekvő gyomok számára a nyírás kifejezetten kedvezőtlen. A mi szemszögünkből jótékony módon, valósággal irtó hatása lehet.

Jó, ha tudjuk, hogy sose nyírjuk le a füvet tövig! Ne vágjunk többet, mint a fűszál magasságának a felét. A legkisebb megengedett tarlómagasság 3-4 cm. Ez alatt már ugyanis a bokrosodási szint található, aminek megtartása a fű megújulásának is az alapfeltétele. Ha mégis sikerül leborotválni a gyepet, számítsunk rá, hogy a pázsitfelület foltosan kipusztul a lecsupaszított részeken.

A nyírás gyakoriságát tehát a fű növekedés üteme határozza meg. A tavaszi gyors fejlődést felváltja a csökkenő nyári fejlődés, az ilyenkor uralkodó meleg, gyakran száraz időjárás miatt, a folyamat azután őszre ismét megélénkülhet.

A nyírás a fűszálak tizenkét cm magasságánál már aktuális. Úgy is számolhatunk, ha a szokásos tarlószint egyharmadánál már hosszabb a fű, nem szabad tovább várni a nyírással. Ez ráadásul azzal az előnnyel is jár, hogy az ilyenkor rendszerint egy cm körüli kaszálékot, meleg, nyár időszakban, nem szükséges feltétlenül legereblyézni, vagy más módon eltávolítani, hanem az mintegy talajtakaró zöldtrágyaként vissza is maradhat.

Előfordul, hogy valamilyen oknál fogva mégis megkésünk a fűnyírással, ilyenkor a már felmagasodott füvet ne vágjuk rövidre egy menetben, hanem hagyjuk magas tarlóra, és a következő, és a következő, netán a harmadik alkalommal vágjuk csak a szokásos rövidségűre. A magas fű töve ugyanis megsárgul (etiolálódik), és a nyírást követő erősebb napfény hatására könnyen károsodhat, akár ki is pusztulhat. Az elvadult fű kibújik, kinő a leggyakrabban használt kézi előtolású, de gépi kialakítású, a nagy teljesítménye miatt közkedvelt hengerkéses vágóelemű fűnyíró gépek alól, úgy, hogy csak sarlóval, kaszával, vagy aprítva vágó kaszálógépekkel vágható le elfogadható módon.

Árnyékban a fű ritkább nyírást kíván, mert lassúbb a fejlődés üteme. A szabályozható késmagasságú fűnyírógép lehetővé teszi azt is, hogy a napos területrészek fűállományát rövidebbre, az árnyékos részekét pedig némileg hosszabbra vágjuk. A helyes fűnyírással elérhetjük, hogy a nem éppen kedvező helyi adottságok következtében előnytelen fűállomány esetében is elfogadható fűborítás alakuljon ki, és maradjon fenn, a lehető legtovább. Már csak ezért sem szabad a fűnyírást elhanyagolni, vagy hanyagul végezni!

Noha az archeológusok eddig nem akadtak díszkert nyomára, sokat megtudhatunk az egyiptomiak életéről, otthonáról, kertjükről a temetkezési helyeken, sírkamrákban, templomokban található, kőbe vésett írásokból, képekből.

Egyiptom az egyetemes kultúra bölcsője. A világon leghamarabb valószínűleg Egyiptomban terveztek kertet. Legalábbis az ie. 2800-ból származó írások ezt látszanak alátámasztani. Az egyiptomi birodalom több ezer éve alatt a legkülönbözőbb céllal létesítettek kerteket. A kertekben szórakoztak, pihentek, gyógynövényeket és veteményt termeltek. Még a szegény parasztoknak is volt konyhakertjük a település határában.

Sok egyiptomi a kertben látta meg a napvilágot. A nők ugyanis sokszor a kert speciálisan előkészített részében szültek.

Ők hozták létre az első botanikus kerteket is. A fáraók, a leírások alapján távoli vidékekre szerveztek expedíciókat, csakhogy megszerezzenek néhány különlegességet. Tutmozisz karnaki templomának falait azok a falra vésett növények díszítik, amelyeket Palesztinából és Szíriából hoztak. Kertjeikben találkozhatunk íriszekkel, zebralevéllel (Calathea), kontyvirággal (Arum), természetesen pálmákkal, és olyan gyümölcsökkel, zöldségekkel, mint a gránátalma, dinnye, saláta.

Építészeti jelleg

Az építőművészet szabályos mértani rendjéhez igazodó architektonikus stílusú (építészeti jellegű) kert bölcsője az ókori Egyiptomban, Babilóniában, Asszíriában, Perzsiában volt. Ez szolgált a francia kert-típusú park-kialakítás alapjául. Jellemző a többnyire szabályos, leginkább négyzet alaprajz. Ez a forma egyértelműen a mennybéli tökéletes világ földi megfelelője, ezáltal a kert a paradicsom földi mása. Ebben az értelemben jelennek meg szabályos alaprajzú kertek egyiptomi falképeken, királyi paloták tervein. A világot jelképező kertek közepén az életfa áll -általában egy örökzöld növény, tövéből pedig a négy égtájat jelképező négy út vagy patak, csatorna ered.

A kertet egyenes, nem kanyargós utak, szögletes sarkok jellemezték. Ezek a kertek legtöbbször magas fallal vannak körülvéve. Maga az óperzsa eredetű Paradicsom szó is körülkerített földet jelent. Szabályosan, egymástól egyforma távolságra helyezték el az ültető gödröket, dézsákat. A virágágyak négyzet vagy téglalap alakúak voltak.

Fák

A legkisebb városi kertben is akadt egy-egy fa. Nebamun, Tutmozisz rendőrfőnökének házát datolyapálmák vették körül. A fák árnyéka nem csupán az embereket védte meg a tűző nap sugaraitól, hanem a tavakat is, amely vízi szárnyasoknak adott otthont. A sírkamrák festményein láthatunk datolyapálmát, fügét, gránátalmát, olivát, fűzet, avokádót, akáciát hogy csak néhány fát említsünk. A fügefa (Ficus carica) a Közel-Kelet legrégebbi kultúrnövénye, termesztésének hétezer éves nyomai is ismertek. Egyes kutatók almáról is tesznek említést, ami azért érdekes, mert termőre fordulásához hideghatásra van szükség, ami az egyiptomi klímára sem most, sem régen nem volt jellemző.

Cserepes és virágos növények

Az épületek homlokzatának szépségét edényes növényekkel emelték ki. Sok adat nem maradt ránk, de utalások alapján úgy tudjuk, hogy imolát (Centaurea) sőt még fügét is tartottak cserépben.

Néhány virágos növényt kimondottan dísznövényként ültettek. Virágaikkal rendezvényeken díszítettek, esetenként csokorba kötötték őket. Papirusz ággal lazították, díszítették a virágcsokrokat, a pálmaág, káka mellett. A csokrokat papírgallér övezte. A virágoskertekben pipacsok, imolák, mályvarózsák, mályvák nyíltak. A mandragórát inkább sárga gyümölcse miatt tartották.

Vízi kertek

A legkorábban valószínűleg Egyiptomban terveztek vízi kertet. A történelem során Közel-Keleten nagy kultusza volt a vízi kerteknek, hiszen a szükség is megkövetelte, hogy öntözőcsatornákat létesítsenek. A csatornák gyakran keresztezték egymást, szimbolizálva a világ négy sarkát, illetve az Éden négy folyóját.

A tavak közelébe vallási rituálék elvégzésére szögletes, magasra törő obeliszk jellegű szobrokat emeltek.

Az egyiptomi vízi kertekből nem hiányozhatott a papirusznád sem, amely remek hátteret adott. A papirusznád, a Cyperus papyrus, ez az állóvizet és mocsarat kedvelő növény a legnagyobb mennyiségben a Nílus partvidékein és árterületein fordult elő. Mivel az ókorban rendkívül sokféle célra hasznosították, egyebek között kötelet, csónakot, gyékényt készítettek.

A tavak környékén szőlőt neveltek, sokszor pergolákra futtatták. Jótékony árnyékuk hűvösen tartotta a tóparti kioszkokat, pavilonokat. A 14. dinasztia idején már legalább négyféle szőlőt termesztettek.

A halastavakban vízililiomok, lótuszok nyíltak. Nem csak Egyiptomban, hanem a mezopotámiai gyökerű hindu valláskultúrákban ma is egyik legjelentősebb szimbóluma a lótusz. A lótusztermesztésről senki nem tesz említést, mégis feltételezhetjük, hogy sok vízi kert dísze lehetett. A buddhizmus térhódításával a lótusz a kínai selyemúton át folytatta hódító útját.

Egyiptomban feltehetően kétféle vízi liliom élt a Nílus sekély vizében: a kék lótusz (Nymphaea coerulea) és a fehér lótusz (Nymphaea lotus). Bár a két növény küllemében különbözött egymástól, a kék lótusz virágainak bódító illata is közismert, ám az írásjelekből megalkotott egyetlen, a két növényt jelölő főnév nem tesz különbséget közöttük. A mai Egyiptom területén mindkettő megterem, de számuk igen megcsappant a extenzív mezőgazdasági termelésnek, és az áradások hiányának következtében.

Öntözés

Kertjeiket csatornákból, tavakból vagy közvetlenül a Nílus vizével öntözték. Eleinte gémeskútra emlékeztető vízkiemelést alkalmaztak, amit shaduf-nak hívnak. A bivaly hajtotta vízi kerék csak a ptolemájoszi időkben jelent meg.

Gyógynövények népi alkalmazása napjainkban Erdélyben

Írta: Dr. Papp Nóra adjunktus (Email: nora4595@gamma.ttk.pte.hu)

Pécsi Tudományegyetem ÁOK Farmakognóziai Intézet, 7624 Pécs, Rókus u. 2.

A gyógynövény tanfolyam egyik szakembere

A népi orvoslás az orvostudomány rendszerén kívüli, tradíciók örökítésével fennmaradt, tapasztalati gyógymódok összessége, amelyek növényi, állati, emberi és ásványi anyagokat is tartalmaznak. Gyógynövények népi alkalmazásával az etnobotanika foglalkozik, mely tudományterületen megélénkültek a kutatások hazánkban és Erdélyben az 1960-as évek óta.

Erdély területén napjainkig elsősorban Kalotaszegen, Bukovinában, Moldvában, Gyimesben és Székelyföldön végeztek gyűjtéseket elszigetelt falvakban, amelyek gazdagok népi orvoslási ismeretekben.

Etnobotanikai gyűjtéseket 2007 óta végzünk Csinód és Egerszék (Úz-völgye), Nagybacon, Kisbacon és Uzonka (Erdővidék), Lövéte és Homoródkarácsonyfalva (Kis-Homoród völgye), valamint Gyimesfelsőlok településeken. A falvak orvosi ellátása hiányos, lakosaik részben vagy teljesen magukra utaltak gyógyászati szempontból. A körülöttük élő gyógynövényekkel kapcsolatos tudásukat generációk óta örökítik egymás között. A gyűjtések során szabad elbeszélgetésekkel érdeklődünk a helyi lakosoktól helyben gyűjtött növényfajok bemutatásával, terepi növénygyűjtésekkel, valamint az egyes tünetekre való rákérdezéssel. A kapott adatokat hangfelvételek és jegyzetek formájában, a gyógynövényfajokat fényképek és herbárium készítésével rögzítjük. Feljegyezzük a népi elnevezéseket, drogként használt részeket, az alkalmazás pontos módját és ismeretének eredetét, valamint a hozzájuk kapcsolódó hiedelmeket.

Munkánk során az eddigi 140 terepi nap alatt jegyzeteinkből, a közel 150 órányi hangfelvétel alapján összesen 160 adatközlőtől Csinódon és Egerszéken 105, Lövétén 143, Homoródkarácsonyfalván 92, Gyimesfelsőlokon 115, Erdővidéken pedig 110 fajt írtunk le népi elnevezéseikkel. A készítmények között szerepelnek pl. forrázatok, főzetek, fürdők, kenőcsök, krémek, borogatók, tinktúrák, mézek és szirupok.

A falvak idős generációja egyre kevésbé tudja örökíteni értékes tapasztalati tudását a fiatalok városokba költözése, valamint az egyre terjedő média és szakkönyvek használata miatt. Kutatásainkat folytatjuk újabb helységek feltérképezésével, hiszen számos értékes gyógynövény, keltette fel az érdeklődést további laboratóriumi vizsgálatok céljából. Így ezeknek a szájhagyomány útján továbbadott és napjainkig élő ismereteknek a megőrzése napjainkban igen fontos feladatunk.

Az Aloe a liliomfélék családjába tartozik. Körülbelül 250-300 féle aloé létezik, de csak néhány rendelkezik gyógyító hatással (pl. Aloe ferrox, Aloe arborescens, illetve az Aloe vera). Gyógyászati felhasználásra az Aloe vera (más néven Aloe barbadensis Miller) a legalkalmasabb.

Az Aloe vera mint gyógynövény

Az Aloe Vera leveléből származó sűrű növényi nedvnek (ez a gél, amiről még részletesebben is lesz szó) négy fő hatása van: gyulladáscsökkentő, gombaölő, antibiotikus és regeneráló. Erősíti az immunrendszert, gyomor, és emésztési problémák ellen hatásos, a béltraktus kiváló szabályozója. Méregtelenítő, vértisztító, gyulladáscsökkentő, vírus ellenes, baktériumölő, csíraölő, gombaölő, stressz oldó hatása van. Kiváló izületi, reumás panaszok kezelésére.

Egy kis házi praktika

Vágjuk le éles késsel a növény két idős, jól fejlett levelét. Fektessük egy tálba, és a középvonala mentén nyissuk fel. A kibuggyanó növényi nedvet fogjuk fel egy tálba. Hígítsuk meg saját testápolónkkal. Keverjük össze, zárjuk le, és tároljuk a hűtőben. Az így nyert zselé kiválóan alkalmas kisebb égési sebek, horzsolások gyógyítására vagy száraz bőr hidratálására.

Mi is az Aloe vera gél?

Ha a zöld levélbőrt óvatosan eltávolítják, megmarad az úgynevezett levélbelső, egy átlátszó, meglehetősen sűrű massza. Majd a levélbelsőt kipréselik. Így nyerik a gélt. Ez koncentráltan tartalmazza a hatóanyagokat.

A gél több mint 300 féle hatóanyagot tartalmaz. Ezek között a legfontosabbak a vitaminok, ásványi anyagok, aminosavak, összetett szénhidrátok. Az Aloe vera pozitív hatásáért nem egyetlen összetevő a felelős, hanem az összes alapanyag együttesen fejti ki hatását. Mégis ki kell emelni a gél különleges hatású mannóz -galaktóz összetett szénhidrát tartalmát, amely különösen sokféle jótékony hatással rendelkezik.

Az Aloe vera gélt bőrápolásra, égett és fekélyes sebek kezelésére, valamint arc-, test- és hajápoló, illetve fényvédő és napozás utáni bőrápoló kozmetikai készítmények alkotórészeként.
Forrás: Dr. Babulka Péter, Patika Magazin

Az aloe, mint szobanövény

Az aloe hálás szobanövény, mivel egy kevés vízen kívül semmi másra nincs szüksége. Kedveli a napot, de árnyékban, tápanyagban szegény talajon isis megél. Azonban megsínyli, ha huzamosan száraz talaj és +6 Celsius foknál alacsonyabb a hőmérséklet. A szabadban tartott növényt még a hideg beköszönte előtt vigyük be! 10-15 cm-es sarjakkal könnyen szaporítható. A sarja a tövön is hagyhatók, így növényünk mutatós növénycsoporttá növekedik.

Zsilinszki Pál kertészmérnök szerint az aloék meleg és napfényigényes növények. Lakásban napos, déli fekvésű ablak közelében tartsuk, de legjobb helyük a szabadban van. Tenyészidőben rendszeresen öntözzük, de túlöntözését kerüljük. Földjük legyen humuszos és jó vízáteresztő. Télen 10°C körüli hőmérsékletet és világos helyet biztosítsunk számukra, mérsékelt öntözés mellett. A megfelelő téli körülmények azért is fontosak, mert jó néhány faj virágzása a téli időszakra esik. A legtöbb aloé sarjakat nevel, szaporíthatjuk ezekről és magvetéssel is. Április-május a legjobb szaporítási időszak.

Tőzeg tavak
Májusi kép. Háttérben sárgán virágzó repce táblák. Legnagyobb tó az Új tőzeg, alatta jobbról: Kis gazos, Régi tőzeg, Nagy gazos, Újfalusi tőzeg, Harsányi tőzeg. Alul a sok belvíz is kivehető.
Forrás: kony.network.hu – Kóny Klub

A tőzeg a növénynevelés régóta ismert és használt természetes eredetű közege. A bányászott termék, legalábbis hazánkban, fogyóban van, bár a közismert hansági osli tőzeg a világon egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik.

Kerti növényeinknek a talaj iránti igényeit csak részben tudjuk kielégíteni, ugyanis portánk talajtulajdonságait elsősorban a terület geológiai és földrajzi adottságai határozzák meg. Amit csak részben tudjuk javítani, hiszen a teljes talajcsere nagy költségekkel jár. Szobanövényeink ilyen szempontból már szerencsésebbek, mert cserepük mérete, sőt még a legnagyobb dézsás növény tartója sem akkora nagyságú, hogy ne tudnánk az adott faj elvárásainak megfelelő talajkeveréket előállítani számukra.

A tőzeg a klasszikus földkeverékek egyik legfontosabb alapanyaga.

Tőzeg meghatározás és tőzegképződés

A tőzeg a földtani jelenkorban vizes-lápos területeken képződő, nagy víztartalmú szerves anyag. A tőzeg mocsári környezetben alakul ki, ahol a növények elhalásuk után víz alá kerülnek. A szerves anyag ekkor oxigén jelenléte nélkül bomlik le. Ez tehát víz alatt, a levegő csaknem teljes kizárása mellett végbemenő biokémiai átalakulási folyamat.

tőzegképződéshez vezető folyamatot biokémiai szénülésnek nevezzük. Ekkor mikroorganizmusok végzik a szervesanyag lebontást. Így keletkezik a tőzeg, benne a növényi anyag még felismerhető. A lebomlás mértékétől függően a tőzeg színe eltérő. Az alig bomlott, felszín közeli, világos színű tőzeg a fehér tőzeg. Az alsóbb rétegekből származó, nagyobb mértékben lebomlott tőzeget feketének nevezzük. A fehér tőzeg rostos szerkezetű, növényi tápanyagot nem tartalmaz. A fekete tőzeg földszerű, kevés tápanyagtartalma is van.

A tőzeg keletkezési helye szerint kétféle típusát különböztetjük meg:

A síkláp-tőzeg lefolyástalan medencékben, tófenéken, ártereken alakul ki. A réti növénytársulások bomlásával keletkezik, rétláp-tőzegnek is nevezik A síkláptőzeg meszes, kémhatása semleges, gyengén lúgos (kivéve a hansági osli-tőzeg). Viszonylag magas a feltárható tápanyagtartalma. Hazai lelőhelyei kimerülőben vannak.

Dombvidékeken, lefolyástalan lápterületeken, tőlünk északabbra, hűvös, csapadékos körülmények között, Sphagnum mohából képződik a rostos szerkezetű felláp-tőzeg. Az elhalt tőzegmoha rétegek egymásra rakódásával alakul ki. Kémhatása savanyú (3-5 pH). Tápanyagtartalma

Forrás: www.naturfa.hu

minimális. A felláp-tőzeget használják leginkább kertészeti termesztőközegként rostos szerkezete, jó víztartó képessége miatt.

A felszínen levő laza anyagot egyszerű (nem speciális) markoló vagy kanalas gépekkel lehet kitermelni. A tőzeg felhasználás előtti előkészítése a nedvességtartalom csökkentésére szorítkozik. Ez történhet egyszerű szárítással (depónia) vagy préseléssel.

Talajjavításra nyers állapotban is alkalmazzák, vagy ha nagyobb értékű, esetleg speciális “virágföldet” készítenek belőle: a célnak megfelelő adalékokkal a pH értéket módosítják és a növények számára fontos tápelemekkel dúsítják.

Fotó: Winhoffer Zsolt
Forrás: www.florasca.freeweb.hu

Hansági  kertészeti tőzeg (Florasca)

A Dél-Hanságban található, mintegy 1000 ha kiterjedésű Osli-Hany lápterületén, ahol a terület mintegy 75%-ában a feltalaj gyengén ill.erősebben savanyú

, található a kiváló minőségű osli tőzeg. A tőzegláp talajok aránya mára erősen visszaszorult, a vízrendezések hatására a talajvíz szintje lecsökkent, a terület tartós vízborítása már nem biztosított. Olvashatjuk a “A dél-hansági láprekonstrukciót megalapozó termő helyi vizsgálatok” című, 2008-ban közzétett kiadványban.

Bár, mint említettük a felláptőzegeket használják kertészeti termesztőközegként, ez alól kivételt képeznek a csak a Hanságban található, különlegesen savanyú (4,5 – 6,5 PH), mészmentes tőzegképződmények. Ezek a szakértők szerint világviszonylatban szinte egyedülálló értékűek, mert egyesítik magukban a felláptőzegek kedvező szerkezeti (rostos) tulajdonságait, a síkláptőzegek kedvező tápanyagviszonyaival (magas N-szolgáltató képesség). Nagy a szervesanyag készlet változatosságuk, ezzel összefüggésben biológiai aktivitásuk is. Használatuk hosszú ideig javítja a talaj szerkezetét, víz- és levegőgazdálkodását, így széleskörű lehetőséget nyújt rossz minőségű talajok javítására is. Jól alkalmazható a savanyú termesztőközeget igénylő szobanövények átültetésénél, akváriumnövények telepítésénél egyaránt.

A tőzeg alapú földkeverékek előállítására szakosodott Florasca Kft. ezt adja “Bio” minősítést nyert földkeverékeihez.

Nézzen körül és rendeljen www.florasca.freeweb.hu oldalán!

Tőzeg a földkeverékekben

A tőzeg jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzegek a virágföldkeverékek egyik legfontosabb alkotóelemei. Rostos szerkezetük javítja a talajszerkezetet, a földkeverékek víztartó-képességét fokozódik, hiszen a tőzegek eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és tárolni.

Hátránya, hogy a száraz tőzeg szerkezete megváltozik, víztartó képessége szinte megszűnik. Ezért ha a sok tőzeget tartalmazó földkeverékbe ültetett dísznövény földje egyszer kiszárad, akkor a víz szinte csak átszalad rajta. Ha ezt nem veszünk észre, akkor az a növény kiszáradását is eredményezheti. Ilyenkor jó megoldás, ha egy vízzel töltött magas falú tálba állítjuk a cserepet, és napokig abban hagyjuk, amíg újra át nem nedvesedik. Ez jótékonyan hat a dísznövények tápanyagfelvételére, hiszen többségük enyhén savas közegben érzi legjobban magát. A tőzegek a virágföldkeverékek egyik legfontosabb alkotóelemei. Rostos szerkezetük javítja a talajszerkezetet, a földkeverékek víztartó-képességét fokozódik, hiszen a tőzegek eredeti tömegüknek akár tízszeresét is képesek vízből magukba szívni, és tárolni.

A savanyú termesztő közeg jellemző összetevői: savanyú tőzeg, komposzt, bazalt, homok. “A típusú”
A semleges termesztő közeg jellemző összetevői: natúr tőzeg, komposzt, bazalt, homok. “B típusú”
A lúgos termesztő közeg jellemző összetevői: natúr tőzeg, komposzt, bazalt, mészkő őrlemény. “C típusú”
Forrás: www.szepzold.hu

A tőzeg megújuló nyersanyag, újraképződésének folyamata azonban rendkívül lassú. Ezért az utóbbi évtizedekben megkezdődött a kutatás olyan anyagok után, amelyek a tőzegekhez hasonló előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek és alkalmasak lennének a tőzeg termesztőközegként történő kiváltására részben vagy egészben. Erre a célra elsődlegesen a mezőgazdaságban, a háztartásokban valamint az élelmiszeripar illetve az erdészet területén nagy tömegben keletkező, biológiailag lebomló melléktermékek jöhetnek számításba. Ezek többsége azonban további pénz és munkaigényes előkészítést igényel, amely megnehezíti széles körben elterjedt alkalmazásukat. A kókuszrost a manapság egyik legdivatosabb termesztőközeg. A kókuszrost az egyik legígéretesebb helyettesítő terméke a Sphagnum tőzegnek. A kókuszdió-hántolás mellékterméke.

Pro Hort Kókuszrost forgalmazó cég.

A kerti tó kialakítása nemcsak látványnak kellemes, hanem a kert élővilágát is gazdagítja. Vonzza a rovarokat, lepkéket és madarakat, amelyek részt vesznek a kártevők elleni védekezésben. A kerti tó önálló ökoszisztémát (életközösség rendszere) alakít ki. Egyensúlyának fenntartására oda kell figyelni. A kerti tó betelepítésekor vegyük figyelembe, hogy minimum 20% vízfelület mindig maradjon szabadon.

A növények kiválasztásánál használjuk fel a hazai és a szűkebb környezet tájazonos növényeit, és ültessünk be olyan növényeket is, amelyek nem csak díszítenek, hanem gyakorlati szerepet is betöltenek a tó ökológiai egyensúlyának fenntartásában. (Szűrés, oxigén termelés, káros anyagok megkötése, levegőztetés stb.)

A mélyvízi növények a tó alján gyökeresednek, de levelei a felszínen úsznak. Ide tartoznak a kedvelt tündérrózsák (Nymphea sp.). Leveleik árnyékolják a tó felszínét, így az algák nehezen szaporodnak. A tündérrózsákat feltétlenül kordában kell tartani. A növények túlzott elszaporodásának kivédésére feneketlen vödörbe, cserépbe, abroncsba ültessünk. A kereskedelemben kapható ültetőkosár természetesen szintén megfelel a célnak. Az ültetési mélységük minimum 40 cm. Ha a növény a kereteit kinövi, akkor szét kell osztani, illetve ritkítani kell.

Az úszó növényeket tavasszal telepítjük, egyszerűen a vízre tesszük. Négyzetméterenként egy növény elegendő. Kedvelt például a trópusi eredetű vízijátszint (Eichhornia crassipes), amelynek levendula színű mutatós virágai nyáron nyílnak. Télen akváriumban átteleltethető. A vízisaláta (Pistia stratiotes) szintén a víz színén úszó, kedvelt trópusi vízinövény.

Víz alatt élő, úszó növény például a süllőhínár (Myriophillum spicatum), amely oxigén termelésével járul a tó élővilágának fenntartásához, és a tóba telepített halaknak is hasznosak.

A tószegély legegyszerűbb módja, ha a fóliaborításra gyöngykavicsot hordunk. A beton tószegély nem természet közeli látvány, ezért ajánlott a betonszegélyt kővel fedni. A természetes hatást fokozza a mohabevonat. A partmagasságának változása szintén a természetesség felé hat. A kanyargó, hullámzó partvezetés az előnyös.

Jó, ha a fás eredeti növényzet adja a hátteret. Például a Margit szigetre jellemző volt a mocsári tölgyes és a fűzesek. Ide a nyáras, fűzes, cserjés hattér való. Az ültetett örökzöldek közül a legrosszabb választás Margitszigeten szintén a tópartra ültetett tiszafa, mert nem való vizes környezetbe. Az alacsony növésű törpe ezüstfenyő (Picea Pungens) már jobban megfelelő, érdekes színhatást ad, a szín és forma kontraszt miatt a borókával (Juniperus communis) jól társítható. A sziklás part akkor mutatós, ha a növények buján kitöltik a kopár részeket. Nem baj, ha a természetből betelepült, nem ültetett növényeket is megtűrjük.

A szabálytalan vonalú parti beültetés fokozza a természetesség illúzióját. A tó partján mutatós az apácaliliom (Hosta plantaginea), a gyékény (Carex sp.). Kedvelt vízparti évelő a vízimenta (Mentha aquatica), amely Eurázsia mérsékelt területein honos illatos, rizómás vízparti évelő. Sötétzöld levelei erős illatúak. Apró bíborpiros, lilás virágai nyáron nyílnak. De vízpartra ajánlott a borsosmenta (Mentha piperita) is, amely a vízi menta és a zöld menta kereszteződéséből létrejött hibrid növény. Házi gyógy- és fűszernövénynek is hasznosíthatjuk a mentaleveleket (levéldrog). Egyenként szedjük le, így nagyobb drog és illóolaj mennyiséget nyerhetünk. A leveleket szellős, száraz, árnyékos helyen szárítjuk. Ugyanígy a júniusban virágzó sásliliom (Hemerocallis), amelynek virágait akár vázába is tehetjük, bár a virágok csal egy napig nyílnak is megteszi.

Gyarmath Krisztina

Rosemunde Pilcher regényeinek és novelláinak kedvelt helyszíne Cornwall. A közkedvelt “Cornish gardens” szépségüket a környék különleges adottságainak, és nem utolsó sorban az angol kertművészetnek köszönhetik.

Rosemunde Pilcher 1924-ben született Lelantban, egy dél-angliai városkában, Cornwallban. 13 bestseller regénye mellett, számtalan rövid története, novellája jelent meg, melyeket, egy Magyarországon is vetített sikeres, német televíziós sorozat filmesített meg. A ma Skóciában élő írónő gyermekkorát és fiatalságát Dél-Angliában töltötte, nem csoda hát, hogy könyvei nagy része a partvidéken játszódik, St. Ives, Newguay, Land’s End, Penzance, Falmouth és Mousehole városaiban, halászfalvaiban.

A lélegzetelállítóan gyönyörű vidéket évente nem csak a Pilcher filmeket forgató filmesek szállják meg, hanem a kagylógyűjtő és fürödni vágyó turisták is. Hiszen Cornwallt, a brit szigetek napos oldalának, a helyiek (cornish people) pedig trópusi régiónak is nevezik.

Most gondolatban tegyünk egy kis kirándulást Dél-Angliába, Cornwall bestseller írójának, Rosemunde Pilcherenek csodálatos szülőhelyére, és képzeljük el a gyönyörű partvidék kertjeit. Vajon mi teszi oly varázslatossá ezt a tájat?

Cornwall varázsos világát különleges geológiájának és egyedülálló klímájának köszönheti. Gránit alapkőzetére 4 nagy tőzegláp települt, amelyek rövid folyói vizét is táplálják. A Bodmin Moor pl. négy folyó forrásvidéke. Ugyanitt található legmagasabb pontja is (420 m), amely egyben remek kilátóhely. Az alapkőzeten kialakult üledékek kiváló bányászati alapanyagok. Ilyen pl. a porcellán gyártás alapanyagaként bányászott kaolin. A mintegy 200 éves kitermelés eredményeként jellegzetes meddőhányók keletkeztek. Ez a vidék jelentős ónlelőhely is, ahol a tellérek a grániton kialakult palába ágyazódtak.

A folyómedrekből történő ónbányászat már a bronzkorban elkezdődött. De vas, réz, arany, ezüst, cink, mangán, urán is bőven található ezen a vidéken.

Enyhe klímájára jellemző, hogy déli területein az év 250 napja bizton fagymentes. Legtöbb csapadék októbertől januárig hullik. Ezért szubtrópusi növények is találhatók itt, déli öbleiben, tengerparti városainak parkjaiban pálmák alatt sétálhatunk.

A vidéket járva pedig mindenütt találkozhatunk páfrányokkal, málymohákkal, zuzmókkal, gombákkal. Kiterjedt legelőinek, szántóföldjeinek jellegzetességei a hangák, a mocsári növények, a csenkeszek és nem utolsó sorban a vándorkövek. Ezeket a köveket a mai Finnország és Skandinávia területéről a hatalmas szárazföldi jégtakaró gleccserei tolták maguk előtt a jégkorszakban. A bronzkorban rituális, temetkezési célokra jellegzetes módon rendezték el őket.

Ezek az ún. állókövek manapság vonzó turisztikai látványosságok. Csak a Lands End félszigeten 90 “menhir” azaz “hosszú kő” található. A déli Lizard félszigeten olyan botanikai különlegességek fordulnak elő, mint a nyugati hanga (Erica vagans), a kristályvirág (Mesembryanthemum), a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus), a korai mocsári perje (Poa iridifolia) stb. Jellegzetesen sziklás partvidékén pedig megjelennek a dűnék, tengerparti füves puszták.

A legendás Cornish gardens, azaz cornwall-i kertek, többsége (legalább 50) egész évben látogatható. Az angol park tipikus példája Trebah, Hestercombe, Pine Lodge, Heligan (Lost garden), Killerton, és még sokan mások. A sétautak kacskaringósak, nem szabályosak, a geometrikus medencék helyett tavakat és patakokat találunk. Az elmaradhatatlan kínai teaház és az angolkert lágyan hullámos, tágas gyepmezői, a művészien elrendezett fa-bokor csoportok, mind olyan motívumok, melyek csakhamar egész Európában elterjedtek és forradalmasították a kertművészetet. Ez mindmáig népszerű stílus.

A virágszín divat kedvez azoknak, akik nagyra értékelik az angolkert romantikáját. Ebben az évben az egyszerű szűzies fehéret kombináljuk a természet színével, a zölddel. Ha most alakítanánk át a kertünket, ültessünk bukszust vagy más lomblevelű örökzöldet. Ezekhez különböző formájú fehér virágú növényeket társítsunk, mint a fehér muskátlit, fehér begyvirágoz vagy fehér petúniát. A romantikus női léleknek az idei szezon a sötétlila, pink és a halványabb rózsaszín színtónusú virágait ajánlja.

A sok gyönyörű kertből csak véletlenszerűen került kettő kiválasztásra:

A Cornish völgyben húzódó Trebah szubtrópusi kert tavasszal a 100 éves rododendronok, magnoliák és kaméliák tömegével kápráztat el, nyáron az óriáslapukban gyönyörködhetünk, ősszel a Hortenzia Völgy színeit csodálhatjuk, és télen az óriási fák impozáns méretei és a déli félteke virágai nyűgöznek le.

A Cornish félszigettől dél-nyugatra fekvő Scilly szigetek egyikén, a 19 században létrehozott Tresco Abbey kert láttán nem hisszük el, hogy Angliában vagyunk. A neve ellenére nem egyházi, hanem magántulajdonban van.Dél-Afrika, Dél-Amerika, a csendes óceáni szigetvilág egzotikus növényei találhatók itt. Még télen is 300 növényfaj virágját csodálhatjuk meg. A szélfogókkal körülvett kert teraszos felépítésű. Legfelül található a legszárazabb és legmelegebb terület, Dél-Amerika és Új-Zéland növényeivel.

Nálunk jellegzetesen cornwall-i kertet csak azok a szerencsés kerttulajdonosok birtokolhatnak, akik kertje savanyú alapkőzeten, csapadékos, de télen is enyhe klímán található. Persze minden megoldható egy gyakran öntözött, konténerkertben. Aki megfárad a kertészkedésben, pihenésképpen olvassa el a kellemes kikapcsolódást nyújtó Rosemund Pilcher regények (Szeptember, Kagylószedők, Téli napforduló, Ház a tengerparton) egyikét.

A kert összeköt a természettel, az anyafölddel. Éberen tartja érzékeinket, felhívja figyelmünket az évszakok változására, életet lehel az élettelenbe, helyszínt biztosít a visszavonult meditálásra, fenséget kölcsönöz a mindennapoknak, békét és szépséget sugároz.

A kert a lélek tükre is. Kertünkre vetítjük ki érzéseinket. Talán a mondás így is igaz lenn: mutasd meg kertedet, és megmondom ki vagy. A műanyag, a beton, az aszfalt birodalmában különös jelentőséggel bír a kert, szépséget és harmóniát hozva életünkbe. Lélekemelő a park, a kert, de kis hátsó ud

bagolyszem, trombitafolyondár, petúniak
Fotó: Gabeli Theresia
Kiskert rajongó

var, egy erkély, egy apró balkon, vagy az ablakpárkány is. Hét dolog harmóniáját kell megteremteni, ezek pedig a föld, az ég, a kövek,a víz, az épületek, az utak, a növények.

A régi kínai kertek filozófus-kertek, telítve jelekkel, metafórákkal és szimbólumokkal, De ez nemcsak a régi kínai kertekrõl, hanem minden kertrõl elmondható. Csak észre kell venni és meg kell keresni őket.

konténerkert
Fotó: Zöld Gyuláné
Kiskert rajongó

A víz a kertben az anyaméh védelmét idézi, a tengert, ahonnan elindult az élet. A kikötő a teraszunk, a ház bejárata, innen szemlélhetjük az időjárást, a napszakokat. A lugas nem más, mint barlang, puha fészek, véd az esőtől, a széltől, a perzselő naptól. Óvnak, védenek a bokrokkal, fákkal szegélyezett kerti terek. A kert rejtett szegletei felkeltik kíváncsiságunkat, előhívja felfedező énünket, megmozgatja fantáziánkat és felfrissíti gondolatainkat.

Az emeleti teraszra beköszönő lombok a madarak távlatát hozza elénk. Közel hozza az ismeretlent. Ha mindez még kilátással is párosul, a csúcsot meghódító hegymászó helyében érezhetjük magunkat, ahonnan szabadon szárnyalhatnak gondolataink. Emeleti erkély híján építsünk kilátót kertünk legmagasabb pontjára. A függetlenség, a szabadság és az elkülönülés érzetét kelti a szigetszerűen kiképzett füves vagy kövezett terület, ahová kihelyezhetünk egy napágyat, esetleg asztalt, székekkel.

kertrészlet Yuccaval
Fotó: Mészáros Márta
Kiskert rajongó

Keményvonalas biokertészek vagy egyszerűen csak lusták?

A permakultúra hívei olyan kertet, élőhelyet terveznek, amelynek megalkotása hosszú és komoly munka, a fenntartásához szükséges befektetett energia azonban kicsi, így egyre kisebb erőfeszítéssel, ráfordítással tartható fenn. A melléktermékeket is hasznosítani kell. Állítólag egy jól működő permakultúrás kert 120-ad annyi energiából életképes marad, mint a monokultúrás. (Fotó: Tullni kertek 2008.)

A névadó

A permakultúra (permaculture) elnevezés az ausztrál Bill Mollisontól származik. Öt tekinthetjük a permakultúra atyjának. Az 1970-es években dolgozta ki a gazdálkodási mód alapelveit, gyakorlati kérdéseit. A kifejezés a “permanent” és az “agriculture” szavak hibridje; A név az állandó mezőgazdaságra, vagyis a fenntartható, évelő növényeket előtérbe helyező gazdálkodásra utal. Középpontjában a Földünkről és az emberiségről való gondoskodás, valamint a népességnövekedés hatására kialakuló problémák megoldása áll.

Bill Mollison

Az 1980-as évektől Bill Mollison tanfolyamokon adta tovább tudását és tapasztalatait az érdeklődőknek, akik kétéves gyakorlat után

maguk is oktatókká, tervezőkké válhattak. Ennek köszönhetően a permakultúra világszerte elterjedt, különösen sikeressé vált az elszegényedett országokban. Ausztráliában és az Egyesült Államokban permakultúra intézetek foglalkoznak kutatásokkal, bemutató gazdaságok létesültek, és tanfolyamokat szerveznek.
Alapelvek

A kiindulás pont, hogy az intenzív gazdálkodási rendszerek rugalmatlanok, ésszerűtlenül kizsarolják a Földet, veszélyeztetik az ökoszisztémát.

Tulln 2008

A permakultúrás gazdálkodás alapelve, hogy a gazda a gazdaság minden egyes elemét – növények, állatok, épületek, táj és ember – tudatosan megtervezett közös rendszerbe kapcsolja. Előtérbe kerülnek a természetes folyamatok. Például a gyümölcsösben, zöldségesben kapirgáló tyúkok haszna, hogy összeszedik a kártevőket, a gyomok magvait, trágyájukkal javítják a talaj minőségét, ezáltal elkerülhető a kemikáliák használata. A gazdaságok önellátásra törekszenek, terményeik köre széles.

Magyarországon még csak az ökofalvak kertjeiben találkozhatunk egy-egy megvalósult részletével (gyümölcsös, ártéri gazdálkodás, tanfolyamok szervezése…). 2007-ben alakult meg a Magyar Permakultúra Szövetség, amelynek tagjai segítik az érdeklődőket az eligazodásban, találkozókat és tanfolyamot szerveznek, cikkeket írnak, levelezési listát vezetnek.

Egy kis ízelítő

A permakultúra kevéssé sérült területeken létesülhet. Fel kell térképeznünk az őshonos fauna alkotóelemeit. Majd következik a tervezés és a megvalósítás.

A középpont a természetes anyagokból épül, déli-délkeleti tájolású, ideális esetben ilyen lejtésű lakóház. A házat a tűző naptól lombhullató fa és lugas védelmezi, mely utóbbi a falra futtatva télen szigetel is. Hűtést olyan kamra adhat, amely a helység keresztszellőzésénél mélyebben fekszik. Közelében facsemeték és palánták, ritka és értékes példányok, néhány szelíd háziállat kaphat helyet. Esővízgyűjtő tartályok, előkészített tűzifa, esetleg más fűtőanyag tárolható még itt.

A melegházat is érdemes a házhoz illeszteni, illetve jól szigetelni, a téli napsugarakat enyhén döntött fényvisszaverő, alufóliázott felülettel befogni. Érdekes ötlet a melegház fűtése a benne tartott állatokkal. Mollison iskolája szerint egy jól tervezett melegház 20 négyzetméterén egy négyfős család zöldségszükségletének 70%-a megterem. A melegház helykihasználásához ötletes lugasokat, felfuttatásokat alakíthatunk ki.

Fotó: Tulln 2008.

A második zónában helyezhető el az öntözéses gyümölcsös, kiskert – ügyelve az évelők, felmagzó növények magas arányára -, kifelé haladva a mindennapos törődést igénylő állatok, melyek itatását a már következő szektorba tartozó tóból, víztározóból oldhatjuk meg. A kis fák tövét mulcsozhatjuk, vagy tehetünk oda nagy köveket, melyek nemcsak védenek, de éjszakára hőt is raktároznak. Ültessünk olyan növényeket, amelyek növelik a talaj tápértékét, árnyékoló zöld aljnövényzetet adnak, s esetleg hasznosak (gyógy- és fűszernövények egyes fajtái, pillangós virágzatúak, hüvelyesek). Kerítésként, választóként, szélfogóként használjunk bogyós gyümölcsöket: egrest, áfonyát, ribizlit, málnát. A metszést is csökkentsük a legszükségesebbre. A természet rendje, hogy a termés egy része elhullik, azonban az itt élő állatok máris magukban hasznosítják, komposztálják, tehát kárba nem vész.

A harmadik zónában a kevéssé gondozásigényes, metszés nélküli szórt gyümölcsösben állatok legelhetnek, és ha szükséges, ennek a sávnak egyes részeibe szántóföldi kultúra, kereskedelmi termények vethetők, silók, tárolók építhetők. Gyümölcsként itt félig vad fajták szerepelhetnek: vackor, birs, vadalma, szilva, som, bodza, mogyoró, eperfa, dió, mogyoró, gesztenye, mandula, bükk, tölgy és berkenye, galagonya, naspolya – mely utóbbiak szintén sövényként adhatnak menedéket a területet lakó jószágoknak, fáknak az ártó hideg szelektől. Létesülhet szélmalom húzta kút is. Az ezen kívül eső erdő adja a tűzi-, épület-, és bútorfát valamint mulcsanyagot. A tisztásokon növő gyógynövények, gombák is változatossá tehetik eledeleinket, italainkat, míg a lombozat számos madárnak ad otthont.

Forrás: Bill Mollison: Permaculture – A Designers’ Manual

A napraforgót madáreleségként, olajosmagként, vagy dísznövényként tartjuk számon. Manapság a napraforgó csíranövény egyre divatosabb a házi zöldfélék között. Fontos, ízletes vitamin és fehérjeforrás.
<- Fotó: Bróda ibolya Kiskert rajongó

A napraforgó jól ismert növény, amely haszon és dísznövényként egyaránt közkedvelt. Európába Dél-Nyugat Amerikából került Európába. Amerikából a spanyol hódítók sok olyan aranytárgyat, ékszert hoztak, amelynek díszeit napraforgó virág mintázza. Nem csak dísztárgyként ismertették meg Európával a napraforgót, hanem napraforgó magvakat is hoztak magukkal. A napraforgó oly nagy népszerűségre tett szert, hogy 1510-ben történt spanyol megjelenése után 1616-ra az európai kertek közismert növényévé vált. Az európai művészetben is rangos helyet foglal el, gondoljunk csak Van Gogh csodálatos képeire. De nem kell ilyen mélységekben kutakodnunk, a napraforgó virága megjelenik a textíliákon, porcelán tárgyakon is.

Magja több ezer éve alapvető élelmiszer. Az oroszoknál pl. azért lett népszerű, mert nem szerepelt az ortodox egyház olajos élelmiszerek tilalmi listáján. Az újvilágban az őslakosok példája nyomán szintén gyorsan hódított a napraforgó. Használták élelmiszerként és orvosi célokra is. 1870-ben Kanadát is meghódította. Elterjedt az a hiedelem, hogy a napraforgóval körülvett házat elkerüli a malária. Manapság olaja miatt termesztik, Argentína, USA, Oroszország és Ukrajna adja a világ napraforgóolaj termelésének 50%-t. Emellett kitűnő madáreleség és kedvelt dísznövény.

Napraforgó csíra

Gondolta volna, hogy a napraforgó csíra vitamin gazdag húspótló? Tekinthetjük előemésztett magnak is. Ugyanis mindaz a tápanyag megtalálható benne, ami a magjában, csakhogy a csírázást követően megnő az enzimaktivitása, a magra jellemző zsírok esszenciális zsírsavakká és szénhidrátokká alakulnak, a fehérje tartalom pedig esszenciális aminosavakká és cukorrá hidrolizál. Mindent összevéve a zöld csíra növényke sokkal könnyebben emészthető “bébi-táppá” alakul. Fontos D- és B-vitamin forrás. Ásványi anyag tartalma, különösen kálium, kalcium és vas tartalma jelentős. Enyhén sós ízű zöldje saláta pótló. Fogyaszthatjuk vegyes zöldsalátákban, szendvicsben, levesben. Leve zöldség italok, répalé fontos kiegészítője.

Csíráztassunk otthon

Vásároljunk emberi fogyasztásra alkalmas magvakat, és a csíráztatáshoz északára áztassuk vízbe őket. A leázott külső héjat a vízzel együtt öntsük el. Csíráztassunk tálcán, fedőben, tányéron, használjunk gézlapot, papírvattát. Két nap csíráztatás után, amikor a gyököcskék már kiemelkednek, ültessük el. Tálcán egyengessünk el kertészeti tőzeg-kertiföld keverékét, amelyhez kevés! mészkőport adunk, hogy a talaj ásványi anyag tartalmát növeljük. Szórjuk a felszínre a magvakat, gyengéden öntözzük bel, majd egy hasonló méretű tálcával takarjuk. Két nap elteltével takarjuk ki, állítsuk napra, öntözzük naponta, és a teljes procedúra kezdetétől számított nyolc nap elteltével vágjuk le a zöldet. Ekkor a növénynek két levele van, de valódi levelei még nem fejlődtek. Vigyázzunk, hogy a növény ne fejlesszen újabb leveleket, mert azok íze már keserű.

Zöldsaláta mix

1 bögre napraforgó zöld, 2 bögre csíkokra vágott spenót, fél fej apróra vágott lilahagyma, egy bögre szeletelt, nyers gomba, 1 bögre pirított szemlekocka. A hozzávalókat keverjük össze, és ízesítsük citromlével.

Törpe napraforgó

Vetésére tavasszal kerüljön sor, amikor a nappalok már melegebbek. Egy közepes méretű virágcserépbe 1 magot ültessünk kb. 1-1.5 cm mélyre.  A csírázás idején tartsuk a talajt nedvesen. Beltéren olyan helyet keressünk számára, ahol legalább 6 órán át fény éri. A fényigényhez hőigény is társul. Bár a félárnyékot nem kedveli, így is megél, de ekkor inkább tartsuk hűvösben és a talaját tartsuk nedvesen. De tudnunk kell, hogy a nedves, hűvös környezet érzékennyé teszi a betegségek kialakulására és a kártevők is szívesebben támadnak ilyenkor.

A napraforgót tarthatjuk erkélyen is. ne feledjük hetente tápoldatozni. Ha a hajtáscsúcsot kicsípjük, a növényt bokrosodásra késztetjük. Ha inkább egy-két nagyobb virágot szeretnénk, ne csípjük le a hajtást, viszont gondoskodjunk növénytámaszról.

Különlegesség a borzas, pompon virágú ‘Teddy Bear‘. Narancssárgába hajló aranysárga színű virágaival egész nyáron át díszít. A Thompson és Morgan vetőmagcég terméke. Magassága mintegy 15 cm.

A ‘Double Dandy‘ Burpee 60 cm magas hibrid. A fodros-bodros virágok színe különleges: mélyvörös szirmok, fekete középpel. Ahol a sötét színű csöves virágok száma kb. a kétszerese a vörös színű nyelves virágokénak. Jól bokrosodik és hosszan virágzik.

Villandryt  Le Breton, I. Ferenc pénzügyminisztere, a kastély akkori tulajdonosa építtette. 1536-ban készült el. A fotón az itáliai reneszánsz stílusú potager kilencféle ágyásának egyike látható: a mértani ágyásokat szabályosra nyírt buxusok határolják, és elszórtan pavilonok díszítik.

Virágok az egyik ágyásba, zöldségek a másikba. Így tanultuk évekkel ezelőtt. De van más lehetőség is: Az ehető és a díszítő, a funkcionális és a mutatós kombinálása. Így keverhető a borsó és burgonya közé a szamóca, a napraforgó és a zsálya. És máris kész a konyhakert. Majdnem.  A hagyományos négyszögletes zöldségágyásokban sorokba vetjük a zöldség magvakat. Az ágyások a háztól távol esnek, mintha szégyellnénk. Nem volt ez mindig így…

A potager francia szerzetesek találmánya, és a 16. századi Franciaországban igen nagy népszerűségnek örvendett. A kastélyoktól a farmokig mindenütt megtalálható volt. Ma a potagert dekoratív, művészi konyhakertnek nevezzük. A tradicionális stílusúakat a geometriai ágyások, rendezett növénysorok jellemzik. Helyet kapnak bennük a zöldségnövények mellett a virágok és a fűszernövények éppúgy, mint a gyümölcsök.

Amikor 14. Lajos, a Napkirály Versailles-ban életre hívta a “Potager du Roi” kertet, a király, közismert amatőr kertész, gyümölcsfáit és zöldségeit a kastély közelében akarta tudni, hogy minél hamarabb élvezhesse őket, és gyönyörködhessen bennük.
A konyhakertet 14. Lajos kertésze, de La Quintinye tervezte. A munkálatok 1678-ban kezdődtek, és 1683-ban takarították be az első terméseket annak ellenére, hogy a talajviszonyok kifejezetten rosszak voltak. A főkertész mindent megtett, hogy a király igényeit kielégítse. Saláta termett januárban, eper márciusban és dinnye júniusban. A kert egyik különlegességének számított zöldbab, az akkor idők egyik újdonsága. A király leginkább gyümölcsfáival büszkélkedett, amikor illusztris vendégeit maga vezette körül kertjében.
A kert ma is eredeti állapotában látható a kertészek gondos fenntartó munkájának következtében. Különös figyelmet érdekelnek a 19. századi metszési módszerrel karban tartott gyümölcsfák. Ekkor a kert a Nemzeti Kertészeti Iskola tulajdona.  Azóta is kertészeti iskolának ad otthont.
Forrás

Fehér kerítéssel határolt mai potager

A potager elemei

A potager mindig zárt területen található. Kerítések, nyírott sövény, falak határolják. A határolók lehetnek haszonnövények, akár gyümölcsfák is. A határolóknak esztétikai és védelmi funkciójuk is van. Hátteret, támaszt adnak a magasabb növényeknek, védenek a széltől, segítenek a megfelelő mikroklíma kialakításában.

Az ágyásokat jellemzően kerti utak kötik össze. Ezek közlekedési útvonalak, ahonnan az ágyások gondozását is végezhetjük. Pl. öntözés, gyomlálás, betakarítás. Az utakat legtöbbször természetes anyagok borítják. Ezek lehetnek kőzúzalék, sóder, tégla, de mulcs vagy éppen nyírott gyep is.

Mai potager buxussal határolt ágyásokkal

Az ágyásokat gyakran kő, alacsony sövény, fakeret határolja, amelyek többé-kevésbé állandónak tekinthetők, meghatározva az ágyás méretét. Rugalmasabban tervezhetünk, ha a szezonális növény az ágyásszegély, ami lehet pl. körömvirág, díszkáposzta. A határolók ismételt alkalmazása adja a kert szabályosságát és a ritmusát.

Az imént felsoroltak adják a kert szerkezet, vázát. Ehhez még hozzájöhetnek olyan függőleges elemek, mint pl. lugas, kis fák, kerti díszek. A szerkezetet alakítják továbbá a teraszok és a kapuk is. Ezeknek az elemeknek a megválasztása teszi egyedivé is a kertet.

A potagernek mindig van fókuszpontja. Ez lehet egy fa, befuttatott lugas, egy kerti dísz, szobor vagy konténeres szoliter, mázas urna, obeliszk stb. Választhatunk fókuszpontnak egy érdekes növényt is pl. a minden évben újra kihajtó articsókát. Ugyancsak jó példa a madáritató.

Kialakítható nagyon szabályos kert nyírt buxus határolókkal, és mértani pontosságú növénysorokkal. A növények azonban idővel áthágják a határokat, és egyre kaotikusabb látványt nyújtanak. Így a rendből az eklektikus megjelenés felé haladhatunk, de felfoghatju

A potager jellemzője az espalier, azaz kordonos művelésmód. A XVI. században Franciaországban neveltek gyümölcsfákat ezzel a módszerrel.  Bár ezt a művelésmódot már Kínában is használták, a franciák a kínaiaktól függetlenül fedezték fel, és alkalmazták a 16. században.

k ezt úgy, hogy a kert átalakul a virágok, gyümölcs- és a zöldségnövények romantikus keverékévé. Ezt a hangulatot tovább fokozhatjuk, ha, idővel vadvirágokat is ültetünk. És lassan a szigorú franciakert parasztkertté alakul. A másik lehetőség az állandó karbantartás, ami folyamatosan fenntartja a szabályosságot és a rendet.

A potagerben, valahol a háttérben, elhelyezhetünk egy kis szerszámos kamrát is, vagy árnyékolót, a növények átültetéséhez egy kis munkaterületet.

Az ágyások beültetéséhez használjunk szezonális növényeket, amelyeket folyamatosan lecserélünk. A magas termetűeket háttérként

ültessük. Bármikor is kezdjük a beültetést, úgy tervezzünk, hogy egyharmadnyi terület üresen maradjon. Ide kerülnek először a következő szezon növényei.

Minden évszakban ültessünk a helyi adottságoknak megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket, virágokat és fűszernövényeket. A szezonális zöldségek széles választékán kívül, ha különlegességekre vágyunk, és az meg is terem nálunk, szerezzünk be belőle annyit, amennyi a család igényeit kielégíti. Ez nem olyan mennyiség, hogy nagyon megterhelje a pénztárcánkat. A potager elmaradhatatlan növényei a rozmaring, kakukkfű, majoranna, zsálya, esetleg tárkony. Gyümölcsök közül ajánlott a szamóca, a dinnye, vízszintes termőkaros gyümölcsfák, gyümölcssövények, ribiszke. Virágok közül a büdöske, körömvirág, kúpvirág, napraforgó, petúniák.
Forrás

Nagy Z. Róbert a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke

Milyen növényekkel találkozhattak útjuk során azok a szerencsések, akik Görögországban töltötték a szabadságukat. A tengerpart és a kulturális emlékek mellett ugye nem feledkeztek meg gyönyörködni a tájban sem?
<- Görögország, Psalidi, Forrás

Görögország tengerpartja kedvelt üdülőhelye szinte valamennyi közép- és kelet európai embernek, hiszen több száz kilométer hosszú tengerpartja mellett kulturális emlékei is vonzóvá teszik. Aki északibb tájakról utazik oda (és nem a kényelmesebb repülőutat, hanem mondjuk a buszt, vagy autót választja), m

Fotó: Petrekovics Katalin
Kiskert rajongó

aga is megtapasztalhatja a növényzet összetételének változását, ami az éghajlati viszonyokhoz való alkalmazkodás miatt alakult ki.

Elhagyva Szerbia hegyeit, és átlépve a bolgár határt, már az utak mentén is egyre több olyan növény jelenik meg, melyet nálunk szobanövényként tartunk, vagy védett helyre kiültetve, takarással óvunk a téli fagyok elől. E növények aránya Görögországban délre haladva tovább nő.

A leander

Egyik ilyen (gyakran az autópályák mellett ültetett) a leander, ami különböző színű, szimpla vagy telt virágai miatt nálunk is kedvelt, ám dézsában tartott növény. Érdekes, hogy annak ellenére lett világszerte kedvelt növény, hogy minden része mérgező. Az ókorban patkány és tetű irtására is használták főzetét, ám kellemetlenséget is okozott a történelem során, amikor légiósok tömegei betegedtek meg, mert ebédjüket leánder-ágból készített nyárson sütötték meg. A mi kontinentális éghajlatunkon akkor érzik jól magukat e növények, ha megpróbáljuk nekik megteremteni a mediterrán területekre jellemző feltételeket. Ezek közül talán legfontosabb a hűvös (és lehetőleg napos), 5-8 oC-on történő teleltetés, ami a következő évi dús virágzásnak is feltétele.
Link ajánló

Mediterrán kertrészletek fotói a kiskert rajongóktól:

Fotó: Baranyi Erzsébet Kiskert rajongó

Fotó: Bánkutiné Varga Márta Kiskert rajongó

Fotó: Zöld Gyuláné Kiskert rajongó

A gránátalma 

A gránátalma a dísz és haszonnövények csoportjának mezsgyéjén helyezkedik el, hiszen több díszváltozata és törpe fajtája is kedvelt a kertekben, ám gyümölcsét is érdemes megkóstolni. C-vitamin tartalma magas, íze kellemesen savanykás, frissítő hatású – csak a rengeteg magból kevesebb is elég lenne.

A Kiwi

Kiwiből egész ültetvények láthatók több helyen. A szőlőhöz hasonlóan művelik, avval a különbséggel, hogy a termőrészek ernyőszerűen vannak kialakítva, így a növények alatt haladva egyszerű a szüret, hiszen a termések belógnak az ernyő alá, így nem kell a dús lombozatban keresgélni őket. Ez az eredetileg Új-Zélandról származó növény rövid történelmet tudhat maga mögött kontinensünkön, mivel az első példányok csak az 1900-as évek elején kerültek Európába. Ennek ellenére gyorsan elterjedt. Vannak teljesen fagyálló változatai, így senkinek nem kell lemondania, ha kertjében egy kúszó-csavarodó kiwi bokrot szeretne tartani, vagy inkább kettőt, mivel legtöbb fajtája kétlaki. Mivel termését mindig az adott évi hajtásokon hozza, a metszését nehéz elrontani.

Az olajfa

Forrás

Az olajfáknak is nagy ligetei találhatók e vidéken. Több szerző szerint is ez a növény az emberiség egyik legősibb haszonfája. Már jóval időszámításunk előtt termesztették, és a füge mellett ez volt a bőség és gazdagság egyik jelképe, ezen túl pedig a görög mondavilág gyakori szereplője. Örökzöld levelei bőrszerűek, kemény tapintásúak, ovális alakúak. Olaját, termését a konyhában használjuk, fája drága bútorfa (sárgás színe és tartóssága miatt), és az idősebb példányok girbe-gurba ágaikkal, egzotikus megjelenésükkel kedvelt díszei a kerteknek. Nincs ez másként Magyarországon sem, idős, óriási dézsába ültetett egyedeivel gyakran találkozhatunk nagyobb kertészeti árudákban. Ezek ára több százezer forintnál kezdődik, és határ a csillagos ég… Érdemes tudni e példányokról, hogy néhány kertészet a mediterrán országokban arra specializálódott, hogy elhagyott, termesztésből kiöregedett ültetvények olajfáit (és más ott termesztett fásszárú kultúrnövényeket) becserepezi, ami pedig ezt túléli, azt exportálják dísznövényként, így kerülnek e nagy példányok hozzánk. Hogy ezek hogy viselik el így idős korukban az éghajlatváltást, arról nincsenek adataim, de ha egy ilyen növényt veszünk érdemes ennek az üzleti fogásnak a tudatában elgondolkodni az ár-érték arányon. Sajnos ez fordítva kevésbé bizonyulna jó üzletnek, hiszen nem sokra mennénk öreg alma, körte, barackfák külkereskedelmével, mivel ezek a délebbi országokban is megtalálhatók.

Fotó: Szabó Anita
kiskert rajongó

dr. Komiszár Lajos, a kiskert és a gazdasuli tanfolyamok szervezője ,és több téma előadója

A sziklakertek karbantartása akkor is fontos, ha egyébként a sziklakert jó állapotban van, de különösen akkor fontos, ha hosszabb-rövidebb ideje nem tudtunk “hozzányúlni”.

<- Fotó Török László, Kiskert rajongó

Gyomok

Szedjük ki a gyomokat, mégpedig, ha lehet gyökerestől, hiszen a visszamaradt gyökerek képesek tovább gyarapodni, és elhatalmasodhatnak. A gyomtalanításnál arra kell ügyelni, hogy a többi sziklakerti növény gyökere ne sérüljön. A már elhatalmasodott gyompéldányokat kézzel, körültekintően huzigáljuk ki, de segítsük a gyökerek eltávolítását acatoló késsel, az élesre kalapált vagy köszörült, villás bevágású részével, amely megkönnyíti a minél teljesebb gyökérkiszedést, a szomszédos növénytársak mellől is. Sajnos növényvédő szer nem használható, ezt lehetetlenné teszi az itteni növények sokfélesége, viszonylag fokozott érzékenységük, valamint a csekély termőréteg. Ha a nemkívánatos gyomok egészen egybenőttek volna a megtartásra érdemes sziklakerti növényekkel, akkor együtt szedjük ki őket, majd a gyökerekre tapadt földdel együtt megszabadíthatjuk egyik vagy akár több gyomtársuktól is. Az ilyen gyom mentesítést követően azután a növény újra elültethető, akár a korábbi helyére. Ez a művelet összekapcsolható például az aktuális tőosztással is.

Mini sziklakert , sziklakert cserépben
Fotó: Darabántné Tóth Éva
Kiskert rajongó

Ritkítás

A már nem kívánatos növények ugyanilyen módon eltávolíthatók. Fontos ugyanis, hogy az olyan növényektől, am

elyekről időközben

kiderült, hogy nem jók a sziklakertbe, akárcsak a vártnál terjedelmesebbé válásuk, túlságos terjeszkedés miatt, a legcélszerűbb megszabadítani a sziklakertet. A más rovására burjánzó, vagyis mintegy gyomosító növények nem kívánatos, felesleges példányai se maradjanak vissza. A másutt ugyan jó, de a sziklakertben nem előnyös, bekerült növényegyedek némi gyökérrel, még inkább rátapadt földdel együtt, szinte földlabdásan is kiemelhetők a helyükből úgy, hogy máshová, ahol jó helyük lehet, a továbbiakban áttelepíthetők, mintegy átmenthetők lesznek.

Fotó: Darabántné Tóth Éva
Kiskert rajongó

Visszavágás

Visszavágások, akár többszer megismételve, ugyancsak szükségessé válhatnak némely növény túlburjánzásának megakadályozására. Ilyenkor úgy a legjobb eltávolítani a felesleges, kisebb-nagyobb növényrészeket, hogy ami visszamarad, az takarja a vágáshelyeket. Ezért lehetőleg elágazódásoknál, vagy legalább ennek közelében kerüljön sor a metszésre. A kifejezett, szembeötlő csonkításokat kerülni kell. A már felkopaszodott, díszítőértéküket vesztett növényi részeket azonban maradéktalanul el kell távolítani, esetleg megvárva a következő új hajtási időszakot. Ne maradjanak vissza az elvirágzást követően tönkrement, elgyengült tövek, növényi részek sem. Így nem válnak akár további pusztulás veszélyét is előidéző fertőzési gócokká. Így elkerüljük a felesleges magképzéssel együtt járó tápanyag és energia felemésztést, és ennek öregítő, gyengítő hatását.

Foghíjak, új színfoltok

Fotó: Kerekesné Zsóka
Kidkert rajongó

Színfoltgazdagítás céljából sor kerülhet főképp törpefenyők, még inkább rózsák, egyéb kistermetű cserjék, esetleg kis fák egy vagy akár

több egyedének ültetésére. Az faiskolai lerakatok kínálatában fellelhető, megfelelő fajták kiválasztásának számításba kell venni a virág, a termés, de legalább a levél alakja, színe, vagyis a díszítőérték mellett a helyi adottságokhoz igazodó igényüket. Tartózkodni kell a túlzott számú telepítéstől, mert a növénytársaik rovására történő puszta térfoglalásuk, árnyékvetésük mellett csökkenne az érvényesülésük esélye is.

Újratelepítéssel pótolhatók a megüresedések, foghíjak, éspedig nemcsak korábban itt lévő, de időközben elhalt fajtákkal, hanem színfoltgazdagító növényekkel is.

Fotó: Farkas Mária
kiskert rajongó

Ehhez előzetesen fel kell lazítani a talajt, esetleg legalább részben kicserélni, friss, tápanyagban gazdag, nem túl kötött földdel, vagy földkeverékkel, pótolva az időközben erodálódott hiányzó részeket. Az ültetéshez akkor kedvező a talajnedvesség, ha kézbe vett maréknyi mennyisége összeszorítva egybeáll, de vizet még nem ereszt ki magából, és a szorításból kiengedve enyhe újnyomástól szétesik.

Az ültetéshez kiválogatott, edényben előnevelt, úgynevezett konténeres növények akkor megfelelőek, ha a növény föld feletti részének méretével arányos nagyságú a nevelőedényük, és a gyökerek sem nőttek ki még számottevően. Gyommentes, egészséges példányokat kell választani, a főbb igényekről tájékoztató jelölések, az úgynevezett piktogramok se hiányozzanak.

A víz alkalmazása a kertlétesítés egyik legfontosabb eleme. A kerttörtének során mindig hangsúlyos kompozíciós elemként szerepelt.

Szerepe, jelentősége a kertben

1. A víz a biológiai lét alapeleme. Az élőlények életterét döntően meghatározza a víz jelenléte, mennyisége, térbeli-időbeli elosztása. Éghajlati viszonyaink mellett, városi területeken kertet létesíteni csak öntözővíz biztosításával lehet. A növények kondicionáló hatása csak megfelelő vízellátás mellett érvényesül. A párolgó vízfelület a kertben tartózkodó ember közérzetét is kedvezően befolyásolja.
2.  Az áramló víz fény- és hanghatásaival vagy a nyugodt vízfelület alkalmas a hangsúlyos helyek, kiemelésére, kontraszt hatások kiváltására. A vízjelentős a formai-kompozíciós elem mind kiterjedését, mind megjelenését tekintve Tó, patak, szökőkút, itató stb.).
3.  Megjelenésétől függően a víz emocionális hatást vált ki az emberből.

A víznek e három különböző, de egymással összefüggésben lévő és együttesen érvényesülő hatását kell figyelembe venni a tervezéskor.

Schönbrunn, 2002.

Építészeti jellegű kert és tájképi kert

A víz formai megjelenítése, szinte mindig a természetből merítkezik. A francia kert típusú kertekben építészeti jelleg (szökőkút, medence), angolkertekben a tájképi karakter dominál.

A víz alkalmazási formája szerint – lehet álló, vagy mozgó víz. Az álló vízfelület megfelelő nagyság esetén kiegyensúlyozott, megnyugtató, míg a mozgó víz élénk, magával ragadó, a figyelmet lekötő, dinamikus. A tájképi kertekben a mozgó víz megjelenhet forrásként, vízesésként, patakként, azépítőművészeti típusú kertekben a kút, a csobogó, a vízlépcső, a szökőkút stb.

Tullni kertek, 2008.

Állóvíz pedig a tájképi kertekben a tó, holtág, míg az épített kertekben a medence.

Vízfelület csak ott érdemes kialakítani, ahol jól érvényesül, és ahol a legtöbbet tartózkodunk, és ahová jól rálátunk. A vízpart kialakítása is rendkívüli figyelmet érdemel.

Forrás: Jámbor I.: Kertépítészet I-II, digitális egyetemi jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem

Kerti tó

Tavat legjobb, ha a kert legmélyebb területére tervezzük. Azonban szóba jöhetnek más megoldások is. A kertben, kiemelkedve, emelt ágyáshoz hasonlatosan elhelyezett tavacska ugyan kevéssé természetes, mégis rendkívül mutatós lehet. A kert legmélyebb pontját könnyen megtaláljuk, elég, ha megfigyeljük, hogy hová gyűlik össze a csapadékvíz, vagy az öntözővíz.

Fotó: Mészáros Márta
Kiskert rajongó

Tartsuk szem előtt a megfelelő fényviszonyokat. Általában megfelelő, ha a tó egyharmad részét mélyárnyék, egyharmadát sétáló árnyék borítja, és egyharmad rész napsütötte felület. Elsősorban a déli-kora délutáni órákban gondoskodjunk árnyékolásról. Ezzel csökkentve az algásodás veszélyét.  A tó környékére jellemző a nyirkos, párás környezet. Ezt tartsuk szem előtt a tervezésnél.

Használjunk viszonylag sötét tónusú köveket a part imitációjaként, kevésbé mészkövet, inkább vulkáni kőzetet, például riolit tufát. A kövek mérete közel hasonló legyen. A te

Fotó: Komárominé Nagy Katalin
Kiskert rajongó

rmészetes jellegű tavak kiváló építőanyaga a fólia. Nehéz feladat a medence alját fedő fólia takarása. Legcélravezetőbb a kavicsborítás, vagy még inkább zúzalék, esetleg valamilyen granulátum.

Kis vízfelületek

A legegyszerűbb megoldások néha a legizgalmasabbak. Hozzunk létre kisebb csobogóval, megoldott

tavacskát vagy csak egy dézsát töltsünk fel vízzel, és alakítsuk ki a megfelelő vízi környezetet. Kiskertben leginkább ajánlható a 2 négyzetméter, szabálytalan alakú, természetes jellegű vízfelület. Ha még erre sincs lehetőségünk, megteszi egy csöpögő csap is, amely egyben madáritatóként funkciónál.

Védett homoktövis vadon és kertben

Ezt a már az őskorban is gyűjtött, nyersen nemigen fogyasztható, erősen savas gyümölcsöt napjainkban kezdik újra felfedezni rendkívül értékes vitaminjai, karotinja, szerves savai, továbbá nagy nyomelemtartalma miatt.

Leírása

Az ezüstfafélék (Eleagnaceae) családjába tartozó, Európában is őshonos növényt az ókori görögök abrakként etették lovaikkal. A lovag egészséges, ragyogószőrűek lettek tőle. Nem véletlen, hogy tudományos neve is- Hippophae Rhamnoides – ragyogó lovat jelent. Ázsiában már a középkorban közismert volt jótékony hatásai miatt. A szovjet kozmonauták a gyümölcs olaját a nap égető sugarai ellen használták.

A nálunk is őshonos homoktövis kétlaki, szélporozta, 1,5-3 méter magas lombhullató tövises cserje. A porzós egyedeken a rügyek a hajtás csúcsán tömöttebben állnak és nagyobbak, mint a termős egyedeken. A porzós virágok az évi hajtások töve körül ülnek, csoportosan. A termős virágok a levelek hónaljában, magányosan állnak.

A vezérhajtás kérge vastag, rücskös, míg a fiatal ágaké sima. Levelei a fűzéhez hasonlatosak. A levélfonák ezüstös. Porzós és termős virágai külön egyedeken fejlődnek. Ezért csak olyan helyeken érlel magot, ahol hím- és nőivarú egyedek együtt fordulnak elő, és egy időben nyílnak.

A cserjetermetű növény apró, zöldes színű, szélbeporzású virágai márciusban, míg az élénk narancssárga, bogyószerű termések szeptembertől jelennek meg. A narancssárga, álbogyó termés tojásdad alakú, 7-9 mm átmérőjű, egy kőmagvat tartalmaz. termések hullásra nem hajlamosak, egész télen a fán maradnak. A homoktövis viszonylag hosszan fejlődik, a negyedik-hatodik évben fordul termőre.

Előfordulása

Helyszín: Soroksári Kísérleti Üzem, Corvinus Egyetem
2007. hobbikertész tanfolyam

A nemzetség minden faja Eurázsiában őshonos. H. rhamnoides-ként nyolc alfajt ismerünk, mindegyikük elterjedése egy-egy földrajzi területre korlátozódik. A zömmel cserje habitusú európai alfajok 2000 méter magasságig jelennek meg, önálló vagy kevert állományban, vízparton, lejtőkön, a Baltikum és az Északi-Tenger dűnéin (Talaj pH 5-9).

A homoktövis régebben több helyen is előfordult Magyarországon, főleg a Szigetközben voltak nagyobb állományai. Napjainkban egyedül Újpest határában élnek természetes populációi. Káposztásmegyert magyarországi utolsó élőhelyét védetté nyilvánították. A védett terület a Pestet keletről és északról szegélyező rákosi homokpuszták egyik utolsó maradványa, amely azelőtt a mai Városligetig és Népligetig ért.

Soroksári Kísérleti Üzem,
Corvinus Egyetem,
Gyógynövény tanfolyam
Dr. Tulok Mária tanárnővel 2007.

Gondozása

Igénytelen, fénykedvelő növény. A félárnyékot is rosszul tűri. A téli hideget jól viseli, a fagyok nem károsítják. A laza talajokat kedveli. Gyümölcsöt 2-4 éves korától terem. Termése augusztus elejétől szeptember végéig érik be. Akár 30-50 évig is él. Szaporítása gyökérsarjakkal, fás- és gyökérdugvánnyal történik.

Talajjavító hatása

A talaj minőségét javítja. Gyökerén N-kötő baktériumok élnek, akárcsak a pillangósok esetében. A baktériumok a levegőböl megkötött nitrogén gázt a növények számára felvehető, ionos formává alakítják. Burjánzó gyökerei gátolják a talajeróziót, ezért lejtős területre érdemes telepíteni.

Jelentősége kertépítési szempontból

Mutatós szoliter növény, gyümölcse dekoratív. A termés egész télen az ágakon marad. Sétautak szegélyeként is ültetik. Töviseinek köszönhetően biztos védelmet nyújt a betolakodók ellen, legyenek azok emberek vagy állatok. Télen pedig éppen a kert élővilágának nyújt táplálékot, menedéket.

Ültetése

Ősszel ültessük 30X30x25 cm-es gödörbe, komposzttal kevert talajba. A törzs körül készítsünk akkora tányért, hogy azon keresztül a növény 10-20 l vízzel beöntözhető legyen. Ügyeljünk arra, hogy a gyökérnyak az ültetés során kissé mélyebre kerüljön mint a faiskolában.

Ha gyümölcséért termesztjük, egy porzós egyedhez kb. öt nőivarú egyedet számoljunk, a bő termés érdekében (2,5×1,5 m térállással).

Gyümölcse
Forrás

Bio-Drog-Berta Kft.
2008. Kalocsa
Hobbikertész tanfolyam keretében

A volt Szovjetunió területein már a 60-as években behatóan kutatták gyógyhatásait. Mongóliában 1967-ben létrehozott homoktövis ültetvényeken szüretelt terméseinek beltartalmi értékeit behatóan vizsgálták. Alkalmazási területének az alábbiakat nevezték meg: Sugárfertőzést követő hámsérülések, a tápcsatorna, a gyomor nyálkahártyájának elváltozása, sugárterápia során.

A termesztett fajták szedését augusztusban kell elkezdeni. Jó minőségű gyümölcslé csak akkor nyerhető belőle, ha legkésőbb szeptember elejéig befejezik a szedést. A hajtáshoz erősen kötődő termés a kocsány a gyümölcshúsból gyakran kiszakad, ami a gyümölcslé veszteséget okoz. A gyorsan romló gyümölcsöt célszerű azonnal feldolgozni. A homoktövis terméséből 75-80% gyümölcslé nyerhető, melynek szárazanyag-tartalma 8-10%, olajtartalma 2-8%.

C-vitamin tartalma a citrom C-vitamin tartalmának a tízszerese. Préselt leve a legnagyobb energiatartalmú gyümölcsével, a banánéval megegyező. Jelentős a karotinoid, E-vitamin, P-vitamin (flovonoidok) és B1 ,B2, E és F vitamin tartalma. 13%-ban többféle cukrot (glükóz, fruktóz, xylóz)  és mintegy 18-féle aminosavat tartalmaz. kiemelkedő magnézium tartalma, amit csak a banáné előz meg. Vastartalma a málnáéhoz, szamócáéhoz hasonló. A magok és a lé olajtartalma 2-8%. A magolajnak magas a linol – és linolénsav tartalma. A húsolaj palmitin és palitoleinsav tartalma gazdag.

A gyümölcsolaj fontosabb hatása a sejtszaporodás sebességének felgyorsítása, ezáltal elősegíti a sebek hámosodását és a sebgyógyulást, ezen kívül gyulladáscsökkentő hatású. A bőr sugársérüléseinek, égési és fagyási sebek, fekélyek kezelésére alkalmazható. Immunerősítő hatása miatt közkedvelt gyógyhatású készítmény.

 Ismerjük meg a színek emberre gyakorolt hatását, amelynek tükrében alakíthatjuk kertünk színeit.
Köztudott, hogy a színek emocionális hatást váltanak ki. A meleg színek hatása aktív, élénk, izgató. Ilyenek a sárga, a narancs, a vörös. A napfény színei. A hideg színek passzív, nyugtató, hatásúak. Az árnyék színei. Ilyenek például a kék, az ibolya színek. A vörös különösen izgató, tevékenységre serkent, a narancs vidám, a kék hideg, fenséges. A világos színek vidám, derűs hangulatra ösztönöznek. A sötét színek komolyak, ünnepélyesek, méltóságteljesek.
Fotó: Penkl Ágnes Kiskert rajongó

A napsütötte tájban a sárga és a vörös szinte lángol, a barna, a zöld, a fehér aranyos csillogást kap, borús időben, árnyékban a tompa kék érvényesül. A zöld szín semleges, vagy megnyugtató. A természetben uralkodó zöld szín megnyugtató hatású idegnyugtató, pihentető, kikapcsolódást segítő.

Meleg színek Fotó: Gyüge Julianna Kiskert rajongó

hideg színek Fotó: Szabo-Anita Kiskert rajongó

A kert, a táj színeiben az ég kékje és a növényzet zöldje az uralkodók, ezen kívül a barna és szürke árnyalatok foglalnak el nagyobb helyet a képben. Nyáron a kék és a zöld kellemes, örömteli hatású, a téli szürke viszont nyomasztó, bénító. A szürkészöld lomb, a szürkéskék víztükör szomorú hangulatot kelt. A hó borús időben kellemetlen, lehangoló, napfényben örömmel vegyes nyugalmat áraszt.

Gellért hegy 2008.

A táj színei közt említést érdemel a vörös, éspedig két árnyalatban, kékes karmazsinként és sárgás skarlátvörösként. Ősi, naiv érzelmet vált ki. Kevésbé élénkít, inkább ünnepélyes a rózsaszín. A sárga szín is serkentő. Növeli az életkedvet, a bizakodó hangulatot. Leghatásosabb a napfény derűjét idéző arany árnyalata. Az emberi érzelmekben mindig újra jelentkező tavaszi derűt, lendületet nem kis részben a sok tavaszi sárga virág és a füvek-fák sárgászöld színe idézi elő. Az őszi lombszíneződés, az erdők vöröse és sárgája is lelkesedést vált ki a nyár vége tompa, szürkés-sárga színei után. Az ilyen lomb kedvelt szobadísz.

Fotó: Ducsi Erzsebet
Kiskert rajongó

A barnák már inkább közömbös hatású színek. A szürkének különböző fokozataiban jelennek meg. Minél szürkébb, annál közelebb van a hatása a nyomasztóhoz, minél barnább, annál kevésbé vált ki hangulatihatást. A szürke a borús, esős idő, a rossz idő, a köd színe, az alkonyaté – miután színpompája eltűnt.

A színek hatása iránti érzékenység nem mindenkinél egyforma, vannak, akikben egyes színek nagyon kellemetlen érzést váltanak ki, ugyanakkor más színek iránt előszeretettel viseltetnek, ami egyéni fiziológiai különbségekre vezethető vissza. Egyes korszakok, egyes népek, egyes emberek bizonyos színeket különösen kedvelnek, másokat mellőznek, mert azokat nem találják szépnek. A színekhez való kötődés az egyes ember élete folyamán többször is változik.

A színek hangulatkeltő hatásával kapcsolatban azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy-egy szín nem elszigetelten, önmagában jelentkezik a kerti képben, hanem különféle kombinációkban vesz részt, tehát végül is nem az egyes szín, hanem általában a színegyüttes fejt ki kedvező, vagy kedvezőtlen hatást.
Forrás: Jámbor I.: Kertépítészet I-II, digitális egyetemi jegyzet, Budapesti Corvinus Egyetem

Fotó: Husz judit
Kiskert rajongó

Herbáció Magazin, II. évfolyam, 3. szám

Gyömbérlekvár, fahéjlekvár, borlekvár és társaik …
Miért jó egy alapvetően ízetlen termésből készülő lekvár? Mert bármilyen ízűvé varázsolhatjuk! A tökből készült lekvár kiváló alap arra, hogy fűszerek ízeit zárjuk bele.

Egyes fűszerek aromáihoz kiváló alap a töklekvár, mivel semleges íze bármivel színesíthető. A töklekvár alapreceptjei írásunk végén találhatók, ám ezek számos más módon kombinálhatók. Tök alapból fűszerek hozzáadásával készíthetünk gyömbérlekvárt, vanílialekvárt, fahéj lekvárt, szegfűszeg lekvárt, borlekvárt…, tehát egy csomó olyan lekvárt megkomponálhatunk, melyek vivőanyag nélkül lekvárként nem lennének elkészíthetők. Ezek azután a lekvárba zárt fűszerek felhasználhatók süteményekbe, palacsintákba stb. De nem kell csak az édes ízeknél leragadnunk! A tökhöz keverhetünk zöldfűszereket (bazsalikomot, kakukkfüvet, stb., vagy hagymát, petrezselyemlevelet) – Természetesen ezekben az esetekben az alapreceptben az édesítés jóval mérsékeltebb legyen.

Töklekvár alap 1

Egy kilogramm tököt kockára vágunk, és egy fazékban fél liter vizet öntünk rá. Adunk hozzá egy kevés citromlevet és reszelt citromhéjat, esetleg gyömbért, valamint ízlés szerint kristálycukrot, vagy stevia-oldatot édesítésként. Lassú tűzön állandó kevergetés mellett sűrűre főzzük a lekvárt, majd üvegekbe töltjük, tetejét megszórjuk nátrium-benzoáttal, és lezárjuk.

Töklekvár alap 2

Két kilogramm tököt legyalulunk, és annyi vízben, hogy éppen ellepje, vaníliarúddal, két citrom reszelt héjával és kicsavart levével puhára főzzük. Miután megpuhult ízlés szerint cukorral elkeverjük, és még negyed óráig forraljuk. Forrón üvegekbe töltjük, a tetejére egy-egy késhegynyi tartósítót szórunk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

Tartósító szer nélkül is lehet

Ha az ízek élvezete mellett egészségünkre is odafigyelünk, akkor a cukor helyett jázminpakóca (stevía)* oldattal édesíthetünk, így nem kell a kalóriáktól tartanunk.

Ha idegenkedünk a tartósítószertől, több megoldás közül is választhatunk. Egyik, hogy az elkészült lekvárt mélyhűtőben tartjuk. A cukor és a jázminpakóca megfelelő koncentrációban tartósít is, azaz ezek az édesítők már eleve segítségünkre vannak a tartósításban.

A lekvárok elkészítésénél a tisztaság és a légmentes lezárás nagyon fontosak, mert ha nem jutnak be az üvegbe mikroorganizmusok, a bent lévők pedig elpusztulnak, akkor nyert ügyünk van. gyik jó módszer, ha alaposan kimosott befőttesüvegekbe töltjük a forrásban levő lekvárt. Jól zárjuk le, és azonnal fordítsuk fejre. Pár perc elteltével visszafordíthatjuk, és máris tehetjük az éléskamránkba. Van, aki a lekvár tetejére az üveg lezárása előtt rumot, vagy tiszta alkoholt önt, ennek gőze is fertőtlenítő hatást vált kiaz üveg belsejében. Ezek a módszerek,- csak akkor hatásosak, ha nagyon precízen járunk el a befőzéskor, különben ha egy ki hiba – esetünkben mikroorganimus – csúszik a gépezetbe, akkor a lekvár megromlik. A tartósítószerrel eltett lekvár biztosan eláll, de ugye tartósitóval kezelt. Ezért a mélyhűtős megoldás a legbiztonságosabb.

Lekváralapul főzőtököt használjunk. Sütőtökből is készíthető lekvár, ám ennek finom és karakteres íze van, tehát fűszerlekvárok alapjaként nem használható.

*Különleges diterpén az édesfű (jázminpakóca, Stevia rebaudiana, Asteraceae) leveléből izolált, erősen édes ízű szteviozid, amely természetes ízesítőként alkalmazható. Az édesfű Dél-Amerika déli részén, Paraguay és Brazília őserdeiben honos. A Guarani indiánok a maté teát édesítették vele. Kisebb, bokrosodó, évelő lágyszárú. 60-90 cm magas, átellenesen elhelyezkedő fogazott levelekkel, szőrözött hajtásokkal. Fészekvirágzata fehér, csöves, váltivarú virágokból áll. Alkalmas klímájú területeken termesztik. Egynyáriként, cserépben mi is nevelhetjük. Megszárított, őrölt levelei édesítőszerként használhatók. Dugványról szaporíthatjuk. Az esszenciája már nálunk is kapható. Biopiacon, kertészetekben pedig beszerezhető a növény is.