Hátamon a zsákom, zsákomban a mákom,  mondja a mákrajongó kiskertész, aki semmi pénzért nem mondana le néhány sornyi mák termesztéséről, és arról, hogy még a karácsonyi bejgli töltelékét is saját mákkal készítse. A mák rendkívül mutatós a máktermesztés egész időszakában, de legfőképpen virágzásban gyönyörködteti a szemet.

A mák kiskertben, saját használatra hatósági ellenőrzés nélkül termeszthető. A kizárólag étkezési célra, úgynevezett nulla alkaloidtartalmú fajtákat, amelyeknek még a gubójában sincs hatóanyag, 500 nm-nél kisebb területen, saját célra történő felhasználás esetén termesztheted.

Mielőtt tovább olvasnál ismerkedj meg a mákkal: Mákunk van.

Az étkezési mák magja értékes, étkezésre alkalmas zsíros olajat és fehérjét tartalmaz. Alkaloidoktól gyakorlatilag mentes.

Kétféle étkezési mák van forgalomban. A tavaszi mák, amelynek egyedfejlődési időszaka 120-160 nap, és az áttelelő őszi mák, amelynek egyedfejlődési időszaka 250–270 nap. Az őszi mákot ősszel kell vetni, szeptember végén, október elején. A tavaszi mákot pedig olyan korán, amikor már rá lehet menni a talajra. A kiskertekbe az őszi mák ajánlott, amely korábban terem, nagyobb a maghozama,  a korai fagyokra nem érzékeny, és ellenálló a máktokbarkóval szemben.

Mák vetése ősszel

Máktermesztés számára napos, szélvédett helyet válassz! Csak jó talajú, apró morzsalékos talaj jöhet számításba. Az átlagos, laza szerkezetű talaj is megfelelő. Ugyanarra a helyre 5-6 évnél hamarabb ne kerüljön! Akkora területen termessz, amely elegendő a család éves mákigényét ellátni. E nagyjából 10 négyzetméter, amelyről másfél kg mák takarítható be.

A mákot jól előkészített, alaposan átforgatott talajba vesd. A mák magjai nagyon aprók (egy grammban 6-8 ezer szem van), ezért asztallap simaságú talajba vesd, majd vékony komposztréteggel takard. Ajánlott sortávolság 30 cm.

Fotó: Hegede Lujza, a “Hobbikertészeik, ide!” csoportunk tagja

Az őszi mák gondozása

Az őszi mák akkor telel át sikeresen, ha erőteljes tőlevélrózsát fejleszt. Kezdetben a mák vízigényes, de virágzásban már száraz, meleg időjárásra van szüksége. A sziromhullástól a teljes toknagyság kifejlődéséig a csapadékosabb, meleg időjárás optimális számára, míg a tok és magérési szakaszban viszont ismét meleg, száraz, csapadékmentes időjárást igényel. Ilyenkor a csapadékos időjárás kedvez a gombás fertőzéseknek.

A kikelt máksorokat kétszer is egyelni kell. Először egymástól 15-20 cm-re hagyjunk meg egy csokorban néhány növényt, végül ezek közül is a legerősebbet. Egy hobbikertész így emlékezik ezzel kapcsolatban: „Nagymamámnak volt egy kis hegyes kapája. Mindig az lett a mák közötti távolság, kb.10-12cm”.

A mák gyomosodásra érzékeny. Ez főleg az őszi és a rákövetkező tavaszi szezonban okoz majd gondot. Gyomlálásra van szüksége! Ha ezeket a munkákat elvégezted, a mák biztosan átvészeli a telet A kikelt növények 4-6 tőleveles állapotban telelnek át. Tavasszal, amikor a növények már térdig érnek, jöhet a fahamu és a komposzt, amivel jó megszórhatod a területet.

Mák növényvédelem

A tavasszal megerősödött vetemény ellenálló lesz a talaj felső rétegében bábozódó máktok barkóval szemben. A mák további ellenségei a máktok légy ás a vincellérbogár. Kórokozói közül a legfenyegetőbb a lisztharmat, a peronoszpóra. Lisztharmat ellen kén-, kalcium poliszulfid tartalmú szerek permetezésével védekezhetsz, peronoszpóra ellen réztartalmú szerekkel. A hernyók ellen használj Bacillus thuringiensist (Dipel). Levéltetvek, tripszek ellen ott a Vektafid, amelynek 83%-a paraffinolaj, vagy Biola, amelynek 50%-a repceolaj.

Mák betakarítás, mák mosás

Amikor a levelek és a gubó megszárad, a gubóba zörögnek a magvak, eljött a betakarítás ideje. A mák mosása azért ajánlott, mert kerül bele a burokból is, és van selejtes szemű mák is. Mindegyik feljön a víz tetejére, le lehet önteni. Háromszoros átmozgató öblítés után terítőn szárítsd 3-4 napig.

The post Zsákomban a mákom appeared first on Kert Lap.

Elkezdődött a szilvaszüret. A korai szilvák július elejétől érnek. A sort a szeptemberi szüretelésű kései szilvafajták zárják. A szilvaszüretet követi a szilva feldolgozása.

Szilvaszüret

A  hagyományos szilvaszüretről ír Dr. Makay Piroska Az Észak-Alföldi Régió növényi eredetű hagyományos, különleges tulajdonságú termékei című tanulmányában, amely az EU Közösségi Konferencia kiadványában jelent meg (Debrecen 2006.) : A hagyományos technológia szerint készülő szilvalekvárhoz (aszalt szilvához) előkészületként augusztus végén, szeptember elején lekaszálják a szilvafák alatt a füvet, hogy a hulló szilvát fel tudják szedni. Gyakran ponyvát, napjainkban fóliát terítenek a fa alá. Különféle méretű, többnyire akácfákból vágott vékony rudakkal (3-4m) megkezdik a szilvaverést. A kisebb fákról lerázzák a gyümölcsöt. A levert szilvát szemenként kosarakba szedik, a sérült szemeket külön kosárba dobják. A gallyakat, leveleket eltávolítják.

A szilva felhasználása

Érett, egészséges szilvából készül a lekvár,az  aszalt szilva. A hibás szemeket külön gyűjtjük, abból főzhetjük a pálinkát.

Varga Gyula a Hajdú Megyei Múzeumok Közleményei 25. kiadványában (1993) így ír: Ették nyersen, aszalva, télire befőzték egészben vagy cefre formájában, főztek belőle lekvárt és elég sok pálinkát. Kertekben, szőlők között, vagy azok végében, kerítések mentén, mindenütt megélt.

Szilva felhasználása főzés nélkül

A kimagvalt szilva kerülhet a szilvás gombócba. F. Nagy Angéla a 70-es évek receptgyűjteményét tartalmazó “A család szakácskönyve” a krumplinudli tésztáját ajánlja tésztának.  A mag helyére egy szem kockacukor kerüljön! A krumplis tésztát kinyújtjuk, kockákra vágjuk és a közepébe tesszük a szilvát. Tenyerünkkel formázott gombócokat sós vízben kifőzzük, majd a vízből kivéve olajban pirított morzsába forgatjuk, és fahéja porcukorral tálaljuk.

Családunk Cica nénijének nyers szilvalekvár receptje a hatvanas évekből: 5 kg megmosott szilvát magozz ki. Keverj hozzá másfél kg cukrot, csapott kávéskanál szalicilt és egy fél evőkanál ecetet.További lehetőségként hozzákeverhetsz egy kg héjas, felaprított őszibarackot kocsonyásítás céljából. Ízesítheted szegfűszeggel. 24 órán át állni hagyjuk, óránként átkeverve. Töltsd üvegekbe, zárd le jól, és tárold hűvös helyen. Ha túl sok levet ereszt, öntsd le, töltsd üvegbe, és fogyasszátok friss gyümölcsszörpként.

Szilva főzve

Mielőtt belekezdenénk, ajánljuk Régi magyar szilvafajták című cikkünket.

A házilag készített kavaróvitorlával állandóan, szünet nélkül kavarták a szilvát. Fotó: tarpa.eu

Varga Gyula a szilvalekvár készítéssel kapcsolatban ezt jegyzi: Leginkább bercencei (besztercei) szilvából főznek lekvárt, mert ezt nem kellett cukorral pótolni. A szilvát itt előbb ki-magvalták, régen késsel, újabban húsdarálóval apróra vágták, s rézüstben addig főzték, míg a kellő sűrűséget elérte. Akkor volt jó, ha a főzőkanál már megállt benne. Ekkor a tűzről levették, cserépfazekakba merték, majd néhány órai pihentetés után még „kikemencézték”, azaz rövid időre betették a forró kemencébe. Ezután a fazék tetejét disznóhólyaggal, vagy boltban vásárolt hólyagpapírral lekötötték, s a kamarában tárolták. Családonként 50-100 kg lekvárt is főztek.

A szilva ciberét is megismerhetjük: A készítés tipikus formája, amikor a megmosott friss gyümölcsöt két-, háromszoros mennyiségű vízben megfőzik, aztán szűrőn átpasszírozzák, s az így nyert levet cukorral édesítve hidegen, vagy melegítve kenyérrel ették. Néhol fűszerezték borssal és szegfűszeggel (Berettyóújfalu).

A szatmári szilvalekvár  augusztás végén-szeptember elején szüretelt”penyigei”, vagy „nemtudom” szilvából cukor és egyéb anyagok (tartósítószer, állományjavító, savanyúság szabályozó) hozzáadása nélkül főzött, tartós lekvár. Itt megtudható, hogy készül a szatmári szilvalekvár!

Itt megtudhatod, hogy készül a házi ágyas szilvapálinka!

The post Szilva házi feldolgozása appeared first on Kert Lap.

A tél végén radikálisan visszametszett nyári orgona gyönyörű kompakt bokorrá fejlődik a nyár folyamán. Ez évi hajtásokon hozza gyönyörű virágbugáit. Bókoló virágos hajtásaival a romantikus kertek egyik legszebb nyári, ősz eleji dísze.  

Valóban, közelebbről nézve a virágok az orgonáéhoz hasonlítanak.

Ismerd meg a nyári orgonát

A Buddleia nemzetség mintegy 100 fajt számlál. Linné az angol Adam Buddlei botanikus tiszteletére adta a nemzetségnek a  Buddleia nevet. Az első növényeket a skót Dr William Houstoun botanikus hozta be Angliába a karibi szigetekről az 1700-as években.

A tátogatófélék (Scrophulariaceae) családjába tartozó illatos nyári orgona vagy pillangócserje ((Buddleia davidii) Gyorsan fejlődik, magasra nő. Enyhe telű országokban a parlagon hagyott területeken elszaporodik. Angliában többen nemzeti virágnak titulálják, pedig Közép-Kína, Japán az őshazája. Fajnevét a baszk misszionárius, Armand David atya (1826-1900) után kapta. Négy élű hajtásain fejlődnek keskeny, lándzsás, fűrészes szélű, 10–15 cm hosszú, színükön sötétzöld, fonákjukon szürkészöld levelei. A sokszor bókoló hajtáscsúcsokon hozza forrt, lila szirmú virágait, amelyek bugában állnak. Vonzzák a beporzást végző rovarokat, lepkéket, ezért kapta a pillangócserje nevet. Nyáron, több fajtája szeptember végéig virít.

Hogy gondozd a nyári orgonát

Gyors növekedése mellett meg kell említeni nagy alkalmazkodó képességét. Így sovány talajon is megél, szárazságtűrő. Nem véletlen, hogy több amerikai államban gyomnövényként tartják számon. Kiszoríthatja a bennszülött növényeket, ezért több faiskola korlátozza értékesítését. De Nagy Britannia is küzd a vasúti sínjeit is beborító nyári orgonával. A lakosságtól azt kérik, hogy a virágokat még termőre fordulás előtt vágják le, hogy megakadályozzák a magvak terjedését.

Kompakt bokorformát radikális kora tavaszi metszéssel kapunk. E nélkül a nyári orgona akár 2 méter magasra is megnő, koronája szétesik, felkopaszodik, virágait pedig jóval a szemmagasság fölött hozza.  Február végén- március elején az új alsó hajtásokig vágd vissza! Ekkor a nyári virágzásban nagyjából szemmagasságában gyönyörködhetsz. Egy év alatt, a szezon végére a radikális visszametszés után embermagasságig megnő.

Ősz közepéig szedett félfás dugvánnyal szaporíthatod. A dugványok akár végleges helyükre is kerülhetnek. De még sikeresebb, ha hidegágyban teleltetjük őket.

A kert meleg, napos részébe, laza, de tápanyag dús talajba való. Még a félárnyékot sem tűri. Bár a csemetét öntözni kell, később csak aszályos időben öntözd. A nyári orgonát elhervadt virágainak eltávolításával új virágzásra ösztönözheted. A nyári orgonák tövét a visszafagyások miatt, a tél beállta előtt érdemes lombbal, szalmával, tőzeggel, gombakomposzttal vagy más szerves anyaggal takarni.

Virágos sövénynek vagy szoliternek is ültetheted.

The post Nyári orgona nyártól őszig appeared first on Kert Lap.

A 11. Orchidea kiállítás megtekintése Klosterneuburgban

Egynapos buszos program

A klosterneuburgi Orchidea kiállítást nézd meg a kertlap.hu kertbarátaival! Idegenvezetéssel nem szolgálunk, de jó hangulattal, szakemberrel, akitől kérdezni lehet, bécsi séta lehetőséggel, házi pálinkával és pogácsával igen!

Tervezett program:

1. Indulás:
Találkozó március 19-én (az időpont még változhat!), szombat reggel 6:30-kor a Kongresszusi Központ parkolója előtt. Lehetőség van az autópálya melletti benzinkutaknál csatlakozni hozzánk. Erre az igényt jelentkezéskor írják meg!
Utazás Bécsbe egy rövid pihenővel.

2. Érkezés Klosterneuburgba 10-11 óra körül.

Klosterneuburg Bécs környékének legszebb, műemlékekben leggazdagabb települése. A kolostort III. Babenberg Lipót őrgróf alapította, akit szentté is avattak. A XIII. századból maradt ránk a kerengő és a gótikus nagyterem. A barokk apátsági épületet 1730-1842-ig építették. Forrás: hetedhetorszag.hu

3. Az orchidea kiállítás meglátogatása

2017-ben 11. alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Orchidea kiállítást a klosterneuburg-i apátságban. A kiállítás kétévente kerül megrendezésre. Ennek a különleges növénynek, amely eredetileg az őserdők buja növényzete volt, kb. 130.000 fajtáját ismerik a világon. Most 1.200 m²-en, mesterségesen kialakított őserdei környezetben, különleges szín és formavilág keretében csodálhatjuk meg a különleges növény több száz fajtát. Forrás: hetedhetorszag.hu

A 2017. évi kiállítással kapcsolatos információk később lesznek elérhetők.

4. A kolostorkert megtekintése

A kolostorkert nagy része nyitva van a látogatók előtt, amely leginkább angolkertre hasonlít, de van benne egy önálló egységet képező barokk kert és egy klasszicista stílusú üvegház is, ahol rengeteg mediterrán növényritkaság él. Dr. Fekete Szabolcs szakemberünk segít eligazodni a növényszépségek között. Információk német nyelven: Gärten des Stiftes Klosterneuburg

Ezzel az általunk szervezett program véget ér!

14 órakor indulunk tovább közösen busszal Bécsbe, ahol szabad program keretében lehet nézelődni.

Indulás vissza Budapestre még aznap este, 17 órakor, érkezés Budapestre kb. 21 órakor. Ha lekési az visszaindulást, akkor meg kell oldania a hazajutást. De ilyen még sosem fordult elő!

Részvételi díj: 9.000 Ft/fő (útiköltség, szakember vezetése a kertben). Az összeget számla ellenében kérjük átutalni a Farmart Kft. részére a 11709002-20599461 számlaszámra.

A kiállítási belépőket a helyszínen kell befizetni. A kiállítási részvételi díja 8.50 EURO 15 fő fölött, csak az orchidea kiállításra szól. Az összeg a 2015-ös kiállításra vontakozik, ezért az ár változhat; Nincs benne az útiköltség árába.

Jelentkezés névvel, telefonszámmal, számlázási címmel a info@kertlap.hu címre küldött email-lel lehet. A jelentkezést csak a részvételi díj átutalásával tekintjük véglegesnek! Miután a busz befogadóképessége véges, a helyfoglalás az részvételi díj utalásának függvényében történik.

1. Először jelentkezik, és nem utal semmit!
2. Megerősítő információt kap az árat és a férőhelyet illetően.
3. Ön átutalja a fejenkénti 9.000 Ft.- részvételi díjat, ezzel lefoglaljuk a helyet (helyeket) a buszban.
4. Az utalásról számlát kap email-ben.
5. Az indulás előtt néhány nappal részletes információkat küldünk.

Szabad helyek száma: 49.

The post Orchidea kiállítás Klosterneuburgban appeared first on Kert Lap.

Július végétől szeptember közepéig kísérletezhetsz chip szemzéssel, hogy szaporítsd díszfáidat vagy gyümölcsfáidat. A chip-szemzés a legelterjedtebb szemzési módok közé tartozik. Némi gyakorlással könnyen elsajátítható, eredményes szaporítási módszer. 

Alapok kezdőknek

Szaporítás vegetatív szervekkel

Ha idegen egyeddel történő összenövesztéssel pótolják a hiányzó szerveket, oltásról beszélünk. A regeneráció során az oltások összeforrnak. Az összenövesztéses ivartalan szaporítás másik néven az oltványkészítés.

Alany: Az oltványnak a földben gyökeresedő alsó, az oltás alatti része.
Nemes: Az alanyra oltott vagy szemzett, számunkra fontos tulajdonságokkal rendelkező növényi rész.
Szem: A hajtáson, a levélnyél tövében ülő hajtáskezdemény.
Szemzés: A szemeket az alatta levő vékony héjszövettel (háncsrésszel), az ún. szempajzzsal együtt vesszük le és ültetjük át az alanyra.
Szempajzs: A hajtásról lemetszett, szemet körülvevő héjrész.
Oltás: Így hívjuk azokat az eljárásokat, amikor ágat, gallyat, vesszőt, rügyet vagy hajtást növesztünk össze.

Szemzés

Az egyrügyes, vegetációban végzett héj alá oltást nevezzük szemzésnek. A fák legegyszerűbb szaporítási módszere, amikor a rügyeket beültetik az ujjnyi vastagságú alanycsemeték héja alá. Ezzel az oltásmóddal ejtjük a legkisebb sebet, mégis itt a legteljesebb az érintkezés. A nemes fajta legkisebb részét, egyetlen hajtásrügyet, az úgynevezett szemet használjuk fel.

Általában a szemzés ideje akkor van, amikor az alany héja könnyen elválik a fás résztől, a hajtáson pedig már érett szemek vannak. Ez hazánkban az április közepétől szeptember közepéig tartó időszak. A szemzést végezhetjük az alanynak a földdel egy szintbe eső részén, tehát gyökérnyakba vagy feljebb, a koronahajtásokon. A gyenge növekedésű alanyon lévő oltványok előállításakor a gyengítő hatás fokozása miatt újabban a gyökérnyak fölött 20-30 cm-rel rakják be a szemet.

Gyümölcstermesztőknek –  Nemzeti érdek a magyar fajták védelme

Figyelem!  A művelet elvégzéséhez hibátlan és vírusmentes rügyekre van szükség. A kiskerti kísérletezéseket leszámítva gyümölcstermelőknek nem ajánlott a gyümölcsfák házilagos szaporítása. A küldföldi szaporítóanyagok felhasználásakor meg van a betegségek behurcolásának veszélye. Vírusmentes csonthéjas oltványokat a  Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) forgalmaz.  A vírusmentes rügyeket az Érd Elvira Major vírusmentes törzsültetvénye biztosítja, ahol mintegy 290 nemzeti kincset jelentő csonthéjas fát őriznek.

Két éves cseresznye oltványok. Fotó: MKSZN

Szemzés tipusok

Alvószemzéskor az ősz folyamán összeforr a nemes az alannyal, de a nemes rügy csak a következő év tavaszán indul fejlődésnek. A készítés ideje július második felétől szeptember elejéig tart. Fontos, hogy a szemek az egészséges, jól fejlett  szemzőhajtásokról származzanak. A leveleket kb. 10 mm-es levélnyél meghagyásával távolítjuk el. Általában a hajtás középső harmadában lévő szemek a legjobbak. A szemzőhajtásokat védeni kell a kiszáradástól, ezért szemzésig hűvös, nyirkos helyen tartsuk őket.

Ha az alanynak a háncsrésze nem válik el a farésztől chip-szemzést végezzünk. A chip-szemzés nem más, mint a szemzés és a lapozás együttes alkalmazása. Chip-szemzésnél a kambiumgyűrű metszésvonala az alany és a nemes komponensben egy mással szemben helyezkedik el, s az intenzív kalluszosodást követően már ősszel megkezdődik a szállítóedények differenciálódása. A chip-szemzésnél a fás résszel együtt vágjuk meg a szempajzsot.

Hogyan végezd a chip szemzést?

A chip szemzést az alanyon egy nagyjából 30 fokos, alsó bemetszéssel kezd úgy, hogy a szemzőkés a farészbe is behatoljon. A pajzs alakú lapot egy kissé följebb elindított vágással emeld ki.

A szempajzs alanyra illesztésekor figyelembe kell venni, hogy az alany gyakran vastagabb, mint a nemes rész, ezáltal a héja is az. Tehát a nemes részt ebben az esetben egy kicsit kisebbre kell vágni a tökéletes forradás érdekében.

Miután a chip-szemzésnél nem csak a nemes növény héját (háncsrészét), hanem több-kevesebb fás részt is átviszel az alanyra, a hagyományos szemzési módoknál gyorsabban forr össze a seb, így a következő évben már nagyobb hajtásnövekedésre számíthatsz.

Forrás: kepzesevolucioja.hu

Az alábbi fotókat a Fenyőkert Díszfaiskola bocsátotta rendelkezésünkre.

Oltó vagy szemzőkés, kötözőanyag.

1. vágás az alanyon: alsó bemetszés

2. vágás az alanyon: felső bemetszés

Bevágás az alanyon

1. vágás a nemesen a rügy alatt

2. vágás a nemesen a rügy fölött

Szempajzs

A kilógó felső részt érdemes levágni.

Az elkészült “mű”

The post Chip szemzés kísérletező kedvűeknek appeared first on Kert Lap.

Békéscsaba nem csak a csabai kolbásszal büszkélkedhet, hanem a Csabagyöngyével is.  Az önkormányzat 2012-re Csabagyöngye ültetvényt létesít egy gyümölcs és szőlő mintakertben, kéthektáros területen, Békéscsabán, a Kenderföldeken. De nem csak Békéscsabán lelt otthonra a Csabagyöngye, a legtöbb házikerben is megtalálható.

Fotó: Vantara.hu

Ismerd meg a Csabagyöngye szőlőt

A Csabagyöngye nemesítése körül van némi bizonytalanság. Általánosan elfogadott, hogy Mathiasz János a Bronnerstraube (Németország, ELBLING X CHASSELAS) és Ottonel muskotály (CHASSELAS X MUSCAT D’EISENSTADT, Franciaországban Moreau Robert Angers-i kertész 1852-ben nemesítette) keresztezésével nemesítette. Stark Adolf magoncokat nevelt magvaiból, és belőlük választotta ki a Csaba gyöngye fajtát békéscsabai kertjében. De van olyan verzió is, hogy egy békéscsabai kertben bukkantak rá. Ezen verzió szerint a szülők a Madeleine Angevine x Précoce Muscat de Saumur vagy x Ottonel muskotály. Azóta világszerte termesztik, és igen sokféle névvel illetik. Termesztési területtől függően 103 szinonim neve ismert. Forrás: www.vivc.de

Elsősorban Európában (Franciaországban, Olaszországban), továbbá Tunéziában és Dél-Amerikában (Argentínában) terjedt el. Magyarországon minden borvidéken megtalálható. Alig van kiskert, ahol ne lenne tőkéje. Állami minôsítést 1956-ban kapott.

Ismerd meg a Csabagyöngye bort

Ha van a kertedben Csabagyöngye, akkor már augusztus elejétől szüretelhetsz, mert a Csabagyöngye a világ egyik legkoraibb érésű szőlője. Hozzátehetjük, hogy egyben az egyik legismertebb is. A Csabagyöngye bort érlelés nélkül készül, vagyis hidegkezelés után rögtön palackozzák.

Bora, ahogy dr. Hajdú Edit említi: Könnyed, finom savú, kellemesen muskotályos illatú és ízű fehérbor. Gyorsan fejlődik és a szü- retelést követő 3-4. hónapban már palackozható, szép bort ad.

De nem csak újborként fogyasztható, hiszen több fehér borszőlő atyja. Ilyen például az Irsai Olivért Kocsis Pál nemesítette 1930-ban pozsonyi fehér és csabagyöngye keresztezésével. De nemesítésével már a 19 században megszületett a Mathias fivérek által előállított Szőlőskertek királynője.

Forrás: Dr. Hajdu Edit: Muskotályos borokat adó szőlőfajták, Agrofórum Extra 35 (2010)

Csabagyöngye a kiskertben

Hosszú- elemes metszést igényel. Rügyei és vesszői fagyérzékenyek. Könnyen túlterhelhető, s akkor fürtjeiben sok madárkás bogyó képződik. Miután gyors érésű, ha nem igyekszel a szürettel, a madarak, darazsak fognak helyetted szüretelni. További hátrányai, hogy esős időben hajlamos a bogyók vékony héja miatt rothadásra. Cikk ajánlat: A szőlő metszése

A Csabagyöngye házikertben leginkább csemegeszőlőként fogyasztható. A közepesen termő szőlő fürtjeinek mérete közepes, bár egy kilós fürtök is kinevelhetők. Bogyója lédús, muskotályos ízű, vékony héjú. Cikk ajánlat: A szőlő gyógyhatásai

Cikk ajánlat: Híres magyar szőlőfajták;

The post Békéscsaba büszkesége a csabai kolbász mellett a Csabagyöngye appeared first on Kert Lap.

Sok volt a termés? Íme a feldolgozás egyik egyszerű módja. Ahol megmarad a legtöbb vitamin.

Chips

Ne burgonya chips-szel kínáljuk a vendégeket. Sokkal egészségesebb a zöldség vagy gyümölcs chips! Csaknem minden zöldségfélét meg lehet szárítani!  Vegyük például a pasztinák és a cékla chips-et. Aztán itt van a cukkini chips. Hogy milyen az ízük? Igazán remek! Mintha belekóstolnál a friss forgácsba.  Ez csak tréfa! Az ízük igazán különleges. Ezeket a zöldségeket vékonyra szelve, megblansírozva, a vizet felszárítva, esetleg olajspray-vel befújva, majd a 100 fokos sütőben szárítva néhány órán át, máris ropogtathatjuk a finomságot.

De mi is az a chips? Eredetileg a hajszál vékonyra szelt, olajban kisült burgonyaszeleteket, amelyek New York államban készültek először 1953-ban, nevezték így, chips, Angliában pedig crisp. A magyar neve sokkal szebb: burgonyaszirom.  Később a különböző eljárással készült zöldségek, gyümölcs készítmények is ezt a nevet kapták, ha felszeletelve és ropogósra száradva kerültek terítékre. Manapság minden hajszálvékonyra szelt zöldség és gyümölcs, amely ropogósra szárad, sül, cukkini sziromnak, almasziromnak stb. nevezhető.

És a blansírozás mi fán terem? A fát felejtsük el. Ezt az eljárási módot a konyhában alkalmazzuk. A megtisztított nyers zöldséget szűrőkanálban 1-3 percre forró vízbe mártjuk, majd hirtelen jéghideg vízzel lehűtjük, hogy a további puhulás megakadályozzuk.

A gyümölcsszirmok közül a legegyszerűbb az almaszirom készítés. 2-3 db kissé savanykás, kemény húsú almához számoljunk 1 citrom levét, 20 dkg porcukrot,  0,5 l vizet. A vékonyra szeletelt héjas almákat kenjük meg citromlével. Kevergetés mellett lassan melegítsünk egy lábasban fél liter cukros vizet forralásig. Tegyünk bele az almaszeleteket, és letakarva egy éjszakán át hagyjuk az almákat a szirupban. Másnap szedjük az almaszeleteket papírtörlőre.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tegyük a szeleteket egymás mellé, és helyezzük 100 fokra melegített sütőbe 60 percre úgy, hogy közben félidőben az almákat megforgatjuk. Jól zárható dobozban vagy tasakban tároljuk!

Zöldség chips receptek

Szárítva tartósítás

A szárítva tartósítás, ami nem évekre szóló tartósítást jelent, a melegebb éghajlatú országokból terjedt el. A szárítással a víz elillan az intenzív ízeket, az aromát hátra hagyva. Ily módon, napon szárítva aszalják például a paradicsomot. Hogy hogyan csinálják ezt az olaszok? A paradicsomokat félbevágják, háztetőn szétteregetik és két hétig a napon szárítják. Ennek a módszernek nálunk több akadálya is lehet: a kiadós zápor, lakhelyünk adottságai és a gyűjtögető idegenek, hogy csak pár nehézséget említsek. Ezért inkább a 120 fokos, több órás szárításhoz ajánlott folyamodni. És a sütős módszerhez nincs szükségünk a hosszú nappalokra sem. Az éj bármely szakában megtehetjük. Olajjal és fűszerekkel eltéve remekül felhasználható a főzéshez.

Magyar embernek fűszerpaprikát szinte kötelesség szárítani a kocsányánál fogva 1,5 méteres damilszálakra fűzve, félárnyékos helyen felakasztva a félig nyitott verandán, vagy erkélyen. Ha ezt nem oldhatjuk meg, a kettévágott paprikát résnyire nyitott sütőben szárítsuk 50 fokon. Ha már zörgősre száradt, készülhet belő jóféle őrölt paprika. A magházától megfosztott, apróra tört paprikát mákdarálón, nagyobb mennyiséget öntöttvas húsdarálón megőröljük némi maggal, átszitáljuk, majd jöhet a kávédaráló, újabb szitálás, végül a mákdaráló. A magból a darálás során kipréselt olaj segít megőrizni az őrlemény illatát, zamatát, színét. A finomra őrölt paprikát zárható üvegedényben, fénytől elzárva, hűvös, száraz helyen tároljuk. Az íz- és aromaanyagok lebomlása lassítható, ha az őrleményt tartalmazó dunsztosüveget alufóliába csomagoljuk.

Tartósítás

The post Zöldség- és gyümölcs szárítás, chips készítés appeared first on Kert Lap.

Több arborétumban is nyílik vagy már el is nyílt a tintabuzogány vagy óriáskontyvirág vagy kevésbé nyájas nevén hullavirág. Illethetnénk még szalonképtelenebb névvel is, a cikkből kiderült, hogy miért.

Fotó: Kathy Willens, telegraph.co.uk

A tintabuzogány (Amorphophallus Titanum) egyike a világ legnagyobb virágainak. Latin neve a görög amorphos és a phallus szóból ered, az első szó alaktalant, formátlant, az utóbbi péniszt jelent. A falloszra emlékeztető megjelenésű virág bűzös testszag kibocsátásával vonzza a beporzást végző rovarokat. A virág 72 órán át nyílik. Bűze és virágzásának előre megjósolhatatlan időpontja miatt virágzáskor méltán kerül az újságok címlapjára.

Napjaink legnagyobb Amorphophallus gyűjteménye Hollandiában, a Leiden-i Botanikus Kertben található, de számos különböző faj megtalálható a magántermelőknél és gyűjtőknél is. Számos afrikai fajt nevelnek a Bonni Egyetemi Botanikus Kertben is. A bonni botanikuskertben áprilisban virágzott.

Fotó: Dvid Kriese, drkriesel. com

A növény a kontyvirágfélék családjába (Araceae) tartozik. A család mintegy 1800 faja zömmel a trópusi és a szubtrópusi területeken él. Legnagyobbrészt lágyszárú növények, gyakran gumós rizómával. Termésük bogyó, a torzsavirágzatot egy buroklevél takarja. A Torzsa virágzat megvastagodott tengelyű füzérvirágzat. Ilyen virágzata van a gyékénynek és a kukoricának is. Az Amorphophallus nemzetségbe mintegy 170 faj tartozik. Az úgynevezett másodlagos (embertől visszafoglalt)  őserdők növényei.

A trópusi övezet különleges gumós növénye Nyugat-Szumátrában őshonos, Oroardo Beccari, a híres botanikus és felfedező fedezte fel 1878-ban Közép-Szumátrában. Magjait ő jutatta el a londoni Kew Garden számára. Tisztásokon, őserdőben és mészkőhegyekben él. A helyiek test-virágnak is nevezik (bunga bangkai), a virágzat undorító testszaga miatt.

Az érett gumó súlya 25-50 kg, de elérheti akár a 75 kg-t. Hajtása 3 méter magasra emelkedik a föld fölé, és egy óriási, 4 méter átmérőjű szeldelt levelet fejleszt, amely 1-2 évig él. A levél elöregedése után a növény néhány hónapig nyugalmi állapotba kerül. Majd új levelet és gyökérrendszert fejleszt. A nyugalmi időszakban fejlődik ki a virága. Miután a nyugalmi állapot hossza többé-kevésbé véletlenszerű, a vad populációk egyedei mind eltérő állapotban vannak, egyesek virágzanak, mások nem. A szakemberek még az sem világos, hogy miért van szüksége nyugalmi állapotra.

Fotó: www.eiu.edu

A gumó nyugalomba vonulása után azonnal virágzani kezd. Egy időben csekély gyökérrendszert is fejleszt. A virágzat egy sziromlevél-szerű buroklevélből áll, amelynek belső oldala hússzínű, és egy beteg-sárga torzsából, amelyen sok, apró porzós és termős virág helyezkedik el. Óriás méreteit jól szemlélteti, hogy a torzsavirágzat mag akár mét méter magas és legalább egy méter átmérőjű. A virág nyílásakor a torzsa metabolikus úton hőt fejleszt, és rovarokat vonzó bűzt áraszt. A bűz legerősebben a virágnyílás kezdetén, a „szirom” kibomlásakor érződik. Feltehetően az éjszakai lepkéket és rovarokat invitálva megporzásra.

A növény meleg igényes, magas páratartalmat, és némi nyári árnyékolást kíván. Az erőteljes trágyázást meghálálja. A talaj nedvesen tartása még nyugalmi időszakban is követelmény.

The post A fülledt erotikát idéző óriás virágú tintabuzogány appeared first on Kert Lap.

Dr. Komiszár Lajos – 

A páfrányokról úgy tudjuk, hogy hűvös, párás patakpartok mutatós aljnövénye, legalábbis, ami az erdei pajzsikát illeti.  A rendszertanilag tőle teljesen különálló szobapáfrányok sikerrel nevelhetők otthon, a lakás hűvösebb, de világos ablakaiban, az erdei pajzsika azonban csak eredeti élőhelyén marad meg. Ne a patak partjáról gyűjts páfrányt, úgysem marad meg!

Korsópáfrányok Nephrolepis spp

A páfrányok spórákkal szaporodnak, nincs virágjuk és termésük.
A spórák a levelek fonákán lévő spóratartókban találhatók

A korsópáfrányok nemzetségéhez, sok, szemet gyönyörködtető trópusi páfrány tartozik, amelyek Afrika, Amerika, Malajzia és Nyugati-India erdeiben élnek. Vannak közöttük fán élő epifiták is. A szárnyasan összetett levelű, szobapáfrány többféle változata ismer. Sokuk virágcsokrok levéldíszéül szolgál. A többszörösen szárnyalt, sima vagy hullámos szélű, sűrű állású, zöld levelű, fodros-bodros változatok rendkívül igényesek, érzékenyek, elsősorban a levélrothadásra. Emiatt ezek inkább már csak növényvitrinbe valók. Kedvező körülmények között tőből kiinduló nagyszámú, vékony, drótszerű ostorindát fejleszthetnek.

Minél idősebb, annál hosszabbra nyúlnak hajtásai. Árnyékos, védett helyet, nedves talajt igényel

A szobapáfrány tartása, gondozása

A szobapáfrányok sikerrel tartható, ha sohasem túl meleg és túl száraz körülöttük a levegõ. A 18 °C hõmérsékletet még jól tûrik. Mérsékeltebb öntözés mellett 15 fokkal is beérik. Fényigényük közepes, kedvelik a világos, de tavasztól õszig közvetlen napsütéstõl védett helyet. Sötétben túlságosan megnyúlnak, elveszítik szépségüket, lehullatják leveleiket. Ilyenkor le is gyengülnek és kártevõk lephetik el õket.

Egyik páfrányféleség sem tûri a kiszáradást. Emiatt a levelek megsárgulnak és le is hullnak. A vízben állás viszont a gyökerek épségét veszélyezteti. Bevált a tiszta tõzegben, esetleg más közegben és kettõs edény párban történõ tápoldatos nevelésük. Kiegyenlített tápanyag igényüket kielégíthetjük 10-10-10 összetételű folyékony táppal. Naponta permetezhetjük.

Egyébként általában nem igényesek és nem is érzékenyek. Alkalmazkodó-képességüknek köszönhetõen méréskelten meleg, keleti vagy északi fekvésû szobarészben is nevelhetõk. Télen az ablakhoz közel vagy az ablakban teleltethetõk, nyáron a szobába helyezendõk. Az erõs napfényt azonban nem tûrik és szabad levegõn sem érzik jól magukat, még nyáron sem. Társíthatók közös tartóedényekben mindazokkal a levelükkel és virágjukkal díszítõ növényekkel, amelyek hozzájuk illõek és hasonló igényûek. Kivájt taplógomba, fatörzs- darab is lehet a tartójuk. Ha cserepet választunk számukra, inkább lapos legyen, mint mély, ami csökkenti túlöntözésük veszélyét.

Tartása könnyű. Talaját tartsuk nedvesen, minél melegebb van illetve minél több fény éri, annál gyakoribb permetezést kíván.

A szobapáfrány szaporítása

Az indán fejlõdõ fióknövények laza, tõzeges földdel töltött cserépbe vezetve meggyökeresedhetnek. Kifejlõdés után az anyanövényrõl levághatóan önálló növényként nevelhetõk tovább.

Ha valóban jól érzi magát nagyon elterebélyesedhet. Így a növény bár mutatós, de talaját hamar feléli, és könnyen befülledve rothadásos betegségek üthetik fel a fejüket. Ezért ne sajnáljuk éles késsel a tövet ketté- vagy akár többfelé vágni. Ne féljünk a gyökereket kissé megnyírni, majd az átültetés után magától regenerálódik a növény. Egyúttal távolítsuk el az elszáradt indákat is. Ültetésükhöz sok tõzeget tartalmazó földkeverék vagy a Florasca A típusföld ajánlható. Csak megbízható eredetű kertészeti földet használjunk.

Nephrolepis ‘Boston’

The post Trópusi szobapáfrányok appeared first on Kert Lap.

Mi legyen a görögdinnye magjával? Ne legyen! Sóhajtanak azok, akik nem szeretnének a magvak le- és eltakarításával foglalkozni,  köpködni vagy magot nyelni. Ám a mag nélküli hibridekben is található mag!  Legtöbbször olyan apró magkezdemények, amelyeket el lehet fogyasztani. A termesztése bonyolultabb, mint a magvas dinnyéé, az ára pedig 20-30 százalékkal magasabb.

Játék a kromoszómákkal

A világon elsőként Japánban állítottak elő, az 50-es években Magyarországon is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melynek eredményeként a 60-as években magyar hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Ezt a termesztési változatot a drága vetőmag termesztés illetve a magas vetőmag ár jellemezte, ezért akkor Magyarországon nem tudott elterjedni. Ma is mintegy 30%-kal nagyobb a ráfordítási igény a magszegény görögdinnye termesztés esetén.

A mag nélküli dinnyét diploid (kétszeres kromoszóma számú -44 db.kromoszóma) és tetraploid (négyszeres kromoszóma számú) szülők keresztezésével állítják elő.

A triploid (háromszoros kromoszóma számú – 33 db. kromoszóma) utód önmeddő. A mellé ültett pollenadó diploid növények szolgáltatják a virágport a megporzáshoz. A tökfélékre jellemző ragadós, nehéz pollen a rovarok közvetítésével jut el a bibére. A mag nélküli típus általában fehér színű, üreges magkezdeményeket fejleszt. Az első kötéseknél több-kevesebb kifejlett mag is található, ezért általában az első kabakokat el kell távolítani.

Tévhitek a mag nélküli dinnyéről

Jó, ha tudjuk, hogy mag nélküli dinnye nem létezik!

A mag nélküli dinnye magkezdeményeket tartalmaz, de míg a magos fajták csak kis mennyiségben tartalmazzák, addig a magnélküli fajtákra ez a jellemző. Sőt egyes fajták tartalmazhatnak “rendes” magot, csak jóval kisebb mennyiségben, mint a magos dinnyék. Ugyanakkor stressz hatására még több mag is keletkezhet bennük.

Mag nélküli dinnyefajták

A Seminis, Syngenta and Hazera által forgalmazott mag nélküli minidinnye egyre inkább hódit a világpiacon. Az olasz piacon megjelent a már meglévő fajtaszelekciójával előállított 2-3 kilós dinnye, amelyet a Hazera Genetics állít elő. Minőségük kiváló, átjáróba, teraszra is ültethető, vásárlása is egyszerűbb.

A mag nélküli, kisebb, 4-6 kg-os dinnye a hazai termelők körében is terjed, leginkább azért, mert a német piacon erre van igény. Néhány nyugat-európai áruházlánc ragaszkodik a csíkos, mag nélküli termésekhez. Hazai mag nélküli fajta a teljesen fekete, hamvas héjszínű, középkorai érésű 4-6 kg-os a Zki 10920 F1; a tigriscsíkos, korai érésű Dávid F1 (termése 4-6 normál magot tartalmazhat, stressz hatásra többet is!);

Görögdinnye Margarita 4 főre

4 bögre feldarabolt mag nélküli dinnye;
3/4 bögre tequila ;
fél bögre citromlé ;
fél> bögre Triple Sec;
4 szelet mag nélküli dinnye a díszítéshez.

A feldarabolt fagyasszuk le. Ennek ideje kb. 3-4 óra. Majd tegyük mixerbe, öntsük hozzá a többi hozzávalót és öntsük szét talpas poharakba. Mindegyik poharat díszítsük dinnyeszeletekkel. A pohár peremét díszíthetjük kristálycukorral vagy sóval, ízlés szerint. Ehhez a poharat mártsuk vízbe, majd a sóba illetve kristálycukorba.

Forrás: familyspice.com

Cikk ajánlat: Görögdinnye

The post Mag nélküli görögdinnye appeared first on Kert Lap.

Az impozáns virágú, egyszikű kánna az egzotikus karibi régióból és Amerika trópusi területeiről származik, ahol utak mentén, nyílt területeken virít, ahol földalatti gyöktörzsét fogyasztják, virágával díszítenek, toktermésének sima, kerek, fényes magjait, amelyek a 18-19. századi puskagolyóra emlékeztetnek, ékszerként viselik.

Ehető kánna

Ismerd meg kánnát!

A kánnafélék (Cannaceae) családjába tartozó kánna, más néven ehető kánna vagy rózsanád (Canna indica) robusztus rizómás növény, 1 méter magasra nő, széles levelei kissé húsosak. A rizómák rügyeiből kihajtó levelek levélhüvelyei egy látszólagos törzset alkotnak, amelyen . keresztül nő, a lombszint fölé emelkedve a virágfürtöt hordozó virágkocsány. A kánna virágfelépítése igazán unikum. Három zöldes csészelevele, három zöldes vagy színes sziromlevele és őt vagy kesebb sziromszerű porszója együttesen alkotják a szemet gyönyörködtető virágot, amelyek fürtben állnak a virágszáron. A virágok júniustól szeptemberig nyílnak.

Számos kerti hibridje (Canna x generalis) ismert. A kerti kánna (C. X generalis Baile) első hibridjeit 1868-ban állították elő. A nemesítéshez használt alapfajok a C. indica és C. glauca voltak, őket követték a C. iridiflora and C. warscwiczii hibridjei. Majd a fajtákat visszakeresztezték, tovább javították, felhasználva a C. flaccida fajt is a nemesítésben. 1872-ben álltak elő az igazán nagyvirágú fajták (C. X orchiodes Bailey). Végül további nemesítési sorozatok után megszülettek a telt virágú, felálló és a lombozatból kiemelkedő virágszárú, erős szárú, hosszú vázaéletű fajtát, hogy csak néhány jó tulajdonságot említsünk. Vöröses, tarka lombú fajtája is van, a virágszirmok pedig vörös, sárga, narancs, rózsaszín vagy tarka színben pompáznak.

kánna levél

Hogyan gondozd, hová ültesd a kánnát?

A kánna tökéletesen megfelel annak, hogy kertednek nüansznyi trópusi jelleget kölcsönözz. Jó kerti talajba, napos fekvésbe való. A nyári kánikula idején azonban jobb számára a félárnyék. Miután sekélyen gyökerezik, továbbá trópusi származású, vízigényes. Edényben tartva gyönyörű tóparti dísz. Edényben nevelve jó, ha mély alátéte mindig vízben áll. Arra vigyázz, hogy a gyöktörzséhez mérve 15 cm-nél magasabb vízbe ne állítsd a cserepét.

A nyári tápoldatozást meghálálja. Az elhervadt virágokat távolítsd el, ezzel ösztönözve újabb virágzásra. A gyöktörzset fel kell szedni, mert a fagyot nem viseli, hiszen trópusi növény. A magas fajtákat a szél megtépázza, ezért házikertbe alacsonyabb fajták valók.

kerti kánna virága és termese

A kánnát teleltetni kell. A gyöktörzset, amit nem szabad megtisztítani a talajtól, száraz, szellős, hűvös helyen kell tárolni.  Tavasszal edényben hajtasd elő, és csak a fagyok elmúltával kerülhet ki a kertbe. A kánnát cserépben is nevelheted, de a teleltetésről ekkor sem feledkezhetsz meg. Cserepét vidd száraz, hűvös helyre, hagyd fokozatosan kiszáradni, tavasszal pedig ültesd át friss virágföldbe vagy komposztba. A tél végén vásárolt gyöktörzset ültesd 20 cm átmérőjű cserépbe. Az új hajtásokat ne takard. Tartsd a cserepét 10-16 °C -on. Ha a hajtások megjelennek, fejlődni kezdenek, öntözd gyakrabban. Ha ilyen környezetet nem tudsz teremteni, várj áprilisig az ültetéssel. A kiültetés előtt edzésre van szüksége, azaz fokozatos kell szoktatni a kinti időjáráshoz. A szoktatást április végén elkezdheted, de kiültetésre csak a fagyok elmúltával kerülhet sor.

Hogyan szaporítsd a kánnát?

Tavasszal a rügyet viselő rizómák feldarabolásával szaporíthatod. Magról is szaporíthatod, de az utódnövények, hibridről lévén szó, nem lesznek egyöntetűek, és nem fognak a anyanövényre hasonlítani. Ha mégis próbálkoznál, a kemény héjú magvakat nem árt 48 órára meleg vízbe állítani az elvetésük előtt. A mag méretének megfelelő vastagságú komposztréteggel takarhatod. A csíráztatást végezd 16 °C körüli hőmérsékleten. Amikor a palánták már erősek, és a fagyveszély is lemúlt, kiültetheted, vagy kiviheted a kertbe.

kerti kánna parkban

The post Egy nüansznyi trópusi hangulat a karibi kánnával appeared first on Kert Lap.

Mi legyen a görögdinnye magjával? Ne legyen! Sóhajtanak azok, akik nem szeretnének a magvak le- és eltakarításával foglalkozni,  köpködni vagy magot nyelni. Ám a mag nélküli görögdinnye hibridekben is található mag!  Legtöbbször olyan apró magkezdemények, amelyeket el lehet fogyasztani. A termesztése bonyolultabb, mint a magvas dinnyéé, az ára pedig 20-30 százalékkal magasabb.

Játék a kromoszómákkal

A világon elsőként Japánban állítottak elő, az 50-es években Magyarországon is megindultak az ilyen irányú kísérletek, melynek eredményeként a 60-as években magyar hibrid is a termesztők rendelkezésére állt. Ezt a termesztési változatot a drága vetőmag termesztés illetve a magas vetőmag ár jellemezte, ezért akkor Magyarországon nem tudott elterjedni. Ma is mintegy 30%-kal nagyobb a ráfordítási igény a magszegény görögdinnye termesztés esetén.

A mag nélküli dinnyét diploid (kétszeres kromoszóma számú -44 db.kromoszóma) és tetraploid (négyszeres kromoszóma számú) szülők keresztezésével állítják elő.

A triploid (háromszoros kromoszóma számú – 33 db. kromoszóma) utód önmeddő. A mellé ültett pollenadó diploid növények szolgáltatják a virágport a megporzáshoz. A tökfélékre jellemző ragadós, nehéz pollen a rovarok közvetítésével jut el a bibére. A mag nélküli típus általában fehér színű, üreges magkezdeményeket fejleszt. Az első kötéseknél több-kevesebb kifejlett mag is található, ezért általában az első kabakokat el kell távolítani.

Tévhitek a mag nélküli dinnyéről

Jó, ha tudjuk, hogy mag nélküli dinnye nem létezik!

A mag nélküli dinnye magkezdeményeket tartalmaz, de míg a magos fajták csak kis mennyiségben tartalmazzák, addig a magnélküli fajtákra ez a jellemző. Sőt egyes fajták tartalmazhatnak “rendes” magot, csak jóval kisebb mennyiségben, mint a magos dinnyék. Ugyanakkor stressz hatására még több mag is keletkezhet bennük.

Mag nélküli dinnyefajták

A Seminis, Syngenta and Hazera által forgalmazott mag nélküli minidinnye egyre inkább hódit a világpiacon. Az olasz piacon megjelent a már meglévő fajtaszelekciójával előállított 2-3 kilós dinnye, amelyet a Hazera Genetics állít elő. Minőségük kiváló, átjáróba, teraszra is ültethető, vásárlása is egyszerűbb.

A mag nélküli, kisebb, 4-6 kg-os dinnye a hazai termelők körében is terjed, leginkább azért, mert a német piacon erre van igény. Néhány nyugat-európai áruházlánc ragaszkodik a csíkos, mag nélküli termésekhez. Hazai mag nélküli fajta a teljesen fekete, hamvas héjszínű, középkorai érésű 4-6 kg-os a Zki 10920 F1; a tigriscsíkos, korai érésű Dávid F1 (termése 4-6 normál magot tartalmazhat, stressz hatásra többet is!);

Görögdinnye Margarita 4 főre

4 bögre feldarabolt mag nélküli dinnye;
3/4 bögre tequila ;
fél bögre citromlé ;
fél> bögre Triple Sec;
4 szelet mag nélküli dinnye a díszítéshez.

A feldarabolt fagyasszuk le. Ennek ideje kb. 3-4 óra. Majd tegyük mixerbe, öntsük hozzá a többi hozzávalót és öntsük szét talpas poharakba. Mindegyik poharat díszítsük dinnyeszeletekkel. A pohár peremét díszíthetjük kristálycukorral vagy sóval, ízlés szerint. Ehhez a poharat mártsuk vízbe, majd a sóba illetve kristálycukorba.

Forrás: familyspice.com

Cikk ajánlat: Görögdinnye

The post Mag nélküli görögdinnye appeared first on Kert Lap.

Anyu most az egyszer téved! Nem a nyers paradicsom a legegészségesebb. A paradicsom jobb főzve, sütve, mint nyersen! Likopin tartalma ugyanis hőkezeléssel válik jól felvehetővé. De egyáltalán mi az a likopin?

Ismerd meg a likopint!

Az antioxidáns hatású színanyagok, a karotinoidok ember, ló szarvasmarha, baromfi esetében a bélből szívódnak fel, ahol részben át is alakulnak más vegyületté, részben változatlan formában kerülnek a véráramba, és jótékony hatást fejtenek ki.

A növények színtesteiben található egy különleges színanyag, a zsírban oldódó likopin. A likopin olyan vörös színű karotin származék, amely termesztett növényeink közül a paradicsomban fordul elő a legnagyobb mennyiségben (összes  karotinoid tartalmának 60–64%-a), de hazai gyümölcsök közül a csipkebogyó, és a görögdinnye is tartalmazza. A bársonyvirág szirmainak színét is a likopin adja. A likopin nem A-vitamin előanyag, mint a karotinok általában (lásd sárgarépáé), és számos élettani hatással rendelkezik.

Miért fogyassz paradicsomot?

A paradicsom likopin tartalmának köszönhetően olyan antioxidánshoz jut a szervezet, amelynek sejtvédő hatása is van. Antioxidáns hatásán kívül a sejtek közötti anyag- és információáramlásban (cell-to-cell communication) is részt vesz, tumor gátló hatású.

A likopin molekula fontos tulajdonsága, hogy hőkezelés, azaz pl. a paradicsom feldolgozásának hatására, koncentrációja nő.  A feldolgozás során ugyanis egy kémiailag stabilabb szerkezetű, könnyebben felszívódó likopin módosulat keletkezik, amely hő hatására kiszabadul a sejtekből, és hozzáférhetővé válik az emésztés során. A likopin tartalom az alábbi sorrendben nő a paradicsomban illetve a paradicsomtermékekben: nyers paradicsom→paradicsomszósz→ sűrített paradicsom→ ketchup→paradicsompor.

Humán táplálkozásban a szív és érrendszeri betegségekben, valamint a rákos megbetegedések megelőzésében van kimagasló szerepe, gátolja a tumor kialakulását illetve növekedését. Bizonyított pozitív hatása a prosztata-, a gyomor- és a tüdőrák megelőzésében. Jelentős antioxidáns hatását erős szabadgyök megkötő képességének köszönheti. Tudva lévő, hogy a szervezetben található szabadgyökök roncsoló hatásúak, mutációt idéznek elő. További előnye, hogy egy bizonyos enzim szintézisének gátlásával csökkenti a koleszterin termelődését.

Aki egészségesen akar étkezni, fogyasszon sok paradicsomlevest, paradicsommártást, főtt, grillezett paradicsomot, illetve a mediterrán konyhára jellemző módon ezt egészítse ki az alábbiakkal: olivaolaj, zöldség hal.

Tégy paradicsomot a takarmányba!

A paradicsom feldolgozása során keletkező paradicsomtörköly (héj és mag) frissen és szárítva is remekül hasznosítható sertés, nyúl és szarvasmarha takarmány! Különösen magas a szárított paradicsomhéj likopin tartalma. Adják szarvasmarháknak, kis kérődzőknek, baromfiknak, illetve halaknak is. Frissen remekül adagolható kukoricadarával, amely a felesleges folyadékot felszívja, az erjedési folyamatokat gátolja. 20% kukoricadarával keverve kiváló vadtakarmány. Forrás: Galló Judit et al: Paradicsomtörköly-szilázs vadtakarmányozási célú felhasználása, agrotrend.hu

A paradicsomtörköly, mint likopinforrás, takarmány-alapanyagként felhasználható a baromfitakarmányokban is. A baromfinak adott nyers vagy szárított paradicsomtörköly csökkenti a tumor képződést, erősíti az immunrendszert, étvágynövelő. Miután a likopin a petefészekben raktározódik, szépen színezi a tojássárgáját.

The post Ismerd meg a szenzációs a likopint! appeared first on Kert Lap.

A szezon végén a kiskertben az ágyások kitisztításával keletkezett növényhalom hétköznapi látványa fogad. Ezeknek a sorsán a gondos kertész egy pillanatig sem gondolkodik, irány a komposzt! Van valaki, aki pontosan ott hagyja télire ezeket a növényeket, ahonnan kiszedte? Ne kezdd csóválni a fejed, mert bizony sokan tesznek így.

Ez az egyik legegyszerűbb módja, hogy a kert talaját azonnal javítani kezdjük. Így megbirkózhatunk a gyümölcs- vagy zöldségfeldolgozás utáni hulladék kezelésének feladatával.

A helyben komposztálás nem új találmány

A kerti hulladék fonnyasztása és szecskázása után a kőliszttelt, bentonitliszttel megszórt apríték trágyával, keverése és a talajra terítése  nem új találmány. Manapság, talán kissé nagyképűen, in situ, azaz helyben komposztálásnak hívjuk. Ilyenkor a felső talajrétegben háborítatlanul folyik a szerves anyagok bontása, ahogy ez a természetben is történik.Előnyei az ásás mellőzése, az öntözés és kapálás minimalizálása. A takarás véd a napsütés szárító hatásától, csökkenti a párologtatást, temperálja a talajt, meggátolja talajkérgesedést, gazdagítja talaj szerves anyag tartalmát, elősegíti a talajéletet. Mind az agyagos, mind a homokos talajokra jótékony hatással van. Mindezekről a biofüzetek 3. számában (Talajművelés másképpen Komposzttal, talajtakarással) olvashatsz bővebben.

Komposztálás a talajfelszínen

Ennek a tapasztalatnak a nyomán fejleszthető tovább a helyben komposztálás módszere, amit kiválóan alkalmazhatsz kiskertben. Bővülhet az alapanyagok listája. Nem csak a helyben kitermelt növényekkel dolgozhatsz. A finomabb szerkezetű anyagok, úgymint a termést még nem érlelt egynyári gyomok, a répa zöldje, a zöldség, gyümölcs lehámozott héja relatíve gyorsan lebomlik. Terítsük szét őket a talajfelszínen, és takarjuk egy réteg érett komposzttal vagy istállótrágyával. Ez egy egyszerű, ám hatékony helyettesítője az őszi szervestrágyázásnak. Tavaszra a szerves anyag elbomlik, és a szerves anyagban gazdagított talaj készen áll az új szezonra.

Komposztálás árokban

A komposztálandó anyagot árokba is temethetjük, így javítva a talaj tápanyag ellátását, vízgazdálkodását.

Ehhez áss egy 30 cm mély árkot. Minden olyan növényi maradvány számára tökéletes, amelyet sorokban, támrendszer mellett termesztettünk. Ilyen például a karósbab, amely tudvalévőleg nitrogénben gazdagítja a talajt gyökérgümőikben élő nitrogénkötő baktériumaik révén. Az árokba hordhatsz is komposzt alapanyagot. A komposztálható anyagok kiválasztása, azok előkészítése ugyanúgy történik, mint a hagyományos komposztálás esetén.

A komposztálandó anyagokat 10 cm rétegben terítsd az árok aljába, majd ezt a réteget takard fűnyesedékkel. Erre hord rá a kiásott talajt. Jövő tavasszal már nincs szükség talaj előkészítésre, csak egyszerűen be kell vetni, vagy beültetni a palántákat.

The post A helyben komposztálás nem új találmány appeared first on Kert Lap.

Mindennapi kenyerünk az emberiség megjelenésével egyidejű, a pék mesterség úgyszintén. eleink még nem dagasztottak, ezért a kenyér lapos volt. Később változott a technológia, sok helyen megjelentek a kelesztett kenyerek. Nem csak a kényér formája, mérete változatos, hanem a kenyér alapanyaga. Ne hidd, hogy a kenyér kizárólag búzából készülhet. 

Eurázsia a búzatermesztés bölcsője. Hét ezer évvel ezelőtt kezdték az összegyűjtött vadbúza magvait elvetni. Spontán mutációk és kereszteződések vezettek a kenyérbúza kialakulásához.

Ötezer évvel ezelőtt sütött kenyér szeletei láthatók a British Múzeum egyiptomi kiállításán. A sírkamrákban talált búzaszemek szintén ötezer évesek. De gabonaszemek kerültek elő nyolcezer éves települések feltárásakor is. Ásatások során bukkant elő hétezer ötszáz éves kőkorszaki dörzskő és mozsár. A megpörkölődött búzaszem magmaradványok azt sejtetik, hogy a magokat törés-őrlés előtt megpörkölték. A belőle készült lisztet vízzel összekeverték. Ezt a pépet forró kőre öntötték, illetve parázson sütötték. Az első kenyér lepényszerű volt. A búzatermesztés ösztönözte a vándorló életmód felváltását, a lakóközösségek kialakulását. Ez az időszak az emberi civilizáció kezdete. Kelesztett kenyeret először az egyiptomiak sütöttek, időszámításunk előtt kb. 3000 évvel. A feljegyzések szerint az ókori görögök mintegy 70-féle kenyeret sütöttek. Plinius szerint i.e. 2. századig mindenki maga sütötte a kenyerét. Ie. 168-ban alakultak az első pékségek. A rómaiak becsben tartották a pékeket, ők szabadokként űzték ezt az ipart, míg a többi iparág mesteremberei rabszolgák voltak. A fehérkenyér fogalma is az ókori Rómából eredeztethető. Míg Platón szerint a hosszú öregkor megéréséhez teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér kívánatos, addig Szókratész gúnyosan úgy értelmezte ezt a javaslatot, hogy az embereknek disznóknak szánt moslékot kellene fogyasztaniuk. A rómaiak például az osztrigához “osztriga” kenyeret fogyasztottak. Igazi ínyencségeket is készítettek sajttal, tojással, tejjel. Megint másokat süteményként ettek.

Az ókori egyiptomi kenyér formája: a kőlapon sütött háromszögletes vagy kerek, lapos, vagy cserépedényben sütött, kúposan magas. A fotó forrása: www.britishmuseum.org

Az idők folyamán a sütés technológiája is sokat változott. A felforrósított lapos köveket a kemencék ősének tekinthető sütőharang váltotta fel. Az első ilyen építmények a Nílus völgyében épültek égetett agyagból. Ezeket úgy használták, hogy egy nagy lapos kövön tüzet raktak, mikor forró lett, a parazsat letörölték, a kenyeret rátették, majd a haranggal beborították. Sütőharangot ma már csak a világ egyes távoli részein használnak, a kenyérsütés hagyományos eszköze mindenhol a kemence lett. A kenyér történetében két felfedezés jelentett nagy áttörést. Az egyik, amikor kb. 200 évvel ezelőtt egy felfedezés nyomán elkezdték gyártani az élesztőt, ami gyorsan és biztosan keleszt. A másik a Mechwart-féle hengermalom (Mechwart András, 1834 – 1907)amely magyar találmány. Az egész világon hírnévre tett szert, mivel forradalmasította az őrlés technológiáját.

A Nílus völgyiek tápláléka a lótuszkenyér volt. Már 5000 évvel korábbi időkből van bizonyítható nyoma, hogy Kínában és Tibetben árpakenyeret fogyasztottak. Gyorsan elterjed, és nyoma van az egyiptomiaknál, Kis-Ázsiában, Észak Afrikában az ókori rómaiaknál, sőt Amerika őslakosai is fogyasztották. Ősi kenyérfajta volt a hűvös-nedves éghajlatú vidékeken, Skóciában, Norvégiában a zabkenyér. A rizs ma is sok százmillió ember mindennapi tápláléka és kenyere. Míg a búza és a rizsliszt közismerten elsőbbséget élvez a világon, addig kevés szó esik a kölesről, holott háromezer évvel ezelőtt már India déli részén termesztették. Ma ismét a figyelem középpontjába kerül, mert szárazságtűrő, magas tápértékű. Nem csupán kenyeret, de például sört is készítenek belőle.

A kenyérgyümölcs (Artocarpus altilis) magját és termését az indiai óceáni régióban 3000 éve fogyasztják.

A nép mindennapi kenyere sokszor nem csak a gabonából készített kenyér, hanem fák gyümölcsei, gumók és egyéb növényi részek. Például ilyen a kenyérfa, amely másfél-két kilogrammos súlyú gyümölcsöket érlel. Az indonéz szigetvilágban őshonos. Ugyancsak emberek tömeges táplálkozásául szolgál a banán, a datolya. A mauricia-pálma és a szágó-pálma 20-25 éves fáit kivágják, legértékesebb belsejét kiszedik, szeletekre vágva megsütik, vagy vízzel kiáztatják a benne levő rizspor-szerű anyagot, a szágót, ezt összegyúrják s az így kapott “tésztát” egy forrón hevített agyag tányérba teszik, néhány perc alatt átsül, s ez szolgál az indiai népek kedvenc alaptáplálékául: ez a szágólepény.

Fontos élelmiszernövény az eredetileg Amerika trópusi tájain őshonos, ciántartalmú manióka (más néven kasszava), amelyből lisztet, kenyeret, keményítőt, alkoholos italokat készítenek. 8-10ezer éve vonták termesztésbe. Először valószínűleg a maják termesztették a Yucatán-félszigeten, ma mindenütt termelik a trópusi tájakon. Afrikába a portugálok vitték el háromszáz évvel ezelőtt. A termesztett manióka gyökértömege nagyobb, és leveleinek tannin tartalma magasabb. A maniókagyökér legalább félmilliárd ember étrendjében szerepel. Trópusokon szolgál kenyérként a batáta is. (Mi édesburgonyaként ismerjük.) Földben lévő gumóit sütve, vagy főzve fogyasztják. Íze hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb.

Magyarországon a 19–20. században a házikenyér nyersanyagában és készítésmódjában sokféle változat fordult elő. A Kelet-Dunántúlon, az Alföld és Erdély nagy részén búzalisztből, a Dunántúl többi részén, a Duna–Tisza közén, a Nyírségben, északon és Erdély egy részén rozslisztből, az átmeneti övezetekben a két liszt keverékéből sütik a kenyeret. A Keleti-Kárpátok magyar lakosságánál önálló alapanyag az árpa. Kukoricakenyeret sütnek rendszeresen az Alföld ÉK-i peremvidékén (Kraszna-Szamos-Tisza mente). Somogyban a rozs–kukorica-keverék a jellegzetes. A magyar kenyérről a Magyar Néprajzi Lexikon is hosszan ír.

A hajdina magját élelmiszerként fogyasztják, vagy a jószágtartásban takarmányként hasznosítják. Lisztjéből többek közt lepény és palacsinta készül. Az igazi ínyencek hajdinaliszt és finomliszt 1:5 arányú keverékéből készítik a palacsintát.

Az “Új kenyér ünnepe”  az aratóünnephez kapcsolódik. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint az aratóünnepek első emlékei a középkorig nyúlnak vissza. Az aratás befejezése után a részesaratók búzakalászból, mezei virágból aratókoszorút kötöttek, ritkábban búzababát és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték. A vendégség rendszerint tánccal fejeződött be. A tánccal egybekötött aratószokás egy 1901-es miniszteri felhívás után vált általánossá, főleg nagybirtokos vidékeken. Az egyénileg arató gazda nem rendezett ünnepséget, de a kalákás vagy részesaratásnál rendszerint kalákatánc (taposóbál), kepebál (Felvidék) fejezte be az aratást, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg. A gazda a munkásokat itallal – gyakran étellel is – megvendégelte.

Fotó: netkeptar.hu

The post Kenyér appeared first on Kert Lap.

A nyár végi, kora őszi kertek nagy kihívása, hogy virágok nyíljanak benne. Ilyen virágok a nyár végén, ősszel virágzó japán szellőrózsák, amelyeknek jól jön a nappalok rövidülése, és a hűvös éjszakák.

Az ősszel virágzó szellőrózsák története a 17. századik nyúlik vissza. Kínából származik, de hamar meghonosodott Japánban is.

A japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. Japonica) a boglárkafélék családjába (Rannunculaceae) tartozó 70 virágos évelő egyike. A szellőrózsa (Anemone) nemzetségbe több virágos évelő tartozik. Egyesek tavasszal virágoznak, mint a csinos szellőrózs (A. blanda), mások nyár végén, ősszel.

A Royal Horticultural Society (Angol királyi kertészeti Társaság) 1850-ben keresztezte a Kínából származó Anemone hupehensis fajt a nepáli Anemone vitifolia fajjal. Így jött létre 1848-ban az Amenone x hybrida. A legnépszerűbb fehér virágú japán szellőrózsa Anemone ‘Honorine Jobert’ néven vált ismertté. Rózsaszín virágú szülőktől származik, természetes mutáció eredményeként. A franciaországi Verdunben szelektálták 1858-ban.

Az angol Perennial Plant Association (PPA – Évelő Növények Egyesület) a 2016-os év évelőjévé választotta. A kiválasztás oka, hogy igen tág klimatikus körülmények között tartható, igénytelen és ellenálló. Könnyen szaporítható. Másik előnye, hogy bőven virágzik abban az időszakban, amikor lassan a nyár vége közeleg, és a kertben már alig mutatkoznak virágok, az őszi virágokra ugyanis még várni kell.

Az ősszel virító szellőrózsák gyöktörzzsel terjednek, akár invazívvá is válhatnak. Szerencsére a gyökerek nem hatolnak mélyre, így a gyöktörzsből előtörő új hajtások könnyen kihúzhatók. Magasságuk akár a másfél métert is elérhetik. A virágtömeg gyenge szélben is szemet gyönyörködtetően ringatózik. A kerti fajták virágszíne hófehér, rózsaszín vagy lila. Ismertek féltelt és teltvirágú változatok is. Meszes, jó vízgazdálkodású talajba valók. Mutatós társai az ősszel virágzó pompás varjúhájnak ((Hylotelephium spectabile), poloskavésznek (Cimicifuga racemosa), vagy aranyvesszőnek (Solidago).

The post A kert nyár végi sztárja a japán szellőrózsa appeared first on Kert Lap.

A vadkörte minden körték őse. A Kárpát-medencében is őshonos, rendkívül fajta gazdag. A fajok egymással keresztezéséből születtek a legfinomabb magyar tájfajták.

A vadkörte taxonómiája

A vadkörte változatos faj, melyet két, egymás között folytonos alakváltozatosságot mutató alfajra osztanak. A nálunk gyakori, Közép-, illetve Kelet-Európára jellemző vackor (Pyrus ssp. Pyraster) levelei ép szélűek, vagy csúcsi részen finoman fűrészesek, kifejlődve kopaszak. Ennek az alfajnak a magháza kopasz, termése gömbölyded. Őshonos fajainkkal könnyen kereszteződik. Az őshonos körték közül említést érdemel a 8–10 m magas, többnyire két-három törzsű fa vagy ritkábban cserje, a fokozottan védett Pyrus magyarica eltűnőben lévő faj. A Dunántúlon még előfordul. Szintén ritka a vackorral alkotott hibridje, amely a Pyrus x kárpátiana nevet kapta. Másik védett fajunk a a vastaggallyú körte (Pyrus nivalis). A vadkörte akár a 200 év feletti életkort is elérheti.

A vadkörte környezeti igényei

A vadkörte napfény igényes. Előszeretettel a cseres-tölgyesekben tenyésző melegkedvelő, szárazságtűrő fafaj. Vízigényét tekintve elmondhatjuk, hogy a talajba szivárgó csapadékvíz elégséges számára. Elsősorban meszes barna erdő-talajokon és kőzethatású talajokon található, de a kötöttebb és szikes talajokat is jól viseli, ezért szikfásításra is sikerrel alkalmazható.

A vadkörte termése

A vadkörte termése kora ősszel, szeptember-októberben érik. Termése fontos vad-táplálék, sűrű koronájában, idős korban kiodvasodó törzsében pedig rovar-, madár- és emlősfajok tucatjai találnak menedéket, fészkelő- és búvóhelyet.

Általában a lehullott gyümölcsöt szedik össze, de szokás a fa alá kiterített ponyvára, vagy fóliára is leverni a termést. Az éretlenül leszedett vadkörtét kemencében aszalták, ami ízletes téli csemege volt. A vadkörtét használták savanyításhoz is. Vadalmával együtt ecet készült belőle. A vadkörte pálinka állítólag igen zamatos, bár a gyümölcs cukor tartalma alacsony, ezért nem gazdaságos vadkörtéből pálinkát főzni. A vadkörtéből készült ecetet borogatáshoz használták lázcsökkentésre. A zselici falvakban a vadkörte aszalványt székfogónak használták.

Termesztett tájfajták

A honfoglalás után az irtásokban meghagyott körtefák, mint hagyásfák éltek tovább. Főként gyümölcséért hagyták meg őket. A középkorban ártéri gazdálkodás során termesztették őket tovább oly módon, hogy az erdőt járók a legízletesebb gyümölcsű fákról szedett oltóággal oltották be a többi gyümölcsfát. A török megszállás idején több új körtefaj is eljutott hozzánk, ezek adják a később változatok sokféleségét. A vadon termő körtefajok keresztezésével jöttek létre a termesztett fajták. LIPPAI JÁNOS a Posoni érsekkert 1664-es leírásában már négy korai fajtáról számolt be („Muskotály”-, „Hosszúszárú”-, „Árpával érő” és a „Pünkösdi”-körte). A kárpát-medencei ‘Árpás körte’, ‘Búzás körte’, ‘Zabbal érő körte’ tájfajták nevüket onnan kapták, hogy a gyümölcs és a gabona érési ideje egybeesett. A nyári körték legnevezetesebbje a „Kármán”-körte volt, mai legismertebb nevén Kálmán körte, amelyet a Felföldön „Császár”-körtvélynek is neveztek.

A vadkörte a legelőfásítás, a mezsgyék, határültetések szép és hasznos növénye lehetne. Szikes fásításra is kiváló. Tavaszi virágtömegével, házi pálinkának is remek termésével, őszi sárga lombszínével érdemes az ültetésre. Méretei miatt kiskertbe nem ajánlott.

Forrás:
Doktori értekezés: TÖRTÉNELMŐ ALMA- ÉS KÖRTEFAJTÁK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A NÉPŐ FAJTAŐSMERET ÉS – HASZNÁLAT TÜKRÉBEN Szani Zsolt, Budapest, 2011.
AZ ÉV FÁJA – 1998. A vadkörte, szerk. “Az év fája” kuratóriuma

The post Vadkörte nagy kertbe, parkba appeared first on Kert Lap.

Fokhagymás trükkök, tippek, gyógyítás növényeknek és nekünk!

Fokhagymával a kártevők és kórokozók ellen

Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Szamócaágyásba duggatva jó szolgálatot tesz, védi a szamócát a gombabetegségektől. Hasonló céllal védőnövényként ültethetjük saláta, répa, paradicsom, uborka cékla, burgonya mellé is. A borsó, bab vagy káposztafélék azonban nem szívlelik a fokhagyma közelségét. De a cserepes növények mellé is be lehet dugni egy-egy gerezdet.

Dr. Gordon Port a Newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb. Ilyen a legegyszerűbb fokhagyma permetlé: turmixolj össze 5-10 fokhagyma gerezdet fél liter esővízben. Hagyd állni kb. 12 órát, szűr le, és permetezz vele! A hatást tovább fokozhatod, ha erős paprika kivonatot  (10 dkg szárított chili paprika őrlemény 1 liter vízben) és nedvesítőszerként mosogatószert  is adsz hozzá (néhány csepp 1 liter folyadékhoz).

Itt is hat a fokhagyma

Az Applied and Environmental Microbiology tudományos folyóirat hírül adta, hogy két vegyületet, diallil zsulfidot ésajoént, izoláltak a fokhagymából, amely csökkenti a gyermektápszer por Cronobacter sakazakii szennyezettséget.  A felfedezés a szoptatni nem tudó kismamák számára könnyebbség. A gyártási folyamatban e két vegyület nyomokban való bevitele már baktericid hatással bír, és kiiktatja a baktériumot a termékből, még mielőtt az a fogyasztóhoz jutna. ACronobacter sakazakii fertőzés bár ritka, de halálos kimenetű agyhártya gyulladást okoz a csecsemőknek. A két vegyület sokkal környezetbarátabb, mint az eddig használt klórtartalmú vegyületek.

A fokhagyma gyógyhatásai

A friss fokhagymában található illóolaj fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin, mely a hagymacikkelyek aprítása során az addig elkülönítetten található allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez egy fűszeres szagú, antibakteriális hatású, bomlékony anyag, melyből részben a szagtalan ajoen, részben a fokhagymára jellemző szagú illékony vegyületek keletkeznek. A vegyületek antioxidáns hatásuk közismert.

Elsősorban a fenti anyagok, illetve a fokhagymában található vitaminok (A, B1, B2, B3, C, provitamin A és D), valamint nyomelemek (többek között réz, vas, jód, magnézium, szelén) felelősek a fokhagyma sokak által jól ismert alábbi gyógyhatásaiért, miszerint javítja a gyomor emésztőképességét, fogyasztása hatásos az érelmeszesedés megelőzésére. Újabb vizsgálatok igazolták illóolajának erős baktériumölő, és bizonyos tumor típusok esetében rákellenes hatását. Bevethető az influenza ellen is. Antioxidáns hatása erősíti az immunrendszert, allicin tartalma baktérium és vírusölő hatású. Nyersen magában vagy pirítóssal fogyasztva a leghatásosabb a torokfájás és orrdugulás ellen. Még jobb a hatása, ha mézzel keverjük.

The post Fokhagyma felhasználása – tippek, trükkök appeared first on Kert Lap.

Az ügyeletes szuperételek a chia mag, és a gránátalma mellett az avokádó, miközben az elmúlt években körberajongott kókuszdió lassan kezd veszíteni a vonzerejéből. Itt megtudhatod, hogy mi mindenre használható az avokádó csonthéjas gyümölcs.

Avokádó gyümölcs

Ha avokádó gyümölcsre vágyunk, vásároljunk inkább. Az avokádó régóta ismert afrodiziákum, azték eredetű neve, “ahuacacuahat”, herefát jelent. Mielőtt még meglódulna a fantáziánk, annyi elárulható, hogy a gyümölcsök párosával csüngnek a fán… De váltsunk témát! Beszéljünk az avokádó tápértékéről! A gyümölcs magas telítetlen zsírsavakból álló olajtartalma, A-, C- és E-vitamin tartalma miatt egészséges. Fehérjegazdagsága miatt pedig kiváló húspótló. Rosttartalma magas, ezért emésztésserkentő. Az érettséget úgy állapíthatjuk meg, hogy enyhén megnyomjuk a gyümölcsöt. Az éretlen gyümölcs bizony kőkemény. Az éretlen avokádó 6-8 napig érik, de az érett gyümölcs 1 napnál nem tartható tovább. Az érleléshez legjobb, ha papírzacskót használunk. Hűtőben nem igazán tárolható.

Itt a lancasteri Ann Goodwin szárított avokádóból készült faragványát láthatjuk.

Vigyázat, a feldarabolt, meghámozott avokádó megbarnul a levegőn, akár az alma! Íze úgy érvényesül a legjobban, ha citrommal, kevés sóval és hagymával bolondítjuk. Az avokádót a trópusokon a szegények vajaként is emlegetik, mert teljesen beérett állapotban vajként kenhető.

Akinek kedve van meg is munkálhatja a gyümölcsöt. Itt a lancasteri Ann Goodwinszárított avokádóból készült faragványait láthatjuk.

Az avokádó mag szintén szépen faragható.

Avokádó olaj

A hidegen sajtol avokádó olaj kulináris értéke az oliváéhoz hasonló. Haj és bőrápoló készítmények alkotója. Az olajban főként telítetlen zsírsavak (olaj-, linol-, palmitoleinsav) észterei vannak jelen, ezek összmennyisége elérheti a 80%-ot. A telítetlen zsírsavészterek mellett egy telített zsírsav, a palmitinsav észtere is megtalálható az olajban, mégpedig 5-25%-nyi mennyiségben. Az olaj további, figyelmet érdemlő összetevői a vitaminok (pl. A-vitamin) és a fitoszterolok (pl. béta-szitoszterol). Forrás

Avokádó olaj kozmetikai alkalmazása

Az avokádó olaj előnyei: bőrhidratáló,  fokozza a kollagén termelést, hatékony kiegészítő pszoriázis és ekcéma kezelésében, égési- és egyéb hámsérülések esetén bőrhűsítő, babapopsi kivörösödés ellen hatékony, fejbőr viszketés és korpa ellen hatásos, serkenti a hajnövekedést. Alkalmazása előtt bőrpróbával győződjünk meg róla, hogy nem vált ki allergiás reakciókat.

Avokádós arcpakolás: A meghámozott avokádó héját ne dobjuk el, hanem használjuk gyengéden masszírozzuk a belső felével végig az arcunkat, majd hagyjuk hatni néhány órán át. Végül öblítsük le bő langyos vízzel. További lehetőség, ha egy avokádó érett, puha gyümölcsét pürésítjük, hozzákeverünk egy teáskanál avokádó olajat, az alaposan megtisztított, szárazra törölt arcra kenjük, úgy, hogy a száj és a szemek körüli részeket kihagyjuk. kb. negyed órát hagyjuk a bőrön majd meleg vízbe áztatott és kifacsart törölközővel, törlő kendővel enyhéz az arcba masszírozva töröljük le az egészet. Végül kézmeleg vízzel alaposan öblítsük le.

Készítsünk relaxációs aromaterápiás fürdőolajat: keverjünk össze 4 dl avokádó olajat, 2 dl mandula olajat tiszta, száraz lábasba. Forrósítsuk fel az olajkeveréket, majd vegyük le a tűzről, és két kanál gézbe csomagolt esetleg zacskós zöldteát lógassunk bele. Amikor a folyadék lehűlt, adjunk hozzá 10 csepp levendula olajat, 8 csepp kamilla olajat, 4 csepp ilang-ilang olajat, két csepp rózsa olajat. Sötét, jól zárható üvegbe töltsük, és legalább 24 óra hosszat hagyjuk, hogy összeérjen. Egy kádnyi vízbe fél dl-t használjunk belőle. Hűvös helyen tároljuk.

Avokádó olajos hajpakolás készítése: 2 evőkanál avokádó olajat és 2 evőkanál ricinus olajat öntsünk edénybe és melegítsük fel. A benedvesített hajra még melegen vigyük fel, és hagyjuk rajta több órára, ideális esetben éjszakára. Végül mossuk meg samponnal a hajat.

Avokádó a konyhában

A HVG gasztronómiai rovata így ír:
Az avokádóból készíthetünk szószokat, krémeket, tehetjük salátába, készíthetünk belőle krémlevest vagy a főzés végén adhatjuk más levesekhez. Például a mexikóiak előszeretettel használják levesbetétnek a korianderes  paradicsom-, de még a kukorica-krémlevesbe is (nem szabad főzni, mert akkor megkeseredik). A legismertebb, pirítósra kívánkozó avokádókrém a guacomole, ami manapság egyre több hazai bisztró, kávézó, söröző étlapján feltűnik.

Íme egy Jamie Oliver-féle változat: Két érett avokádót (egy felet apróra darabolva félre teszünk) és egy újhagymát feldarabolunk, néhány kemény húsú paradicsomot (a felét félretesszük) és egy kis piros chilipaprikát kimagozunk, és mindezt egy fél citrom levével és kevés friss korianderlevél társaságában botmixerrel simára kikeverjük. Ezután hozzátesszük a félretett avokádódarabokat és még egyszer átkeverjük. A krémet csak ezután sózzuk és borsozzuk (lehetőleg frissen őrölt fehér borst használjunk), és már kenhetjük-mártogathatjuk tortillára pirítósra. Ha valaki nem bírja az erőset, a chili paprika kihagyható.

The post Avokádó, az ügyeletes szuperétel appeared first on Kert Lap.

Az angyaltrombitát nevezhetnénk a végítélet harsonájának, vagy halálos szépségnek is. Hiszen szemet gyönyörködtető, éjszaka mézédes illatú virágaival magához csalogat, ha megkóstolod elbódít, akár meg is halhatsz tőle.

Ismerd meg az angyaltrombitát

A félfás szárú, csüngő virágú angyaltrombiták (Brugmansia sp.) a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartoznak, a szubtrópusi Dél-Amerika szülöttei, az Amazonász vidékéről származnak. Cserjék vagy fák.

Az angyaltrombiták magassága akár 3 méter is lehet, virágmérete pedig elérheti a 40 cm hosszúságot. Nagy, ovális, fogazott szélű leveleik szórt állásúak. Nevüket, nagy, trombita alakú virágaikról kapták. A virágok csészelevele és sziromlevele is kb. kétharmad rész magasságig összeforrt. A hibridek virágszíne a krémfehértől a narancssárgáig változik. A virágok leginkább éjjel illatoznak. Beporzását éjszaki lepkék végzik el. Termésük tok.

Régebben a Datura nemzetségbe sorolták őket, mára azonban a Brugmansia nemzetségben kaptak helyet (1973. Tom E. Lockwood). A Datura nemzetségbe pedig hozzá hasonló, de kevésbé mutatós, felfelé néző virágú, lágy szárú rövid életű egynyáriak tartoznak. Nálunk közismert, a kertekben gyomnövénynek számító, mérgező csattanó maszlag (D. stramonium), amely nitrogén jelző növény, ugyanis nitrogén dús talajt kíván. A csendes óceáni régióban invazív növényként tartják számon. Gyökérhajtásairól kiterjedt kolóniákat hozhat létre.

Az angyaltrombitát akár ördöginek is nevezhetnénk. Dél-Amerika pszichotróp növényei közé tartozik. Többféle alkaloidja közül a központi idegrendszerre ható tropán alkaloid hallucinogén hatású. A növény fogyasztása nagyobb dózisban amnéziát, végső soron halált okoz.  Az Andok hegység sámánjai, jövendőmondói rituálékban, fekete mágiában használták a levélkivonatot. A növényi nedv bőrrel érintkezve allergiás reakciókat válthat ki.  A népi gyógyászat a leveleket izomlazítóként, asztmás roham ellen használta Észak-Kelet Indiában. A növényi részeket használták bódítóként füstjét beszíva, teaként fogyasztva, sőt Tanzániában sörhöz adva is. Hallucinogénként használják ma is az Amazonász vidékén. Figyelem, használata rendkívül veszélyes! Hatása kiszámíthatatlan, nincs optimális dózis. A Brugmansia sanguinea összalkaloid tartalma 0,8%, és a szkopolamin a főalkaloidja.  Ecuadorban termesztik, a leveleket évente háromszor aratják és a szkopolamin előállítására használják, amely Nyugtató, bódító, ernyesztő, hányás csillapító hatású.

Az angyaltrombita gondozása, felhasználása

Mutatós szoliter. Hibridjei között ma már találunk tarka levelű változatokat is. Bár legsikeresebben konténeres növényként tarthatod, enyhe teleken akár át is tele, bár a föld fölötti részek visszafagynak, gyökereiről azonban újra kihajt. Napos, jó vízgazdálkodású talajba való. Rendszeres öntözést kíván. Teleltetése világos, hűvös helyen történjék, ahol a hőmérséklet nem csökken 7 fok alá. A metszést jól tűri. Az idős hajtásokat 2-3 cm-re a föld fölött visszavághatod. 10-15 cm-es, félfás vagy hajtás dugványozással szaporítható ősszel vagy tavasszal illetve magvetéssel tavasszal. Bár különösebben nem érzékeny sok vírus gazdanövénye lehet.  A kétezres évek végén mutatták ki holland szakemberek, hogy a Burgonya gumóorsósodás viroiddal megfertőződött növény tünetmentes. Levéltetvek, üvegházi molytetű, viaszos pajzstetű megtámadhatja.

Ahogy a növény bemutatásánál említettük,

Forrás: www.cabi.org; www.rhs.org.uk; keys.lucidcentral.org

The post A halálosan szép angyaltrombita appeared first on Kert Lap.