Ma már keseredés mentes uborkafajták vannak forgalomban, de még így is előfordulhat, hogy az időjárás körülmények, nem megfelelő gondozás miatt az uborka keserű, kesernyés ízű lesz, legalábbis a végei felé. Lássuk, hogy mi az oka a keserű íznek, és hogy küszöbölhető ki.

A tökfélék családja – Cucurbitaceae

A tökfélék családjába 850 faj tartozik. Fajaira jellemző a triterpén-keserűanyagok felhalmozása. A termések keserű ízén nemesítéssel enyhítenek. Ide tartozik a vadon termő fekete földitök (Bryonia alba), amely gyomnövény, a  jól ismert közönséges tök (Cucurbita pepo), a sütőtök (C. maxima) a görögdinnye (Citrullus lanatus), a sárgadinnye (Cucumis melo). A manapság egyre divatosabb szivacstök (Luffa cylindrica), amelynek belseje hálós, rostos szerkezetű. Néhány tökféléről itt lehet olvasni. További zöldségek a cukkini és a patisszon, na és nem utolsó sorban az uborka

Az uborka keserű ízéért felelős kukurbitacin

Az uborka “okos”, azért termel a keserű anyagot, hogy megvédje magát, ne legeljék le az állatok, ne tegyenek kárt benne a rovarok, hiszen hozzánk hasonlóan azok sem kedvelik a keserű ízt. Az uborka keserű ízéért egy kukurbitacin  (C13)  a felelős. A géneket, amely lehetővé teszi a kukurbitacinok termelődését, valamint a kukurbitacinok bioszintézisének útját kínai és amerikai kutatók fedezték fel. Az új tudományos eredmények lehetővé teszik nem csak a keserű anyagok termelődésének kiküszöbölését, hanem a keserű anyagok előállítását is. (Y. Shang et al. Biosynthesis, regulation, and domestication of bitterness in cucumber. Science, 2014; 346 (6213): 1084 DOI:10.1126/science.1259215)

A rendkívül keserű vad uborka leveleit és termését ugyanis Indiában és Kínában több ezer éve használja népi gyógyászat  hashajtóként, hánytatóként, májbetegségek kezelésére, vértisztítóként. Manapság kimutatták rákos sejtek szaporodását gátló hatását is.

A vad uborka gyógyhatását tehát már évezredek óta ismerik, az azonban szóba sem jött, hogy megjelenjenek vele a piacon. Az uborka nemesítése során sikerült olyan fajtákat előállítani, amelyek nagyobb termést nevelnek, és hiányzik belőlük a kukurbitacinok előállításáért felelős domináns gén.

Szerencsére a kukurbitacinok nem egyenletesen oszlanak el a növényben. Elsősorban a vegetatív szervekben (gyökér, szár, levél) halmozódnak fel. Ha a termésben is előfordulnak, akkor a legmagasabb mennyiségben a kocsány felől legnagyobb a koncentrációjuk, valamint az uborkahéj alatti rétegben. Azonban nem kell félni, a kesernyésre sikeredett uborkasaláta sem mérgező! Főleg azért, mert már 0,1 mg/liter koncentrációban igen keserűnek érezzük ezeket az anyagokat, és egereken csupán 1,0 mg fölötti tiszta kukurbitacin (ami 10 liter keserű uborkalében van) elfogyasztása okoz mérgezést. (Akinek van kedve, kiszámolhatja, hogy egy 70 kilós felnőtt esetén hány liter levet kellene meginni, ha egy átlagos egér tömege 25 gramm…)

Az uborka stressz hatására keserű anyag termeléssel reagál

Keseredést kiváltó környezeti tényezők: szárazság, hőingadozás, borúra derű, kálium hiány, vagyis minden olyan külső tényező, ami stresszeli az uborkát. Ilyenkor a termés általában még fogyasztható marad, de már érezhető a kesernyésség. Az érés, a helytelen tárolás tovább növelheti a keserű anyag tartalmat. Így megkeseríthetik gondosan elkészített ételt, nem beszélve a háziasszony hangulatáról.

Ha keseredésre hajlamos az uborkád, teszteld, hogy idejében közbeléphess.

Mit tegyél, ha mégis keserű az uborka?

Próbáld megteremteni a legoptimálisabb feltételeket számára.

Ha az uborka növényt gyakran öntözöd langyos vízzel, csökken a keserűsége.

Felhasználás előtt hámozd meg, és vágd le a kocsányhoz közel eső részét.

Az uborkaszeletek egy tálban keverd össze sóval, nyomkodd ki, és öntsd el a kifolyt lét.

Vágd le az uborka egyik végét, dörzsöld össze a két vágásfelületet. Habos folyadék fog megjelenni. Ettől számítva egy percig dörzsöld össze a két vágásfelületet. Csináld meg ugyanezt a másik végével is. Öblítsd le az uborkát, és máris fogyasztásra kész. (Mi ezt nem próbáltuk ki!)

The post Keserű az uborka? appeared first on Kert Lap.

Eldöntheted, hogy melyik sáfránnyal fűszerezed a húslevest. Használhatod az exkluzív és méregdrága fűszersáfrányt vagy a fűszer pór változatát, a sáfrányos szeklicét.

Cikk ajánlat: A sáfrány.

Jóféle sáfrány

Az őszi virágzású sáfrányok egyike a a nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó fűszersáfrány (Crocus sativus).  Rokonaihoz hasonlóan hagymagumós évelő. Száraz, napos helyeken terem. A mediterrán területeken honos. Itt találhatók ma is legnagyobb termesztő területei.

Apró, lapított hagymagumóját zsemle színű buroklevelek fedik. Szálas lomblevelei már valamivel a virágzás előtt megjelennek. 8-10 cm-es virágkocsányon, október magasságában hozza lilás-rózsaszín leples virágait. Bár a bibéjét gyűjtik, valójában magot sem hoz, így bibéje szinte csak azért fejlődik, hogy meg megszedését és szárítását követően a világ egyik legdrágább fűszerét állítsák elő. Ahogy ezt teszik már az időszámításunk előtti időktől fogva. Magyarországon 14-17. század között élte fénykorát, ekkor termesztették és használták bőséggel.

A fűszer sáfrány, ahogy a népi neve is mondja, jóféle sáfrány. Augusztusban ültetik, októberben szedik. De jó hozamra inkább az ültetés utáni évtől lehet számítani. A hagymagumóknak igen sokféle kártevője ellen csak úgy lehet védekezni, ha a gumókat csávázzák, a talajt pedig fertőtlenítik. Megszárított bibéjéből nyerik a sáfránynak mondott fűszert, amely illóolajat, zsírosolajat és karotint tartalmaz.

A fűszer nagyon drága dolog, ára az aranyéval vetekszik. Nem is annyira azért drága, mert olyan kiváló aromájú, hanem azért, mert rendkívül munkaigényes a bibék gyűjtése, amit gépesíteni nem lehet. 1 kg szárított fűszer előállításához legalább 150 000 bibét kell csipesszel kicsípni a virágokból. A szétteregetett bibéket hagyományosan parázs felett szárítják. A szárított bibék tárolásával csínján kell bánni, mert igen nedvszívó, fényérzékeny, amely a fűszer minőségének a rovására mehet. Bár a jó minőségű, szárított fűszer megdörzsölve jódos illatú, íze enyhén kesernyés, viszont remekel a jóféle húslevesben. Húsok, saláták fűszerezésére is használják. Ételszínezésre is kiváló. Kimutatták enyhe görcsoldó, nyugtató, étvágyjavító hatását. Nagy adagban mérgező.

Pórsáfrány

Ha drágállunk néhány szem bibéért ezreket kiadni, van más lehetőség is. Ez pedig a pórsáfrány vagy másként Sáfrányos szeklice. Félreértés ne essék a sáfránnyal nem áll semmiféle rokonságban. A fészkesvirágúak családja (Asteraceae) tartozó sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius) Elõ-Indiában honos egyéves lágy szárú. Hímnős csöves virágainak színe citromsárgától, a narancssárgáig változik, elvirágzáskor láng vörös. Termése kaszat. Nagy előnye, hogy kiskertben is megterem. Júliustól augusztus végéig virágzik. A virágbibét színezésre használják. A sáfrányéhoz hasonló módon meleg és napfény igényes, szárazságtűrő. Március közepétől április közepéig vetik 40-50 cm sor- és 15-20 cm tőtávolságra, 4-6 cm mélyre. A mintegy méteres is megnövő, szúrós szeklice remek térhatároló is egyben. Szárított virágai helyt kapnak a száraz csokrokban.

Magjában zsíros olajokat raktároz. Kaszatterméséből sajtolással nyerik a telítetlen zsírsavakban gazdag olajat. A termésből hidegen nyert olajat étkezési célokra, illetve a gyógyászatban érelmeszesedést megelőző és gyógyító szerként is hasznosítják. Teája köhögés elleni szer.

A július-augusztusban nyíló tűzvörös, nyelves virágok szirmait lecsípik a teljes virágzást követően, és tűző napon szárítják. Az eljárás jóval egyszerűbb, mint a bibék kicsípdesése. Ami az árában is jól látszik. A szedés után mihamarabb meg kell szárítani.

Magyarországra a középkorban került feltehetően olasz közvetítéssel, és leginkább azzal acéllal, hogy helyettesítsék vele a fűszersáfrányt. Melius már említi többek közt húsleves színezékeként. Természetes színezőanyagait levesek, főzelékek, mártások, tészták, sütemények, krémek, salátaöntetek színezésére és fűszerezésére használják. Színeznek vele sajtokat, vajat és margarint is. A húsleves semmi hátrányt nem szenved, ha a méregdrága sáfrány helyett sáfrányos szeklicével festjük.

Hazai nemesítésű fajta a tüskétlen fészekpikkelyű ’Pannónia’. Olaj és virágdrog előállítására nemesítették.

The post Méregdrága sáfrány helyett sáfrányos szeklicét a húslevesbe appeared first on Kert Lap.

Tudtad, hogy a káposztaféléket az év bármely időszakában termesztheted? Persze ez alól a tél kivétel! A karfiol nem tartozik a könnyen termeszthető zöldségfélék közé.

Ismerd meg a karfiolt

A karfiol (Brassica oleracea var. botrytis) Ciprusról származik. Európába Itálián át került. Kétnyári növény. Arab botanikusok írták le először. Spanyolországban már a 12. században három fajtáját írták le (tavaszi, nyári, őszi). Franciaországban a 16. században igen nagy népszerűségnek örvendett. Mark Twain írta róla a Pudingfejű Wilson tragédiája című novellájában (1894): A karfiol egyetemet végzett káposzta.

A karfiol, akárcsak a brokkoli egyéves növény. Húsosan megvastagodott virágzati szárát és a virágzatát fogyasztjuk. A karfiol virágzata, amelyet rózsának is neveznek, fél és 3 kg között változik fajtától függően. A karfiolrózsa hófehér, de vannak zöldes és sötétvörös rózsájú fajták is. A fellépő barnulás, egyéb termesztéstechnológiai, növényvédelmi probléma.

A karfiol C-, B5-, B6 vitaminban gazdag, magas a folsav- és élelmi rost tartalma. Omega3 zsírsavat tartalmaz.  Rendszeres fogyasztásával a szív- és érrendszer karban tartható. Ismert rákellenes hatása. Csökkenti a koleszterin szintézis. (forrás: academics.hamilton.edu)

A karfiol házikerti termesztése

A legsikeresebben a karfiol palántáról nevelhető. A rövid tenyészidejű karfiol elő- ás utónövényként termeszthető. Előveteménye lehet a borsó, bab, áttelelő spenót, saláta, korai burgonya.  A korai fajták lekerülése után (július-augusztus) céklát, téli retket, őszi fogyasztásra vetett spenótot lehet termeszteni. A korai termesztés esetén az ültetés időpontja március vége, április eleje, a mi éghajlatunkon a legkevésbé sikeres nyári termesztés esetén az ültetés időpontja április vége –május közepe. Az úgynevezett őszi karfiol középhosszú, hosszú tenyészidejű. A palánták kiültetésének időpontja: június elejétől július 20. Októberben, de legkésőbb a mínusz 2–3 °C-nál le kell szedni. A palánták kiültetése 60-70 cm sor- és 50-65 cm tőtávolságra történhet. Magja ősszel (szeptember-október) is vethető. Ilyenkor a palántákat a kiültetésig fagymentes helyen kell teleltetni.

Talaját gazdagítsd istállótrágyával, legjobb a lótrágya. A karfiol laza, tápanyagban gazdag talajba való. Közepes fényigényű, különösen a rózsaképzés idején nagy a víz- és páraigénye. A talaját ne hagyd kiszáradni! A kiszáradás ellen hatékony a mulcsozás. A fehér rózsájú fajták rózsáit erős napsütésben árnyékold! Ez a probléma tavaszi-, nyári termesztésben léphet fel. A nyári termesztéshez hőstresszt toleráló fajták válassz. Tavaszi és nyári termesztéshez olyan fajtákat válassz, amelynek belső levele a rózsa fölött összeborulnak, így védve őket az erős fénytől. Tudj róla, hogy a tavaszi káposztalégy és a káposztatorzsa-gubacslégy kedvenc növénye a karfiol. Esős időjárásban felléphet az alternária, illetve a peronoszpóra, különösen az őszi időszakban, mert a sok belső takarólevél miatt a fej sokáig nedves maradhat.

Az őszi karfiolok akár januárig is eltarthatók. A szabadföldi őszi fajták lombozata, rózsája nagy, rózsája könnyen bontható, hűtőipar részére is alkalmas fajták. Őszi szüretkor földlabdával szedd fel a növényt, és nyirkos homokba, arasznyi mélyre ültesd. A fejletlen rózsájú töveket is földlabdásan kell felszedni. Szorosan egymás mellé vermelve, világos helyen tartva rózsájuk tovább tud növekedni!

Karfiolfejek elszíneződésnek, nem megfelelő fejlődésének okai

•  A túl erős napfény, a bórhiány  karfiolbarnulást okoz.
• Az erős napsütés, a molibdén hiány lila színt eredményez.
• Alternáriás betegség esetén a karfiolrózsán és a levélen lilás foltok jelennek meg.
• A nagy meleg késlelteti, illetve elhúzódóvá teszi a rózsafejlődést.
• A nitrogén túltrágyázás egyik jele, hogy a karfiolrózsák kiszőrösödnek, hajasodnak.
• A karfiol üvegesedését a meleg időjárást felváltó hűvös, esős időszak okozza. Az üveges foltok lassan megbarnulnak.

The post Karfiol télen-nyáron appeared first on Kert Lap.

A házikert gyakori problémája a hűvös, nedves időszakban, árnyékos, zsúfolt helyen megjelenő lisztharmat. A lisztharmat  szinte minden növényen meg tud jelenni. Feltűnik a levélen, virágon, termésen. A fertőzött növény ránézésre sokszor olyan, mintha liszttel szórták volna be. Ha nem lépünk fel ellene, tönkreteszi a növényt, a termést.

Lisztharmat fertőzés

A lisztharmat gombák közel kétszáz faja csak a növények felületén él (ektoparazita). Gazdanövényei többnyire kétszikű növények.  A lisztharmat fertőzés egyik jellegzetes tünete a lisztszerű bevonat képződése a hajtáson, levélen, de akár virágon és termésen. Ez nem más, mint a lisztharmatgombák terjedését elősegítő ivartalan spórák (konídiumok) tömege. Ha például a levélen elszaporodik, a levél elsárgul, végül lehullik, ha termésen jelenik meg, a termés tönkremegy, szélsőséges esetben az egész növény kipusztulhat. A lisztharmattal megtámadott zöldségek minősége romlik, konkrétan fogyasztásra alkalmatlan lesz! A lisztharmat fertőzés, ha nem is okozza a gazdanövény pusztulását, olyan stressz hatással bír, amely érzékenyíti a növényt más fertőzésekre.

Néhány érdekesség a lisztharmat fertőzéssel kapcsolatban

Európában vadgesztenyén (Aesculus sp) fertőz az egyik lisztharmat faj, de a fertőzés mértéke eltérő. Hússzínű vadgesztenyén (A. carne) súlyos fertőzés, vörös vadgesztenyén (A. pavia) mérsékelt, gyenge fertőzés, és mérges vadgesztenyén (A. glabra) gyenge, szórványos fertőzés jelentkezett.

Szivarfán (Catalpa bignonioides) szintén egy behurcolt, észak-amerikai lisztharmat faj fertőz. Kimutatták, hogy 2006-ra a betegség országosan elterjedt, a gomba súlyos, helyenként totális fertőzést okoz.

Gyertyánon (Carpinus betulus) egy másik lisztharmat fajta fertőzése jelent meg 2005-ben. Helyenként (pl. a fővárosban gyertyán sövényeken) az állomány 100%-os fertőzöttségét állapítottak meg.

Borsófán (Caragana arborescens) 2005-ben jelent meg egy távol keleti eredetű lisztharmat fertőzés.

Az eddig őszibarackot és rózsát fertőző lisztharmat fajról kimutatták, hogy a meggy (Prunus cerasus) egy új gazdanövénye.

Forrás: “Mikobióta-diverzitás tanulmány fás növényeken, különös tekintettel a ‘decline’ folyamatokban részes nekrotróf fajokra” OTKA pályázat 2003-2006.

Paprikán (különösen fűszer paprikán) egy trópusi és szubtrópusi vidékeken elterjedt lisztharmat faj fertőz, amely egy genetikailag rendkívül változékony csoport tagja. a 70-es években jelent meg, de a 90-es évekre már országszerte problémát okozott. A fertőzés tünete eltérőnek a típikus tünetektől. A fertőzés öregedő leveleken lép fel. A magas hőmérséklet visszaszorítja fertőzés terjedését. Forrás: Dr. Jankovics Tünde, Dr. Kiss Levente: A paprikalisztharmat, Agrofórum, 2013. november.

Lisztharmat fertőzés megelőzése

A fertőzés kivédésének legfőbb módja a megelőzés. Ennek első alapfeltétele, a lisztharmatfertőzésekkel szemben rezisztens fajták használata. A gombákban bekövetkezett mutáció(k) miatt azonban gyakran a rezisztens fajok is fertőződnek.

Monokultúrákban egész járványok is kialakulhatnak. Ezért fontos a növénytársítások alkalmazása.

A kiültetésre szánt növény jó kondícióban, egészséges legyen. Nagyon fontos, hogy a növény számára minél optimálisabb körülményeket biztosíts igényeinek megfelelően.

Ültess szellősen, napos helyre, ahol mindig van légmozgás. A növények összezsúfolás, az így kialakult magas páratartalom kedvez a betegségek kialakulásának és terjedésének.

Fontos, hogy reggel öntözz, mert így a nap hamar felszárítja a növényen megtapadt vízcseppeket, ami a gomba spórák lételeme, és a délelőtti hőmérséklet emelkedés pedig nem kedvez a gombák elszaporodásának. Mindig a növények tövét öntözd, ne használj permetező öntözést. Így elkerülöd, hogy a spórák (konídium) a vízcseppekben szétspriccelve tovaterjedjenek.

Folyamatosan ellenőrizd a növényeidet, hogy azonnal cselekedni tudj, ha a fertőzés első jelei mutatkoznak.

Mit kell tenni, ha már megjelent a lisztharmat fertőzés?

Ha már megjelent a fertőzés, megtörtént a baj, szorgalmasan távolíts el minden megtámadott növényi részt. Úgyanígy a lehullott, beteg növényi részeket is gyűjtsd össze és dobd ki. Legjobb lenne ezeket a fertőzött részeket elégetni, azonban a tűzrakási tilalom miatt kénytelen leszel fóliába gyűjteni és a kukába dobni. A beteg növényi részeket a komposztba dobni tilos!

Alkalmazz háziszereket. Az igen gyakran használt tejes permetezés leginkább a növény kondícióját javítja, így növelve ellenálló képességét. Permetezz egyharmad rész tej kétharmad rész esővíz oldattat. A hatást tovább fokozhatod, ha víz helyett zsurlólét használsz. Cikk ajánlat: Zsurló permetlével a gombák ellen. Még ennél is erősebb a hatás, ha az permetező oldat egy literébe egy csipet kénport vagy más kéntartalmú szert teszel. A ként már az 1800-as években is alkalmazták, lisztharmat ellen. A műveletet egy héten akár háromszor is elvégezheted a megfelelő hatás eléréséhez. De használhatsz hagymahéj permetlét. A levek koncentrációja: 10 dkg szárított szurló vagy hagymahéj 10 liter esővízhez. Szűréshez vászon szövetet használj, hogy a permetező ne duguljon el. Míg az öntözésnél azt mondtuk, hogy reggeli időpont a leghatásosabb, úgy a permetezést alkonyatkor, szélcsendes időben végez. Miután kontakt hatásról van szó, minél lassabb száradnak fel a permetcseppek, annál hatékonyabb a permetezés. De a növények esetleges perzselődését is elkerülheted.

Cikk ajánlat: Lisztharmat szőlőn

The post Lisztharmat a házikertben appeared first on Kert Lap.

Mielőtt bármit is kezdenénk a bazsalikommal, le kell szüretelni. Ebben segít a Bazsalikomszüret okosan cikkünk.

A bazsalikom illata virágcsokorba kötve még napok múlva is belengi a szobát. Említi Tóth Árpád A bazsalikom című versében. Majd így folytatja:

“…A bazsalikom csipkés levelét
Ujjheggyel gyöngéden megdörzsölöm,
Mint parasztnéne szokta, ha belép
A templomküszöbön…”

A bazsalikom a legenda szerint krisztus sírján termett a feltámadást követően, ezért a bazsalikom az új élet szimbóluma. Ma is megtalálható hagyományőrző görög-keleti templomokban, sőt szentelvíz előállításhoz is használják. Ennek gyakorlati alapja az, hogy illóolaja illatosítja és valamennyire fertőtleníti a vizet.

A bazsalikom illatos olaját a virágzó hajtásaiból vízgőz-desztillációval nyerik ki a bazsalikom olajat, amelynek fő alkotórészei az Aromax honlapján található információk szerint:  linalool (35-50%), a metilkavikol vagy esztragol (15-25%) és az eugenol (5-60%). Az arányok évjárattól, fajtától függően változnak. Ennek az aromás olajnak köszönheti gyógyhatásait és ennek köszönheti, hogy igen kedvelt fűszer többekzt a mediterrán konyhában.

Bazsalikom, a fűszer

középkori füveskönyv a 15 század második feléből, Cluny Múzeum (Középkor Nemzeti Múzeum, Párizs)

Erős, jellegzetes, édeskés ízű. Táplálékként leveleit használják fel frissen vagy szárítva. A mediterrán konyha közkedvelt alapanyaga. Kellemes fűszere a friss salátáknak, paradicsomos ételekhez, tésztákhoz, babhoz valamint gombához is használják. A jellegzetes olasz pesto nevű pikáns szósz fő alkotóeleme. Nagyon népszerű Vietnámban és Thaiföldön is. Élénkzöld levele ételek díszítésre is alkalmas. Jól illik fokhagymához, citromhoz, kakukkfűhöz. Bárány, hal, szárnyas ízesítéséhez kitűnő.
Tíz különleges bazsalikomos recept

Bazsalikom, a gyógynövény

Közismert a bazsalikom gyógyhatása is. Egyike azoknak a gyógynövényeknek, amelyek harmonizálják a test-lélek működését. Az ajurvédikus gyógyításban légúti betegségeknél – asztmánál, köhögésnél, megfázásnál használták. Az ókori kínaiak emésztőrendszeri problémáknál, epilepsziánál és veseerősítőként alkalmazták, valamint kígyómarás, rovarcsípés, láz, különböző fertőző betegségek és fejfájás ellen is használták. Külsőleg pedig bőrnyugtatóként, idegcsillapítóként, reuma elleni szerként alkalmazták. Úgy vélték, szerelmi serkentőszerként is hatásos, és illata által szerelmünket magunkhoz láncolhatják. Ők is használták afrodiziákumként is, hiszen a bazsalikom tele van izgató hatású illóolajjal.

Napjainkban az orvostudomány több légzőszervi betegséget gyógyít a bazsalikommal. Az asztmát, hörghurutot, tüdőtágulatot megelőzhető és kezelő szerként használják. A szaglást is élénkíti. Emésztési zavarok valamint nyugtalan gyomor esetében is alkalmazható. Segít az emésztésben, a bélgázok elhajtásában, megelőzi a székrekedést, csillapítja az émelygést és a hányingert. Agyműködést serkentő, étvágyjavító, frissítő, sebgyógyító, delírium- és félelem-csökkentő, fájdalomcsillapító, görcs- és hasmenés-gátló hatása is ismert.

A magyar  ’Purple Ball’ bazsalikom lila árnyalatú lombozatával, valamint kompakt megjelenésével vívta ki az elismerést.

Olaja segít a légút fertőtlenítésében, a fölösleges nyálkák eltávolításában. Megfázáskor segít kidugítani az orrot, csökkenti a lázat és antibakteriális hatása is van. Kitisztítja a fejet, növeli a koncentráció képességét, de migrén és fejfájás enyhítésére is használhatjuk. Erősíti és megnyugtatja idegeket, és jó hatással van az idegrendszer működésére, ráadásul a búskomorságot is enyhíti. Ájulás esetén segít az eszmélet visszanyerésében. Emellett, a bazsalikom kivonatának hatására csökken a fogínyvérzés, serken az izomműködés, enyhül az izmok feszültsége, enyhülnek az izomgörcsök és a hátizom-fájdalom. A menstruációs görcsök enyhítése mellett segít a rendszeres havi vérzés beállásában, illetve kismamáknál serkenti a tejtermelést.

Enyhíti a szúnyog- és a darázscsípés utáni viszketést és fájdalmat, sőt hatásos rovarriasztó szerként is. A szépségápolásban ugyancsak fontos szerepe van, mivel élénkíti a vérkeringést, feszessé és rugalmassá teszi a bőrt, illetve a pattanást kezelésénél is használhatjuk.

Termesztésével kapcsolatos információkat itt találsz: Bazsalikom

hidegtűrő bazsalikom erősen fahéjas illattal, másfél méter magas, fásodó szárú.

The post Gyógyít és fűszerez a bazsalikom appeared first on Kert Lap.

Itt az ideje, hogy talajtakaró növényeket vess zöldséges kertebed, gyümölcsösödben, a szőlőben, amelyek megakadályozzák a következő évben a talaj elgyomosodását, télen a talajeróziót, amit az őszi-téli csapadék, és szél okozhat. És ami legfontosabb, meggátolják tápanyagok, főleg a nitrogén kimosódását a talajból.

Takarónövények

A talajtakaró növények vastag rétege a legjobb, amit az őszi kertnek adni tudunk. Magjaikkal vesd be a megüresedett ágyásokat, magas ágyásokat, a gyümölcsöst, a szőlőt, hogy kerted talaját a legegyszerűbb módon szuper talajjá alakítsd át. A takarónövényeket könnyű elvetni, nevelni, és egyszerű őket a tavaszi talajba bedolgozni.

A takarónövény olyan különféle másodvetésű pillangós és keresztes virágú növény, amely visszapótolja a talajba tápanyagot. A terményt nem betakarítjuk, hanem beforgatjuk a talajba. Ezek a növények zöldtrágyák és gyomelnyomók egyben. Elszáradás után mulcsként hagyd meg őket.

Takarónövények előnyei

A számtalan előnyből említsük meg a négy legfontosabbat:
Tápanyaggal, szerves anyaggal gazdagítják a talajt.
Meggátolják a vízzel, csapadék- és szélerózióval történő tápanyag kimosódást a talajból.
Csökkentik a gyomosodást.
Javítják a talaj szerkezetét és ezen keresztül tápanyag és vízgazdálkodását.

Mikor vesd el a takarónövényeket?

Augusztus elejétől közepétől szeptember végéig vethetsz az elárvult, feltakarított ágyásokba. A vetés művelete nem igényel ásást. Szórva vess! Úgy járj el, akárcsak fűmagot vetnél! Az a lényeg, hogy a magvaknak legyen ideje kicsírázni, betölteni a sorokat zöld tömeggel. Növekedésük egészen az első komoly fagyokig eltart. Ezt követően elhalnak, visszafagynak. Télen elbarnult növényi maradványaik befedik a talajt. A tavasz beálltával felélednek, és folytatják a növekedést. Mielőtt az ágyást újra használatba veszed, forgasd be a növényeket a talajba.

Mit vess?

A keresztes virágú japánretek takarónövényként ültetése az USA-ban igen népszerű. De manapság már nálunk is ajánlják talajtakaró növényként. Különösen mélyre hatoló karógyökerei miatt alkalmazzák előszeretettel. 30-40 nap alatt jelentős zöld- és gyökértömeget fejleszt. Szőlőben, kukoricásban a sorok közé vetheted talajjavítás céljából! A részletekről itt olvashatsz: takaronovenyek.hu Vagy szóba jöhet a köztes növényként a mustár is. További részletek a cikkünkben találsz: A mustár mint köztes növény. Hüvelyesek közül megemlíthetjük a sziki kendert, amely nem csak a száraz körülményeket tűri, gyökérzetével hasznosítja a talaj tápanyagtartalmát, hanem a gyökérgümőiben élő nitrogénkötő baktériumok réven mintegy nitrogén trágyázza is a talajt. Zöldségek és gyümölcsök között kiváló takarónövénye. Elnyomja fonálférgeket. Kb. 8-10 hétre van szüksége az első fagyok beállta előtt. Részleteket a takaronovenyek.hu oldalon találsz. De szóba jöhet az olaszperje is, amely szintén az USA-ban igen közkedvelt. Nálunk is kapható. Az olaszperje szintén mélyre hatoló, nagy tömegű gyökérzetével tűnik ki. A http://talajdoktor.wixsite.com ajánlja az olaszperje és a japánretek együttes alkalmazását.

The post Vess takarónövényt télire appeared first on Kert Lap.

Kevés olyan növény van, amely annyira próbára tette a botanikusokat, kertészeket, mint a kékgyökér. Hol lágyszárú évelőnek, hol cserjének, máskor félcserjének gondolták. Sokszor télen visszafagy, enyhe teleken viszont áttelel. De más anomália is megfigyelhető. Ősszel kobaltkék virágaival, bronzos lombszíneződésével kitűnik, de egész nyáron szinte láthatatlan.

Kékgyökerek bemutatása

A Ceratostigma nemzetség fajai kék virágú cserjék. Enyhe klímán félörökzöld. Magassága nem haladja meg a 20-30 cm-t. Hol elterülő, hol felálló hajtású. Gyökerével terjed, de nem agresszív. Augusztustól októberig hozza kobaltkék levélhónalji és végálló fejecskékben nyíló virágait. Termésük tok. Napra, félárnyékba valók. Talajban nem válogatnak, de a pangóvizet kerülni kell. Visszametszéssel ösztönözhetjük őket dús hajtásra. Arborétumaink többségében megtalálható.

Ősszel nyílik a nálunk leggyakoribb tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides). Az ólomvirágfélék (Plumbaginaceae) családjába tartozó a tarackoló kékgyökér Nyugat-Kínából származik.

Kevés gondozást igényel. Napos vagy félárnyékos helyet kedvel, s az átlagosnál kevesebb vízzel is beéri. Félárnyékos helyen is megél, de igazán napos helyen érzi jól magát. Árnyékban felnyurgul, és kevesebbet virágzik. Talajokban nem válogat, de a kissé agyagos talajban fejlődik a legszebben. Ugyanakkor a rossz vízvezetésű, nedves talajt, pangóvizet nem tűri. Mésztűrő. Időnként problémát okozhat számára a lisztharmat.

Aki ősszel is színes, virágos kertet akar, annak feltétlenül ajánlott. Jól használható talajtakarásra, sziklakertekbe, szegélynek. Lépcsők, sétautak mellett is ajánlott. Rézsűkre és sírokra is telepíthető. Bokrok alá is ültethetjük. Ellenben kaspóba, edénybe ne ültessük. Későn hajt, ezért töve köré érdemes korai hagymás növényeket telepíteni, amíg a kékgyökér megerősödik, addig a tavaszi hagymások virágaiban gyönyörködhetünk. Nyáron üde zöld szőnyeget képez, amelyen a melyet a gyomok sem tudnak áttörni. Lombozata ősszel bronzszínűre színeződik. Ősszel virulnak kobaltkék virágai, amelyek remek kontrasztot alkotnak a lombszínnel. A téli takarást meghálálja. Kora tavasszal az elfagyott hajtásokat vágjuk le.

Tőosztással vagy dugványozással szaporítható. Zölddugvánnyal tavasszal, míg félfás dugvánnyal nyáron próbálkozzunk.

Nem tarackoló rokona a Nyugat-Szecsuánból származó kínai ólomvirág (Ceratostigma willmottianum). Védett helyen akár 1 méterre is megnő. Egyedül kompakt megjelenésű, de például cserjék társaságában inkább terülő. A hajtások fiatalon vöröses barnák, később a vöröses árnyalat elmúlik. A Bach virágterápiában használják virágesszenciáját. Bach: “Azok számára, akikben nincsen elegendő magabiztosság, önbizalom, s emiatt képtelenek a döntéshozatalra. Állandóan másokat üldöznek tanácsokért, s emiatt gyakran pórul járnak.”

A nemzetség harmadik faja a burmai ólomvirág (Ceratostigma griffithii) alacsony (90 cm), kompakt, évesen bókoló, megfelelő klímán félörökzöld cserje. Kék virágai rendkívül mutatósak, különösen bíbor őszi levél- és szárszíneződésével kontrasztban. Bár nem tömegesen, de hosszan virágzik késő nyártól egész őszön át. Bujtással jól szaporítható.

Vegyük fontolóra őket, ha egy kis kék színt szeretnénk vinni őszi kertünkbe!

The post Kékgyökérrel az őszi kert szépségéért appeared first on Kert Lap.

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Az Év Fája mozgalom célja az adott őshonos fafajjal kapcsolatos figyelemfelhívás, ismeretterjesztés mind az erdész szakemberek, mind a nagyközönség számára. A 2013-as év fafaja a házi berkenye (Sorbus domestica).
Forrás

Ismerd meg a berkenyét!

A rózsafélék családjába, az alma alakúak alcsaládjába (Rosaceae, Maloideae) tartozó Sorbus nemzetségnév a kelta sorszóból ered, aminek jelentése – minden bizonnyal a termés ízére vonatkozóan – fanyar. Az arab sorbet, sherbetis erre a szótőre vezethető vissza, amelyet a gyümölcsökből készült italokra használtak. A latin köznyelven a sorbus elnevezést általánosan a berkenyékre használták.

A mintegy 80 faj az északi mérsékelt égöv hűvösebb-nedvesebb, részben melegebb és szárazabb területein fordul elő. A nemzetség nagy faj- és alakgazdasága nemcsak a fajokon belüli változatosságból ered, a formák, alakok számát hibridek is növelik.

Nyugat-, délnyugat-dunántúli száraz hegy-dombvidéki tölgyeseinkben, bokorerdőkben, erdőszéleken előforduló, nálunk vitathatóan őshonos Dél-európai szubmediterrán flóraelem a házi berkenye (Sorbus domestica). Több elmélet született arra nézve, hogy a berkenye hogyan jutott el Európa északabbi tájaira. A legvalószínűbb, hogy a jégkorszak után “vándorolt” északabbra Dél-Nyugat Európából, és ott meg is maradt a déli lejtők védett erdeiben. A házi berkenye közepes termetű fa (15-20 m) hosszú életű, lassan növekszik. 15-20 év alatt fordul termőre. Dél-Európából származik. Koronája tojásdad. Vesszeje eleinte gyapjas, majd kopaszodó és a csúcsa felé finoman szőrös, zöldes vagy vörösesbarna, fénylő, a rügyek enyvesek. A levelek szórt állásúak, páratlanul szárnyaltak, a levélkék lándzsásak, fűrészesek, ülők. A fehér virágok sátorozó bugákban állnak. A termések alma vagy körte alakúak, októberben érnek, lehullók. Melegigényes, fényigényes, kissé szárazságtűrő. Inkább a meszes talajokat kedveli. Délnyugat-Dunántúlon gyakoribb, az Északi-középhegységben és Dél-Dunántúlon szórványosabb. Cseres-kocsánytalan tölgyesek, mészkedvelő tölgyesek, bokorerdők, erdő szélek fája. Védett faj.

madárberkenye termés

A berkenye gyümölcse

A berkenye az apró muskatal körtvélyre emlékeztet, mondja Lippay János; Angyal Dezső okleveles kertész, oktató, tanácsos, inkább a Júliusi espereskörtéhez hasonlítja; süvöltin körteként adja meg népnyelvi alakját Czuczor-Fogarasi a magyar nyelv szótárban (1862.).

A gyümölcsök energiatartalma – a többi gyümölcshöz képest – jelentősen magasabb: 410 kJ/100g (egyedül a banán hasonlóan “kalóriadús”); illetve a fehérjetartalom sem elhanyagolható: 1,2/100g. A gyakrabban fogyasztott gyümölcsökhöz (alma, körte, szőlő) viszonyítva a szénhidráttartalom is nagyobb, mintegy 22,9 g/100g. C-vitaminban, makroelemekben (pl. Ca, K, Mg), is gazdag, továbbá a Mn- és Zn-tartalmával is kiemelkedik az almatermésűek közül, emellett élettanilag fontos mikroelemek (többek közt B, Cr, Ni, Si és Ti) is igen nagy mennyiségben találhatók benne.

A berkenyéről Theophrastus ógörög orvos (Kr. E. 372-288), a római Marcus Procius Cato (Kr. e. 234–149) a mezôgazdaság, a kertészet aktív mûvelôje, és a korabeli agrikultúrát könyvekbe foglaló közíró, valamint Dioscorides görög származású katonaorvos is említést tesznek. Plinius (Kr. u. 23-79) a “De re rustica” című művében közli, hogy a házi berkenye termését edényekbe helyezik, majd azok fedelét gipsszel lezárják, napos helyen fejjel lefele fordítva elássák – két láb vastagságban földet szórnak rá. Munkájában a gyümölcs szabadban történő aszalása is említésre kerül.

A 820-ban készült Szt. Gallen-i bencés kolostorkertek (alapítva 613) tervében is helyt kap a berkenye, bár nem tudni házi berkenyéről vagy barkóca berkenyéről van-e szó. A házi berkenye a 15. századi Giovanni Cadamosto kézzel írott herbáriumában szereplő illusztráción is fellelhető. A képhez írt kísérőszöveg alapján arra következtethetünk, hogy kolera ellen védekeztek az érett gyümölcs fogyasztásával. A reneszánsz botanika egyik mesterművében, a német orvos és botanikus, Leonhard Fusch füveskönyvében is szerepel. A német botanikus, orvos és miniszter, Hieronimus Bock leírása alapján a felső-Rajna vidéken még általánosan elterjedt volt.

Hazánkban az ókori épületek feltárása során, több helyen is találtak más gyümölcsök mellett berkenye csonthéjmaradványokat, Pl. Tác-Fövenypuszta II. századi épületeinek feltárásakor. Ebből arra következtettek, hogy a villagazdaságok kertjeiben aktív gyümölcstermesztés folyt. A népvándorlás kori fonyód-bélatelepi archeobotanikai leletek között is találtak házi berkenye csonthéjat. A 15. századi budavári ciszternák feltárása során sok gyümölcsmaradványt azonosítottak, többek közt házi berkenyéjét is.
Forrás

A gyümölcsöt száraz, hűvös helyen, kiterítve tartjuk, amíg megszottyósodik. Íze ilyenkor a legfinomabb, bármelyik trópusi gyümölccsel felveszi a versenyt. Enyhe hashajtó és vizelethajtó. Gyümölcs lekvár, befőtt, aszalvány készítésére is alkalmas.
Forrás

Így készül a Berkenye lekvár

Sűrű  szirupot  főzünk 1 liter vízzel, 0,5 liter vörösborral  és 2,5 kg cukorral, majd hozzáadunk 4 kg előre megtisztított berkenyét és addig főzzük így tovább, amíg a kívánt sűrűséget el nem éri. Ezt követően üvegbe tesszük, csipetnyi szalicilt helyezünk a tetejére, légmentesen lezárjuk.
Forrás

The post Berkenye appeared first on Kert Lap.

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszéke, a Virágkötők, Virágkereskedő Vállalkozók Magyarországi Szakmai Egyesülete, valamint a Magyar Díszkertészek Szövetsége támogatásával, 2016 őszén újra meghirdette, és immár 21. alkalommal szervezi meg a szakképző intézmények tanulóinak Országos Ifjúsági Kegyeleti és Őszi Virágkötészeti Versenyét és szakmai találkozóját.

A verseny mellett idén is kertészeti cégek és intézmények sorakoznak fel áruikkal, teljessé téve a bemutatott képet, az Egyetem Budai Campusának központi parkolójában és a ‘K’ épület alsó szintjén – az elmúlt évekhez hasonlóan – kertészeti szakkiállítást és vásárt rendeznek.

A hagyományteremtés folytatásaként továbbra is cél a kegyeleti virágkötészet formagazdagságának megismertetése, és egyben az ősz gazdagságának, szépségeinek kötészeti bemutatója. A kiállításnak minden évben az egyik legnépszerűbb része a fiatal virágkötők versenye, illetve szombaton és vasárnap az elkészült versenyművek bemutatása. A középiskolák és az egyetemek virágkötészetet tanuló diákjai az elhivatott szakmai zsűrinek is évről-évre okoznak meglepetéseket.

A diákok több témakörben mérik össze tudásukat, a talán legimpozánsabb térdekorációk elkészítése mellett bemutatják, milyen szép tud lenni egy feldíszített asztal, ezenkívül kegyeleti virágkötészeti tudásukat is megcsillogtatják.

A versenyt több tagú zsűri értékeli péntek éjjel, majd az ünnepélyes eredményhirdetést szombaton délben tartjuk a teljes pompában álló Díszteremben.

A verseny mellett kertészeti szakkiállítást, virágos alkotások bemutatóit és vásárt rendeznek. Ebben az évben negyedik alkalommal mutatnak be virágos összművészeti “kamara” tárlatot is: a legkülönbözőbb művészeti ágak képviselői állítják ki virágos alkotásaikat, de sor kerül hallgatók és iskolások “virágos” alkotásainak bemutatására is, és ebben az évben is felsorakoznak legszebb terményeikkel a kertbarát körök.

A látogatók a kiállítás meglátogatásával együtt kedvükre nézelődhetnek a Budai Arborétumban is, és a kiuállításhoz kapcsolódó vásáron kiválaszthatják maguknak kedvenc kerti vagy szobai növényeiket. A kiállítás mind beltérben mind az indián nyár utolsó napsütésével csábító hétvégi programot nyújt, és megtalálható itt mindaz, amire a kertben szükség lehet.

További látnivalók:

virágkötészeti bemutatók (szombaton és vasárnap)
kerti és szobai dísznövények -különlegességek bemutatója és vására
árvácska- és krizantémvásár
évelő virágok, virághagymák, díszfák és díszcserjék vására
gombakiállítás és gombaszakértői szaktanácsadás
bonsaikiállítás (péntektől) és -nevelési bemutató (vasárnap)

A kiállítás és vásár időpontja: 2016. október 14-16.
A virágkötészeti verseny pályamunkái szombattól (október 15.) tekinthetők meg.
Nyitvatartás: P: 9-18 óráig (pénztárzárás: 17.30)

A kiállítás helyszíne:
Szent István Egyetem
Budai Campus (a volt Kertészeti Egyetem)
1118 Budapest, Villányi út 29-43.

A virágkötészeti verseny ünnepélyes eredményhirdetése és díjkiosztója
2016. október 15. 11:00 ‘K’ épület, Díszterem

Vásárok:

• árvácska- díszkáposzta- és krizantémvásár
• balkon és szobai dísznövények vására
• évelő virágok, virághagymák vására
• díszfák és díszcserjék (közöttük fenyők) vására
• virág- és növénytartási kellékek, kész koszorúk vására

Programok

2016. október 14. (péntek)

• 10.00 A virágkötészeti verseny megkezdése, a vásár megnyitása.
• 10.30 Séta a Budai Arborétumban
• 14.00 Virágkötészeti oktatók szakmai továbbképző tanácskozása és gyakorlati oktatást segítő bemutató
• 15.00 Séta a Budai Arborétumban

2016. október 15. (szombat)

• 9.00 Pénztárnyitás
• 11.00 Ünnepélyes eredményhirdetés és díjkiosztás
• 14.00 Virágkezelési bemutató
• 15.00 Séta a Budai Arborétumban
• 16.00 Virágkötészeti bemutató (asztaldíszítés)
• 16.30 Az Egyetemi Énekkar műsora

2016. október 16. (vasárnap)

• 9.00 Pénztárnyitás
• 10.30 Virágkötészeti bemutató (kegyeleti kötészet)
• 11.30 Séta a Budai Arborétumban
• 12.30 Növénykezelési bemutató
• 13.30 Séta a Budai Arborétumban
• 14.30 Bonsaialakítási bemutató
• 15:30 Hallgatók és iskolások “virágos” alkotásainak és kertbarátköri kiállítók jutalmazása
• 16.00 Virágkötészeti bemutató (adventi és karácsonyi ünnepi készítmények)

A növényorvos válaszol!

• Ingyenes növényvédelmi szaktanácsadás – Hozzon mintát a beteg növényről (ill. növényi részről), és mi kiderítjük, mi a gyógyír!
  Növényvédelmi szaktanácsadó szombaton és vasárnap áll az érdeklődők rendelkezésére.

Gombakiállítás és gombaszakértői vizsgálat

• A Magyar Mikológiai Társaság gazdag gombakiállítását tekinthetik meg az érdeklődők, sőt, a gombaszakértők a vadon termő és termesztett gombákkal kapcsolatos kérdéseket is megválaszolják, segítenek a gombák meghatározásában.

A programváltoztatás joga fenntartva!

Bővebb információ: disznoveny.bc.szie.hu

Az illusztrációhoz a 2015. évi kiállításon készült fotóinkat használtuk.

The post Őszi Kertészeti Napok appeared first on Kert Lap.

Aki kedveli a vadgesztenyét, elszomorodva látja, hogy a hólepte karácsonyfára emlékeztető virágú óriási közönséges vadgesztenye fák sok helyen halódnak a vadgesztenye aknázómoly és más kártevők, kórokozók kártétele miatt. Szerencsére ismertek ellenállóbb fajok, hibridek is. A vadgesztenye fajok, fajták némelyike inkább magasabb cserje méretű, így jobban elférnek a kiskertben. Nem csak a méretükben, hanem virágszínükben is különböznek egymástól.

A közönséges vadgesztenye rokonai az észak-amerikai kisebb termetű sárga virágú sárga vadgesztenye (Aesculus flava) és a még kisebb vörös vadgesztenye (Aesculus pavia). Mindegyiküknek több kertészeti fajtája is forgalomban van.

A vörös- és a közönséges vadgesztenyét Franciaországban keresztezték. Ennek eredményeképp megszületett az 1818 óta ismert hússzínű vadgesztenye (Aesculus x carnea). Európai szülőjétől szép termetét, nagy virágait, az amerikaitól pedig rózsaszín-piros színét örökölte. 14-16 méter magasra is megnő. Levelei 5 tagúak, a levélkék hullámosak, sötétzöldek.  A hússzínű vadgesztenyét kötöttebb, jó vízgazdálkodású talajba ültessük. Szél, só és szárazságtűrő. Jól bírja a városi környezetet. Betegségekkel szemben ellenálló. A vadgesztenye aknázómolyra a rózsaszín vagy piros virágú hibridek kevésbé érzékenyek. Sokféle változata ismert. Ennek a fajtának a trianoni kastélyparkban (Versailles) fél évszázaddal később spontán keletkezett magonca (Aesculus x carnea “Briotii”) nagy, ragyogó, élénkpiros virágaival, fényes sötétzöld leveleivel és kisebb termetével egy időben Európa kertjeinek valóságos sztárja lett.

A sárga vadgesztenye (Aesculus flava) 12 méter magas, kiterjedő, ovális lombkoronájú, sötétzöld lombozatú. Őszi lombszíne sárgás narancsos. Helyigényes. A jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú talajt kedvel. A szárazságot, meleget kevésbé tűri, ilyenkor levelei károsodnak. Napos helyre ültessük. De nem igazán a mi klímánkra és talajviszonyaink közé való.

A 6 méter magas, cserje termetű pirosló vadgesztenye (Aesculus pavia) a nedves, humuszos talajt, félárnyékot kedveli. Fás területek cserjeszintjébe, nagyobb lombárnyékos területekre való. Ő is csak kevés helyen érzi jól magát nálunk.

Az alig 3-4 m magas cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) a kötöttebb, gyengén savanyú, szerves anyagban gazdag talajokon szépen fejlődik. A napot és árnyékot egyaránt tűri. Ellenálló. Magas díszítőértékű, aranysárga őszi levélszínnel, kompakt formájával. Virágai kellemesen parfümös illatúak. Fehér virágai jól mutatnak örökzöldek társaságában. Talajigényét feltétlenül vegyük számításba mielőtt kertünkbe ültetnénk. Feltöltéses bujtással és gyökérdugványozással is szaporíthatod.

Ha megtaláltad a kedvedre való vadgesztenye faját, ősszel és tavasszal is szabadba vetheted, köldökfolttal lefelé. A változatokat nyár elején szemzéssel vagy tavaszi oltással közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) alanyon szaporíthatod.

A vadgesztenye aknázómoly kevésbé károsítja a hússzínű vadgesztenyét.

The post A közönséges vadgesztenye rokonai appeared first on Kert Lap.

Minthogy a családi házak kertjeiben a dísznövények mellett gyakran ültetnek, ültetünk haszonnövényeket, így mindenekelőtt termő gyümölcsfákat, így az ősz, majd tél közeledtével, az őszi kerti munkálatok számbavételekor érdemes szót ejtenünk a termések betakarításáról, mint elvégzendő feladatról.

Bár jellemzően már nyár elejétől érnek hazánkban a gyümölcstermő növények termései, az alma és körte szürete „csak” augusztustól indul el. A korai érésű gyümölcsök nagy része nem tárolható hosszan, így azok friss fogyasztásra vagy befőttként való eltevésre alkalmasak.

A nyári almák között a legkedveltebb a Gala fajtacsoport. Augusztus közepétől érnek ezek a fajták, és jellemzően savasak-édesek. Ilyen például a Vista Bella fajta. Az „ízes” almák kedvelői nagyon szeretik a Schnitzer Gala terméseit. Ennek a fajtának az almahaja erősen csíkozott, szép piros. A nyári almákat hamar el kell fogyasztani, legfeljebb egy hónapig tárolhatók, azután különböző tárolási betegségek lépnek fel vagy kásás lesz az alma húsa. A nyári almák többnyire friss ízűek, és nagy cukortartalmuk miatt ivólé készítésére is kiválóak.

Az ún. téli almák közé tartozik a hazánkban igen kedvelt Idared fajta, a Golden fajtacsoport, a Jonathan fajtacsoport, a Mutsu, a Jonagored és a Starking. Természetesen még sok más, akár új fajta közül is választhatunk. A nemesítés során arra törekszenek, hogy a betegségeknek és környezeti viszonyoknak ellenálló fajtákat nemesítsenek ki (pl. lisztharmat, varasodás rezisztens és toleráns fajtákat kereszteznek hazánkban is).

A téli almákat a fajtára jellemző teljes színeződésben szüreteljük. Üzemi méretekben szabályozott légterű hűtőtárolókban tárolják őket árusításukig. Háztáji viszonyok között általában fa vagy műanyag rekeszekben tartják őket. Újságpapírral célszerű bélelni ezeket a tároló eszközöket, majd a hibátlan almákat a talpukra helyezve tegyük egymás mellé a rekeszekben. Amennyiben az almát szárastul szedjük, úgy kevésbé sérül a gyümölcs és biztosabban tartható el hosszabb ideig. Pince hűvös, szellős hely alkalmas a leginkább az ősszel betakarított gyümölcsök tárolására. A legjobb tartás ellenére is előfordul, hogy az almák között rothadás indul meg, ezért rendszeresen ellenőrizni kell a tárolókat és mielőbb eltávolítani a beteg gyümölcsöket! A tárolásról részletesebben itt olvashatsz: Az egészséges alma. Az almafeldogozásról pedig itt: Házi almafeldogozás

Az utóbbi időszakban újra divatos lett a hazai tájfajták, mint a „régi bevált” fajták ültetése és termesztése. Létezik közülük olyan, amelyiket kisebb mennyiségben, de mindig is termesztettek hazánkban, mint pl. a Húsvéti Rozmaring. A rétesalmák közül sokat fedezhetünk fel a kertekben, és bizony nagyon finom aromájú a Borízű alma is. A Téli piros pogácsa nevű fajta gyümölcsét hűvös viszonyok között is jól tárolhatjuk, gyakran a fagyott alma felengedés után is finom ízű marad – talán csak az állaga lesz kásásabb és egyúttal ráncosabbá válik a közepes méretű gyümölcs. Ismerd meg a Batul almát.

Fotók: dr. Garami Márta és dr. Sipos Béla Zoltán

The post Almaszüret appeared first on Kert Lap.

A tigrismogyoró vagy mandulafű még véletlenül  sem mogyoró vagy mandula. A kiokosodott kiskertész tudja, hogy a vízipálma egyik rokonáról van szó. A tigrismogyoró több változata agresszív gyom, kivéve egyet. Ez a termesztett tigrismogyoró, amelynek nem is makkocska termését fogyasztják, hanem mogyorónyi gumóját. Remélhetőleg kellőképpen felcsigáztuk az érdeklődésedet ahhoz, hogy tovább olvasd a cikket!

Ismerd meg a tigrismogyorót!

A tigrismogyoró (Cyperus esculentus) számtalan neve közül álljon itt néhány: mandulafű, zuludió, ehető mandula, csemegepalka. A növény a palka (Cyperus) nemzetség tagja. Olyan növények tartoznak ide, mint a vízipálma, és még sok más, akvaristák körében ismert vízinövény illetve trópusi szobanövény. Az Ókori Egyiptomban a papiruszsásból (Cyperus papyrus) készített papirusz íveket használták az írásrögzítésére. A főleg a trópusokon élő palka nemzetségbe több mint 600 faj tartozik. De vannak mérsékelt égövi családok is, ilyenek a nálunk is fellelhető barna palka (Cyperus fuscus), a sárgapalka (Pycreus flavescens). Nálunk a barna palka honos.

Az tigrismogyoró öt változata közül egy termesztett (Cyperus esculentus var. sativus ) míg négy változata agresszív gyom. De mindnyájuk gumója ehető.

A tigrismogyoró származási helye a trópusi és szubtrópusi Afrika, de az egyenlítőtől Alaszkáig mindenütt előfordul. A gyomosító változat valószínűleg gladiólusz hagymákkal együtt került Hollandiába. 1981-ben figyeltek fel rá, mint gyomosító vadnövényre. Miután az árnyékot rosszul tűri, főként a ritka vetésű kapásnövények esetében számít veszélyes gyomnak. Hazánkban 1993-ban azonosították Hévíz környékén található állományát.

A növény 30-40 cm magas. Virágzata füzért alkot, a pelyvalevelek színe sárga, barna. A gumók a tarackokon képződnek. A 0.3-1 cm átmérőjű, gömbölyded gumók színe kezdetben fehér, majd idővel megbarnul. Termése egymagvú makkocska. Tömegesen április végén hajt ki. Ekkor megindul a tarack és a gumóképződés. Az anyatövek augusztusban virágzanak. Ősszel a gumók elfásodnak, és áttelelés után ebből új hajtások fejlődnek ki. A gumók a talaj felső 15 cm-es rétegében fordulnak elő tömegesen.

A tigrismogyoró termesztése

A nedves talajt kedveli, de árasztásos területeken nem érzi jól magát. A nyáron kiszáradó benapozott kacsaúsztató ideális hely számára. Jól fejlődik tápanyagban gazdag homokos-vályogtalajon. Kiültetés előtt komposzttal gazdagítsd a talajt.  A Valeyrac Exoticstól szerezheted be a gumókat. A fagyok elmúltával ültethetők az egy éjszakára kéz meleg vízbe áztatott gumók kb 4 cm mélyen. Sortávolság 55-70 cm, és  tőtávolság 6–8 cm. Kb. 90-100 nap szükséges a növény kifejlődéséig. Termesztéséhez 13 és 25 °C közötti átlaghőmérséklet szükséges. A késő tavaszi fagyokra érzékeny. Nyáron legfőbb tennivaló az öntözés és a gyommentesítés. Hazánk éghajlata, illetve a térségünkben tapasztalható napfénytartam nem elegendő a mandulafű teljes életciklusának befejezésére, virágot ugyan hozhat, de életképes magot nem terem. Lombhulláskor takarítsd be, amikor a tövek már száradnak. A töveket szikkaszd meg száraz helyen, majd szedd le a gumókat. A gumók tisztítása történhet mosással-dörzsöléssel, de ha előszárítod, és a pici oldalgyökerek már töredeznek, egy textilzsákocskába töltve szárazon is ledörzsölheted a port róluk.

A tigrismogyoró (mandulafű) termesztéséről, betakarításáról, tárolásáról itt olvashatsz részletesen, ha komolyan fontolgatod termesztését: A mandulafű; A mandulafű termesztési és hasznosítási lehetõsége Magyarországon;

tigrismogyoró termesztés bakháton

A tigrismogyorót nem csak a tőkésrécék ehetik

A gumókat több madár is igen kedveli: ilyenek a vadpulykák, a tőkésrécék. Használható takarmánynak is. Állítólag különlegesen ízes lesz a sertéshús a mandulafű táptól. Már az 1980-as években kimutatták a gumók glükóz (szőlőcukor) és xilóz tartalmát. További fontos összetevői: A, D2, E, B1 vitamin; ásványi anyagok és néhány hasznos enzim. A növény egyik fő erénye a gumók rosttartalma. Olajban, fehérjében és cukorban gazdag gumóját az növényolaj-, kozmetika- és édesipar hasznosítja. Közvetlen emberi fogyasztásra is alkalmas. Íze átmenetet képez a kókusz és a mandula között. Lisztté őrölve fele búzaliszttel keverve kenyérsütéshez is kiváló. Legalábbis az amerikai farmerek szerint. Komolyan foglalkoznak a szakemberek azzal, hogy szemterményeként is hasznosítsál, illetve a NASA is fontolgatja élelmi céllal való hasznosítását.

Kínában a 1970-es évek óta étkezési és ipari célokra olajáért termesztett növény. A gumója fontos keményítő forrás. Európába hódító útjára Spanyolországból indult. Az arabok telepítették be Spanyolországba a VIII. században. A növény spanyol neve chufa. Kellemes ízéért és a belőle készült üdítő ital (horchata) előállításához termesztették. Az iszlám uralom alatt a XIII. században terjedt el termesztése a mai Valencia földközi-tengeri vidékén.

Horchata házilag

500 g chufa; 500 g cukor; 1 citrom; 1 rúd fahéj; 1 csipet só; 2.5 l meleg víz.

Hámozd meg a gumókat, vagy vegyük hámozottan. A héja a legkönnyebben forralással távolítható el. Ha forrásban lévő vízbe teszed, a héja megpuhul, és könnyen lejön. Porítsd el a száraz gumókat. Vagy, ha előzőleg forralással távolítottad el a héját, passzírozd szét őket. Vagy kevés vízzel turmixold szét. Egy nagy edényben forralj 2.5 liter vizet egy csipet sóval. Darabold fel a citromot és add hozzá. Keverd bele a porított/pépesített gumókat. Vedd le az edényt a tűzről, fedd le, és két óra hosszat hagyd állni. Ez után add hozzá a cukrot és a fahéjat. Addig kevergesd, amíg a cukor fel nem oldódik. Majd szűrd meg, hűtsd le, és fogyaszd egészséggel.

The post Termessz tigrismogyót kacsaúsztatóban! appeared first on Kert Lap.

A mogyoró termése rendkívül egészséges, levele is gyógyhatású. Ha még nincs a kertedben, itt az ideje, hogy mogyorót ültess!

Ismerd meg a mogyorót

Ahogy azt a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karának honlapján olvashatjuk, nagy termetű cserjék vagy fák tartoznak a mogyoró (Corylus) nemzetségbe. Egylaki növények, porzós barkákkal és a generatív törpehajtásokon 1-3 db. termős virágzatokkal. Termésük fásodott falú ovális makk. Olvass a törökmogyoróról.

A közönséges mogyoró (Corylus avellana) Európában, Kis-Ázsiában őshonos, inkább mediterrán flóraelem, de hazánkban is elterjedt. A Dunántúlon gyakori, főleg üde lomberdők szegélytársulásaiban, leginkább tölgyerdők aljnövényzeteként. Kultúrváltozatait termesztik. A közönséges mogyoró mérsékelt növekedésű, hosszú életű (60-80 év), egylaki cserje. 50-70 évig él. Többtörzsű, ritkán nő 7 méternél magasabbra. Az időszakonkénti törzshöz közeli visszametszés, azaz ifjítás,  azonban jóval meghosszabbítja az életét. Így a magassága is kordában tartható, és az ágak hajlékonyak maradnak, a vesszők jól fonhatóak lesznek. Pl. fonott kerítés készíthető belőlük, de ugyanúgy pl. kosárfonásra is alkalmasak.

Fehér foltos, sima, szürkésbarna kérge fénylő. Ezért télen is mutatós. Levelei váltakozó állásúak, molyhosak. A levélnyél mirígyszőrös. Jellegzetes levelei visszás tojásdadok, a levélváll szíves, a csúcs kihegyezett. A levélszél kétszeresen fűrészelt. Az előző évben kialakult 8 cm hosszú porzós barkák már februárban, jóval a lombosodás előtt a vesszőkön elszórtan jelennek meg, hirdetve, hogy visszavonhatatlanul közeleg a tavasz. Az apró, vörös bibéjű termős virágok szinte észrevétlenek. Ám gyakran már december tájékán fellelhetők. A termős virágok körüli sallangos fellevelekből fejlődik ki idővel a termést takaró kupacs.

Mogyoró termése

A mogyoró 5-6 év alatt fordul termőre, és 8-10 kiló termést hoz évente. Ősszel érik kemény héjú makkja, amely szabálytalanul hasogatott szélű kupacsba ágyazva fejlődik ki. A kupacs, a terméstakaró, a virágok körüli sallangos fellevelekből fejlődik ki. Egy csoportban 2-6 makk érik. A kezdetben zöldesfehér makk éréskor megbarnul, és kipottyan a kupacsból.

Érdekesség a Mogyoró gyűjtő szerszám.

A mogyorót tárold kiterítve, vékony rétegben, pl. padláson.

A mogyoróbél tápláló, könnyen emészthető. Íze kellemes. Kalóriatartalma magas (100 grammonként kb. 560 kalóriát tartalmaz). Az olajos magvak közül a mogyoró tartalmazza a legtöbb értékes, zsírszerű anyagokat és a szervezet számára fontos aminosavakat. Ugyanakkor fontos ásványianyag-forrás. B1, B2, C, H és E vitaminban gazdag. Ásványi anyagai közül jelentős kálium és kalcium tartalma. Egyszeresen telítetlen zsírsav tartalma miatt rendszerese fogyasztása csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.

Mogyoró levelének gyógyhatása

A mogyoró gyógynövény is. A mogyorólevél gyógyhatását flavonoid (miricitrin), 3-5% cserzőanyag, taraxaszterol, szitoszterol tartalmának köszönheti. Teáját felületi visszérgyulladás, aranyeres bántalmak ellen alkalmazzák, gyulladáscsökkentő, összehúzó, fertőtlenítő (pl. fogínygyulladásra), hámosító, szövetregeneráló hatású. A leveleket egykor marhák takarmányozására is használták.

Mogyoró környezeti igényei és gondozása

Hazánk a termeszthetőségének északi határa. Nagyon korai virágzása csak akkor köszönt be, ha a gyökerek tevékenysége korán megindulhat. Ezért kerüljük a rossz vízellátású, nehezen melegedő, hideg talajokat. Kedveli a könnyen felmelegedő, jó vízgazdálkodású, középkötött, 6-7-es pH-jú talajokat, de a mocsaras és erősen kötött talajokat kerüli. Miután sekélyen gyökerezik, vízigényes. Alkalmazkodóképessége igen nagy. Ajánlott lejtők keleti-északkeleti oldalára, sík területen védett téli fekvésben. Nyírt sövényként is ültethető.

Mogyoró szaporítása

A növény könnyen sarjad, az újulatból keletkezett vesszők, hosszú egyenes “ostorbotok”. Ezért fás dugványozással, tőosztással ősszel, és közönséges, feltöltéses bujtással is szaporíthatod. Az anyanövény nyugalmi állapotában érett vesszőt íveld le az eredésével ellenkező irányban egy 30-40 cm mély árokba úgy, hogy a vessző 2-3 jól fejlett rügye a talajfelszín felett maradjon. A vesszőt szükség esetén az árokban kampóval rögzítheted. Az árkot morzsalékos földdel temesd be. Egy bujtott vesszőből csak egy utódot lehet előállítani.

Mogyoró metszése

A mogyorót elvirágzás után, de még a lombok kifejlődése előtt metsszük. Alakító metszéssel nevelheted bokor formára vagy törzses alakúra is. A lényeg a szellősség. Ennek a katlan koronaforma felel meg a leginkább. Termesztésben a katlan koronaformás törzses ültetvények a legmegfelelőbbek. A sűrű bokrot úgy teheted szellőssé, ha a vastagabb ágakat és a felesleges tőhajtásokat eltávolítod. ezzel a terméshozamot is fokozod egyben. Az elvénült bokor ifjítása október ás március között aktuális. A 10. évtől alkalmazott ifjítás jóval meghosszabbítja a bokrok élettartamát, és erőteljes sarjakat hoz. Ritkításukhoz a legszebb 6-10 darabot hagyd meg, a többit vágd ki.

Mogyoró növényvédelme

Legfőbb betegsége a lisztharmat. De megtámadhatja a monília és a szürkepenész is. A gombafertőzés mértékét csökkentheted, ha a lehullott lombot folyamatosa eltávolítod. Szükség esetén használj kéntartalmú szereket. Fő kártevője a a termést kilyukasztó mogyoró ormányos. De károsítja a tölgymakkormányos is. Az ormányosok az érőfélben lévő termésbe rejtik petéiket, amelyek ott kikelve belülről dézsmálják a termést.  Védekezésképpen telepíts korán keményedő héjú illetve vastagabb héjú fajtákat (Hallei óriás, Barcelonai stb.). Ha erre nincs módod védekezz a kártevők gyérítésével. Miután a kártevők hosszasan randalíroznak a bokron, jól gyérítheted a számukat, ha májusban és júniusban reggelente, amikor a rovarok kevésbé élénkek a mogyoró aljára fóliát terítesz, és belerázod őket. A fóliával aztán gyorsan oldj kereket, és egy vödör vízbe szórd a rovarokat.

The post Mogyoró appeared first on Kert Lap.

Nyáron, de még a vénasszonyok nyara idején is virágzik a borzas kúpvirág, és nap sárga szirmú virágai ősszel is a nyár melegét idézi.

Ismerd meg a kúpvirágot

A kasvirág (Rudbeckia) nemzetségbe tartozó mintegy 25 fajra jellemző, hogy faj és éghajlat függvényében egynyáriként, vagy kétnyári növényként tartható, gyöktörzset fejlesztenek, százszorszépre emlékeztető virágúak. A nyelves virágok színe sárga vagy narancssárga, a virágzat közepén található barna csöves virágok a virágzat közepén kúpos korongot alkotnak.

Sokszor keverik a kúpvirágot (Rudbeckia) a kasvirággal (Echinacea), különösen azért, mert a kasvirág egyik népi neve a kúpvirág is. Tehát két különböző nemzetségre is ugyanazt a nevet használják. Ezért fontos a tudományos név ismerete, mert ezzel elkerülhetők a félreértéseket! Mint látható, két külön nemzetségről van szó, mégis sok hasonlóság van köztük, mind a megjelenésükben, mind a környezeti igényeik tekintetében. Lássuk a különbségeket: A kasvirág alapfajának csöves virágai narancssárgák, a nyelves virágok színe lila. A kasvirág feje nagyobb, a virág közepe is jóval nagyobb és kúposabb. A nyelves virágok jobban íveltek lefelé. A virágszár gyakran támasztékot igényel. Kevésbé hidegtűrő. Több faja gyógynövény.

A borzas kúpvirág (Rubeckia hirta) kedvelt, igénytelen egynyári dísznövény. Akár 1 méterre is megnőhet. A tőlevelek nagyok, lándzsásak. A szár, a levél erősen érdes-szőrös. A virágátmérő 10–12 cm. Remek méhlegelő. A virágok vázaélete 7-14 nap.

Kúpvirág igényei és gondozása

Napra, félárnyékba, kötöttebb talajba való. Melegkedvelő, szárazságtűrő. Közepes tenyészidejű.

Őszi magvetéssel szaporítható. Ilyenkor cserépben, hidegházi körülmények között teleltetve, tavasszal kell kiültetni, ekkor korán virágzik. Vagy februárban vesd, és májusban ültesd ki a bokros palántákat, mivel csak későn virágzik.

Fő kártevői a Levéltetvek, levélfonálféreg, esetenként a meztelencsigák, legfontosabb kórokozója a lisztharmat.

Kúpvirágok díszfüvek társaságában

Kiváló virágágyi dísznövény. Parkokban, kertekben, különösen természet közeli kertekben tömegesen mutat a legszebben. Jól mutat iringó, díszfűvek társaságában. A fajták jól társíthatók. A magyar fajták színben kiegészítik egymást. 80 cm magas a ‘Napsugár’ és az ‘Őszifény’, 50-60 cm  óriás, barna virágzatú a ‘Glória’;  40-60 cm magas a ’Mackó’ és az ’Aranyálom’.

Magvetésének ideje február (20 C⁰). Tűzdelés március, palántanevelés (18 C⁰), becserepezés április-május (16 C⁰), kiültetés május. Tőtávolság 35-40 cm.

The post A kúpvirág nem gyógyít, hanem díszít appeared first on Kert Lap.

Kökényes receptek Sipos tanár úr gyűjteményéből, aki így nyilatkozott a kökényről: A termésből minden készíthető, ami gyümölcsből elképzelhető.

A kökényről itt olvashatsz részletesebben: A kökény

Kökénylekvár készítése

Állítólag a kökénylekvár főzésének nincs irodalma, de az interneten van egy kipróbálható recept: a dércsípte (?), érett kökényt tisztítsuk meg, és kevés vizet aláöntve, fedő alatt főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és takaréklángon állandóan kevergetve sűrítsük be. Ha a gyümölcshúst nem tudjuk teljes egészében kipasszírozni, akkor a visszamaradt pépet engedjük fel kevés vízzel, és felforralva újra törjük át a szitán. Az ínyencek pár szem tisztított mandulát is kevernek bele. Mivel a kökény rendkívül savanyú, kóstolás után, ízlés szerint édesíthetjük. De vigyázat, ha sok mézet teszünk bele: elveszíti jellegzetes, fanyar ízét. A kökénylekvár ritkaság számba megy, egy gyulai családi szövetkezetnek azonban első számú terméke.
Forrás: Kökénylekvár gyulai módra, Kossuth Rádió, Hajnal Táj

Kökénylekvár másként

A bogyókat megmossuk, egy edénybe szórjuk, vizet öntünk rá, annyit, hogy ellepje és felfőzzük. Ha a héja már megrepedt, leszűrjük, és ha egy kicsit lehűlt, átpasszírozzuk. 1 kg masszára 1 kg cukrot teszünk, egy kis lével összekeverjük, és addig kavarjuk, amíg a cukor el nem oldódik. Apránként kifőzzük, üvegekbe öntjük, és másnapig hagyjuk bőrkésedni, majd lezárjuk. Tartósítószert nem igényel.

Kökény receptek a Gyulai Hírlapból:

Pikáns kökény

1 kg kökény
75 dkg cukor
2 dl víz
6 dl almaecet
2 darab fahéj
6 szem szegfûszeg
3 ek mustármag

A leszárazott kökényt hideg vízzel lezuhanyozom. Konyhakreppen megszárítom és egy nagy tepsin egy éjszakára lefagyasztom, hogy elveszítse fanyar ízét. A cukrot egy megfelelő edényben karamellizálom, majd felöntöm a vízzel, majd az ecettel és melegítem, amíg a cukor fel nem oldódik. Hozzáadom a fűszereket és a kökényt. Rövid időre felforralom, majd azonnal előmelegített üvegekbe töltöm és lezárom. A kökényt csak két hónap múlva fogyasztom. A pikáns kökény kiváló köret vadhoz, vadszárnyashoz és kacsához.

Kökény édes-savanyú módon

1,5 kg kökény
30 dkg cukor
fél liter almaecet
2 dl víz
25 dkg méz
1 fahéj
5 szem szegfűszeg.

A kökényt leszárazom, mosom, szárítom és egy éjjelre beteszem a mélyhűtőbe. A cukrot egy serpenyőben enyhén megpirítom, vízzel felöntöm, majd hozzáöntöm az ecetet. Lassan addig főzöm, míg felolvad a cukor. Hozzáadom a mézet, a szegfűszeget és a fahéjat. Beleteszem a kökényt, lassan felfőzöm és lefedve hűlni hagyom. Másnap a kökényt üvegekbe teszem, a levét felforralom és 10 percig főzöm. Forrón ráöntöm a kökényre, majd az üvegeket lezárom. A pikáns kökény kiváló köret vadhoz, vadszárnyashoz és kacsához.

Kökénybefőtt

4 kg dércsípte kökényt megmosunk és szitára téve lecsurgatunk. 2 liter vizet 2 kg cukorral felforralunk, és a forrásban levő szörphöz adjuk a kökényt. Néhány percig közepes tűzön főzzük, majd levéve a tűzhelyről kihűlésig a gyümölcsöt a szörpben hagyjuk. Azután kiszedjük a kökényt, és üvegekbe rakjuk. A szörpöt még egyszer felfőzzük, és kihűlve a kökényre öntjük. A gyümölccsel megtöltött és szörppel felöntött üvegeket tartósítószerrel történő kezelés után lezárjuk. 80°C-on 25 percig hőkezeljük. Kihűlés után hűvös helyen tároljuk.

Kökénylikőr I.

A kökényterméseket megmossuk és megszárítjuk. Kb. 1,5 kg érett kökényt befőttesüvegbe teszünk, 1,5 kg cukrot teszünk hozzá, jól összekeverjük. 4-5 rúd fahéjjal, 2 rúd félbevágott vaníliával ízesítjük, 40 százalékosra hígított gyógyszertári alkohollal vagy igazi gyümölcspálinkával felöntjük. 5-6 hétig érleljük, majd leszűrjük. A hideg téli napokon 1 kis pohárnyi kökénylikőr felmelegít, sült húsok mellé készített szószokba is tehetjük vagy vendégeknek desszert mellé kínálhatjuk.
(Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított patxaran kökénylikőr.).

Kökénylikőr II.

1,5 kg-ot dércsípte kökényt mozsárban magostul összezúzunk, és egy üvegedénybe téve ráöntünk 1,5 liter tiszta szeszt. Naponta többször rázogatjuk, éppen ezért a konyhában tartjuk kb. egy hónapig. Egy hónap múlva szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon átszűrjük, és hozzáadunk egy fél kg cukorból és egy liter vízből főzött, kihűlt szirupot. Egy hétig állni hagyjuk, utána újra átszűrjük szűrőpapíron vagy dupla vászondarabon, palackozzuk, és minél tovább hagyjuk állni, annál ízletesebb lesz.

Kökénykocsonya

2 kg mennyiségű megmosott kökényt és 2 kg hámozatlan, gerezdekre vágott almát összekeverünk, zománcozott edénybe helyezzünk, kevés vizet öntünk rá, és puhára, sőt pépszerűvé főzzük. Egy fazékra vászondarabot erősítünk, úgy, hogy közepén mélyedés legyen, ráöntjük a péppé főzött gyümölcsöt a levével együtt, és keverés nélkül lassan átcsepegtetjük. A lefolyt levet főzőedénybe tesszük, a 2 kg cukrot hozzáadva tovább forraljuk. A tetején képződő szennyes habot közben állandóan leszedegetjük, addig főzzük lassú tűzön, amíg be nem következik a kocsonyásodás. A kész, még forró kocsonyát üvegekbe töltjük, tetejét tartósítószerrel látjuk el, és kihűlés után celofánnal lezárjuk.

The post Kökény a konyhában appeared first on Kert Lap.

Most dugj le szaporításra szánt vesszőket! A fás dugványozás vegetatív szaporítási mód, mondhatjuk olyan természetes klónozásnak is, amely se különleges berendezést, se laboratóriumot nem igényel. Te is alkalmazhatod, ha kedvenc díszcserjéidet, gyümölcs bokraidat szaporítani szeretnéd! 

Készíts fás dugványt!

A dugványozáshoz értelemszerűen dugványra van szükséged, amit magad állíthatsz elő. A dugvány nem más, mint ősszel szedett, 15-30 cm-es vessző darab, amit a levéltelen vessző aprításával nyersz. A nyárból és a fűzből jóval hosszabb, 60-80 cm-es, úgynevezett botdugványok is készíthetők, amelyek állandó helyükre is dughatók. Egy jól fejlett vessző akár három dugvánnyal is szolgál. A dugványt úgy vágd le, hogy az alsó vízszintes metszlap közvetlenül a rügy (rügypár) alatt fél centivel, míg a felső ferde metszlap a felső rügy felett 1-2 cm-re legyen.

Dugványok tárolása, ledugása

A dugványokat, ha lehet, mielőbb használd fel. A dugványozás történhet ősszel, tavasszal szabadföldben, edényben, ládában. De el is teheted őket tavaszra, amikor a talaj felső rétegeinek hőmérséklete eléri a 10 C⁰-ot. A dugványok fagymentes helyen tárolhatók. Vermelheted a dugványokat nyirkos homokba, fűrészporba, 0 °C körüli hőmérsékleten tartva.

Előkészület dugványozáshoz: asztallap simaságú folyami homok; ültetőfa; gyökereztető por.

Ha kiülteted a dugványokat, először találj helyet a számukra. Ha nem a helyére akarod ültetni, a kert szélvédett részén jelölj ki számukra egy területet. Itt lesz a dugványiskolád. Nagyon fontos, hogy felcímkézd a kiültetésre szánt dugványokat! Sőt készíts magadnak egy kis rajzot is, hogy mit hová ültettél. A kijelölt terület talaját 30-40 cm mélyen ásd fel, majd hagyd két–három hétig ülepedni. A talajba keverj jó minőségű lombföldet, komposztot, esetleg homokot. Ha edénybe dugványozol, használj laza, homokos földkeveréket vagy folyami homokkal kevert komposztot, folyami homokkal kevert tőzeget.

Mielőtt bedugod a dugványokat a talajba, nem árt, ha gyökereztető porba mártod a talpukat. A dugványt dugd a talajba ferde metszlappal felfelé. A gyökeresedés az alsó meghagyott rügypár alatt található sejtekből indul ki. A dugványokat dugd le fele-kétharmada mélységig, illetve olyan mélységig, hogy a felső egy-két rügy a talaj felszíne fölött maradjon. A dugványokat erőltetés nélkül nyomd a talajba, több dugvány esetén egymástól 3-5 cm távolságra. Sortávolság 40-60 cm. Ha nem fogod innen átültetni a dugványokat, a tőtávolság nagyobb lehet.

Ha edényben, asztallap simaságú talajba dugványoztál, az edényeket vidd a pincébe vagy fűtetlen garázsba, ahol megindul a dugványok gyökeresedése. Tavasszal pedig vidd ki a őket a kertbe. Kiültetésre a következő őszön kerülhet sor.

Dugványok téli védelme, gondozása

Ősszel, amikor a hőmérséklet már alacsony, a talaj nedvessége életben tartja a szabadföldbe ültetett dugványokat, és megkezdődik a begyökeresedés folyamata is. A ledugott dugványokat 10-15 cm magasra csirkézd fel fagyvédelem céljából, azaz töltögesd fel őket. A szabadföldi dugványiskolád fölé fóliaalagutat vagy fóliasátrat emelhetsz, a dugványokat lombbal takarhatod, így a dugványokat fagymentesen teleltetheted. A következő szezonban öntözz, kapálj. Június közepén fokozatosan szabadföldi körülményekhez szoktasd őket, eltávolítva a fóliát. A lombot pedig bedolgozhatod a talajba.

Mely növényeket szaporíthatod fás dugvánnyal?

Őszi fás dugványozással nagyon jól szaporítható a ribiszke, az egres, a josta, eperfa, mirabolán szilva, birs, füge. A díszfák közül a fűz. A díszcserjék közül az aranyvessző, a som, pillangócserje, néhány rózsafajta, hóbogyó, bangita félék, jezsámen, cserjés pimpó és még mások is. Szőlő esetében a dugványozás ideje április, illetve amikor a talajfelszín 10-12 °C-ra melegszik.

The post Most dugj le szaporításra szánt vesszőket! appeared first on Kert Lap.

The post Ültess gyümölcsfát! appeared first on Kert Lap.

Sokan a répa betakarításakor szembesülnek vele, hogy a vetőmag tasakján látható katonás répák helyett girbegurba, elágazó répák fejlődtek a konyhakertben. Miért lett olyan a répa, mint egy soklábú alien, és mit tehetsz ellene?

A répatest

először ismerkedj meg a répatesttel. A répatest a karógyökér és a sziklevél alatti szár megvastagodásával keletkezik. A gyakorlatban a faszövetet „szívrész”-nek, a háncsszövetet pedig „kéreg”-nek hívják. A nyugati/európai nemesítésű occidentalis fajták a répatest formája és színe szerint osztályozható. Az alak szerint lehetnek gömbölyűeket, hengereseket, lefelé keskenyedőket, tompa végűeket, megnyúlt hegyes alakúakat. Olvass a Színes répákról.

A répatest magas tápértékű. A sárgarépa tartalmaz legnagyobb mennyiségben karotinoidokat a kertészeti növények körében (A-vitamin előanyagok, likopin, és xanthophyllok). A vitaminok közül B1-, B2-, B3-, B6- és C-vitamin-tartalma jeletős. Kalcium-, vas-, foszfor- és káliumtartalma is jelentős. A répatest és a mag illóolajokban gazdag.

Kedvező körülmények között a fejlődő répa alakja, mérete, beltartalmi értéke addig változik, amíg a fajtára jellemző tulajdonságokat el nem éri. Ezt befolyásolja a vetőmag biológiai értéke, a növénysűrűség, a talajszerkezete és minősége, a hőmérséklet, a fény, a tápanyag és a vízellátottság befolyásolja.

A hőmérséklet hatása a répa fejlődésére

Alacsony (pl. 8 ºC) hőmérsékleten, bőséges vízellátásban és ritka térállásban a répatest méretben ugyan nagy lesz, de formában és színben éretlen marad. Magas hőmérsékleten, gyenge vízellátás és nagy növénysűrűség esetén a répa gyorsan színesedik, de nem éri el a fajtára jellemző méretet.

Kísérletek igazolják, hogy a répatestek növekedése akkor a legintenzívebb, ha a talaj és a levegő hőmérséklete egyaránt 16-20 ºC közelében van. Ekkor a lombozat fejlődik a répatest rovására.

Répatest deformációk

A répa termőtesttorzulását, elágazását a friss trágyázás, a nem megfelelő tápanyag ellátás, a szárazság, gyomirtó szer mérgezés és fonálféreg fertőzés mellett elsősorban a rögös, a sekély termőrétegű talaj okozza. A nem megfelelően művelt talajon, ha a répagyökér kemény, nehezen áttörhető talajrétegbe ütközik, elágazik. A sűrűn kelt répa termései összetekerednek, összecsavarodnak, deformálódnak. Az elágazó répák betakarításkor beletörhetnek a talajba, és a termés egy része kárba vész. Egyéb minőségi mutatóik is romlanak (alacsonyabb cukor, nagyobb vágási ellenállás).

A répa nitrogén igénye közepes, kálium igénye magas, foszfor igénye viszonylag alacsony. A kálium-ellátottság a termés minőségét, színét, tárolhatóságát, és a betegségekkel szembeni ellenállóságot befolyásolja. A bórhiánynak köszönhető szív és száraz rothadás léphet fel. A termés közepének üreges, a belső szövetek pusztulnak, a  növekedés korlátozott, rendellenesen sok járulékos gyökérképződés. A bór ugyanis hozzájárul a sejtfal rugalmasságának kialakulásához. A sérülékeny répa könnyen kap fertőzést. A bórfelvételt csökkenti a tartós szárazság, továbbá meszes, lúgos talaj. Mindez a talaj pH emelkedésének köszönhet, amikor csökken a felvehető bórtartalom.

Deformációk okoznak a kártevők, vírusos és bakteriális fertőzések is.

bórhiány répában

Mit tehetsz a répa deformációja ellen?

Sárgarépát termesztenél? Itt megtudhatod mit kezdj a sárgarépával a vetéstől a betakarításig.

A sárgarépát a szervestrágyázást követő második évben, és lehetőleg öntözhető területre vess, vályogos talajba. Talajába ősszel keverj komposztot. Ha nem emelt ágyásban vagy bakháton termesztesz, mélyen lazítsd fel a kötöttebb talajt.

Öntözz egyenletesen.

Meszes talajokon a növényvédelmi permetezések alkalmával, esetleg külön is, bórtartalmú lombtrágyát, amelyet több alkalommal juttass a növényre. Használj például Ken-S^® Bór folyékony lombtrágyát. Házikertben hetenként szórd meg a termőfelületet fahamuval, amely káliumba gazdag.

Figyelj a répa növényvédelmére is! Ne vess egymást követő három éven belül ugyanarra a helyre sárgarépát. Így elkerülöd a fertőző kórokozók, kártevők felszaporodását. A bársonyvirág, körömvirág és fokhagyma ültetése a répasorok mellé csökkenti a kártevők megjelenését. Figyelj a gyommentesítésre, mert a fonálférgek gazdanövénye több karógyökerű gyomnövény is pl. a libatop vagy a szőrös disznóparéj. Társnövényei lehetnek a káposztafélék, amelyek gyökérzete biológiailag aktív izotiocianátokat választ ki. Ezek hidrolizálása a talajban ciántartalmú vegyületeket szabadít fel, amelyek pusztítják a talajlakó kártevőket. Ugyanilyen okból a például mézontófű zöldtrágyanövényként illetve takarónövényként való vetése is célszerű.

Forrás: Gyökérzöldségek termesztése, szerk. Kovács András; Loch Jakab – Nosticzius Árpád: Agrokémia és növényvédelmi ; Agroinform: Miért hasznos a másodvetés? (2014. június 30.)

 

The post Miért lett olyan a répa, mint egy soklábú alien? appeared first on Kert Lap.

Sok rózsa fajta nem teljesen télálló, fagyérzékeny, ezért az erősebb fagyok előtt szükséges a takarásukról gondoskodni.

A rózsákat télen az alábbi veszély fenyegeti:

• Mínusz tíz fok körüli tartósan hideg időben a teljes növény károsodhat;
• A fagyás, olvadás váltakozásával a gyökérzet a talaj felszínére kerülhet, ahol kiszárad;
• A hideg éjszakát követő napsütés alkalmával, a gyors nappali felmelegedés, majd az éjszakai lehűlés hatására, bekövetkezhet a föld feletti részek túlmelegedése, ami az élettani folyamatokat felgyorsítja. Az ismételt lehűlés emiatt fagyási sérüléseket okozhat;
• A növényekre fagyott jég vagy hó is fizikai károsodást okozhat;
• Az élelemért kutató állatok is kárt tehetnek a növényekben.

Hogyan védekezzünk a fagyok ellen?

Érzékeny fajták esetében a növény letakarása szintén hatásos védekezés. A növény köré emeljünk keretet, amihez majd fedőanyagot rögzítünk. A keret készíthető dróthálóból, esetleg kátránypapírból. Minden kemény, nem rozsdásodó anyag szóba jöhet. Ez összefogja az ágakat. A gombás fertőzés elkerülésére alkalmazzunk gombaölő-szert. A keretet kb. 30 cm magasságig töltsük fel laza talajjal vagy tőzeggel vagy szalmával. A takarásra nem összetapadó leveleket is használhatunk, például tölgy vagy bükklevelet. A keret tetejét áttetsző, de nem teljesen átlátszó fóliával vagy zsákvászonnal borítsuk le, ami megakadályozza, hogy a takaróanyagot elfújja a szél. A keretet kora márciusban el kell távolítani, és a töveket kitakarni.

A bokorrózsákat késő ősszel földdel kupacoljuk 10-15 cm-rel a szemzés fölött. Először a takarásra kerülő vesszőket lombtalanítsuk. A takarással az átmozgatott talaj levegősebb lesz, a téli csapadék jól beszivárog, a télen is fejlődőképes gyomoktól is megszabadulhatunk így (pl. tyúkhúr). A talajt ne a tő közvetlen közeléből vigyük fel, mert a gyökerek megsérülhetnek. Tetejére szalmát vagy ágakat boríthatunk.

A magasra növő teahibrid, floribunda és polyantha rózsákat egyharmadára vágjuk vissza. Még biztosabb, ha a magasra növő rózsafák legbiztosabb átteleltetése úgy történik, hogy a novemberi tartós fagyok beállta előtt kiássák, majd előre kialakított árokban elföldelik őket úgy, hogy a tél folyamán víz ne érje a talajt. A növények visszaültetésének ideje március eleje.
A teleltetéshez kiválasztott területet célszerű teljesen megtisztítani, hogy elkerüljük a növények fertőződését.

A magas törzsű rózsákat hajtsuk le. A be nem érett hajtásokat vágjuk le, a vesszőket pedig levelezzük le. A lehajtott törzset kampókkal rögzíthetjük. Majd takarjuk száraz falevéllel. Az ágak és a vesszők közti részt is töltsük ki. Végül a növényt takarjuk vékony talajréteggel. A helyüket jól láthatóan ki kell jelölni, nehogy véletlenül összetapossuk a növényeket.

Ha a rózsák vastag törzsűek, a lehajtás kockázatos. Ehelyett inkább metszük meg őket, a koronarészt csomagoló papírral vegyük körbe. Az ágak közét is tömködjük ki papírral, forgáccsal, száraz falevéllel, majd kössük össze az ágakat.

A futórózsák esetében a karók eltávolítása után a növényt fektessük a földre. Előbb azonban tisztítsuk meg a talajfelszínt a növényi maradványoktól. Drótozzuk őket a talajhoz, zsákvászonnak takarjuk le, és az egészet borítsuk be laza talajjal. Március elején újrakarózhatjuk a növényeket.

A növények teleltetését ne kezdjük el november végénél hamarabb, hogy téli, természetes élettani felkészülésük megtörténhessen. Egyébként érzékenyebbé válhatnak télire elő nem készített társaiknál.

Fagytűrő rózsafajták

A legfontosabbról még nem esett szó, nevezetesen a megfelelő fajtaválasztásról. Miért nem mindjárt ezzel kezdtük?! Talán azért, hogy lássuk mennyi hercehurcától tudnánk magunkat megkímélni, ha hazai nemesítésű, fagytűrő rózsát választanánk.

Ágyásrózsa, floribunda rózsa. Fagy- és szárazságtűrő, ellenálló fajta. Márk Gergely nemesítése.

Márk Gergely rózsái

Márk Gergely több száz fajta rózsája hazai klímán, öntözetlen területen látta meg a napvilágot. Fajtáira jellemző a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a szárazság- és fagytűrés, a hosszú vegetációs periódus, folyamatos virágzás. Gyönyörűek a csokrosan virágzó teahibridjei. A 40-110 cm közötti magasságú floribundák szoliternek vagy éppen sövénynek valók. Leginkább a kompakt poyanthák emelkednek ki nagy ellenálló képességükkel és fagytűrésükkel. Pl. A fotón látható Szent Imre herceg emléke nevű rózsa alacsony, korai, telt virágú fajta. De vannak változatos méretű parkrózsái és sziklakertekbe is ültethető törperózsái is.

Emlékezzünk Márk Gergelyre és rózsáira egy 2006 júniusában vele készített interjúnk alapján.

Rudolf Geschwind  rózsája

Rudolf Geschwind (1829-1910) a 19. század egyik leghíresebb rózsanemesítője Európában elsőként nemsített hidegtűrő rózsákat. Német származású, de többször élt Magyarországon. Valójában magyar nemesítőként tartják számon. 1872-ben Korpona város erdészmestere lett. A rózsák akkor ejtették rabul, amikor egy alkalommal a garamszentkereszti püspöki rezidencia kertjében csodálatos példányokat fedezett fel. Korponai kertjében, ahol egész sor vadrózsafajt gyűjtött össze, születtek a világhírű ún. magyar futórózsák, melyek olyan helyeken is szépen díszlettek, ahol addig alig ismerték ezt a nemes virágot. Edzettség, szépség, fagytűrő képesség, és az igénytelenség lettek a Nordlandrosen csoport fő jellemzői. A nemesítés csúcsa a ‘Gruss an Teplitz’ (1897) lett, melyet 2000-ben a Világ legszebb rózsájává nyilvánítottak. A büszke cím mellé a következőt írták be: 2000 ‘Gruss an Teplitz’, Geschwind, 1897. SLOVAKIA (Empire Austria-Hungary).  Nevében is magyar utalásokat tartalmazó hidegtűrő fajtái között található a ‘Julius Fabianics de Misefa’ fajta, amely éppoly jól tűri Svédország hideg klímáját, mind Texas meleg éghajlatát.

Rózsa gondozása

The post Rózsák téli védelme appeared first on Kert Lap.

The post Mi haszna a szépséges facéliának? appeared first on Kert Lap.